Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

NAPLÓ 195*. NOVEMBER 9. A kommunizmus győzelme j feltartóztathatatlan Novemberben sok nevezetes évfordulóról emlékezünk meg; Most negyven esztendeje ért véget az első világháború, s 1918 novemberében alakult meg jónéhány kommunista párt, a Kommunisták Magyar­országi Pártja, osztrák, görög, stb. testvórpártunk. Nem véletlenül említettük a háború befejezésének és a kommunista pártok megalakulásának évfordulóját együtt. Nemcsak időbeni, ha­nem ok-okozati összefüggés is van közöttük, haitiár téve­dés volna azt hinni, hogy egy­maga az első Imperialista vi­lágháború okozta a kommu­nista világmozgalom kialaku­lását és hatalmas fellendülé­sét. Ne felejtsük el: egy évvel azelőtt, 1017-iben, az orosz­országi proletáriátus, a bolse­vik párt vezetésével, már vég­hezvitt« forradalmát. Ez az egész világ munkásai, elnyo­mott és kizsákmányolt dolgo­zói, rabságban tartott népei és nemzetei előtt példázta, hogy íme, a rabság nemi örök; van mód, amely mindörökre véget vet ennek, van olyan párt, amely végső győzelemre veze­ti a munkásokat, a dolgozó­kat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes példá­zata volt az egyik legdöntőbb lelkesítő erő, amely világszer­te megérlelte az igazán forra­dalmi munkástümegek elhatá­rozását a marxista pártók meg alakítására: Egyetlen cikk keretében ■nincs rá mód, hogy felvázol­juk azoknak az országoknak belső helyzetét, amelyekben legkorábban alakultak meg a kommunista pártok, de annyi bizonyos, hogy ezen országok­ban a burzsoázia meggyengült volta, továbbá a szociáldemo­krata pártok tehetetlensége volt a kommunista pártok megalakulásának együttes oka és előidézője — ezek a külső okok. A legfontosabb ok azon­ban az, hogy a forradalmi harc iskoláiban több ország­ban megedződtek a legjobb forradalmárok: kezdték el­sajátítani és alkalmazni a marxizmus-leninlzmue tanítá­sait, s az osztályharc új len­dületet vett. A kommunista pártókat tehát nem a háború, nem az oroszországi példa, hanem az osztályharc törvényei hozták létre, hogy ezzel a modem kori történelem új fe­jezete íródjék meg: Vajon mi tette létszükség­letté a munkások igazi forra­dalmi pártjának megalakítá­sát? Bízvást elmondhatjuk, hogy a történelem során még egyetlen olyan párt sem volt, amelynek létrehozását oly sür­getően tűzte napirendre a tör­ténelem, mint akkoriban a kommunista pártét. S azt is elmondhatjuk, hogy egyetlen párt sem volt azelőtt, amely­nek bölcsőjénél annyian bá­báskodtak, s amely újszülött­ként oly gyorsan tette meg első önálló lépteit. Úgyszólván a pártnak csak kereteit, szer­vezeteit kellett megalkotni: programja, tennivalója nagy vonalakban mindenütt egyér­telmű és világos volt. Miért? Az akkor már több mint fél évszázados szociáldemokrata pártok tespedtségéiben, s ab­ban, hogy ezek rég hátat for­dítottak a forradalomnak és az osztályharcnak, kell keres­ni annak okát, miért álbrán- dultak ki belőle a munkástö­megek, s miért nem tudtak e pártok — nem is akartak! — eredményesen fellépni az osz­tály-harcban. Az élet túlhaladta a szociáldemokráciát! Itt állt vesztett háború végén', szétverve és szétzüllve az egykori monarchia Azaz: szét­verve uralkodó osztálya, de szét nem verve, sőt megedződ­ve munkásosztálya. A hata­lom szinte karnyújtásnyira volt tőle, s jelszava az volt, hogy „követjük az orosz pél­dát.“ Ám csalchamar kiderült, hogy a szociáldemokráciát nem a hatalom megszerzése, nem a forradalom érdekli. Ki­derült, hogy korábbi elvi té­velygései — például a válasz­tójogi és a parlamenti harc mindenek fölé helyezése •— nemcsak elvi tévelygés, ha­nem a proletárdiktatúra fel­tétlen tagadása. Kiderült, hogy a szociáldemokráciának egyszerűen nincs programja, a szociáldemokrácia tanácstalan és cselekvőképtelen olyan idő­ben, amikor a hatalmat meg kell, meg lehet ragadniuk a munkásoknak! Kiderült, hogy a szociáldemokrata párt: a burzsoázia szájíze szerinti ..munkáspárt'1, amelynek a tőkés rendszer ugyanaz, mint a halnák a víz, de ez a hal nem tud úszni, élni, ha a víz­ből kikerül. S végül, de nem utolsó sóiban, az is kivilág­lott, hogy ezeket a pártokat akcióképtelenségükből úgy sem lehet kivetkőztetnd, hogy a legmesszebblátó forradalmá­rok megkísértik a szekérrúdját megragadná — forradalmi a párt akkor lesz, ha a legmesz- szebblátó forradalmárok ott­hagyják a szociáldemokrata pártokat és új, kommunista pártot szerveznek. Mondani sem kell, hogy ae élet negyven esztendő alatt nemcsak a kommunista mozgalom életrevalóságát iga­zolta teljes mértékben, ha­nem a szociáldemokrácia ■ el- korcsoeulását is. A Nagy Ok­tóberi Forradalom évfordulója jó alkalom rá, hogy a kom­munizmus győzelmes úját fel­mérjük egyrészt a megvaló­sult szocializmus országában, a Szovjetunióban, másrészt azokban az országokban, ame­lyekben kommunista pártjaik vezetésével épül a szocializ­mus. E tábor már a világ egy­harmada! S ami nem kevésbé kifejező: ma már a földkerek­ségen mindenütt működnek a forradalmi munkáspártok, je­lezve az új korszak eljövete­lét. S mi lett a „hagyományos“ szociáldemokrata pártokból? Ugyan mi lett „elméletükből", hogy „a kapitalizmus majd belenő a szocializmusba“?: Nézzük az angol munkáspár­tot: 1945-ben, a második világ­háború után, tekintélyes több­séget szerzett a parlamenti választásokon, kormányra ke­rült. A kapitalizmus megma­radt. Franciaországban a má­sodik világháború óta több­ször is szociáldemokrata mi­niszterelnök vezette a koalí­ciós kormányt. A kapitalizmus: megmaradt. Több nyugati és, északi országban kormányzó: párt a szociáldemokratáké, de a: kapitalizmusnak a haja szála': sem görbül meg tőlük. A szo­ciáldemokrata párták a kapi­talizmus pártjai! S a történe-: lem 1932-bői Németországból és 1957—58-ból Franciaország­ból már arra is szolgáltat pél-: dát, hogy a szociáldemokrácia: eflrvafciüt kommunistael'lenes-: sége, és farradalomeHenessége aj tót-kaput nyit a burzsoázia: szélsőjobboldali, nyílt erősza­kon alapuló, a polgári szabad­ságjogokat felrúgó szárnyá­nak. A tanulság ebből az, hogy; bármiféle megalkuvás a mun­kásmozgalomban, bármiféle ilyen irányzat vagy árnyalat a marx ista-leninista portokban j a munfcáshatalom ellenségei-: nefc a malmára hajtja a vizet, s ellenük harcolni kell, mint ellenséges ideológia ellen. : Végül csak egy utolsó tanul- j Ságként említjük: vajon mit várhatnak az imperialisták egy harmadik világháborútól’ Ha rákényszerítik ezt'az em­beriségre, nemcsak azért pusz­tul el az imperializmus, mert a szocialista tábor mérhetet­lenül erősebb, hanem azért is, mert a munkások, a nép­tömegek forradalmi harcban: — mint az eddigi világhábo­rúk során és következtében is —.szembefordulnak a hábo- rúcsinálákkat, * most már végleg sírba teszik őket. A kommunizmus győzelme fel­tartóztathatatlan. 173 S86 forint a négytalálatosaknak A lottó 45. játékhetére beérkezett 2 545 925 lottószelvény. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 3 818 887.50 fo­rint. öttalálatos szelvény nem volt; Négy találatot 11 szelvé­nyen értek el, a nyereményösszeg egyenként 173 586.25 forint. A háromtalálatos szelvények száma 1336, a nyereményösszeg egyenként 715 forint. Kéttalálatot 46 646 szelvényen értek el. Egy-egy kéttalálatos szelvényre 20 46 forint nyeremény juti A Hazafias Népfront jelöltjei Pécs megyei jogú város tanácstagjainak választásánál (Folytatás az 1. oldalról) 49. számú városi választó­kerület: Papp Imre tanító, pártmunkás, Kulioh Gyula u. 19. 50. számú városi választó­kerület: Dr. Vörös Márton levéltár- vezető, Perczel u. 11/a. 51. számú városi választó­kerület: Hódossy Lászlómé előadó, Jókai Mór u. 45. 52. számú városi választó­kerület: Szoyka Pál mérnök, Felsőmalom u, 27, 53. számú városi választó­kerület: Kozári István MÁV munka­vezető, Majláth U; 4. 54. számú városi választó­kerület: Beraáth János nyomdász, rendőralezredes, Jókai Mór u. 46. 55. számú városi választó­kerület: Szíós Béla dolgozóiparaszt. Málom, Felső u. 23. 56. számú városi választó­kerület: Oszvald István gépkocsivezető, Rákóczi u. 28, 57. szó-mit városi választó­kerület: Till Antaloké háztartásbeli, Szabadság u. 26. 58. számú városi választó­kerület: Balogh Ferenc rom. kát: plébános, Janus Pannonius u. 8. 59. számú városi választó­kerület: Tasnádi Jenő postatiszt viselő, Mátyás király u. 8. 60. számú városi választó­kerület: BódLs István munkás, Hazafias Népfront városi titkára, Görcsöny: 61. számú városi választó­kerület: Galabár Tibor tisztviselő, mb. vb. titkár, Petőfi u. 52. 73. számú városi választó- ' kerület: Dr. Gróf Pál egyetemi tanár, Tompa Mihály u. 18. 74. számú városi választó-. kerület: Tóth Ferencné üzemvezető, Vas Gereben u. 35. 75. számó mrosi választó­kerület: Marsaiké Péter kisipari szöv. elnök, Szabadság u. 19. 76. számú városi választó­kerület: Dr. Kocsis Mihály egyetemi tanár, Tulipán u. 14. 77. számú városi választó­kerület: Nagy Károly MÁV osztály­vezető, Errefch Lajos u. 32. 78. számú városi választó­kerület: Till József műszaki osztály­vezető, Bálics u. 3/2. 79. számú városi választó­kerület: Bedé Pálmé egészségügyi dol­gozó, III. kerületi tanács vb: elnök, Városház u. 2. S0. számú városi választó- kerület: Kiss Istvánná tisztviselő, városi nőtanécs titkára, Engels u. 5, 81. számú városi választó­kerület: Szász Antal né háztartásbeli, Petőfi u. 54, 82. számú városi választó­kerület: Csizmeg Jónefné személyzeti vezető, Repülőtér 29. S3, számú városi választó- kerület: Berki Fülöp faipari munkás, a Pécsi városi Tanács VB. elnökhelyettese, Perczel u. 30. 84. számú városi választó­kerület: Széke Jánosné gyárimunkás* Xavér u. 13* 85. számú városi választó­kerület: Szita Istvánná segédmunkás, Kócziám S. u. 7, 86. számú városi választó­kerület: ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■a SAMUASZLt> eC&fNYe Először ig orvosi vizsgálaton estek. át. Akin szervi vagy fer­tőző betegséget, sót annak leg- csekélyeb nyomait fedezték fel, az már be is fejezte amerikai „utazását". Zoliék szerencsésen túlestek ezen az első selejte­zőn. Amikor az adataikat össze­írták, itt már nem érdeklődtek olyan érzelmi dolgok után, hogy ki — milyen dicső tettel tart igényt a történelemkönyv­be való bekerülésre. — Mi a szakmája? — sze­gezték az első kérdést a kiván­dorló-jelölteknek. Simi itt is, akár a másik bi­zottságnál, kissé szépítette ma­gát: segédmunkásból műsze­résszé lépett elő: Letagadhatat­lan, hogy a karriernek olcsó és nem túl fáradságos módját alkalmazta. Zoli kijelentette, hogy sze­retne tovább tanulni, egye­temre jelentkezni. Az adatfel­vevő elhúzta a száját, ez nyil­ván nem nagy üzlet voti. Sze­rencséjére azonban a fiú hozzá­tette,- hogy angolul már eléggé tud, mert három évig tanulta az iskolában, és tanfolyamon. — Így esetleg lesz rá lehe­tőség! — bólogattak rá. Izgalmas várakozás után a két fiú boldogan borult egy­más nyakába. A kivándorlási kvótalistán Simi — az érté­kesebb — a 22740-es Zoli pe­dig a 23368-as sorszámot kapta. Azt is közölték, hogy az át- izMÉAát « számait sorrendié ­ben történik. Azt már kivár­juk! — jött meg a fiúk türelme. Zolit csak Gabi elmaradása bántotta. Meg is kérdezte, hogy meddig tartanak még a jelent­kezések. s csak akkor nyugo­dott meg, amikor közölték, hogy még lesz rá lehetőség. Gabi csak másnap jöt vissza a lágerbe. Elújságolta, hogy a nagybátyja minden támoga­tást megígért. Ennek ellenére nagyon lehangolódott, hogy lekésett a jelentkezésről. Si- miéket okolta ezért is, de azt nem árulta el, hogy miért hi­básak ebben a barátai. Ettől kezdve a baráti vi­szony erősen meggyengült hármuk között. Gabi úgy érez­te, hogy nagy méltánytalan­ság esett meg vele, s Zoliék- kal ettől kezdve kissé foghegy­ről beszélt. A közös tervezge- tésekben nem vett részt, ilyen­kor komoran félrevonult. Ak­kor tört csak ki belőle a régi iskolatárs, amikor hármuk kö­zül Zoli kapta meg az első hazai levelet. Amikor a fiú izgatottan kézbevette a hazai borítékot, mindkét pajtása ott ált mel­lette, és feszült figyelemmel vártak. Zoli nem is tudta örö­mét magábafojtani. Talán megbocsátja ezt Ani­kó is — pondolta —, mert amikor átfutotta a levelet s barátai még mindig vágyakozó szemekkel vártak mellette, bíz' odaadta nekik is az apróbetűs irmát. A két fiú rsmknom szét­tépte a kis papírlapot, annyira akarták látni a hazai betűket. Még Simi is, aki pedig sokat adott arra, hogy 5 milyen „va­gány” gyerek, még 6 is Vérzé­keny ült a levélen. — Buda­pestről jött! — simogatta meg még a borítékot is. Neki nem is a tartalom volt fontos, ha­nem maga a tény: ez a kék bo­ríték is az ő szeretett váro­sából jött. Zoli e ltöprengett a bánatos- hangú sorokon: „ ... nagyon aggódom érted, Zolikám! Ne hagyj engem itt egyedül, gyere vissza mielőbb!...“ '— írta a kislány és a fiú szinte maga előtt látta a könyörgő szeme­ket. Nem lehet elhagyni egy ilyen édes teremtést, — hatá­rozta el magában. — Meg­nézem az amerikai egyeteme­ket, és aztán'egy-két éven be­lül feltétlen hazamegyek. Nem is vette észre, hogy az egy­két hónapból, amit a szökés előtt tervezett, mennyi lett. A kedves levél hatására Zoli másnap rábeszélte társait, hogy menjenek el a Szabad Európa Rádiója bécsi munkatársához és küldjenek üzenetet haza. Eddig ő volt az ugyan, aki erről lebeszélte társait, de most úgy érezte, hogy az egész vHágnak kell tudnia arról, hogy „Zoli üzeni Anikónak, a legdrágább kislánynak, hogy várjon rá. Reméli, nemsokára találkoz­nak, s akkor soha többé nem válnak el egymástól." Pár nap múlva Gabi lg osz­tozott Zoli örömében. Ez nem­csak azért volt, mert Farkas néni is írt Pubikájának, hanem azért, mert neki is sikerült ki­harcolnia a 28400-as kvóta­számot. Mindhárman türelmetlenül várták a nagy utazóét, de ae összeírást követően a napok éppen úgy teltek, mint előtte, és nem történt semmi. Sokan már letargikus közönnyel ül­tek ágyuk szélén, és az étkezé­sen kívül semmi mással nem lehetett lelket verni beléjük. Beszélték, hogy a többi láger­ben még a floridsdorfinál is rosszabb a helyzet, s még a bécsi Magyar Híradó is kö­zölte, hogy a trauskjfcheni tá­bor lakói között öngyilkossági hullám tört ki. Egy napon Simi nagy lelken- dezéssel jött haza. A Roten- turmstrasse-n — ezen a kö­zépkori bás tyaárok-utódon — sétálgatva a Domino espresso- ból kiszólt hozzá egy régi pesti barátja. Rendes nevére ő sem emlékezett, de odahaza Szep­lős R,obi néven emlegette az egész éjszakai világ. Felaján­lotta Siminek, hogy régi ba­rátságuk alapján szerez neki amerikai bevándorlási enge­délyt. — Másnak ötezerért szerez, de nekem kétezer schillingért is ad .Mit szóltok hozzá, ak­kor nem kell itt vámunk a bi­zonytalanságban . Gabiék összenéztek, ez nem- 62. számú városi választó­kerület: is lenne rossz! De kétezer schil­ling fejenként, az hármuknak hatezer! Honnan szerezzenek ilyen rengeteg pénzt? ­Siminek erre is volt ötletaß Dr. Czéh Károly gimnáziumi igazgató, Hunyadi u. 28. 63. számú városi választó­kerület: Vörös Pál műszerész, KISZ-titkár, Jókai M. u. 46. 64. számú városi választó­kerület: Sebők Imréné vállalati ellenőr. Székely Bertalan u. 10. 65. számú városi választó­kerület: Hoffmann Pál műszaki vezető, Gyöngy u. 19. 66. számú városi választó­kerület: Klemm Mihályné postai dol­gozó, Tettye u. 23. 67. számú városi választó­kerület: Balogh Ferenc dolgozóparaszt. Nagypostavölgy. 68. számú városi választó­kerület: Pirdoffer István földm., tűzoltó-főhadnagy, Málom. 69. számú táróéi választó­kerület: Horváth József termelöszöv. agronómus, Nagyárpád. 70. számú városi választó­kerület: UUIHRCA «51 IC f-ü bWt LéOUfltí. ■ -------­— A zt hallottam, hogy itt!György zeneiskolai Bécs mellett, Badenben ran; igazgató, Garai u. 21. éppen olyan rulettkaszinó.; 7Í számú virosi v<n<uztó­mint Monte Carlo-ban. össze-; kerület’ asArtsr ~ i ~ próbálni. Másképp úgysem tu-§ ' Semmelweis u. 9. dunk ennyi pénzt összeszedni;■ 72. számú városi választo­betörni elvégre nem mehe-g kerület: tünk-' S Kaszás Júlia meós, (Folytatjuk) ■' Rákóczi h. 74. Hódi Szálvesztemé nyugdíjas,, tanácsi alkalmazott, Bálics u. 16. 87. számú városi választó­kerület: Kiss Jánosné gyárimunkás. Zója u. 19: 88. számú városi választó­kerület: Nagy György bányász, Ürög 69. 89. számú városi válasz tó­kerület: Góc* Béla mérnök, vb. elnökhelyettes, Atthinay U. 11. 90. számú városi választó­kerület: Lontai Györgyné MNB. elő­adó, Repülőtér K/5. 91. számú oárost választó­kerület: Dr. Unka László főorvos. Szigeti u. 44. 92. számú városi választó­kerület: Bükösdi István dolgozoparaszt, Urög 24. 93. száma várost választó­kerület: Hosszé István fúrómunkás. Repülőtér II./8/7. 94. számú városi választó­kerület: Beke József művezető, Dárda u. 7, 95. számú városi választó­kerület: Kónya János vájár, Repülőtér K'7. 96. számú városi választó­kerület: Havasi Nándor vájár, Repülőtér R*4> (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents