Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

»58. DECEMBER 21. NAPLÓ 3 Több millió forintos építkezés a szénbányászatban : Mintha csak a földből nőt- András kilenc tagú kubikos- kéréséire azonban a vállalat a tek volna ki, úgy sorakoznak brigádja pedig a trafót beto- munkát már ez évben meg- egymás mellett a mázai, szász- nozza és -utolsó simításokat kezdte. A tröszt épületének vári és hidasi piros cserépte- végzi a tetőfödémen. szomszédságában már a fel­tős, vadonatúj bányászházak. A közelben van a gázlecsa- vonulási épületeken dolgoz­Ezeket a Bányászati Építő póló épület, amely november nak. 1959-ben mintegy 6 mil- Vállalat dolgozói még az ei- 29-én, két nappal a határ- lió forintos beruházás megva- múlt évben építették. Azóta a idő előtt készült el. Mindkét lósítására kerül sor. Többek vállalat profilja teljesen meg- létesítmény a Pécsi Szénbá- között: öntődét, központi vil- változott. Bányászlakások he- nyászati Tröszté. A transzfor- lamosmühelyt, garázst, moz- lyett ebben az esztendőben és mátorház beruházási összege donyszínt, irodát, nyílttéri ra- az elkövetkező években, első- mintegy 1 millió 400 000, a kodót, kötélpályát, valamint gázlecsapoló épületé pedig vagonbuktatót építenek. 300 000 forint volt. A vállalat 1959-es évi épí­, tési programjában szerepel Komlon még Kossuth-bányán két és félmillió forintos beruházás, a szénelőkészítőműnél va- Ebből az összegből egy trafó- gyünk. A bánya teljes kapaci- házat építenek. A^ kokönyösi és tássál dolgozik és ez megne- domlbon egy 600 fő befogadá- Schneller István körzeti épí- hezíti az új létesítmények &ára alkalmas legényszáll ás tésvezető mérnök kalauzolása építőinek munkáját. Itt most készül majd el, mintegy 3 jnellett, a helyszínen tekint- fejezik be a 650 000 forintos millió forintos beruházási 'jük meg, hogy a vállalat dói- beruházással készülő transz- költséggel. Ama-aknán ^pedag gozói milyen munkát végez- formátorház bővítését. Ezt ‘ * sorban ipari, bányaipari beru­házásokat kivitelez. A vállalat jövő évi programjában Pé­csett egymillió, Komlón pedig 17 és félmillió forintos ipari létesítmény elkészítése szere­pel. Most gépkocsiba ülünk 1959 januárjában adják majd át a Komlód Szénbányászati Trösztnek; Nem messze innen, nehéz terepviszonyok között, szőr­nek, Utunk első állomása: György-akna A ragyogó decemberi nap­fényben, a domboldalban már galmasan dolgoznak a 180 va- tető alatt áll a vállalat dől- gonos, új szénfaunker cölöp- gozéá által épített új, kétszán- alapozásán, tes transzformátor-ház. Sisko- A szénbuniker megépítése — vies kőművesrbrigádja szór- amelynek beruházási összege épületeket* egy kis trafóházat bővítenék. Gépkocsink felkapaszkodik a zobáki aknákhoz A hatalmas aknatorony köze­lében most lázas muinka fo­lyik; A tereprendezéssel agy- időben építik a felvonulási galmasan dolgozik a nyerstég- 1 900 000 forint — tulajdon- !a homlokzat hézagolásán és képpen a vállalat 1959-es évi a műkőkeretezéseken. Fenyve- programjában szerepelt; _ A sd hat tagú ácsHbrigád ja a Nehézipari Minisztérium és a trafóházat zsaluzza.; Bérces Komlód Szénbányászati Tröszt 250 géppel gyarapodtak az idén a baranyai gépállomások A baranyai gép- Ebben az esztendő- pedig tizenegyet. áldomások az időn ben összesen minit- Az új gépek nagy­„ ., _ egy 250 — köztük szerűen beváltak és majdnem hatmillió híltvaJ1 MJföwön már a mostani forintot fordítottak gyártott — géppel új traktorok és gyarapították park­muntkaigépek vásár- jukat a megye gép­lására. Az év vé- állomásiak geztével a gyárak Az idén kaptak az utolsó gépeket is először a baranyai leszállították már a gépállomások süló- Iák be a kukorica- megrendelőknek; kombájnokat', még- szárat; őszön ötszáz hold­ról takarították be a zöldsilót, s több mint ezer holdról vágták le és silóz­Zobákom a vállalat három év alatt mintegy 30 millió fo­rintos építési programot való­sít majd meg. A jövő esz­tendőben megkezdik a 35/6 kd- lowattos transzformátorház, a turbó kompresszorház, a szál­lítógéphez, továbbá a ventil­látorház építését is, mintegy 7 mdlldó forintos költséggel. 1960-ban sor kerül két nagy hűtőtorony, légakna-gépház, központi irodaépület és fürdő építésére is. E létesítmények elkészítéséhez elsősorban jó útra van szükség és ezt szin­tén a vállalat dolgozói építik ki. Jelenleg hatvan ember dol­gozik a terepein, a jövő eszten­dőben azonban — főleg a csúcsidőszakban — mintegy 200—250 munkás dolgozik majd Zobákon. Pasztái József PYGMALION a Pécsi Kamaraszínházban 3 ohamna és Warrenné gins házvezetőnőjét, Pearce- elemek keverednek. Lendvay után, rövid két észtén- nét és egy különös angol csa- Ferenc rendezése iparkodott dó alatt immár a harmadik ládot, Hilléket. A kis proli- ebben a műfajilag oly vegyes Shaw-daxabot láthatjuk, a lány kiállja a próbát, a társa- drámában egyensúlyt terem- Pécsi Nemzeti Színház előadá- dalmj bemutatkozása ragyo- tend. Ugyaniakkor a két polá- sában: a Pygmaliont. A fő- góan sikerül, egy estélyen a ris szereplő játékában a da- városi és vidéki színházaknak, vendégek valódi hercegnőnek rab aBapvető ellentétét sáke- úgy tűnik, egyik legsűrűbben nézik. Higgins tanár úr „iga- rült nyomatúkkal hangsúlyoz- játszot modem külföldi szer- zi“ úrinőt faragott a művelet- nda. Van íve, lendülete az élő­ién Liziből, kísérlete azonban adásnak, mely az utolsó fel- mégsem sikerült, mint a pa- vonás niagy és nehéz (időben lackból kiengedett szellem fő- is hosszú) „szakító“-jeleneté- lött megszűnik hatalma, tanít- ben csap a legmagasabbra. A ványa fellázad, s a happy- rendezés láthatóan „teljes“ end-et szimatoló néző csaló- (alighanem eddig Magyaror- dottan látja az utolsó füg- szágan a legteljesebb) előadás- gönyomláskor: Lizát nem Hig- ra törekedett. A kicsiny, for- gins kapja meg. gószünpad nélküli játéktéren P edig nem is lehet másképp, leleményesen oldotta meg Legalábbis a burzsoá jeleneteknek előadását, csak annyi köze van a klasz- társadalom életét és ellent- m™t Etó fürdését, a követsé- szikus ókorhoz, hogy darab- mondásait oly jól ismerő Shaw palotában rendezett tógá­jának hŐ6e, Higgins tanár úr szerint nem. A darabnak ez, a ^ás^. vagy lázi és Freddy utcai ugyanúgy beleszeret a maga szokványos polgári-kispolgári jelenetét, melyeket a legutolsó tehetségével, tudásával káfa- szemléletet tükröző drámák- budapesti előtedás is elhagyott, rágott tanítványába, mint nak megoldásától elütő befe- mint technikailag megvalosít- ahogy az antik mitológia Pyg- jezése adja tulajdonképpen a hatatlant. Persze, a darabban maliomja. Ciprusa egykori kulcsot a néző kezébe. Miről Pécsett sem volt taxi, s a szo- szobrász-toirálya beleszeretett is van szó? A leegyszerűsített ka Halain nem lógtak Piranesi- a szerelem istennőjének, alapprobléma ez: Ur és virág- metszetek, de egy hangszoró- Aphrodfttének maga alkotta árus lány, burzsoa és munkás va**> eSy dísztelen körfúggöny- szobrába. De amíg a mondái közti űrt neveléssel, „foneti- nyel sokat el tudott enni az Pygmalionnak teljesítették a kával“ nem lehet áthidalni. A előadás. A rendezes apeako- kérését az istenek, megeleve- darab fő értékét a „középosz- dott „modern is lennn, s ezért nítették a szobrot, s ő egyesül- tályos úri tisztesség“, a pol- a őísirietez&ben. feflemas ke- hetett vele, Shaw Pygmalion- gári álerkölcsösség íeleplezé- heréket valósította meg a rea- ja, Higgins tanár úr elveszíti se, az őszinte és igaz társada- l'i®ta hatásha torekvo diszle- hatalmát tanítványa fölött, út- lombírálat adja; Persze, a teknek es a csak jelzésekkel jadk örökre szétválnak. nagyszerű drámai helyzetek, a dolgozó színpadi szimbohká­, , . remek dialógok, a fanyar, ,,an- nak- Meg vaiamiif számon kell elso V1- Bol“ humorral átszőtt széllé- kérnünk a rendezéstől. A kis zőjévé lépett elő G. B. Shaw. Az új utakat kereső magyar színjátszás nemes és értékes hagyományokhoz fordul, ami­kor a polgári drámaírásnak ezt a legkiválóbb szerzőjét ily sokszor viszi színpadra; Tévednénk, ha a görög csen­gésű cím után valami antik történetet várnánk a Pygma- liontól. Shaw Pygmalionjának A Pigm állian az 1 ágháború előtti Angliában játszódik. Londonban, „este 11 óra 15 perckor“ mennydörgés s nyári zápor közepette, a Szent Pál-temiplom oszlopcsar­noka alatt két ember sorsa végzetesen összekapcsolódik. Higgins, ez a bogaras nyelvész professzor, egy tudós bőrébe bújt neveletlen kamasz (Pic­gol“ humorral átszőtt széllé- mes paradoxonok millió al- játéktér ellenére, vagy ponto­kaimat szolgáltatnak az író- ®®kban _ éppen amiatt; Klama- nak, hogy életről és szerelem- raszínházban az élő adás stílu­sa is legyen kamara-jéllegű és finom. Legkivált egy angol környezetben játszódó darab­ban; Mindenkinek van vala­melyes fogalma arról, hogy „angol hidegvér“; Ezt itt hol állóképpé merevedő beállítás (pL Higgimsné szalonjában), hol gyorsvonat! sebességgel száguldó rohangálás, mérték­'ről, férfiről és nőről, család­ról és társadalomról vallott gondolatait, játékos, bizarr öt­leteit is elmondja* A Shaw-darabok közis­merten nehéz feladatot kering ezredessel kötött) foga- rónak a rendezőre. Az elő- és dásból egy utcai virágárus- utószavakkal, a szinte élké­lányt, Lizát, megtanít a „fen- pesztő és megvalósíthatatlan _ _________ _ ______ te bb stílre“, alkalmassá teszi színpadi utasításokkal teleag- télén gésztikulálás és kieres/.- az úri életben való szereplés- gatott darabokat a műfaji bo- tett, öblös hang pótolta. A fő­re. Köziben megismerjük Hig- nyolultság még csak nehezeb- lösléges tányértörés és cálin- gins anyját és Liza apját, ben előadhatóvá tesz. A Pyg- dercsapkodás, a túljátszott Doolittle-t, a szemetest, vala- maiionban is szatirikus és hu- székreülések és érteflmefclen mint Pickering ezredest, Hig- moros, vígjátéki és tragédia! ugrándozás olcsó fogásai nem hatnak már ránk. S higgyék közönségre £7 mazó vitrinek előtt s csodál­kozhatunk az arannyal és drá­gakövekkel díszített kardok, páncélok és egyéb fegyverek hatalmas tömegén. A fegyver­gyűjtemény azonban aránylag kis helyet foglal el. Az elmúlt évszázadok ötvösművészetének remekeiből sokkal több ma­radt fenn. Másfél négyzetmé­teres színarany tálcák — meg­emelni is elég lehetett — mé­ter magas arany kelyhek, gyémánttal és egyéb drága­kövekkel díszített oltárköny­vek — Anglia, Franciaország, Svédország, Hollandia és a többi ország uralkodóinak kö­veteik által az orosz cárnak; küldött ajándékok tömkelegé', látható itt, köztük olyan nagy értékű műkincsek, amelyek­nek párja a világon nincs. A z idő — sajnos — rövid. Tovább kell menni. A legfelső tanács épülete előtt csak elsétálunk, a Blagov- csenszkij bazilikát csak kívül­ről nézzük meg, a cár ágyújá­ra is csak futó pillantást ve­tünk. Majd legközelebb ezeket csodáljuk meg. Búcsúzunk a Vadovzvodnaja bástyájától is, amelynek árnyéka már sötét­re festi a Moszkva vizét. MESTERFALVI GYULA A márványból épített Lenin—Sztálin mauzóleum mot körülvevő fenyőfákban, a uzóleumban, hogy egy kartá- ha sem halnak meg. tér ragyogó tisztaságában, vőlságnyira haladtam el Lenin A mauzóleumból kilépve a hogy néhány szót váltsunk a mellett, aki ott az iivegkopor- Kreml fala mellett visz el az mellettünk állókkal. A város, sójában mozdulatlanul fék- utunk. A téglafalon egymás a Vörös tér tisztaságát nem szik, de akinek a tanításai so- mellett fekete márványtáblák. tesszük szóvá. Ez Moszkvá­ban annyira természetes, hogy nem szoktak róla beszélni. In­kább arra szerettünk volna választ kapni, hogy lehet, hogy• a mauzóleumnak min- V&g olyan sok a látogatója? — Nem nehéz erre válaszol­ni — mondta az egyik ismerő­söm. — Moszkva nagyforgal­mú város. Ezrek és ezrek ke­resik fel naponta a szövetségi köztársaságakből, hatalmas idegenforgalmat bonyolítunk le, s Moszkva különben is nagv város. Lenint látni pedig név mindennapi élmény. Van-' olyan ember, aki erről lemo" dana? — kérdezte vissza. Nem tudom. Nem hiszem 'ég ma, hetek múltán is egy ácsit hihetetlennek tűnik szá- hogy ott jártam a rna­Landler Jenő emléktáblája Kreml téglafalán A munkásmozgalom kiemel­kedő harcosainak, a szovjet nép nagy fiainak neve olvas­hatók ezeken a cirill betűs táblákon. Itt nyugszanak a Kreml falánál. Az egyik táb­lán — közvetlenül a mauzó­leum mögött latinbetűs felírás hívja fel magára a figyelmet. LANDLER JENŐ 1874. XI. 23 —1928. 11. 25. olvasom a táb­láról, S mosi sétáljunk tovább! A Kreml nyugati bejárata ilyenkor mindenki előtt nyitva van. Az út a kincsestárba ve ~et. Miután a ruhatárban 1° ettük a kdbántunkat s az eV csarnokban a cipőnkre köt tűk a posztó papucsokat, fel- sétálhatunk a múzeum termei­be. órákat lehet itt elidőzni az ősrégi fegyvereket tortal­bástya. a Moszkva fatyó partján el színészeink, a való sűrű kápillantgatás he­lyett ihletett játékkal és szug- gesztív beleéléssel tudnak majd áramkört és feszültséget teremteni a nézővel; U iggins tanár nehéz sze­** repében Szabó Ottót lát­hattuk. Higgins a darab leg­bonyolultabb jelleme. (Kicsit maga az író.) Világhírű tudós és neveletlen gyermek, szere- tetremóltóan naív, ugyanakkor számító és cinikus szélhámos, szenvedélyes lelkiállapota vá­ratlan kitöréseket, megjegyzé­seket fakaszt belőle. Szabó Ottó széles és harsány játéká­val elsősorban a vad és in­dulatos kamaszt adta vissza (jó volt Lázi meggyőzésének jelenetében), de az árnyaltság, a finom, szellemes és naív hangulatváltások nem minde­nütt érvényesülitek játékában. Lizát Margittay Ági alakí­totta. A virágárusból herceg­nővé érett leány átváltozását (néhol talán a kelletténél erő­sebb színekkel) jód visszaadta. Hogy Lázinek oly fényesen si­került a Hjigginsné-nél való bemutatkozás, az elsősorban Margittay Ági művészetét, vonzó játékát bizonyítja. Az előadás egyik legmérték- tartóbb szereplője Szabó Sa­mu volt. (Oly komolyan ját­szott, hogy majdnem azt írtam ide: Szabó Sámuel). Angol méltósággal alakította Picke­ring ezredest; itt-ott talán még katonásad*» » lehetett volna. Amikor DooBrtle-töl azt kérdezik: „Tisztességes ember maga vagy gazember?“ — így válaszol: „Egyik is, másik is“. ; — Doolittle szerepében Somló | Ferencet láthattuk; Igazi, | Shaw-megálmodta „lógós sze- ; gényembert“ alakított. Somló ; igen jó színész. Egy kitartott | lélegzetvételnyi szünettel is nagyszerű hatást tud elérni. A kisebb szerepek közül Bázsa Évának (Pearce-né) és Szir- j may Jenőnek (Nepomuk) kell ! gratulálnunk; Tüskés Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents