Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

6 NAPLÓ 1958. NOVEMBER SR A KATO-tanács megvitatja a Mai Mést London (Reuter). Az an­gol külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette, hogy a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos szov­jet javaslat egyik fő témája lesz a NATO-tanács miniszte­ri szinten tartandó párizsi ülésének. A szóvivő szerint négyhatal­mi tárgyalásokat kell majd folytatni a kérdésről, amelye­ken a nyugatnémet szövetségi kormány és a három megszálló hatalom képviselői vennének részt. A szóvivő a négyhatalmi tárgyalások színhelyéül Bonnt javasolta. Megfigyelők szerint lehetséges, hogy a négy kül­ügyminiszter még a NATO- tanács összeülése előtt tanács­kozó Bonnban. Kommunista-ellenes összefogás a francia választások második fordulója előtt JCülfMdz&L JELENTIK P á r i z b (MTI). Vasárnap lesz Franciaországban a nem­zetgyűlést képviselőválasztá­sok második, döntő fordulója. Amint Ismeretes, az anya­országi 465 képviselői hely kö­zül az első szavazás után csak 39 talált gazdára. A fennma­radt 426 mandátumért 1343 jelölt küzd. A jelöltek száma alaposan megfogyatkozott a pártok elvtelen alkudozásai után. A visszalépések után a kerü­letek többségében a kommu­nista jelölttel szemben csupán egyetlen Jelölt áll, aki a szél­sőjobboldaltól a szocialistákig terjedő kommu nistaellenes egységfront közös jelöltje. Ilyen körülmények között a Francia Kommunista Párt igen kevés madátumra számít­hat. A reakciós választási rend­szer igazságtalan voltára mi sem jellemzőbb, mint hogy az arányos képviseleti rendszer alapján a választásokon leg­több szavazatot kapott Fran­cia Kommunista Pártnak leg­alább 88 mandátum jutott vol­na, a jelenlegi választási rend-.j?fPfté9efc szer szerint azonban a párt —' mint a francia belügyminisz­tériumban félhivatalosan jósol­ISSERBOURG Andrew Borowiec, az AP különtudósítója gúnyoshangú helyszíni tudósítást ad a fran­ciák algériai képviselőválasz­tásáról A tudósító elmondja, hogy . a francia haderők, ellenkező í utasítások dacára kioktatják“ ják — 15 képviselői helyhez juthat. Viszont a degaulleista „Unió az új köztársaságért”, amely szavazatai számát ille­tően a Francia Kommunista Párt mögött a második helyre szorult, a megyeíőnöikök gulatjelentésein alapuló bel­ügyminisztériumi jóslatok 6ze- í SZÓFIA rint nem kevesebb, mint 150t , . . . __ mand átumra számíthat! f A jóslatokat persze fenntar- f J^kulddttoég érkezett Szó­lással kell fogadni. Többhe- f Damjanovna^a lyütt születhetnek helyi meg-1 bol®ár nemzetgyűlés elnóksé- lyuu szuietnetneic neiyi meg * elnökének temtéeére. ? az algériai falusi lakosokat, _ ”■ ♦ hogyan szavazzanak. Időjárás jelentés Francia vélemények a berlini kérdésről • MOSZKVA ; Nyfldta Hruscsov, a Szov- ♦Jettmló Minisztertanácsának äss ss-srs= a ntinántrilnn trthh twlvpn ♦ » SZOVJOI KUlagymtnMTZtCrlUm meghívására Moszkvában tar­tózkodó dr. Subandrlo Indonéz külügymlniflEtert, Párizs (MTI). Párizsi politi­kai megfigyelőket nem lepi meg, hogy Berlin ügyében a nyugati hatalmak közül a francia kormány tanúsítja a legnagyobbfokú tartózkodást. Francia hivatalos részről nem foglaltak állást. Félhivatalos formában azonban értésre ad­ták, hogy a De Gaulle-kor- mány őrizkedni akar minden elhamarkodott nyilatkozattól, amelynek csak az lehetne az egyetlen eredménye, hogy a Szovjetuniót a megszabott hat­hónapos határidő csökkentésé­re késztetné; Párizsban lázas diplomáciai tevékenység folyik; A De Gaulle-kormány szoros kap­csolatban van a washingtoni, a londoni és a bonni kormány­nyal. De Gaulle tábornok Ber­linbe küldi „terepszemlére" bannt nagykövetét, Francois Seydoux-t. A francia nagykö­vetet vasárnapra várják Nyu­gat-Berlinibe. A francia kor­mány a kiszivárgott hírek sze­rint egységes nyugati állás­pont kialakítását sürgeti. A francia miniszterelnök Igazi álláspontját a német kér­désben homály fedi. Párizs­ban azonban bizonyos körök­ben, főleg az úgynevezett bal­oldali degaulleisták köreiben hajlandók feltételezni, hogy a három hónapon belül lezajlott két De Gaulle—Adenauer ta­lálkozó nem vezetett a fran­cia—nyugatnémet ellentétek végleges kiküszöbölésére. A párizsi polgári sajtó álta­lában „nehezen elfogadható­nak" vagy egyszerűen „elfo- gadhatalamokmak" minősíti a Berlinnel kapcsolatos szovjet javaslatokat, de közben remé­li, hogy a lehetségessé váló tárgyalásokon mindenki ré­szére elfogadható megoldást találnak; 1 ként a Dunántúlon több helyen I szitáló eső, gyenge keleti, űél- ! keleti légáramlás, az éjszakai le- t hűlés keleten erősödik, nyugaton [nem változik. > Várható legalaasonyabb éjszakai E hőmérséklet: keleten mínusz 1— * mínusz 4, nyugaton plusz 2— ; mínusz l fok. Legmagasabb nappali hömérsék­; let vasárnap: 0—plusz 3 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: csapadékos idő, esők, később hő; KHARTUM Mint szudáni karménykő­;rök szombaton közölték, Nyu- ' gat-Németonszág tízmillió font : sterling összegű kölcsönt : ajánlott fel Szudánnak; miHwmin Nixon angliai sajtóértekezlete London (TASZS2). Mint már jelentettük, szombaton reggel négynapos angliai lá­togatás után Nixon, a* Egye­sült Államok alelnöke elhagy­ta Angliát; Pénteken Nixon sajtóérte­kezletet adott a Claridge ho­telben. A berlini státusra vo­natkozó szovjet javaslatról szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a német kérdésben folytatott politikája változatlan marad, és az ame­rikai kormánynak nincs szán­dékában elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot. Hangsúlyozta: A Nyugat szá­méra elfogadhatatlan a Szov­jetuniónak az a javaslata, hogy Nyugat-Berlini szabad várossá változtassák, mivel ez csak a Szovjetuniónak jelen­tene előnyöket; A Kínai Népköztársaság irá­nyában folytatott amerikai po­litikáról szólva Nixon kijelen­tette, hogy az amerikai kor­mány továbbra is ellene van Kína ENSZ-tagságának és tá­mogatja a caongkajsekista klikket Az angol burzsoé sajtó Nixon útját kommentálva azt írja, hogy az amerikai alelnök látogatása segített megerősíte­ni az angol—amerikai szövet­séget, amelyben szemmellát- ható hasadások támadtak; Új afrikai állam«%Svetség keletkezett Afrika két legfiatalabb Orr álló néger állama, Ghana (237 870 négyzetkilométer, 4 850 000 lakos) és Guinea (245 800 négyzetkilométer, 2 507 000 lakos), 1958 nővén* bér 23-án Nyugat-Afrikai Unió néven államszövetséget alkottak. Ghana 1957 márciusa óta a Brit Nemzetközösség tagja; a Guineái Köztársaság az 1958 szeptember 28-án megtartott népszavazás eredményeképpen vált ki o Francia Unióból és lett független állam. Az új afrikai államszövetség területe tehát közel félmillió négyzetkilométer, lakosainak száma 7,5 millió fő, J ELMAGYARÁZ AT; 1. Ghana és Guinea állam­szövetsége. 2. Nigéria, Sierra Leone és Gambia brit gyarmatok, ame­lyiket egyes tervek az új ál­lamszövetség legközelebbi tag­jaiként emlegetnek. 3. Egyéb négerlakta nyugat- afrikai országok. WASHINGTON Az Egyesült Államok had­ügyminisztériuma szombaton közölte, hogy Cape Canaveral rakétakísérleti telepéről pén­teken éjszaka Atlas-típusú ra­kétalövedéket lőttek kL A közlemény szerint ez volt az Egyesült Államok első sike­resen kilőtt Interkontinentális lövedéke, amelynek hatósuga­ra körülbelül 6300 mérföld. VATIK ANV ÁROS A pápa fogadta Wyszyne-ki bíborost, Lengyelország prí­mását, aki rövid időm belül visszatér Varsóba. LONDON Nixon amerikai alelnök szombaton négynapos angliai látogatása után repülőgépen hazautazott. KHARTUM Pénteken a legfelső katonai tanács hivatalos közleményt bocsátott ki. E szerint a rög- ♦önb íráskodás továbbra is ér­vényben marad Szudánban. BELGRAD A Tanjug jelentése szerint pénteken Belgradhan ünnepi ülés volt a jugoszláv nem­zett ünnep alkalmából PÁRIZS Pénteken újabb tagállam­mal bővült az alakuló „fran­cia közösség*'. Fort-Lamybaa kikiáltották a Csádj Köztár­saságot Ezután Csád területi gyűlése állást foglalt a közös­ségbe való belépés meü'lettj Csád már a hetedik tagálla­ma a közösségnek; INNSBRUCK Jaltai Raab kancellárt szom­baton délután újra megválasz­tották az Osztrák Néppárt el­nökévé. Raab 342 szavazatot kapott (349 szavazat közül) LONDON Winston Churchill gawmtoa- ton családi körben ünnepelte 84, születésnapját BECS A Renter az osztrák kor­mányhoz közelálló körökre hi- catkozva közli: Habsburg Ot­to levelet intézett Raab _ osztrák kancellárhoz, amely- : ben kijelenti, elhatározta, hogy | „lemond trónigényéről, valá- ♦ mennyi követeléséről és visz- S matér Ausztriába.“ j Az osztrák alkotmány értei- | méhen ugyanis a volt királyi ! család tagja, aki nem mond le minden követeléséről az * osztrák trónt illetően, nem * élhet Ausztriában. E rendel­kezést az első világháború Í után, az osztrák—magyar mo­narchia Összeomlásakor hoz­ták. | Eddig még nem fűztek hi- t vatalos megjegyzést Habsburg ! Ottó ajánlatához. Egy hét a világpolitikában A „frontváros“ és a német kérdés A most záruló hónapról a diplomáciai évkönyvek feljegyzik majd, hogy a nem­zetközi erők mérkőzésének súlypontja — hosszabb 6zü- net után — ismét áttevődött Európába. A szocialista, illet­ve az imperialista viliág erő- átcsoportosításáTiak és újabb felsorakozásánák ezt a folya­matát N. Sz. Hruscsovnaik, a Szovjetunió miniszterelnöké­nek november 10-1 beszéde vezette be. Vitássá téve a potsdami szerződés berlini négyhatalmi státusára vonat­kozó pontját, a szovjet minisz­terelnök voltaképpen az egyre égetőbbé váló német kérdés egészét vetette fel. Amikor Hruscsov Bérűimre tette ujját, a gyakorlott orvos biztonságával tapintott rá Európa legérzékenyebb pont­jára. A „frontváros“ elneve­zés, ahogyan a nyugati szó- használatban emlegetik a né­met fővárost, a berlini kér­dés lényegére utal. A szocia­lista világ testébe mélyen be­ékelődő Nyugat-Berlm ugyan­is a szó szoros értelmében a frontváros szerepét tölti be a nyugati tábornokok és politi­kusok stratégiai számításai­ban. Ameddig a NATO-vezér- -r előretolt hadállásnak te- Nyugat-BeYlint, ad­dig Európának ezen a legér­zékenyebb pontján szüntele­nül jelenváló a konfliktus ve­szélye. Meggyőzően tanúsko­dott erről az 1953-as berlini provokáció is. Nem nehéz el­képzelni, hogy valami ehhez hasonló újabb nyugati kísér­let ma sokkal súlyosabb ve­szélyeket idézne fel, mint Bt esztendővel ezelőtt. Azután, hogy Nyugat-Németországot bekapcsolták a NATO kato­nai rendszerébe, s hogy erre feleletként megkötötték a varsói védelmi szövetséget, — ma hasonlíthat«tliainiul nehe­zebb lenne egy esetileg«, kon­fliktust lokalizálni. Minden­képpen indokolt tehát a csü­törtököm közzétett szovjet jegyzéknek az a megállapítá­sa, hogy véget kell vetni „a rendellenes és veszélyes ber­lini helyzetnek, amely annak következménye, hogy e város nyugati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, ügy kell el­járni, hogy Nyugat-Berlln ne lehessen többé ugródeszka a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni kémtevé­kenységhez, kártevéshez és egyéb aknamunkához." E legendő érv szól tehát amellett, hogy a meg­osztott Berlin nyugtalanító problémáját elmozdítsák vég­re a holtpontról. De miért ép­pen most tűzte napirendre a szovjet diplomácia a berlini kérdést? Miért nem tetté ezt korábban, vagy talán lehetett volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehe­tett volna — szűk időhatárok között — előbb vagy kicsit később szóvátenmi a berlini helyzetet. Ámde az bizonyos, hogy napjainkban már rend­kívül sürgetővé vált megra­gadni azt a láncszemet, amely jószerivel maga után vonhat­ja a német kérdés egészének felgöngyölítését. Ami a probléma magvát il­leti, azt Európa népei túlságo­san is jól Ismerik. Immár fél évszázada, hogy a német fi- mánctőke, s elsőszülötte: a né­met miilitarizmus kontinen­sünk legveszedelmesebb kór­okozója. Ez a fertőzés különö­sen virulenssé vált a legutób­bi félévben. Közismert, hogy az Elbától nyugatra amerikai segédlettel megkezdték a Bundeswehr atom fegyver-ki - képzését. Szervezik már a rakétafegyvor zászlóaljakat, s atomháborúra készítik M a nyugatnémet légierőt is. Európa uralkodó kérdése ma ez: sikerül-e a 12. órában megállítani ezt a végzetes fo­lyamatot, sikerül-e megakadá­lyozni, hogy a poraiból feltá­madt militarista nyugatnémet állam atomhatalommá vál­jék? Ez az igazi tétje annak a diplomáciai offenzívának, amelynek — a jelek szerint — csupán nyitánya az a követe­lés, hogy mindenekelőtt mor- maldzáljék a berlini helyzetet. C eltehető a kérdés, mi­■ képpen egyengetheti a német probléma megoldását Berlin státusának napirendire tűzése? Nos, kozeljárhai az igazsághoz a tekintélyes lon­doni Times, amikor rámutat: „A Szovjetunió egyik célja valószínűleg az, hogy a nyu­gati hatalmakat hozzászok­tassa a kelet-német hatósá­gokkal való tárgyalásokhoz." Egyes megnyilatkozásokból ítélve, a szovjet diplomáciai kezdeményezésnek máris meg van az a jótékony hatása, hogy a nyugati politikai gondolko­dást kezdi „hozzászoktatni“ a Német Demokratikus Köztár­saság létezésének reális tényé­hez. „El kell ismerni — álla­pítja meg az Economist című befolyásos angol netilap '— hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémetek a potsdami egyezmény évek óta tartó gya­korlati lebecsülése folytán le­hetővé tették a Krem.I politi­kusainak, hogy úgy lépjenek fel a színtéren, mint ahogyan most Hruscsov teszi.., Most aztán a Nyugat azzal a kelle­metlen feladattal áU szemben, hogy le kell vonnia a végkö- vetkeztéseket a két német ál­lam létezéséből. Jó lenne, ha ezeket a következtetéseket ön­ként vonná le, nehogy olyan kényszerhelyzetbe kerüljön, amelyben a Szovjetunió fogja erre rábírni!" Talán éppen e következtetések levonásának első jele, hogy Dulles ameri­kai külügyminiszter — Bonn. legnagyobb megrökönyödésére —- szerdán kijelentette: a nyu­gati hatalmak szükség esetén „esetleg érintkezésbe lépnek a keletnémet hatóságokkal.“ A szovjet jegyzék első " nyugati visszhangjai ar­ra vallanak, hogy a saovjet diplomácia a legalkalmasabb ponton ragadta meg a német kérdés láncolatát. Igaz ugyan, hogy a nyugati fővárosokban „elfogadhatatlannak" minősí­tik a szovjet álláspontot, de — hírügynökségi jelentések sze­rint — „megkönnyebbüléssel“ fogadták a féléves határidőt. A nyugatnémet kormánykö­rökben mindinkább felülkere­kedik az a nézet, hogy ezt a félévet komoly tárgyalásokra kell kihasználni. Miután a legutóbbi években annyiszor elutasították a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság ilyenirányú kezdemé­nyezéseit, most az angol kor­mány — ax AFP londoni je­lenté*« szerint — „hajlandó kihasználni a Szovjetunió ál­tal felaiánlott hat hónapi időt, talán olymódom, hogy előse- gítené egy négyhatalmi érte- kéziét megvalósulását. Ezen a német kérdés átfogóbb kere­tei között fontolóra vehetnék Berlin jövőjének problémáját is.“ Az AFP washingtoni je­lentése szerint „az amerikai főváros tájékozott köreiben nem tévesztik szem elől, hogy a szovjet javaslat nyilvánva­lóan bélcülékeny hangja ok­vetlenül hatással lesz bizo­nyos országok közvéleményé­re. Feltehető tehát, -.. ■. hogy a nyugati hatalmak olyan for­mulát keresnek, amely nem vágja be az ajtót a tárgyalá­sok előtt... az elkövetkezen­dő hetekben, sőt hónapokban, számítani lehet arra, hogy új­ból megindulnak a tárgyalá­sok nemcsak Berlin, hanem egész Németország jövőjéről is." kz első visszhangok tehát arról tanúskodnak, hogy a szovjet kezdeményezés má­ris elérte első célját: kimoz­dította a német kérdést a re­ménytelenség állapotából. Az érdekelt nyugati hatalmak most mégegyszer számot vet- • hétnek a mai világ reális erő­viszonyaival. s 12 óra előli 5 perccel megfontolhatják, ér- demes-e megkockáztatni, hocv kétélű atomfegyvert adjanak Speidel és társai kezébe?

Next

/
Thumbnails
Contents