Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-21 / 301. szám
2 NAPLÓ 1958. DECEMBER H. ' Tervszerű, céltudatos, irányító munkát Pécsi tapasztalatok Már egy-egy pártszervezet mindennapos tevékenysége is rendkívül sokoldalú. Hiszen a pártmunka sok-sok ágéban kell eligazodni, ebben irányítani a kommunisták cselekedeteit, összefogni a különböző szervezetek munkáját. S az élet mindig új és új követelményeket támaszt a pártmun- kával szemben. A fellépő igényeknek, s általában a pártmunka feladatainak csak tervszerű és céltudatos irányítással lehet megfelelni. Jobb vezetőségi ütéseket! Ennek együk feltétele a pánt- vezetőség ülése. Ez az a fórum, ahoi a párthatározatok és a taggyűlések utasításai alapján részletesen megtanácskozzák és megjelölik a kommunisták tennivalóit. Általában kéthetenként rendszeresen megtartják, de előkészítése és lefolyása azt mutatja, hogy még korántsem kapott megfelelő szerepeli Á vezetőségi ülések nincsenek megfelelően előkészítve, A vezetőségi tagok gyakran- csak az ülésen szereznék tudomást a napirendről, rövid tájékoztatásból ismerkednek meg a helyzettel. Ez nagyon kevés. Egyszeri hallomás után nem alakulhat ki termékeny vita, a vezetőségi tagok csak hirte- lenében mondhatják el gondolataikat. Az sem csoda, hogy ilyen esetekkor sok a mellébeszélés, elkalandoznak a tárgytól, s végül azt veszik észre, meg sem beszélték tüzetesen a napirendet. Ily módon persze a vezetőség tagjai a valóságban csupán egyszerű meghívottként vesznek részt, nem pedig úgy, hogy felelősséget éreznének a pártszjerve- zet munkájáért és gondolatokat, javaslatokat tartalmazó tanácskozásról szó sem lehet; Pedig mindez elkerülhető. A vezetőségi ülések előkészítése kétféleképpen lehetséges: írásos előterjesztés és szóbeli beszámoló alapján. Mindkét esetben csak az ügy néhány fontosabb gondolatát kell kifejteni néhány példával illusztrálva. Ha az írásos beszámolóit 4—6 nappal előbb eljuttatják a pártvezetőség tagjaihoz ■— amint ezt például a Zsolnay-gyárban tették legutóbb — akkor azok a helyszínen is tanulmányozhatják a helyzetet, beszélhetnek más elvtáírsakkal, sokoldalú tapasztalatokat szerezhetnek — egyszóval felkészülhetnek a hozzászólásra. Ugyanez vonatkozik a szóbeli előterjesztésre is, azzal a különbséggel, hogy az előadó * napirendet az ülés előtt megbeszéli a párt vezetőség tagjaival. Ez elősegíti a vita kialakulásét; Néhol: a pártszervezetek titkárai túlontúl sok munkát vállalnak magukra: majd minden napirendet ők terjesztenek elő. Látszólag jó ez, hisz — mondják — a titkár mindent ismer, neki könnyebb felkészülni. Ez, talán nem is gondolják, önmaguk munkája felett mondott bírálat. A vezetőség tagjainak ugyanis meg van a munkakörük, amiért felelősek a pártszervezet előtt. Ebben mindenekelőtt nekik kell jártasnak lenni és mindent ismerni. Természetes dolog, hogy a párt csoportokról nem a gazdasági felelős számol be, hanem a szervező titkár, az agitációról pedig az ágit. prop. felelős. Ez a rendszer a vezetés kollektivitásából következük, a titkár viszont összefogja és irányítja az 6 munkájukat, segít az ülés előkészítésében; A munkaterv a pártvezetés része Ez S2»szerint értendő. Hiszen a legkisebb családban is a fizetés után megbeszélik, mire költsék a pénzt, hogyan osszák be a legjobban. A munkát is előre tervezzük, célt tűzünk magunk elé, különben csak úszunk az árral, az eseményekkel, ahelyett, hogy mi Irányítanánk az eseményeket, tudatosan, meghatározott meAz alapszervezetek nagy része azonban nem készít munkatervet. Ahol viszont van, ott a sablonos, általános kifejezések gyűjtőtára. A Tejüzem, az SZTK alközpont és a Pécsi Élelmiszerkisikereskedelmi Vál lalat pártszervezete munkatér- véből csak az tűnik ki, hogy ekkor vezetőségi ülést, máskor meg taggyűlést hívnak össze. A napirendről, a tartalomról említés nincs, se határidőt, se felelőst nem jelölnek meg. Az ilyen munkaterv valóban felesleges papírmunka és csak arra jó, hogy saját lelkiismeretüket nyugtassák meg: nekünk van munkatervünk;: • A munkaterv készítésében is kialakult már a megfelelő gyakorlat. Az Uránércbánya Vállalat pártbizottsága, a 26. sz. AKÖV pártszervezete néhány elvtársat bíz meg azzal, hogy először sokoldalú vélemények alapján állítson össze egy tervezetet; Ezt kibővített vezetőségi ülésen, pártcsoportvezetők, kommunista műszakiak és dolgozók jelenlétében megvitatják. Ismét kapnak tanácsokat; Ezután véglegesen elkészítik & tervet és a taggyűlés elé terjesztik, azután a kiegészítésekkel együtt határozattá emelik; Mit tartalmazzon a munka- terv? Ahány üzem, annyi feladat, méghozzá sajátos, ugyanaz, ugyanúgy ritkán fordul elő két helyen. Természetes, hogy ebből, s a párthatározatokból kell kiindulni; Mondjuk, az önköltség csökkentésében szeretnék áttörni a gátat. Ez a munkatervbe kerül — akár negyedéves, akár féléves vonatkozásban — s azután meghatározzák, műként kívánják a célt elérni. Első alkalommal a vezetőség elé viszik, ahol a főkönyvelő részletes értékelést ad erről. A tanulságokat megvitatják a taggyűlésen is. Más alkalommal, mondjuk röpgyű- lésen beszélik meg a hibákat a figyelmüket: kísérletezzenek, nek a fogyatékosságok, esetleg törjék a fejüket a megoldás- újabb elgondolásokkal is gazról. Esetleg időnként a mun- *dagíthatjuk_ Néhány alapszer10 éves az egységes vízügyi szervezet Jubileumi ünnepség a megyei tanács kultúrtermében kások kisebb csoportjaival is tanácskoznak — a bőrgyárban ezt sikerrel alkalmazzák —, véleményük után érdeklődnek, s megbeszélik velük, mit hozott határozatok sorsáról. vezetben — helyesen — a taggyűlés előtt a beszámolóban tájékoztatják a kommunistákat a legutóbbi taggyűlésen kémek tőlük. Ha szükségesnek vélik, nagyobb aktíva- értekezletét hívnak össze, ahol kommunisták és pártonikívü- liek beszélik meg a gazdaságosság prob’émáüít. És sorolhatnék tovább. Itt is, mint minden munkában az a fontos, hogy ne csak egy-két eseményre korlátozódjék, hanem sokoldalúan dolgozzunk. Hét- ről-hétne, hónapról-hónapra következetesen foglalkozzunk vele, tartsuk ébren a közvélemény figyelmét és cselekvő- készségét; Hajtsuk végre határozatainkat! Ilyen hallatán sokan talán meglepetéssel kérdezik: hogyan, hát elmulasztjuk? Gyakran tanácskozunk, helyes intézkedéseket fogadunk el, még talán azt is megmondjuk, hogy te és te vagy érte a felelős. Aztán... Aztán néhány hét, hónap múlva már meg is feledkezünk róla, az égvilágon senki sem kérdezi meg: ugyan mire is jutottunk? A város legtöbb a Lapszervezete meghatározta, hogy rendszeresen munkásszármazású tagjelöltekkel gyarapítja a párt sorait. Sajnos, igen keveset vettek íeL Talán nincs munkás, aki a pártba lépne? Az asztalíiók- ba zárt határozat nem kopog, s az emberek hajlamosak a fe- ledékenységre, a könnyebb ellenállást választják, ha időközönként nem figyelmeztetik őket vállalt kötelességükre. Ennek egyik eszköze a vezetőségi ülés. Még a határozat lejárta előtt egyszer-egyszer Sőt, itt az egyes kommunistákra bízott feladatokat is számon lehet kérni. A közösség tanácsa, elismerése, vagy bírálata nevelő hatású, felelősségre sarkall. S a párttagok érzik, hogy nem a látszat kedvéért kaptak munkát, hanem a párt számít az ő tevékenységükre, amely szükséges ahhoz, hogy a pártmunka eredményesebb legyen. Számít rá, s becsüli tetteiket, fáradozásaikat. Mindjárt nagyobb a kedv, a munkalendület. Az ellenőrzés nem valami szükséges rossz: a pártvezetés és a pártmunka alapja. A határozatokat egységesen és pontosan végrehajtó kommunisták összessége — így jelenik meg a párt, a közvélemény előtt az ország vezetésében. Ebben nekünk következetesnek kell lennünk, különben a legjobb elképzelések Is elsikkadnak. Ma mindenütt a tervszerű, céltudatos pártvezetés fejlesztése a legfontosabb tennivaló. Ezzel megteremtjük a múlt hónapok fellendülésének folytatását, a pártmunka színvonalának emelését, ♦ Szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanács kultúrtermében került sor a kultúrmérnöki intézmény fennállásának 80. és az egységes állami vízügyi szervezet megteremtése 10. évfordulójának megünneplésére. Az ünnepi ülést Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács elnöke nyitotta meg. Somogy és Baranya megye tanácsa nevében üdvözölte az elnökség tagjait, és a meghívott vendégeket. Ezután Gombás LvSkács elvtárs, vízügyi igazgató ünnepi beszédet mondott. Beszámolójában ismertette a magyarországi vízrendezések történetét a felszabadulásig, valamint az egységes állami vízügyi szervezet felállítása óta elvégzett vizimunkálato- kat és a még megoldásra váró feladatokat. Elmondta, hogy megyénk területének déli részét, továbbá a Dráva és a Duna menti területeket és a patakok völgyét mocsár, ingovány borította, ezenkívül hatalmas területek voltak kitéve a megismétlődő árvizek pusztításának. A le- csapolást 1760-ban kezdték meg nagyobb eredmény nélkül. A földesurak nem járultak hozzá a költségviseléshez. Az 1827. júniusában lezajlott nagy árvíz sorún Baranya megye 22 községét öntötte el a Dráva vize. Ennek hatására kezdték meg a Dráva szabályozását. A kapitalizmus kialakulása és fejlődése eleinte serkentőleg hatott a vizlmunkák befejezésére is. 1877. után sorra alakulnak a kultúrmérnöki hivatalok, s megjelenik az első vízjogi törvény. A vízrendezések mégsem folytak kielégítő mértékben s a falusi ivóvízellátás is igen elmaradott volt. Döntő változást csak a fel- szabadulás hozott. 1948-ban a víztársulások államosításával létrejöttek az egységes állami vízügyi szervezetek. Ezután beszámolt Gombás elvtárs az 1948. óta eltelt 10 év eredményeiről Elmondotta, hogy a pécsi igazgatóság területén a vízrendezésekre és vízhasznosításra fordított összeg a rét—legelő víztelenítésekkel együtt 108 305 200 forintot tesz ki. Az elvégzett földmunka 6 689 500 köbméter, a beton, kő és rőzse munka összesen 162 510 köbméternek felel meg. A beszámoló után felszólalások következtek, majd az emléklapdk és jutalmak kiosztásával bezárult az ünnepély. A meghívottak délután fényképkiállítást tekintettek meg a vízügyi szolgálat tevékenységéről, majd ezzel kapcsolatos filmvetítésen vettek részt* a műhely munkásaival, össze- helyes megvizsgálni, mit felhívják az újítókat és felhívják tünk érte, Napvilágra kerülBefejeződött a magyar—csehszlovák műszaki, tudományos együttműködési bizottság X. ülésszaka A magyar—csehszlovák műszaki tudományos együttműködési bizottság december 17 —20 között tartotta XI. ülésszakát Budapesten. Az ülésszakon megállapodás jött létre az együttműködés kiszélesítésére ,a tapasztalatok kicserélésére. A bizottság elhatározta, hogy megteremti a két ország kohászati, energetikai, gépipari, geológiai, üvegipari és élelmiszerkutató és tervező- intézeted közötti közvetlen együttműködést. Csehszlovákia az energiafejlesztés, a gőzkamrák, nagynyomású testek, festékek és lakkok, porcelán-szigetelők, háztartási kőedények, csőszerelvényeik, valamint a hőszigetelő anyagok előállításában és felhasználásában nyújt segítséget a magyar iparnak* A város szívében a Kreml toronyórájának harangjátékát, az Internacionálé dallamát. A Kreml Szpasszkája tornyának órája mindig pontosan mutatja az időt. Pedig ez az óra már több, mint 100 esztendős. Az első órát a toronyba a feltevések szerint közvetlenül a torony felépítése után, 1491-ben szerelték fel. Ez az óra, s az utána következők azonban az idők folyamán elhasználódtak. A mostani úgy- látszik hosszú életű lesz. S most, hogy az óra több, mint 2000 kilogrammos harangja elütötte a delet, induljunk néhány lépéssel tovább! A Vörös téren, ameddig a szem ellát, párosával sorbanálló embereket látni. A Vörös tér közepén a Kreml fala mellett álló, márványból épült Leniii—Sztálin mauzóleumba várnak bebocsátást. Csendben, fegyelmezetten és végtelen türelemmel várják, hogy rájuk kerüljön a sor, pedig az időjárás ilyenkor már nem éppen (kellemes. Türelmesen várnak, mert tudják, hogy nem várnak hiába. A rendfenntartó közegek ugyanis a gyakorlatból tudják, hogy a mauzóleum nyitvatartásának ideje alatt hányán tekinthetik meg Lenint és Sztálint s ha a sor vége eléri a Troickaja bástyát, a később jövőknek azt tanácsolják, hogy jöjjenek legközelebb. Nekünk — mivel a Szovjetunióban a külföldiekkel szemben mindenki nagyon előzékeny — nem kell sokat várni. Arra azonban van időnk, hogy elgyönyörködjünk a mauzóleuA ki MossSkvSban azzal « ■főcéllal indul sétálni, hogy megismerje a várost, annak szépségeit, első útja rendszerint a Vörös térre, a Kremlhez vezet. A háromszögalakban épült Kreml tizennyolc '.égbenyúló bástyájával és tor- I nyával, aranykupolás templo- \maival valóban nagyszerű, lát- ; vány. A vörös téglából épült várfal, amely a bástyákat és ja tornyokat összeköti, ma is l olyan ép, mint néhány évszázaddal ezelőtt, amikor mint. védelmi berendezés szolgálta a célját. Változás - mindössze annyiban történt, hogy a bás- '.tyák lándzsa alakú csúcsán I vörös csillagok ragyognak, l hirdetik, hegy ebben a hatalmas országban már nem a cároké, hanem a népé a hatalom. S ezeknek a csillagok- nak a fénye nagyon messze eljut. A Kreml ötágú vörös csillaga szerte a világon a dolgozó milliók szemében a jövő, a szocializmus, a szabadság, az elnyomás alóli felszabadulás jelképévé vált. Nehéz meghatódás nélkül szemlélni ezeket az oly sok történelmi eseményt látott falakat. A hatalmas Vörös téren — amely nevét téglaburkolatának vörös színéről kapta — mindig nagy a forgalom. Ezrek és ezrek látogatnak el ide naponta, hogy megcsodálják a vörös csillagos Szpasszkája tornyot, hogy meghallgassák V égedáthatafelan sorban állnak a látogatók a előtt,
