Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-12 / 267. szám
»58. NOVEMBER 1*. ' 9 NAPLÓ 5 Körutazás az épülő Baranyában Épül a péca—harkányi út, zalad az autó, körülöttünk leveti ruháját az ősz. A sofőr felszisszen, mert döccen a kocsi: — Vége a jó útnak! — is oldalra pillant — Ott folytatják további -— és szenvedó- . lyesen magyarázza: mennyi megtakarítást jelent ez az új út. Hosszabb ideig tartanak a kocsik, nem dobál a hepehupás út, gyorsabban lehet menni.; » Es mire kibontják szirmukat a virágok, mikor újjáéled a természet, sima, műútszola- gon futnak a gépkocsik, motorkerékpárok egészen Harkányig. A faluban sokan megállnak a keverőgép mellett és oda- odaszólnak ismerőseiknek: — Te is felszeded a régi járdát?! — Fel bizony. Mindenki felszedi, mert * munka nem kampányszerű. Ismét igényeltek cementet, s jövőre tovább építik a járdát. ff égi és új házak Szajkón.-**■ A régiek vertfaluak, vagy vályogból épültek. A mostaniak? Téglából és a legtöbben fürdőszoba is van. Az egyik új háztulajdonos azt mondja: kint át a házakon, ki a mezőre, a múltba. Emlékezik... A ^szigeten ezt mutatják: Idáig ért a víz. Elvitte mindenünket. Sokuknak még a reményüket is. Megálltak, vertfalu, összeomlott házuknál, amikor elvonult az ár és sírtak. Mi lesz velük? Mihez kezdenek ház nélkül, otthon nélkül? Uj táblák a falu végén, új név a helységnévtárban. Vj- Mohács! Három évvel ezelőtt hiába kereste volna valaki: sehol sem találja. Most van: egyenes utcával, új házsorokkal, villannyal ... — Soha sem hittük volna, — meséli egy idős ember. Azután a nagy pusztítás után, senki se merte hinni.. -. És bevezetnek az új házakba. Már nem érződik a mész illata, de érződik valami más: az új házakba megfiatalodott, új emberek költöztek, akik mint gyerek a pajtásokkal, úgy ismerkednek a számukra új életformával, a faluval, a közösséggel. Uj ez nekik — legtöbbjük tanyán, mindenkitől elzárva élt azelőtt. Uj nekik a villany is. Ilyet csak Mohácson láttak. Látták és nem próbálták. Most? Szól a rádió, csak egyet kattintanak és olyan világosságot csinálnak a szobában, amilyet akarnak. Nem is válnának meg tőle semmi pénzért.»» tanulmányozta a hazai és a külföldi istállók gépesítését s azok tapasztalatait használják fel az új istálló berendezésénél. Gépesítik a fejést. Egy női tsz-tagot elküldenek a zengőaljai állami gazdaságba, hogy ott elsajátítsa a gépi fejést és betanítsa majd a társait. A tat kormányt gumikerekű kocsikon viszik be az istállóba és egy rács felhúzása után egyszerre kezdenek enni a tehenek. A jászlakat önitatókkal szerelik fel. A trágyát kapafó- szalag viszi ki az istállóból egy pótkocsira és az mindjárt a szarvasba szállítja. A gépek működését kapcsolótábláról irányítják. Egy ember — az eddigi tíz tehén helyett — az új istállóban huszonötöt gondoz majd, lényegesen kevesebb munkával, mint azelőtt. M agyarszéken így fogadnak. — Hát ha valaki feltámadna, aki ezelőtt 20 évvel meghalt, nem ismerne a falura.-1; Itt is új házak sorakoznak: egyikük csupasz tégláson — majd jövőre bepucolják — másikuk puccoson, csipkefüggönnyel az ablakán, perzsaszőnyeggel az padlóján. Uj földesszoba? Ugyan! Az. már a múlté: parkolás, hajópadlói szobák járják errefelé iS.i.i Uj házaik, új emberek, új háztulajdonosok. A lakásokban villany, fürdőszoba, perzsaszőnyeg, a konyhákban néhol mosógép! Ki hitte ezt 1945-ben? Csak a kommunista só és építkezés, habarcs ■ és mész-szag, — minden faluban ez fogadja az utazót. — Kell már az új istálló — újságolják a beremendi tsz- ben, — mert kinőttük a régit. Emlékszem, Kocsis bácsi, a tsz elnöke azt mondta egyszer: — A mi termelőszövetkezet tünk is olyan, mint a gyerek. Nemrég még jó volt « palatábla, a rövidnadrág, most meg már pantalló, meg írófüzet kell neki. Mennyire igaza van! Rohan az idő és mi gyakran észre sem vesszük, hogy nő a gyerek. Pedig a mi kezünk alatt nő nagyra, egyre nagyobbra... epe-hupás, gidres-g&drös, mint mondják: esténként nyaktörő járda volt 4 nagyharsányi is. Volt, mert egy része ma már nem az. Úgy határoztak: a községfej- lesztésböl 65 000 forintot a járdák rendbehozatalára fordítanak. összefogott az egész falu és kiderült: ebből a pénzből kereken 1 368 méter járdát építhetnek, méghozzá betonból. A kőbánya a munkaidőn kívül és vasárnap anyagot szállított, a D£\DÁV betonkeverőgépet kölcsönzött, amely mellé kezelőt is adott. Bizony, — Száznegyvenezerben van nekem ez a ház..» — Szép pénz! De a ház is szép.it — Azt meghiszem. — De miért most, deresedő fejjel épített magának házat, miért nem előbb? — Cseléd voltam én kérem... — és mintha minden arcizma megmerevedett volna, úgy tenehiz lenne ráismerni a régi Magyarszékre, átolyban, az Uj Elet Tsz gazdaságában új szarva s- marha-istálló épül. A termelő- szövetkezet másfélmillió forintot költ az istállója. Azért kerül ilyen sokba, mert kísérleti istálló is lesz egyúttal: olyan belső gépesítéssel, amely szinte egyedülálló az egész országban. Az Uj Elet Tsz elnöke, a Kossuth-díjas Kaszapo- vics András, előzőleg alaposan fák, akik amikor ezekről beszéltek, sokan kinevették őket — Ugyan menjenek már valahova! Fürdőszoba a munkás nak, parasztnak? Na ez is jó vicc! — és nevettek. C zalad a kocsi, jól esik az apró döccenés. Köröskörül zöldell a vetés, traktor szánt a földeken és Három évvel ezelőtt még nem volt a helységnévtárban ez a község, amelyet Uj Mohácsnak kereszteltek, amott tehénfogat vonszolja az a tehénfogatnál, csakhogy itt ekét. Micsoda kontraszt, mi- vannak olyan házak is, ame- csoda ellentét! lyeknek az elejét már tég'áRégi és új házak! Szalma- val rakták be, hogy ne mond- tetősek, vertfaluak, téglából hassák: a gazdája nem tart léépültek, palatetósök. Ugyanaz pest a fejlődéssel, az ellentét, mint a traktor és SZADA1 JÁNOS Betonjárdán kopognak már a tflsarkú cipők Nagy harsány ban. Művelődési otthont avattak Matty on Matty község lakosai november 7-én ünnepélyes keretek között avatták fel 137 ezer forintos költséggel felépült új művelődési otthonukat. Az otthon létesítéséhez a község lakosai mintegy 45 ezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá. Jelentős támogatást kaptak a községi pártszervezettől, vala- lamint a járási tanácstól. Az otthon szép függönyei a helyi nőtanács áldozatkész munkáját dicsérik. Villamosítják az abaligeti barlangot Uj idegenforgalmi átvonuló ssállások létesülnek Az idegenforgalom szempontjából az a legfontosabb, hogy először megfelelő körülményeket teremtsenek. Gondoskodni kell jó utakról, szállásról, s a műemlékek ízléses bemutatási formájáról. Hogy valósul ez meg Baranyában? Gál Béla elvtárs, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője így nyilatkozott erről: — Méltán vonzották megyénk be az idegeneket olyan jelentős ! objektumok, mint a siklósi I vár, amelyet — nem is számítva a külföld ieiket — 27 500 ember nézett meg. Az abaligeti barlangot 3500-an, Szigetváron pedig 8700-an tekintették meg a műemlékeket. • Gál elvtárs elmondta, hogy az Idegenforgalmi Hivatal másfél éves fennállása óta igen sokat tett Rendbehozatta az elhanyagolt abaligeti barlangot és több romos műemléket. Siklóson és Pécsváradon mér a nyáron is biztosítottak olcsó és kényelmes idegenforgalmi átvonuló szállásokat amelyeknek számát jövőre növelni fogják. — Abaligeten befejezéshez közeledik egy 20—22 ágyas turistaszálló építése és remélhetőleg tavaszra mór sok kirándulónak nyújt kényelmet. Megvalósul a jövő év folyamán a barlang villamosítása, s a barlang elé csónakázó tó létesítését tervezik. Jelentős összeget fordítunk a harkányi vendéglátó korszerűsítésére, parkírozásra, ivóvízellátás megjavítására. \ beremendi tsz. új istállót épít. Szajkón is új házak kerülnek a régiek helyébe.
