Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

4 NAPLÓ 1958. DECEMBER 17. Nagygyűlés Prága legnagyobb üzemében {Folytatás aq 1. oldalról) fejleszti a népgazdaságot, és minden ország lakosságának életszínvonalát, amilyenre a múltban nem akadt példa. A gazdasági együttműködés igen fontos feltétele a szocia­lista tábor gyors gazdasági fejlődésének és ama történel­mi feladat teljesítéséinek, hogy a szocialista országok az egy főre jutó termelésben és fo­gyasztásban utolérjék és meg­előzzék a legfejlettebb kapi­talista országot, az Amerikai Egyesült Államokat, s így a szocialista országok már 1965- ben a világ ipari termelésé­nek nagyobbik felét adják. Oldrich Cemik a továbbiak­ban külpolitikai kérdésekről szólott. A népek támogatják a Szovjetunió békés javaslatait Az imperialisták «-* mon­dotta — sem diszkrimináció­val, sem háborús provokációk­kal nem akadályozhatják meg végső győzelmünket a kapita­lizmus felett. Tisztáiban va­gyunk a veszéllyel, amely a békét fenyegeti azáltal, hogy a nyugati hatalmak felíegy- verzdk Nyugat-Németországot;. Figyelmeztetjük azonban a nyugati hatalmakat, nehogy újra elszórni teák magukat, s nehogy ismét véres adót kell­jen fizetnáöfc tévedésükért. Nyugat-Németország soha sem lesz olyan erős, hogy meg merje támadná a saocáalisíta tábort, de elég erős lehet ah­hoz, hogy veszélyeztesse a töb­bi kapitalista országot; A bélke szerető erők nagy megnyugvással fogadták és támogatják a Szovjetuniónak a berlini kérdés rendezésére, a NATO és varsói szerződés tagállamainak meg nem tá­madási szerződése megkötésé­re irányuló javaslatait. Az imperialisták provoká­ciói, például az a kísérletük, hogy az ENSZ-t a Magyar Népköztársaság ellen használ­ják fel, eleve sikertelenségre van ítélve. Egyetlen szocialis­ta -ország sem engedi meg, hogy az imperialisták beavat­kozzanak ügyeibe. A szocialista tálbor védel­mének kérdésében ez az el­vünk: egy mindenkiért, min­denki egyért! A CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára ezután a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, az életszínvonal emelésére, a munkabérre nd­szer átszervezésére és a Lakás- kérdés megoldására vonatko­zó javaslataival foglalkozott. Oldrich Cemik beszédének befejező részében hangoztat­ta: Valamennyi kommunista és munkáspárttal együtt tovább erősítjük a marxis­ta-leninista pártok egységét, harcolunk a marxista-leni­nista tanok tisztaságáért, harcolunk a mai revizioniz- mus ellen. Beszédét a magyar—csehszlo­vák barátság, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjetunió vezette egységes szocialista tábor éltetésévé’ zárta; Marosán György elvtárs beszéde Marosán György elvtáxs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára beszédének elején a magyar párt- és kormány­küldöttség nevében és megbí­zásából meleg, elvtársi szere­tettel üdvözölte Sokolovo üzem munkásait, mérnökeit és adminisztratív dolgozóit. Külön tolmácsolva az MSZMP Közpópti Bizottsága első tit­kárának, Kádár János elvtárs­nak forró kommunista üdvöz­letét őszinte barát! eszmecsenét folytattunk az önök pártjának és kormányának vezetőivel a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi munkásmozgalom legfon­tosabb kérdéseiről, Ikapcsola- taink, barátságunk erősítésé­ről; Mindenben őszintén egyet­értülik, s megállapítottuk, hogy „egy nyelven beszé­lünk.“ A Szovjetunió békés javas­latait és következetes béke­politikáját, amely a nemzet- Hálásak vagyunk a testvéri fogadtatásért közi feszültség enyhítésére, a nukleáris fegyvereikkel folytatott kísérletek és e fegyverek használatának megtiltására Iránytű, vala­mennyi világrész népei tá­mogatják. Jártunk Csehszlovákia vá­rosaiban és falvaiban, üze­meiben és termelőszövetkeze­teiben. Láttuk, hogyan élnek és hogyan dolgoznak az embe­rek. Tele vagyunk gazdag és tanulságos élményekkel. Hálá­sak vagyunk azért a valóban testvért, internacionalista ba­rátságért, amellyel bennünket mindenütt fogadtak. Köteles­ségünknek tartjiik, hogy hí­A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma (Folytatás az 1. oldalról) lésére évente mintegy 10—11 milliárd paid gabonára van szükség. Ezért van nagy jelen­tősége a gabonanövények ter­méshozama növelésének Hruscsov ezután más mező- gazdasági termékek termelésé­nek növelését jellemző adato­kat ismertetett. Gyapotból pél­dáiul az előző ötéves terv ide­jén évente 3.5 millió tonnát takarítottak be, most pedig 717.000 tonnáival többet; A Szovjetunió hektáronkénti gyapottemiéslhoczama másfél­szeresen felülmúlja az Egye­sült Államokét; Hruscsov az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szól­va rámutatott: a hústermelés vágÓ6Úlyban 1958-ban az 1953. évihez képest 2 millió 100.000 tonnával, vagyis 35 százalék­kal, a tejtermelés pedig 21 millió 300.000 tormával, illet­ve 58 százalékkal növekedett. Gyarapodott a jószágállomány is. 1958-ban a szarvasmarha­állomány 09 millió 400.000 ál­latból állt, vagyis 24 százalék­kal több volt,* mint 1953-ban. Ezen idő alatt a sertésállo­mány 41, a juhállomány pedig 29 százalékkal emelkedett. Az előadó lyozta, hogy ezután hangsú­a Szovjetunió 1958-ban any- nyi tejet termel, vagy vala­mivel még többet is, mint az Egyesült Államok 1957-ben. A Szovjetunió 1957-ben 47 000 tonnával több állati zsiradékot termelt, mint az Egyesült Államok. A szovjet gyapjútermelés 2.3-szeresem felülmúlta az amerikait. 1 Szovjetunió bruttó tej- és ajtermelésben első helyre ké­ül t a világon, a gyapjúterme- isben pedig a második helyet oglalja ei. Az állattenyésztési termelés övelésének üteme a Szovjet- nióban 1954-től 1958-ig jelen­ősen felmülmúlta az ameri- ait. Hruscsov hangsúlyozta be­ta mólójában a szovhozok egv- e növekvő szerepét a Szovjet- nió szocialista mezőgazdájá­éban. Az országiban jelenleg latezer szovhoz van. Ezek ösz- sesen mintegy 188 miBW hek- Ér termőfölddel rendelkeznek, land, hogy a szovhozok fel­törtek és megműveltek 14 mil­lió hektár szűz-, illetve parla­gon heverő földet, jelentősen növekedett részesedésük az árugabona termelésében. Míg 1953-ban a szovhozok csupán 225 millió púd gabonát szállí­tottak az államnak, az idén ez a mennyiség már egymillíárd 371 millió púdra emelkedett, vagyis az egész felvásárolt ga­bonamennyiség mintegy 40 százalékára. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának erősödésé­ről szólva Hruscsov közölte, a szovjet mezőgazdaság jelenleg 1 millió 700 000 traktorral (15 lóerős traktorokban szá­mítva), mintegy 700 000 te­hergépkocsival, 500 000 ga­bonakombájnnal, 120 000 si- 1 »takarmány begyűjtő kom­bájnnal és más mezőgazda- sági gépek, valamint eszkö­zök millióival rendelkezik. A gépállomások átszervezé­sével kapcsolatban eddig a kol­hozok 81 százaléka vásárolt mezőgazdasági gépeket, felsze­reléseket. Hruscsov a továbbiakban a kolhozok tánsasgazdálkodásá- nak megszilárdulásáról, a kol- hozparasztok anyagi jólétének emelkedéséről beszélt. A kol- hoztagok reáljövedelme egy dolgozóra számítva 1958-ban 1.6-szeresére növekszik az 1952. évihez képiest. Ezután hangsúlyozta, hogy a plénumon megvitatandó kérdé­seknek óriási jelentősége van a kommunizmus építése szem­pontjából. Az elért eredmé­nyeknek — hangsúlyozta Hrus­csov — ösztönzően kell hatniok a mezőgazdaság újabb, még nagyobb fellendülésére. Hruscsov ezután utalt azok­ra az alapvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965-ig terjedő hétéves tervben a föld­művelés és az állattenyésztés fejlesztése terén meg kell va­lósítani. Kiemelte, hogy a kol­hozok hatalmas beruházásokat — mintegy 350 milliárd ru­belt — eszközölnek majd. Az állami mezőgazdasági beruhá­zások a hét esztendő során 150 milliárd rubelt tesznek ki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csak kényszerintézkedés volt. Ezt most a mezőgazda«**! termé­kek sesbad eladásának és fel­vásárlásának rendszere váltot­ta fel» Hruscsov alaptalannak mi­nősítette azt az aggodalmat, hogy a kolhozok szabad ter­mékárusítása az ösztönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejlesztésébe. Az állam a nép szükségleteinek megfelelően szabályozza majd az egyes ter­mékfajták termelését és árát, hogy a kolhozok a bővített újratermelés szempontjából elegendő felhalmozott termék­kel rendelkezzenek. Célunk — mondotta Hrus­csov —, hogy növeljük a gazdaság árutermelését. Az áruviszonyok fejlesztése me­zőgazdasági termékbőséghez vezet. Ez a kommunizmusba való áttérés egyik fontos fel­tétele. A termékek szabad eladá­sának elvét fokozatosan kiter­jesztjük a gazdasági élet min­den ágazatára. Az állam ott vásárolja majd fel a mezőgaz­dasági termékeket, ahol ol­csóbban kapja. Hruscsov felvetette a kolho­zokban alkalmazott részese­dési és munkabérrendszer fe­lülvizsgálásának kérdését, mégp>edig a rendszer tökélete­sítése céljából. Javasolta, hogy a munkaegységekről a kolhozparasztök munkájának értékelésében térjenek át a ha­ladóbb formákra. Ebben pedig nem kell korlátozni a kolho­zok kezdeményezését Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta a szovjet mezőgazdasági tu­domány érdemeit, megemlítet­te viszont, hogy akadnak olyan tudományos intézmények is, amelyek elszakadtak az élet­től. Ezzel kapcsolatban java­solta annak a kérdésnek meg­fontolását, hogy valamilyen módon kapcsolják össze a tu­dományos dolgozók fizetését a mezőgazdasági termelésben al­kalmazott tudományos vívmá­nyok eredményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hrus­csov — sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tudományos intézetek finanszírozása olyan tudományos kutatások fejlesz­tésére irányuljon, amelyek va­kban segítik a kolhozokat és í,eovhozokat, s előbbre viszik a tudományt. ven tolmácsoljuk majd ott­hon mindazokat az üdvözlete­ket, és jókívánságokat, ame­lyeket Csehszlovákia dolgozói a magyar nép számára ne­künk adtak. Most saját szemünkkel is láthattuk, mit ért el az önök munkásosztálya, Csehszlovákia dolgozó népié, forradalmi párt­jának vezetésével. Csehszlová­kia minden tekintetben olyan magasfejlettségű ország, amely iparának korszerűsé­gét, kulturális színvonalát, népeinek életszínvonalát il­letően már ma sok, nagyon fejlett kapitalista országgal felveheti a versenyt. Impozánsaik Csehszlovákia Kommunista pártja XI. kong­resszusának a szocializmus épí­tése befejezéséről hozott hatá- »rozatai, s az életszínvonal emelkedésének nagyszerű ter­vei, amelyeket most az önök országának egész népe megvi­tat. Ezek a tervek nemzetközi jelentőségűek. Megvalósításuk a szocializmus és a kapitaliz­mus békés versenyében a szo­cializmus hatalmas győzelme lesz. E győzelem eredményeként Csehszlovákia dolgozó népe történelmileg rövid időn be­lül megelőzi a legfejlettebb tőkés államokat, mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy lakosra ju­tó fogyasztásban. A magyar dolgozó emberek egész szívük­kel sikert (kívánnak ehhez! Marosán György külön szó­lott azokról az eredményekről, amelyeket a burzsoá rend ál­tal Szlovákiában örökül ha­gyott elmaradottsága felszá­molásában és Szlovákia iparo­sításában elértek. A lenini po­litikának, a népek egyenjogú­sága és testvérisége politikájá­nak nagyszerű példája — mondotta. Láttuk és meggyőződtünk róla, hogy szocialista hazá­juk egyenjogú és egyenran­gú fiaiként élnek az önök országában csehek, szlová­kok és magyarok. Mindnyájan egyformán élve­zik mindazt, amit a szocialista rendszer nyújt: a politikai jo­gokat, a szocialista demokrá­cia adta szabadságot, az anyagi jólétet, mindnyájan sza­badon művelhetik nemzeti kultúrájukat. A proletárinter­nacionalizmus, a népiek egyen­jogúsága és testvérisége Cseh­szlovákiában élő valóság. Jelentős eredményeket ériünk el Mi. magyarók, sajnos kicsit elmaradtunk a verseny­ben, egy időre megakasztott, visszavetett bennünket az im- pierialisták és a belső ellenség által szervezett és kirobbantott ellenforradalom. Az ellenforra­dalom leverése óta azonban már elértünk bizonyos ered­ményeket, s ezek feljogosíta­nak bennünket, hogy kijelent­sük az elvtársaknak: mi nem akarunk kimaradni a verseny­ből, részt akarunk és részt is fogunk venni benne népünk jövője és az egész szocialista tábor erősítése végett. Dolgozó népünk szent elha­tározása, hogy behozzuk a lemaradást, amit az ellenfor­radalom okozott, s mi ma­gyarok is meggyorsítjuk a szocializmus építését. Marosán György ezután a magyar választásokról szólt. Úgy hiszem — mondotta — a mi mostani választásunknak valamivel nagyobb a jelen­tősége, mint az eddigi válasz­tásoké volt. A mi mostani vá­lasztásunkat ugyanis alig két esztendővel előzte meg az öldöklő, pusztító, nemcsak anyagiakban és emberéletben, de eszmeileg is súlyos káro­kat okozó fasiszta ellenforra­dalom. Tanuljon ebből az egész nemzetköri munkásmozgalom. Óvja, őrizze pártja egységét, a marxiamusr-leninizmus tisz­taságát, biztosítsa az élet min­den területén a párt vezetését. Az osztályharc tovább folyik, a kommunistáknak egy pilla­natra sem szabad lankadniok ebben a harcban, — gondolat­nyit sem szabad engedniük az ellenségnek; Kemény harcot vívtunk az ellenforradalommal. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány ál­láspontja az volt, hogy minden körülmények között meg kell védeni a proletárdiktatúrát, a munkásosztály hatalmát. Ha nem így cselekedtünk volna, nem lennénk méltók rá, hogy kommunistáknak nevezzenek bennünket, súlyos bűnt követ­tünk volna el a magyar nép ellen. Mit kellett tennünk ilyen körülmények között? Csuk egyet tehettünk: a Szovjetunió fegyveres se­gítségét kérve, fegyveresen kellett szembeszálltunk az ellenforradalommal. így is cselekedtünk. Akikor is tudtuk, hogy iga­zunk van és bizonyosak vol­tunk benne, hogy a nép is iga­zat ad nekünk. Első feladatunk, hogy még- egyszer hálásan megköszön­jük önöknek és Csehszlovákia egész dolgozó népének a nagy segítséget, amelyet népünknek az ellenforradalom után nyúj­tottak. Népünk nagyra érté­keli és sohasem felejti el Csehszlovákia népeinek, hogy értékes piolitikai, erkölcsi és anyagi támogatást adtak ne­künk a nehéz napokban. So­hasem feledjük el, hogy Cseh­szlovákia munkásainak tízez­rei állottak készen azokban a napiokban., hogy önként —• ha kell fegyverrel 5» — segítsé­günkre siessenek; Népünk egységesen követi a pártol és a kormányt Ma bátran elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és a dol­gozó parasztság egységesen a párt és a kormány köré tömörül, soraikban nem ta­lál visszhangra az ellensé­ges demagógia­Azt is elmondhatjuk, hogy ér­telmiségünk köreiben is lé­nyegesen szűkült a reviriomiz- mus bázisa. Ez természetesen nem jelenti és nem is jelent­heti, hogy már végeztünk a revirioniamussal. a szovjet­éi lenességgeL, a reformizmus­sal, az ellenséggel szembeni békülékenységgel. A revizionizmus továbbra fe a fő veszély a nemzetközi munkásmozgalomban, s ml nem feledkezünk meg róla. hogy különösen nálunk még természetszerűen vannak re­vizionista maradványok. Azzal is számolunk, hogy a Jugoszláv Kommunisták. Szö­vetsége programjával és a po­litikájában érvényesülő revi- rianizxmissal a szocialista tá­bor és a nemzetközi fanrajíal- mi munkásmozgalom egységét veszélyezteti. A soviniszta, nacionalista szovjetéllenes uszítás is kicsor- bunt fegyvere az ellenségnek. Éppen az ellenforradalom bi­zonyította be, hogy a Szovjet­unió az a baráti erő, amely a magyar nemzet önálló létét, nemzeti függetlenséget védi az imperialistákkal szemben. A magyar nép világosan látja, hogy 1956-ban az imperialis- ták törtek a magyar független­ségre, s a Szovjetunió védite azt meg. Ez is oka annak, hogy a magyar—szovjet baráti vi­szony soha olyan -zavartalan és őszinte nem volt, minit mo6it. Az ellenforradalom óta értik meg igazán nálunk, ' hogy aki nem barátja a Szovjet­uniónak. nem barátja a ma­gyar népnek sem, A választások eredményei ország-világ előtt végleg két­ségtelenné tették népünk ál­láspontját. Népünk millióinak elsöprő többségié tudatos meg­fontolás alapján szavazott bi­zalmat pártunknak, alkotmá­nyosan is jóváhagyták ilyrnó- don mindazt, amiit az ellenfor­radalom óta tettünk; Aki ma hazánkba ellátogat, azt tapasztalja: A Magyar Népköztársaság békés. szocializmust építő ország, városainkban és fal­vaikban lüktet az élet. gyá­rainkban folyik a munka, építünk, alkotunk. Tervein­ket teljesítjük és ha szeré­nyen is. de előrehaladunk a szocializmus építésében. Válható, hogy szocialista ipa­runk mintegy 3.8 százalékkal túlteljesíti 1958. évi termelési tervét. Növekszik a munkások és alkalmazottak életszínvona­la is. Népünk önökkel együtt, szi­lárdan áll a szocializmus tá­borában és éberen őrzi a bé­két. E tábor a világ békeszere­tő erőinek támogatásával útját állja minden imperialista ag­ressziónak és provokációnak. Kormányunk és népünk nagyra értékeli és teljes erő­vel támogatja a Szovjetunió és a többi szocialista ország valamennyi békés kezdemé­nyezését és javaslatát, önökkel együtt támogatjuk a Szovjetuniónak a leszerelésre, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére tett javasla­tait és elítéljük az imperialis­tákat, akik minden módon igyekeznek kitérni a béke fenntartására irányuló szovjet javallatok elől és folytatják a nemzetközi légkört mérgező h ide f-háborús poíitiká jukat. Népünk és kormányunk hozzájárul a béke védelméhez Az önök népe és a mi né­pünk is évszázadokon át szen­vedett a német hódítóktól. Né­peink létérdeke követeli, hogy különös éberséggel figyeljük és harcoljunk az agresszív nyugatnémet imperializmus újjáéledése ellen. Üdvözöljük a Szovjetuniónak Nyugat-Ber- lim helyzetének rendezésére tett javaslatát. Támogatjuk és Európa békéje szempontjából feltétlen megvalósítandónak tartjuk az európai atommen­tes övezet megteremtésére tett lengyel javaslatot, a Rapacki- tervet. Népünk és kormányunk min­dent megtesz, hogy erejéhez képest hozzájáruljon a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának győzelméhez. Jő viszonyt akarunk a békés egymás mellett élés öt alap­elve alapján valamennyi or­szággal, minden szomszé­dunkkal. Egész küldöttségünk nevé­ben jelenthetem ki: nagy öröm volt számunkra, hogy személyesen is megismerked­hettünk önökkel. ígérem, ez­után még inkább törekszünk majd, hogy népeink még job­béin megismerjék, még köze­lebb kerüljenek, még többe' tanuljanak egymástól. Elvisszük népünknek az önök üdvözletét, beszámolunk a csehszlovák dolgozók mun­kájáról, sikereiről és arról, hogy Csehszlovákia harcos forradalmi munkásosztálya dolgozó népe, sziklaszüárd :r áll helyt a béke és szocializ­mus táborában. Az önök pél­dája még jobb munkára lelke­síti a magyar dolgozókat. A meleghangú ünnepség a : Intemacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents