Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

tm OKTOBER 11. NAPLÓ 3 Egy-kél éven belli korszerű rendeli- intézel épül a nyugati városrészen A Dunam túli Napló szep­tember 30-i száméban cikk jelent meg, „Amiről az Urán- városban beszélnek“ címen. A szakrendelésekkel kapcso­latban — mivel feladatkö­römbe tartozik — a követke­zőkben válaszolok: A cikkben szereplő, egész­ségügyi vonatkozású kívánsá­gokról minden illetékes szerv tud. Idejében, 1955-ben kezdtük már ezeket, mint az új lakótelep előfeltételeit kér­ni és követelni, hogy az Urán­városban új szakrendelő inté­zetet építsenek. 1.956 őszén már szerepelt a tervekben az új intézet létrehozása. A volt Dózsa tisztiiskola gyengélke­dőjében meg is kezdték a fo­gászati szakrendelést, az ott rendelkezésre álló berendezés felhasználásával. Az ellen­forradalmi események meg-» akasztották a további fejlő­dést. Az intézet építése eltűnt a tervekből. Pártunk és az egészségügyi szakszervezet tá­mogatásával, valamint a me­gyei és városi egészségügyi osztályokkal összefogva sike­rült elérnünk, hogy a Rendelő Intézet tervezését ismét meg­kezdjék. A tervezés most fo­lyik és remény van arra, hogy egy-két éven belül, az 50 ezer lakos ellátásához szükséges új, korszerű Rendelő Intézet felépül; Addig — Jól tudjuk — « modus vivendit biztosítani kell. Nagyobb befektetéseket, átalakításokat azonban ezen átmeneti időre nem lenne he­lyes pazarolni. A gyermek­szakrendelés létesítése sajnos, nagyon nehéz feladat. Ugyan­is különbé járatú fertőző, és lázas betegek elkülönítésére szolgáló helyiségek nélkül gyermekszakrendelés többet delőhelyiség, de ott is átalakí- ártana, mint használna, a fér- fásra, ipari áram biztosítására főzések szétszórása útján. Se­bészeti szakrendelés 1200 mé­terre van az Uránvárostól, a Tüzér utcában. Annak forgal­mát tanulmányozva, kitűnik, hogy a havi átlagos 255 új beteg közül 101 tartozik az Uránvároshoz és 124 a Tüzér utca környékéhez. A Tüzér utcai szakrendelés mellett szól azonban, hogy ott rendelke­zésre áll a körzeti orvosi ren­delő, minden szükségessel el­látott felszerelése, míg az Uránvárosban azt külön kell — mai szóval — kiharcolni. A nőgyógyászati szakrendelés tökéletes felszereléssel a Nő- gyógyászati Klinikán áll ren­delkezésre. A helyszínen lé­tesítendő szakrendeléshez egyenlőre sem felszerelést, sem óraszámot biztosítani nem tudunk. A csecsemő-, gyermek- és terhes-tanácsadások a hely­színen folynak, a körzeti or­vosi rendelő egyik helyiségé­ben. A fogászati szakrendelés céljára alkalmas lenne a je­lenleg üresen álló egyik ren­lenne szükség. Sajnos, a Bara­nya megyei Rendelő Intézet­nek, a megyei egészségügyi osztályon biztosított igen sze­gényes beruházási, illetve fel­újítási keretéből erre az évre már egy fillérje sincs, sőt az újmeszesi szákrendelések lé­tesítése is csak az I. kerületi tanács községfejlesztési alapja támogatásával indulhatott meg. Igyekszünk a III. kerületi tanács támogatását is meg­nyerni az ügynek és legalább a fogászatot még ez évben meg indítani. Amint a tények bizo­nyítják, az uránvárosiak kí­vánságait — amelyekkel egyet értünk, és amelyek kielégíté­sén már három éve fáradozunk — biznny elég nehéz teljesíte­ni, de minden törekvésünk az, hogy a lehetőség határain be­lül valamennyinek eleget te­gyünk. I>r. Linka László a Megyei Rendelő Intézet igazgatója. Jjeuiot% kend okúé Német dokumentumfílm Emlékezz! Emlékezz azok­ra az időkre, amikor elin­dult a hitleri fasizmus! Emlékezz és kiáltsd száz­milliókkal együtt: soha töb­bé! S dolgozz, cselekedj ér­te, hogy ne ismétlődhessen meg a militarizmus rém­uralma! 1934-ben Hitler alig egy esztendeje volt hatalmon. A hadsereg, a tengeri és légi­erő, az SS még nem volt „bevetésre kés2?’. A Führer a nyilvánosság előtt egyelőre a békéről és a barátságról szavalt. De obersalzbergi nyaralójában bizalmas ba­rátai társaságában már vi­láguralmi tervek megvalósí­tásán törte a fejét... S lá­tod a filmen a nyaralót, a megbeszélésre érkező SS- diplomatákat, Hitler cinikus nevetését, aki már tudja, mi készül. Két embert készült meg­gyilkolni Hitler, először csak kettőt, aztán milliókat. Az egyik: Barthou, Franciaor­szág miniszterelnöke, a má­sik 1. Sándor jugoszláv ki­Uj verseny a sütőiparban A Pécsi Sütőipari Vállalat Figyelembe vettük azt, hogy lyekből az anyagnorma betar- MSZMP alapszervezete a kő- f^unk^és kormányunk az el- társa mellett megtakarítás ér­vetkező levelet kapta a III-as zem dolgozóitól: ^Megtárgyalva üzemünk cso- pontjainak munkáját, melynek gén jelentős hatása van vá- osunk dolgozóinak hangula- ;ára, a következőket határoz- uk; II. nemzetközi fénybépkiállítás Ma nyílik meg a TI. Nemzetközi fényképkiállítás az Ernst Múzeumban. A kiállítás védnökségét Münnich Ferenc elvtárs és a Minisztertanács Elnöksége vállalta. A kiállítást Szakosíts Árpád nyitja meg. A kiállításon a Mecseki Fotóklub tagjai is említésre méltó eredményt értek el: hét szerzőnek 11 képe és két színes dia- pozitíve szerepel. A kiállított képek szerzői: Dr. Gyúró Béla, Halász Rezső, Lantos Miklós, Megyeri Zoltán, Szendrődi Ist­ván, Tillai Ernő, Tóth Károly. Tóth Károly tiszteletdíjat nyert. j lenforradalom leverése óta so­kat tett a mi érdekünkben, ezért mi is szeretnénk elősegí­teni a választások sikerét Munkánk minőségi megjaví­tására gondolunk. Azt akar­juk, hogy jó termékek kerül­jenek ki üzemünkből. Ezzel ■ szeretnénk üzemünk és ezen : belül csoportjaink jó hírnevét is megalapozni; Ezért vállal­juk; úgy dolgozunk, hogy mi­nőség miatt kötbér ne érkez­zék & kereskedelemtől üze­münk termékeire, s hogy a se­lejt mennyiségét minimálisra csökkentjük. Csökkenteni fog­juk az önköltséget, gondosan bánunk a liszttel, élesztővel és rály. Barthou tisztán látta, milyen sors vár hazájára, ha magára marad a támadó szándékú náci Németország­gal, s szövetséget keresett többek között I. Sándorral is. Ennek a két embernek a meggyilkolása volt a „Teu­ton kard akció”. A tervet dr. Hans Speidel — akkor még százados úrnak közreműkö­désével és irányításával vég­rehajtották. Pereg a film és megelevenedik a kép: a két politikus Marseille-ben talál­kozik egymással, gépkocsiba ülnek..; a gépkocsi az út­testen hálod... aztán vala­ki odaugrik az autóhoz, ke­zében pisztoly... nagy kava­rodás.-. i a tömeg félve me­nekül.-.-. s a gépkocsiban két halott. Nem állnak töb­bé Hitler terjeszkedésének útjába. Ezek után természetes: Speidel százados urat ki­emelték a párizsi helyettes katonai attasé munkaköré­ből s felvették a hivatásos kémek közé. 1939-ben Mad­ridba, majd Franciaország német megszállásakor Pá­rizsba vezényelték, ahol hat­száz napig volt élet és halál ura. Kommunisták és zsidók ezreit küldte egy kézlegyin­téssel a háláiba, koncentrá­ciós táborba. Később a ke­leti hadszíntérre irányítot­ták. A filmen ott áll Speidel, nézi a szovjet föld felégetett falvait. A tűz lángja arcába világít. Tűzzel, vassal, bar­hető el. A kemencéket gazda-» ságosabban kívánjuk kihasz-j nálni, s így 5 százalékos tüze-í bér módon pusztít, gyilkol a lőányagmegtakarítást akarunk] most mór vezérőrnagyi rang elérni. Kérjük az elvtársakat, hogy» kísérjék figyelemmel vállalá-; sunk teljesítését és azt napon- J ta, hetenként, majd az adatok! ismeretében havonta és a vá-| lasztások végeztével értékel- í jék. Üzemünk csoportjai kö-f zött külön verseny indul az; „üzem legjobb csoportja” cí-» mért,” A levelet heten írták alá; azok nevében, akik a versenyt* kezdeményezték. A kezdeményezés bizonyára! rá emelkedett szadista hó­hér. A filmen magasra csap­nak a bombák füstjei, hatal­mas gyárak roskodnak ösz- sze, és ég az egész látóhatár. A fasizmus célja; megsem­misíteni a szocializmus or« szágát, a Szovjetuniót. De a szovjet hadsereg csín pást csapásra mért a náci hordákra, s a süllyedő hajó­ról számos német tábornok igyekezett menekülni. Egy- egy villanásnyi kép, amikor a néhány tábornok beszél­get. A beszéd tárgya: Hitlert félreállítani. Stauffenberg ezredes 1944 július 20-án aktatáskában bombát csem­pész Hitler dolgozószobájá­ba. A robbanás többeket megölt, Hitler azonban sér­tetlen marad. Az összeeskü­vők többsége akasztójára ke­rül, mások a Gestapo börtö­neibe. Az összeesküvéssel gyanúsítottak közül számo­sat tárgyalásra idéznek. A gyanúsítottak között van Rommel is, de „útban Berlin felé mérget vett be és meg­halt’. Változik a kép. Rommel fia ott ül a tárgyalóterem­ben s vall, amely szerint Rommelnek Hitler paran­csára választania kellett az öngyilkosság és a kivégzés között. S mekkora szem­fényvesztés! Hitler a lehető legpompásabb temetést ren­dezi volt hadvezérének;;« Speidel a bíróság előtt kije­lentette: Rommel az össze-i esküvők egyik vezetője volt, A hamis vallomás elhang­zott s Speidel életben ma­radt. Hitler egykori vezérőrna­gyának karrierje napjaink­ban még tart Jelenleg a NATO közép-európai száraz­földi haderőinek főparancs­noka. Atomágyúk és rakéta­lövedékek ura s csak arra vár, hogy ezek a gyilkos fegyverek ismét eldördülje­nek/ A „SSiatfy Is kU" azokkal az anyagokkal, ame- még sok követőre talál; c. lengyel dokumentumfilm láttatja, hova vitte a náci fasizmus az embereket. Oranienburg, Auschwitz, Bergen-Belsen, Dachau ... Mintegy folytatása ez a „Teuton kard akció”-nak. Szöges dróttal lezárt vago­nok gördülnek a sínen. „Az utolsó állomás’’ felé visz (aíii járé k ! Busa János porcelángyári lakatos visszaemlékezései a teherautón ül ő is) elénekelt néhány számot. El tudja kép­zelni, hogy mit jelentett ez sem: héttagú kultúrbrigádunk volt, a java itt a fényképen a teherautón ül. Hornung Lacit, meg Szép emlékeket ébreszt fel bennem. Akkor az újhegyi főműhely­ben dolgoztam. A falujárás már negyvenötben megkezdő­dött, de engem kétszer operál­tak, sokat betegeskedtem és csak negyvenhatban szánhat­tam teherautóm. Ez még az aratás előtt tör­tént. Később, már a jó forint megteremtése után lefényképez tek bennünket az együk épület ablakából. A képen rajta van ff gárda java. Odaadom a fény képet, de vigyázzon rá, mert életem egyik legkedvesebb em lékét tartja a kezében. Visszatérek az első útra. Vgy alkonyat felé érkeztünk meg D rávwpa likonyára. Harmó- nikaszóval tértünk be, egy ta­nulógyerek húzta vidáman. (Már elfelejtettem a nevét, küli faluban Amíg a fiatalok táncoltak, mi' beszédbe elegyedtünk az idősebbeikkel. Jól összemele­gedtünk, nem volt gondunk többé az éjszakai szállásra. Mindenki meghívott magához valakit Hajnali ötkor munkához lát- , ..... - ... lünk. A vendéglő előtti térsé­boru pusztítását meg mindig get berendeztük „ikovácsmű- bénítóan hatottak az emberek- helynek“, azaz leemeltük a ma akkor, a rádió- és villanynál- a brigád egyik tagját a teher­re, „szét kellett robbantani“ a pesszimista hangulatot. Elég volt, a kishitűségből, lógó or­ral semmire sem mentünk vol­na. Nem fogadtak bennünket valami nagy fényesen. Csak a párttitkár és néhány elv társ várt minket a falu egyetlen komolynak nevezhető épülete, a vendéglő előtt, összedugtuk a fejünket Asztmann Jenő ön­tővel és elindultunk a házak­hoz. (A féntficépen ott áll a te­herautó hátsó részénél. Ma Arató Jenő a neve, a néphad­sereg alezredese.) Mindenki­nek megmondottuk, hogy segí­teni akarunk/ bevezetőként táncmulatságot tartottunk a vendéglőben. utó elején, az MKP jellegzetes csavart-zászlaja mellett látja, — az a fehéringes, aki belene­vet ff fényképezőgépbe. Táncok, jelenetek és egyfél- vonásosok váltogatták egy­mást, a mamái jóval szeré­nyebb keretek között, rámás- csizma és a bő szoknya nélkül. De nagyon jól esett mindenki­nek. A kultúrműsort szilaj tánc­mulatság követte, mi pedig megint beszédbe elegyedtünk az idősebbekkel. Áthatolhatat- lannak látszó gyűrű állt mind­egyikünk körül, ezernyi kér­dést tettek fel, alig győztünk válaszolni Tájékozottak vol­tunk, nem álltunk rosszul az ismeretekben, hiszen rendsze­res látogatói voltunk pártunk politikai és ismeretterjesztő előadásainak. Még a közös gaz _ dúlkodással is előrukkoltunk néhány rossz rádióját is meg- és nagy érdeklődéssel hallgat- javította. tök. Szecskavágók, vetőgépek fu- Mondom, amikor odamen- tottak át a kezünk alatt. Dél- tünk, nem fogadtak bennünket után hét óráig dolgoztunk valami nagy csinadrattával. szinte megállás nélkül. Több- De amikor elindultunk! Illet- ször megkérdezték, hogy mi a ve csak indultunk volna, mert fizetség, de nem fogadtunk el alig-alig akartak bennünket semmit, a munkás-paraszt ősz elengedni, körülfogták a teher­gunkkal hozott üllőt, tűzhe­lyet, nagykalapácsot, s megkez dődött a patkólás és a kocsi­kerékvasalás. (Az új patkót és más anyagokat az üzemből „loptuk”. Ezt nem muszáj be­leírni.) Hárman a vödrök, lá­bosok és fazekaik javításához láttak (hej de sok rossz volt!), Petőfi Kálmán és én vaskapút javítottunk. Szkladányi Ferkó nak lakatos volt a mestersége, de a varrógépeken túl a falu A drávapalkcmyai utat sok követte. Nem is tudnám összeszámolni, hány helyen jártunk, összebarangoltuk az egész megyét. Még a havasesőt is túlharsogta kis harmoni­kánk, emberek ezrei között hin tettük el a párt igazságánalk magvát. Később, amikor a rossz edé­nyeket és gépeket már meg­javítottuk, az agitáció került előtérbe. Minden jóakaratú pa­rasztemberhez benyitottunk, kisgyüléseket, csoportos meg­beszéléseket tartottunk. Lelep leztük az „aszfaltszántó” kis­gazdákat (így neveztük a kis­gazdapárt áruló vezetőit, akik nek semmi közük sem volt a parasztsághoz), elmondottuk, hogy a Magyar Kommunista Párt földet és jó forintot adott, államosítani fogja az üzeme­ket is és letöri az urak nagyra- nőtt szarvát... Tetszhetett a beszédünk, mert pártunlk győ­zött a választásokon. >. s Ma nemcsak a földre­formmal, államosításokkal és jó forinttal lehet érvelni — ma nem kettő, hanem tizenhá­rom alkotó munkában telt év van a hátunk mögött. .;. Ma nemcsak úgy lehet a parasztsággal találkozni, hogy teherautóra széliünk és fálu­össze is gyűlt a falu apraja- szefogásért és nem pénzért autót, utánunk kiáltották, hogy ra megyünk. A szocialista ipa­hiába, öregszik az ember.) nagyja, látta volna mügén mu- jöttünk, ügy is meghálálták a máskor is jöjjenek, a Tizen­Nagy harcok dúltak arrafelé. Néhány házat újjáépítettek ugyan, a falu java azonban még romokban állt. Lehangoló volt a látvány, néhány hely­beli előtt talán szentségtörés­nek hatott a vidámságunk —, ée Vegyen szentségtörés! A há­rít csaptunk az egy szál har­monikával! Csak úgy dongott a padló ff fiatalok talpa alatt! Jól megértették egymást a munkásfiúik a parasztlányok­kal (és fordítva), egészen emel kedett lett a hangulat, amikor Rcseh művezető (a fényképen munSkát. Finom tejet és olyan szép fehér kenyeret adtak reg­gelire, hogy összefutott a szánk ban a nyál, amikor megláttuk. Pécsett még kukorícáskenyér- ből sem ehettünk eleget! Két óra után kultúrműsort rendeztük. Hogy el ne feleit­egy óra is elmúlt talán, amikor kigördültünk a faluból, termé­szetesen megint harmónika- szóval. így illett hozzánk, mi a szép jövő és a bizakodás szellemét akartuSk elhinteni minden bizonytalanságban élő faluban és azt hiszem sikerült is rositás vidSken is megterem­tette a munkás bázisát, a mun­kásosztály benyomult a falura is. Hozzájuk szól Busa elvtárs visszaemlékezése, ők a leghiva- tottabbak arra, hogy „a jövő és a bizakodás szellemét" meg­erősítsék a parasztságban. M. L. száz és százezer ember út­ja ..) Eredeti felvételek. Lépés­ről lépésre végigkísérik a koncentrációs táborok életet. Teheautó gördül a tábor elé. A tábor kapuján a fel­írás: „Arbeit macht frei” — a munka szabaddá tesz... s a felvevőgép lencséje végig­pásztáz a villanyárammal te­lített szögesdrót kerítésen, a barakkok hosszú során..; Valamennyi tábor közepén akasztófa. s Éjjel van. A barakkok kö­zötti úton elindul egy teher­autó. Az autón emberek. Elő csontvázak. S az út végén egy épület kéményéből fe­kete füst gomolyog — a kre­matórium füstje. Egy lánc­talpas gép ■— olyan a be­rendezése, mint egy hókot­róé — hullahegyeket tol ma­ga előtt nt Még a lélegzés is eláll, ahogy pereg a film. A felvevőgép lencséje szem­üvegdombot mutat. A meg­haltak szemüvegei. Aztán szöveteket. Miből készültek ezek a szövetek? A meghal­tak hajából. S szappan — emberekből; Mellettem valaki félrefor­dítja a fejét S\ csak úgy ma­gának suttogja: „Borzasztó”. Igen, az. Tobzódott a fasiz­mus, a náci csizmák hulla­hegyeken tapostak. Újabb kép. A felszabadul­tak egy csoportja. A szovjet hadsereg tankjai maguk alá gyűrték a fasizmust. A hit­leri hadsereg nem tudott olyan gyorsan menekülni, hogy a táborok valamennyi lakóját elpusztítsa. Az élet­ben maradottak vádolnak, a bíróságok előtt mondják el a szörnyűségeket. S a vád­lottak? Tagadnak. Egy-egy villanásnyi kép a tárgyaló­teremből, a hóhérok védeke­zéséből. De lehet-e tényeket tagadni? A krematórium, a hullahegyek bizonyítanak. Kilencmillió halott emléke figyelmeztet, hogy a hóhé­rok közül nem egy még él és nyomukban támadhatnak új hóhérok is! Fájdalmas és szörnyű az emlékezés, de mégis emlékeznünk kelt Nem! Nem szabad felejte■» nünk! GARAT FEKEm

Next

/
Thumbnails
Contents