Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-18 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ^VFOLYAM, 272. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR KEDD, 1958. NOVEMBER 18. f A mai számban Nagy történelmi napok i (2. oldal) Államcsíny Szudánban (4. oldal) Javaslat a belvárosi raktárak áthelyezésére (5. oldal) Pécs és Baranya lakossápának impozáns állásfoalalása a munkasliatalom niellett Komláo a választók zöme már a kora reggeli órákban az urnák elé járult Ezen a napon a szokottnál valamivel korábban ébredt a város. A kökönyösi dombtetőn épült városrész modern házai­ban egymás után villantak fel a fények, hogy elűzzék a haj­nali homályt és jelezzék: itt is — ott is talpon vannak már; . A betonkockákból összera­kott járdán sétálva önkénte­lenül is arra gondoltam, meny­nyire más volt itt a táj néhány évvel ezelőtt. Kökönyös keleti részén erdő, nyugati részén szántóföld terült el. Később, amikor az első házak felépül­tek, ilyenkor novemberben bo­káig ért a ragadós, vendég­marasztaló sár. Kevesen hit­ték akkoriban, hogy alig né­hány esztendő elegendő lesz ennek az új városnak a fel­építéséhez, hogy a sártenger helyén parkok, virágágyak, aszfaltozott utak, járdák lesz­nek, hogy 1958 novemberében már karvastagságú fákról fúj­ja le az utolsó megsárgult levelet a szél. Akik hittek, azoknak lett igazuk. Komló, ez a most éb­redő szocialista “bányaváros minden alkotásával ezt példáz­za. Reggel hét órakor, amikor megnyitották a komlói kökö­nyösi iskola — illetve gimná­zium — kapuit, már nagyon sokan álltak ott ünneplőbe öl­tözve, hogy az elsők között szavazhassanak; „Szavazz a Hazafias Nép­front jelöltjeire!” — hirdette a bejárat felett a felírat, s bent a szavazóhelyiségekben egy­más után hullottak a borítékok az urnákba. Megható volt, amikor egy-egy család — apa, feleség, gyermek — egyszerre lépett az urna elé s együtt, egyszerre tettek eleget haza­fias kötelességüknek. A szavazóhelyiségeket a vá­lasztópolgárok közül a legtöb­ben már a kora reggeli órák­ban felkeresték. A 4. sz. sza­vazókörzetben például délelőtt tíz óráig a választóknak már a 85 százaléka leszavazott, s 12 óráig a választásra jogosul­taknak több mint a 99_ száza­léka eleget tett kötelességének. Szinte minden kökönyösi vá­lasztóról elmondhatjuk, hogy szívesen, örömmel tett eleget hazafias kötelességének. Ami­kor a komlói bányászok, bá­nyászasszonyok, értelmiségiek és egyéb foglalkozásúak, a fia­talok és az öregek már kora délelőtt szavazni siettek — ezt kifejezésre is juttatták. S nemcsak ezt. Mást is. Azt is, hogy a komlói bányászok, hoz­zátartozóik, a műszaki és gaz­dasági szakemberek, a komlói választópolgárok zöme jól tud­ta, hogy kire, hogy miért sza­vaz. A komlói választópolgárok döntő többsége egyetértett a párt és a kormány eddigi poli­tikájával s azt akarják, hogy ezután is a már megkezdett utón a szocializmus, a jólét út­ján haladjanak tovább. M. Gy. Először az urnánál Padragi Henrik- né ezen a válasz­táson szavazott életében először. Pedig már család­anya. Három éve ment férjhez, kis­fia is van már. De a legutóbbi válasz­táson még álul volt a korhatáron. —t Mint fiatal házasoknak sok gondunk van még — mondja —, de bízom abban, hogy majd rendbejö­vünk. Férjemmel együtt mindenek­előtt barátságos otthonra vágyunk és remélem, hogy ez a vágyunk tel­jesül is, II választásra jogosultak ti mint 98 százaléka leszavazott Az országos választási el­nökség vasárnap este közű: az 1958 november 16-i or­szággyűlési és tanácstagi vá­lasztások este 8 órakor az egész országban rendben le­zárultak. A beérkezett elő­zetes jelentések szerint a választásra jogosultaknak több mint 98 százaléka le­szavazott. A szavazatok összeszámlálása megkezdő­dött. Az országos választási el­nökség az országgyűlési és tanácsi választások végered­ményeit előreláthatólag no­vember 19-én hirdeti ki. Tézisek a szovjet iskolázás átszervezéséről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban a közép- és felső* fokú iskolai oktatást legközelebbi években átszervezik. En­nek alapvető intézkedéseit az SZKP Központi Bizottsági­nak és a Szovjetunió Minisztertanácsának téziseiben olvas•> hatjuk. A téziseket a vasárnapi lapok közük „Az iskola és az élet kapcsolatainak erősítése, a szovjet közoktatási rend­szer továbbfejlesztése“ címmel, Az átszervezés érteiméiben a középfokú oktatás első szaka­sza a kötelező nyolcosztályos iskola lesz, az eddigi hétosz­tályos helyett. Azoknak a fia­taloknak, akik elvégzik ezt az A% ÍVOK a békére Berlin. Az ADOM hétfő esti jelentése szerint vasárnap a választók 99.87 százaléka a demokratikus Németország Nemzeti Frankjának jelöltjei­re szavazott. A választásra jogosultak száma 11 839 217, a leadott sza­vazatok száma 11 707 715 volt. Eszerint a Német Demokrati­lak ossága szavazott kus Köztársaság választójogo- sult polgárainak 98.89 százalé­ka vett részt a választásokon. Az érvényes szavázatok ará­nya 99.87, az érvénytelen sza­vazatoké 0.13 százalék volt. A választók 0.13 százaléka szava­zott a Nemzeti Front jelöltjei ellen; iskolát, be kell kapcsolódníok a hasznos társadalmi munká­ba. Ez a munkát és a műve­lődést illetően egyenlőbb fel­tételeket teremt minden állam polgár részére; A kötelező nyolcosztályos 'oktatásra való áttérés megkez­dését a tézisek az 1959—1930. iskolai évre, befejezését pedig négy-öt év elteltével javasol­ják; Az oktatás második szaka­szában az ifjúság teljes közép­fokú oktatásban részesül a munkás- vagy a falusi ifjúság iskoláiban, a középfokú álta­lános műveltséget' adó poli­technikai iskolákon és a tech­nikumokon. Az SZKP. Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Mind&z­(Folytatás a 4. oldalon.) .................... Mi nden percben négy szavazat... Más vasárnapokon reggel 6 órakor pihen még a ház. Nem úgy, mint november tizenhaté­Va&áuiap délelőtt a siklási {ázásban Szokatlanul csendes ma a siklósi piac­tér. Csak egy gesztenyeárus nénike kép­viseli az eladók máskor nyüzsgő sere­gét. Nincsenek vevők, nem alkudoznak, vitatkoznak és licitálnak..; Azazhogy mégis vannak. Ott állnak a központi étterem előtt, ünneplőbe öltöz­ve és gondtalanul tereferélnek. Sehol egy hétköznapra emlékeztető szekér, vontató, vagy teherautó. Vörös és nem­zetiszínű zászlók lobognak a főutca há­zain — nemcsak a hivatali épületeken. Siklós ünnepel. A siklósi 5-ös sz. szavazóhelyiségben Az 5-ös számú szavazóhelyiség a piactérre nyíló általános iskola egyik tantermében ka­pott helyet. Már vagy tizen állnak a szavazóhelyi­ségben: „Technikai akadályok“ jöttek közbe: elfogyott az országgyűlési kép­viselők szavazólapja. Motoros futárt küldenek érte, az emberek türelmesen várnak. Egy fiatal házaspár — ifj. Kórodi Já­nos, a harkányi reumakórház portása és felesége — kisgyermekét is elhozta ma­gával. A kis csöppség anyja karján — úgy látszik hat rá az ünnepi környezet — nagyon csendesen viselkedik. Köziben megérkezik a motoros futár, folytatódik a szavazás. Daka Lajos ki­csit elfogódva veszi kezébe a szavazó­lapokat. Kémesi idill I Valószínű nem ifj. Kó- 1 rodi Jánosné volt az egyedüli asszony a járásban, aki kis­gyermekével a karján lépett a szavazó­helyiségbe. Más édesanyák is megte­szik, ha nincs kire hagyni a kis trón­örökösöket. Hanem ami Kémesen tör­tént, az már ritkább. Itt idős Kovács József hetven év kö­rüli parasztember két kisunokájával ment a szavazófülkébe. A kisfiú hat, a kislány pedig tíz éves lehet. A szavazatszedő bizottság tagjai egy­másra néztek. A hivatalos előírás sze­rint egyszerre csak egy ember léphet a szavazófülkébe, a hivatalos előírás ... — a hiixitalos előírás semmit sem mond idős Kovács József két kisunokájáról. De ezért nem szóltak érte. Mosolyog­tak, mert a szavazófülkéből a következő beszélgetés szűrődött ki: — Nagyapa, írsz valamit? — Nem. Hát akkor miért van itt a ceruza? — Azért kisunokám, hogy ha valaki­nek nem tetszik valamelyik jelölt neve, akkor áthúzhassa. — És te nem húzod át? — Én nem. Akinek nem tetszik, majd kihúzza... Enyje-bejnye kisunokák! Megszegitek a szavazás titkosságát! De mit lehet tenni két gyermek el­len? Fél tizenkettőre a járás I He térjünk több mint fele leszavazott I vissza Sik- ...---—----------1 Jósra/ Az 5-ös számú szavazóhelyiségben a szavazásra jogosultak 95 százaléka már fél tizenkettő előtt leszavazott. A vasútállomásnál lévő vendéglő előtt — az is szavazóhelyiség volt — már hat óra körül csoportosult vagy tíz ember. A szavazatszedő bizottság elnökét vár­ták, s mivel nem jött, egyikük elindult, hogy felébressze. Papp Lajos, a községi népfront bi­zottság titkára újságolta, hogy hat óra táján egy öreg bácsi avval dicsekedett neki a tanács előtt, hogy ő volt a har­madik szavazó. A járási választási elnökség elnöké­től, Eszterhai Sándortól hallottam a kö­vetkezőket: Palkonya és Bisse már 9 órakor be­jelentette, hogy náluk a választásra jo­gosultak leszavaztak. Ezután Villány­kövesd és Drávaszabolcs jelentkezett — fél tizenkettőre a járás 40 tanácsi köz­sége közül 27-ben befejeződött a szava­zás. A tények magukért beszélnek. MAGYAR LÁSZIf) dikám, amikor a házfelügyelő szürkületkor javába seperte már a lépcsőt és Molnárné már fél hétkor az ablakpár­kányt törölgette, hétkor pedig új, fekete kabátjában, elindult szavazni. Az ötvepegyes és ötvemket- tes körzet szavazóhelyiségéül az építőmunkások ebédlőjét jelölték ki. Itt helyezkedett el a virágokkal díszített asztal mögött a szavazatszedő bizott­ság. Az asztal előtt pedig hosz- szú sor kígyózott. Mintha az „ötvenegyesek“ frissebbek let­tek volna szomszédaiknál, a baloldalon sorakozó „ötven- kettesek“-nél. Mert itt leg­alább ötvenen vártak türelme­sen, ott pár percnyi várako­zás után megkapták a szava­zólapokat Dohszai Jánosaiétól, a bizottság elnökétől. Hiába bíztatta a bizottság egyik fia­tal férfitagja körzetbelieit, hogy: — ötvenkefcteseknek nem kell sorbaáll™ ;:: A kosszá sorttól nem állt ki senki, de volt, aki csípősen megjegyezte: — Azok még csak most kel­nek fel.; ; A válasz is a sorból érke­zett: — Annyi baj legyen, legalább előbb sorra kerülünk: Úgysem láttam még ilyent, hogy sorba- álljanak az emberek szavazás­kor. Erre aztán megerősödik a mormogás. Van aki azt bizony­gatja, ő azért sietett, mert most még alusznak a gyere- ikek, más azért, hogy utána I nyugodtan főzhesse az ebédet, t vagy elmehessem a mecsekaljai »moziba matinéra. nem akarja megérni azt a szé­gyent, hogy bekopogjanak hoz­zá: menjen már szavazni..; Most egy asszony lép az asz­tal elé, kidolgozott, elnehezült kezeivel a szavazólapok után nyúl. Majd előveszi a kopot­tas ceruzáját, bevonul az egyik fülkébe. Soká tér vissza. Ez­alatt már húsz szavazólapot megixelhebett volna, ha éppen ellenszavazotat akar leadni. Végül előkerül és mosolyogva dabja be borítékját az urnába, s mint aki jól végezte dolgát, elköszön. Az elnök előtt, feltornyozva állnak a kis értesítőlapok, ame lyefcet a szavazók személyazo­nosságuk igazolásakor átadtak a bizottságnak. Reggeli há­romnegyed nyolc van és már százkilencvenhatan szavaztak; Minden percben négyen ;;. Tizenegy óra felé mér nem kell sorbanállmi. Ekkorra már a két körzet választóinak nyolcvan százaléka eleget tett hazafias kötelezettségének. Este nyolc órakor a legiz­galmasabb pillanat: felbontják az urnát és számlálni kezdik a szavazatokat. Ezerkétszázból hat ellenszavazat, három ér­vénytelen. Ezek mellé még egy szavazó­lap kerül, erre is- ceruzával írtak. De csak miután a bizott­ság tagjai olvassák a cifkal- mas betűket, akkor derül ki, hogy ez mégsem a hat ellen- szavazat mellé való. Mert aki remegő, fáradt kezével (a fül­kében sokáig tartózkodó mun- kásasszony lehetett) ezt Írja a szavazólapra: „Teljes mérték­ben támogatom népünk jelölt­jeit’1 — csakis a néphatalomra szavazhat. H>i«#

Next

/
Thumbnails
Contents