Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

6 NAPLÓ 1958. DECEMBER lt JV. Sat* Hruscsov elvtárs interjúja a Süddeutsche Zeitung tudósítójának (Folytatás az 1. oldalról) Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hajlandó visz- szavonni az európai orszá­gok területén Ideiglenesen tartózkodó csapatait, ameny- nyiben a nyugati hatalmak ugyanezt megteszik. Ha ezeket a javaslatainkat el­fogadják — mondatta Hrus­csov — készek lennénk hozzá­járulni a két német állam te­rületén tartózkodó külföldi csapatok csökkentésének és kivonásának ellenérzéséhez. A szabad város státusa *— jelentette ká Hruscsov — nem hárít Nyugat-Bertámre olyan kötelezettségeket, amelyek megterhelnék a' várost és la­kosságát. Nyugat-Bériül azon­ban nem engedheti meg, hogy saját területén bármely más állam és mindenekelőtt az NDK ellen irányuló ellenséges tevékenységet, aknamunkát és propogandát fejtsenek ki; A Szovjetunió természetszerűleg kész lesz előterjeszteni státu­sának részletesebb meghatáro­zását is. Ezen túlmenően ké­szek vagyunk megvizsgálni a nyugati hatalmak bármilyen javaslatait; A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke hangsúlyoz­ta, hogy ha a nyugati hatalmak elutasítják Nyugat-Berlin szabad várossá minősítését, nem marad semmiféle tár­gyalási alap a nyugati ha­talmakkal a berlini kérdés­ben. Hruscsov így folytatta: nem hisszük, hogy Nyugat háborút akar kirobbantani a berlini megszállása rendszer marad­ványainak felszámolására irá­nyuló szovjet javaslat miatt, továbbá amiatt, hogy az NDK teljes szuverénitásra tesz szert azoknak a funkcióknak átvé­tele után, amelyeket ideigle­nesen a szovjet fél gyakorol. Ha azonban ez — legnagyobb sajnálatunkra — megtörténik, ha megsértik az elbai határt és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztár­saság ellen, a Szovjetunió, mint az NDK hű szövetségese, teljesíti a varsói szerződésből folyó kötelezettségeit és az NDK- val együtt megvédelmezi szárazföldi, vízi és légi ha­tárainak sérthetetlenségét. A kérdés legjobb megoldása az lenne -— jegyezte meg Hruscsov — ha végetvetnének a háborús játéknak és a né­met kérdést népeink érdekei­nek figyelembevételével ren­deznék; A szovjet kormány je­lentette ki Hruscsov a to­vábbiakban —- maradéktala­nul helyesli azoknak a nyu­gatnémet köröknek a vélemé­nyét, amelyek azt tartják, hogy az atomfegyverek nem szolgálhatják a Német Szövet­ségi Köztársaság biztonságát gi elhelyezése, minthogy mind ez még tovább sodorja Nyu- gat-Németországot a háborús előkészületek útján, az NSZK összeomlásának, s a németek milliói pusztulásának veszé­lyét rejti magában. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban arra emlékezte­tett, hogy a szovjet kormány fel­tétlenül támogatja a Német Demokratikus Köztársaság­nak a két német állam :J- Laanszövetsógónek létreho­zására irányuló javas, a 1 .t. A német békeszerződéssé 1 kapcsolatban Hruscsov meg­jegyezte, Adenauer kancellár akárcsak NATO-beli partne­red, olyasféle békeszerződésre törekszenek, amely gyakorla­tilag megszüntetné a Német Demokratikus Köztársaságot. Ha már így áll a dolog — je­lentette lei Hruscsov — a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban élő németek javasol­hatnák a Német Szövetségi Köztársaság megszüntetését és az ország újraegyesítését olyan szocialista elvek alapján, ame­lyekre az NDK épül. Nyilván­való azonban, hogy a kérdés­nek mindkét felvetése irre­ális.. A német kérdés végérvé­nyes megoldásának egyetlen reális lehetősége a békés ren­dezés útja. A német béke­szerződés megkötésekor két­ségkívül számolni kell a két német állam létezésével, s e és hogy a nyugatnémet had- két államot be kell vonni a erő atomfelfegyverzése, ilyen négy nagyhatalom tángyalá- fegyverek nyugat-németorszá- saiba. Dt Gaulle és Sálán Az AFP kölönhírben je­lenti, hogy De Gaulle tábor­nok szombaton délelőtt hiva­talosan elfogadta az elnök­jelöltséget. — A köztársasági elnök meg­választására december 21-én kerül sor. Ellenjelöltet csu­pán a Francia Kommunista Párt állít, Georges Maranne személyében. Az elnökválasz­tás eredményét hivatalosan legkésőbb január 10-én te­szik közzé. Nyugati hírügynökségek vé­leménye szerint nem kétsé­ges, hogy De Gaulle tábornok kerül az elnöki székbe. Sálán tábornokot, az eddi­gi algériai francia főparancs­nokot, aki egyszersmind Eddig nincs eredmény a szakértői értekezleten i Genf (TASZSZ) Több mint tömi potenciáljára vonatkozó egy hónapja folyik Géniben a értesülések megszerzésére irá- váiratiam támadás megelőző- nyúl. Természetes, hogy ez a sének módszereivel foglalkozó világszerte ismeretes taktika szakértőd értekezlet — rövú- nem találhat támogatásra fi desem. végetór az értekezlet Szovjetunió és a többi szocia­mumkája, s eddig semmiféle eredményt nem mutathat fel. Míg a Szovjetunió és a var­sói szerződés más tagállamai világos programmal jöttek a genfi értekezletre, amely a már most megvalósítható in­tézkedéseket tartalmazta, ad­dig a nyugati fél, elsősorban az Egyesült Államok tovább tartja magát althoz a prog­ramhoz, amely az értekezlet elhúzáséra, s a másik fél ka­lista ország képviselőinél. A genfi értekezlet érhet el bizonyos eredményeket, ha azoknak a konkrét intézkedé­seknek megvitatása útjára lép, amely intézkedéseket a szov­jet kormány december 8-d nyi­latkozataiban körvonalazott. Ezek az intézkedések valóban csökkenteni képesek a várat­lan támadás lehetőségét, s reális lépést jelentenek a kí­vánt irányban; IS gyarmatosítás ideje lejárt A magyar liií’döü felszólalása az algériai vitában Az ENSZ-tközgyűlés politikai bizottságának az algériai kér­désről péntek délután folyta­tott vitájában a magyar dele­gáció részéről felszólalt Holla-. Imre követség! tanácsos. Be­széde bevezető részében foglal­kozott az ENSZ közigyűlésének egy évvel ezelőtt az algériai kérdésben hozott határozatá­val. A magyar küldött feltette a kérdést, hogy az ENSZ köz­gyűlésének egy évvel ezelőtt az algériai kérdésben hozott határozata óta történt-e valami változás az algériai helyzet­ben? meknek a hangja, akik az al­gériai háború rendezését a há ború fokozásával, a terror fo­kozásával gondolták megolda ni. Ezekre — meggyőződésünk — feltétlenül kudarc vár. Másrészt — és ez döntő az események menetére — válto­zást jelent az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányának megalakulása. Ez a kormánv hajlandó és keresi is az alkal­mat, hogy Franciaországgal tárgyalások és nem háború út­ján rendezze az algériai há­ború kérdését és egész Algéria jövőjét. Hollai Imre bejelentette: a Beszédének befejező részé* ben ezeket mondotta: Végül szeretnék néhány szót szólni az algériai • vitáról és egyes küldöttek magtartásáról a köz­gyűlésben és a politikai bi­zottságban. Véleményünk sze­rint ez igen fontos kérdé és csak mély egyet nemértésún- ket fejezhetjük ki azza: a gyarmatosító körök által foly­tatott taktikával szemben, amely a közgyűlés és a köz­vélemény figyelmét igyekszik elterelni e fontos problémáról. Nem titok, nem egy rádióadó New Yorkban is közölte, hogy a francia delegáció kihasznál­Igen — mondotta. — Volt magyar küldöttség ismét kite- va ajt, hogy nem vesz részt e változás, mind rossz értelem­ben, mind az előrehaladás irá­nyában. Ezek a változások azonban nem a közgyűlési ha­tározat alapján jöttek létre. A határozatban kívánt és kifeje­zett hathatós együttműködés a háború megszüntetésére fran­cia részről teljesen elmaradt. Az utóbbi időben sajnálatos módon megerősödött Fnancia­jezésre juttatja együttérzését a szabadságért és függetlenség­ért hősiesen küzdő algériai néppel A magyar küldöttség véleménye szerint a közgyű­lésnek minden lehetőt el kell követnie, hogy Franciaország megfelelő semleges helyen kezdjen tárgyalásokat a szabad algériai kormánnyal. A béke és a nemzetközi biztonság ér­országban és Algériában azok- deke, hogy minél előbb meg- nak a szélsőséges katonai ele- kezdődjenek a tárgyalások. Az MSZMP és Svédország Kommnnisla Pártja küldöttségeinek tárgyalásai Pénteken délután a Magyar Szocialista Munkáspárt köz­ponti székházéiban megkezdőd­ték az MSZMP éa Svédország Kommunista Pártja küldöttsé­geinek tárgyalásai. A tárgya­lásokon részt vett Svédország Kommunista Pártjának kül­döttsége, G. Johansson, az SKP Politikai Bizottságának tagja, a Ny. Deg főszerkesz­tője, a küldöttség tagjai: R. öhman, az SKP Politikai Bi­zottságának tagja és N. Niels­son, az SKP Központi Bizott­ságának tagja. Az MSZMP részéről a tár­gyalásokon részt vett Kiss Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Orbán Lász­ló, a Központi Bizottság tudo­mányos ég kulturális osztályé­nak vezetője, Darvast István. a Központi Bizottság agitációs és propogandaoeztályának he­lyettes vezetője, La}ti Tibor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Szovjet nyilatkozat a NA TO-értekezletről Moszkva: A Reuter jelentése szerint szovjet kormánynyilat­kozatot adtak át szombaton a NATO-hatalmak moszkvai diplomáciai képviselőinek. A szovjet nyilatkozat a jövő hé­ten tartandó párizsi NATO­De Gaulle-kormány fftmegbí­zottjának tisztét is betöltőt- ^M***^**W*W*M^*W^WWW******<W*****WWWWWS*WWWWVWW*W,****WWWV^' te, „honvédelmi fösze*nlélő’‘- ként Párizsba rendelték. Sá­lán helyére a kormány fő- meg-bízottaként kinevezték Paul Delouvriert, aki Algé­ria védelmét, biztonságát éa a rendfenntartást illető ha­táskörét átruházza az új al­gériai főparancsnokra, Chaile tábornokra. A francia minisz­tertanács az ejtőernyősök pa­rancsnokát, Massu táborno­kot Algtr megye „szuper" prefektusává nevezte ki. A párizsi baloldali sajtó megállapítja, hogy Delouvrier a kormány új főmeghízottja, valójába« a bankok embere, Massu új kinevezésével kap­csolatosan a Liberation fel­veti a kérdést: ezt neverik a polgári hatalom helyreállítá­sának? Massu ugyanis, mint „szuperi’-prefektus, Algír me­gye közigazgatásának vezető­je lett. értekezlettel foglalkozik. A nagykövetségeken most tanulmányozzák a tizenegy- oldalas nyilatkozat szövegét, amelyet a szovjet kormány minden bizonnyal rövidesen nyilvánosságra hoz. kérdés vitájában, azon szorgos­kodik, hogy nyugati szövetsé­geseit és más országokat is tá­voltartson a vitában való rész­vététől. A ciprusi, mint másik jellegzetesen gyarmati kérdés vitájánál és a határozat hoza­talnál éppen a napokban talál­koztunk á legkülönbözőbb nyu­gati manőverekkel. Ezért is nem sikerült hatásos döntést hozni ebben a kérdésben. Most másképpen, de ugyan­ez a delegáció ismét bűnös el­terelő taktikához folyamodik. Az algériai kérdés vitájával egyidőben, annak ellensúlyo­zására erőszakolt módon elő­rángatott kérdést, az úgyneve­zett „magyar helyzetet” tű­zette az Egyesült Államok de­legációja a plenáris ülés napi­rendjére. Mindig hangoztattuk, hogy az egész magyar hely­zetre az Egyesült Államok de­legációjának csak azért van szüksége, hogy a ténylegesen fontos problémákról elterelje a figyelmet. Ebben az esetben szövetségesei és önmaga men­tése céljából hívja segítségül az úgynevezett magyar kér­dést, de ez a dolog lényegén nem változtat. Nem változtat azon, hogy elterelő taktikáról van szó. Csak egy kérdést kívánok feltenni. Miért maradt csend­ben az Egyesült Államok dele­gációja az algériai kérdésben? A mintegy 40 szónok között miért nem talált magának he­lyet az Egyesült Államok dele­gációja? A több mint négy- százezer algériai arab mene­kült mellett, az emberi jogok érdekében nem tartja fontos­nak hallatni szavát? Ez a hall­gatás önmagában is leleplezi az amerikai politika kétszínű­ségét, Külföldi hírek MOSZKVA L. Pietromaichi, Olaszország új moszkvai nagykövete, szom baton látogatást tett N. Sz. Hruscsovnél, a Szovjetunió M indsztertam ácsának elnöké­nél. N. Sz. Hruscsov és az olasz nagykövet a két orszá­got érdeklő kérdésekről be­szélgetett; VARSÓ A Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok varsói nagykövetei több mint kétórás megbeszélése után je­lentést adtak ki, amely szerint a legközelebbi találkozóra MS9. január 9-én körül sor. csillogva « •lámpáik fényében, Éjszaka születtek. Holnapután talán már valamelyik kirakat­ban ülnek, és nézegetjük őket: milyen aranyosak, ség az éjszakét, munka, de azért nagyon szép munka ez az égetés, már nem tudnám, másért elcserélnie Most meredek utcán kopás z­Háromnegyed tizenegy. El­csendesültek már az utcák. Elhalt már a mozikból haza- igyekvők lépteinek a kopogá­sa, csak itt-ott látni sietős embert. Hétköznap este van, A város pihen. A csend azonban csalóka. A gyárkémények füstje nem ült el az utcai zajjal együtt. Az üzemek világos ablaksze­mei fénylő vonalakat rajzol­nak a szvtáiló ködtől csillogó utcákra, gyárudvarokra. —■ A gyárak környékén gépek nesze hallatszik. Az éjszaka sem ve­tett véget a munkának, az éj­szakai műszak - dolgozik. Végigszalad kocsink a Zsol nay utcán. A porcelángyár Abranov István As Benedek József égetők kihúzzák a frissen ége­tett áruval teli kooett n gézfcemeneéböl. előtt megállunk. Legyen ez az első állomásunk a hajnalig tartó kőrútunkon. — Tíz percet késtek, -— mondja a portás, miután el­mondjuk utunk célját. — Ép­pen az imént eresztettek be egy kocsit a igázkemencébe. Pedig az érdekes látnivaló..; A gázkemencénél ketten dol­goznak az éjszaka. Abranov István és Benedek József ége­tők. A kemence nem áll egy pillanatig sem, — csak a ja­vítások idején — éjjel-nappal, óránként nyeli az áruval ra­kott kocsikat, hogy izzó gyom­rában keményre, fényesre ég­jenek a porcelánszigetelők, a tányérok és á szobrocskák. — Milyen az éjszakai mű­szakban a munka? — Most még csak tűrhető, — mondja Abranov István —, csak éjfél után kezd elálmo- sodni az ember, mert hiába, az éjjel az csak éjjel. Ilyen­kor aztán sétálgatunk. Leülni nem szabad", mert abból köny- nyen baj lehetne. Inkább ki kell menni a levegőre jó na­gyokat lélegezni. Mert egy kis figyelmetlenség itt a gázke­mencénél nagy károkat okoz­hat. Ha csak egy órára el­aludnánk, lenne itt annyi se­lejt ... Na, de menni kell most már kocsit húzni. Mindketten belépnek a ke­mence végén a kocsiért, meg­húzzák. A kocsi tetején kis porceláncicák ülnek, fehéren Éjfél múlt néhány perccel. Stang György kemencéjében már piros­ra süitek a kiflik. Búcsúzkodunk. Abranov István Voalauzol vissza a kapu­hoz. Itt nálunk elkerülhetet­len' az éjszakai műszak — mondja útközben — nem mon­dom, hogy «atomi gyönyört­Icodu n!k felfelé. Az Orsolya utca kilences számú házai ke­ressük. Ott készül a reggeJi kávé mellé a ropogós kifli. Már az udvaron friss sütő- ményillat fogad. Tíz óra óta

Next

/
Thumbnails
Contents