Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-06 / 288. szám
NAPLÓ 1958. DECEMBER *. Hatmillió forint l a Mecseki Erdőgazdaság évi nyeresége Minden jó, ha a vége jó — mondja a közmondás, és ezt vallják a Mecseki Erdőgazdaság vezetői is. A gazdasági év elején az erdőgazdaságiak sem gondoltak 3rra, amit most a gazdasági év végén a mérleg kimutatott. ök csak 80 985 000 forint ér- téktermelést terveztek. Eltértek a tervtől, méghozzá alaposan. mert értéktermelésük 87 759 000 forint lett év végére. Keresték, kutatták: vajon miből adódik ez a tervtúlteljesítés. Becsületükre legyen mondva: megtalálták. Itt van mind*- járt a költségsz int. Erre a célra a termelési érték 98 4 százalékát használhatták volna fel. Nem használták fel, mert mint a mérleg mutatja: itt 5,9 százalékot takarítottak meg. Nem sok ez első látásra, hallásra, de a közmondás is azt mondja: sok kiesd, sokra megy, az erdőgazdaságnál például — 6 303 000 forintra. Ennyi a nyereségük forint értékben. Majd hat és félmillió forint: Szép pénz egy összegben, de még sze ->b. ami mögötte van. Ilyenek vannak mögötte: a csemetenevelés és a mezőgazdaság azelőtt ráfizetéses volt, most meg eredményjavulás van e két üzemágnál is. Az erdőgazdaság azzal, hogy túlteljesítette a bányászati fa termelési és szállítási tervét, segítette a pécsi és komlói szénbányák tervteljesítését is. Csak egy adat erre: 3 781 köbméter bányaszéldeszkát kellett volna termei- niök. 5 0X1 köbmétert termeltek. Az erdőgazdaság a terv túlteljesítésével segítette a ’^kásépí- tőket is. A tervben 630 köbméter parketta előállítása szerepelt és most a mérlegben 816 Kóbmé'er tényleges termelés szerepel. A terven- felüli parke*ta ezer lakás burkolásához e a gendő. A szőlősgazdák is találhatnak maguknak való örömhírt az erdőgazdaság mérlegében. Hetvennyolc százalékkal több szőlőkarót adnak az állami gazdaságoknak, termelöszöv st- kezéteknek, szőlősgazdáknak, mint amennyit terveztek. A megye fásításához a múlt gazdasági évben annyi suhán- got, csemetét és sorfát adtak, hogy azzal 589 hektárnyi területet telepíthettek be utak mentén, a községek dűlőútjain, árokpartokon. Minden jő, ha a vége jó. Az erdőgazdaságnál jó volt a kezdet is, de a vég Is. Nemcsak az államnak jelent többletjövedelmet ez a tervtúl teljesítés, haROBIN HOOD Színes amerikai Aim H arcoló tömegek, szimpatikus és unszimpatikos emberek, a főhősnek csodával határos megmeneKülései az ellenség karmaiból, egy szép no és a film végén a happy end — néhány szóval így tömöríthető a Robin Hood című film. Értéke a filmnek, hogy — különösen a 8—14 éves gyerekek — sok izgalmat, kalandot találnak benne, s végül is győz az igazság, a népet sanyargató herceg és környezete meglakol bűneiért, az igazságért, a nép jólétéért harcoló Robin Hood elnyeri jutalmát. Néhány jó színészi ábrázolá, . ,, , t son (bár csaknem valamennyi nem a dolgozóknak. egyS;kú) kívül említésre méltó is, mert mint hírlik; az operatgr gs a rendező mun- a minisztérium j jcgja_ gzép felvételeket látha- még nem hagyta jó-; tunk s a képeket a színezés vá a mérleget — három heti bérnek megfelelő nyereség- részesedést kapnak az erdőgazdaság ál-J landó dolgozói. (S zalai) még élvezhetőbbé teszi. A rendező különösen a csatajelenetekben nyújtotta tudása legjavát. öt dicséri az események gyors pergése Is. Kár, hogy a filmbe sok nai- * vitás vegyül. A főhős (Robin ! * Hood — Errol Flynn) úgy jár- kel üldözői között, mintha elpusztíthatatlan lenne, mintha _ se kard, se nyíl nem árthatna neki. Fenegyerek módjára vi- via de Havilland) és a szép nő selkedik, száz emberrel Is megvív egyszerre s jószerencséje (na meg a rendező) a legsúlyosabb helyzetekből is megmenti. Mikor már úgylátszik, hogy végképpen elveszik, akBevezették a szakaszos legeltetést Siklóson — aki természetesen szerelmes belé és ő viszontszereti — megszabadítja rabságából. De nemcsak a főhős megmenekülésének körülményeiben található a naivitás, hanem más jelenetekben is. Az erdőben a nép a liánokon hintázva támad elnyomóira. Robin Hood a liáAki néhány éve látta a siklósi legelőt, most nem ismerne rá, azt hinné, eltévedt. Pedig hát ott van az most is, ahol volt, és az éghajlat meg talaj sem lett kedvezőbb. Aztán mégis, hogy megváltozott Itt minden! Ha befordulnk a legelőt átszelő kocsiútra, lelakatolt sorompó állja el utunkat mintegy hirdetve, hogy Ide bizony télen kocsival behajtani tilos. — Másképp nem megy ez — magyarázza Szomere Dezső, a község legeltetési bizottságának elnöke — meg kell értetni az emberekkel, hogy ami a községé, az az övék is. Nem használ az a fűnek, ha keresz- tül-kasul gázolják. ■A másik, ami rögtön feltűnik, a sok fehérre meszelt jelzőpózna. Ezek meg a szerte ágazó csatornák jelzik n szakaszhatárokat. Mert Siklóson szakaszos legeltetés folyik, szakszerűen, úgy, ahogy az a könyvekben meg van írva. — öt szakaszra osztottuk Ritkán lehet Ilyen legelőt látod. Sehol egy szál gyom, hisz két embernek más dolga sincs, mint, hogy ezeket irtsa, meg a legelőt karbantartsa. Még a mételygyanús részeket is kipóznázták, a törpe Iszap- csigát meg szemenként szedik össze, ha előfordul. Nem hiába ment hire az országban ennek a legelőnek, még Debrecenből is eljöttek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek. — Pedig nem kell ördöngösség a jó gazdálkodáshoz — véli Szemere Dezső — csak meg keü nézni, hogy mire adjuk, ki a pénzt. Meg hát szigorúan kéül venni mindent, meg a pásztorokat is. őn— Azért nehezebb így állóan gazdálkodni? — 1950-ben talán még nem tudtunk volna, de ma már megy ez szépen. Két éve gazdálkodunk így és a tavalyi évről még most is van 6000 forint tartalékunk. Most Is 48 000 forintos költségvetést készítettünk. Meg építeni is fogunk kukorlcagórét, meg gabona- raktárat és a pásztorházat is renov áltatjuk, mindezt saját erőből •— Tehát lehet így is eredményesen gazdálkodni? — Így lehet csak Igazán. Igaza volt Magyart miniszter kor jön egy földreszállt angyal (Maid Marian szerepében Ölilljf K/t • IV11 **V>‘»*I tttzvu ......... ........................................................................................... nokon lendül (mint egy Tar zan) az egyik fáról a másikraj Ez tán már nem is naivitásról, hanem ötletszegénységről tanúskodik. Hibái ellenére is szórakoztató a film. (—ray) fokkal? fel a területet. Kéthetenként- tehette ezt egy pásztorné a Ton,* v,„j helyettes elvtársnak, mikor-Talán baj van a. pásztó- tavaszán azt M. künk: „Megtanítottuk a legeltetési bizottságokat járni, járjanak most már a maguk lábán, gazdálkodjanak önállóan.” Mert hiszen a sánta ember is de szívesen elhajítaná a man* kóját, csak a saját lábán járhatna. Jobb így nekünk is, meg az államnak is, és az állattartóknak sincs okuk panaszra. Rónaszéki Fercncné — 0, nagy emberek manapság a pásztorok, úgy ken ölet csalogatni. A mostani is — kiszámítottuk — 7 000 forintot keresett az év nagy részében havonta, sőt most a télre is meg lenne neki a 3 500 forint, íclfcás, világítás, tüzelő meg minden. De hét elment, nen becsülte meg magát. A felesége mosógéppel mosott, megnfpMIzaüs'gol elnkeinek m igíissiéléss A megyei népfrontbizottság községi népfrontbizottságok el- nemrég értékelte a választások nőkéinek részvételével ts meg- idején végzett munkát és az aktuális feladatokat. A közeljövőben minden járásban a vitatják a tanulságokat és a belőlük adódó tennivalókat. tollhegyen A mágocsi tüzelőhiány A december meghozta a hideget, s most már mindenki szívesen húzódik a kályha mellé. De csak a meleg kályha mellé. Mit tegyenek azonban a mágocsiak? Hova húzódjanak ők, mikor a mágocsi kályhák' nem melegítenek. Mágocson ugyanis tűzhiány van. Mégpedig azért, mert bajok vannak a Tüzép helyi vezetője körül. Rebesezer forint hiányt, s a két egymás utáni leltár is hosszú ideig tartott, kifogyott a mágocsi készlet. írtak levelet a MESZÖV-nek, mely ben kérték ennék az áldatlan állapotnak a megjavítását. A MÉSZÖV átküld- te ezt a levelet a Tüzépnek. A Tüzép szerint Mágocs idei tüze1 őanyagellátása még nem tartozik a munkájához, de a jövő év első negyedére vonatkozóan getnek vagy 70—90 már szíyesen ad fel világosítást. Közölték, hogy 1959. elején 750 mázsa tűzifát, brikettet, s más szemet. Is kapnak a mágocsi ak. A mágocsi atonalk tehát fagyoskod- niok kell januárig, mert a Tüzép hely' vezetőjét sikkasztással vádolják, mert sokáig leltároztak, s mert nem jutott eszébe senkinek, hogy ilyen viszonyok között is biztosítsa Mágocs jó tüzelőellátását. Wesztl M. n Pécsi Hiszti Me lire A napokban meleghangú levél érkezett*a METESZ pécsi csoportjához, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Információs Intézetétől. Ebben a Pécsi Műszaki Szemle című folyóirat számaiból kérnek kél-két példányt. A METESZ már el is küldte az 1958-ban eddig megjelent példányokat Krémkávéfötögfipet kapott az „Éva és a „Napsugár" Uj krémkávéfőző-gépeket szereltek fel az elmúlt héten a város két legforgalmasabb cukrászdáiéban, az „Év&”-ban és a „Napsugáréban. kerül vissza egy-egy szakaszra a jószág. Így aztán van ideje a fűnek sarjadni, megerősödni, — És a pásztorok betartják ezt? — Még csak az kéne, hogy ne tartsák be! — mondja szigorúan az elnök —. Nem mondom, nyáron, amikor a nagy foróságban kiég a legelő. — akkor nem lehet egy szakaszon megőrizni a marhát, olyankor ráengedjük az egészre. — Az itatást hogy oldják meg? — Hat kutunk van a léi holdra. öt kerekes és egy Óceán típusú. Bő vizű kutak. Évente kétszer fertőtlenítjük őket, taixisszal kihajlás előtt, meg nyáron. Télre meg mindig béhordjuk a vödröket meg mindenféle elmozdítható berendezést. A vályúkat meg épp a napokban fedtük be homokkal, hogy a fagy szét ne re- pessze őket. Vízben igazán nem szenvedhetnek hiányt a jószágok, — Miért, fűben talán hiányt szenvednek? — Harmadosztályú a Icgemúltban. De kérem még nt/á-**“"”* rvrt is rezsón főzték a babot. S Ez már pazarlás, olyan villany- számlákat csináltak, hogy a bizottság győzte yifizetni. Rongálták a közös vagyont, ilyzn pásztorra nincs szükségünk. — Hát igen, az emberek hamar elfelejtik a múltat. De annál lassabban tanulják meg-g becsülni a közös vagyont ’ — Nem mindegyik. Itt van! (38) A sporttal kapcsolatosan isaz edzéseken? Én már néhány hete odajárok. leülünk. De hidd el, ha nem vernék rájuk száz yardon is par lépést, akkor még ezt sem nagyon lehetne! — kesergett Del. Zoli megdöbbent. Hát mégis van négerkérdés az Egyesült Államokban 1957-ben is? Ezen kötelessége segíteni minden jóérzésű embernekI — Ne búsulj Del! — vigaszkor Zoli és a kissé zavart Del belépett közéjük. A magyar fiú nem sokat törődött a megrökönyödött pillantásokkal, hanem odalepett a csoportjához és vidáman jelentette be: — Hoztam egy új tornászt! — felcsaptál tehetségkutató- nak talárt? — kérdezett vissza — Csak atlétikai tréningek- — n.:; kényszeredet- szú■ például 'az apafálatgondozónk, • merkedett meg Zoli Dél Eaton- re járok - szomorodott el Del. ™ta a fiút, akit «akntt „lon az egtfk fiú. 1919 óta végzi ezt a munkát,inai is egy rövidhajú néger _ A High School óta nem órája * «^7 taUtt -- Ä meglátjátok, milyen de nincs is a járásban párja.',fiúval. A tanulók kozott elég tornázom. Azt nem vetted még W<>n rrtm*zenveMk taM fiú, nem lesz bajotok Az 6 keze alatt minden bikalruigy számban akadtak népe- észre, hogy a Undbergh-csar- -__Vl, ™ i vele ~ bizonygatta Zoli. fe ljavul, még a legvadabb is Irek is, mart — ahogyan büsz- nokba csak fehérbőrüek jár- tornász nem kezessé válik. Ha szólítja őket, • kén hivatkoztak rá az egyete- nak? úgy mennek utána, mint a\men — itt északon ismeretlen gyerekek. 5 fogalom a colour bar (faji — Hnvv apaállatja van a !> megkülönböztetés). A sok megközséfmek? itermett, szálas fekete fiú koKozsegne ... , _ „ ... \zött Del kissé eltörpült, bár az — Három biJca és hat * . r“£igaz, hogy valamivel fiatalabb hússertés kan, ennyire vfM a többinól csak a ség is van, mert sok az állat, juníor £0ne(je hallgatója volt. a fahiban. Ezek takarmányát, Ez ^ iskolafokozat vaiahol a Is ® bizottság teremti elő. Van imafjyar közép. és főiskola ha- 24 hold szántónk, ezen termei- e térén járhatott, legalább is Del fűk meg az abrakot meg aj’ korűból így következtette Zoli. szálast. £ , . . , S Égy baseball mérkőzésen is— A? idén már nem kapnak j merkedtek ßSSze. Zoli most állami támogatást. ■ mta ejgS2gr ezt az Európában — Már tavaly sem kaptunk, J ismeretlen labdajátékot, így tud meglenni _ ...... szerek nélkül. Hidd el, én is az egyet el is *a',Uta, bit — Nincs engedélyezve alig bírtam ki az utóbbi hó- va^nüleg nem így képzete másnak? — kérdezte óvatosán napokat, olyan korlát-éhségem közben Zoli, mert nem akarta megbán- volt. Most már jöhetsz tré- rsavat U mngekre, majd én segítek neked! tani újdonsült barátját. — Hát nincs éppen megtiltva, de az uszodából és a tornacsarnokból minket valósággal kinéznek. — A néger diák korábbi jókedve teljesen elromlott. — Amikor idekerültem, megpróbáltam én is eljárni oda. El tudod képzelni, milyen kellemetlen az, amikor az ember elől elhúzódnak, mintha leprás lenn? Neked lenne kedved uszodába men— Derék fickó vagy! — derült fel Del arca. — A, ne hidd, hogy önzetlen vagyok! Te meg majd nekem fogsz segíteni, mert engem sem nagyon kényeztettek el. Meglátod, milyen jól kijövünk majd! — tervezgette tűzbe jőve Zoli. — Bár úgy lenne! — lelkesedett fel a fiatal néger is. — Azért én most már csak sprinlőnk De hát erről nem tche- csak azt a 800 forintot az apa- i gyakran kellett érdeklődnie a ni< amikor a többiek otthagy- Azért én most n tünk. Évtizedekig el volt ha- állatgondozó fizetéséhez. Ja-iszabályok felől szomszédjától, iák a medencét, ha te is bele- tér maradok, de kiegészítésnek ír egytől már azt sem kap-riakl éppen a fiatal néger diák ugrasz? Ezért nem járok tor- nem árt a torna sem. :, a gazdák és a bizottság t volt A két lelkes rooter (szúr- uázr.i sem. Tudod jól, hogy — Amit akarsz, öreg fiú, nyagolva, mint a legtöbb köz- nuár ségi legelő. Azért a tavaszi hó- fűk naooUcban nem éhezik Itt a jó- feladata lesz eltartani az apa- í kóló) egészen összebarátkozott nem lehet nyugodtan gyakorol■- . # m . t fi f - . - ni b T • /v** Ii r. n w Áll n 7-1 nsv állatgondozót. 'ma mérkőzés alatt. — És mit gondol, megy ez 3 — Te is sportolsz? — érdélemajd? 3 födött Zoli, amikor együtt in_ , ... ... . “dúltak vissza a College felé. — Egészen biztosan. Mi úgy 3 . ; oldottuk meg, hogy felemel-J “ Igen. Nagyon szeretem az tűk a fűben egy kissé. Tíz fo- ^atlétikát és a tornát! — .el- rintot meg sem. érez a gazda 3 kendesett a sötétbőrű fiu. Amit tavaly telepítettünk, csak évente, borjút meg szeretne • — A tornát? — csodálkozott szénában 12 mázsánál többet fogni. így aztán bevettük a Séf Zoli. — Hát akkor hogyan srág C'ak hát nyáron kisül. Ezen akarunk ml változtatni. Minden esztendőben feltörünk egy darabot, és kultúr füveket vetünk bele. Az időn is négy holdJi-t telepítettünk, pillangóst k kevertünk a fűmag közé. Drága a fűmag, de megéri. ni akkor, ha nem áll senki segítségre készen a szer mellett. De ki segít egy négernek? Látod, ezért maradok az atlétikánál! — Es ott nincsenek ilyen ... hm... ilyen bántó dolgok? — keresgélte a szavalcat résztvevőén Zoli. — Ott elnézik, mert az egyeaz a fontos csak, hogy együtt menjünk majd a következő olimpiára — ugratta barátját Zoli. — Ajaj, mennyi van még addig hátra — verte hátba a magyar fiút Del. A következő kedden a két sportbarát úgy is tett, ahogyan megbeszélték. A Líndbergh- Hall csapatokban gyakorlatozó adott holdanként. költség ve téTb*i I lehet, hogy még nem láttalak tem csapata nem lehet el nél- fiatalsága nagyot nézett, ami‘igyc-'ns a sapat tagjai lassan lemaradoztak. Volt olyan, aki másik csoporthoz ment át, de akadtak olyanok is, akik egyenesen a fürdőbe vagy az öltözőbe vonultak el. Az ellenőrző coach (edző) nem is ment oda hozzájuk, amikor látta, hogy csak kettesben gyakorolnak A két fiú úgy tett, mint aki nem vesz észre semmit. Egyformán azon igyekeztek, hogy a másik figyelmét eitere’jék a többieknek a bántó tapintatlanságáról. — Egészen jól mozogsz — vigasztalta Zoli csendes barátját — de látszik, hogy kicsit bizonytalan vagy, meg a testtartásra sem vigyázol eléggé. Nem tesz *cmmit, így voltam én is az uta'ás urán Meglátod, pár hét múlva jobban belejössz, mint én! — Pár hét múlva? — moi solygott kesernyésen Del. — • Te sem gondoltad ezt komolyan! Tudod jól, hogy én sem jövök ide többet! (Folytatjuk.)
