Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Kétezer látogató Nagy m érdeklődé« a U l Pécsi Országos Fényképkiállí­! i tás iránt. Eddig már több, mint kétezren nézték meg a kiállított művészi fotókat. KV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA: 59 FILLÉR SZOMBAT, 1958. NOVEMBER 29. Tizennégy esztendő Valami elmúlt és valami kezdődött. Pécs ódon, történelmi emlékeket árasztó falai között ma tizennégy éve jelentek meg először a vattakabátos, gép- pisztolyos katonák. Jöttek feltartóztathatatlanul, vert, szét­szórt seregek futottak előlük Sztálingrádtól idáig, innét Berlinig. S azon a borongás, őszi délutánon a szovjet had­sereg képviselője a Nádor SzáUóban tárgyalást kezdett a város vezetőivel. Az életről. Az újról. Valami elmúlt «, Véget ért az öt éve dúló véres emberpusztítás, a fal­vak, a városok, a meleg családi otthonok feiperzselése. Számúnkra béke lett. Béke és nyugalom költözött a nagy­múltú, a sok háború zivatarát átvészelő városba. Feljöttek az emberek a pincék penészszagú mélyéről, fél a világos­ságra és nagyot, mélyet szippantottak az őszi szelek so­dorta Mécsek-illatú, friss levegőből. Akkor és hónapok, évek múltán is apák, anyák, fiúk és testvérek ölelték keb­lükre egymást, kedveseiket, szeretteiket, akikről azt hitték, már rég az enyészetéi lettek. Itt vagyunk, élünk! Megint emberek vagyunk! Véget ért a magyar és a német fasizmus vérgőzös, em­beri életeket kioltó vandál uralma, a jogot, az emberi ér­zést, az évszázados kultúrát sárbataposó garázdálkodása Leáldozott a rettegés huszonötesztendős időszaka, az éhe­zés, a hárommillió koldús országa, a hamerlik, az engelek, a montenuovok, a profitot habzsoló, kizsákmányolok napja. Vége lett az úri világnak, a kakastóllak cicázásának, a munkásnyúzó tőkésrendszemek. A szabadság korszaka kezdődött. A nép hatalmáé. A népé, amely feljött a világosságra s először tétován emelte kezét a fény elé, hogy aztán megszokja, éljen benne és vele. övé lett az ország minden gazdagsága. Maga kezébe vette a bányát, a gyárat s gazdaként kezdte az alkotó mun­kát. A fél megyényi latifundiumok középkort árasztó testé­be egykori zsellérek, summások, kisparasztok verték le az évezredes pert eldöntő cövekeket. A vármegyeháza, a vá­ros cirádás padjaiba kérgestenyerű munkások és parasz­tok, az értelmiség, a kisemberek legjobbjai ültek be tör­vényt alkotni, igazgatni a. haza, a, nép sorsát és életét A kultúra, a művészet hajlékai a dolgozó emberek otthonává lettek. V. ' * XJj honfoglalás volt ez' a nép végre elfoglalhatta jus­sát, amiért évszázadokon keresztül legjobbjai hullatták vé­rüket. Ez a másfél évtized népünk történelmének legszebb, legtermékenyebb időszaka volt. Nézz csak körül a város­ban! Talán innét, d magas, szürke házak közül nem is lá­tod, ám kapaszkodj csak fel a girbe-gurba utcákon, fel a Mecsekre, s onnét vess pillantást szépséges városunkra. Ott Keleten, az egykori mezőn új épületek magasodnak. Meszes eggyéforrt már a város törzsével. Karcsú, égbe- meredő épületelemek jelzik az új erőmű építkezését. A ré­gi, bár az is megnőtt, nem tudja ellátni a várost. Nyugaton most vetik a legújabb városrész alapjait, ha elkészül, mo­zival, áruházzal, sportpályával együtt 20 000, ember lakja. Gyáraink: a Bőrgyár, a Sopiana, a Kesztyűgyár, a Zsol- nay megújhodták, sosem termeltek annyit, mint ma. S a Misinán a televízió karcsú tornya kacérkodik a kilátóval. S amit innét nem láthatsz, de mégis mindennap érzé­kelhetsz. A Nagy Lajos Gimnáziumba ma is ugyanannyi tanuló jár, mint régen. Csakhogy akkor nyolc, most meg tizenkilenc osztályban tanulnak. Akkor tizennyolc peda­gógus tanított, ma negyvennyolc. Az évi tandíj és behatási díj 54 pengő volt. Most 27 forint 30 fillért fizet átlagosan egy gyerek. A színház Vasason, Szabolcson is rendszere­sen fellép, a bérlet helyett üzemekben 15 százalékkal ol­csóbban árusítják a jegyeket. Az üzemi kultúrotthonok tömve szórakozókkál, tanulókkal. A boltok pultjai, kiraka­tai és raktárai tele árukkal. S akárhogy is bosszankodunk időnként a kék autóbuszokra, mégiscsak jő, hogy vannak, mégpedig hatszor többen, mint a felszabadulás előtt. Valaki a minap azt mondta: .,Tizenöt éve jártam itt utoljára, s most item ismertem a városra.” A távoliét fe­ledtet, viszont minden új, addig ismeretlen tetézi a rég itt járt vendég csodálkozását. A különböző korok művészeti irányzatát árasztó emlékek mellett meglelik az újat, a fel­szabadult nép alkotásait. i Hogy nem vagyunk híján gondokkal? Igaz. Nincs elég vizünk, pedig hány kutat fúrtunk azóta, no, de hamarosan vastagon ömlik a víz Mohácsról. Kevés a lakás: minden évben százat és százat építettünk és építünk ezután is. Es bizony küszködünk még néhány hasonló és kisebb gond­dal. Igen, a megnőtt város kihízta a régi kereteket. A mi népünk azonban nehezebb akadályokat is áthágott, a mos­taniakat is eltünteti az útból. Biztosíték rá, hogy a pécsiek szeretik és becsülik városukat s ezért készek is dolgozni. Tizennégy év! Mily gyorsan elröppent! Az idő szár­nyán száguldóé óriásit léptünk előre a szabadság, a béke teremtő liorszakában. Ki állíthat meg bennünket?! A Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttsége átutazott Budapesten Pénteken a délutáni órákban átutazott Budapesten a Cseh­szlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttsége hazatérőben a Bolgár Népköztársaságból. A vendégek üdvözlésére a Nyugati pályaudvaron megje­lent Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint a politikai élet több más vezető képviselőiéi Árupécsl«pö1 5 *s áltanri vezetők részvétlátogatása Pécsett, a vasútállomás közelében 12 millió forintos költséggel hatalmas, köz­ponti áruraktár épül. A rak­tárház 300.000 forint értékű tervezési munkáin jelenleg dolgoznak. Az áruraktár építését a terv szerint 1960- ban kezdik meg. a bolgár nagykövetségen Georgi Damjaaiovnak, a bol- : gár nemzetgyűlés elnöksége elnökéinek, a Bolgár Kctnmu- : nista Párt Politikai Bizottsága ■ tagjának elhunyta alkalmából ■ magyar párt- és állami veze- ; tők keresték fel Kvasztju A Minisztertanács ülése A kormány Hivatala közli: Tájékoztatási Map?f ka’onai üdóí’ség u'azott a Kínai Népköztársaságba Peng Tö-huaj marsáli, kí­nai nemzetvédelmi miniszter meghívására Révész Géza vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével pénteken délelőtt magyar katonai kül­döttség utazott a Kínai Nép­köztársaságba. A kormány elnöke a Mi­nisztertanács pénteki ülésén ■napirend előtt megemlékezett Georgi Damjanov, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnö­kének, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága tag­jának haláláról. A Miniszter­tanács jegyzőkönyvbe foglalta mély együttérzését, amellyel osztozik a bolgár párt és nép gyászában. A kormány pénteki ülésén a napirenden lévő folyó ügyeket tárgyalta. Sztojcsevet, a Bolgár Népköz­társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, s őszinte együttérzésüket fejezték ki abban a gyászban, amely a Bolgár Népköztársa­ságot és népét érte nagy fiának, a nemzetközi munkás- mozgaiom kiváló harcosának halálával. Az Elnöki Tanács, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás- paraszt kormány nevében első­nek fejezték ftg részvétüket Dobi István elivtárs, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János edvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc eüvtáms, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Részvétüket nyilvánítot­ták a budapesti diplomáciai testület képviselői is Hao De Cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vezetésével. Központi fűtés a komlói Kossuth-bánya aknáiban Télen a bányák aknanyflá- sábain — a hideg és meleg le- • vegő találkozásának hatására a szállítást akadalyozo, Ve- Fodor JáhosTcidóígözta á szélyes jegésedés állhat elő. A múlt évben a komlói Amna- aknám 15 mázsás jégcsap zu­hant a mélybe, az aknát meg­rongálta, a szállítás másfél napig állt. Az ak csütörtö­kön délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermé­ben a megyei nőtanács, a me­gyei tanács és a MÉSZÖV rendezésében, ahol a falusi asszonyokról, azok problémái- „ , , ról volt szó. Asszonyok ültek e^lk hozzászóló azt mondta: az asztaloknál és hallgatták . Mosógépét kell venni, hogy könnyebb legyen az asz­falusi assztotifoU megyei tattdeskouPécsett Értekezlet volt új, a szövetkezeti. Ki más tud okosabban beszélni a férfivel erről, mint a feleség?! Amikor a termelőszövetkezetről szól, akkor a maga, a családja ér­dekében is beszél. Ez a hozzá­szólásokból is kiderült. Az A lottó nyerőszámot Erre a hétre 2 617 425 szelvényt küldtek be a fogadók, s így eqy-egy nyerőosztályra 981 534 forint jut. A kisorsolt nye­lőszámok a következők: 1, 5, 31, 34, 57. A jövő heti, december 5-1 tárgy nyereménysorsoláson a 47. Játékhét szelvényei vesznek részt. Földvári János elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek beszámolóját. A nőkről, nőknek beszélt. Megelevenedett a múlt. A nő kevesebb bért és több mun­kát kapott, övé volt a meg­aláztatás, a gyermeknevelés, a garasos kereset beosztása, a gond. S ma hatvankét nő dönt az országgyűlésben, 707 nőt vá­lasztottak be a tanácsokba a megyében, ma már nincs kü­lönbség férfi és nő között ab­ban: kinek van több joga, ki kap több pénzt ugyanazért a munkáért::; A mi társadal­munkban kapta meg igazán azt a szerepet a nő, ami megilleti. Fehér Lajosné elvtársnő, az Országos Nőtanács osztályve­zetője ezt mondta: Az asszonyok csak úgy tudják jobb belátásra bimi a férfiakat, ha tanulnak, ha megismerkednek falujuk, a termelőszövetkezetük problé­máival Ha a férfiak azt lát­ják, hogy ennek vagy annak az asszonynak nemcsak nagy szája van, de okos dolgot is mond, akkor biztosan el is fo­gadják a tanácsait. A nők a társadalom ;motorjaivá válhatnak különö­sen falun, ahol a régi gazdál­kodási formával birkózik az szonyok munkája. A másik hozzátette: — A mi termelőszövetkeze­tünk már vett. A harmadik azt javasolta^ — A nyugdíjas tsz-asszo- nyok vigyázhatnának a gyere­kekre. így az asszony is töb­bet mehetne a közösbe, keve-, sebb dolga lenne otthon..; Javaslatok, amelyek csak a közösben, csak közösen való­síthatók meg. Szinte minden hozzászólásból kitűnt a gondo­lat: törvény biztosítja, hogy új módon, a férfiakkal egyen­rangúan éljenek a nők, de ez az egyenjogúság végső fokon mégiscsak akkor válhat valóra, ha könnyítünk a férfiak és a nők munkáján. Ez pedig a me­zőgazdaságban másképp, mint a nagyüzemi gazdálkodás meg­teremtése nélkül elképzelhe­tetlen. Lovrity Gyula né, a szebényi tsz tagja. Náluk csak az elnök férfi, a vezetőségi tagok nők. Ö is vezetőségi tag és most az értekezleten feláll és azt mondja: — Nem szégyellem kimon­dani, hogy én egész nyáron dolgozik a villánykövesdi fez­ben. Bár a férfiak többségben vannak, mégis legalább annyi, vagy még több értékűt ter­melnek, mint a férfiak^ Egy szó, mint száz: ez az értekezlet, amelyen fez- asszonyok, íöldműves6zövetke- zetben dolgozó asszonyok és egyéniek vettek részt, vilá­gosan mutatta: falun is folyik a harc a maradi, és az asz- szonyt egyenrangúvá emelő né­zetek között. Az asszonyokon is múlik, mikor dől elez vég­legesen a haladás javára. komlói Kossuth-bánya két száll ítóaknáj árnak központi fű­tésmegoldását. Az aknamyüás- ,ba behatoló hideg levegőt thermoventtllátorakkal mele­gítik fel és ezzel megszűnik a ■ jégképződé» veszélye, A Kossuth-bánya három géphá­zába — amelyekben az akna- szállítógépek működését aka­dályozta a nagyobb téli hideg r— központifűtésű radiátortes­teket építettek be, A 400 000 forintos beruhá­zással megvalósított újítás fű­tőpróbája megtörtént, a Kos­suth-bánya két szállítóakná­jának fűtésére óránként egy­millió kalóriaértékű gőzt biz- tosíthatnak és ezzel a leghi­degebb télben is zavartalanul termelhet Komló legnagyobb teljesítményű bányája. A köz­pontú fűtőrendszerrel évente ötvenezer forintot js megta­karítanak, amit eddig az ak­nák fagyta! ámítására költöt­tek. Megnyílt a KSZKBI munkavédelmt- és balesetelhárítási kiállítása kocsiztam.. Az ilyen asszonyokra, meg Papp János elvtárs. A Kisipari Szö­vetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Baranya megyei al­központja nagyon tanulságos munka- védelmi és baleset­elhárítási kiállítást rendezett a Bara­nya megyei KI- SZÖV Megye u. 20. szám alatt lévő el­sőemeleti kultúrter- ; mében; Pénteken délben került sor a .kiállítás ünnepélyes 'megnyitására, ame- | lyen megjelent mint a villánykövesdiek büsz­ke lehet a termelőszövetkezet, de joggal büszkélkedhet velük a férjük is Harminchat nő az MSZMP Bara­nya megyei pártbi­zottsága ipari és közlekedési osztá­lyának vezetője és számos kisipari szö­vetkezeti vezető, Nagy János, a KSZKBI Baranya megyei alközpontja vezetőjének üdvöz­lő szavai után, Var­ga Béla, a KSZKBI országos vezetőségi tagja megnyitotta a kiállítást, majd dr. Lőrinczi Aladár főorvos, a KSZKBI egészségügyi főosz­tályának vezetője ismertette a kiállí­tás célját és jelen­tőségét. A kiállításon pla­kátok. rajzok, fény­képek mutatják be, hogy az egyes ipar­ágakban, üzentek­ben, műhelyekben miként kell véde­kezni a balesetek ellen és áramütés esetén miként kell első segélyt nyújta­ni; Ezenkívül mi­niatűr gépek is sze­repelnek a kiállítá­son, mint például Laisz Ernő s Wag­ner László (Pécs- bánya) vésögépc. vagy az AJAX ka­lapács, amelyet Fáth József és Czukker Béla ké­szített. Végül olya» füzetek is láthatók, amelyek munkavé­delmi és balesetel­hárítási szabályokat ismertetnék.

Next

/
Thumbnails
Contents