Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

6 N APLÖ 1958. NOVEMBER 1«. Budapestre érkezett a Csehszlovák Nemzeti Arcvonal küldöttsége fl Szovjetunió egyezménytervezetet terjesztett a genfi értekezlet elé A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására szombaton délelőtt Budapestre érkezett a Csehszlovák Nem­zeti Arcvonal küldöttsége. A vendégeket Bihari László üdvözölte, majd a küldöttség nevében Emilie Murinová mondott köszönetét a baráti fogadtatásért. Fiancia terror Algériában Kairó (TASZSZ). Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának képviselője kijelentet­te: az algériai francia hatósá­gok változatlanul nagyarányú Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió egyezménytervezetet terjesztett a genfi értekezlet elé az atom- és hidrogénfegy­.ver-kísérletek megszüntetése tárgyában. Az egyezménytervezet öt cikkelyből áll. A tervezet sze­rint a három nagyhatalom kor­mánya ünnepélyes kötelezett­séget vállal: az egyezmény alá­írásától kezdve egyetlen atom­fegyver-fajtával sem végez semmiféle kísérletet, elősegíti azt, hogy valamennyi állam vállalja ugyanezt a kötelezett­séget, az egyezményt aláíró hatalmak ellenőrző szervezetet létesítenek, s e szervezetnek ellenőrzőállomás-hálózata lesz, a három nagyhatalom kormá­nya hozzájárul ahhoz, hogy te­rületén ellenőrző-állomásokat helyezzenek el. A tervezet szerint az egyez­ményben nem szabnának ki határidőt. Az egyezmény megkötésének célja: gátat vetni az atom­fegyverkezési hajszának, új tömegpusztító fegyverek gyár­tásának, gyakorlati lépést ten­ni az atomfegyver megtiltása és az egyes nemzetek fegyver­zetéből való kiiktatása felé, hogy ezzel örökre elhárítsák az emberiség életét és egészsé­gét fenyegető veszélyt — hang­súlyozza befejezésül az egyez­ménytervezet. 3CiUfőidről JELENTIK terrorhadjáratot folytatnak az algériai lakosság ellen, hogy rákényszerítsék a parlamenti választásokban való részvétel­re. A kormányképviselő elmon­dotta, hogy a napokban a fran­cia tüzérség tíz óra hosszat lőtt néhány algériai falut a tuné­ziai határ közelében. A tüzér­ségi tűz megölt 117 békés la­kost. A francia csapatok ismét Napalm-bombákat használnak a békés lakosság ellen. NEW YORK Népszámlálási adatok szerint az Egyesült Államokban jelen­leg 60 millió felnőtt ember él, aki nem végzett középiskolát, közülük 10 millió írástudatlan. állást elpusztított. A támadás alkalmával 48 francia katona életét vesztette, húszán meg­sebesültek. KAIRO Az algériai nemzeti felsza­badító hadsereg a múlt héten támadást indított az algériai— tunéziai határon lévő Morice- vonal ellen, s három francia Fokozott amerikai tevékenység a Tajvan-szorosban Peking (TASZSZ). Tajpej- ből érkező jelentések szerint magasrangú amerikai tisztek egyre éléhkebb tevékenységet fejtenek ki Tajvan szigetén. Hopwood, a Csendes óceáni amerikai flotta parancsnoka november 12-én Tajpejbe ér­kezett és Smoot tábornokkal, az Egyesült Államok tajvani fegyveres erőinek parancsno­kával együtt Csang Kaj-sekkel tárgyalt. Megbeszélték a Taj­vani szorosban és Kimoj szige­tén kialakult helyzetet. Pénte­ken az amerikai 7. flotta a Tajvan szorosban úgynevezett NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés péntek délelőtti plenáris ülésén a töb­bi között elfogadta a különle­ges politikai bizottság határo­zattervezetét az ENSZ „rend­kívüli fegyveres erőinek” fi­nanszírozásáról. Szoboljev szovjet küldött ”»•< ellenszavazatának megindoko- flásául kijelentette, küldöttsége azért foglalt állást a szóban- forgó határozattervezet ellen, mert az a véleménye, hogy Anglia, Franciaország és Izrael 1956-os Egyiptom elleni agresz­egy esített handitengerészeti és {sziójának költségeit maguknak légi hadgyakorlatokat tartott A hadgyakorlatokon részt vett a 7. flotta három repülőgép- anyahajó ja is. A hadgyakor­latok programjában tengeri és légi célpontok tüzérségi tüze­lése és bombázása szerepelt. Pénteken délután Csang Kaj-eek magas rangú csangfkaj- sekista tisztek kíséretében a hadgyakorlatokon részt vevő egyik amerikai repülőgép- J az agressziót elkövetett orszá­goknak kell viselniük. NEW YORK Az ENSZ közgyűlése egy­hangúlag ismét Auguste Lind- et (Svájc) választotta mene­kültügyi főbiztossá. Llndt 1956 óta tölti be a tisztségét. MOSZKVA November 15-én félesztende­anyahajóra érkezett. Ugyan- t je, hogy felbocsátották a har- ezen az anyahajon tartózkodott t madtk szovjet Szputnyikot. pénteken Hopwood és Smoot; Földkörüli keringési ideje hat is. t hónap alatt 105.95 percről 103.02 percre, vagyis 2.93 perc­cel csökkent. Maximális pá­lyamagassága 276 kilométerrel csökkent és most 1604 kilomé­ter. A műhold és a külön ke­ringő hordozórakéta megfigye­lését rádiótechnikai és optikai készülékekkel továbbra is ered menyesen folytatják. Eddig a harmadik Szputnyikról több mint 60 országból érkeztek le­velek a moszkvai Szputnyik- köz pontba. PÁRIZS Párizsban pénteken aláírták a Franciaország és a Szovjet­unió közötti hároméves keres­kedelmi szerződést. A szerző­dés értelmében az árucsere­forgalom értéke az 1959-től 1962-ig terjedő Időszakban el­éri a 120 milliárd frankot, ami az 1957—1958-as időszakhoz viszonyítva 20—25 százalékos növekedést jelent. WASHINGTON Az amerikai haditengerészet közlése szerint Leonard B. Southerland ellentengernagy, a 7. amerikai flotta repülőgép- anyahajóinak parancsnoka, szombaton repülőgépével lezu­hant Okinaván és életét vesz­tette. AZ AUTÓ K Nagy VtaeérflL, amióta autót vett, tr- • mét eokat beszólnék az emberek. Legutoljára, akkor forgott ennyit kózezájon a neve, amikor házat vásárolt a felvégeit, Olcsón Jutott hozzá: kipofozta egy kicsit, a kiskertet Is rendbe hozta éa a döledezfl fé­szerhói most garast csinált. O mindezt ter­mészetesnek tartotta, de nem Így a falu. A házvételbe még esek belenyugodtak az em­berek, elütötték ami: „Olcsón Jutott hoa- aát”, de aa autó, as mégiscsak más. A ház­ra szükaéga van as embernek, Aa aa autó az luxus. Siménfajvi latrán nagyságos úrnak volt autója, egy fekete Mereédea, azt la megcso­dálták, de K. Nagy Vincéé még ennél la azebh. Hej, de megfordult a világi Slmén- falvt nagyságos úr most az állami gazdaság­ban takarmány os, K. Nagy Vince, a volt cselédje meg autón Jár. Szóba került ea már a tanácsülésen is. Fábián József csak úgy beszúrta s beszámolójába, frissítések szán­ta és nem tévedett. Még aa a két-három ember: a Kiás Vendel, a Szujó János meg a Németh István Is abbahagyta a szunyókál ást, aki a legtöbb tanácsülés felét végi galudt*. Es az autó história őket Is érdekelte. Mert csoda dolog ez! Csakhogy — gondolta ma­gában Szujó János — az Isten sem érti. A kocsmában Is szó esett erről. Korom­ra! János hozta Itt szóba. Azt mond­ta: — A bibliában Is szó vsa arról, hogy az Isten a szegényeket szereti. — Azelőtt Is szó volt erről, aztán mégis a gazdagok éltek Jól! — szólt kézbe Kiss Ér­né. — Most ügy látszik a mennyországban Is Összehangolták az elméletet a gyakorlattal! — kontrázott Kovács István éa ügyet sem vetett ■ nevető emberekre, mégegyszer alaposan végig gondolta a dolgot éa beszólt: — Kontra piros ulti. K. Nagy Vines is hallott egyet s mást ab­ból, ami a faluban vele kapcsolatban tör­ténik. T egnap la ml volt? A tanács háza éléit bárom ember álldogált. Cigarettáztak, beszélgettek. Mindenről: a világ folyásáról, a vetésről, a hófúvásokról, meg az olaszor­szági árvízről. Itt sem maradt ki az autó. — Rendes gatyája se volt azelőtt, — kezd­te Fónal Márton. — Most meg házat, autó: vesz magának! De miből?!- Hát a tsz-bóli »» t».T täte tavaly és azt mondják az Mén Is meg­lesz a hetvenezer. — Fene sok pénz. — Az. De az autó Is sokba került. Ast mondják olyan hatvanezerbe .., Hallgattak. Szitált a kód és Ok egymást nézték szótlanul. Megint Fónal kezdte. — Aztán minek neki a kocsi? Flancolnl? — Hát! — rándított egyet a vállán Kere- cset István. — Azt mondják azért vette, hogy legyen mivel bejárni a városba színházba, meg a Balatonra Is ezzel akar menni a nyá­ron. — Mint aa urak! — Ügyi — A lánya Is megtanult már vezetni. As meg a kisasszonyt játssza! — Furcsa egy világ ez, hallod. — Mert még nem szoktuk meg! — szólt közbe Kiss Máté. A két ember tété tél-talpig végigmérte aa aprótermetű Kiss Mátét. Hát lehet valami abbén. K Nagy Vince felnyitotta a motorház­* tétét és behajolt a motorhoz. Igazított valamit, aztán átment a másik oldalra. Be- / Ilit a volán mellé, megnyomta az Onindltót, egy kis gázt adott és a motor alig hallhatóan berregni kezdett. — Jó! — csípett szemével asszonya felé. — délre itthon vagyok .,, As asszony szólni akart, de mégis meg­gondolta. Ka egyszer meghívta a barátja, hát hadd menjen. A vasárnap délelőtt az ftvé. Ok úgyis csak délután akarnak az anyjához menni. Es ha azt mondta: „Délre Itthon vagyok!”, akkor biztosan itthon Is lesz. Korán volt még. Az utcán még alig lehetett Unneplós embert látni. — Azt majd csak » második haramgo zás­kor húzzák fel, hogy addig se kopjon! gondolta magában K Nagy és elmosolyodot' — Sok még a múltb­éli ember! — és m- i-yomta a gázpedált. Az autóbusz megá'' nál piacra Induló *< szonyok álltak. Várt.' az autóbuszt. — Hogy a rosseb ette «— Biztosan nem Is Jón már! — *s most mit csináljak a túróval, meg a tejfóiiel?! K. Nagy semmit sem hallott ebből. 0 egé­szen másra gondolt, amikor meglátta a* asz- nonyokat. — Na azért, ha lassan Is, de azért. .. Ezek Is gyalog jártak azelőtt plaeolni. Le a cipőt, hogy ne kopjon, és csak a város végén húz­ták fel Ismét.. i — Neki Jól — mutatott Kevlné a közeledd autóra. — Nála nincs menetrend. O beül és kész! — Hát vetess te te az uraddal! — Minek? A buszba te csak muszájból ülők. Itt elhallgatott, mert megállt az autó, ki­nyílott az ajtó és kiszólt K. Nagy. — Na ml baj asszonyok?! — Már megint nem Jött ez az autóbusz! — panaszkodott Kevlné. — Három helyem volna. Hármat el tudok vinni,.. Mire a többiek megértették miről van szó, Kevlné karján már ott Is volt a kosár és az autó felé tartott. — Julcsa, hé! Hová mégy!? Te az autó­buszba Is csak muszájból ülsz. Julcsa, akit csak a leánypajtásai szólíta­nak Így, különben mindenkinek Kevlné, csak a fejét fordította vissza: — Ide te muszájból illők. Elromlik a tej­föl ... A z asszonyok még akkor Is nevettek ezen, amikor eltűnt szemtlk elöl a szürke autó. — Meglátjátok muszájból a Julcsa Is autót vetet az urávall — Jegyezte meg KántodH* és erre Ismét feltört az asszonyokból a ne­vetés. •» PAimmi dolgoznak. Nyolcvanezrei kap- volna meg a kerekét! Egy hét a világpolitikában Ismét előtérben a német kérdés A távol- és közép-keleti tés kőiül csapott lármába ** imperialista provoká­ciók sorozata sem terelhet­te el a figyelmet arról a kö­rülményről, hogy Európa közepéin növekvő háborús veszélyként jelentkezik az újrafegyverkező Nyugat-Né- metország. Nincs még sok éve annak, hogy keresztülmasírozták ha­zánkon a győzelemittas náci csapatok, de még kevesebb esztendő múlt el azóta, hogy még gyorsabb ütemben futot­tak ugyanezen az úton haza­felé: romokat, Ifángtemgert, vért és könnyet hagyva ma­guk mögött. Még világosan emléke­zünk a potsdami határoza­tokra, melyekben a nagyha­talmak megegyeztek egymás­sal: mindent elkövetnek an­nak megakadályozására, hogy a német imperializmus még egyszer vészt hozzon a világra: nem tűrik, hogy háborúra törő erők még egy­szer fegyverhez jussanak Né­metországban. Mi maradt ma ezekből az ígéretekből? A nyugatnémet parlament elfogadta az atom- felfegyverzést, s jövőre a nyugatnémet hadügyi költ­ségvetés már 260.000 fő fel­szereléséről gondoskodik. Ez nem békeköltségvetés, s a német atomfegyverek nem a béke megvédését célozzák. A lengyel párt- és kor­mányküldöttség latolgatása a Szovjetunióban jó alkalmat nyújtott arra, hogy ráirányít­sa a figyelmet a Nyugat- Németország felől fenyege­tő háborús veszélyre. Senki­nek sincs több joga, hogy erről a kérdésről beszéljen, mint a háborúban, vérben és anyagiakban legtöbbet szen­vedett Szovjetunió minisz­terelnökének és nem lehet méltóbb társakat találni e kérdések felvetéséhez, mint a nácik által vandál módon elpusztított Lengyelország vezetőit. A szovjet és lengyel veze­tők megemlékeztek arról a mérhetetlen veszélyről, amit Németország atom- és raké­tafelfegyverzése jelent, s szembeállították a nyugat­német háborús úttal a né­met békeszerződés megkö­tésének szükségességét, a közép-európai atomfegyver- mentes övezet létrehozásá­nak gondolatát. Az említett célok szolgálatában állónak kell tekinteni Hruscsov elv­társ felvetését, hogy a Szov­jetunió esetlegesen átadja Berlin négyhatalmi megszál­lásából eredő jogait a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. A nyugati visszhang a " szovjet és lengyel ja­vaslatok közül elsősorban a berlini szovjet jogok esetle­ges átruházásának kérdésé­re összpontosult és vad tilta­kozó kórusban zengte egyet- nemértését az ilyen megol­dással. Világos, hogy miért ez a legfájóbb pont az egész­ben. Egy ilyen akelő szük- ségszerűleg olyan helyzetbe hozná a nyugatiakat és a Német Szövetségi Köztársa­ságot, hogy kénytelenek lennének tárgyalásokba bo­csátkozni az általuk nem lé­tezőnek nyilvánított Német Demokratikus Köztársaság kormányszerveivel. A tár­gyalások pedig, az elismerés bizonyos — s a továbbiakban feltétlenül mind magasabb — fokát jelentenék. Ez a körülmény pedig végső fo­kon cz egész, Németország­gal kapcsolatos nyugati po­litika átértékeléséhez icelle- ne, hogy vezessen. Márpedig ahogy azt az eddigi esemé­nyek mutatták, sem egy egységes demokratikus és békeszerető Németország létrehozása; sem pedig a szocialista tábor oldalán ál­ló békeszerető Német Demo­kratikus Köztársaság elis­merése, nem illik bele az imperialista politika tervei­be. Az említett szovjet felve­azomban időnként — talán ♦ mint véletlen elszólás — | őszinte hangok is vegyülnek. í így a baloldalinak egyél- | talán nem nevezhető Daily ♦ Mail című angol napilap így • ír vezércikkében: „Hruscsov : azzal inddkolja javaslatát, | hogy megsértették a potsda- j mi egyezménynek az euró- | pai békére vonatkozó szaka- | szavt, amikor a szövetsége- j sek felfegyverezték Nyugat- f Németországot. Igaz, hogy a * potsdami szerződés ezt tilt- | ja, de a szerződés már régen ♦ holt betű..." } A javaslat egyik felveté- ♦ " se körül keltett zaj se- * gítségével igyekeznek ! ugyanakkor elterelni a fi- ♦ gyeimet a lengyel oldalról | előterjesztett módosított Ra- ♦ pacfci tervről, mely a közép- i európai lommentes övezet f létrehozásának feltételeire | tesz javaslatot. A Rapacki J terv új változata szerint a í terv két szakaszban valósul- ? na meg. Az első szakasz a | nukleáris fegyverek Len- *. gyelország, Csehszlovákia, a ♦ Német Demokratikus Köz- | társaság és a Német Szövet- J ségi Köztársaság területén f történő betiltását tervezi, t Ugyanakkor bevezetné az i olyan hadseregek atomfegy- * verekkel történő ellátásának ♦ megakadályozását, amelyek í eddig ilyenekkel még nem t rendelkeztek. Megtiltaná a j terv az atomfegyverekhez szükséges berendezésék lé- : tesítését is. — A második 1; szakaszban kellene végre- ; hajtani az övezetek teljes ; atommentesítését és ezzel : egyidejűleg végrehajtanák a ;; hagyományos fegyverek j csökkentését is. Amikor hivatalos nyugat- ;; német vonalon mindenütt ■ merev szembenállás mutat- :: kozik minden olyan kezde- :: ményezéssel szemben, mely :: Németország atomfelfegyver- ; zésének útjában kíván állni, : addig magában a Német Szövetségi Köztársaságban : — a munkásmozgalom erőit nem számítva — akadnak :: olyan polgári politikusok is, :: akik reálisabban értékelik a helyzetet, s többé vagy ke- : vésbé látják azt a veszélyt, amit az imperialista jársza- lagon haladó német politika jelent. Változás történt, vagy vál- : tozás van folyamatban — ír­ja erről az említett nyugat- f német felfogásról a Neue S Zürcher Zeitung egyik cik- | kében — a békeszerződés | helyével és funkciójával kap- J csolatos véleményekben is. f Az eddigi nézetek szerint t ugyanis a békeszerződés * megkötésének feltétele egy | reprezentatív, felelős össz- | német kormány megalaki ti- i sa, más szavakkal mondva, ; szabad választások megtar­tása volt. A mai álláspont szerint pedig a békeszerző­désnek kellene elősegíteni az újraegyesítési folyamat megindítását.... s bár a kor­mány hivatalosan ma még szembehelyezkedik ezzel az elgondolással, az egyes tag­jainál máris helyeslésre ta­lált — írja a Neue Zürcher Zeitung. Bár ezek a megol­dások távolról sem fedik pontosan a lengyel—szovjet nyilatkozat egyik tételében kifejezésre juttatott el gond i- lást, mely szerint mindkét fél támogatja a Német De­mokratikus Köztársaságnak azt a Javaslatét, hogy kezd­jék meg a német békeszer­ződés megkötésének előkészí­tését, mégis arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az erővi­szonyok értékelése nem ma­rad nyom nélkül egyes né­met politikusok gondolatai­ban. L átnunk kell, hogy a német újraf elf egy vér­zés által előidézett vészéit, állandóan fokozódó fenyege­tést jelent a békére, s annak elhárítása minden békesza- rető erő összpontosl tását igényli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents