Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
o NAPLÖ 1958. NOVEMBER 1«. Lányok! Asszonyok! Édesanyák! Szavazzatok a Népfrontra! Négy év múltával ismét an urnákhoz lépünk, hogy szavazatunkkal mondjunk „igenl“ az elmúlt és az elkövetkező évekre. Van mire igent mondanunk, mert eredményeink nagyok. Mi nők joggal lehetünk büszkék. Részt veszünk az országépítésben. Valameny- ... , nyi eredményünkben benne a ,MOYjet. akadémiák van az a számokkal ki nem védett hallgatói tételétére fejezhető munka is. amellyel f°fdfsom. Hruscsov .JVi.,. . „ai 1 beszéde jelentős részében családunkról, gyermekeink- íkongresszus} j^molójának A hétéves terv legfőbb feladata az ország gazdasági potenciáljának növelése az éleiszinvonal újabb jelentős emelése N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére rendezett fogadáson Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken nagy beszédet mondott a Kremlben, a ről gondoskodunk. Részesei lettünk annak a hatalomnak, amely a népé. Ezt fejezi ki az is, hogy az országgyűlésbe 56 asszonyt és leányt küldhettünk, hogy életünk formálásánál, sorsunk Irányításánál szóljana<k> Hála és dicsőség a munkásosztálynak és a pártnak azért, hogy vezetésével hazánk a béke, a munka, a jólét országa lett, amelyben feltárult egész dolgozó népünk előtt a felemelkedés, a szocialista jövendő kapuja. A magunk érdeke hát, hogy ezt a hatalmat támogassuk és a választás napján szavazatunkkal mondjunk „igent“ hatalmunk erősítésére, a béke védelmére, Jövőnkm téziseit ismertette.' Hangsúlyozta, hogy elemezte. Hangsúlyozta: a Kommunista Párt és a szovjet kormány, a szovjet nép mindent elkövet, hogy a kellő színvonalon tartsa a Szovjetunió fegyveres erőit. Ezt azonban nem azért tesz- szük, hogy valamiféle hódító hadjáratokra készítsük elő hadseregünket, amint azt az imperialisták rágalmazó módon állítják. a liéiéves (érv legfőbb feladala jolfink idegen minden hói) az összes gazdasági ágak további nagyarányú fellendülésének biztosítása a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, az ország gazdasági potenciáljának növelése és ezen az alapon a nép életszínvonalának újabb jelentős emelése. törekvés Az ilyesmi szöges ellentétben áll ideológiánkkal, a marxizmus-leni nizmus nagy tanításával, a Szovjetunió és az öszszes szocialista ország politikájával. ^ Hruscsov megállapította: ls- A. hétéves terv kidolgozása- mételten hangsúlyozzuk, mint kor — mondotta Hruscsov — abból indulunk ki, hogy gyorsított ütemben kell fejlesztenünk népgazdaságunkat a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági verseny' korábban is rekben. Sokkal ésszerűbb lenne tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket, fenyegetőzés nélkül, és még inkább fegyverek alkalmazása nélkül Az imperialista hatalmak legagnesszivaibb köreinek képviselői azonban — mutatott rá a szovjet kormányfő — folytatják hírhedt erőpolitikájukat. Hruscsov ezzel kapcsolatban utalt Dulles nemrégiben tartott beszédére, amelyben ismét kijelentette, hogy a nyír gáti hatalmak készek fegyveres erőt alkalmazni, hogy meg tartsák Nyugat-Berlint. A szovjet kormány megfelelő okmányt készít Berlin slslusínak kérdéséről Határozott javaslatokat szándékozunk terjeszteni a hitleri Németország és' a fasiszta Olaszország elleni háborúban részt vett országok elé. Amikor Berlinről beszélünk mi MEGYEI NŐT AN ACS I ahogy ezt már megtettük, hogy fegyveres erőinket sehol — mondotta Hruscsov és soha nem használjuk fel nem teszünk olyan kijelenté hódító célokra. seket, hogy harcolunk a Nyu bem. A hétévf^terv*ú j abbékcs Soha nem kívánjuk az állam- £at ellen. A ml kijelentéseink kifejezője a párt lenini közi viszonyokban támadó vi- n®m v<?11: ilyesmi. Ilyes- főirányvonalának, a kommá- fás kérdéseket háborúval el- t. niista építés jelenlegi szaka- dönteni. Arra törekszünk, hogy mondtuk és mondjuk, hogy iszában az ilyen kérdéseket békés ka az agresszorok megtámadHruscsov ezután a nemzet- úton tárgyalásokkal rendez- H* a Szovjetuniót, a szoci-i__ Iközd helyzet néhány kérdését zük. lista országokat, megsemmlsíBaráti találkozó A Komlói városi Nőtanács címmel előadássorozatot ihdít, november 13-án, csütörtökön a komiéi Május 1. Kultúrott- 1 ion ban a széntröszt műszaki dolgozóinak feleségei részére baráti találkozót rendezett; Tatai elvtársnő üdvözölte a megjelenteket és Monoszlai Istvánmét, a megyei nőtanács valamint különféle szakkörökben vethetnek részt az assz> nyék A hozzászólásokból kitűnt- az asszonyok már várták, hogy feladatokkal bízzák meg őket. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a hónap minden első kiküldöttjét Ezután ismertette péntekjén találkoznak a Május a nőmozgalom munkáját, ered- 1. Kultúrotthon műszaki klub ményeit, hagyományait; helyiségében. Beszélt a nőméig alom cél- Ezeknek a találkozásoknak kitűzéseiről; A nőtanácsok ed- rendszeres bevezetésére meg is dig is segítették és a jövőben alakult egy 14 tagú nőcsoport, még fokozottabban segíteni ki- amely az ilyen pénteki össze- vánják a családanyákat; To- jövetelen asszony! ötletességnŰ tanács egy sokrétű, asszo- és állandóan osszekötte -ést nyokat érdeklő „Nők iskolája’* tart a nő tanács elnökségével. A nyugati hatalmak egyes tő visszavágásban részesülnek Az amerikai tőkések egyés képviselői azt hangoztatják — mondotta Hruscsov — hogy a versengés szó helyett inkább 'tábornokainak, egyebek között Gale angol tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői helyettes főparancsnokának harcias nyilatkozataival foglalkozva Hruscsov megjegyezte, hogy a jelenlegi pusztító eszközök mellett elegendő egy gombnyomás és a levegőbe repülnek nemcsak egész repülőterek és különböző főhadiszállások, hírközlési eszközök, hanem egész városok is, romhadőlhetnek egész országok. Nemegyszer megmondottuk, hogy lílltl Mait irt a; Kiló a amelyek nyugtalanságot és kifejezést, kellene . használni. Ez ellen nincs semmi kifogásunk — jegyezte meg Hruscsov. — Ml hívei vagyunk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésnek. A fő az, hogy kirekesszük a háborút a vitás kérdések megoldásának eszközei közül, lehetővé tegyük a népeknek, hogy maguk válasszák meg fejlődésük útját. Bizonyosak vagyunk abban — hangsúlyozta Hruscsov — hogy a népek helyesen választanak és mindem, nép azt az utat választja, amelyet á marrettegést keltenek az embe- xiamus-leninizmus megjelölt. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a •«< »BMI 24 — lt‘s too busy for us• —* Az túl forgalmas a mi számunkra t legyintett, de azt nem tudta kiszedni Zoli, hogy ez miért fontos. A fiú elmesélte, hogy eddig diák volt és most is tanulni szeretne. A férfi helyeselt, hogy az jó dolog, főleg akinek pénze van. Zoli ezen a válaszon is csodálkozott, de aztán megnyugtatta magát, hogy biztosan megint félreértette a választ. Nem vetett rá nagy gondot, inkább afelől érdeklődött, hogy mióta tengerész. Újdonsült Ismerőse elmesélte, hogy a háborúban lett Icatona, s utána sem szerelt le. Előtte farmer volt, de —* rázta keserűen a fejét — az nem jó üzlet manapság. Itt jó dolga van, mondta, s kezét ide-oda rakosgatva próbálta kifejezni munkáját. Zoli később megtudta, hogy a szállás- mesternek egyik beosztottja. A jól nekilendült beszélgetést egy másik tengerész zavarta meg, aki a lépcsőajtóból kiáltott sürgetően Zoli ismerősének. Az búcsúzóul még elmondta neki, hogy ha keresi, akkor Robert Jenkins után érdeklődjön csak. Zoli lassan szótagolta a nevét, hogy a másik jobban megértse: Zoltán Kárpát — fordította meg a szokásokhoz alkalmazkodva. — What you say?* — rán• Mit beszéli t colta össze a homlokát a férfi, — carpet?* — mutatott a pad• Szőnyeg? lóra. — No, — rázta nevetve fejét Zoli, — no carpet, KÁRPÁT — szótagolta lassan. — It is the name of a great mountain around of our count- ry.** •• Nem carpet (szőnyeg), hanem Kárpát. Ez egy nagy hegység neve az országunk kőrfll. Mr. Jenkins fejcsóválva próbálta utána mondani, ahogyan Zoli tette az imént az angol szavakkal. A mérsékelten sikerült kísérlet után vígaszta- lóan veregette meg új barátjának vállát, mintha csak azt mondaná, hogy nem baj, hallott már csúnyábbakat is. A fiú egészen nekividámo- dott a kis beszélgetés után. Mégsem olyan fránya dolog az az angol nyelv! Nem is lesz olyan nehéz az a tanulás talán! Jó, hogy ilyen türelmes tanítója akadt, mint ez a Jenkins! Hiába, pompás fiúk ezek az amerikai katonák! Néhány hét múlva már másfajta katonákat is látott, akik nem voltak olyan emberségesek. mint az 6 corporal-ja'* A • Tizedes New York-i Central Parkban sétálgatva olyan CI-t** is lá« Közkatonát tott, aki szájából kivett rágógumiját egy néger gyerek gyapjas hajába ragasztotta. Szeretett volna közéjük rontani, de be kellett látnia, hogy itt csakis ő húzhatja a rövideb- bet. Még a hajónak a barátságos legénységéből is kezdett kiábrándulni, amikor néhány-nappal az indulást követően vihar érte utói őket. Ritkaság volt az olyan amerikai, aki gúnyolódás helyett segített volna a kétségbeesett utasokon. A legtöbb magyar most volt először tengeren, s már eddig is akadtak közöttük olyanok, akik még a csendes utat is csak fekve bírták ki. Amikor egy éjjel nyikorogni, dülöngélni kezdtek az ágyak, sokan azt hitték, hogy már süly- lyednek Is. -Az eddigi mérsékelt ingadozás ijesztően megnövekedett, a padló időnként egész meredekre emelkedett. Az emberek egymás után ébredtek fel. — Süllyedünk! — kiáltozta néhány ijedősebb, de még a bátrabbak is szorongva figyeltek kifelé. A hullámok percenként meg újuló hatalmas dördüléssel vágódtak a hajó oldalához. A hálóterem kísértetiesen visszhangozta a tompa morajlásokat, a lépcsőfeljáró felől pedig a fedélzetet végigsöprő víztömegek hátborzongató sustorgása rémítette az embereket. Pillanatonként várták, hogy az atjókon és ablakokon becsap a mindent elnyelő vízözön. —* Kellett nekem a tenger, meg Amerika! ess átkozódott felhangon egy elkeseredett kivándorló, de más felől is hasonló sóhajok szálltak. A felborzolt kedélyek aztán lassan lecsillapodtak. A feszült figyelem alábbhagyott, amikor o hajó minden várakozást megcáfolva sem volt hajlandó elsüllyedni. Még olyanok is akadtak, akik újra el tudtak aludni, s azzal sem törődtek, hogy egy esetleges nagy lökés az ágyakról is lesodorja őket, mint az asztalokról és székekről az odatett apróságokat. Reggel már egyre többen voltak, akiknek félelmét legyőzte a kíváncsiság, s a fedélzetre merészkedtek. A tenger vadul tajtékzott. A viharos szél tombolva süvített, útjában fehér csipkefodrokkal pallérozta fel a fe- ketésszürke hullámokat. Megnyugtató volt azonban, hogy a hajó aránylag milyen biztosan halad előre, jóllehet a kavargó özönár hol az elejét, hol a végét meg-megemelgette. A legtöbb hullám nem ért fel a fedélzetig, csak a hajó meredek oldaláról felcsapódva öntötték végig a deszkákat. Akik azonban túlságosan felbátorodtak is a korláttól nézték az örvénylő vizet, a kavargó látvány hatására hamarosan viszont látták a reggelijüket. A korláton kihajoló utasokat nevetve figyelte a sok gőgös „old slf.lt“ s mutogatva tettek gúnyos megjegyzéseket a szerencsétlenekre. Zoli dühösen összehúzott szemekkel figyelte őket, de segíteni 6 sem tudott honfitársainak baján. (Folytatjuik) Bisalom A beszélgetés a lakóház egyik szobájában már véget ért. Az emberek lassan szedelőzködtek, búcsúzkod- tak, amikor az idős, a bánya mélyén megöregedett vájár félhangosan, mintha csak magának mondaná, megjegyezte: ■* — Most jó úton járunk. Szép, napsugaras az élet. örülök, nagyon örülök. így aztán lehet bizalom... Talán nem is gondolta; megkapóan egyszerű szavai-, val summázta a másfélörás beszélgetésen elhangzottakat. Október vége volt akkor, s megvallom, már meg Is feledkeztem erről a néhány őszinte mondatról. A napokban István-aknán találkoztam vele, a felolvasóteremben. Száz és száz szénporos bányász között állt Kádár elvtárs és a nagy csendben lassan peregtek a mondatok. „ r.. Mi nagyon nehéz helyzetben voltunk november 4-én. De szilárdan elhatároztuk, hogy amit gondoltunk, hogy tennünk kell, azt az életünk árán is megvalósítjuk. Tudtuk, ha akkor nem is érti meg mindenki cselekedeteinket, az idő majd megérleli és a munkások >— kik előbb, kik később — nekünk adnak igazai’. Zúgott a taps, percekig nem hagyták szóhoz jutni Kádár elv- ' társat. „Most jó úton járunk”..; Az utat, a két esztendőnek ezt az eredményekkel teli nekirugaszkodását, a talpra- állást, az életszínvonal emelését, a népgazdaság felfrissítését Nyugaton még mindig csodaként emlegetik. Pedig nem az. Mi tudjuk, hogy nem csupán gazdasági intézkedések, a szocialista országok testvéri támogatása állta útját a forint romlásának; nem rendeletek indították el a gépeket, fűtötték a kohókat. Az emberek bizalma, hite nélkül itt semmit se lehetett volna elérni. Ez a bizalom a legjózanabb, a legöntudatosabb munkások, parasztok fejében született meg először, s a kikristályosodott politikai, gazdasági vonal, a hónapról hónapra születő tettekből, mindenki szivében megfogant. Gzép, napsugaras az élet“... Mily kevesen gondoltak ilyenre a novemberi, decemberi sötét napokban! A huszonkét milliárd forint kár oly erővel nehezedett az országra, hogy sokan azt hitték: összeroppanunk alatta. S itt vagyunk, „szép, napsugaras az élet”. Tizennégy-ti- zenöt százalékkal emelkedett az életszínvonal, a raktárak tele árukkal, az üzletek polcai rádióval, mosógéppel, textillel, élelmiszerrel. A bányászati, építőipari, közieke- . désl, kereskedelmi is oktatási dolgozók bérrendezése egy évre számítva több mint négymilliárd forinttal növelték jövedelmüket. S ha jobban körülnézünk, rájövünk, hogy talán nem is ez a legjellemzőbb. Inkább az a körültekintő, felelősségérzetet sugárzó erőfeszítés, amely a jelenlegi helyzet megtartására, a további előrehaladás előfeltételeinek megteremtésére irányul. Alig egy hónapja került nyilvánosságra a munkás- osztály helyzetéről szóló párthatározat, amely kifejti: a lehetőségek számbavétele után azonnal ki kell dolgozni a további intézkedések egész rendszerét. Ez a határozat a maga egyszerűségében is felemelő, nem beszél horribilis számokban, nem tűz ki nagy terveket, hanem a párt egyik alapvető célkitűzését fejezi ki: a lehetőségekhez: mérten a légjobban kielégíteni a dolgozók igényeit, állandóan - javítani életkörülményeiket. Ilyen határozat, csak a legteljesebb bizalom, vezetők és a dolgozók eggyéforrása alapján születhet meg. Ki kételkedik abban, hogy mindez s még más, már ismert tervek megvalósulása az életszínvonal újabb emelkedését jelenti? A két esztendő bebizonyította már. hogy nálunk a szó és a tett nem különböző dolgok. Éppen ez az őszinteség szerzett nagyon sok hívet a vezetésnek, hisz senki sem szereti, ha félrevezetik, szebbnek mondják a menyasszonyt, mint amilyen. A múlt esztendő gyors iramából ítélve, mindenki azt hitte, hogy ebben az évben megint akkorát lépünk előre. A párt idejében figyelmeztetett: nem, nem lehet, egyelőre hiányoznak a feltételek. 1958-ban megszilárdítjuk a múlt évi eredményeket, biztosítjuk, hogy ne lehessen visszaesés és egész minimális javulás várható az életszínvonal emelkedésében. S ha jól dolgozunk, akkor a következő években újabb célokat tűzhetünk magunk elé. Hogy mennyire hasznos volt ez az intelem, az is bizonyítja, hogy már az év közepén kereken egymilliárd forinttal emelhettük a hároméves terv költségvetésének összegét. Az országban milliók értették meg azt az igazságot, hogy a tarisznyából csak annyit lehet kivenni, amennyi benne van. A mindennapos alkotó, építő munka teremthet szebb, jobb életet, csak a ténylegesen megtermelt anyagi javakat lehet elosztani. A két esztendő igazolja, hogy a legnehezebb időben ^ is a párt fogalmazta meg a dolgozók igazi érdekeit. A becsületes, tiszta és őszinte szándékok az elmúlt huszonnégy hónapban dicső tettekké váltak. A mérleg jót mutat és serpenyőjében százezrek, milliók bizalma nyugszik, az a megdönthetetlen hitük, hogy jó úton járunk, a párt és a kormány jól gazdálkodott az ország vagyonával, olyan perspektívát nyújtott, amelyért érdemes megfeszített erővel dolgozni. Hogy is mondta az idős bányász? „így aztán lehet bizalom”.. > BOCZ JÓZSEF 1 felszabadulás óta 1200 hold szőlőt és 4000 hold gyümölcsös! telepítenek Baranyában A Mecsek vidékén már a felszabadulás előtt is virágzó szőlő- és gyümölcskultúra volt. 1945 óta az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok hatalmas területem honosították meg a szőlőtőkéket és a gyümölcsfákat. 'Ez év őszéig összesen 1200 holdon telepítettek új szőlőket és 4000 holdon létesítettek űj gyümölcsösöket a pécsi és a baranyai lankákon. Tizenhárom esztendő alatt tehát majdnem hatmillió szőlőtőke és félmillió gyümölcsfa került a földbe. A felszabadulás óta új borvidékek és új gyümölcstermő tájak is születtek Baranyában. . A mohácsi járásban Babarc és a sásdi járásban. Bikái környékén soha nem folyt számottevő gyümölcs- vagy SKőlőtermelós. A szakemberek véleménye alapján néhány esztendővel ezelőtt nagyarányú telepítés indult meg ezekem a vidékeken, s ebben az állami gazdaságok jármaik alól jó példával A babarci és a bikali gazdaság valóságos gyümölcsöserdőket létesített: ez egyik 300 holdon, a másik pedig 420 holdon. Erőteljesem folyik a híres villányi szőlővldék rekonstrukciója is. A történelmi borvidék legnagyobb „szőlősgaz- dá‘‘-Ja, a Villányi Állami Gazdaság, egymaga mintegy 230 holdon telepített termőszőlőt, 110 holdon pedig szőlővessző- anyatelepet létesített a felszabadulás óta. ügy tervezik, hogy a gazdaságban 1960-ra teljesen befejeződik a szőlők ás felújítása
