Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
NAPLÓ MR8. DECEMBER T. ' 2 Sikeres hozzájárulás Amikor tizenegy hónappal ézelőtt hozzákezdtiink az 1958. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megvalósításához, a legfontosabb feladatként népgazdaságunk egyensúlyának ►— főként saját erőből történő •— biztosítása, életszínvonalunk gazdasági alapjainak 'megteremtése állt előttünk. Az ez évi munkánk alapján várható eredményeink azt mutatják, hogy ezt a feladatot Baranyában is, országos viszonylatban is sikerül megvalósítani. Előreláthatólag a terv tíz százalékos túl tel fest lésére, az egy főre eső reáljövedelem néhány százalékos emelkedésére számíthatunk. Megyénkben valószínűleg mind a két szénbányászati tröszt túlteljesíti éves termelési tervét és kedvező eredményeket várnak az ipari üzemek többségében is. A kilátások tehát biztatók. Ahhoz, hogy munkánk eredményei számos helyein a vártnál is jobbak, a pártszervezetek egyre javuló gazdasági szervező munkája Is hozzájárult. A pártbizottságok és a pártszervezetek gazdasági szervező munkájában ugyanis az erre vonatkozó párthatározat megjelenése óta jelentős előrehaladás, fejlődés tapasztalható. Miben nyilvánul ez meg? A pártbizottságok és a párt- szervezetek termeléssel kapcsolatos munkájának egyik Jellemző vonásaként a gaz* daságpolitikánkbó! adódó, de esetenként más-más gazdasági Célok leghelyesebb, lehető leg- szalasaerűbb meghatározására való törekvést kell kiemelni. Pártszervezeteink ma már nemcsak a mennyiségi tervek tűit eh esi lését tartják fontosnak, kiderül ez abból la, hogy a bányász pártszervezetek a legfontosabb feladatoknak, a korszerű biztosítás fokozását, a gázszén termel és növelését, a tisztán termeiéit, a teljesítmények növelését és a társadalmi tulajdon védelmét tekintik. Az építőipaiban viszont a takarékosságot, a határidők betartását, a kesztyűgyárban a 6elejt csökkentését, az exporttervek túlteljesítését, a 21. sz. AKÖV-nél a vállalat rentabilitásának biztosítását jelölték meg Ilyen célként. A pártszervezetek termeléssel kapcsolatos munkájára tehát semrfiiesetre asm lehet azt mondani, hogy egysíkú, formális. Sőt —■ mivel a párttit- káxok általában a legjobb szakmunkások közül kerültek ki, s szakmai műveltségük sem sokkal marad el az üzemvezetők szakmai műveltsége mögött, valamint a pártvezetőségekben a műszaki vezetők is megfelelően képviselve vannak — a pártszervezetek gazdasági szervező munkáját egyre inkább a szakszerűség, a megalapozottság jellemzi. Másik Jellemző vonásként a pártszervezetek és a gazdasági vezetők közötti új típusú kapcsolatot kell kiemelni. Pártszervezeteink álta'ábnn mindenütt felülvizsgálták a termelés pártellenőrzésének korábban használatos módszereit, megtartották belőle azt, amit elvileg helyesnek Ítéltek • szakítottak a parancsolgatás, kérdésekre való közvetlen beleszólás káros és helytelen módszerével. A műszaki vezetés részéről már nem tapasztalható idegenkedés amiatt, hogy a párt- szervezetek beleszólnak a gazdasági kérdésekbe, mert egyrészt a pártszervezetek tájékozottak az üzem, a bánya gazdasági helyzetéről, másrészt szakszerűbben foglalkoznak a gazdasági ügyekkel, s ha harcolnak is a terme1és fő célkitűzéseinek a megvalósításáért, azt rendszerint viták, vélemény- csere útján teszik, nem csorbítják a vezetők önállóságát. Többször lehet találkozni olyan jelenséggel, hogy a pártvezetőségek megkérdezik az üzemvezetőket, miben segítsen a pártszervezet, és az üzemvezetők is gyakran fordulnak ilyen kéréssel a pártszervezetekhez. Általánosnak mondható az is, hogy a pártszervezetek az üzemvezetőket negyedévenként a taggyűlésen beszámoltatják az üzem helyzetéről. Ez a beszámoltatás azonban nem a műszaki vezetőkkel szembeni bizalmatlanságból Jakad, nem csak „tájékoztatás" miatt tartanak rá igényt, hanem azért, hogy a problémákat megismerve, megvitatva együttes erővel foghassanak azok megoldásához. S hogy ez Így van, annak bizonyítéka: a műszaki vezetők kérésére a pártszervezetek igen sok esetben a kommunistákat bízzák meg a legfontosabb, a legnehezebb feladatok végrehajtásával. A pártszervezetek és a műszaki vezetés közötti kapcsolat erősödését szolgálja az a már gyakorlottá vált szokás is. hogy a pártszervezetek titkárai rendszeresein részt vesznek a műszaki tanácskozásokon A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági szervező munka még nem. elég széleskörű, leszűkül a pártszervezetekre, a kommunistákra. Nem egyes esetekről van szó, mert bizonyos alkalmakkor, nehézségek idején tanácskoznak, beszélgetnek az üzem dolgozóival és támogatásukat kérik. Általában azonban nem kielégítő még a véleményeknek az a bizonyos „fentről le, lentről fel“ történő cseréje, nem használják fel megfelelően azokat a fórumokat, ahol a dolgozók kifejthetik nézetüket, gazdaként szólhatnak bele az üzem életébe. Holott a párttagság kisebb létszáma a korábbinál nagyobb szerepet Juttat a pár- tonkivülieknek, megnőtt a társadalmi szervek szerepe. Pártszervezeteink gazdasági kérdésekkel kapcsolatos tevékenysége csak akkor lehet ha-^ tásos, ha az támaszkodik a* dolgozók összességének erejére, ha az velük közösen történik. Milyen módjai vannak ennek? A pártaggyűlések után a termelési tanácskozás az üzem legfontosabb jói urna. Bizonyos időközönként itt találkoznak az üzem munkásai, hogy maguk és a vezetők munkájáról véleményt alkothassanak. Több helyen rendszeresen meg is tartják, a Porcelángyárban például a legaktuálisabb termelési problémákat vitatták meg: a csőgyár tervének teljesítését, a ká’yhaüzem gondjait. Gyakran azonban érdektelenségbe, közönybe fulladnak, mert nem készítik elő gondosan, a beszámoló száraz, statisztikai adatokat sorolnak fel, nem értékelik a végzett munkát. Mindjárt itt kell szólni a munkaversenyről. A verseny a gazdasági szervező munka egyik fontos módszere; a mun-! kások véleménye a célkitűzések realitásáról és hozzájárni1 ása azok megvalósítású- ’ hoz. Nem szavakban — tettekben. Természetesen semmi szükség a régi, sab'onos. mechanikus szervező munkára, „ fel aján1 ások gyűjtésére és adminisztrálására. Üzemenként és időszakonként vá1 asszuk ki a legfontosabb feladatokat. A munkaverseny irányulhat például egy új gyártmány bevezetésére, egy gyártmány költségeinek csökkentésére, stb. A lényeg: világos legyen a cél és értékelni lehessen az eredményt. A munkások már tanújeléi adták annak, hogy szíveser versenyeznek, mert többet keresnek, a kitüntetések, a jutalmak pedig erkölcsi megír- csü’ésüket fejezik ki. A párt- szervezetek a szakszervezetben dolgozó kommunisták út- jám, személyes példájukkal felvilágosító szavukkal támogassák a munkások törekvését. amely a népgazdaság erő södését szolgálja. Mindent egybevetve: a jelenlegi helyzetben az a legfontosabb. hogy az eredmé nyeltre építve a pártszervezetek szóleskörűbben, nagyobb áttekintéssel foglalkozzanak g termeléssel, ebben támaszkodjanak a munkások javaslatára, alkotó kezdeményezésére. A tön\egszervszeteker keresztül jussanak el minden dolgozóhoz, s közösen munkálkodjanak a termelési feladatok megoldásán.. Ez a leg főbb biztosítéka további gazdasági sikereinknek. M. Gy—B. J. 40 éve jelent meg a Vörös Újság „A kapitalizmus megérett a bukásra. Megérett nemcsak erkölcsileg, de megérett gazdaságilag is”. — Negyven évvel ezelőtt, 1918 december 7-én ezekkel a sorokkal in-, dúlt útjára a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a „Vörös Újság”. ■ Ettől kezdve a „Vörös Újság” cikkei nap mint nap a legfontosabb tennivalókra hívták fel a forradalmi erők figyelmét. Közölte a világi orradalom híreit, eseményeit. 1919 január 15-i számában „A nemzetközi prole ariátus vezérei a magyarországi kommunistákhoz" címmel közölte az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottságának tevéiét, amely felhívja a magyar kommunistákat és a munkásságot a munkásosztály diktatúrájának megvalósítására. 1919 február“ 6-i számában Szamuely Tibor „Proletárok fegyverkezzetekP’ című cikkében így írt'• „A proletárok csak maguk szabadíthatják fel önmagukat, csak saját tömegeik végezhetnek a burzsoázia minden ellenforradalmával. Az ellenforradalommal szemben csupán egy biztosíték van: a forradalom továbbfolytatása, szakadatlan forradalmi osztályhar a burzsoázia teljes leveréséig, a proletárdiktatúráig és azon túl is addig, amíg megszűnik minden osztálykülönbség: a szocializmusig. A forradalom védelme: csak az osztályharcát vivő proletaritáus felfegyverzése.” A „Vörös Újság” a forradalmi szellem zászlóvivőjévé vált. A forradalmi tömegek mindennapos szellemi kenyere lett. Munkások, diákok, katonák terjesztették. A hatalmon lévő burzsoázia a jobboldali szociáldemokraták segítségével hajszát indított a kommunista mozgalom ellen. Letartóztatták a „Vörös Újság” terjesztőit, majd elkobozták és betiltották a kommunisták lapját. 1919 február 20-án koholt ürüggyel letartóztatták a KMP vezetőit. A munka azonban tovább folyt. A letartóztatott Központi Bizottság helyébe új vezetőség lépett. Szamuely Tibor illegalitásból irányította a párt munkáját és az újra megjelent „Vörös Vjság"-ot. A tanácsköztársaság megalakulása után nap-nap után ismertette a kommunisták tevékenységét, a tanácsköztársaság intézkedéseit. Irt a lap az államapparátus megtisztításának szükségességéről: a tanácsköztársaság szociálpolitikájáról: a lakáshelyzetről, az egészségügyről, a tanács- köztársaság kultúrpolitikájáról és az élet minden területéről. A lap éberen őrködött a proletárforradalom tisztaságán, felhívta a figyelmet az ellenforradalmárok mesterkedéseire, erélyes intézkedést követelt az árulókkal szemben. A tanácsköztársaság bukásával az első kommunista sajtó is néma lett. Nem hallathatta szavát, mert az ellenforradalom kegyetlen terrorja a borzalmak éveit hozta meg a magyar munkásság és a legjobbjai, a kommunisták számára. Megszűnt a „Vörös Újság", azonban a példája, harcos tevékenysége és szelleme az ellenforradalom sötét éveiben és a felszabadulás után is fSPclyaként világított és világít a magyar kommunista sajtó számára. ■ M* ■■■ I Pedagógusok a falusi népművelésről és rendszeres segítséget nyújtanak a helyes javaslatok mer valósításához. Sőt gyakran kezdeményezőén is fellépnek hogy egy-egy probléma megoldását segítsék. Az északi bányaüzemek pártvezetőségdnek kezdeményezésére jött létre J sabban és hasznosabban telnek a hosszú téli esték, ha nem, például a három bányaüzem jj akkor pang minden. Ez persze túlzás, az azonban igaz, hogy vezetőinek tapasztalatcseréje J a falu régebben is, ma is jobbára tőlük vár kezdeményezett. amelyen sok közős gondjuk 5 Lássuk, hogyan vélekednek erről az érintettek, a pedagómegvitatására nyűt alkalmuk 5 gusok? ■ " Számos példával lehetne ■ ^ * Kovács Sándor Gyakran hallani ilyen megállapítást: a falusi kultúráiét -m a pedagógusok kezébe van téve. Ha ők törődnek vele, gyory összefogja, szervezze. Magyar egregy: még ezenkívül bizonyítani hogy pártszervezeteink a mű- _ szaki értelmiség irányában, — egyes esetektől eltekintve — meggondolt, helyes politikád folytatnak, hogy nyoma sincs már annak az elutasító magatartásnak, amely egyes párt- szervezeteknél, közvetlenül az ellenforradalom után tapasztalható volt. Pozitív vonásként kell kiemelni még azokat a változásokat is, amelyek a pártsze-E vezetek gazdasági szervező * munkájának módszereiben | történtek. A pártszervezetei: — mint már említettük — nem avatkoznak bele közvetlenül a termelés, az üzem életének irányításába, ezt 8’ üzem vezetőire bízzák. Figyelmük azonban mindenre kitér-j jed, ami-az üzemnél, vá’lalat-J — Az idén kerültem ide. nál történik. A Komlói Építő-»öten vagyunk a tantestület- ipari Vállalat kommunistái f ben. Csernavölgyi Endréné a például — mivel az év elején 1 könyvtárt kezeli, főként a W- a vállalatnál tetemes veszte-1 talo’t olvasnak sol<at. Heten- ség jelentkezett •— ! leér,' kétszer könyvtári óra • I > »■. . "uan. A másik kollégám a kulrenaHll'Ull fog* ■ ítb ház vezetője. Magam testeyÜlésen vitatták mptrine”el° ^akos is vagyok, s gamikoi idehelyeztek, úgy lát- a vállalat helyzetét, határoz- ! tani, hogy a sportéletben kell ták meg a teendőket. Ennek ■ dolgozgatnom. hatása nem is maradt el. S Valamikor itt jól működött Eredményes módszernek bl-1 a sportkör, most az igazgató aonyult az is —- pé’dául a Ba-I elmursral próbáljuk ismét fel- ranya megyei építőknél, —"lendíteni. December 15-ig ei- hogy a kommunistákat kevk-■ készítjük a költségvetést. Bevét gazdasági feladatokkal bíz- *• nevezünk a labdarúgó-bajvok- ták meg, s hogy az üzemekben * Ságba. Már készülünk az álta- a legnagyobb szakmai felké-j lános iskolások téli szparta- szültséget, legtöbb áldozatot.jutójára. Ez új versenyforma. erőkifejtést követelő feladato-J,reméljük sikeresen szerepeiket ugyancsak a kommunás- Jnek tanulóink. táknak adják. S A másik terv‘ a KlSZ-szerA pártszervezetek tehát mr " vezet életre hívása. Nem köny- körültekintöbben, hozzáértőt)- £ nyű, mert a fiatalok többsége ben oldják mog gazdasági"a környék üzemeiben dolgozik, szervező feladataikat, mint az!keveset tartózkodik itthon. elmúlt években bármikori S Úgy vélem: * régi, szép hagyominyokat felmutató színjátszó csoport megalakítása jó lesz első lépésnek. Az iskolások már most, a Télapó-ünnepségen is adnak műsort. S éppen a napokban fordult hozzánk a helyi nőtanács elnöke, hogy rendezzünk mezőgazdasági jellegű előadásokat. Szívesen, hiszen az a cél, hogy a gazdák minél jobban, a tudományok felhasználásával fejlesszék gazdaságukat. Arnold Rezső Szászvár: művelési felügyelőnek ezen a téren kezdeményezőbbnek kellene lennie. A pedagógusok földrajz, kémia, fizika, történelem, vagy ideológiai előadások megtartására szívesen vállalkoznának. Közülük Pfeiffer János egy német nyelvtanfolyamot már tartott is. De nemcsak a pedagógusok tevékenykedhetnének. A lakosság minden valószínűség szerint szívesen hallgatna különböző orvosi előadásokat is. A községben három orvos van, ha megkérnék ilyen előadások megtartására, nem hiszem, hogy visszautasítanák. A földművé sszövetkezetben agronó- mus is dolgozik. Lehetne előadásokat szervezni a parasztságot érdeklő lényeges kérdésekről. Véleményem szerint nz ismeretterjesztés hathatós eszköze a dolgozók kulturális színvonalának emelésére s ennek érdekében ezt a fegyvert A nép- és az állami gazdaság szerződést kötött, hogy a község is ebben a szép teremben tarthassa kulturális rendezvényeit. Nincs is semmi hiba. A Pécsi Nemzeti Színház 1958-ban tartotta első előadását, de a kaposvári színház is sokszor meglátogat bennünket. Nagyon tetszik ez a lakosságnak. Érdekes, hogy mennyire megnövekedett az emberek színházi igénye is. Míg az első eladásokon csak figyeltek és tapsoltak, most már kritizálnak is: ez a színész jól játszott, ez nem. Megmondják a véleményüket. S ez helyes. Működik a KISZ kultúrcsoportja is. Most egy háromfelvonásos színdarabot tanulnak. Tevékenykedik a kulturális bizottság. December l-től kéthetente tudományos előadásokat szervezünk. Ez a nép szeret művelődni, tanulni, szórakozni. Négy évre 15 százalékos községfejlesztési jobban kellene forgatni. Kovács Lajos Bikái: Bizonyára lenne érdeklődő — különösen most a téli hónapokban — az ismeretterjesztési előadások iránt. Az elmúlt évben voltak már ilyen irányú kezdeményezések, tarr toltak előadásolcat is. Ebben az évben azonban, hogy úgymondjam, jóformán semmi kezdeményezés nincsen a kulturális munkának ezen a területén. Mi, pedagógusok szívesen segítenénk, sőt nemrég ajánlkoztunk is ilyen feladatok megoldására. Csak nincs, aki községünkben az eddiginél adót szavazott meg. A községfejlesztési alapból jövőre megkezdjük egy 28 méter hosszú klubház építését. Ebben a klubházban olvasóterem, tanácskozóterem, KISZ-helyiség is lesz. .Ez Jelentősen hozzájárul majd a község további kulturális fejlődéséhez. Kaltenbach Ádám Nagyhajmás: Községünkben sok a németajkú. Németek, magyarok jól megférnek egymás mellett nemcsak a munkában, hanem szórakozásban, művelődésben is. Négy éve alakult a zenekarunk. Kezdetben vegyes zenekar volt, s aztán fúvószenekarrá alakult. Nagyot lendített a fejlődésén, hogy a pécsi rádió tavasszal behívta őket és a mikrofon előtt is bemutathatták tudásukat. Azóta is rendszeresen szerepelnek a rádió műsorában. Vezetőjük Habich Konrád. Az együttes nagyon kedvelt nemcsak a községben, hanem a közeli falvakban is. Legutóbb Öfalubmmt 1957 végéig ebben a községben vajmi kevés lehetőség volt a kulturális rendezvények megtartására. Az elmúlt év végén az állami gazdaságban elkészült az új 520 férőhelyes művelődési otthon. A község
