Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-15 / 243. szám
NAPLÓ 1958. OKTOBER 15. «» Dobos Józsefet jelölték a komlói III-as aknán pótképviselőnek A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemei közül már több, mint égy esztendeje III-as akna viseli a legjobb bányaüzem címet A komlói III-as akna bányászai büszkék is erre. S méltán, mert jó munkával érdemelték ezt ki: A termelési tervüket például hónapról hónapra rendszeresen túlteljesítették, igyekeznek • takarékosan, gazdaságosan ? bánni az anyagokkal, hogy ? csökkenteni tudják a termelési ? költségeket, vigyáznak arra, t hogy az általuk termelt szén { minden tekintetben megfelel-? jen az előírt követelmények-j nek. Sikereik titkáról *—,1 amely végeredményben nem Is | titok — már többször írtak az* újságok is, A lényeg minden* esetben az volt, hogy a jó? munkához jó vezetés, szorga-i lom, szaktudás kell, mert énéi- j kül nem születnek kiemelkedői eredmények: í A bányászok lelkesedése, | szorgalma III-as aknán való-j ban a jó vezetéssel párosul; Aj bányaüzem vezetői nemcsak, | mint műszaki vezetők értik a* dolgukat, hanem, mint min-j den jó vezető, a bányászok j ügyes-bajos dolgaival is igen ♦ sokat törődnek, ha kell, segí-| tenek, ha kell, büntetnek, del minden esetben úgy, hogy az-l zal a munkások s az üzem ér-j dekét egyaránt szolgálják; Ta-j Ián ezért volt* hogy amikor j kedden délután a műszakvál-l táskor a jelölő gyűlés színhe-j lyére, a fürdő épületébe igye-j keztek s azt latolgatták, hogy? kit kellene pótképviselőnek 1 jelölni, a legtöbb esetben az* üzem vezetőjének, Dobos József elvtársnak a neve került szóba. Nagy megelégedésükre Győri Miklós elvtárs, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke, a Hazafias Népfront városi bizottságának nevében — miután a közelgő választások jelentőségéről, a III-as aknai bányászoknak a választásokkal kapcsolatos felelősségéről, az ellenforradalom óta elért eredményeinkről beszélt — pótképviselőnek ugyancsak Dobos József elvtársat javasolta. A javaslatot nagy tetszés, taps fogadta. Győri elvtárs elmondotta, hogy a Hazafias Népfront jelöltje bányász szülők gyermeke s nemrég még maga is, mint fizikai munkás dolgozott a bányában. Azt, hogy ma a III-as akna vezetője, jó, példamutató munkával, tanulásával érdemelte ki, mert Dobos József az elmúlt évek alatt egyszerű munkásból műszaki szakemberré vált; A jelölt személyét illetően a III-as aknai bányászoknak, választópolgároknak nem sokat kellett modani, hisz valamennyien nagyon jól ismerik, szeretik, tisztelik, naponta találkoznak, beszélnek vele. Szeretik és tisztelik, mert elsősorban a munkája, a tettei után ítélik meg s Dobos József magatartásával, munkájával érdemessé vált erre a megbecsülésre. Ezt különben a felszólalók — köztük Csató György és Lippert András vájárok — is elmondották, majd a jelölő gyűlés egyhangúlag Dobos József elvtársat, a komlói III-as akna vezetőjét jelölte pótképviselőnek. A jelölő gyűlés végén a bányászok elégedetten indultak el a munkahelyeik felé, mert tudták: azt jelölték a pótképviselői feladatok ellátáséra, akit erre a legalkalmasabbnak tartanak. A jelölő gyűlésen megmutatkozó egység minden bizonnyal a választásokon is megmutatkozik majd: Megjelent a Belpolitikai Szemle legújabb száma Megjelent a Belpolitikái Szemle — a választásokra való tekintettel — kettős számban. A szám teljes egészében a választási agitátoroknak, gyű lések előadóinak-kíván segítségére lenni, „A választások előtt“ című ciükk —* Szirmai István elvtárs, a központi bizottság ágit. prop. osztályának vezetője tollából ■— útmutatást ad a felvilágosító munkához. Apró Antal elv társ, cikkében áttekintést ad a politikai és gazdasági helyzetről, 1953. óta, továbbá a 1leg utóbbi országgyűlési választások óta eltelt időből. „Mind- szenthy és pártjai az ellenforra dalom idején“ címmel Sántha Ilona tanulmányát is közli a lap. A Belpolitikát Szemlében megtaláljuk Fock Jenő elv- társnak — a politikai bizottság tagjának — rádióban elhangzott nyilatkozatát a KGST ről. A •Hazánk tája című rovat ban Baktai Ferenc a Népszava főimmkatársa ,Besenyői millió mosokM riportot irt a Fejér megyei Bessnyő község termelő szövetkezetének életéről» Érdekessége a lapnak, hogy Karikás Frigyes „A járatos ember" című novelláját közli folytatólagosan ^rajzókban. A „Régi, jo idők* című rovat eredek dokumentumokat (járásbírók levelei, esendőmyo- mozók jelentése, parlamenti jegyzőkönyvek. stb.) közöl a Horthy rendszerben uralkodó politikai, gazdasági és kulturális viszonyokról. Szoüilia'oa nyíüfs meg a pécsi Őszi Vásár A Pécsi Őszi Vásár szombaton reggel nyílik meg a Balo- kány ligetben. A két napos vásárt Gócz Béla elvtárs, a vá rosi tanács vb. elnökhelyettese nyitja meg. A megyei és a városi tanács kereskedelmi osztálya bő áruválasztékkal lát ta el az elárusító pavilonokat. Jogi tájékoztató fJelöltt gyűlések 1 időpontja I Október 15-én, 18 érakor: I Szabolcsfalui pártház (Cso- ? konai u., Hunyadi u., Jósze- ? rencse u., Wesselényi u., Sza- | badságharc u. 49. hsz-tól vé- | gig mindkét oldal.) I Zsolnay-gyári kultúrotthon I (Felső-Vámház u. mindkét ol- fdal 1—32-ig, Farkas István u.) | Vámház utcai iskola (Felső- | Balokány u.) ? Ágoston téri iskola (Felső- ♦ havi boldogasszony u. és Kis- boldogasszony utca.) Egyetem utcai iskola (Nagy Lajos u. mindkét oldal 1—15. hsz-ig, Rákóczi út páros oldal, 76. hsz-tól végig, páratlan oldal 69. hsz-tól végig.) Belvárosi fiúiskola (Hunyadi út páratlan oldal 1—27. hsz- ig, páros oldal 2—32. hsz-ig, Juhász Gyula u., Mecsek u.) Széchenyi Gimnázium (Kossuth Lajos u. páros oldal 26- tól 48. hsz-ig, páratlan oldal 27—51 hsz-ig, Lyceum u.) Belvárosi pártszervezet (Rákóczi út páratlan oldal 41—67. hsz-ig, páros oldal 52—66. hsz-ig.) Petőfi utcai iskola (Petőfi u. páratlan oldal 29. hsz-tól végig, páros oldal 40. hsz-tól végig) III. kerületi tanácsház (Atléta u., Athinay u., Csend u., Istvánfi u., Móré Fülöp u., Alkony u., Tulipán u., Huszár u.) Alkotmány u. iskola (Kis- gyűd u., Radnics u.) Szigeti úti Iskola (Közép- Makár dűlő, Gyümölcs u., Homok u., Tiborc u.) Építők ebédlője (Repülőtér: K. 3., 4., 5., 6., 14., 15., 16., 17., 30/a., 30/b. számú házak.) Az október 1-i jogi tanácsadásunkon többen érdeklődtek, hogy mezőgazdasági kisajátításokkal kapcsolatos intézkedéseknek mi a helyes és szabályszerű menete. Az érdeklődő dolgozó paraszt elmondta, hogy a pellérdi halgazdaság a tanács útján kívánja kisajátítani több dolgozó paraszt földjét, amely a hal gazdaság tervezett területi munkálatai alá esik. Ezzel kap csolatban szeretne felvilágosítást kapna. Miután a kérelem és a kisajátítás kérdése többeket is érint, ezért az alábbiakban közöljük, hogy milyen jogszabályok alapján, milyen módon történik, illetőleg történhet az meg. A 'kisajátításokat az 1955. évi 23. sz. törvényerejű rendelet, az 56/1955. M. T. sz. rendelet és a 25/1957. PM. számú rendeletek szabályozzák. Ezen rendeletekben le van fektetve, hogy mely esetekben történhet kisajátítás és azoknál az illetékes szerv milyen eljárást köteles folytatni. A 25/1957. PM. számai rendelet 2. §. 1. bekezdése kimondja, hogy a kisajátított ioigatlanok helyett csereingatlanokat kell adni. Ugyanezen szakasz 2. §-ban a rendelet kimondja, hogy mezőgazda- sági ingatlanok esetében a cse reimgatlant az állami tartalék- földekből kell eszközölni. A csereingatlanoknál a kisajátítás alá eső és a helyette adott új földterület aranykorona érték alapján nyer rendezést. A fentebb hivatkozott 25/1957. PM. sz. rendelet 7. §. (1) bek. értelmében jár el a kisajátítást végző illetékes tanácsi szerv akkor, amikor aranykorona alapulvételével bonyolítja le a cserét. Abban az esetben, ha nem tud földterületet biztosítani, illetőleg csereingatlan nem áll rendelkezésére, akkor a katasz téri tisztajövedelem 150-től 300 szoros szorzatát'kell forint ősz szegben figyelembe venni. A kérdésben szereplő halgazdasági kisajátítást a Pécs megyei jogú Városi Tanács Vb. igazgatási osztálya végzi a halgazdaság felkérése alapján. Ugyancsak az említett tanács rendelte el a jelen esetben a kisajátítást. . _ A kisajátítás során 38 katasztrá lis hold területet vesznek igénybe a halgazdaság javára és ezen terület helyett Pécs vá ros III. kerület területén az állami tartalékföldből 38 kát. hold területen biztosítanak a dolgozó parasztoknak csereingatlant: Amennyiben a csereingatlanok között aranykorona értékben eltérés mutatkozik és nagyobb földterület nem áll rendelkezésére, tartalékföld hiányában a különbözéül értéket a fentebb már vázolt módon fogják kártalanítani. A kisajátítás elrendelése ellen abban az esetben, ha minisztérium rendeli el, jogorvos latnak helye nincs. Ha alsóbb szerv, — mint jelen esetben — akkor az elrendelés ellen a Mi nisztertanécs Elnökéhez címzett fellebbezést lehet benyújtani akkor, ha a kisajátított területet nem a tw-ben meghatározott célra vette igénybe a kisajátító szerv: A kártalanítás során a csere a csere, illetőleg a pénz ténye ellen fellebbezéssel nem lehet élni. Itt jogorvoslatnak helye nincs; összegszerűség ellen azonban keresetet indíthatnak az érdekeltek a diferencia erejéig az illetékes megyei bíróságon: * Ma délután 5—6 óráig jogi és SZTK tanácsadást tartunk szakemberrel; szerkesztőségünkben, Pécs, József Attila a. 10. I. emelet 2. A tanácsadás díjtalan. ♦♦«ingatlannal kapcsolatosan Vigyázzunk jobban gyermekeinkre! Pár napja csak, hogy Toiíbuchin úton egy kisfiú a gépkocsi alá futott. Karikás Imre kékesdi ötéves kisfiú 9-én majdnem ugyanerre a sorsra jutott, ami kor Pécsváradon a délutáni sebesvonat kerekei alá akart futni: A szülők pénzt adtak a kisfiúnak, 4hogy cukrot vegyen az állomáson, majd átszaladt a sínek között a túloldalra. Közben vonat érkezett Pécsről és várták a oátaszéki sebest is. A kisfiú vissza akart menni az állomásra, amikor feltűnt a sebes- vonat. A kerekek alá futó gyereket a szolgálattevő és a vonatot fogadó ál-: lomásfőnök ijedt: kiáltása állította'; meg az utolsó pillanatban. Mindenkiben meghűlt a vér i és az apa, — aki j könnyelműen elen- j gedte fiát felügyele- i te alól egy fomgal- 3 más állomáson - csak a főnöki szobá- j ban tért magához. Schubert György! Választás is MyJtfymselet Amióta a polgárt forradalmi átalakulás zászlajára tűzte azokat a politikai jelszavakat, amelyek általános jellegüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy széles tömegeket állítsanak szembe a feudális társadalmi és állami berendezkedéssel és ezáltal előmozdítsák a feltörekvő burzsoázia hatalomra jutását, a választási, a nép- képviselet és a parlamentarizmus tartalma a tőkés társadalom fejlődésének különböző szakaszaiban igen jelentős változásokon ment keresztül; Az országonként váltakozó sajátosságok mellett is megállapítható, hogy e változásokban két társadalmi törekvés harca nyilvánul meg. Az erősödő munkásmozgalmak állandóan küzdenek a demokrata kus szabadságjogok, politikai jogok kiszélesítéséért és megvalósításáért. A választójog kiterjesztése révén a képviseleti szervek fórumai is növelik a haladó célkitűzések elérésére szolgáló eszközöket. „A demokratikus köztársaság és az általános választójog...» lehetővé tette a proletáriátus- nak, hogy elérje az egyesülésnek és tömörülésnek mai fokát, hogy. rendezett és fegyelmezett sorokat alkossanak, amelyek rendszeres harcot folytatnak a tőkével..." — állapítja meg Lenin. Ugyanekkor figyelmeztet Lenin a, burzsoá parlament osztályjellegére és az ebből eredő korlátáira is. A II. világháború utáni történeten* tapasztalatok elemzése alapján az SZKP XX. kongresszusa ráirányította a figyelmet arra, hogy bizonyos körülmények között a parlamenti út ^felhasználható a szocializmusba váló átmenethez. Már ma is létezik olyan polgári állam, az indiai Kerala, ahol a választópolgárok többségének bizalmát élvező kommunista kormány áll az ország élén; A fjDurasoázia ideológusai másként ítélik meg a parlamentet. A parlamentarizmus válságáról beszélnek, amely mint ahogy az egyik magyar burzsoá szerző írja, akkor kezdődik, „mikor az addig uralkodó néposztályok által alkotott parlamentekbe a nem uralkodó osztályok kiküldöttei is — nem mint az összességnek, — hanem mint saját osztályaiknak öntudatos képviselői beju.tmak.“ A hatalmát féltő burzsoázia a demokratikus szabadságjogok és politikai Jogok, köztük a választójog csorbításával, különböző választási machinációkkal és nem utolsósorban a parlament háttérbe szorításával, a végrehajtó hatalom elsőbbségének kialakításával áll a haladó törekvésekkel szemben. Beszédes bizonyítéka ennek napjainkban az államfői diktatúra érvényesülését elősegítő francia alkotmánymódosítás, amelynek ideológiai háttere nagyon közel áll ahhoz a fasiszta felfogáshoz, amelyet Mussolini így fogalmazott meg: az egész világ érzi, hogy a parlamenti kormányzás rendszere a modem mükségletet kielégíteni és a szenvedélyek ostromával lépést tartani képtelen.“ A felszabadulás előtti Magyarország politikai életében nem valósulhattak meg a legfontosabb polgári demokratikus követelmények sem. A választásokat ténylegesen 1919-ig meghatározó 1874. évi választójogi törvény alapján a városokban csak annak volt választójoga, akinek legalább három lakrészt magában foglaló háza volt. Megvonta e törvény a szavazás jogát az adóhátralékosoktól. E rendelkezések következtében mindössze 581 000 polgárnak volt választójoga. Az 1908. évi Andrássy-féle törvényjavaslat, amely ugyan nem emelkedett törvényerőre, az fin. plurális választójogot kívánta bevezetni, amely az uralkodó osztály megbízható tagjainak kettős, sőt hármas szavazati jogot nyújtott volna. Az 1913. évi és az 1918. évi választójogi törvények után is, — amelyek alapján választásra sohasem került sor — az akkori Magyarország kb. 20 000 000 lakosa közül 1.5 milliónak volt csupán szavazati joga. A felszabadulás előtt csak a Magyar Tanácsköztársaság idején érvényesült valóban demokratikus választási rendszer, amelyben mindenki választójogot nyert, alki a társadalomra hasznos munkát végzett. A dolgozó nép élt is ezzel a jogával, amikor 1919. április 7-én 4 100 000 választó adta le szavazatát. A tanácsköztársaság bukása után a Horthy-fasizmius választási jogszabályai egyre inkább megnyirbálták a választójogot. Nem csodálható, hogy »f&jzigazgatási apparátus, a re©dorség ég csendőnség igény- bevétele mellett megtartott választások után az 1939—44. évi országgyűlés képviselőházában a 296 képviselő között 82 földbirtokos, 18 tőkés, 16 touláfc, 35 ügyvéd és 45 főtisztviselő foglalt helyet. Nem is szólunk a felsőházról, amjely szinte kizárólagosan a nagybirtok, a nagytőke, és az egyházak képviseleti szervéként működött. A felszabadulást követő államépítő munkánk legalapvetőbb vívmányai közé tartozik a szocialista népképviselet szervezeti kereteinek megteremtése. A magyar népi demokratikus rendszer létrejöttének és fejlődésének sajátos körülméti^yei között 1950-re értek meg a feltételei annak, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően létrejöjjön a dolgozó nép. hatalmát helyileg és országosan megtestesítő népképviseleti szervek rendszere. Állami szerveink felépítésében ma már következetesen érvényre jut az államhatalom egységének és a szocialista demokratizmusnak az elve. Az elmúlt nyolc év alatt tovább tökéletesítettük az államhatalmi szervek, a tanácsok és az országgyűlés szervezeti és működési rendjét. Különösen az utóbbi években növekedett a tanácsok hatásköre, a bővült és lett tartalmasabb az országgyűlés é(s az országgyűlési bizottságok tevékenysége. ■ Hazánkban nem állanak egymással szemben a képviseleti és a végrehajtó szervek. A valóban általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással megválasztott tanácsok az államhatalmi szervek egységes rendszerét alkotják, amelynek egyes láncszemei semmilyen más állami szervnek nincsenek alárendelve, hanem csakis a felsőbb fokozatú tanácsok és végső sorban az ország- gyűlés irányítása és felügyelete alatt végzik munkájukat. Az országgyűlés nem ülésezésekor az országgyűlés saját tagjai sorából választott helyettesítő szerve az Elnöki Tanács gyakorolja a tanácsok legfelsőbb irányítását és felügyeletét. Valamennyi egyéb állami szerv az államhatalmi szervek irányítása mellett végzi alkotmányos feladatát. Méltán mondhatjuk, hogy a tanácsok egységes rendszere, melynek élén az országgyűlés áll, a népi demokratikus állami élet politikai alapját alkotja, amelynek útján a munkás- osztály vezetésével megvalósul az egész dolgozó nép politikai hatalma. Nem véletlen, hogy az ellen- forradalom erői 1956. őszén elsődleges feladatunknak tekintették a tanácsrendszer szétzúzását, az onszággyűlés és az Elnöki Tanács félretételét. Az ellenforradalom idején alakult Keresztény Front nevű párt célkitűzései között a felsőház visszaállítása mellett például a következőket olvashatjuk: „Megfontolandó, hogy legyen-e •differenciált szavazó jog (vagyis, hogy valakinek két vagy legfeljebb három értékű szavazata legyen) és ha igen, érvényesüljön-e mind ez a politikai, mind pedig a társadalmi testületek választásánál. Böcls szabályokat kell felállítani arra nézve, hogy minek alapján rendelkezhet valaki ilyen két vagy háromszoros szavazati joggal. Az itt- vázolt elgondolás szerint mód van arra, hogy a népből kiváltódjék és kiemelkedjék egy elit csoport, egy államvezető hivatásrend, a politikai élet arisztokráciája, amely a legalkalmasabb és legméltóbb rá, hogy a hatalmat gyakorolja.” Pártunk és dolgozó népünk összefogásának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok támogatásának köszönhetjük, hogy sohasem kerülhet sor e célkitűzések megvalósítására. A népképviseleti szervek életerejét hathatósan növeli a választók és a küldöttek közötti közvetlen kapcsolat. A szocialista népképviseletnek alkotó része a küldöttek beszámolási kötelessége és visz- szahívhatósága. A küldötti munka milyenségét és ezáltal a hatalmi szervek működését elsősorban mégis az szabja meg, hogy e megtisztelő, de kellő körültekintést és odaadó ügy buzgalmat kívánó feladatra alkalmas személyek kapnak-e megbízatást. Ezért töltenek be igen fontos szerepet a most meginduló választási eljárásban á szavazást megelőző jelölő gyűlések, amelyekben az állampolgárok saját maguk jelölhetik ki azokat a politikailag fejlett, a közösség érdekeit szívükön viselő dolgozókat, akik közül a legalkalmasabbak kerülnek fel a szavazó lapokra. Megválasztandó hatalmi szerveinknek az eddigi tapasztalatok felhasználásával, megújult erővel és lendülettel kell majd elkezdeniük nagyrahivatott működésüket. Dr. Adám Antal egyetemi adjunktus.
