Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

1958. DECEMBER 7. NAPLÓ S* HÍREK A Pécsi Porcelángyár december 3-án befejezte 1958-as évi tervét. * A Pécsi Finommechanikai és Motorjavitó Vállalatnál új nikkel- fürdőt létesítettek. Eddig a nik- kelezés átfutási ideje 2—3 hónap volt, most 14 napon belül elvégzik a nikkelezést. Minden nikkele- zésre behozott tárgyat rézfürdőbe mártanak. Ez tartósítja a nikkel bevonatot, a nikkelezés tartóssága körülbelül két-háromszorosára meghosszabbodik. A Pécsi Finom- mechanikai és Motorjavitó Válla­lat tervbevette, hogy jövőre új króm, prastfc rézfürdőt, valamint ezüstfürdi^-te létesít; A XIV. Autójavító Vállalat n. negyedévi tervét 104, ni. negyed­évi tervét pedig 107.2 százalékra teljesítette. Az eredmény annak is köszönhető, hogy a vállalat dol- gazói hathónapos munkaversenyt indítottak „a szakma kiváló dol­gozója” megtisztelő címért. A munkaverseny eredményét nemrég termelési értekezleten ismertették, és hét dolgozót pénzjutalomban részesítettek, oklevéllel, illetve jelvénnyel tüntettek ki. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai ebben az évben külö­nösen szép eredményeket értek el a bányafa megtakarítás terüle­tén. Az év első felében azzal, hogy a tíz tonna tiszta szén kitermelé­séhez engedélyezett 0.485 köbmé­ter bányafa helyett csak 0.481 köbméter bányafát használtak fel, több mint 230 köbméter bányafát takarítottak meg. A megtakarítás értéke 52.000 forinti * A Baranya megyei Tanács VB. építési és közlekedési osztálya a közületi fuvarigények kielégítésé­nek összehangolása és a fuvar­eszközök egyenletes felhasználásá­nak biztosítása érdekében decem­ber ío-én, szerdán délelőtt fél 10 órakor szállítási értekezletet tart a MÁV Igazgatóság tanácstermé­ben. Három szputnyik Szerdán kiállítás nyílik Pécsett a szovjet műholdakról 1957. október 4. A nyugati világ megdöbbenéssel írta be ezt a dátumot a tudományos és műszaki eredmények törté­netébe. Amíg az Amerikai Egyesült Államok az egész vi­lágon beharangozta a Föld mesterséges bolygójának fel­bocsátását, a Vanguard rakéta csak nem röppent fel, „az élen­járó“ rakéta sikeres kilövése késett. 1957 október 4-én a Jós szovjet hold“ megjelenése után az Egyesült Államok egyes államférfiai kijelentették: nem gondolták arra, hogy verseny­re keljenek a Szovjetunióval a mesterséges hold megterem­tésében. Legalábbis ezt mond­ják most, amikor a szovjet ■mesterséges bolygók közül há­rom a Föld körül kering. Ugyanis egy hónap sem telt el az első mesterséges hold ki­lövése után és máris kirepült a világűrbe a második, mely­nek tudományos felszerelése tökéletesebb és változatosabb volt az elsőnél és a világűrbe vitte az első élőlényt, a kísér­leti állatot A szovjet tudomány és tech­nika dolgozói, az ipari mun­kásak» alak tehetségüket és alkotó munkájukat a föld első mesterséges holdjai megalko­tásának szolgálatába ámítot­ták, megérdemlik az egész ha­ladó világ megbecsülését. Ezek a gondolatok jutottak az ember eszébe, amikor Pécs utcáin megjelentek a „Három szputnyik“ kiállítását hírüladó ízléses jfalragaszok, amelyek tudtál adták, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a MTESZ és a TIT közös rende­zésében december 10—17-ig naponta 9—19 óráig a Haza­fias Népfront nagytermében (Janus Pannonius u. 11.) ki­állítás nyílik, ahol a város közönsége megtekintheti a há­rom szovjet mesterséges hold tökéletes mását. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitására december 10-én, szerdán délután fél 6 órakor kerül sor. A kiállítást Veress Erzsébet, az MSZBT megyei titkára nyitja meg. A kiállítá­si napok minden délutánján 5 órakor a MTESZ, és a TIT műszaki tagjai előadásokon is­mertetik a mesterséges holdak felépítését és jelentőségét. DR. TAKÁCS JÓZSEF I megyei pártbizottság határozata nyomán Munkásklubok létesülnek falun Népfront-tanfolyamok Pécsett A Hazafias Nép­ront Pécs városi Bi­zottsága népfront- taníolyamofc szer­vezését határozta el. A kerületi nép­front bizottságok tagjai és aktivistái kiváló előadók ve­zetésével tanulmá­nyozzák a népfront politika küiänbö2iö kérdéseit; A tanfo­lyami minden bi­zonnyal hozzájárul majd a népfront munkájának továb­bi javításához; ■aaaasaasaaaaasasaaaB« aa Fekeden játszottak. Annyira megszerették őket, hogy már három, négy hónapra előre le­kötötték műsorukat. Szilvesz­terkor például Komlóra men­nek játszani. De nemcsak ezzel dicseked­hetünk. Tervezzük, hogy ta­vasszal egy művelődési otthon építéséhez kezdünk. Valószí­nű, hogy egy épület átalakítá­sával oldjuk meg ezt a prob­lémát. A községfejlesztési alap­ból már 60 ezer forint együtt van. A kultúrmunka természe­tesen most sem áll. A Sári bí­ró című színdarabot a napok­ban mutatjuk be. Működik egy leány tánccsoportunk is. Kovács Lajos Mágocs: ? ..... Ná lunk elég sokrétű a kul- \ ármunka. A művelődési ott- Uoa kebelében színjátszó, né­pi tánc-csoport működik, az utóbbiból kettő is. Időnként itthon és más községekben is fellépnek. S itt mindjárt sze­retnék megemlíteni egy érde­kes jelenséget, amely lehet, hogy másutt is előfordul. Kultúrgárdáink nem szíve­sen tanulnák új darabokat, táncokat. Elveszi a kedvüket az a közöny, amellyel egy-egy fellépés alkalmával találkoz­nak. Üres széksorok előtt mu­tatják be fáradságos munká­juk gyümölcsét. Ez onnét adó­dik, hogy a dolgozók a hoz­zánk havonta kijáró Pécsi Nemzeti Színház produkciójá­hoz mérik fiaik, leányaik tu­dását. Mi mégis azt mondtuk: az igényekkel lépést kell tarta­nunk. A kérdés az volt, mi­ként? ügy döntöttünk, hogy a művelődési otthonban meg­alakítjuk a színjátszó szakkört, főként 14—15 éves leányok és fiúk részvételével. Itt szakkép­zett emberek tanítják őket a színjátszásra, ugyanakkor mó­dot adunk arra, hogy rendsze­resen felléphessenek a. község­ben. Mondhatom, az első sze­replésük nagyon jól sikerült, igen kiváló előadást nyújtot­tak. Ez a csoport természete­sen mindig bővül, s majd meg­alapozza a színvonalas kultúr- gárdát. Nem jó elképzelés az, hogy ha egy fiatalember kiemelke­dik a többi közül, akkor azt nyomban elszipkázzák. Ez is oka annak, hogy a művelődési otthon vezetője eléggé magára van hagyatva. A KISZ-nek is jobban kellene támogatnia, mert az a helyes, ha a műve­lődési otthon a knltúrközpont. A lényeg tehát: nagyobb ösz- szefogást és akkor minden rendbejön. $zob6 Károly Hosszúk etény: — Népi táncos csoportunkat megyeszerte és tán egy kicsit országszerte is ismerik. A cso­port eddigi szereplései alkal­mával helyi, a község népha­gyományait mutatta be. Egyik legsikerültebb műsorszáma az „Amikor én megházasodtam'’ című volt, ezt a népi tánc­csoport és a színjátszók közö­sen adták elő Most a téli hónapok elején új műsorra készülnek. Az új műsorban — hasonlóan az előbbihez — hosszúhetényi népszokások elevenednek meg. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújt a budapesti Népművészeti Intézet, mely patronálja az együttest. Való­színű, hogy átszervezik az együttes zenekarát. Eddig ugyanis Pécsről járt ki egy zenekar, amely a csoport tán­cait kísérte. Ez eléggé költsé­ges volt. A jövőben helyi erők­kel igyekeznek a zenekíséretet megoldani. Problémánk: kicsi a színpad. A 40—50 tagú együttesnek egy négyszer négy méter nagyságú színpad áll rendelkezésére. A szűk helyen bizony nehéz próbálni. Egy szép, új művelődési otthon el­kelne. Meg egy mozi is. Ebben a községben valóban *gomba­módra szaporodnak az új há­zak, rohamosan fejlődik a köz­ség, a bánya. A jelenlegi mozi­épület düledező, berendezése korszerűtlen. Nemrég — ép­pen az épület rossz állapota miatt — be is tiltották a mozi­előadásokat. Most ismét ját­szanak, de egy új moziért na­gyon hálás lenne a falu. Kovács József Kaposszekcsö: — 1931. óta tanítok itt. Is­merem a községet, mint a te­nyeremet. Az emberekben meg aaaaBBBaaBaaaaBaaaaaaaaaaaai van a hajlandóság a tanulásra, csak módot kell adni rá. Em­lékszem, abban az időben volt nálunk két olvasókör. Mind­egyik egy-egy csöppnyi helyi­ség, benne újságok, mezőgaz­dasági szaklapok és szakiköny­vek, saíhk, rádió. Esténként idejártak az emberek szóra­kozni ,politizálni, kinek mi tetszett. Mind a kettő jól szervezett olvasókör volt. A tagok bizo­nyos összeget, nem sokat, fi­zettek. Ebből bérelték a helyi­séget, fizették a világítást, a fűtést és az újságok árát. Az egyiknek még énekkara is volt, én vezettem. Evenként kétszer hangversenyt adott. Éppen a napokban beszél­tük, hogy jó lenne létrehozni egy ilyen olvasókört. Bizonyá­ra mindenki szívesen fogadná. Ide aztán összejöhetnének az emberék, rendezhetnénk kü­lönböző előadásokat: az orvos, az egészségvédelemről, mi ta­nítók a nevelésről, a falu tör­ténetéről, az agronómusok pe­dig a mezőgazdaságról. Az előadásokat a látogatók igé­nyéhez mérnénk. A nevelési előadások irámit például már most nagy az érdeklődés, egyet tartatunk, s most követelik rajtunk a többit is. Én azt hiszem, hogy az ol­vasókör hasznos tartalommal a kultúrált gazdálkodás, a mű­velődés egyik fellegvára lehet­ne. A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága nagy erő­feszítéseket tesz a bányászok politikai, gazdasági és kultu­rális felemelkedése érdeké­ben. Lépésről lépésre meg­oldódnak azok a problémák, amelyek eddig vagy bosszan­tották a munkásokat, vagy akadályt jelentettek a to- tábbi előrehaladásban. Bá­nyászaink túlnyomú többsé­ge elismeréssel nyilatkozik azokról a nagyszerű intézke- sekről, amelyeket ebben az évben a párt útmutatásával hoztunk. Melyik bányász ne örülne például annak, hogy állandóan javul a bányatele­pek úthálózata, a kereske­delmi és kulturális ellátott­ság stb. De ennél tovább kell jut­nunk. A bányákban, gyárak­ban nemcsak helybeliek, ko­lonizált munkások dolgoz­nak, hanem nagyon sok bá­nyász és gyári munkás vi­dékről utazik a munkahely­re. Az autóbuszok közvet­len a munka megkezdése előtt érkeznek, s a munka befejezésével már indulnak is vissza, így a vidéki mun­kások rendszerint nem ve­hetnek részt az üzemi ren­dezvényeken, taggyűléseken, termelési értekezleteken, tan­folyamokon és egyéb tájé­koztatáson. Nem is szólva a kulturális és szórakozási le­hetőségeikről. Elsősorban e hátrány fel­számolását, másodszor pedig a munkás-paraszt szövetség erősítését hivatott segíteni a megyei pártbizottságnak az a határozata, amely a követ­kezőket szabja meg: azok­ban a községekben, ahol sok bányász és ipari munkás la­kik, létre kell hozni a mun­kásklubokat. A határozat nyomán a párt több mint 100 000 Ft-os költ­séggel egymás után adja át e nagyszerű, új kulturális intézményeket. Szigetváron, Szentlőrincen, Nagykozár- ban s más helyen már mű­ködik munkásklub és ma kerül átadásra a hatodik Hímesházán. A klubok meg­felelően el vannak látva fo­lyóiratokkal, szórakoztató eszközökkel, játékokkal jtf ár működő klubjaink ír-* életéről még nem mondhatunk sokat, hiszen alig néhány hetes múlttal rendelkeznek. Néhány dolog­ra azonban szeretnénk fel­hívni mindenekelőtt a helyi pártszervezetek, klubvezető­ségek, valamint a társadalmi szervek figyelmét. Igaz, hogy a klub, ahogy a neve is mondja, elsősorban a munkásoké, a munkások kul­turális igényeinek kielégíté­sét szolgálja. A munkások­nak vezető szerepet kell biz­tosítani a klub életének ki­alakításában, a programok és tervek készítésében. Ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt, hogy a klubban nem látják szívesen a dol­gozó parasztokat, az értelmi­ségieket, az ifjúságot és idő­sebbeket. Röviden; a klub tehát nemcsak a bányászo­ké, hanem minden tanulni, művelődni és szórakozni vá­gyó dolgozóé, legyen az munkás, tsz-tag, vagy egyé­ni paraszt, pedagógus vagy orvos. A klub akkor dolgozik majd jól, ha tevékenysége mindenekelőtt a város és fa­lu közti kulturális különb­ségek megszüntetését segíti. Az indulástól természetesen nagyon sok függ. Itt vannak a hosszú téli esték. A klub vezetőségei nagyon helyesen tennék, ha ebben az időszak­ban nagyon alapos munka- program alapján dolgozná- nak, figyelembe véve a la­kosság javaslatait, igényeit. Kész receptet persze helyte­len lenne adni, mert minde­nütt másként jelentkezhet­nek a kívánságok. Egy azon­ban bizonyos: olyan helye­ken, mint Hímesháza, ahoi sok a bányász, mégpedig Petőfi-aknai bányász, helyes lenne, ha az üzemi szakszer­vezet a hímesházi klubban is rendszeresen megtartaná a szakszervezeti rendezvé­nyeket, tanfolyamokat. Ott helyben a bányászok bizo­nyára szívesen eljárnának meghallgatni az előadásokat, különösen akkor, ha azok saját szakmájukról szólná­nak. De nemcsak a munká­sok, hanem mindenki szíve­sen venné a tudományos előadássorozatokat is. Az ilyen igények is könnyen ki­elégíthetők. A klub-vezetősé­gek vegyék fel a kapcsolatot a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal és máris olyan előadásokat iktathat­nak be programjukba, ame­lyek leginkább megfelelnek a lakosság igényeinek. A programban helyet kell biztosítani a he­lyi műkedvelő csoportok sze­repeltetésére is, állandóan segítve azok fejlődését. Az is helyes, ha más falubeli szín­játszókat, táncosokat stb. is meghívnak, sajátjukat pedig másutt, más munkásklub- bokban félléptetik. Az elmondottak természe­tesen csak általános taná­csok. A lényeg az, hogy a klubok tartalmas és sokol­dalú művelődést, szórakozást nyújtanak a lakosságnak. Ehhez persze pénz kell. Sőt, olyan igények is jelentkez­nek már, hogy jó lenne te­levíziót is vásárolni a klu­bok részére. Ez mind helyes törekvés és megoldható. A komlói munkásklub már túl van ezeken a nehézségeken, méghozzá a saját erejéből. A klubtagok tagsági dijából, valamint a rendezvényekből befolyt összegekből nemcsak a klub fenntartását, hanem továbbfejlesztését is biztosít­ják. A komlóiak példája kö­vetendő. Szólni kell még néhány apróságról is. Többen kér­dették már, hogy miért nem mérnek a munkásklubokban szeszes italt. Mint ahogy már mondottuk, a klubnak az a fő feladata, hogy segít­se a falu lakosságának mű­velődését, a munkás-paraszt szövetség ápolását. Képzel­jünk csak el olyan helyzetet, amikor az egyik szobában tudományos előadás folyik, ugyanakkor a mellette lévő helyiségben vígan poharaz- nak. Ez nem is lenne talán olyan veszélyes, de a gya­korlatból ismeretes, hogy a második féldecit, vagy har­madik féllitert már nótázás követi. Vagyis, ha megen­gednék a szeszesital-mérést, a klubok rövid idő alatt le­süllyednének, kocsma jelle­gűvé válnának. Azt viszont csak helyeselni lehet, ha a klubvezetőségek gondoskod­nak megfelelő hűsítő italok­ról, feketekávéról, stb., de semmiesetre sem szeszes italról. Ebből pedig az is következik: az sem helyes, ha a klubokat kiadják lako­dalmak tartására és egyéb hasonló rendezvényekre. fflagy reményeket fűz a ” munkásklubokhoz és nagyon sokat vár működé­süktől a megyei pártbizott­ság. A remények beteljese­déséhez azonban elengedhe­tetlenül szükséges a helyi pártalapszervezetekf és a já­rási pártbizottságok irányító, ellenőrző és segítő tevékeny­sége. Éljünk és gazdálkod­junk a munkásklubok által adott lehetőségekkel úgy, hogy abból minél nagyobb haszon származzék magunk­nak, egész népünknek. Stier József (BOCZ—GARAY)

Next

/
Thumbnails
Contents