Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

NAPLÓ 1958. NOVEMBER 9. Változások a színház közönségszervezésében Munkáselőadásokat szervesnek A színházi közönségszervezésnek F. is van­nak, ha nem is nagyon régi, de „haladó hagyo­mányai”. Főleg az 1949—53-as évekre, a színházak államosí­tásának első éveire gondolok, amikor több ezer munkásbér­let volt forgalomban; Ezeket az eredményeket bi­zonyos műsorpolitikai helyte­lenségek, később az ellenforra­dalomnak a korábban jól ki­épített aktíva-hálózatban való kártevése meglehetősen csor­bította. Tisztában vagyunk azzal, hogy a korábbi eredmények el­érése, majd . túlszárnyalása nem történik meg egy hónap alatt. A legfőbb ideje azon­ban, hogy a párt. szakszerve­zet, a Hazafias Népfront és a társadalmi szervezetek kultu­rális egységeivel együtt ezt a munkát hatékonyabban foly­tassuk. A színház közönség- szervezői hálózatában á jelen­legi legfőbb hiányosság az üzemi közönségszervezők több­ségének hiányos politikai kép­zettsége. Az üzemi pártszerve­zetek valahogyan „sajnálják” a közönségszervezés 1 munkára beosztani & politikailag kép­zett, agilis aktíváikat. Ugyan­így áll a szakszervezetek üze­mi szervezeteiben is a helyzet Pedig.ez helytelen. Az állam soha ennyit szín­házra nem költött, mint ma. Ez vitathatatlan. A felszaba­dulás előtt vidéken olyan pla­kátot nem Iáhatott a közönség, amelyen egy évadon belül az 50—75, sőt a 75—100 széria­szám díszelgett volna vastag piros betűkkel. Az előadások művészi és technikai színvo­nalának emelkedése pedig ki­tünően érzékelhető a színház nézőteréről, nem is kell sta­tisztikai könyveket böngészni. A művészi mérce magasítá­sához még nagyobb látogatott­ság szükséges. Ennek viszont szinte egyedüli útja, hogy olyan embereket kell rendsze­resen színházlátogatókká ten­nünk, akiknek nagyobb részét csak ritkábban lehetett a né­zőtéren látni. A kimeríthetet­len „nézőtartalék” a munkás­ság. A nézők számát szociális összetétel szempontjából vizs­gálva ugyanis kitűnik, hogy még a gyári csoportos jegy­igényléseknél is a látogatók zöme az alkalmazotti, admi­nisztratív dolgozók köréből adódik. Nem az a baj, hogy az értelmiség rendszeres szín­házlátogató, de az igenis baj, hogy nem fordítanak energiát arra az üzemekben, hogy a kétkezű munkásokat rendsze­res színházlátogatókká tegyék. Az elmondott problémák I meg-( * okiá-/ sára vannak is elképzeléseink. Műsortervünk alapján kivá-\ Jasztjuk a megfelelő napokat! az egyes szakmák egy napra) való szervezésére, munkás-] előadások keretében. A szín­ház egész kollektívája szívesen/ találkozna egy-egy munkás-) előadás keretében bányász vasas, építő, vasutas, postás,( közalkalmazott, közlekedési, ( kereskedelmi, egészségügyi) dolgozókkal. E tervnek azon­ban döntő feltétele, hogy ne- csak a párt felsőbb szervei, hanem az üzemi kommunisták is tegyék magukévá ezt az ügyet es példát mutatva győz­zék meg munkástársaikat ar­ról, hogy feleségükkel, férjük­kel időnként színházba is kell járni, mert ez is fontos a kul- túrálódás, az általános művelt­ség gyarapítása érdekében. Nem igaz, hogy nincs meg az igény a munkásokban a magasabb színvonalú színdara­bok iránt. Igenis megvan. Csak frázismentesen, egyszerű sza­vakkal meg kell győzni őket. hegyen esemény egy-egy jobb színdarab kollektív meg­tekintése, legyen > beszédtéma otthon és a munkaszünetek­ben, hogy ezáltal is fejlődjék a fizikai munkások kritikai ér­zéke, hogy emelkedjék általá­nos műveltsége és nem utolsó sorban, hogy a munkások kri­tikája nyomán tovább fejlőd­jön a színház is. Ha egyesek azt mondják, hogy nincs idejük színházba Valószínű, hogy ilyenféle gondolatok vezették az MTH igazgatóságát, párt- és szak- szervezetét, amikor ipari ta­nulók részére MTH-s előadá­sok tartását határozták el és azonnyomban szerződést is kö­töttek Gorkij „Ellenségek” cí­mű darabjának két teljes elő­adására. Úgy gondolom, helyes útra lépünk, ha a fent elmon­dottakat megvalósítjuk és meg­értéssel fogadják az illetékes szervek is, még ha ezáltal egy kis többletmunka is hárul rá­juk; hogy ez a kérdés ko­Meggyőződésem, j moly tanulmányozást érdemel, mert — talán furcsán hang­zik — nem elégségesek a fo­rintmilliók a sikerhez, azt is el kell érni, hogy ezekért « milliókért elsősorban azok tapsoljanak, akiknek a pénzé­ből és akikért ezeket a millió­kat a ßzinhäz támogatásához adja a kormány. Édes Anna Magyar Hím A# űvészi L’*- rázott fűm, megható- időben és tér­ben történő cselekménnyel. Ha csak ennyit mondanánk róla, már ez is kiemeli az át­lagfilmek közül. Az Édes An­na című film pedig nemcsak hogy jobb és művészibb az utóbbi időkben látott számos magyar filmnél, rcanem a a finn­Megnyílt-magyar népművészeti kiállítás Dr. Eh maiin Béla, á színház szervező titkára. járni, meg kell nekik mondani, ,,,,, ......................................................................... re ho gy ez nem igaz, mert ha az-’ előtt tudtak látástól vakulásig dolgozni, akkor most ráérnek este héttől tízig családjukkal színházba menni; A kérdés adminisztratív ré­szét tekintve igen nagy fel­adatot kell vállalniok a szak- szervezeti területi bizottságok kultúrfelelőséinek. Nekik kell szakmánként az egyes üzeme­ket összefogniok és üzemi szer­veiken keresztül a fő agitációs és jegyelosztó szerepet vállal­niok. E munkához pedig az üzemi pártszervezeteknek kép­zett aktíváikat kell adniok. Nem hivatkozom SZOT-hatá- rozatokra, amelyek ezt előír­ják a területi bizottságok ré­szére, de igenis hivatkozom az MSZMP nemrégiben megjelent művelődési politikai irány­elveire, amely ha tételesen nem is, de szelleménél fogva minden kommunista vezető és párttag részére szinte kötelező­vé teszi e feladat megvalósí­tását; ' Szombaton dél- előtt finn-magyiar népművészeti kiál­lítás nvílt a városi művelődési ház­ban. A megnyitó be szédet Berki Fülőp elvtáns, a városi ta­nács elnökhelyette­se mondotta. Berki elvtárs el­mondotta, hogy 1956-bam Lahti • vá­ros polgármestere járt városunkban, s ezt a látogatást vá­rosunk vezetői 1957 ben viszonozták. — Már akkor, ott Finnországban fel­ajánlották finn ba­rátaink, finn nép­művészeti dolgokat küldenek nekünk, hogy megmutathas­suk a baráti magyar népnek. — Ezek a köté­nyek, falvédők — mutatott a finn szőt tesekre Berki elv­társ - berek tumát tükrözik. A környezethez, Való önkéntelen álkal- macakodás . jele, hogy ,a .mintájkban, falcra, erdőkre, ’ vi­tesek, kötények mel; lett magyar népi: kerámiákat, gazdag; baranyai szőttese-; két, ormánsági ba­bát is látunk.: Miért? - -— Azért — mond; (a Berki ölytárs, a finn em- . mert .mi js küldünlf i temperámén-' mgjd a mi népünk! munkájából, s így'! párhuzamosan állít-] juk . ki a kikülden- dő anyagot. Kül- díigk;, kottákat ésj könyveket, színes! legjobb magyar filmek kö­zött a helye. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéből ké­szült produktum a proletár­diktatúra bukása utáni első hónapokban játszódik. Édes Anna egy kis cseléd, aki sze­rétéire, megértésre, megbe­csülésre vágyik. Ű jó, kedves az emberekhez, de az élet nagyon kegyetlen hozzá. Durva, brutális keresztapja erőszakkal kényszeríti, hogy hagyja ott régi munkahelyét s álljon- be mindenes-cseléd­nek Vizy méltóságos urék- hoz. Vizyné embertelenül dolgoztatja s mindezért a konyha sarkában egy össze­csukható tábori ágyat kap s maradékot az urak asztalá­ról — de ezt is csak kivéte­les alkalmakkor! Csak egy ember gyengéd, kedves hoz­zá, Patikárius Jancsi, az urék rokona, hogy ’ kihasználja a lány odaadó szerelmét, alá­zatát. Rövid idő múlva ő is eldobja magától. Anna egy kínálkozó házasságban ke­resné menedéket, hogy vég- a maga ass'zonya legyen, de keresztapja az öklével kényszeríti ' a maradásra. Megsebzett lelke ettől kezd­ve nem talál megnyugvást. Amikor Vizy ék államtitkári kinevezésüket nagy estéllyel ünnepük, az úrék szégyenük előkelő vendégeik előtt a „hagymaszagú“ kis cselédet, ö már csak arra. Jó, hogy ■ süssön, főzzön, takarítson. Ekkor határozza el, hogy megszökik, elmegy a gyűlölt háztól. Már elmentek a ven­dégek, Anna az asztalt szedi le, amikor a hálószobából felcsattan Vizyné ingerült 'hangja: „Anna. maga idióta, menjen már.“ A lány egész testében megremeg, iszonyú arckifejezéssel néz maga elé. Pillantása a késre esik. Las­san megmarkolja és ijesztő lassú mozgással megindul vele a hálószoba felé. Voná­sain valami furcsa mosoly ül, szemében rettenetes elha­tározás. Meggyilkolja zsar­nokait. A filmekre általában nem jellemző, hogy az öt követel­mény — megfelelő tartalom, rendezés, színészi játék, fény­képezés és kísérőzene — szerves egységben legyen, valamennyi követelményt maradéktalanul ’megvalósít­sa. Az Édes Anna című film pedig eleget tesz ezeknek a kritériumoknak. Elsősorban a rendező, Fábri Zoltán érde­me, hogy a történet vala­mennyi részlete a fő monda­nivalót támasztja alá: meg­mutatni Édes Anna szerény­ségét, kiszolgáltatottságát, nyomorúságát. A címszerepet játszó Tö- rőcsik Mari, valamint Mezey Mária, Fülőp Zsig- yiond, Koúács Károly, Gobbi Hilda, Makjáry Zoltán, de az epizódszéreplők is kivétel nélkül nagyszerű színészi munkával járultak á film sikeréhez. (—ray) zekire éfMékézöiík/ fffmét a 2 000 éves] Kézimunkáikban fő Pécsről. Ezzel is; leg a sötét tónusú színek dominálnak. A szép finn szőt­szoroeabbra akar-! jük fűzni a két nép] közti barátságot^ Új irodalmi folyóirat: a Csütörtökön, hatodi- kán vásárolhatták elő­ször t. a. . járókelők;, az újságárusnál a „jelen­kor”-!, a Baranya megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront irodalmi-művészeti folyóiratát. A folyóirat szerkesztő bizott­sága előszavában megállapítja, ) ,Azok a régi szép idők...1 KOLDU m IYER izikai és szellemi inségmun- Sok ezer pécsi munkás borzongva ém- kások lézengtek a város- lékezik két szóra: „Littke-kaszárnya“, ban, éltek á mának. Csák Mi 'volt ez?, így. nevezték azt: a terüle­A KISZÖY választási nagygyűlése A KISZÖV és a Népfront közösen, « Hazafias (/ november^ 7-re, péntekre választási nagy- v gyűlést hirdetett. Este 6 órakor^ már mintegy négyszázötven 0 kisipari szövetkezeti dolgozó' jelent meg a KISZÖV Megye utcai kultúrtermében. Vala-( mennyien nagy érdeklődéssel hallgatták Erdős József elv- társnak, az OK1SZ elnökének tájékoztatóját azokról a kérdé-' «ékről, amelyek legjobban fog­lalkoztatják a kisipari szövet-^ kezeti dolgozókat. Erdős .József), elvtórs ismertette a kisipariX szövetkezeti mozgalom ered-'' ményeit, majd elbeszélgetett a( szövetkezeti dolgozókkal. Ez­után jólsikerült családi est1 ■következett. yászos társadalmi rend szo­morú esztendeit vádolják és tetemre hívják ezek a ,Pécs város, koldulás meg­váltás“ feliratú bélyegek, az 1930-as évek 10 filléres könyörado- mányai. ötágú korona, alatta a pajzs és benne „10 fillér“. Az ötágú koronás társadalom ezekkel a bélyegekkel pró­bálta enyhíteni a nyomort..; Volt mit enyhíteni. Olvasd a város inségmunka irodájá­nak jelentését. Olvasd és emlékezz! ,/Az 1936—1937 és 1938-as években Pécsett inségmunkán havonta 100-tól 770 fö dolgozott. A téti hónapokban ez a lét­szám emelkedett 1040-től 1200-as lét­számig. Munkabérük ebben az időszak­ban 11 pengő körül volt.“ 11 pengő! Egy hónapra égy család­nak! A hivatalos irat szerint télen te­hát 1200 inségmunkás dolgozott. S ez az 1200 ember még ennek az inség- munka-lebetuségnek is örült. Nem kellett éhenhalniok ... De nemcsak 1200 ember szorult Pé­csett az inségmunkára. a „koldulás meg váltás“ bélyegekből befolyt összegre, nmelynek egy részét az inségmunkásol bérének fedezésére fordították. „A munkanélküliek száma Pécsett az 1929— 1930-as évben 4000—5000 volt“. — Ez hivatalos adat. Kommentárrá nines ragksé«. a mának! Számukra a hob- nap csak nagy kérdőjel volt. igaz, volt nyomorenyhítő akció s voltak ennek az akciónak ,szerény munkásai“ is. Visnya Ernőmé például, a hírhedt pécsi bankár felesége is tevé­kenykedett az akcióban. A Nőegylet­ben jöttek össze az úriasszonyok és cso­magokat osztottak a szegényeknek. „Vegyétek isten ajándékát“ — s nyúj­tották a csomagot, személyenként fel kiló babot... A városházán külön osztály foglal­kozott az inségmunkával, a nyomor­enyhítéssel. Diplomás emberek dolgoz­tak ezen az osztályon, osztottak be — tét, amely a mostani Béke-sörözővel szemben terül el. Itt vették, fél áz ínség- munkásokat. itt álltak sorba a rongyos- ruhájú emberek, várva a munkaalka­lomra. Itt és nem a városházán! Hogy is engedték volna a városháza folyosói­ra a mezítlábas, nyomorúságos külsejű émbereket? Még bepiszkolták volna az épület futószőnyegeit.,. Emlékezésnek az inségmunkások helyzetére talán elég is ennyi. Keserű kenyér volt.ez. Kolduskenyér... e nem kerestek sokkal job­ban a szakmunkások sem. Egy 1934-ből származó nap­számjegyzék került elő, fe­lül a munka megnevezése; „Méltóságos lovag dr. Vasváry Ferenc úr részére Pécs. Király utca 19. sz. házánál áz udvari részen végzett kömű- vesmunkálatok.“ Alatta a munkások neve, ledolgozott órájuk, munkabérük. A hosszú listából csak két nevet említ­sünk: Moprán Károly, összes órák szá­ma 40. összes kereset 7,60 pengő, Dor­kás Bálint, összes órák száma 48, ösz- szes kereset 10,36 pengő. „A munkabér, a munkaerő ára, cincog zsebünkben...“ — irta József Attila. Koronás világ, koronás bűnei., GARAY FERENC-.nyer row. Ti hogy a folyóiratot eszköznek tekinti, az írók, művészek felso­rakoztatására a munkás osztály oldalán, a párt politikája mel­lett. Tartalmában is ezt a cél* kitűzést igyekszik szolgálni a .Jelenkor”, amely lapjain har­minchárom dunántúli írót, köl­tőt, művészt szólaltat meg. olyan művekkel lép az olvasó­közönség nyilvánossága elé, amelyek méltán képviselik az ország egyik leggazdagabb tá­jának, a Dunántúlnak az iro­dalmát. A folyóirat mintegy száz oldalon közöl szépprózát és verseket, további harminc­két oldalon pedig érdekes és értékes írásokat találunk a néprajz-népművészet, a képző­művészet és zeneművészet tárgyköréből. Simon Béla, Mar- 'tyn Ferenc, Bezzegh Zoltán képei és rajzai teszik változa­tosabbá új irodalmi és művé­szeti folyóiratunkat. 0 A „Jelenkor” első számának ^bíráló "elemzésére még vissza­térünk lapunkban. Pénzügyi dolgozók választási gyűlése A Hazafias Népfront novem- )ber 12-én délután 5 órakor vá­lasztási gyűlést rendez a KP- ÍVDSZ József utcai kultúrter­emében. A választási gyűlés ) előadója Szentistványi Gyulá- \né elvtársnő, a városi pártbi- ./.ottság ágit. prop. osztályának / vezetője. o: ha akadt — munkára fizikaiakat, szel­lemieket. Munkavállaló iétt volna. .. Erről igy beszél az írás: ...4.2 értelmi­ségiek körében szintén súlyos a helyzet. 196 szellemi szüksegmunkás. foglalkoz­tatásáról keli gondoskodni“. Fizetésük: havi 30 pengő! S a következő sorok még ennél is tragikysabb helyzetről tudósí­tanak: „De foglalkoztatásukat ilyen csekély bér mellett is csak úgy lehet biztosítani, hogy minden második hó­nap számít alkalmazásnak, a közbeeső hónapokban teljesen díjtalanul dolgoz­nak“t A Magyar Rádió pécsi adója A ■i ma délután 17 óra 30 perctől 'hangképekben számol be Aczél ()György elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Knz- V ponti Bizottsága tagjának, or­szággyűlési képviselőjelöltnek /Jvajszlól választási nagygyülé- X sóról. j A Budai II. pártszervezet 7ezúton is értesíti a népnevelő­iket, hogy hétfőn, november ■,10-én este hat ólakor népne- ' velő-értekezletet tart a part- /szervezet helviaégévien. Kérjük Ja népnevelők pontos megjele- Xftesét. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents