Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNANTÜII NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. DECEMBER 21. Mat számunkban: Ifibb millió forintos építkezések a szénbányászaiban MOSZKVAI SÉTÁK /^fts0fnm«é«zeós/c pwőUmáicól A Pécsi Vasútigazgatóság teljesítette éves tervét PYGMALION a kamaraszínházban Kardesörtetéi és eivódás Párizsban Aíki a héten figyelmesein olvasta az újságok külföldi je­lentéseit, s köztük a Párizs­ból keltezett híreket, volt min elgondolkoznia. A hét ele­jén valóságos „diplomáciai fesztivál“ kezdődött a francia fővárosban. A nyugti országok kormányai persze nem valami ünnepélyes alkalomra gyűltek össze, hanem belső ellentéteik megszüntetése, és nem utolsó sorban a Szovjetunió elleni fegyverkezési verseny fokozá­sa céljából. A nyugati közvé­lemény azt várta volna első­sorban a párizsi tanácskozás­tól, hogy kivezesse a nyugati diplomáciát abból a zsákutcá­ból, amelyben megrekedt. Nagy csalódással tapasztalták azonban, hogy a nyugati ha­talmak a Kelet és Nyugat vi­szonya tekintetében makacsul ragaszkodnak merev nézeteik­hez. Ráadásul nem oldották meg azokat az ellentéteket sem, amelyek elválasztották őket a NATO-tanács üléssza­ka előtt.; A párizsi tanácskozások na­pirendjén három fő kérdés szerepelt: a Szovjetunió javas­lata Nyugat-Berlin helyzeté­nek megoldására, Anglia és Franciaország összetűzése az európai közös piac miatt és nem utolsó sorban a NATO katonai kérdései. A tanácskozás után kiadott záróközlemény a vitás kérdé­sekről hallgat, s csak egyetlen pont egyértelmű benne, amely a katonai problémákat érinti és megerősíti a NATO válto­zatlanul szovjetelilenes agresz- szív jellegét. Az összesereglet 15 külügyminiszter újfent hi­valkodóan írásba foglalta „el­szánt akaratát“, hogy nukleá­ris megtorló fegyvereket ve­gyen igénybe. Forma szerint ugyan kijelentették, hogy a szocialista tábort és a tőkés világot elválasztó politikai kérdések igazságos rendezése mellett foglalnak állást, de egy árva szót sem szólnak a Szovjetunió konkrét javasla­tairól, amelyeket a NATO tagállamainak tett. A NATO- tanácsa mindezekről nem vesz tudomást..;; Egy azonban mégis megállaipítható- az At­lanti Tanács ülését a berlini kérdés uralta. E tekintetben a szovjeteltenesség felülkere­kedett a más téren megmutat­kozó éles ellentéteken. Isme­retes, hogy Adenauer a leg­durvább módon akarta vissza­utasítani a Szovjetunió javas­latát Berlin ügyében. Ezt az álláspontját azonban mégsem tudta kívánsága szerint ke­resztülvinni, szövetségesei — mint Dulles is — nem akar­ták becsapni az ajtót a továb­bi tárgyalások előtt. Dulles, Selwyn Lloyd és társad immár harmadszor, de most kórus­ban mondták azt, amit kétszer külön-külön elmondtak: nem fogadják el a Berlinre vonat­ozó szovjet javaslatot. Ez az egyetlen pont, amiben a nyu­gati politikusok meg tudtak egyezni. A Szovjetunióval kö­tendő ellen javaslatok dolgá­ban azonban a Nyugat nem mutatja a megegyezés legki­sebb jelét sem. Az angol kor­mány legalább belátja, hogy pusztán tagadó válasz nem elegendő, ezt azonban nem hajlandó hangosan kimonda­ni ...: Berlin kérdéséről egy olyan tanácskozáson hajlan­dóak a nyugati nagyhatalmak a Szovjetunióval tárgyalni, ahol az össznémet kérdést vi­tatnák meg. A másik „konkrét napi- rend“-ben a szabad-kereske­delmi övezet ügyében Francia- ország és Anglia nem tudott mmacirueziti. s a kilátások sem biztatóak, sőt az összeütközés arányai csak most kezdenek kibontakozni. Angliáinak az a figyelmeztetése, hogy megtor­lásokkal vág vissza a hátrá­nyos megkülönböztetésért, csak olajat öntött a tűzre. így fe­szültté vált a gazdasági hely­zet. Egyre többen emlegetik, hogy kereskedelmi háború tör ki Európában. A nyugatnéme­tek valamiféle közvetítőként akartak résztvenni a vitában, de az angolok ezt kétes érté­kűnek tartják. Mondják, való­színűleg Bonn titokban örül annak, hogy exportőrei elő­nyöket élveznek majd Angliá­val szemben a Franciaország­gal, Olaszországgal és a Bene- lux-omszágokfkal folytatott ke­reskedelmében. Mindenesetre megállapítható, hogy a vitá­ban a franciáik húzták a rövi- debbet az angolokkal szem­ben. Az angoloknak sálkerült éket vennáök Franciaország és az európai közÖ6 piac öt má­sik tagállama közé. Erről Sir Dávid Eccles angol kereske­delmi miniszter az alsóházban kijelentette, hogy „az újabb angol javaslatok Párizsban nagyon kedvező visszhangra találtak." Megerősítette, hogy az angol javaslatot nemcsak a közös piachoz nem tartozó or­szágok támogatják, hanem még egyes személyiségek és kormányok is a közös piacon belül. Viszont az is tény, hogy Anglia örülhet majd, ha euró­pai kereskedelmét a jelenlegi színvonalon tudja tartani ja­nuár elseje után, amikor ked­vezőtlenebb elbánásban fog részesülni. Az eredménytelen tárgyalást január 15-me napol­ták el, amikor az európai gaz­dasági együttműködés szerve­zetében egy új bizottság vizs­gálja meg a szerződésterveze­tet és próbál javaslatokat ten­ni. Ez azonban az előjelek szerint kevés eredménnyel ke­csegteti a gazdasági téren szembenálló európai országo­kat; A NATO-tanács párizsi ülé­sének egyik igen jellegzetes új vonása Nyugat-Némeiország politikai ás katona-politikai előretörése. Nyugait-Németor- szágmak sikerült elfoglalni a NATO-ban azt a légüres teret a koraiiinii szdvüriíieiiek saiKfirtebezieie Sokoldalúan fejlődnek a magyar—csehszlovák kapcsolatok Egyetlen közszolgáltatás díját sem emelik — 13,6 százalék alapbéremelést kapnak a pedagógusok — Felére csökkent az alkoholfogyasztás Pénteken délelőtt Gyáros László, a Tájékoztatási Hiva­tal elnöke, a kormány szóvivője sajtóértekezletet tartott, me­lyen válaszolt a külföldi és belföldi sajtó munkatársainak kérdéseire. bi határozatával és az Egyesült Államoknak e kérdésben tanú­sított magatartásával kapcso- lanban? A Magyar Népköztársaság A magyar párt- és kormány- küldöttség csehszlovákiai láto­gatásával kapcsolatban féltett kérdésre Gyáros László vála­szában hangsúlyozta: — A ma­gyar párt- és kormányküldött­ség látogatása a Csehszlovák Köztársaságban hozzájárult a két ország kapcsolatainak to- szovjet javaslatokkal vábbi sokoldalú fejlesztéséhez, latban fejtette ki a a két nép igazi testvéri barát­ságának szorosabbra fűzéséhez. A szocializmust építő két nép egyre mélyülő szoros barátsá­ga, a proletárintemacionaliz- mus eszméin alapuló szerve­zett együttműködése figyelem­re méltó történelmi példa. Az osztrák császárság nemzetiségi gyűlöletet tápláló, népeket megosztó politikája, majd ezt követően a magyar fasiszta ENSZ-delegáciőnk a közgyűlé­sen is bejelentette — a nem­zetközi feszültség enyhítéséért folytatott külpolitikájának megfelelően arra fog töreked­ni, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete vonja vissza összes eddigi ilyenvonatkozású határozatát — válaszolt Gyá­kormánya — mint ahogyan azt ros László elvtárs. A berlini kérdés Ezután a Berlinre vonatkozó imperialisták a rohamcsapat kapcsa- szerepét szánták az újjáélesz­magyar kormány álláspontját. Kifejtette, hogy a német kér­dés békés rendezése , egyike napjaink megoldásra váró leg­égetőbb problémáinak. A nyu­gati hatalmak, az Egyesült Államok vezetésével, felrúg­ták a potsdami szerződést, megszegték az abban foglalt megállapodásokat és a leg­messzebbmenő segítséget nyúj­tották a német militarizmus felélesztéséhez. Ma már ott tett német militarizmusnak a szocialista országok ellen foly­tatott agresszív kalandorpoli­tikájukban. Nyugat-Berlin stá­tusa külön fejezet a német kérdés egészében. Az ott ala­kult helyzet egyáltalán nem tekinthető normálisnak, mert minél inkább kibontakozik a német militari zmus tevékeny­sége, Nyugat-Berlin annál ve­szélyesebb háborús góccá és kémközponttá válik. Ennek a tarthatatlan állapotnak meg­szüntetése az egyetemes béke érdeke. A Szovjetunió ismere­Fogadás a varsói magyar követségen Varsó (MTI). Katona János, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete fo­gadást adott a Vass István­ná vezetésével Lengyelor­szágban tartózkodó Hazafias Népfront-küldöttség tisztele­tére. A fogadáson megjelent Zenen Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közi ponti Bizottságának titkára, a Lengyel Nemzeti Egység­front vezetői, valamint a lengyel főváros társadalmi életének sok kiválósága. tartunk, hogy Nyugat-Német- rendszer és a csehszlovák búr- ország teljes erővel fegyver- zsoázáa féktelen soviniszta kezik, beleértve a legmoder- uszítása mindent megtett, hogy nebb rakéta- és atomfegyvere- a két népet szembeállítsa egy- két is, igen aktív részese a mással. NATO-nak, az imperialista ha- + kezdernénvezései ezt a célt Ennek ellenére a Magyar talmak agresszív katonai ^es kezdeményezései ezt a celt Népköztársaság és a Csehszlo- tömbjének, s a volt náci hadi- szolgálják, s a magyar kor- vák Köztársaság népei nagyon gépezet hírhedt vezetői ma is- mány ezért támogatja minden gyorsan egymásra találtak, mi- mét vezető posztokat töltenek tekintetben a szovjet javasla­be nemcsak Nyugat-Német- országban, de a NATO-ban is. Nyilvánvaló, hogy a nyugati (Folytatás a 6. oldalon.) dőn a szocializmus építésének útján találkoztak. A két ország népei és veze­tői jól tudják, hogy eszméink, céljaink és érdekeink teljesen azonosak. Teljes erőnkkel kö­zösen küzdünk tehát minden olyan törekvés vagy fenyege­tés ellen, amely szilárd baráti szövetségünket bármely oldal­ról megbontani próbálná, vagy veszélyeztetné. Többen megkérdezték a szó­vivőtől: Hogyan értékeljük az ENSZ idei közgyűlését, 44 négytalálatos A lottó 51: játékhetére 2 962 306 szelvény érkezett, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 44 foga­dó ért el, a nyereményösz- szeg egyenként 50 493.75 fo­rint. A háromtalálatos szel­vények száma 3467, nyere­ményösszeg egyenként 320 forint. Két találatot 88 878 fogadó ért el. Nyeremény- összeg egyenként 12,50 fo­rint; Akadémiai jutalmak kiosztásé A Magyar Tudományos Akadémián szombaton kiosz­tották az 1958. évi elnöki ju­talmakat. Százharminc tudói mányos dolgozó részesült el­nöki jutalomban ebben ez évben elért kiváló tudomá­nyos eredményeiért, illetve kivétő tudományszervező te­vékenységéért. A jutalmakat Rusznyák István, az Akadé­mia elnöke adta át az elnök­ség tagjainak. : Hruscsov elvtárs zárószava az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Moszkva (TASZSZ): hangsúlyozta, hogy az ország Moszkvában közzétették an- kolhozainak és szovhozainak nak a zárószónak szövegét, nagy és bonyolult munkát kell más- | amelyet Nyikita Hruscsov az végezniök az elkövetkező hét­részt pedig, hogy mi a magyar jsZKP Központi Bizottsága tel- éves tervidőszakban. A mező- kormány álláspontja az ENSZ ; jes ülésének pénteki befejező gazdaság fellendítésének kér- Magyarországról szóló legutób- j ülésén mondott. Hruscsov dései — mondotta Hruscsov a kommunista építés legfonto­sabb kérdései. Hruscsov számadatokkal jel­lemezte, hogyan kell kiven­niük részüket a különböző köz­társaságoknak és területeknek e feladat megoldásából, majd amely annalk követikev.télwi ■,,ttiniiiMirne^*^ap^t0ltta’ ^ogy az ország­áüllt elő, hogy a francia hadse­reg nagy része Algériáiban van lekötve. Az egész világsajtó ismételgette a múlt napokban, hogy „a tanácskozásokon Kon­rad Adenauer igen sokat nyert, míg Charles de Gaulle igen sokat vesztett.“ Azaz más szavakkal: a nyugatnémetek elérték, amit akartak, a fran­ciák azonban nem. Mindez azokban a kérdé­sekben jutott kifejezésre, ame­lyeket a NATO atomháborús gépezetének felépítésében és meggyorsításában a nyugaü országok számára megjelölt az amerikai erőpoditika. Az euró­pai fegyverkezésit, a NATO európai támaszpontjainak ki­építésében ma már egyre in­kább Bonn szabja meg a Nyu­gat politikáját. Adenauemek ma jelentős befolyása van Franciaország és a többi or­szágok politikájában. Ezzel voltaképpen megakadályozza, hogy a Nyugat valamiféle épí­tő jellegű választ adhasson Moszkvának. A nyugatnéme­tek új szerepének eredménye az is, hogy a tanácskozásokon nem vitatták meg a Rapacki- tervet, mert — mint ahogy a NATO-körökben hangoztatták — a Rapacki-terv halálos csa­pást mérne a NATO terveire. A NATO-tanács ülésén ele­mi erővel robbant ki ismét az amerikai—francia ellentét. (Folytatás a S. oldalon.) Két tsz agronómust keres Végre idáig jutot­tunk. Néhány évvel ezelőtt még „ugró- mókusok“-nak titulál táfc az agronómusö- kat falun, gyakran még a termelőszövet­kezetben is, most meg azt hallom a siklósi járási párt­bizottságon : a bere- mendi meg a villá­nyi termelőszövet­kezet agronómust keres. — Igaz, hogy ag­ronómust keresnek-’ — nyitok be a vil­lányiakhoz. — Igaz hát! — vá­laszol a könyvelő. — Kell az agronómus. 545 hold földhöz szakember kell. A tavaszon építünk egy száz férőhelyes is­tállót, ezit megtörn­iük szarvasmarhá­val. Sok tejet aka­runk és ez nem megy szakember nélkül. 10 hold dohányt is ültetünk, itt is elkel a szakember segítsé­ge. Tizenhét hold fiatal szőlőnk van. Most hét holdat, ősz­szel meg ismét 10 holdat telepítünk mellé. Itt is haszno­sítani tudjuk a szak­ember jó tanácsát... — És választottak- e már agronómust? — Van egy egyete­mista gyakornokunk. Meg vagyunk az ed­digi munkájával elé­gedve. Kemény La­josnak hívják és ide való, villányi. Többet nem szól erről, pedig már a faluban is beszélik: „Kemény Lajos a tsz-ben szeretne ma­radni. A tagok közül is sokan úgy véle­kednek: jól járna vele a termelőszö­vetkezet.“ Megemlítem a dol­got a könyvelőnek. — Erről a tagság dönt majd — vála­szol és megint csak arról beszél: nem járnak rosszul egy jó szakemberrel. Ta­valy is 100 hold lu­cernájuk ment tönk­re. Ha agronómus van, ha az egészet nem is, de egy ré­szét meg tudták vol­na menteni. Ha csak ennyit is tett volna egész évben, akkor is sokat segített vol­na a termelőszövet­kezetnek. Kocsis bácsi, a be- remendi Dózsa nép­szerű elnöke is ha­sonlókat mond. Ne­kik nyolcszázhatvan­három hold az össz­területük. — Szakember,' jó szakember — teszi hozzá Kocsis bácsi, mert volt nekik már három is, de annyit ők is tudtak, mint azok — nélkül nehéz ma már gazdálkodna. Nekünk az kell, hogy tudományos alapon foglalkozzon a gazdálkodásunkkal és segítsen bennün­ket abban, hogy ter­melésünket a leg­magasabb szintre emeljük. Egy-két. dolgot mi is tudunk, nagy tapasztalattal rendelkezünk, de ez nem minden. A leg­újabb módszereket nem nagyon ismer­jük. Itt van például a műtrágya. Kide­rült, hogy nem min­denütt alkalmaztuk helyesen. Olyan hely­re is szórtunk, ahová nem kellett volna. Ha van egy jó szak­emberünk — aki végeredményben nem kerül sokkal többe a termelőszövetkezet­nek, mint egy brigád vezető — akkor ilyes­mi nem fordulhat elő..» Két tsz agronómust keres. Nagy dolog ez. Néhány évvel ezelőtt még ingyen se szívesen látták gyakran az agronó­must a termelőszö­vetkezetben, most meg keresik a jó ag­ronómust. Rájöttek valamire, arra, ami­re néhány évvel ez­előtt sehogy sem akartak rájönni: a jó agronómus sokat se­gíthet a termelőszö­vetkezetnek a gazdái kodásban. >an jelenleg minden tárgyi fel­tétel adva van a kitűzött fel­adatok megoldásához. A ter­melés színvonala — hangsú­lyozta Hruscsov — elsősorban a szakemberektől, a vezetők­től függ. Hruscsov zárószavának je­lentős részében a kukorica ve­tésterületének növelésével fog­lalkozott. A hústermelés nagy­arányú fokozásának biztosítá­sához — mondotta — lényege­sen növelni kell a kukorica vetésterületét, változtatni kell a kukorica-termeléssel kapcso­latos eddigi nézeteken. Hrus­csov megjegyezte, hogy a Szov­jetunió állami tervbizottsága, a szövetségi és a köztársasági mezőgazdaságügyi miniszté­riumok feladata minél előbb biztosítani a megfelelő számú gépet a kukorica termelés te>- jes gépesítéséhez. Az indiai—magyar kulturális bizottság rendezésében kiállítás nyílt Delhiben, amelyben Magyar- országról szóló fényképe^, va­lamint magyar kézműipari tárgyak, kerámiák és könyvek szerepelnek. ♦A

Next

/
Thumbnails
Contents