Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
1958. DECEMBER 7. NAPLÓ S* HÍREK A Pécsi Porcelángyár december 3-án befejezte 1958-as évi tervét. * A Pécsi Finommechanikai és Motorjavitó Vállalatnál új nikkel- fürdőt létesítettek. Eddig a nik- kelezés átfutási ideje 2—3 hónap volt, most 14 napon belül elvégzik a nikkelezést. Minden nikkele- zésre behozott tárgyat rézfürdőbe mártanak. Ez tartósítja a nikkel bevonatot, a nikkelezés tartóssága körülbelül két-háromszorosára meghosszabbodik. A Pécsi Finom- mechanikai és Motorjavitó Vállalat tervbevette, hogy jövőre új króm, prastfc rézfürdőt, valamint ezüstfürdi^-te létesít; A XIV. Autójavító Vállalat n. negyedévi tervét 104, ni. negyedévi tervét pedig 107.2 százalékra teljesítette. Az eredmény annak is köszönhető, hogy a vállalat dol- gazói hathónapos munkaversenyt indítottak „a szakma kiváló dolgozója” megtisztelő címért. A munkaverseny eredményét nemrég termelési értekezleten ismertették, és hét dolgozót pénzjutalomban részesítettek, oklevéllel, illetve jelvénnyel tüntettek ki. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai ebben az évben különösen szép eredményeket értek el a bányafa megtakarítás területén. Az év első felében azzal, hogy a tíz tonna tiszta szén kitermeléséhez engedélyezett 0.485 köbméter bányafa helyett csak 0.481 köbméter bányafát használtak fel, több mint 230 köbméter bányafát takarítottak meg. A megtakarítás értéke 52.000 forinti * A Baranya megyei Tanács VB. építési és közlekedési osztálya a közületi fuvarigények kielégítésének összehangolása és a fuvareszközök egyenletes felhasználásának biztosítása érdekében december ío-én, szerdán délelőtt fél 10 órakor szállítási értekezletet tart a MÁV Igazgatóság tanácstermében. Három szputnyik Szerdán kiállítás nyílik Pécsett a szovjet műholdakról 1957. október 4. A nyugati világ megdöbbenéssel írta be ezt a dátumot a tudományos és műszaki eredmények történetébe. Amíg az Amerikai Egyesült Államok az egész világon beharangozta a Föld mesterséges bolygójának felbocsátását, a Vanguard rakéta csak nem röppent fel, „az élenjáró“ rakéta sikeres kilövése késett. 1957 október 4-én a Jós szovjet hold“ megjelenése után az Egyesült Államok egyes államférfiai kijelentették: nem gondolták arra, hogy versenyre keljenek a Szovjetunióval a mesterséges hold megteremtésében. Legalábbis ezt mondják most, amikor a szovjet ■mesterséges bolygók közül három a Föld körül kering. Ugyanis egy hónap sem telt el az első mesterséges hold kilövése után és máris kirepült a világűrbe a második, melynek tudományos felszerelése tökéletesebb és változatosabb volt az elsőnél és a világűrbe vitte az első élőlényt, a kísérleti állatot A szovjet tudomány és technika dolgozói, az ipari munkásak» alak tehetségüket és alkotó munkájukat a föld első mesterséges holdjai megalkotásának szolgálatába ámították, megérdemlik az egész haladó világ megbecsülését. Ezek a gondolatok jutottak az ember eszébe, amikor Pécs utcáin megjelentek a „Három szputnyik“ kiállítását hírüladó ízléses jfalragaszok, amelyek tudtál adták, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a MTESZ és a TIT közös rendezésében december 10—17-ig naponta 9—19 óráig a Hazafias Népfront nagytermében (Janus Pannonius u. 11.) kiállítás nyílik, ahol a város közönsége megtekintheti a három szovjet mesterséges hold tökéletes mását. A kiállítás ünnepélyes megnyitására december 10-én, szerdán délután fél 6 órakor kerül sor. A kiállítást Veress Erzsébet, az MSZBT megyei titkára nyitja meg. A kiállítási napok minden délutánján 5 órakor a MTESZ, és a TIT műszaki tagjai előadásokon ismertetik a mesterséges holdak felépítését és jelentőségét. DR. TAKÁCS JÓZSEF I megyei pártbizottság határozata nyomán Munkásklubok létesülnek falun Népfront-tanfolyamok Pécsett A Hazafias Népront Pécs városi Bizottsága népfront- taníolyamofc szervezését határozta el. A kerületi népfront bizottságok tagjai és aktivistái kiváló előadók vezetésével tanulmányozzák a népfront politika küiänbö2iö kérdéseit; A tanfolyami minden bizonnyal hozzájárul majd a népfront munkájának további javításához; ■aaaasaasaaaaasasaaaB« aa Fekeden játszottak. Annyira megszerették őket, hogy már három, négy hónapra előre lekötötték műsorukat. Szilveszterkor például Komlóra mennek játszani. De nemcsak ezzel dicsekedhetünk. Tervezzük, hogy tavasszal egy művelődési otthon építéséhez kezdünk. Valószínű, hogy egy épület átalakításával oldjuk meg ezt a problémát. A községfejlesztési alapból már 60 ezer forint együtt van. A kultúrmunka természetesen most sem áll. A Sári bíró című színdarabot a napokban mutatjuk be. Működik egy leány tánccsoportunk is. Kovács Lajos Mágocs: ? ..... Ná lunk elég sokrétű a kul- \ ármunka. A művelődési ott- Uoa kebelében színjátszó, népi tánc-csoport működik, az utóbbiból kettő is. Időnként itthon és más községekben is fellépnek. S itt mindjárt szeretnék megemlíteni egy érdekes jelenséget, amely lehet, hogy másutt is előfordul. Kultúrgárdáink nem szívesen tanulnák új darabokat, táncokat. Elveszi a kedvüket az a közöny, amellyel egy-egy fellépés alkalmával találkoznak. Üres széksorok előtt mutatják be fáradságos munkájuk gyümölcsét. Ez onnét adódik, hogy a dolgozók a hozzánk havonta kijáró Pécsi Nemzeti Színház produkciójához mérik fiaik, leányaik tudását. Mi mégis azt mondtuk: az igényekkel lépést kell tartanunk. A kérdés az volt, miként? ügy döntöttünk, hogy a művelődési otthonban megalakítjuk a színjátszó szakkört, főként 14—15 éves leányok és fiúk részvételével. Itt szakképzett emberek tanítják őket a színjátszásra, ugyanakkor módot adunk arra, hogy rendszeresen felléphessenek a. községben. Mondhatom, az első szereplésük nagyon jól sikerült, igen kiváló előadást nyújtottak. Ez a csoport természetesen mindig bővül, s majd megalapozza a színvonalas kultúr- gárdát. Nem jó elképzelés az, hogy ha egy fiatalember kiemelkedik a többi közül, akkor azt nyomban elszipkázzák. Ez is oka annak, hogy a művelődési otthon vezetője eléggé magára van hagyatva. A KISZ-nek is jobban kellene támogatnia, mert az a helyes, ha a művelődési otthon a knltúrközpont. A lényeg tehát: nagyobb ösz- szefogást és akkor minden rendbejön. $zob6 Károly Hosszúk etény: — Népi táncos csoportunkat megyeszerte és tán egy kicsit országszerte is ismerik. A csoport eddigi szereplései alkalmával helyi, a község néphagyományait mutatta be. Egyik legsikerültebb műsorszáma az „Amikor én megházasodtam'’ című volt, ezt a népi tánccsoport és a színjátszók közösen adták elő Most a téli hónapok elején új műsorra készülnek. Az új műsorban — hasonlóan az előbbihez — hosszúhetényi népszokások elevenednek meg. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújt a budapesti Népművészeti Intézet, mely patronálja az együttest. Valószínű, hogy átszervezik az együttes zenekarát. Eddig ugyanis Pécsről járt ki egy zenekar, amely a csoport táncait kísérte. Ez eléggé költséges volt. A jövőben helyi erőkkel igyekeznek a zenekíséretet megoldani. Problémánk: kicsi a színpad. A 40—50 tagú együttesnek egy négyszer négy méter nagyságú színpad áll rendelkezésére. A szűk helyen bizony nehéz próbálni. Egy szép, új művelődési otthon elkelne. Meg egy mozi is. Ebben a községben valóban *gombamódra szaporodnak az új házak, rohamosan fejlődik a község, a bánya. A jelenlegi moziépület düledező, berendezése korszerűtlen. Nemrég — éppen az épület rossz állapota miatt — be is tiltották a mozielőadásokat. Most ismét játszanak, de egy új moziért nagyon hálás lenne a falu. Kovács József Kaposszekcsö: — 1931. óta tanítok itt. Ismerem a községet, mint a tenyeremet. Az emberekben meg aaaaBBBaaBaaaaBaaaaaaaaaaaai van a hajlandóság a tanulásra, csak módot kell adni rá. Emlékszem, abban az időben volt nálunk két olvasókör. Mindegyik egy-egy csöppnyi helyiség, benne újságok, mezőgazdasági szaklapok és szakikönyvek, saíhk, rádió. Esténként idejártak az emberek szórakozni ,politizálni, kinek mi tetszett. Mind a kettő jól szervezett olvasókör volt. A tagok bizonyos összeget, nem sokat, fizettek. Ebből bérelték a helyiséget, fizették a világítást, a fűtést és az újságok árát. Az egyiknek még énekkara is volt, én vezettem. Evenként kétszer hangversenyt adott. Éppen a napokban beszéltük, hogy jó lenne létrehozni egy ilyen olvasókört. Bizonyára mindenki szívesen fogadná. Ide aztán összejöhetnének az emberék, rendezhetnénk különböző előadásokat: az orvos, az egészségvédelemről, mi tanítók a nevelésről, a falu történetéről, az agronómusok pedig a mezőgazdaságról. Az előadásokat a látogatók igényéhez mérnénk. A nevelési előadások irámit például már most nagy az érdeklődés, egyet tartatunk, s most követelik rajtunk a többit is. Én azt hiszem, hogy az olvasókör hasznos tartalommal a kultúrált gazdálkodás, a művelődés egyik fellegvára lehetne. A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága nagy erőfeszítéseket tesz a bányászok politikai, gazdasági és kulturális felemelkedése érdekében. Lépésről lépésre megoldódnak azok a problémák, amelyek eddig vagy bosszantották a munkásokat, vagy akadályt jelentettek a to- tábbi előrehaladásban. Bányászaink túlnyomú többsége elismeréssel nyilatkozik azokról a nagyszerű intézke- sekről, amelyeket ebben az évben a párt útmutatásával hoztunk. Melyik bányász ne örülne például annak, hogy állandóan javul a bányatelepek úthálózata, a kereskedelmi és kulturális ellátottság stb. De ennél tovább kell jutnunk. A bányákban, gyárakban nemcsak helybeliek, kolonizált munkások dolgoznak, hanem nagyon sok bányász és gyári munkás vidékről utazik a munkahelyre. Az autóbuszok közvetlen a munka megkezdése előtt érkeznek, s a munka befejezésével már indulnak is vissza, így a vidéki munkások rendszerint nem vehetnek részt az üzemi rendezvényeken, taggyűléseken, termelési értekezleteken, tanfolyamokon és egyéb tájékoztatáson. Nem is szólva a kulturális és szórakozási lehetőségeikről. Elsősorban e hátrány felszámolását, másodszor pedig a munkás-paraszt szövetség erősítését hivatott segíteni a megyei pártbizottságnak az a határozata, amely a következőket szabja meg: azokban a községekben, ahol sok bányász és ipari munkás lakik, létre kell hozni a munkásklubokat. A határozat nyomán a párt több mint 100 000 Ft-os költséggel egymás után adja át e nagyszerű, új kulturális intézményeket. Szigetváron, Szentlőrincen, Nagykozár- ban s más helyen már működik munkásklub és ma kerül átadásra a hatodik Hímesházán. A klubok megfelelően el vannak látva folyóiratokkal, szórakoztató eszközökkel, játékokkal jtf ár működő klubjaink ír-* életéről még nem mondhatunk sokat, hiszen alig néhány hetes múlttal rendelkeznek. Néhány dologra azonban szeretnénk felhívni mindenekelőtt a helyi pártszervezetek, klubvezetőségek, valamint a társadalmi szervek figyelmét. Igaz, hogy a klub, ahogy a neve is mondja, elsősorban a munkásoké, a munkások kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. A munkásoknak vezető szerepet kell biztosítani a klub életének kialakításában, a programok és tervek készítésében. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a klubban nem látják szívesen a dolgozó parasztokat, az értelmiségieket, az ifjúságot és idősebbeket. Röviden; a klub tehát nemcsak a bányászoké, hanem minden tanulni, művelődni és szórakozni vágyó dolgozóé, legyen az munkás, tsz-tag, vagy egyéni paraszt, pedagógus vagy orvos. A klub akkor dolgozik majd jól, ha tevékenysége mindenekelőtt a város és falu közti kulturális különbségek megszüntetését segíti. Az indulástól természetesen nagyon sok függ. Itt vannak a hosszú téli esték. A klub vezetőségei nagyon helyesen tennék, ha ebben az időszakban nagyon alapos munka- program alapján dolgozná- nak, figyelembe véve a lakosság javaslatait, igényeit. Kész receptet persze helytelen lenne adni, mert mindenütt másként jelentkezhetnek a kívánságok. Egy azonban bizonyos: olyan helyeken, mint Hímesháza, ahoi sok a bányász, mégpedig Petőfi-aknai bányász, helyes lenne, ha az üzemi szakszervezet a hímesházi klubban is rendszeresen megtartaná a szakszervezeti rendezvényeket, tanfolyamokat. Ott helyben a bányászok bizonyára szívesen eljárnának meghallgatni az előadásokat, különösen akkor, ha azok saját szakmájukról szólnának. De nemcsak a munkások, hanem mindenki szívesen venné a tudományos előadássorozatokat is. Az ilyen igények is könnyen kielégíthetők. A klub-vezetőségek vegyék fel a kapcsolatot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és máris olyan előadásokat iktathatnak be programjukba, amelyek leginkább megfelelnek a lakosság igényeinek. A programban helyet kell biztosítani a helyi műkedvelő csoportok szerepeltetésére is, állandóan segítve azok fejlődését. Az is helyes, ha más falubeli színjátszókat, táncosokat stb. is meghívnak, sajátjukat pedig másutt, más munkásklub- bokban félléptetik. Az elmondottak természetesen csak általános tanácsok. A lényeg az, hogy a klubok tartalmas és sokoldalú művelődést, szórakozást nyújtanak a lakosságnak. Ehhez persze pénz kell. Sőt, olyan igények is jelentkeznek már, hogy jó lenne televíziót is vásárolni a klubok részére. Ez mind helyes törekvés és megoldható. A komlói munkásklub már túl van ezeken a nehézségeken, méghozzá a saját erejéből. A klubtagok tagsági dijából, valamint a rendezvényekből befolyt összegekből nemcsak a klub fenntartását, hanem továbbfejlesztését is biztosítják. A komlóiak példája követendő. Szólni kell még néhány apróságról is. Többen kérdették már, hogy miért nem mérnek a munkásklubokban szeszes italt. Mint ahogy már mondottuk, a klubnak az a fő feladata, hogy segítse a falu lakosságának művelődését, a munkás-paraszt szövetség ápolását. Képzeljünk csak el olyan helyzetet, amikor az egyik szobában tudományos előadás folyik, ugyanakkor a mellette lévő helyiségben vígan poharaz- nak. Ez nem is lenne talán olyan veszélyes, de a gyakorlatból ismeretes, hogy a második féldecit, vagy harmadik féllitert már nótázás követi. Vagyis, ha megengednék a szeszesital-mérést, a klubok rövid idő alatt lesüllyednének, kocsma jellegűvé válnának. Azt viszont csak helyeselni lehet, ha a klubvezetőségek gondoskodnak megfelelő hűsítő italokról, feketekávéról, stb., de semmiesetre sem szeszes italról. Ebből pedig az is következik: az sem helyes, ha a klubokat kiadják lakodalmak tartására és egyéb hasonló rendezvényekre. fflagy reményeket fűz a ” munkásklubokhoz és nagyon sokat vár működésüktől a megyei pártbizottság. A remények beteljesedéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges a helyi pártalapszervezetekf és a járási pártbizottságok irányító, ellenőrző és segítő tevékenysége. Éljünk és gazdálkodjunk a munkásklubok által adott lehetőségekkel úgy, hogy abból minél nagyobb haszon származzék magunknak, egész népünknek. Stier József (BOCZ—GARAY)
