Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

0

NAPLÓ

1958. NOVEMBER 23.

Idén már a Baranya megyei Mélyépítő Vállalatnál is lesz nyereségrészesedés

Jegyzetek az üzemi tanács üléséről

Csupa figyelem, csupa érdeklődés minden arc. Nem csoda. Az évvégi nyereségré- * szesedésről folyik éppen a szó. Ez pedig nagy dolog. A mélyépítőknél különösképpen nagy. A vállalat négyéves, évben fennállása során eddig még* Parrag József valamennyi gazdasági évet

vevői. Jófomán nincs hozzászólás, hogy ne lenne benne szó arról, hogyan lehetne még tovább javítani az eredményeken. Uaulátszik ezen a fronton is megtört a jég ebben az

veszteséggel zárta. Tizennégy, tizenkettő, tizenöt millió forintos veszteségek után ebben az évben viszont már három és félmillió forintos nyereséggel lehet számolni, az állami támo- aatás összéaén felül Mert ebben az évben is veszteségesre tervezték a vállalatot, de hát most jól rácáfoltak a mélyépítők a tervezőkre. Megmutatták, hogy tudnak jól, gazdaságosan dolgozni.

Honnét származik ez az eredmény? Munkából. Amit eddig még egy évben sem sikerült elérni, ez évben elérték, sőt túlhaladták az egy főre jutó havi ötezer forintos termelési értelepvezető beizélt például arról, hogy nincs még minden rendben a gépkocsik kihasználása körül Két-három hete — mondta —, bejött egy gépkocsi Villányból a központi raktárba, lepedőkért. Másnap jött egy másik kocsi négy pár gumicsizmáért, 'meg egy 'olajkapcsolóért. Ezt a két fuvart el lehetett volna intézni egy füst alatt is, és meglehetett volna takarítani rajta valamennyi forintot. És sok kicsi sokra megy. Mert sok ilyen kis felesleges fuvar van. A napokban például a vizes részlegtől többen menteik Dombóvárra. Az 6 személyi holmijukat egy külön kocsi szállította utánuk, pedig azokat a

léket, a második és harmadik vonat is elvitte volna személynegyedévben már behozták at első negyedévi lemaradást és ha az időjárás közbe nem szól, akkor előreláthatólag' december közepére befejezik éves tervüket

A jó munka eredményeit jelzi emellett az is, hogy rendbejött a vállalat bérgazdálkodása — a múlt évben még kétmillió forintra rúgott a bér- alaptúllépésl — megjavult az anyaggazdálkodás, a takarékos- sági mozgalom és az újítások következtében jelentősen csölk- kentették a fuvarköltségeket, a munka jobb szervezésével — A múlt év első három negyedévében több mint kétmillió forintot tett ki a fuvarköltség-veszteség, ez év első három negyedévében, pedig csak 83 ezer forintot.

Most már bizonyos, hogy ebben az évben sikerült megtörni a jeget, sikerült nyereségessé tenni a vállalatot és lehet, <;2 év végén nyereségrészesedést osztani. Azt, hogy menynyit, még majd a következő másfél hónap munkája döntt el.a

*

A jó eredmény mindenki munkájából tevődött össze. Ezt érezték is a tanácskozás részpoggyászként. Szóval lehet itt még takarékoskodni. Nincs még minden forrás kimerítve... *

Külön figyelmet érdemel N&- daskai jMjosnak, az Is-tván- áknai munkahely építésvezetőjének több javaslata.

Szerinte helyes lenne, ha a vállalat vezetősége számvetést készítene arról, mi olcsóbb: a munkásokat a központi szállás- ról naponta kiszállítani a munkahelyre, vagy pedig megoldani a munkahelyeken való elszállásolást. ,

Olcsó megoldást is ajánlott. Meg kell egyezni a beruházóval, hogy a több éves program keretében épülő létesítményeik elkészült részét engedje ilyen• célra felhasználni. Utván-ak- nánál például több éves programban épül a fürdő- és irodaház épülete. Az épület földszintje a jövő évben már elkészül, az emeletek csak a következő években kerülnek átadásra. Addig a földszinti helyiségekben be lehetne rendezni szállást és meg lehetne takarítani egy csomó személy- szállítási kéltséget.

Megfontolt, jó javaslat, érdemes síele foglalkozni,

Es még egy eredmény: ebben az évben megkezdték már a vállalat saját huszonnégy lakásos lakóházának az építését is. Decemberre mindenképpen tető alá akarják hozni az épületet. Kik lesznek majd a boldog lakástulajdonosok? Még nem döntötték el. Majd ha készen lesz a ház, akkor döntenek. De így is sokan jelentkeztek már, hogy szívesen végeznek társadalmi munkát a lakásépítkezésen. Rácz Pál vasbetonszerelő például, itt az üzemi tanács ülésén jelentette be, hogy az István-akninál dolgozó vasbetonszerelő brigád vállalja társadalmi munkában a lakóépület összes vasbetonszerelését.

*

Persze egy üzemi tanácsülésen nem csupa eredményekről való beszélgetésből áll ki a napirend. Ilyenkor kiderül az is, hogy emberi gondok, bajok is vannak még. — Es ez helyes, ez is segít a munkában.

Itt van Pl- Üveges György kubikos-brigádjának a gondja. Azt mondja: mi úgy élünk ott Hint a repülőtéri munkahelyen, hogy talán még nem is gondolnak ránk. Még az eső elől sem tudunk behúzódni fedél alá. Pedig olcsón lehet csinálni hulladék deszkából valamilyen kis hordozható bódét — mert az kell a kubikosnak a vándor élethez. A másik pedig: nincs esőköpenyünk, pedig akik a hengert szolgálják ki, esőben is kell dolgozatok. A bakancs helyett is jobban szeretnénk gumicsizmát, az sokkal jobb az ilyen esős időben.

Gecsei Lajos pedig elmondja, hogy az 6 munkahelyükre sokszor késve ér ki az ebéd. Néha csak három óra után kapnak ebédet..,

*

A ceruzák gyorsan szántják a füzetlapokat. A javaslatokat majd megvizsgálja a vállalat vezetősége. A jókat megvalósítják — sokat segítenek majd azok a jövő évi tervteljesités- ben. A panaszokat is orvosolják. Előbb indul majd el az ebéd Gecsei elvtársik munkahelyére, az Üveges-brigád is kap egy menedékhelyet, ahová elállhatnak, ha nagyon rákezd az eső, a ponyvanélküli tehergépkocsikra is kerül majd ponyva és nem kell a hűvös időben ponyva nélküli kocsikon utazniok a repülőtéren dolgozó munkásoknak. — És ezek hozzásegítenek majd, hagy jobban menjen a munka.

Eddig még nem volt ilyen gyűlés a mélyépítőknél. Ilyen, ahol mindenki, mint egy jól dolgozó nyereséges vállalat tagja beszélhetett és ahol mindenki arra gondolhatott, hogyan csináljuk a jövőben, hogy még jobban menjen a munka, még nagyobb legyen a nyereség. Most kóstolták meg, milyen jó dolog ez. Milyen jó érzés tudni azt, hogyha „ráhúzunk egy kicsit, még élüzemmé is lehetünk”. Es milyen jó érzés tudni azt, hogy az év végén, azaz a jövő év elején, a mérleg jóváhagyása után, vastag lesz a boríték — a nyereségrészesedéstől.

Kívánjuk, hogy ezután már csak mindig jobb eredménnyel és több nyereségrészesedéssel zárják az éveket a mélyépítők.

KURUCZ

Megkapta jM éli beruházási leteti a pécsi széolrösz!

A Pécsi Szénibányászati Tröszt 1959.’ évi ipari beruházásaira a Nehézipari Minisztérium 113 millió forint beruházási hitelkeretet nyitott meg, ami november 27-én tovább nő a jövő évben épülő bányász lakások hitelkeretének" megnyitásával.

A beruházási hitelt ilyen koráin ínég soha nem bocsátották a Pécsi Szénbányászati

Tröszt rendelkezésére. Nagy Béla osztályvezető véleménye szerint a hitelkeret ilyen korai megnyitása lehetővé teszi, hogy december 1-ig valameny- nyl kihitelező vállalatnál megrendeljék a jövő évben elvégzésre váró munkákat, amelyeknek műszaki terved, költségvetései ugyancsak a beruházási osztály rendelkezésére állnak.

ff

JCánamü Lehet ne itt elmúlni...

U

Párafelhőt lehel a két 16.

— Hóhei •— állítja meg őket a gazdája. — Azt gondoltam, hogy segítség jött! — mondja és bemutatkozunk;

ö at a bizonyos Ibrlksz József, akiről a járási tanácson ézt mondták: szereti a szak- könyveket, jól gazdálkodik, Markócon, a falujában az első háznál pedig így igazítottak útba: !

— Ménjén csak egyenesen. A falu közepén könnyen rátalálhat. Ki van pucolva a háza..,

A puccos keresztházat megtaláltam, de az asszonya széttárta a karját:

— Szántani van az uram..:

— Már csak ez a kis darab van vissza, •— magyarázza a gazda. — Még alkalmas az idő, hát sietni kell! -*■ és pokrócot terít a lovakra. — Máris rendelkezésére állok! — fordul és a kocsi bakjára invitál.

Megindul a beszélgetés. Egy farkaskutya lohol a kocsi felé és éktelenül csahol.

— Hát ez meg kié lehet?

— Biztosan azé az emberé, aki ott szárat vág.

— Látja, ezt, meg a mélyszántást nem akarják sehogy- se megszokni. Ilyenkor szárat vágni... — füstölög.

A gazda szól belőle. A gazda, add mindent, amit cáak lehet, szeret felhasználni a gazdaságában. Tizenegy és fél holdja van, de csak idén ősztől fogva. Addig tíz holdon gazdálkodott. Most vett hozzá íriásfflet:

— Négyszögölenként 2 foifinitJávái. Megéri. Nem pénz Wz érte! — teszi hozzá.

A szakkőnyvekre terelem a

SZÓti

— Van vagy harminc értékes saakkünyvem — adja meg a választ.

Nyugtalankodnak a lovak. Egyre csak az birizgál: vajon mit tanult a szakkömyvakből ez az ember és mit valósít meg ,a gyakorlatban, mert ez sokkal fontosabb annál, hogy jár neki a Magyar Mezőgazdaság is. Talán 5 is érzi ezt, mert megint a gazdaságáról mesél. Nyolc marhája, 2 lova, meg egy csikója van.

— Minden évben háromnégy hízott bikát adok el! — újságolja. — Eddig mindig extrém minőségűek voltak. Kezdetben csak egyedül hizlaltam, most majd az egész falu. 166 lelkes ez a falu és arról híres, hogy a sellyei Járásban innen kapja az állam a legtöbb extrém bikát. Most nemrég is kilencet adtunk el-;

— Sertés? ,

— Most csak öt hízóm van. Ebből hármat levágok, kettőt meg eladok. Inkább szarvas- marhát tartok. Ez hasznosabb, több a trágyája is, jobban is keresik. Szarvasmarha! Ez kell a gazdaságba. Éneikül nem lehet gazdálkodni 6©m egyénileg, sem.. i hát ez az igazság, sem a termelőszövetkezetben . ; »

Az eke benne a földben, a

lovak előtte szuszognak.

— Milyen mélyen szánt?

— Huszonkét centire.

— Hallottam, maga még a lucerna földet is megtrágyázza.

— Meg bizony! Ezt is most röröm fel és vagy 20 kocsi trágyát kap ez az 1100 négyszögöl Van trágyám bőven, miért

ne? Olyan termést ad ez a föld, hogy csak na! — és rémkacsint.

— Hát a hatvan mázsás kukoricából mi igaz?

— Annyi, hogy a két és fél holdon 120 mázsa termett. Két holdban hibrid kukorica volt, féld holdban meg nyolcsoros. Tudja az a régi, megszokott. A hibridkukoricát mindenkinek ajánlom. A szakik ön yveit azt Írják, 15, de én azt mondom — a tapasztalat is ezt mutatja — 25—30 százalékkal is többet terem. Persze jól elmunkált, középhumuszoe talajba vétve. Bár jó neki a homokos talaj is. Erről ugyan nem írnak a szakkönyvek, de én kipróbáltam. Legalább annyit, ha nem többet termett, mint a humuszos talajba vetett.

Úgy látszik nem megy a ’fejébe, hogy a járásiak nem tudnak belenyugodni, hogy 5 a lucerna földet is megtrágyázza, mert egy történetet mesél el. Néhány éve történt. Fél holdba másod vetésként tarló- répát vetett, ősszel szépen ki- levelesedett a répa. Leszántotta és istállótrágyával is alaposan megszórta. A járásiak csak figyelték — 6 erről nőit sem tudott — hogy mit akar ezzel elérni. Tavasszal burgonyát tett bele. Szedéskor aztán annyi burgonyája lett, mint a bűn. Még az évben megkapta a Mintagazda kitüntető címet. Sok a szerves- trágyája és mégis évi 8—9 mázsa műtrágyát is használ.

A faluban mindenki úgy beszól róla: 80—50 százalékkal többet termel mtouenből, mint ml. Idén is három holdon 39 mázsa búzája, két holdon meg 22 mázsá zabja termett. Ez pedig nagy szó. különösen most.

Hej, ha sok Ilyen ernfosr lenne a termelőszövetkezetben! — gondolom magamban és nem állhatom szó nélkül.

— Ml se járunk bekötött; szemmel. Nekem például harminc termelőszövetkezetről van otthon ismertetőm. ' ügy ismerem lassan a könyvből a barcsi Vörös Csillagot, mint mondjuk a drávaíokit a gyakorlatban. Ml lg látjuk, hogy 23 forintért szánt egy holdat a traktor, meg közel nyolcvan forintot osztanak Drávátokon Mi meg, — és elmeséli, hogy van egy bolgár ismerőse, Markócon járt a felszabaduláskor, mint katona, most meg valahol a minisztériumban dolgozik. leveleznek. A legutóbbi leveleken is azt kérdezte: mivel foglalkozik, van-e a községben termelőszövetkezet, mert náluk minden községben van ám... Mit írjon neki? Az igazat. Azt, hogy nincs és amig nem lesz, addig nem is tud elmenni Bulgáriába, mert kire hagyja itthon a birtokot.: a betegeskedő feleségére, vagy a két kislányára?

— Ha tsz lenne Kánaánt lehetne csinálni itt Markócon; is! — mondja és amikor óva-í tosan felteszem a kérdést,; hogy véleménye szerint mi-; kor lesz ez, akkor így felel: ;

— Két—három év múlva.; Akkor biztosan. De lehet, hogy. előbb is, mert mint mondtam ; mi is nyitott szemmel járunk; — és odaszól a lovaknak:

— Gyi te, ne! — és lassan: megindul az éke után.

Ssslai János 1

A művészet megcséfolói...

Ha szémükbe mondják: bűnözők vagytok! — nem hiszik el.

Nem hiszik el és méltatlankodnak. Mert ők „megdolgoztak” azért a néhány százezer forintért, ök „nem tehetnek” arról, hogy elkövetett bűncselekményük nyomán becsületes művészek nevei is lassan közszájon forogtak, az emberek összesúgtak hátuk mögött, görbe pillantásokkal találkoztak a munkahelyen, utcán, kávéházban, gyűléseken és egyebütt, ök minderről „nem tehetnek”. Hogy hihetetlen ravaszsággal, alig 14 hónap alatt több százezer forintot zsebre vágtak — amiért egyébként mások évekig, dolgoznak? — No és? „Papírunk volt rá! — mondják ők — a kereset legális úton folyt be a zsebünkbe, ml bajunk lehet?” ök így vélekedtek.

Hogy-hogy „ők” 7!

Hát Nagy József dekoratőr, Pálfi László kerámikus és Gáspár János címfestő. Nagy József ügyvezető elnöke, Pálfi és Gáspár pedig tagja volt a Pécs és Baranya megyei Ipar- és Népművészeti Alkotó Munkaközösségnek. Hogy e három dilettáns mit keresett a művészek körében, azt nem tudni.

Azaz hogy valamit mégiscsak kerestek.

Alig másfél esztendővel ezelőtt alakult meg a munkaközösség. A csoport működésének tisztes célja az lett volna, hogy feltárják a megye népművészeti kincseit, hagyományait, felkarolják az ismeretlenségből a tehetséges népművészeket, és persze a munkaközösség tagjai is tájjellegű alkotásokat hoznak létre a megye népművészeti hagyományainak szellemében; Megyénkben nagyon sok idegen megfordul, akik szívesen vásárolnának baranyai emléktárgyakat ittlétük alatt. Sajnos,, csak a fővárosból „importált” emléktárgyak álltak a fogyasztók rendelkezésére, s közöttük bizony akadt elég szép számmal glccs és hamisítvány Is. A helyi munkaközösség létrehozáséra tehát elengedhetetlenül szükség volt.

A munkaközösség tagjainak zöme ragaszkodott is az alapszabályzathoz, s munkájukat is ennek megfelelően végezték hónapokon át. Hanem alapszabályzat ide, vagy oda, Nagy, Pálfi és Gáspár — a munkaközösség működésében nagyszerű „businessre” láttak lehetőséget.

Nos, hozzá is fogtak „népművészeti emléktárgyak" gyártásához a következőképpen:

Sorozatban gyártották a köztársasági címert — egyszerű üveglapra, előre elkészített sablon segítségével — ráfújták a festéket. Aztán: jegesmedvét Is fabrikáltak papírból, hozzá papír jégcsapokat, a város egyik közismert cukrászdája részére. „Népművészeti” alkotás volt az a női és férfi fejet ábrázoló furnírdarabka ia — amelyet egyik szórakozóhely toalett helyiségének ajtajára erősítettek fel. Csodálatos művészi képességeiket kifejezésre juttatták akkor is, amikor mikrofon-állvány javítását és festését elvállalták, de ajánlkoztak villanyégők festésére, éttermi függönyök és toalett-helyiség bejáratát eltakaró függönyök elhelyezésére, magyaros lóca befestésére:«i stb;

Vállalkoztak ők mindenre, amiben pénzt láttak — még akkor is — ha ezzel megcsúfolták az alapszabályzatot. De ez még semmi:

Mert ezeket a munkálatokat sem ők végezték el, hanem kiadták „albérletbe”, a Pécsi Földművesszövetkezet szolgáltató vállalatának. Egyik Intézmény például megrendelt náluk egy facsillárt. Nagyék elkészíttették a szolgáltató vállalattal, kifizették érte a 350 forintot, majd amikor a szükséges díszítési és festési munkálatokat Ők elvégezték a csilláron, a megrendelőnek már 1480 forintot számoltak fel. Egy asztalos kisiparossal magyaros lócát csináltattak, s ezért kifizettek 2800 forintot. Utána Nagy és társai vették kezelés alá a lócát: valamit alakítgattak, festettek rajta, kidíszítettók, hogy legyen valami „népi motívum” Is a megrendelt bútordarabon és átadták a Nádor-szállodának 5.570 forintért. A különbözeiét persze eltették. De a legtöbb megrendelést — mégiscsak a szolgáltató vállalat készítette el — Nagyék csupán csak közvetítettek, s e „munkáért” komoly összegeket vágtak zsebre. így aztán nemcsak a munkaközösség fémjelzése alatt jutottak keresethez, hanem Nagy József például a szolgáltató vállalattól is kapott fizetést, miután ott alkalmazott volt.

Most már sejthetik, hogy a munkaközösség fennállásától kezdődő 14 hónap alatt hogyan tollasodtak meg Nagy és társai. Tessék:

Nagy József 80 000 forintot, Pálfi László 398 000 forintot. ♦ Gáspár János 120 000 forintot keresett. Pálfi így vásárolt ma- Jgának egy öröklakást, amelyet persze be Is rendezett, Gáspár János címfestő pedig autót — ée a Balatonon — vitorlás csónakot. Pálfi keresett legtöbbet a kerámia-gombokon, amelyet saját villanykemencéjében égettetett három alkalmazottjával Az alkalmazottak persze nem vásároltak sem öröklakást, sem szobaberendezéseket, egyszerűen azért, mert 6—800 forintos havi fizetésükből nem állt módjukban.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Ez a három álnépművész valósággal kapitalizálódott az elmúlt hónapok alatt. Minél Jobban gazdagodtak, annál kevesebbet dolgoztak, de annál többet dolgoztattak másokkal. Igazán kevés bélért. Becsapták az állami vállalatokat, végigszélhámoskodták a fél országot, sárba tiportak becsületet, tisztességet. Bárki — ki e sorok névén most tudomást szerez Nagy és társai üzelmelről — gondolkozzék: mindenki a maga munkahelyén, mennyit és milyen felelősséggel dolgozik azért a fizetésért, amelyből akár önmagát, akár családját eltartja. Es akkor ki-kl a maga módján leveheti a keresztvizet ezekről a parazitákról, akik minden megerőltetés nélkül százezreket kerestek sötét üzleteken!

Végezetül.

A munkaközösség működésére továbbra is szükség van, amennyiben szigorúan ragaszkodnak a jövőben az alapszabályzathoz. A munkaközösség tagjai — képző- és iparművészek, népművészek — dolgozzanak továbbra Is becsülettel, művészi igénnyel, művészekhez méltó tisztességgel;

(HAB)

Komlón is megkezdik a mikron késleltetésű gyutacsok használatát

A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya Pohl Jeromos, a Nagytétényi Gyutacsgyár főmérnökének közreműködésével dolgozta ki az egyszerű gyutacsoknál ötven százaléklkai jobb hatásfokú, mikrokésleltetésű gyutacsok használatát. Ezekkel a gyutacsokkal a Pécsi Szénbányászat! Tröszt eddig 3500 kg robbanóanyagot takarított meg. A napokban további 30 000 mik- rokésleltetésö gyutacs érkezett a munka folytatására, A jövő évben a Pécsii Szénbányászati Tröszt valamennyi föl t Arő írnunk a hol vén csak az újszerű gyutacsokat használják, amitől egy év alatt 15 000

kg robbanóanyag megtakarí- lását várják.

A gyorsabb munkát biztosító és gazdaságosan használható mikrokésleltetésű gyutacsok iránt más bányákban Is nagy az érdeklődés. A Gyöngy ös- oroszi Ércbányában a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának munkatársai elvégezték a mikrokésleltetésű gyutacsok használatát előkészítő kőzetmérésc'cat. a Komlói Szénbányászai! Trösztnél pedig a legutóbb érkezett 30 OOO gyutacsból már megkezdik a próbarobbanta soka» is.