Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

o NAPLÖ 1958. NOVEMBER 1«. Lányok! Asszonyok! Édesanyák! Szavazzatok a Népfrontra! Négy év múltával ismét an urnákhoz lépünk, hogy szavazatunkkal mondjunk „igenl“ az elmúlt és az elkö­vetkező évekre. Van mire igent mondanunk, mert ered­ményeink nagyok. Mi nők joggal lehetünk büszkék. Részt veszünk az országépítésben. Valameny- ... , nyi eredményünkben benne a ,MOYjet. akadémiák van az a számokkal ki nem védett hallgatói tételétére fejezhető munka is. amellyel f°fdfsom. Hruscsov .JVi.,. . „ai 1 beszéde jelentős részében családunkról, gyermekeink- íkongresszus} j^molójának A hétéves terv legfőbb feladata az ország gazdasági potenciáljának növelése az éleiszinvonal újabb jelentős emelése N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére rendezett fogadáson Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke pénteken nagy beszédet mondott a Kremlben, a ről gondoskodunk. Részesei lettünk annak a hatalomnak, amely a népé. Ezt fejezi ki az is, hogy az országgyűlés­be 56 asszonyt és leányt küldhettünk, hogy életünk formálásánál, sorsunk Irá­nyításánál szóljana<k> Hála és dicsőség a mun­kásosztálynak és a pártnak azért, hogy vezetésével ha­zánk a béke, a munka, a jó­lét országa lett, amelyben feltárult egész dolgozó né­pünk előtt a felemelkedés, a szocialista jövendő kapuja. A magunk érdeke hát, hogy ezt a hatalmat támogassuk és a választás napján szava­zatunkkal mondjunk „igent“ hatalmunk erősítésére, a bé­ke védelmére, Jövőnkm téziseit ismertette.' Hangsú­lyozta, hogy elemezte. Hangsúlyozta: a Kommunista Párt és a szovjet kormány, a szovjet nép mindent elkövet, hogy a kellő színvonalon tartsa a Szovjetunió fegyveres erőit. Ezt azonban nem azért tesz- szük, hogy valamiféle hódító hadjáratokra készítsük elő hadseregünket, amint azt az imperialisták rágalmazó mó­don állítják. a liéiéves (érv legfőbb feladala jolfink idegen minden hói) az összes gazdasági ágak további nagyarányú fellen­dülésének biztosítása a ne­hézipar elsődleges fejlesz­tése alapján, az ország gaz­dasági potenciáljának növe­lése és ezen az alapon a nép életszínvonalának újabb jelentős emelése. törekvés Az ilyesmi szöges ellentétben áll ideológiánkkal, a marxiz­mus-leni nizmus nagy tanítá­sával, a Szovjetunió és az ösz­szes szocialista ország po­litikájával. ^ Hruscsov megállapította: ls- A. hétéves terv kidolgozása- mételten hangsúlyozzuk, mint kor — mondotta Hruscsov — abból indulunk ki, hogy gyor­sított ütemben kell fejleszte­nünk népgazdaságunkat a ka­pitalista országokkal folyta­tott békés gazdasági verseny' korábban is rekben. Sokkal ésszerűbb len­ne tárgyalások útján rendez­ni a vitás kérdéseket, fenyege­tőzés nélkül, és még inkább fegyverek alkalmazása nélkül Az imperialista hatalmak legagnesszivaibb köreinek kép­viselői azonban — mutatott rá a szovjet kormányfő — foly­tatják hírhedt erőpolitikáju­kat. Hruscsov ezzel kapcsolat­ban utalt Dulles nemrégiben tartott beszédére, amelyben ismét kijelentette, hogy a nyír gáti hatalmak készek fegyve­res erőt alkalmazni, hogy meg tartsák Nyugat-Berlint. A szovjet kormány megfe­lelő okmányt készít Berlin slslusínak kérdéséről Határozott javaslatokat szándékozunk terjeszteni a hitleri Németország és' a fasiszta Olaszország elleni háborúban részt vett orszá­gok elé. Amikor Berlinről beszélünk mi MEGYEI NŐT AN ACS I ahogy ezt már megtettük, hogy fegyveres erőinket sehol — mondotta Hruscsov és soha nem használjuk fel nem teszünk olyan kijelenté hódító célokra. seket, hogy harcolunk a Nyu bem. A hétévf^terv*ú j abbékcs Soha nem kívánjuk az állam- £at ellen. A ml kijelentéseink kifejezője a párt lenini közi viszonyokban támadó vi- n®m v<?11: ilyesmi. Ilyes- főirányvonalának, a kommá- fás kérdéseket háborúval el- t. niista építés jelenlegi szaka- dönteni. Arra törekszünk, hogy mondtuk és mondjuk, hogy iszában az ilyen kérdéseket békés ka az agresszorok megtámad­Hruscsov ezután a nemzet- úton tárgyalásokkal rendez- H* a Szovjetuniót, a szoci-i­__ Iközd helyzet néhány kérdését zük. lista országokat, megsemmlsí­Baráti találkozó A Komlói városi Nőtanács címmel előadássorozatot ihdít, november 13-án, csütörtökön a komiéi Május 1. Kultúrott- 1 ion ban a széntröszt műszaki dolgozóinak feleségei részére baráti találkozót rendezett; Tatai elvtársnő üdvözölte a megjelenteket és Monoszlai Istvánmét, a megyei nőtanács valamint különféle szakkörök­ben vethetnek részt az assz> nyék A hozzászólásokból kitűnt- az asszonyok már várták, hogy feladatokkal bízzák meg őket. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a hónap minden első kiküldöttjét Ezután ismertette péntekjén találkoznak a Május a nőmozgalom munkáját, ered- 1. Kultúrotthon műszaki klub ményeit, hagyományait; helyiségében. Beszélt a nőméig alom cél- Ezeknek a találkozásoknak kitűzéseiről; A nőtanácsok ed- rendszeres bevezetésére meg is dig is segítették és a jövőben alakult egy 14 tagú nőcsoport, még fokozottabban segíteni ki- amely az ilyen pénteki össze- vánják a családanyákat; To- jövetelen asszony! ötletesség­nŰ tanács egy sokrétű, asszo- és állandóan osszekötte -ést nyokat érdeklő „Nők iskolája’* tart a nő tanács elnökségével. A nyugati hatalmak egyes tő visszavágásban részesülnek Az amerikai tőkések egyés képviselői azt hangoztatják — mondotta Hruscsov — hogy a versengés szó helyett inkább 'tábornokainak, egyebek kö­zött Gale angol tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői helyettes főparancsnoká­nak harcias nyilatkozataival foglalkozva Hruscsov megje­gyezte, hogy a jelenlegi pusztító eszkö­zök mellett elegendő egy gombnyomás és a levegőbe repülnek nemcsak egész repülőterek és különböző főhadiszállások, hírközlési eszközök, hanem egész vá­rosok is, romhadőlhetnek egész országok. Nemegyszer megmondottuk, hogy lílltl Mait irt a; Kiló a amelyek nyugtalanságot és kifejezést, kellene . használni. Ez ellen nincs semmi kifogá­sunk — jegyezte meg Hrus­csov. — Ml hívei vagyunk a kölcsö­nösen előnyös gazdasági együttműködésnek. A fő az, hogy kirekesszük a hábo­rút a vitás kérdések meg­oldásának eszközei közül, lehetővé tegyük a népek­nek, hogy maguk válasszák meg fejlődésük útját. Bizonyosak vagyunk abban — hangsúlyozta Hruscsov — hogy a népek helyesen válasz­tanak és mindem, nép azt az utat választja, amelyet á mar­rettegést keltenek az embe- xiamus-leninizmus megjelölt. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a •«< »BMI 24 — lt‘s too busy for us• —­* Az túl forgalmas a mi szá­munkra t legyintett, de azt nem tudta kiszedni Zoli, hogy ez miért fontos. A fiú elmesélte, hogy eddig diák volt és most is tanulni szeretne. A férfi helyeselt, hogy az jó dolog, főleg akinek pénze van. Zoli ezen a vála­szon is csodálkozott, de aztán megnyugtatta magát, hogy biztosan megint félreértette a választ. Nem vetett rá nagy gondot, inkább afelől érdeklő­dött, hogy mióta tengerész. Újdonsült Ismerőse elme­sélte, hogy a háborúban lett Icatona, s utána sem szerelt le. Előtte farmer volt, de —* rázta keserűen a fejét — az nem jó üzlet manapság. Itt jó dolga van, mondta, s kezét ide-oda rakosgatva próbálta kifejezni munkáját. Zoli ké­sőbb megtudta, hogy a szállás- mesternek egyik beosztottja. A jól nekilendült beszélge­tést egy másik tengerész za­varta meg, aki a lépcsőajtó­ból kiáltott sürgetően Zoli is­merősének. Az búcsúzóul még elmondta neki, hogy ha kere­si, akkor Robert Jenkins után érdeklődjön csak. Zoli lassan szótagolta a nevét, hogy a másik jobban megértse: Zol­tán Kárpát — fordította meg a szokásokhoz alkalmazkodva. — What you say?* — rán­• Mit beszéli t colta össze a homlokát a férfi, — carpet?* — mutatott a pad­• Szőnyeg? lóra. — No, — rázta nevetve fe­jét Zoli, — no carpet, KÁR­PÁT — szótagolta lassan. — It is the name of a great mountain around of our count- ry.** •• Nem carpet (szőnyeg), ha­nem Kárpát. Ez egy nagy hegy­ség neve az országunk kőrfll. Mr. Jenkins fejcsóválva pró­bálta utána mondani, ahogyan Zoli tette az imént az angol szavakkal. A mérsékelten si­került kísérlet után vígaszta- lóan veregette meg új barát­jának vállát, mintha csak azt mondaná, hogy nem baj, hal­lott már csúnyábbakat is. A fiú egészen nekividámo- dott a kis beszélgetés után. Mégsem olyan fránya dolog az az angol nyelv! Nem is lesz olyan nehéz az a tanulás ta­lán! Jó, hogy ilyen türelmes tanítója akadt, mint ez a Jen­kins! Hiába, pompás fiúk ezek az amerikai katonák! Néhány hét múlva már más­fajta katonákat is látott, akik nem voltak olyan embersége­sek. mint az 6 corporal-ja'* A • Tizedes New York-i Central Parkban sétálgatva olyan CI-t** is lá­« Közkatonát tott, aki szájából kivett rágó­gumiját egy néger gyerek gyapjas hajába ragasztotta. Szeretett volna közéjük ron­tani, de be kellett látnia, hogy itt csakis ő húzhatja a rövideb- bet. Még a hajónak a barátságos legénységéből is kezdett kiáb­rándulni, amikor néhány-nap­pal az indulást követően vihar érte utói őket. Ritkaság volt az olyan amerikai, aki gúnyo­lódás helyett segített volna a kétségbeesett utasokon. A legtöbb magyar most volt először tengeren, s már eddig is akadtak közöttük olyanok, akik még a csendes utat is csak fekve bírták ki. Amikor egy éjjel nyikorogni, dülön­gélni kezdtek az ágyak, sokan azt hitték, hogy már süly- lyednek Is. -Az eddigi mérsé­kelt ingadozás ijesztően meg­növekedett, a padló időnként egész meredekre emelkedett. Az emberek egymás után ébredtek fel. — Süllyedünk! — kiáltozta néhány ijedősebb, de még a bátrabbak is szorongva fi­gyeltek kifelé. A hullámok percenként meg újuló hatalmas dördüléssel vá­gódtak a hajó oldalához. A hálóterem kísértetiesen vissz­hangozta a tompa morajláso­kat, a lépcsőfeljáró felől pe­dig a fedélzetet végigsöprő víz­tömegek hátborzongató sustor­gása rémítette az embereket. Pillanatonként várták, hogy az atjókon és ablakokon be­csap a mindent elnyelő víz­özön. —* Kellett nekem a tenger, meg Amerika! ess átkozódott felhangon egy elkeseredett ki­vándorló, de más felől is ha­sonló sóhajok szálltak. A felborzolt kedélyek aztán lassan lecsillapodtak. A fe­szült figyelem alábbhagyott, amikor o hajó minden vára­kozást megcáfolva sem volt hajlandó elsüllyedni. Még olyanok is akadtak, akik újra el tudtak aludni, s azzal sem törődtek, hogy egy esetleges nagy lökés az ágyakról is le­sodorja őket, mint az asztalok­ról és székekről az odatett ap­róságokat. Reggel már egyre többen voltak, akiknek félelmét le­győzte a kíváncsiság, s a fedél­zetre merészkedtek. A tenger vadul tajtékzott. A viharos szél tombolva sü­vített, útjában fehér csipke­fodrokkal pallérozta fel a fe- ketésszürke hullámokat. Meg­nyugtató volt azonban, hogy a hajó aránylag milyen biztosan halad előre, jóllehet a kavar­gó özönár hol az elejét, hol a végét meg-megemelgette. A legtöbb hullám nem ért fel a fedélzetig, csak a hajó mere­dek oldaláról felcsapódva ön­tötték végig a deszkákat. Akik azonban túlságosan felbátorodtak is a korláttól nézték az örvénylő vizet, a kavargó látvány hatására ha­marosan viszont látták a reg­gelijüket. A korláton kihajoló utaso­kat nevetve figyelte a sok gő­gös „old slf.lt“ s mutogatva tettek gúnyos megjegyzéseket a szerencsétlenekre. Zoli dü­hösen összehúzott szemekkel figyelte őket, de segíteni 6 sem tudott honfitársainak baján. (Folytatjuik) Bisalom A beszélgetés a lakóház egyik szobájában már véget ért. Az emberek lassan szedelőzködtek, búcsúzkod- tak, amikor az idős, a bánya mélyén megöregedett vájár félhangosan, mintha csak magának mondaná, megje­gyezte: ■* — Most jó úton járunk. Szép, napsugaras az élet. örülök, nagyon örülök. így aztán lehet bizalom... Talán nem is gondolta; megkapóan egyszerű szavai-, val summázta a másfélörás beszélgetésen elhangzottakat. Október vége volt akkor, s megvallom, már meg Is fe­ledkeztem erről a néhány őszinte mondatról. A napokban István-aknán találkoztam vele, a fel­olvasóteremben. Száz és száz szénporos bányász között állt Kádár elvtárs és a nagy csendben lassan peregtek a mondatok. „ r.. Mi nagyon nehéz helyzetben voltunk no­vember 4-én. De szilárdan elhatároztuk, hogy amit gon­doltunk, hogy tennünk kell, azt az életünk árán is meg­valósítjuk. Tudtuk, ha akkor nem is érti meg mindenki cselekedeteinket, az idő majd megérleli és a munkások >— kik előbb, kik később — nekünk adnak igazai’. Zúgott a taps, percekig nem hagyták szóhoz jutni Kádár elv- ' társat. „Most jó úton járunk”..; Az utat, a két esztendő­nek ezt az eredményekkel teli nekirugaszkodását, a talpra- állást, az életszínvonal emelését, a népgazdaság felfrissí­tését Nyugaton még mindig csodaként emlegetik. Pedig nem az. Mi tudjuk, hogy nem csupán gazdasági intézke­dések, a szocialista országok testvéri támogatása állta útját a forint romlásának; nem rendeletek indították el a gépeket, fűtötték a kohókat. Az emberek bizalma, hite nélkül itt semmit se lehetett volna elérni. Ez a bizalom a legjózanabb, a legöntudatosabb munkások, parasztok fe­jében született meg először, s a kikristályosodott politikai, gazdasági vonal, a hónapról hónapra születő tettekből, mindenki szivében megfogant. Gzép, napsugaras az élet“... Mily kevesen gondoltak ilyenre a novemberi, decemberi sötét napokban! A huszonkét milliárd forint kár oly erővel nehezedett az országra, hogy sokan azt hitték: összeroppanunk alatta. S itt vagyunk, „szép, napsugaras az élet”. Tizennégy-ti- zenöt százalékkal emelkedett az életszínvonal, a raktá­rak tele árukkal, az üzletek polcai rádióval, mosógéppel, textillel, élelmiszerrel. A bányászati, építőipari, közieke- . désl, kereskedelmi is oktatási dolgozók bérrendezése egy évre számítva több mint négymilliárd forinttal növelték jövedelmüket. S ha jobban körülnézünk, rájövünk, hogy talán nem is ez a legjellemzőbb. Inkább az a körültekin­tő, felelősségérzetet sugárzó erőfeszítés, amely a jelen­legi helyzet megtartására, a további előrehaladás előfel­tételeinek megteremtésére irányul. Alig egy hónapja került nyilvánosságra a munkás- osztály helyzetéről szóló párthatározat, amely kifejti: a le­hetőségek számbavétele után azonnal ki kell dolgozni a további intézkedések egész rendszerét. Ez a határozat a maga egyszerűségében is felemelő, nem beszél horribilis számokban, nem tűz ki nagy terveket, hanem a párt egyik alapvető célkitűzését fejezi ki: a lehetőségekhez: mér­ten a légjobban kielégíteni a dolgozók igényeit, állandóan - javítani életkörülményeiket. Ilyen határozat, csak a leg­teljesebb bizalom, vezetők és a dolgozók eggyéforrása alapján születhet meg. Ki kételkedik abban, hogy mindez s még más, már ismert tervek megvalósulása az életszínvonal újabb emel­kedését jelenti? A két esztendő bebizonyította már. hogy nálunk a szó és a tett nem különböző dolgok. Éppen ez az őszinteség szerzett nagyon sok hívet a vezetésnek, hisz senki sem szereti, ha félrevezetik, szebbnek mondják a menyasszonyt, mint amilyen. A múlt esztendő gyors ira­mából ítélve, mindenki azt hitte, hogy ebben az évben megint akkorát lépünk előre. A párt idejében figyelmez­tetett: nem, nem lehet, egyelőre hiányoznak a feltételek. 1958-ban megszilárdítjuk a múlt évi eredményeket, biz­tosítjuk, hogy ne lehessen visszaesés és egész minimális javulás várható az életszínvonal emelkedésében. S ha jól dolgozunk, akkor a következő években újabb célokat tűzhetünk magunk elé. Hogy mennyire hasznos volt ez az intelem, az is bizonyítja, hogy már az év közepén kereken egymilliárd forinttal emelhettük a hároméves terv költségvetésének összegét. Az országban milliók ér­tették meg azt az igazságot, hogy a tarisznyából csak annyit lehet kivenni, amennyi benne van. A min­dennapos alkotó, építő munka teremthet szebb, jobb éle­tet, csak a ténylegesen megtermelt anyagi javakat lehet elosztani. A két esztendő igazolja, hogy a legnehezebb időben ^ is a párt fogalmazta meg a dolgozók igazi érdekeit. A becsületes, tiszta és őszinte szándékok az elmúlt hu­szonnégy hónapban dicső tettekké váltak. A mérleg jót mutat és serpenyőjében százezrek, milliók bizalma nyug­szik, az a megdönthetetlen hitük, hogy jó úton járunk, a párt és a kormány jól gazdálkodott az ország vagyo­nával, olyan perspektívát nyújtott, amelyért érdemes megfeszített erővel dolgozni. Hogy is mondta az idős bányász? „így aztán lehet bizalom”.. > BOCZ JÓZSEF 1 felszabadulás óta 1200 hold szőlőt és 4000 hold gyümölcsös! telepítenek Baranyában A Mecsek vidékén már a felszabadulás előtt is virágzó szőlő- és gyümölcskultúra volt. 1945 óta az állami gaz­daságok, a termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó parasztok hatalmas területem honosították meg a szőlőtőké­ket és a gyümölcsfákat. 'Ez év őszéig összesen 1200 holdon telepítettek új szőlőket és 4000 holdon létesítettek űj gyümöl­csösöket a pécsi és a bara­nyai lankákon. Tizenhárom esztendő alatt tehát majdnem hatmillió szőlőtőke és félmil­lió gyümölcsfa került a föld­be. A felszabadulás óta új bor­vidékek és új gyümölcstermő tájak is születtek Baranyá­ban. . A mohácsi járásban Ba­barc és a sásdi járásban. Bi­kái környékén soha nem folyt számottevő gyümölcs- vagy SKőlőtermelós. A szakemberek véleménye alapján néhány esztendővel ezelőtt nagyará­nyú telepítés indult meg eze­kem a vidékeken, s ebben az állami gazdaságok jármaik alól jó példával A babarci és a bikali gazdaság valóságos gyü­mölcsöserdőket létesített: ez egyik 300 holdon, a másik pe­dig 420 holdon. Erőteljesem folyik a híres villányi szőlővldék rekons­trukciója is. A történelmi bor­vidék legnagyobb „szőlősgaz- dá‘‘-Ja, a Villányi Állami Gaz­daság, egymaga mintegy 230 holdon telepített termőszőlőt, 110 holdon pedig szőlővessző- anyatelepet létesített a felsza­badulás óta. ügy tervezik, hogy a gazdaságban 1960-ra teljesen befejeződik a szőlők ás felújítása

Next

/
Thumbnails
Contents