Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
1959. JANUÁR 30. NAPLÓ 8 \ A városi pártbizottság hároméves kulfúríejlesztési terve A városi pártbizottság még 1957 augusztusában egy 20 tagú kulturális bizottságot alakított a város kulturális helyzetének megvizsgálása és a tervkészítés céljából. A tervet a múlt évben szövegezték meg a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján és az 1958- tól 1960-ig terjedő időszakot, tehát a hároméves terv idő- Sizakát foglalja magában. Egyes pontjai azonban távolabbra tekintenek. Három főbb részre tagolható. Elemzést ad az ellenforradalom óta megtett útról és a város kulturális he’yzetéről, összefog! a'ja kul- túrDo’itikänk legfőbb elvi célkitűzéseit és meghatározza a gyakorlati feladatokat. A tervnek a kulturális élet, a műve’ődésücv minden ásá- ra kiterjed a figyelme. . Aki e’o’vaasa, csak azzal az érzéssel tudja letenni, hogy a 20 távú bizottság és a városi párt bizottság derekas munkát végzett a terv elkészítésével. Az ideotóoiai muri1ára fordítjuk a fő figyelmet A terv abból az alapvető marxista—leninista tételből indul ki, hogy az ideológiai harc az osztályharc fontos területe, s hogy ideológiai harc folyik a kultúrmunkában is. Ezért az ideológiai munkára kell fordítani a fő figyelmet, s megalkuvás nélküli harcot folytatni a revizionizmus, a nacionalizmus és a vallásos ideológia ellen. A harc a kulturális élet és a művelődésügy minden ágára kiterjed. Egyik területe a pedagógusok állami ideológiai oktatása, amelyen a tavalyi mintegy 300-zal szemben 593 általános- és középiskolai pedagógus vesz részt az idén. A különböző előadások és tanfolyamok is ezt a célt szolgálják. Ilyen volt a városi párt- bizottság ősszel megtartott 3 napos kultúrpolitikai tanfolyama, Pándi Pál és Mesterházi Lajos előadása a nacionalizmusról és a népi írókról az egyetemen és a pedagógiai főiskolán stb. A városi pártbizottság 20 tagú kulturális bizottsága igen érdekes előadásokból álló tervezetet készített az ateista propaganda számára. Az előadásokat a tudományos és pedagógiai intézetekben tartják meg. Növelik a dolgozók körében megtartandó természet- i A Magyar Tanácsköztársaság jubileumára márciusban megrendezik a munkásszínját- szó-esoportok hetét és az üzemi kórusok hangversenyét. A Bányászakadémda Munkásakadémiává bővül, megjavítják az üzemi közönségszervezést avégett, hogy minél több munkás vegyen részt a színházi és. mozielőadáson, hangversenyeken, stb. Színjátszócsoport alakul Vasas I-en és Pécsszabolcson. A terv a tárgyi feltételekről sem feledkezett meg. Iskolákat és kulturális létesítményeket építenek és bővítenék a munkás1 akta területeken. Ebben az évben 16 tantermes általános iskola épül a nyugati városrészben, kibővítik a fehérhegyi általános iskolát. 1960-ban 16 tantermes középiskola, 600 személyes színház- és moziterem épül a nyugati városrészben. 120 személy befogadóképességre bővül a jelenleg 60 személyes pécssza- bolcsi mozi, mozit építenek Meszesen és Kertvárosban is. Nem vállalkozhatunk a terv minden munkásokkal összefüggő célkitűzésének ismertetésére, hiszen a munkásosztály érdekeiből indul ki, a munkások kulturális ellátottságának fokozása hatja át minden sorát kásmozgalmá kiállítás megnyitására készülnek. Babies András — ugyancsak a tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójára készülve — tudományos értekezést ír az 1919 és 1921 közötti baranyai munkásmozgalomról A terv itt sem feledkezik meg a tárgyi feltételekről. Ezekből is csak néhányat: 1960-ban, a mai Dózsa legényszállás területén megkezdődik az új egyetemi városrész alapjainak építése, mintegy 85 millió forintos költséggel. Előreláthatóan 1965-re fejeződik be, 9—10 emeletes palota lesz. Még az idén 4—5 műtermes lakás épül a képzőművészek számára, ugyancsak 1959-ben létrehozzuk az orvosi könyvtárat stb. A színház és a mozik kor szer üst lése A 20 tagú kulturális bizottság megvizsgálta a Pécsi Nemzeti Színház és a mozik jelenlegi állapotát is. A Pécsi Nemzeti Színház 65 év alatt elhasználódott, nézőtere és tetőszerkezete kiszáradt, a nézőtér tartóképessége is csökkent. A külső tatarozás is elkelne, ezért a hároméves kultúrfejlesztési terv keretében sor kerül a színház felújítására. A mintegy 4 és félmilliós építési költség egy részét a városi tanács biztosít- < ja, a művelődésügyi minisztérium is megígérte támogatását. Mivel társadalmi munka is szükségessé válik, a városi pártbizottság társadalmi munkaakciót indít májusban. A ta- tarozási és átépítési munkák a színi évad befejezése után kezdődnek meg. Ebben az évben befejeződik a Parkmozi szélesvásznúvá való átalakítása, 1960-ban kibővítik a Kossuth mozi előcsarnokát. A Petőfi filmszínház mellett szélesvásznú kertmozit létesítenek 1961-ben, 1200—1500 embert befogadó- képességgel. Még 1959-ben megnyílik a Leőwey Klára Leánygimnázium normálfilmes ifjúsági mozija. A városi pártbizottság tervének a múzeumok munkájától kezdve a szórakoztató zenéig még sok másra kiterjed a figyelme. Ezekre helyszűke miatt nem tudunk kitérni. Úgy vé’jük azonban, hogy a leírtakból már képet lehet alkotni arról, hogy nagyon komoly dolgokról van szó, s a tervet csak a munkások, értelmiségiek, a város minden jóakaratú emberének összefogásával lehet végrehajtani. Követjük pártunk j értelmiségi politikájának irányelveit A párt, a munkásosztály és az értelmiség között lévő helyes viszony az eleven kulturális élet egyik fontos feltétele. Ezt az egyre jobbá váló viszonyt pártunk értelmiségi politikájának következetes végrehajtásával fogjuk elmélyíteni — mondja ki a terv. Figyelembe veszi azt is, hogy Pécs ipari város jellege mellett kulturális centrum is, s a hároméves kultúrfejlesztési terhet — amely eléggé feszített — csak a munkások és értelmiségiek együttes erőfeszítésével lehet végrehajtani. A kommunista és haladó pártonkívülí értelmiségiek eddig is sokat tettek a hároméves kultúrfejlesztési program végrehajtásáért és ma is sokat fáradoznak érte. Erre az ismeretterjesztő előadásoktól kezdve a dolgozók számára megtartott egészségügyi elő-. adásokig számtalan példával1 szolgál az élet. A munka legfrissebb híred: a Dunántúli Tudományos Intézet, a Levéltár, az Egyetemi Könyvtár és a pedagógiai főiskola történelmi tanszékének dolgozói munMély részvéttel lemeítéV el dr. En!z Béla ny. pécsi egyetemi tanárt Hétfőn délután három órakor mély részvét mellett kísérték el utolsó útjára dr. Entz Béla nyugalmazott pécsi egyetemi tanárt, a Munka Vörös Zászló Rendjének birtokosát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a kórbonctani intézet volt igazgatóját, a Pécsi Tudományegyetem egykori rektorát, az egyetemi ifjúság nagy tanítómesterét, pártfogóját, segítőjét. A temetésen megjelent Laki István elvtárs, az MSZMP Baranya megyei pártbizottságának első titkára, Právicz Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője, Pécs megyei jogú város* Tanácsának képviseletében Körösi Lajos elvtárs, a váOrvostudomnányi Egyetem ösz- szes professzorai, a pécsi kórházak orvosai, volt tanítványai. A gyászolók saraiban igen sok egyszerű falusi asz- szony is volt, akik Pécsvárad- ról jöttek el, hogy a hála virágait helyezzék el dr. Enitz Béla professzor sírjára. A gyászszertartás után a sírnál az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Bartha Az ipari állandó bizottságok feladatai A múlt évi taaiácsválasz- tások óta a Baranya megyei Tanács állandó bizottságainak elnökei voltak a legelsők, akik a városi és a járási tanácsok állandó bizottságai elnökeinek pé dát mutattak. Közel egy hónappal a tanácsválasztások után, január 15-én megtartották első ülésüket, amelyen a működési körükhöz tartozó szakigazgatási szervek vezetőivel és dolgozóival megbeszélték a soron lévő fe1- adatokat és kidolgozták programtervüket is. Helyes lenne, ha példájukat mielőbb követnék a városi, az I—II—III. kerületi és a járási tanácsok ipari állandó bizottságainak elnökei is. Annál is inkább, mert a gyors ütemben fej'ődő és iparosodó Pécs városában az 1959-es évben az ipari állandó bizottságoknak igen sokrétű feladatuk van. részben a lakossággal, részben pedig a tanácsok ipari osztályával kapcsolatban. Mik a feladatok? Elsősorban segítséget kell nyújta- niok a tanácsoknak a tanács és a fe’sőbb szervek határozatainak végrehajtásához, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézéséhez. Ellenőrizniök kell a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerveinek, valamint a tanács a'á rendelt vállalatok és egyéb szerveknek a tevékenységét. Tanul- mányozndok kell a tanácsi vállalatok, általában az ipari vá1 ’álatok fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalataik alapján javaslatokat kell temmiök a tanács ipari osztályának. E mellett ellén- őrizniök kell egyrészt a tanács ipari osztályának működését, valamint a tanács alá nem rendelt vá’Ta’atok, szervek tevékenységét is. Mindezek olyan feladatok, ame’yek az ipari állandó bizottságoknak szé’e'körű lehetőséget biztosítanak az önálló kezdeményezésre, a helyi árualapok feltárására, a lakosság ipari igényeinek és javasltainak közvetítésére, a helyiipar és a kisipari szövetkezetek továbbfejlesztésére, a szocialista törvényesség és a szocia’ista társadalmi tulajdon felett való őrködésre. Sürgősen fel kel! számolni azt a múubeli he’yt=’"n szemléletet, hogy az ipari ál’andó bizottságok csak az ipari osztályok mellérendelt szervei, hogy szerepük csak másodrangú. Meg ke’! szüntetni azt a múltbeli helytelen gyakorlatot is, hogy a tanácsok ipari osztá’yvezetői, vagy osztályai irányítsák az ipari ál’srdó bizottságokat, azok munkáját. A múltban ez így volt, de ezen most már változtatni kell oly módon, hogy az ipari állandó bizottságok terjesszék elő a javasltaikat, ö‘'eteket, terveiket és azok végrehajtását, valamint a tanács ipari vonatkozású döntéseinek, határozatainak megvalósítását is ők ellenőrizzék. , Mindehhez' joguk van, mert az ipari állandó bizottság tagjai a dolgozó nép. a lakosság, a választópolgárok vá1 aszta ttjai. Az, hogy az ipari állandó bizottság tagjai a nép választottjai, azt a felelősséget rója rájuk hoey választópolgáraik, a lakosság előtt kötelesek beszámo’ni tanácstagi, ipari ásandó bá- zo‘ ‘régi tevékenységükről. C nmek előfeltétele pedig ^ az, hogy az Ipari állandó bizottságok mielőbb üljenek össze, rendszeresen tartsák meg értekezletüket, szoros kapcsolatot tartsanak a tanácsok ipari osztályainak vezetőivel és dolgozóival és olyan munkatervet dobozzanak ki. amely legjobban megfelel a lakosság érdekeinek és az ipar fejlesztésének. Pusztai József Ferenc főosztályvezető, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a budapesti Orvostudományi Egyetem részéről pedig dr. Haranffhy László akadémikus, egyetemi tanár búcsúztatta dr. Entz Bélát. A Pécsi Orvostudományi Egyebem képviseletében dr. Huth Tivadar professzor, az egyetem rektora, a volt tanítványok tanács elnöke ég Galaöár nevében pedig dr. Soós József Tibor elvtárs, a városi tanács vb. titkára. A végtisztességadáson ott voltak Pécs város tudományos és kulturális, valamint társadalmi életének képviselői, az mondott búcsúbeszédet; Dr. Entz Bélát a város által adományozott díszsírhelyen, dr. Pékár Mihály volt orvosprofesszor sírja mellett helyezték örök nyugalomra. [iis’i a satapM miiéi uMW miniül Kormányrendelet írja élő, hogy mezőgazdasági társulások és termelői szakcsoportok csakis „működési engedély“ birtokában kezdhetik meg a közös munkát. Sokhelyütt helytelenül értelmezték a rendeletet, s a működési szabályzatot önkényesen kívánták összeállítani. A viták elkerülése érdekében a SZÖVOSZ a közeljövőben kidolgoztatja a különféle szakcsoportok és társulások működési szabályzat mintáit. A működési szabályzatminták rögzíti!?; azokat a legfontosabb alapelveket, amelyeknek megtartása nélkül sem szakcsoport, sem társulás nem kaphat működési engedélyt. tudományos előadások számát I is. í A kultűrforradalom elsősorban a munkás- osztály ügye A kultűrforradalom a szocializmus építésének része, azt kell szolgálnia, ezért nyilvánvaló, hogy a kultúra elsősorban a munkásosztály, a szocializmus építését vezető történelmi osztály ügye — mondja ki a terv másik alapvető elvi tétele, majd hozzáteszi: a kultűrforradalom csak akkor kultűrforradalom, ha a dolgozó tömegeket — mint a kultúra alkotó tényezőit — bevonjuk a kulturális életbe. Az a cél, hogy a munkáslakta területek legyenek a szocialista kultúráiét bázisai. Milyen gyakorlati intézkedésekre gondol a terv? A vendéglátói felszolgálók jutaléka A Belkereskedelmi Minisztériumban a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben rendezték az üzemi vendéglátó vállalatok dolgozóinak jutalékrendszerét. Eszerint k szakképzettebb felszolgáló lényegesen nagyobb jutalékot kap, mint a kevésbé wkképzett. Ha bele lehetne látni az emberbe, akkor különös dolgokat tapasztalnánk. Háborút vív az ember önmagával. Az új szüntelenül bombázza a régit, de néha a régi is visszaüt. Régi ideák omlanak össze, és helyükbe már az új nyom aHfcTit Láttam modern falusi házakat. Ezeknek már a külsője is elárulja: ebben az épületben olyan ember lakik, aki szereti az újat. Láttam olyan új házat is, amely megtartotta a oaraszti építkezés régi formáit, de szalma helyett cserép van a tetején, a fala is vályog helyett téglából van. Ennek a háznak a lakója hajlik az újra, de még a régi is elég erős benne. Körülbelül így építkezik lélekben is az ember. ■ Autóval mentünk Felsó- szentmártonba. Egyszeresül? azt mondja a mellettem ülő elvtárs: — Odanézz! Találkozott a régmúlt és a jelen. Egy középkorú parasztember vállán keresztül vetett lepedőből szórta a magot. Nyomában botorkált az asszony vödörrel, amelyben a „muníciót” vitte a férj után. Az ember nagyokat lépett, kezéből széles csíkban ömlött a mag... Alig száz méterre tőle Zetor szaladgált le-föl. Vetőgépet húzott maga után. Az ember megnyújtotta lépteit, gyorsabban szórta a magot, de hiába. A Zetor háromszor fordult és Traktoroknak szabad az út tízszer akkora területet vetett be, mint ő. Száz évvel, ötven évvel ezelőtt még számított valamit a hosszabb lépés, de ma, a gépek korszakában, semmit se. Jó lett volna belelátni ennek az embernek a leikébe. Nagy háború lehetett ott belül. Az új bombázta a régit. Lehet, hogy földig rombolta a régi ideákat Egy másik eset. Jómódú parasztemberrel beszélgettem. Belépett a termelő- szövetkezetbe. Miért? ö egy példával válaszolt. Az egyik sógora városi ember. Motorbolond. Volt neki egy öreg motorja. Évekig mindig az első helyen végzett ezzel a motorral. Egyszer aztán lecsúszott a harmadik helyre, aztán az ötödikre, a tizedikre, majd az utolsóra. Pedig a motorja a régi volt, generált is kapott. Igen ám, de közben új motorokat is gyártottak, amelyek mindenféle tekintetben túlszárnyalták a régit. — Próbáltam én is lovaikkal versenyezni a traktorokkal szemben — mondta az ismerősöm —, de nem ment. Lovak csak a lovakkal tudnak versenyezni — vonta le a végső következtetést. — Manapság pedig ez járja: „A lovak leeszik a fejünk fölül a tetőt is”. Minden évvel kevesebb a ló, több a traktor. Mindig kevesebb a remény arra, hogy a versenyben én leszek a győztes. Ha nem a traktort választom, akkor előbb-utóbb úgy járok, mint a sógorom; az utolsó helyre csuszák.,, A mohácsi járásbeh Nagynyárád szövetkezeti község. A parasztok többsége vagy a két mezőgazdasági termelő- szövetkezetben van, vagy a három tszcs-ben. Alig néhány egyéni gazda van csak a faluban. Ezeknek a földje is egy tagban van, csakhogy mindegyikük külön-külön műveli. Érdekes dolgokat tapasztal ebben a községben is az ember. A tsz-ek előtt traktor áll. Az utca néptelen, csak egy tehénfogatú kocsi döcög az úton. Gazdája nagyokat kiált: — Csálidenehó! A tanácselnök rámnéz. Nem mondja, de tudom: a néhány kint lévő közül ez az egyik. Elhajt a traktor mellett, ránéz, aztán az állatok nyaka közé cseréit. A két tehén megugrik. fut egy pár lépést, aztán megint cammog. Az ember rájuk kiált, de nem használ. Visszanéz, a traktort nézi, mintha haragudna rá. Megpróbálja a lehetetlent A lovak fürgébb járósűak, igavonásra alkalmasabbak, mégsem bírnak a traktorral, ő a teheneit szánta ellenfélnek. Olyan ez a küzdelem, mint annak a bizonyos lovagnak a szélmalomharca. — Ki a legszorgalmasabb gazda itt Nagynyárádon? — kérdeztem a tanácselnöktől. Egy 15 holdas gazda nevét mondta. Napkeltekor mégy a mezőre, sötétben jön haza. Ezt csinálja, amióta él. Ha a közösről szólnak neki, ha azt mondják, hogy ott könnyebb az élet, nem birja így sokáig, nyomorék lesz, akkor így válaszol: — Kinek mi köze hozzá? Megy a maga elgondolása után. Nyáron a mezőn dolgozik, télen meg — hogy a telet js kihasználja — elmegy a vasútra krampácsolni... — Akkor ő a falu legmódo- sabb embere?! A tanácselnök nemet int — Nem nagyon látszik meg az egyénieken az a sok munka! — mondja, miután elintéz egy apró ügyet egy idősebb emberrel. — Ez is tsz-tag — mondja, amikor eltűnik az ember — házat akar venni. Ha megürül egy ház, akikor mindig a tsz-tagok közül kerül kd a vevő,,, Visszaidézem a „házvevő tsz- tag” arcát. De jó volna belelátni mind a kettőnek a leikébe. Körülbelül olyan lenne ez, mintha az ember egyszerre nézne egy drámát és egy vígjátékot. A dráma arról szólna, hogyan vívódik az ember, amíg eljut az újig, a vígjáték meg arról, hogyan neveti ki önmagát az ember, azért, amiért ennyit vívódott. Vívódnak az emberek. Az egyik előbb megérti: van olyan kabát, amit már nem érdemes megfoltozni, ed kell lökni, a másik még megoró- bálja összeférceini. Előbb- utóbb is rájön: rongyoszacskóban annak a helye. Rájön, különösen, ha segítünk neki. Vajúdik a fa7u, születé----------------------- ben van mi ndenütt az új. Ha lassan is, de előre megyünk. Ez év első tíz napjában hat új tsz alakult a megyében. Több mirt ezer holdra ismét kitették a láthatatlan táblát: „Lovaknak tilos traktoroknak szabad az út”. Ismét eszembe jut az ismerős parasztember mondása: — «..Lovak csak a lovakkal tudnak versenyezni. Újabb ezer holdon a traktor az úr. Egyre több a traktor és egjp-e kevesebb a 16. A verseny kimenetele nem lAet vitás. Szalai János.
