Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
1958 DECEMBER 14. N A P I O 7 Erre lehetőséget nyújtanak az ország más vidékeiből Pécsre indított IBUSZ külöa- vonatok helyárainak pótléko- lásáből adódó bevételek is. Az 1957-ben Pécsre indított különvonatok ilyen különbevé- teléből harmincezer forintot juttatott az Országos Idegenforgalmi Tanács tftfcáinsága Pécs megyei jogú városi Tanács Idegenforgalmi Hivatala részére. Ebből az Összegből felújítják a jakabhegyi közkutat 16 ezer forintos költséggel, míg a fennmaradó 14 ezer forintot a mecseki parkerdő területén műtárgyak és utak javítására fordítják^ Mégiscsak tat * Mát kérem Itt ta Mitosrifcm, Nagyon jól fog jönni a otlveerter esti I borhoz fest „természetben“ az új gyöngyházkörömlakk-külön- legesség, s a vevő máris te van szerelve. Nem, nem is leszerelve, hanem felpakolva hagyja el a pultot, hogy helyéfolyamatosan sülnek már a kiflik — mondja Keller István csoportvezető. — Reggelre tizennyolcezer kiflmeOc kell kisülnie. Két árakor már jönnek a teherautók és megkezdik a szállítást a boltokba. Az automata egymásután sodorja kiflivé a tésztadarabokat, a két kemencét csak győzi őket bevetni a kemencébe és kihúzni a friss, ropogós, barna-pirosra sült kifliket. Telnek a nagy kosarak fílatos kiflivel, lesz mit ropogtatni a reggeli mellé. De mit csinálnák vajon « tejesek? Kikerül-e idejében a tej a boltokba? Fél egykor kopogunk be a tejüzem kapuján. A megszokott kannacsörömpölés fogad. Már éjfél óta dolgoznak itt. Rógner József kezében vastag tömlő. Azzal töltögeti egymásután a kannákat. Halmainé, ■wm sst** arv* óra. A tejüzemben m»r tett tejeskamtók várjak, hosr kocsira kerüljenek. Deákné, Rudlnszkiné és Beck Eva pedig adogatják a keze alá az üres kannákat és hordják el a telteket. Sietni kell Kettőkor már jönnek a gépkocsik a tejért Dgy-egy asz- szonynak egy műszak alatt 1000—1500 harminckét kilós tejeskannát kell megmozgatnia. De azért nyoma sincs itt szomorúságnak. Még énekelnék is egy-két strófát munka közben. — Van itt néha olyan dalolás — mondja Zoltán Béla, az éjjeli műszak vezetője —, ha van egy-két jóhangú asszony, hogy még a csörömpölést is túlharsogjáik. Két órakor, pontosan a menetrend szerint, megjelenik az első tehergépkocsi. Csak úgy repülnek a nehéz tejeskannák az asszonyok kezéből fel a kocsira. Fél háromkor már el is indul az első kocsi megra- kottan. Amikorra felébrednek a koráin kelő emberek — vagy hazaérnek a későnfékvők —, már ott állnak az első tejeskannák a tejboltok előtt. A köd most szinte rázuhan a városra. Egyik pillanatról a másikra sűrű masszaként szinte tapinthatóan telepszik a házak közé. Sebaj. A Szikra Nyomdáig azért eltalálunk. Háromnegyed hármat mutat az óm. Jár máir a rotációs. Mint egy késését behozni akaró mozdony, zúg az emeletnyi gép. Oldalából, mint egy buzogó forrásból ömlik a Dunántúli Napló. Forognak a hengerek, pörög a végtelen papírtekercs, zsákokba kerülnek a frissen nyomott újságok. Mindjárt itt lesz értük a posta gépkocsija. A hajnali vonatok már elviszik a vastag újsúg- kötegeket szerte a megyébe, éjszaka kellene dolgoznom, — mondja, aztán új na kivesz egy lapot az újságfolyamból. Állandó ellenőrzést követel a masina, Három Ara. Omlik • Dunántúli Napló a rotációs gépből. A tej és a kifli mellé az újság sem hiányzik majd. Bele lehet már korán reggel lapozni: mi történt a nagyvilágban? — öt órára készen is leszünk — mondja Monostori János gépmester. — Mióta dolgozik éjszaSka? — Huszonhárom éve vagyok rotációs gépmester. Már nem is érezném jól magam, ha nem Ha nem lenne kőd, rnárpir- kadna. Egy óra múlva már ismét benépesednek az utcák. Elindulnak ismét az emberek a gyárdkba, a villamosremízbe, az autóbuszgarázsba. Amikor az éjszakai műszakról hazafelé tartanak o munkások, már ismét lüktet az élet a városban ... (KURUCZ) ges préselő eljárással készül, s előnye a „közönséges“ púderrel szemben az, hogy nem szóródik szét, nem ömlik bele a retikülbe, azonkívül zsírosabb, tapadóbb, szolidabb ü- , latú és tartósabb az eddig használt púdereknél S mi kapható még ezen az osztályon? Tizenötféle márkás karórában, szovjet, svájci és német márkákban válogathat és válogat is a közön&g. És lám, nem csak karácsonyra, hanem a szilveszter estére fa gondolt az Állatni Áruház. Nem kell majd éjfél után kilincselni vendéglők ajtaján, mert autó- szifont fa kapni patronnal együtt, Mégiscsak tévedtünk az imént. A játékosztály még az fUatszerosztáVyt is lepipálja. Azért itt sem egészen „nyílt sisakkal“ folyik a vásárlás. Ez abból is kiderül, hogy az egyik kisfiú már félórája „nyúzza“ az apukát azért a lendítőkerekes lökhaj- tásos utasszállító repülőgépéi t, de az apa csökönyösen vizs- gálgatja, próbálgatja a „Pannónia Express“ villanyvonatot: — Hidd el Miki, ez hasznosabb játék. —• Most már az a kérdés, kinek hasznosabb? ■De a százszorszép hajasbabúk is hamar gazdára találnak. « végre gépesítették a leányka 'játékokait is. Például az asztalra szerelhető játékvarrógépen 'akár a felnőttek is megtanulhatnak varrni. Ezen az osztályon is napi 50 ezer forintos forgalmait bonyolítanak le. Nem szóltunk még a hitelakció keretében felvásárolt rengeteg rádióról, ágyneműről és a konfekció osztály forgalmáról, ahol naponta 70—S0 női és férfi télikabátot „fogyaszt“ a közönség. Így néz ki hát az ünnepek előtti forgalom az Állami Áruházban. s-gy. Szervezett hadjárat a szarvasmarha-gümőkór ellen jCct'í&CSdHtyt l/'CtdClif az Állami Áruházban „Volt egy nylon hálókig, egy gyapjú kardigán, egy sál- kendő, az annyi mint,..“ P | lakátok hirdetik, mozik, újságok reklámozzák, nap. mint nap olvashatjuk villamoson, autóbuszon ezt a felírást: „Igyunk több tejet” Pedig az emberek figyelmeztetés nélkül is tudják, hogy csecsemőkortól az aggastyán korig legfontosabb emberi táplálék a tel Azt viszont kevesen tudják. hogy a nyerstej-fogyasztás milyen káros következményekkel tárhat. Főleg a falusi emberek isszák szívesen a nyers tejet. A frissen kifejt meleg habos tejjel kínálják gyermekeiket, mert úgy tudják, Hogy ez a íegtáplálóbb. Rendjén is van. ha egészséges a tehén. De biztos lehet-e benne a gazda, hogy egészséges a tehene? A szarvasmarha-gümőkór igen alattomos betegség. Külső jelekről csak akkor lehet felismerni, mikor már késő a bánat. Hiába kerül ilyenkor egyenest vágóhídra a marha, ki tudná megmondani, hány embert és állatot fertőzött meg addig, míg oda nem jutott. A szarvasmarha-gűmőkórt ugyanis megkaphatja az ember is, sőt még a baromfi is. A gümőkóros megbetegedéseket embereknél több, mint 10 százalékban a szarvasmarha- gümőkór Okozza. Főleg csecsemőkre és gyermekekre káros a nyerstej-fogyasztáa. Bebizonyított tény, hogy a legtöbb csonttuberkulózisban szenvedő gyermek bovin gümőkór beeil ussal fertőződött. A gümőlkórral fertőzött állat kevesebbet termel. A vágómarha kevesebb húst, a tehén kevesebb tejet ad. Kísérletek igazolják, hogy tbc pozitív tehenek az első laktációban közel 600 kilogrammal termeltek kevesebb tejet egészséges társaiknál. S a további laíktáci ókban ez az eltérés még csak fokozódik. Csak Baranya megyében 10 százalékos tejcsöfc- kenést jelent évente a gümőkóros tehenek gyengébb termelése Nem beszélve a vágó- hidakon eldobott töméntelen húsmennyiségről. A nyílt tbc-s állatok nagy része emberi fogyasztásra alkalmatlan húst szolgáltat., Az ország megyéi közül egyedül Baranyában történtek meg eddig a fertőzött állatokat felderítő szűrővizsgálatok. Állatorvosaink dicséretére legyen mondva, igen szép munkát végeztek, mikor 363 községben közel 79 000 szarvasmarhán végezték el a tuberkulinos bőrpróbát és a klinikai vizsgálatot. M ikor szeptember 15-én a 22/1958. FM számú rendelet megjelent a szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésről, Baranya megye már kész tényekkel állt elő. A számok azt mutatják, hogy megyénk szarvasmarha-állománya 13,5 százalékban fertőzött gü- műkórral. Legrosszabb a helyzet a aellyei járásban és a szigetvári járás déli részében, ahol 20 százalékot is meghaladja ez a szám, míg a hegyes-dombos pécsi és sásdri járásokban alig néhány százalék. 350 nyílt tuberkulózisos állat azonnal vágóhídra került, ezekért a gazda állami kártérítést kapott Állatorvosaink az egészség- ügyi szervekkel karöltve végeztéik munkájukat. Ahol felbukkant egy nyílt tbc-s ember vagy állat, azonnal jelezték egymásnak és rögtön megindultál« az ember- és állatorvosi vizsgálatok. Az egészséges állatoikat tartó gazdák kapujára „Gümőkórmentes állomány” feliratú cédulát tettek ki. Pro- pagandafilmeket vetítettek a községekben, hogy az embereket mégimkább meggyőzzék a gümőkór elleni védekezés fontosságáról. Bár Baranya megyében eddig igen sokat tettek a szarvasmarha-gümőkór elleni küzdelem kiszélesítéséért, kétségtelen legtöbbet az országban, ez j még mindig nem elég Az eu- t rópai országokhoz képest igen • le vagyunk maradva ezen a J téren. Dánia például már 1952- | re gyakorlatilag teljesen men-*| tesült a szarvasmarha-gtim*- | kórtól, mivei az egész ország- j ban mindössze 27 reagált álla- | tot találtak, (ezzel szemben f csupán a mi megyénkben i 10 665 ilyen állat vt n pillanat- | nyilag). A Szovjetunióban ts ♦ igen nagy eredményeket értek I e: az intézményes gümőkór-* | mentesítő munkában, 1945-ben | a kolhozok állományának 0,2, | a ezovhozok szarvasmarha-1 állományának is mindössze 0,97 | százaléka volt fertőzve gümő-1 kórraL A 22/1958. számú rendelet I " meggyorsítja a gümőkór | elleni küzdelmet, de csak úgy, | ha a legszigorúbban alkalmaz- | zufc. Minden állattartónak kő-J telessége, hogy megismerje a ! rendeletet, hogy betartva azt, I helyesen járjon el ebben az I igen-igen fontos munkában. Aj rendelet egyes pontjai részle- | tesen ismertetik a teendőket J nagyüzemben, kisüzemben I egyaránt Most már csak a zen I van a hangsúly, hogy az embe- | rek megértsék ennek a nagy | munkának jelentőségét és | akarjanak is változtatni ezen J a tarthatatlan állapoton. f Mintha „végkiárusítás" folyna a Pécsi Állami Áruházban, olyan nagy a hangzavar, a tülekedés. Pedig hát itt végkiárusítani egyszerűen lehetetlen. Mimtlva csak valami „terülj-terüij asztalkám“ töltené meg újra és újra a pultokat, a vevő „három kívánságának" megfelelően. A pultok mögötti cstnoe elárusitónők, mint állandó ma- nekenek, a vevőik kívánságára felpróbálják a kalapot, a kardigánt, s saját formás kacsájukon bemutatják, hogyan nyomuljon a következő, A selyem- és kötött holmik isztályán meg egyenesen baj- in vannak az úgynevezett hakKs" vevők. Hiába mon- anák akár azt hogy „én abból kérné’’, ami nincs“, talán még abból is felmutatnának velct Hzféle fazonban, változatén Tt* valóban nincs hiány- o.:k. Óiiási a választék női ’’.’■ben kardigánokban, a eb/em, muszlin, nylon kén- lökben olyannyira, hogy az utóbbiakból naponta 200 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le. A legnagyobb tumultUS talán mégis az illatszer osztályon van, amely egyben a „legrejtelmesebb" osztálya az áruháznak. Itt ugyanis nem derül ki, hogy az ajándéknak kiszemelt ezüst cigaretta-tárca, vagy akár a francia par- főm azé a csinos hölgy é/e. aki becsomagoUatta, vagy pedig férjének szánta. Hát az meg amott, mi a kő? El tetszett találni kérem, az ami eddig még nem volt. Eredeti kőpuder, amely kűlönleSsépül a Mecsek
