Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-23 / 277. szám
»58. NOVEMBER 23. NAPLÖ 5 KI LESZ A GYŐZTES ? ÍGY ÜNNEPELT MOSZKVA Az elmúlt héten az egész világon nagy feltűnést keltő nyilatkozat látott napvilágor Hruscsov elvtárs előterjesztette a Szovjetunió új hétéves tervének az ellenőrző szamait, amit majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán fognak megvitatni és jóváhagyni. A beszámoló méltán váltott ki nagy figyelmet nemcsak a szocialista tábor országaiban, hanem a tőkés országokban is mert olyan hatalmas gazdasági fejlődést tűz ki a Szovjetunió népgazdasága elé, amelynek végrehajtása végérvényesen eldönti a szocialista és tőkés rendszer gazdasági versenyét a szocializmus javára. Azt a tényt, hogy a Szovjetunió gazdasága sokkal nagyobb ütemben fejlődik, mint a vezető tőkés országok (USA, An-rMa) gazdasága, senki sem meri tagadni, de a cári Oroszország hallatlanul elmaradt gazdasága és a fejlett tőkés országok gazdasága közötti óriási színvonal-különbség eltüntetéséhez még a szovjet gazdaság közismert gyorsütemű fejlődése mellett is most nyí'ott lehetőség. Az I. világháború idején kialakult történelmi és társadalmi helyzetben. Európa egyik gazdaságilag legelmaradottabb országában, a cári Oroszországban győzött a szocialista forradalom. európai tőkés országokban, tehát Angliában és Nyugat- Németországban. A Szovjetunió ezzel első helyre kerül Európában. 1965-ben a Szovjetunió egyes igen fontos termelési ágakban az abszolút termelés terén megelőzi, más iparágakban megközelíti az Egyesült Államok ipari i termelésének jelenlegi színvonalát. A szovjet ipar eddigi fejlődési üteme megteremti a reális alapot ahhoz: hogy 1965 után kb. 5 év alatt . . . mimkahétre (5 eeven. túlszárnyalja ■ az Egyesült Al- * R ^ ’ November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján már kora reggel a moszkvai dolgozók hatalmas _ tömege lepte el az ünnepi díszbe öltözött utcákat. Fényképező- 1960—ban befejeződik a mun- válik, és minőségi változást fog ♦ gépünkkel e nagy ünnep néhány pillanatát örökítettük meg. kások én alkalmazottak átté- eredményezni, a nemzetközi | rése a ^ órás munkanapra, munkásmozgalom fejlődésében S 1962-ben a napi 7 órát dől- a Szovjetunió rohamos gaz- ♦ gozó munkások és alkalmazót- dasági fejlődésének van még! tak áttérnek a 7 órás munka- egy vonatkozása, amely közvet_ * napról a 40 órás munkahétre, lenül érint minden embert,; „1964-től kezdve — jelentette ki Hruscsov elvtárs — fokozatosan áttérünk a 35—30 órás munkahétre, vagyis a föld alatt, illetve az egészségre ártalmas munkafeltételek között dolgozó munkásoknál a lamok egy lakosra eső termelésének színvonalát. Erre az időre tehát, sőt talán még előbb is a Szovjetunió első helyre kerül a világon, mind a termelés abszolút volumenét, mind az egy lakosra eső termelést illetően. Ugyanerre az időpontra (1965-re) a fontosabb mezőgazdasági termékek termelése is meghaladja az Amerikai Egyesült Államok egy főre eső termelésének a színvonalát. Hogy a mezőgazdasági cikkek egy ként 6 órás munkanap, heti két pihenő nappal); és az ösz- szes többi dolgozóknál a 35 órás munkahétre (öt, egyenként hét órás munkanap, heti két pihenő nappal), az áttérés az 1966—68-as években befejeződik. Az áttérés a 30—35 órás munkahétre, a heti egy pihenőnap fenntartása mellett az öt, illetve hat órás munkanap bevezetését jelenti. Abból kiindulva, hogy a munkások és alkalmazottak többsége szívesebben dolgozik főre jutó termelésében is ma- napi 6—7 órát, heti két pihenő ga mögött hagyja a Szovjet- nappal, mint 5—6 órát, hat unió a fejlett tőkés országo- napos munkahét mellett, el 5- kat, arra elég megnyugtató irányoztuk az ötnapos munka- 'wmel^rX^ySkTa' bizonyítékul szolgál a Szov- hét bevezetését, tehát azt, hogy y jetunió és Amerika mezőgaz- két pihenő nap lesz ezentúl.“ dasági termelésének az 1954- a terv végrehajtásának sobárhol él a földön. A Szovjet- ♦ unió gazdasága és ebből ere-1 dő hadi technikai fölénye, egy- { re reálisabb biztosítékot nyújt! azirányban, hogy az emberiség* elkerülje a minden eddiginé pusztítóbbnak ígérkező harmadik világháborút. A közismert háborús uszítóiknak ugyanis csak az erő imponál, és a Szovjetunió olyan katonai és haditechnikai erőfölényt tud felmutatni, ami remélhetőleg jobb belátásra fogja bírni a harmadik világháborút kirobbantani szándékozó erőket. A marxizmus-lenánizmus azt tanítja, hogy az elméleti igazságok próbaköve a gyakorlat, a gyakorlatban válik el, hogy az elmélet tételei igazak-e vágy sem. A marxizmus klasz- szikusainak száz évvel ezelőtt hirdetett tételeinek igazságát bizonyítja, hogy a kapitalizmus a sok toldozás-foldozás ellenére is fejlődésképtelen, és a szotimi. sSc ió az ét ille- a viMa már a Szovjet ipari termelés volumi tőén Európában az el lágon pedig a második helyet foglalja el. Az egyes országok termelőerőinek fejlettségét nem elsősorban a teljes termelés volumene, hanem az illető ország egy lakosára jutó termékeknek a mennyisége mutatja. Ma már elérkezett az az idő, hogy a Szovjetunió tői 57 évig terjedő években elért fejlődésének az összehasonlítása. Míg a Szovjetunió mezőgazdaságának termelése ebben az időszakban évenként 7,1 százalékkal, addig az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági termelése csak 1,1 százalékkal fejlődött. A szocialista forradalom és a nagyüzemi szocialista mezőjövő. A szocialista és tőkés országok fejlődési ütemkülönbsége azóta már a dolgozók legrán ezekben az években' te- öntudatosabb rétegeit meghát a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét. Ez a hatalmas fejlődés végérvényesen eldönti a vitát, hogy melyik rendszer jobb. A tőkés országok válságokkal küszködnek, a munkanélküligazdaság létrehozásának erea- problémáját megoldani menye, hogy az az Oroszország, ahol 1917-ben a faekét még elég elterjedten használták és a gabona vetésterületéképtelenek. A szocialista gazdasági rendszer fölénye a terv végrehajtása során a világ dolgozói számára kézzelfoghatóvá győzték a marxizmus tételednek igazságáról. Akiket a szocializmus kézenfekvő igazságai és a két rendszer fejlődésében mutatkozó ütemkülönbség sem tudott meggyőzni, nem hányhatják be szemüket azelőtt a tény előtt, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelés vonatkozásában, is behozza a több évszázados lemaradást, és maga mögött hagyja a legfejlettebb tőkés országokat. Z. F. az egy főre eső termelés terén n®k közel 90 százalékát kézis maga mögött hagyja a legfejlettebb tőkés oszágokat. Talán sokaknak túl hosszúzel vetették el, rövidesen maga mögött hagyja a már a XIX. század végén is fejlett mezőgazdasággal rendelkező nak tűnik az a negyvenegyné- Amerikai Egyesült Államokat hány esztendő, ami ahhoz kellett. hogy a Szovjetunió az egv főre eső termelésben is túl ha’adja a legfejlettebb országokat. Pedig a társadalom fejlődése ilyen gyors ütemet az eddigi történelem során még nem produkált. A cári Oroszország ipara 1917-ben a fellett tőkés országok mögött kb. 200 évvel volt elmaradva. Oroszország ipari fejlődése tulajdonképpen, csak a szocialista forradalom után kezdődött. Azok a tőkés országok. amelyeket a fiatal szovjet ipar most vagy a hétéves terv éveiben maga mögé utasít. már a XVIII. sz. végén és a XIX. század elején élenjáró ipari országok voltak. Anglia és Oroszország gazdasága közötti szintkülönbség még ma is az volna, ami 1917-ben volt, ha Oroszországban nem győz a munkásosztály és nem veszi kezébe a gyárakat és azok irányítását. Az 1937—1958-ig terjedő időben a tőkés országok ipari termelése nem egészen kétszeresére emelkedett. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a Szovjetunió ipari termelése 9.5-szeresépe emelkedett. Csak Az ipari és mezőgazdasági termelés ilyen ütemű fejlődése elképzelhetetlen a szakemberek nagy száma nélkül, A Szovjetunió tudományos területen és a szakemberképzés területén már most első helyet vívott ki magának a vná- gon. A világ első atomerőműve, az interkontinentális rakéta, a mesterséges holdak sorozata, az égitestekre való repülés előkészületei perdöntő bizonyítékai ennek a fölénynek. Ezt a nyugati folyóiratok is kénytelen-kelletlen, de elismerik. A Szovjetunió egyetemein jelenleg háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Amerikai Egyesült Államokban. A hétéves terv időszakában további 40 százalékkal emelkedik az egyetemekről kibocsátott emberek száma. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a fontos körülményt, hogy ezt az eredményt egy olyan ország érte el, ahol egy 1920- ban megejtett statisztikai felmérés szerint a 'felnőtt lakosságnak csak 31,9 százaléka tudott írni, olvasná. Ennek a hallatlan kulturális fejlődésnek az alapja: amíg a kultúra a termelési eszközök társadat- és a tudomány a tőkés rendmi tulajdonának alapján nyílott# lehetőség arra, hogy Oroszország ipara egyáltalán versenyre kelhetett a fejlett tőkés országok iparával, és arra az óriási eredményre vezetett, hogy a 200 éves fejlődési különbséget 40—50 év alatt behozza. Az új hétéves terv célkitűzéseit tekintve, a szovjet ipar össztermelése a hét év alatt kb. 80 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés növekedésén belül esősorban a gépgyártás, mégpedig az automatikus veszerben a kiváltságosok monopóliuma, addig a szocializmus rendszerében az egész nép közk.incsévé válik. A szocialista rendszer döntő fölénye a tőkés rendszer felett elsősorban abban jelentkezik, hogy a szocializmusban gyorsabban fejlődnek a társadalom termelőerői. A termelés fejlesztésének egyetlen célja van. hogy egyre magasabb fokon lehessen kielégíteni a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális -szükségleteit, szemben a kapitalizzér’ésű gépsoroknak az elő- rnussal, ahol a termelés nőveUl.'li.. 1... __.1 - 1 .......... M'ft ása kap nagy szerepet, Az elektromos energia .termelésében nagy súlyt kap a terv során az atomenergia békés célokra va’ó fe’haszná1 ása. Különböző típusú reaktorokkal működő atom-villanytelepek egész sorát helyezik üzembe a hétéves terv során. A hétéves terv teljesítésének eredményeképpen a Szovjetunióban magasabb lesz az egy főre eső ipari termelés, nrnt a jelenleg legfejlettebb kedése csak a tőkések gazdagságát növeli. A szociahsta rendszerben biztosított a ter- me’és eredményeinek igazságos elosztása. Az eddigi gazdasági fejlődésre támaszkodva a hétéves terv időszakában, a korábbinál is gyorsabb ütemben emelkedik a Szovjetunió népeinek az életszínvo-jHa, javulnak munkakörülményei Az állami kiskereskedelmi forgalom a hét év alatt kb 60 százalékkal fog emelkedni Mire felnő A „Szovjetunió“' című folyóirat. legújabb számának címképe lenszőke kisfiút ábrázol, fehérköpenyes növér- Ice társaságában. A legfeljebb kétéves kiscsibész a világ egyik leghétköznapibb, egyben legszebb dolgával van elfoglalva: tejet iszik, s a jóízű kortyok után elégedetten pillogat a világba. Már több hete lát tann, de a kis t>as- gyúró képe minduntalan megjelenik előttem. Hogy miért? 4 A címlaphoz mellékelt szöveg szerint Szasa Lucenko — így hívják a kisembert — a kazah szűzföldek Szvobod- nij nevű szovhozában született és él. Ez a szovhoz négy évvel ezelőtt még nem létezett. Egyetlen fa és bokor sem volt akkor még az árvál&nyhajas sztyeppén, ma viszont parkosított és a modem technika minden vívmányával felszerelt kőházak regimentje ékesíti a s pusztát. A Szovhoz mintegy két millió púd gabonát termelt az idén. Nem tévedés: kétmillió púd, azaz több mint háromszázhúszezer méter- mázsa gabona egyet len év alatt, egyedül Szasa szovhozá- ban! Mi lesz 15—20 év múlva, mire Szasa megemberesediik ? Elgondolni is fantasztikus! t Képzeljük él, az ipar is ilyen szédületesen fejlődik, s a Szovjetunió a hétéves tervet követő öt év alatt, tehát tizenkét esztendő múlva lepipálja Amerikát az egy főre eső ipari cikkek termelésében is. Szasa ekkor tölti be a 14. évét, s mire felnő, hazája — túlzás nélkül — a föld kánaánjává válik. Hát ezért jelenik meg előttem a kis-i lurkó képe. A leg-' if jab szovjet nemzedék képviselőjét, a holnap emberét látom benne. És mi —* húsz- harmincévesek — i Az esti iinnepsem leszünk még ségeket a tűzitúl öregek. játék nyitotta , meg (MAGYAR)i Felvonulnak a páncélosok Zászlóik, transzparensek, léggömbök, virágcsokrok tették színessé a felvonulást. A magyarok kis csoportja a Moszkva-szálló előtt köszöntötte a felvonuló moszkvaiakat Borműzeumot rendezett be a villányi szőlőtermelő szakszövetkezet Villányban — a híres vörösborok hazájában — működik Baranya megye legnagyobb szőlőtermelő szakszövetkezete Hetvennégy szőlősgazda csatlakozott már a szövetkezethez, köztük többen a szomszédos Vil- lánykövesdről. Az idén körülbelül ezier hektóliter boruk termett és ebből négyszáz hektót értékesítenek a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaságnál. A jö vedelem egy részéből közös alapot létesítettek: majdnem 80 ezer forintja van már a szak- szövetkezetnek. Az idei szüretkor elhatározták a szövetkezet tagjai, hogy bormúzeumot rendeznek be. A nyár folyamán közös pincét létesítettek, ennek egyik szárnyában van a bormúzeum. Az egyes évjáratok legjobb minőségű boraiból tíz-tíz palackot helyeznek el itt és innen küldenek majd mintákat a különböző borversenyekre. Vörösborból oportó, burgundi és kadarka, fehérborból pedig rizlingszilváni, olasz- és bánáti rizlinig kerül elsőként a múzeumba: mind az idei termésből Villányban egyébként ez a második bormúzeum, az állami gazdaságban ugyanis tíz éve fennáll már egy. Szakszövetkezeti bormúzeum azonban csak ez az egy van, nemcsak Baranyában, hanem az egész országban. A felvonulók egyik leghőbb vágyát fejezi ki a jelkép: békés célra használják fel aa atomot (Mesterfitlvi Gyula felvételei.)
