Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

1958. NOVEMBER 9. NAPLÓ 3 Az építőipari dolgozók választási nagygyűlései Jelöltjeink Laki István elvtárs, áss MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának beszéde Mintegy 1209—1300 építőipari dolgozó gyűlt össze november hetedikén délután öt órakor a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat Tüzér utcai kultúrtermében, hogy meghallgassa Laki István elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Ba­ranya megyei Bizottsága első titkárának beszédét. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Nemes kéri László elvtárs nyitotta meg az építőmunkások választási nagygyűlését, majd Laki István elvtárs lépett a mikrofon elé. ;Dr. Hutli Tivadar Gruber Erzsébet Laki elvtárs elöljáróban megemlékezett a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójáról, beszélt, annak jelentőségéről, világot formáló és átalakító erejéről, saját éle­tünk fejlődésére gyakorolt ha­tásáról. Majd a közelgő válasz­tásokról szólt* — Ezekben a napokban szer­te az országban — mondta — a dolgozókhoz fordulunk s megkérdezzük, hogy helyes­ük-e pártunk és kormányunk, országgyűlésünk eddigi csele­kedeteit és segítségüket kér­jük hazánk felvirágoztatása ér­dekében végzendő további munkánkhoz. Szerte az országban a dol­gozók hatalmas érdeklődése jellemzi a választási előkészü­leteket. A választóknak mintegy 40— 50 százaléka vett részt a je­lölő gyűléseken. Bátran véleményt monda­nak a tanácstagok és képvise­lők eddigi munkájáról. Újra megválasztásra javasolják azo­kat, akiknek tevékenységével messzemenően meg vannak elégedve, de ugyanakkor éle­sen megbírálják azokat, akik a munka során nem mutattak tellő önzetlenséget és odaadást a dolgozó nép ügye iránt. Ezek helyett új, megfelelőbb szemé­lyeket javasolnak a munkások, a dolgozó parasztok és értel­miségiek soraiból, Őszintén és nyíltan megmondjuk, hogy mit akarunk Persze, nagy hiba lenne azt hinni — mondta a következők­ben Laki elvtárs —, hogy ha­zánkban mindenki lelkesedés­sel veszi tudomásul azt, ami a felszabadulás óta, vagy az el­lenforradalom óta történt. Ellenségeink persze arról be­szélnek, miféle demokrácia az, ahol nem indul több párt a választásokon. Mi megértjük ezeknek az uraiknak az ácsar- kodását és elégedetlenségét. Elsősorban azt fájlalják, de mi erre büszkék vagyunk, hogy az eddig lezajlott jelölő gyű­léseken egyetlen egy főherce­get, egyetlen grófot, egyetlen földbirtokost, egyetlen tőkést sem jelöltek a választók. Ter­mészetes, hogy ezek az urak nem szívesen és nem könnyen törődnek bele a sorsukba, gán- csoskodnak, nehezítik építő­munkánkat s minden tőlük tel­hetőt elkövetnek, hogy hata­lomra kerüljenek és visszasze­rezzék azt a paradicsomot, amelyből a dolgozó nép kibil­lentette őket. Ezek az urak beszélnék ar­ról, hogy nálunk nincs demok­rácia, nincs egyéni szabadság, amely alatt ők a dolgozó nép kizsákmányolásának a szabad­ságát értik. Ebben a kérdés­ben ml nyugodtan megmond­hatjuk, hogy ilyenfajta szabad­ság nincs és soha senki számára nem fog­juk megengedni olyan rend­szer visszaállítását, ahol az egyik ember a másikat ki­zsákmányolhatja. Aas cint ult cjjy évtized alatt AOO milliárd forint értékű beruházást hajtottunk vég-re A továbbiakban arról be­szélt Laki elvtárs, hogy sem­mi sem térítheti el a magyar dolgozó népet a szocializmus ügyétől. Hiába próbálkozott a belső ellenség a nyugati im­perialisták segítségével ellen- forradalom kirobbamtí'sával, népünk felülkerekedett az el­lenforradalmi erőkkel szem­ben és a párt, a munkás-pa­raszt forradalmi kormány a Szovjetunió és a testvéri né­pek segítségével kivezette né­pünket a nehéz, válságos hely­zetből. A párt és kormányunk, bá­tor fellépésével, a dolgozó tömegek támogatásával meg védte a népi tulajdont, gá­tat emelt a tőkések és föld- birtokosok kisérletei elé és azoknak nem sikerült visz-, szaállitani a kizsákmányo­lást. a nyomor és a munka- nélküliség rendszerét, ségű és felesleges volt és aka­dályozta az életszínvonal emelkedését. Vajon igaz-e ez? Az elmúlt alig egy évtized alatt mintegy 100 milliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre, amely meg változtatta népgazdaságunk összetételét és megváltoztat­ta az ország arculatát is. Olyan hatalmas létesítmé­nyek épültek, mint Sztálinvá- ros, Komló, a borsodi és vár­palotai kooperációs létesítmé­nyek, és a jól ismert erőmű sorozat. Mindemellett jelentősen megváltoztak a dolgozók élet- körülményei is, kulturális, szociális és egészségügyi vo­natkozásban egyaránt. Alapvetően megváltozott az építőipari munkások helyzete Laki elvtárs ezután a polgári parlamentarizmus és a népi de­mokrácia által biztosított sza­badságjogok közötti különb­ségekről beszélt. Emlékeztetett arra, milyen ravasz és csalárd módon szerezték meg a parla­menti többséget maguknak az uralkodó osztály képviselői és miképpen tette lehetetlenné a felsőház kinevezett tagjainak a rendszere azt, hogy bármi­lyen, a dolgozók érdekeit szol­gáló törvény létrejöhessen. Ugyanakikor valamennyi kép­viselőjelölt fűt-fát ígért a dol­gozóknak, bazudoztak, nem mondták meg nyíltan igazi szándékaikat. A régi rend uraival szemben mi — mondta Laki elvtárs — őszintén és nyíltan meg-1 mondjuk, hogy mit akarunk. Mi megmondjuk azt, hogy a szocializmust építjük, hogy nálunk proletárdiktatúra van. A hatalmat a munkás­osztály gyakorolja, szövet­ségben a dolgozó parasztság­gal. Mi megszüntettük a ki­zsákmányolást és lehetősé­get sem adunk arra, hogy egyik ember a másik ember bőrén élősködjek. Mi nyíltam megmondjuk, hogy nincs és nem is lesz a volt uralkodó osztályoknak sem az országgyűlésben, sem a tanácsokban politikai képvi­seletük. Ahogy a dolgozóknak nem volt szavuk a tőkés rendszerben, úgy nekik sincs és nem is lehet szavuk a mi rendszerünkben. Ezután az építőipar helyze­tét, fejlődését vázolta Laki elvtám Ma már szinte feledésbe me­rült, hogy Magyarországon más fajta építőipar is volt, mint íjhdlyen most van. Sokan már nem is ismerik az építő­ipari dolgozók nyomorúságos helyzetét és sokan mór arról is megfeledkeznek — mivel az építőipari dolgozóik száma a többszörösére emelkedett a fel szabadulás előttinek és nagy egészében szinte egész évben el van látva munkával, — hogy a felszabadulás előtti Magyarországon munkanél­küliség is volttá Az is már egészein termé­szetesnek tűnik, hogy az épí­tőipari dolgozók nem a szabad ég alatt, várótermekben, vagy a Teleki téren, töltik szabad idejüket, hanem vagy felvo­nulási épületekben, sokkal rendezettebb körülmények kö­zött, mint azelőtt, vagy mint már most is egyre sűrűbbé vá­lik, olyan szállodákban lak­nak, amelyek úgyszólyám a legkényesebb igényeket is ki­elégítik. De szükséges beszól­ná olyan munkafolyamatok gépesítéséről is, amelyek az­előtt szinte jellemzői voltak építőiparunknak. Mint pél­dául az emberi erővel való földkitermelés, habaircskészi- tés, habarcsihordás vagy épí- tőanyaghordás az épületek emeleteire. Ma már ez is a múlté* A legnehezebb fizikai erő­kifejtést követelő munka- folyomatok nagyrészt gépe­sítve vannak és egyre in­kább arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb munkafo­lyamatot a gépek végezzék el. A következőkben Laki elv­társ foglalkozott az építőanyag ipari dolgozók megváltozott életével és szólt a mérnökök és az építőipari műszakiak helyzetéről. ' A felszabadulás előtti hely­zetről nem kívánom a magain véleményét bővebben kifejte­ni — mondta —* ^ Egyrészt, ment az idősebb mérnökök és technikusok nagyon jól emlé­keznek arra, hogy mj volt ak­kor a helyzet. De azért sem milyen is volt a felszabadulás előtt a mérnökök és techniku­sok helyzete Magyarországon. Ez a dokumentum 3 658 bu­dapesti mérnek adatait dol­gozta fel, ami a budapesti mérnökök kétharmad részét jelentette. A mérnökök fele napi nyolc óránál többet dolgozott, 17 százaléka pedig 10 óránál is többet dolgozott naponta. — Főként az idősebbek. A fiata­lok napi 4—6 órai munkánál nem kaptak többet. A doku­mentum szerint: „A fiatalok­nak munkaalkalmak híján nem állt módjukban a nap Egyetemi tanár, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem rektora, s most országgyűlési képviselőjelölt. Szegény szülők gyermekeként kezdte el küzdelmes pályafutását. Már a középiskolában, majd ké­sőbb az egyetemen is, a tanulás mellett a létfenntartásról is gon­doskodnia kellett. Hatvankét éves kora ellenére ma is fáradhatatlanul dolgozik. Többek között a nevéhez, munkás­ságához fűződik a pécsi urológiai klinika megvalósítása Is, amely az országban a második Ilyen in­tézmény. Jelenlegi kutatási témája az arogenitális tuberkulózis és eb­ben a témakörben készült 400 ol­dalas monográfiáját az Akadémiai ; Kiadó német nyelven jelenteti ; meg a közeljövőben. ; — Nagy kitüntetés számomra — 1 mondotta, — hogy az új orvostu­dományi egyetem tervrajzát én írhattam alá és nem kisebb meg­tiszteltetés számomra uz ország- gyűlési képviselőjelöltségem sem. Ezen új megbízatásom még inkább arra kötelez, hogy a további ok­tató és tudományos munkám so­rán még sok jól képzett, a szo­cializmushoz hű, hazáját, népét A sásdi járás asszonyai jól isme­rik Gruber Erszébetet. hisz pana­szaikkal, problémáikkal gyakran hozzá sietnek, s 6 mindenre talál orvoslást, valamennyiök ügyét a sajátjának tekinti. Gazdasági cselédek gyermeke. Jól emlékszik a cselédasszonyok sanyarú sorsára, akiknek kétsze­res szenvedés jutott osztályrészül és nagyon kevés megbecsülés a társadalom részéről. A felszabadulás lényegében meg­változtatta a nők helyét és szere­pét. Azonban nem tagadhatjuk, hogy a kenyérkeresö, a dolgozó nők és anyák helyzete még ma is nehezebb, mint a férfiaké. Grub-r Erzsébet a sásdi járás nőtanácsá­nak a titkára, azért dolgozik, har­col, hogy ezen segítsen. A cselédek gyermekét, az egy­kori napszámos lányt most kép­viselőnek jelölték, hogy — miután megválasztották — még eredmé­nyesebben képviselhesse a nők érdekeit. HO ezer lakást építünk lÄttt-ig {.szolgáló orvost neveljek. tekintélyes neszében parlagafi„„Mtw^„> .......................... he verő munkaidejüket kihasz­nálni.“ A megkérdezett mérnökök 42 százaléka egyáltalán nem volt szabadságon. A mérnöki kamara becslése szerint a mérnökök közel egynegyedé­nek keresete nem érte el a lét­minimumot, illetve munkanél­küli volt. Arról is beszél a dokumen­tum, hogy a műegyetemen évente 422 oklevelet adtak ki, viszont munkalehetőség csak 130—150 fiatal mérnök számá­ra volt biztosítva.­Idősebb műszaki dolgozóink­tól — mondta Laki eivtárs — nem egyszer hallottam már azt, amiről a dokumentum beszél. Őket, úgy vélem, nem kell meggyőzni arról, hogy je­lenlegi életük jobb, mint volt és jobb lesz, mint amilyen ma. A fiatal mérnökeink és technikusaink felé azon­ban nem árt ez az emlékez- tetés. Nem árt, ha arra figyel­meztetjük őket, hogy Az ellenforradalom leverése óta eltelt két év alatt mun­kásosztályunk és -egcsz dol­gozó népünk sokat tanult, po­litikailag érettebb lett, foko­zódott ébersége, megedződött az ellenforradalom ellen ví­vott harc tüzében é6 megta­nulta, hogy jobban kell vi­gyázatunk a nép hatalmára* Ezután arról beszélt Laki elvtárs, hogy az ellenforradal­mi és revizionista propaganda igyekszik az első ötéves terv megkezdése utáni időszakot általában negatívan értékelni. Az elkövetett hibákat igyekez­nek a proletárdiktatúra tör­vényszerűségeiként feltüntet­ni, holott ezek éppen a mar- xizmus-leninizrnus elveinek megsértéséből adódtak. Sok­szor felmerült az ellenforra­dalom előtt és az ellenforra­dalom idején, hogy a végzett munkánk nem nagy jelentő­az egyetemről kikerülve fo­gadják el népi demokrá­ciánk által nyújtott munka­lehetőségeiket, dolgozzanak becsülettel és nagy akarás­sal, sajátítsák él minél job­ban tudományukat, alkossa­nak sokat és csak azután kérjenek. Sok fiatal műszakánál ez ép­pen fordítva van. Úgy vélik sokan, hogy ők már eleget tettek hazájuk és népük iránti kötelességüknek azzal, hogy a diplomát megszerezték és népi demokratikus álla­munkon a sor, az ő követelé­seiket kielégíteni. Feltétlenül kívánom a magam vélemé- hasznos lenne, ha az ilyen fia- nyét elmondani, mert a ke- tál műszaki dolgozóknak az zömbe került egy olyan doku- idősebbek elmondanák saját menlum, amely jól elmondja, régi életük folyásét. A hároméves terv előirányzatait némileg- módosíthatjuk A hároméves terv során nem is számolunk a beruh á­Az ország építőiparának a hároméves terv során mintegy 35 milliárd forint értékű épí­tési és szerelési munkát keli elvégeznie, 1960-ban hozzáve­tőlegesen 20 százalékkal kell többet termelnie, mint 1957- ben. A termelés emelkedését jórészt a termelékenység eme­lésével kell biztosítani. Az ÉM építőiparának mintegy 16 százalékkal kell emelnie a termelékenységét. Ez nem lesz könnyű feladat — mond­ta Laid elvtáns — és igen szi­gorúan kell t akarékodnunk az építőanyagokkal, különösen a fa- és vasanyaggal. A hároméves tervben az építőiparnak 3500 új általá­nos iskolai é6 80 új közép­iskolai tantermet kell felépí­tenie, valamint 110 ezer la­kás építését kell befejeznie. Ez évenként 37 ezer lakás építését jelenti, ami körülbe­lül 16 ezerrel több az első öt­éves terv során évente fel­épült lakások számánál. A hároméves tervtörvény előírja azt is, 1— mondta a to­vábbiakban — hogy az építő­iparnak fokozott mértékben kell alkalmaznia a korszerű építési anyagokat, szerkezete­nagyobb építési központok­ban állandó munkásszállá­sokon lakjanak dolgozunk az ideiglenes felvonulási munkásszállók helyett. Az ipar fejlődése, a terme­lékenység növekedésével pár­huzamosan az építőipari mun­kások átlagbére is fokozatosan emelkedik. A terv a reálbérek évenkénti két százalékos emel­kedését irányozza elő. Az építőanyagipar helyzeté­ről szólva elmondta Laki elv­társ, hogy biztosítania kell az iparágnak az építőipari prog­ram megvalósításához szüksé­ges valamennyi hagyományos és korszerű építőanyag meg­felelő mennyiségű és minősé­gű termelését. Fokozottabb mértékben kell kielégíteni a lakosság szükségletét is, fokoz­ni kell az üveg- és finemkerá- mia ipar termékeinek gyártá­sát és azok választékának nö­veléséit Az épi4őa»iyiag*m»ri termete« gazdaságosabbá tétele érde­kében jelentős csökkentést kell elérni az energiaköltsé­gek terén. A falaaó&ra tenrweSfc fejlesz­tését főként a könnyű íalazó- anyagok termelésének növelé­se terén írja elő a terv. 1960- re meg kell tizsaerezné a köny­ket és olyan gépétet kell be- nyű falazóanyagok termelését szereznie, amelyekkel az épí­Ezután célkitűzéseinkről, a hároméves népgazdasági terv-' röl beszélt Laki elvtárs. Hároméves tervünk, 1— mondta többek között —csak tési időtartam lényegesen le­rövidül. A hároméves terv folyamán új építési anyagok alkalmazásának nagymértékű beveztésére nem kerülhet sor; Természetesem ez nem jelenti azt, hogy ilyen új anyagokkal a hároméves terv során nem fogunk építkezni. Az új, kor­szerű építési anyagok gyártá­sával és alkalmazásával kap­csolatosan folynak kísérletek, kutatások. Ezek eredményes­zások ugrásszerű növekedésé- sége után térhetünk majd át vei, bár az 1958 év első há- fokozatosan az új építési anya­gok alkalmazasara. Egyelőre a legfontosabb célok megváló- rom negyedévének mérlege, a elsősorban a .falazóblokkok megöldáflörói; A tetőfedő anyagokban mu­tatkozó hiányt a hároméves terv keretében még. nem tud­juk megszűntetni, bér e téren nagy lesz az épölöanyagipar felfutása; A brikereskedelem részére szőriben a lakosság jobb ellátása értteMében 40 százalékkal több tetőfedő anya got adunk át, mint amennyi az elmúlt, évek átlaga volt. Ismertette Laki eivtárs, hogy milyen irányban halad­nak az építőiparban a tudo­mányos kutatások, majd be­szélt a tekáBkérdés végleges sítását irányozza elő. Ez maga után vonja azt, hogy a há­roméves terv időszakában nem kezdődnek hosszabb ideig tar­tó nagyarányú építkezések, hanem termelés vártnál jobb alaku­lása, a termelés gazdaságos­ságának javulása, az önkölt­ség csökkenése és a termelé­kenység növekedése módot ad arra, hogy menetközben ez 1959. évi beruházási elődrány* a már megkezdett építke­zések folytatására és befeje- . zésére, a meglévő üzemek 23104 nemileg módosítsuk, rekonstrukciójára fordítjuk Ismertette Laki eivtárs az a fősúiyt. 1958 első félév gazdasági A hároméves terv az eddigi eredményeit, beszelt arról, fokozottabb ütemű alkalmazó- Laki eVfcftna végül kifejezte: sara, üreges téglák nagyobb reméli, hogy az építőipari mértékű gyártására, valamint munkások saját életük tapasz- az eddiginél lényegesen keve- talajai alapján is meggyőződ- sebb acél felhasználását igény- tek a párt és a nuiWkás-pa- lő panelek bevezetésére van- reszt íarcaóeünS ‘ kormány po- nak biztosítva az előfeltételek* lifikájának helyességéről és Szükség van a gépkapacitá­sunk bővítésére, korszerűbb emelő- és szállítógépek alkal­mazására és a kisgépek na- gyobbarányú elterjesztésére. Rendkívüli súlya van az ál­november NJ-án, Sgeadő szava­zataikkal élinaik majd ki a párt és a kormány politikája mellett* Laki eivtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Bara­tapasztalatok eredményekéi?- hogyan kívánjuk a helyes ará- landó munkásszállások létesí- Tíya megyei Építőipari Válla­pen már úgy készült, hogy a nyokat kialakítani gazdaság- té;ének is. A népgazdaság ér- , , ­kormány ügyelt arra, ne le- politikánkban, majd az építő- dekeit is szolgálja, de az épí- 1 ' . gyen irreális, anyagi alapot ipar hároméves tervét ismer- tőipari munka megbecsülését rakoztatta a gymesen megjeo nélkülöző túlfeszített terv. tette főbb vonatkozásaiban. is jelenti, hogy lent dolgozókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents