Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
' »». NOVEMBER 16. NAPLŐ 5 A békére, a szocializmusra, a jólétre ■ ■•«••«■•■■■•■■■•■»»■■■■•■•■'■■■•■■■•■•BaaBBBBBaBBBBBasaBgBBBBBBaBBBBBBBBBBaBWBBaBBBBBBBBBBBBBaiBBaBBBBBBBauiBBnBBBBBaBaBBa ••■■■■■aaaaBaaaaaBaaaaaaaa«« Elsőrendű készítményeivel külföldön is elismerést váltott ki a Szigetvári Konzervgyár. A néhány évvel ezelőtt még kopár kökönyösi dombon felépült Komló egyik legszebb városrésze. — Ucsimo hrvatskl... — A felsőszentmártoni kis hor- vátok anyanyelvükön tanulnak, SZAVAZUNK v> MA egmozdult az ország. Ezekben a percekben, ezekben az órákban ezrek és százezrek keresik fel a szavazó- helyiségeket. ezrek és százezrek tesznek hitet a párt és a kormány politikája mellett. Óriási tévedés lenne azt hinni, hogy a szavazás gépies aktus, mely csak abból áll, hogy az urnába ejtjük a szavazólapot. Nem! A szavazás sokkal több ennél. Kérdezzük meg a gépgyári munkást, a bányászt, a tudóst, a mérnököt, a tisztviselőt, a parasztot: közömbösen veszi-e a szavazást? Nem határozott-e hovatartozása felől, mielőtt az urna elé állana? Idő is volt rá, érlelő idő a szavazást megelőző hetekben, hátlapokban, Érlelő idő, amikor nem a pillanatok hangulata dönt, hanem a józanság, a dolgok tárgyilagos felmérése nyitja meg az utat a cselekvő lépésekre. Mi is hát a szavazás? Nyugati „jóakaróink'’ azzal vádolnak bennünket, hogy nem szavazás, nem választás az, ahol nincs ellenzék. Köny- nyü visszavernünk az érvelésüket'- tudjuk, ki és mi volt az ellenzék. Tudjuk jól, sokan emlékezünk még arra, miért fordultak szembe egymással a pártvezérek. Mindegy volt a munkások, a tisztviselők meg a szegényparasztok számára, hogy hány mandátumot harácsolt Össze magának a MSP, a Kisgazdapárt, a Keresztény-Demokrata, vagy akár a Szociáldemokrata Párt. Ettől továbbra is megmaradt a kizsákmányolás, tovább növekedett a munkanélküliség és továbbra is dobra került az eladósodott kisparaszti föld. Világos, hogy ilyen pártokra nincs szükségünk. A mi szavazásunk nem szaggatja pártokra a társadalmat. Nekünk nincs szükségünk az „oszd meg és uralkodj” elvre. Mi mindenkitől, aki jóindulattal viseltetik szocialista rendszerünk iránt, igenlést kérünk a rendszer fenntartására, továbbfejlesztésére. És kiktől kérjük? Azoktól, akik a romokból újra gyárakat, palotákat emeltek, azoktól a parasztoktól, akik bőséges kenyérrel terítik meg asztalunkat, attól a pedagógustól, aki a szocializmusnak nevel új generációt. A mérnöktől, az orvostól' és mindenkitől, aki szívével és tehetségével áll az oldalunkon. Amikor új üzemeket, új színházakat, kultúrintézményeket, lakóházak tízezreit építjük, amikor kombájnokkal, traktorokkal, a legmodernebb mezőgazdasági eszközökkel látjuk el a falut, amikor örökre elűzzük a munkanélküliséget, kérhetünk-e mindezekhez igenlést? Kérhetünk-e ahhoz igent, hogy erőnk, tehetségünk, kezünk munkáját, alkotásainkat meg is őrizhessük? Kérhetünk. — Mert azoktól kérjük, akik valóra váltották mindezeket. Azoktól, akik a mai napon úgy tekintik az urnák elé járulást, mint ünnepélyes eskütételt: amit megteremtettünk, soha, soha nem engedjük át illetéktelen kezekbe. —s —gy. Az elmúlt napokban kezdték meg a hidasi brikettgyár átadását. A 80 milliós költséggel épült gyár 3 400 kalóriáé brikettet állít majd elő a különben kiskalóriájú lignitből. Pécs büszkesége, a televízió még ebben az évben megkezdi rendszeres adását. Sellyén, Mozsgai Sándoréknál már megvan a televíziós készülék. A bőrgyár! gyerekek második otthona ez az épület. Itt helyezték el a hólesődét és a napközi otthont. A szülők csekély térítés mellett nappali gondozásra beadhatják gyermekeiket, 16 000 méter már a föld alatt van a mohács—pécsi vízvezetékből. A komlói Zrínyi Miklós Kultúrotthon pompásan felszerelt klubja, mozi- és táncterme, 13 ezer kötetes könyvtára csábítja esténként a szórakozni vágyó fiatalokat, öregeket. Ez a pompás Skoda-Spartak Jauch György, Komló. Kossuth-bányai művezető tulajdona. Kajla kívül jónehány autótulajdonos bányász van Komlón és a megyében.
