Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

2 NAPLÓ 1958. DECEMBER H. ' Tervszerű, céltudatos, irányító munkát Pécsi tapasztalatok Már egy-egy pártszervezet mindennapos tevékenysége is rendkívül sokoldalú. Hiszen a pártmunka sok-sok ágéban kell eligazodni, ebben irányí­tani a kommunisták cseleke­deteit, összefogni a különböző szervezetek munkáját. S az élet mindig új és új követel­ményeket támaszt a pártmun- kával szemben. A fellépő igé­nyeknek, s általában a párt­munka feladatainak csak terv­szerű és céltudatos irányítás­sal lehet megfelelni. Jobb vezetőségi ütéseket! Ennek együk feltétele a pánt- vezetőség ülése. Ez az a fó­rum, ahoi a párthatározatok és a taggyűlések utasításai alapján részletesen megtanács­kozzák és megjelölik a kom­munisták tennivalóit. Általá­ban kéthetenként rendszere­sen megtartják, de előkészíté­se és lefolyása azt mutatja, hogy még korántsem kapott megfelelő szerepeli Á vezetőségi ülések nincse­nek megfelelően előkészítve, A vezetőségi tagok gyakran- csak az ülésen szereznék tudomást a napirendről, rövid tájékoz­tatásból ismerkednek meg a helyzettel. Ez nagyon kevés. Egyszeri hallomás után nem alakulhat ki termékeny vita, a vezetőségi tagok csak hirte- lenében mondhatják el gondo­lataikat. Az sem csoda, hogy ilyen esetekkor sok a mellé­beszélés, elkalandoznak a tárgytól, s végül azt veszik észre, meg sem beszélték tü­zetesen a napirendet. Ily mó­don persze a vezetőség tagjai a valóságban csupán egyszerű meghívottként vesznek részt, nem pedig úgy, hogy felelős­séget éreznének a pártszjerve- zet munkájáért és gondolato­kat, javaslatokat tartalmazó tanácskozásról szó sem lehet; Pedig mindez elkerülhető. A vezetőségi ülések előkészí­tése kétféleképpen lehetséges: írásos előterjesztés és szóbeli beszámoló alapján. Mindkét esetben csak az ügy néhány fontosabb gondolatát kell ki­fejteni néhány példával il­lusztrálva. Ha az írásos be­számolóit 4—6 nappal előbb eljuttatják a pártvezetőség tagjaihoz ■— amint ezt pél­dául a Zsolnay-gyárban tették legutóbb — akkor azok a helyszínen is tanulmányozhat­ják a helyzetet, beszélhetnek más elvtáírsakkal, sokoldalú tapasztalatokat szerezhetnek — egyszóval felkészülhetnek a hozzászólásra. Ugyanez vo­natkozik a szóbeli előterjesz­tésre is, azzal a különbséggel, hogy az előadó * napirendet az ülés előtt megbeszéli a párt vezetőség tagjaival. Ez előse­gíti a vita kialakulásét; Néhol: a pártszervezetek tit­kárai túlontúl sok munkát vállalnak magukra: majd min­den napirendet ők terjeszte­nek elő. Látszólag jó ez, hisz — mondják — a titkár min­dent ismer, neki könnyebb fel­készülni. Ez, talán nem is gon­dolják, önmaguk munkája fe­lett mondott bírálat. A vezető­ség tagjainak ugyanis meg van a munkakörük, amiért felelősek a pártszervezet előtt. Ebben mindenekelőtt nekik kell jártasnak lenni és min­dent ismerni. Természetes do­log, hogy a párt csoportokról nem a gazdasági felelős szá­mol be, hanem a szervező tit­kár, az agitációról pedig az ágit. prop. felelős. Ez a rend­szer a vezetés kollektivitásá­ból következük, a titkár vi­szont összefogja és irányítja az 6 munkájukat, segít az ülés előkészítésében; A munkaterv a pártvezetés része Ez S2»szerint értendő. Hi­szen a legkisebb családban is a fizetés után megbeszélik, mire költsék a pénzt, hogyan osszák be a legjobban. A mun­kát is előre tervezzük, célt tű­zünk magunk elé, különben csak úszunk az árral, az ese­ményekkel, ahelyett, hogy mi Irányítanánk az eseményeket, tudatosan, meghatározott me­Az alapszervezetek nagy ré­sze azonban nem készít mun­katervet. Ahol viszont van, ott a sablonos, általános kifejezé­sek gyűjtőtára. A Tejüzem, az SZTK alközpont és a Pécsi Élelmiszerkisikereskedelmi Vál lalat pártszervezete munkatér- véből csak az tűnik ki, hogy ekkor vezetőségi ülést, máskor meg taggyűlést hívnak össze. A napirendről, a tartalomról említés nincs, se határidőt, se felelőst nem jelölnek meg. Az ilyen munkaterv valóban fe­lesleges papírmunka és csak arra jó, hogy saját lelkiisme­retüket nyugtassák meg: ne­künk van munkatervünk;: • A munkaterv készítésében is kialakult már a megfelelő gyakorlat. Az Uránércbánya Vállalat pártbizottsága, a 26. sz. AKÖV pártszervezete né­hány elvtársat bíz meg azzal, hogy először sokoldalú véle­mények alapján állítson össze egy tervezetet; Ezt kibővített vezetőségi ülésen, pártcsoport­vezetők, kommunista műsza­kiak és dolgozók jelenlétében megvitatják. Ismét kapnak ta­nácsokat; Ezután véglegesen elkészítik & tervet és a tag­gyűlés elé terjesztik, azután a kiegészítésekkel együtt határo­zattá emelik; Mit tartalmazzon a munka- terv? Ahány üzem, annyi fel­adat, méghozzá sajátos, ugyan­az, ugyanúgy ritkán fordul elő két helyen. Természetes, hogy ebből, s a párthatározatokból kell kiindulni; Mondjuk, az önköltség csökkentésében sze­retnék áttörni a gátat. Ez a munkatervbe kerül — akár negyedéves, akár féléves vo­natkozásban — s azután meg­határozzák, műként kívánják a célt elérni. Első alkalommal a vezetőség elé viszik, ahol a főkönyvelő részletes értékelést ad erről. A tanulságokat meg­vitatják a taggyűlésen is. Más alkalommal, mondjuk röpgyű- lésen beszélik meg a hibákat a figyelmüket: kísérletezzenek, nek a fogyatékosságok, esetleg törjék a fejüket a megoldás- újabb elgondolásokkal is gaz­ról. Esetleg időnként a mun- *dagíthatjuk_ Néhány alapszer­10 éves az egységes vízügyi szervezet Jubileumi ünnepség a megyei tanács kultúrtermében kások kisebb csoportjaival is tanácskoznak — a bőrgyár­ban ezt sikerrel alkalmazzák —, véleményük után érdeklőd­nek, s megbeszélik velük, mit hozott határozatok sorsáról. vezetben — helyesen — a tag­gyűlés előtt a beszámolóban tájékoztatják a kommunistá­kat a legutóbbi taggyűlésen kémek tőlük. Ha szükséges­nek vélik, nagyobb aktíva- értekezletét hívnak össze, ahol kommunisták és pártonikívü- liek beszélik meg a gazdasá­gosság prob’émáüít. És sorol­hatnék tovább. Itt is, mint minden munkában az a fon­tos, hogy ne csak egy-két ese­ményre korlátozódjék, hanem sokoldalúan dolgozzunk. Hét- ről-hétne, hónapról-hónapra következetesen foglalkozzunk vele, tartsuk ébren a közvé­lemény figyelmét és cselekvő- készségét; Hajtsuk végre határozatainkat! Ilyen hallatán sokan talán meglepetéssel kérdezik: ho­gyan, hát elmulasztjuk? Gyakran tanácskozunk, he­lyes intézkedéseket fogadunk el, még talán azt is megmond­juk, hogy te és te vagy érte a felelős. Aztán... Aztán néhány hét, hónap múlva már meg is feledkezünk róla, az égvilágon senki sem kérdezi meg: ugyan mire is jutottunk? A város legtöbb a Lapszervezete megha­tározta, hogy rendszeresen munkásszármazású tagjelöltek­kel gyarapítja a párt sorait. Sajnos, igen keveset vettek íeL Talán nincs munkás, aki a pártba lépne? Az asztalíiók- ba zárt határozat nem kopog, s az emberek hajlamosak a fe- ledékenységre, a könnyebb el­lenállást választják, ha időkö­zönként nem figyelmeztetik őket vállalt kötelességükre. Ennek egyik eszköze a ve­zetőségi ülés. Még a határozat lejárta előtt egyszer-egyszer Sőt, itt az egyes kommunisták­ra bízott feladatokat is szá­mon lehet kérni. A közösség tanácsa, elismerése, vagy bí­rálata nevelő hatású, felelős­ségre sarkall. S a párttagok érzik, hogy nem a látszat ked­véért kaptak munkát, hanem a párt számít az ő tevékenysé­gükre, amely szükséges ahhoz, hogy a pártmunka eredmé­nyesebb legyen. Számít rá, s becsüli tetteiket, fáradozásai­kat. Mindjárt nagyobb a kedv, a munkalendület. Az ellenőrzés nem valami szükséges rossz: a pártvezetés és a pártmunka alapja. A ha­tározatokat egységesen és pon­tosan végrehajtó kommunis­ták összessége — így jelenik meg a párt, a közvélemény előtt az ország vezetésében. Ebben nekünk következetes­nek kell lennünk, különben a legjobb elképzelések Is elsik­kadnak. Ma mindenütt a tervszerű, céltudatos pártvezetés fejlesz­tése a legfontosabb tennivaló. Ezzel megteremtjük a múlt hónapok fellendülésének foly­tatását, a pártmunka színvo­nalának emelését, ♦ Szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanács kultúrtermében került sor a kultúrmérnöki intézmény fennállásának 80. és az egy­séges állami vízügyi szerve­zet megteremtése 10. évfor­dulójának megünneplésére. Az ünnepi ülést Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács elnöke nyitot­ta meg. Somogy és Baranya megye tanácsa nevében üd­vözölte az elnökség tagjait, és a meghívott vendégeket. Ezután Gombás LvSkács elvtárs, vízügyi igazgató ün­nepi beszédet mondott. Be­számolójában ismertette a magyarországi vízrendezések történetét a felszabadulásig, valamint az egységes állami vízügyi szervezet felállítása óta elvégzett vizimunkálato- kat és a még megoldásra vá­ró feladatokat. Elmondta, hogy megyénk területének déli részét, továbbá a Dráva és a Duna menti területeket és a patakok völgyét mocsár, ingovány borította, ezenkí­vül hatalmas területek vol­tak kitéve a megismétlődő árvizek pusztításának. A le- csapolást 1760-ban kezdték meg nagyobb eredmény nél­kül. A földesurak nem járul­tak hozzá a költségviselés­hez. Az 1827. júniusában le­zajlott nagy árvíz sorún Ba­ranya megye 22 községét ön­tötte el a Dráva vize. Ennek hatására kezdték meg a Drá­va szabályozását. A kapita­lizmus kialakulása és fejlő­dése eleinte serkentőleg ha­tott a vizlmunkák befejezé­sére is. 1877. után sorra ala­kulnak a kultúrmérnöki hi­vatalok, s megjelenik az első vízjogi törvény. A vízrende­zések mégsem folytak kielé­gítő mértékben s a falusi ivóvízellátás is igen elmara­dott volt. Döntő változást csak a fel- szabadulás hozott. 1948-ban a víztársulások államosításá­val létrejöttek az egységes állami vízügyi szervezetek. Ezután beszámolt Gombás elvtárs az 1948. óta eltelt 10 év eredményeiről Elmondot­ta, hogy a pécsi igazgatóság területén a vízrendezésekre és vízhasznosításra fordított összeg a rét—legelő víztele­nítésekkel együtt 108 305 200 forintot tesz ki. Az elvégzett földmunka 6 689 500 köbmé­ter, a beton, kő és rőzse munka összesen 162 510 köb­méternek felel meg. A beszámoló után fel­szólalások következtek, majd az emléklapdk és jutalmak kiosztásával bezárult az ün­nepély. A meghívottak délután fényképkiállítást tekintettek meg a vízügyi szolgálat te­vékenységéről, majd ezzel kapcsolatos filmvetítésen vettek részt* a műhely munkásaival, össze- helyes megvizsgálni, mit fel­hívják az újítókat és felhívják tünk érte, Napvilágra kerül­Befejeződött a magyar—csehszlovák műszaki, tudományos együttműködési bizottság X. ülésszaka A magyar—csehszlovák mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság december 17 —20 között tartotta XI. ülés­szakát Budapesten. Az ülés­szakon megállapodás jött lét­re az együttműködés kiszéle­sítésére ,a tapasztalatok kicse­rélésére. A bizottság elhatá­rozta, hogy megteremti a két ország kohászati, energetikai, gépipari, geológiai, üvegipari és élelmiszerkutató és tervező- intézeted közötti közvetlen együttműködést. Csehszlovákia az energiafejlesztés, a gőzkam­rák, nagynyomású testek, fes­tékek és lakkok, porcelán-szi­getelők, háztartási kőedények, csőszerelvényeik, valamint a hőszigetelő anyagok előállítá­sában és felhasználásában nyújt segítséget a magyar iparnak* A város szívében a Kreml toronyórájának ha­rangjátékát, az Internacionálé dallamát. A Kreml Szpasszkája tor­nyának órája mindig pontosan mutatja az időt. Pedig ez az óra már több, mint 100 eszten­dős. Az első órát a toronyba a feltevések szerint közvetle­nül a torony felépítése után, 1491-ben szerelték fel. Ez az óra, s az utána következők azonban az idők folyamán el­használódtak. A mostani úgy- látszik hosszú életű lesz. S most, hogy az óra több, mint 2000 kilogrammos ha­rangja elütötte a delet, indul­junk néhány lépéssel tovább! A Vörös téren, ameddig a szem ellát, párosával sorbanálló embereket látni. A Vörös tér közepén a Kreml fala mellett álló, márványból épült Leniii—Sztálin mauzó­leumba várnak bebocsátást. Csendben, fegyelmezetten és végtelen türelemmel várják, hogy rájuk kerüljön a sor, pedig az időjárás ilyenkor már nem éppen (kellemes. Türel­mesen várnak, mert tudják, hogy nem várnak hiába. A rendfenntartó közegek ugyanis a gyakorlatból tudják, hogy a mauzóleum nyitvatartásának ideje alatt hányán tekinthetik meg Lenint és Sztálint s ha a sor vége eléri a Troickaja bás­tyát, a később jövőknek azt tanácsolják, hogy jöjjenek leg­közelebb. Nekünk — mivel a Szovjet­unióban a külföldiekkel szem­ben mindenki nagyon előzé­keny — nem kell sokat várni. Arra azonban van időnk, hogy elgyönyörködjünk a mauzóleu­A ki MossSkvSban azzal « ■főcéllal indul sétálni, hogy megismerje a várost, annak szépségeit, első útja rendsze­rint a Vörös térre, a Kreml­hez vezet. A háromszögalak­ban épült Kreml tizennyolc '.égbenyúló bástyájával és tor- I nyával, aranykupolás templo- \maival valóban nagyszerű, lát- ; vány. A vörös téglából épült várfal, amely a bástyákat és ja tornyokat összeköti, ma is l olyan ép, mint néhány évszá­zaddal ezelőtt, amikor mint. védelmi berendezés szolgálta a célját. Változás - mindössze annyiban történt, hogy a bás- '.tyák lándzsa alakú csúcsán I vörös csillagok ragyognak, l hirdetik, hegy ebben a hatal­mas országban már nem a cároké, hanem a népé a hata­lom. S ezeknek a csillagok- nak a fénye nagyon messze eljut. A Kreml ötágú vörös csillaga szerte a világon a dolgozó milliók szemében a jövő, a szocializmus, a szabad­ság, az elnyomás alóli felsza­badulás jelképévé vált. Nehéz meghatódás nélkül szemlélni ezeket az oly sok történelmi eseményt látott falakat. A hatalmas Vörös téren — amely nevét téglaburkolatának vörös színéről kapta — min­dig nagy a forgalom. Ezrek és ezrek látogatnak el ide na­ponta, hogy megcsodálják a vörös csillagos Szpasszkája tornyot, hogy meghallgassák V égedáthatafelan sorban állnak a látogatók a előtt,

Next

/
Thumbnails
Contents