Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER ti. 1 2 A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) ban kapott hasonló kérdésre kijelentette: A népek közötti kapcsolatok bővítését célzó külpolitikánk alapelveivel összhangban nem lesz semmi akadálya annak, hogy az ön­állóságát elnyert Guineával megfelelő kapcsolatok jöjje­nek létre. A következőkben megkér­dezték Gyáros Lászlótól, van- e megjegyzése ahhoz, hogy az osztrák kormány tárgyaláso­kat kezdett Habsburg Ottó­val. Van-e ezekhez a hírek­hez a szóvivőnek megjegyzése? Egyébként olyan hírek is hallatszanak, hogy az osztrák kormány megadja a beutazási engedélyt Habsburg Ottónak, amennyiben az lemond trón- igényéről. A jelek szerint te­hát Ausztriában jól áll a Habsburg-család szénája. Per­sze, az osztrák kormány szu«- vérén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Ami ben­nünket, magyarokat illet, mi o Habsburgokat úgy őriztük meg emlékezetünkben, mint a magyar szabadságharcok ke­gyetlen hóhérjait, nemzeti függetlenségünk konok és kö­vetkezetes elnyomóit, hazán­kat gyarmati sorsra kárhozta­tó rabszolgatartókat. Habsburg Ottó e sötét emlékű családfa baljós hajtása, ősei példáját kö­vetve, legutóbb is akkor fej­tett ki szembetűnő aktivitást irányunkban, amikor 1956- ban a külső és belső ellenfor­radalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk sza­badságát. Ehhez a témához megjegyzésnek, vagy ha úgy tetszik véleménynek — azt hiszem ennyi elég. csak Mindszentynek az ameri- több más magjasramgú egyházi ne melegíteni egy lezárt ügyet, ' ' ‘ ' s akkor — rám hivatkozva — kai követség által biztosított személy meglátogatta a buda- „házi őrizetét” nem tekintjük pesti mezőgazdasági kiállítást, annak, Grösz érsek elismerően nyilat­b) Endrey püspök legutóbb *?>*>« « zőgazdaság szocia- október 5-én a Budapest külső- hsta feledéséről Ha csak erre ferencvárosi plébánián bér­mált. Papp Kálmán győri püspök október 5-én Vitnyéd és Babot községekben tartott bérmautat. Vajon hogyan egyeztethetők össze ezek a té­nyek azzal a megállapítással, hogy augusztus 27-én letartóz­tatták őket?! Olyan híresztelés ez, mint a Reuter bécsi tudó­sítójának október 5-i „jólérte- sültsége”, amely szerint Szabó Imre püspököt leváltották és kitiltották Budapestről. Szabó püspök ugyanis lelki- azon a megállt pásztori szolgálatának gyakor- szerint: „... az lása mellett bérmautakon jár bi időben híveket fenyegetéssel az egy tényre gondolt volna a Basler Nachrichten tudósítója, nem írta volna le azt a nevet­séges állítását, hogy a magyar sajtó és rádió olyan nyilatko­zatot közöl, amelyeket a püspö kök sohasem tettek. e) Amint látjuk, a tények könnyen megcáfolják ezeket a légből kapott hazugságokat. De most jön a java. A Magyar- országon élő emberek ugyanis politikai és világnézeti felfo­gásra való tekintet nélkül jól mulathatnak a tudósításnak ításán, amely VO a legutób­Készek vagyunk a Német Szövetségi Köz­társasággal való kapcsolatok normalizálására A nyugatnémet rádió mun­katársa megkérdezte, bővíthe- tők-e a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok anél­kül, hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok álla­nának fenn? A kormány szóvivője vála­szában kijelentette: A Magyar Népköztársaság Elmeid Tanácsa 1955. május 18-án törvényerejű rendelet­ben szüntette meg a hadlálla­Adenauer kancellár az 1958 januári parlamenti külügyi vitában kijelentette, hogy a szocialista államokkal kapcso­latos külpolitikai törekvések­nek a célja a kommunizmus visszaszorítása, a szocialista országok és a Szovjetunió kö­és végzi püspöki funkcióit. c) Péteri és Badalik püspö­kök már évek óta nem gyako­rolják funkciójukat és egy egyházi ' épületben szabadon élnek. Badalik püspök például rendszeresen jár Miskolcra, esetenként Budapestre.:; He­lyettük a Vatikán által is megerősített egyházmegyei kormányzók működnek. Erről a Basler Nachrichten tudósí­tója meggyőződhet az „Annu­zötti ellentétek létrehozása és ario Pontifició” 1958-as évfo­szítása. Mi pedig az ilyen tö­rekvéseket a leghatározottabb ban visszautasítjuk. Mi természetesen továbbra Is készek vagyunk a Magyar Népköztársaság és a Német lyamának 484. és 491. oldalán. d) Szeptember 25-én Grősz kalocsai éreek és Hamvas End re csanádi püspök, valamint kényszerített bizonyos templo­mok látogatására“. A tudósí­tás „alkotójának” úgy látszik túl élénk a fantáziája, mert azt is el tudja képzelni, hogy a magyar kormány fegyveres testületéi felső parancsra tere­lik a híveket a templomba és ilymódon lábbal tiporják a val lásszabadságot. A Basler Nach richten tudósítójának ezt az állítását nem cáfolom meg. Csak azt szeretném tudni, hogy a derék svájci olvasók elhiszik- e, hogy nálunk a híveket fe­nyegetéssel és erőszakkal kény szerítik a templomokba?! Továbbiakban idegenforgal­munk alakulásáról elmondotta: a nyugati uszító lapok immár nem tudom hányadszor újabb „story"-t találhatnának fele­dékenynek vélt olvasóinak azokról a bizonyos magyaror­szági „szörnyű állapotokról.“ Arra a kérdésre, igaz-e, hogy Lukács Györgynek, az ismert filozófusnak meg kellett hál­nia egyetemi katedrájától, a szóvivő elmondotta: a 73 éves Lukács György két év óta nem tanít az egyetemen. Egyébként nyugdíjazása már három éve esedékes, mert az egyetemi ta­nárokat -70 éves korukban —■ egyes kivételes esetektől elte­kintve —• nyugdíjazni szokták. Az sem titok, hogy a Lukács György által képviselt és han­goztatott irodalomesztétikai nézetek sok mindenben eltér­nek a mi felfogásunktól és nem alkalmasak az egyetemi ifjúság szocialista szellemben való nevelésére. Ettől függet­lenül Lukács György iroda­lomesztétikai tudományos munkásságát háborítatlanul tovább folytatja. Más érdeklődésre, hogy hány ügyvéd lett nyugdíjazva és hánytól vonták meg a műkö­dési engedélyt Magyarorszá­gon, Gyáros László válaszá­ban kifejtette: Az új ügyvédi rendtartás végrehajtása még folyamatban van, erről köze­lebbit egyelőre nem mondhat. Majd a Kállai államinisztert ért autóbalesetről elmondotta: Kállai Gyula állapota gyorsan javul és hamarosan ismét el­foglalja hivatalát. Ezután nyugati tudósítóknak a közelgő választásokkal kap­csolatban feltett kérdéseire vá­laszolt a szóvivő. Majd arra a kérdésre, hogy indíthat-e la­pot, aki nem ért egyet a hiva­talos jelölőlistával, kijelentet­te: nem, magánszemély nálunk nem indíthat lapot, akár egyet­ért, akár nem ért egyet a je­lölőlistával. A nyugati úgyne­vezett demokráciákban ma­gánszemélyek is indíthatnak lapot, ha van rá pénzük. Szó­val Nyugaton a sajtószabad­ság, akárcsak a demokrácia: pénzkérdés. Újabb adatok a disszidensek helyzetéről potot Németországgal Vezető politikusaink azóta számtalan­szor kifejezésre juttatták, hogy készek vagyunk minden irányú kapcsolatainkat ren­dezni a Német Szövetségi Köz­társasággal. Mj volt a válasz a nyugat­német hivatalos körök részé­ről? Kiderült, hogy a bánni uralkodó körök csakis olyan kapcsolatok létrehozásában érdekeltek, mint amilyen a Hitler-Németonszág és a Hor- thy-Magyarország között fenn állt. Ennek ellenkezőjét eddig csolatainak normalizálására, a teljes egyenjogúság, az egy­más ügyeibe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök alapján. A magunk részéről arra törekszünk, hogy a Ma- f változást az: a tény is rrvutat- gyar Népköztárekság és a Né- 1957'lO nagyobbrészt Set Szövetségi Köztársaság csak ^ynevezett rakonlAtoga­Idegenforgalmunk örvendetesen fejlődik Idegenforgalmunk örvende­tesen fejlődik. A múlt évihez képest jelentősen emelkedett. Nyugati idegenforgalmunkban között a gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok bővülje­nek, mert úgy véljük, hogy mindez a két nép közötti meg­értést szolgálja: A bonni kormányon a sor, tó turisták érkeztek hazánkba. 1958-bam viszont ez az arány erősen eltolódott, a kifejezett turistalátogatdsdk irányába. Az Idei szezont kapcsolataink újabb kiterjesztése jellemzi. Olyan országokból jöttek hoz­zánk turisták, amelyekkel az­hogy ilyen irányú megfelelő egyetlen bánni lépés sem bizo- lépéseket tegyen és megfelelő elótt „enTvőlt torista-kapcso­laitumk: Argentínából, Colum­biából, Spanyolországból, Mexi nyitotta* magatartást tanúsítson, Az USA továbbra is uszít hazánk ellen Gyáros Lászlótól ezután megkérdezték: Legutóbbi érte­kezletén hosszan ismertette az Amerikai Egyesült Államok által a Magyar Népköztársaság ellen szervezett kém- és fel­forgató tevékenység különbö­ző formáit. Van-e ezen a téren valami változás az Egyesült Államok magatartásában? A szóvivő kijelentett« Semmiféle változás nem ta­pasztalható. Ennek illusztrálá­sára egy példát hozok fel: szeptember 19-én az Egyesült Államok poetaügyi miniszté­riuma Kossuth-emlékbélyeget bocsátott ki. Ebben nincs sem­mi különös. Hiszen a magyar posta is nem egy esetben bo­csátót már ki kiváló külföldi személyiségek arcképével el­látott bélyegeket. Ezért semmi kifogásunk sem lehetne a Kossuth-emlékbélyeg kibocsá­tása ellen, de — és ezen van a hangsúly — ez az egész bé­lyeghistória az illetékes ameri­kai hivatalos tényezőknek lé­nyegében csak ürügyül szolgál arra, hogy uszíthassanak a Magyar Népköztársaság ellen. Ezt világosan mutatja az itt látható ünnepi meghívó, amely nemcsak azt harangozza be, hogy a bélyeg kibocsátása al­kalmából rendezett emlékün­nepségen Arthur E. Summer- field postaügyi miniszter fog szónokolni. De egyben haszná­lati utasítást is ad az emlék­bélyeghez, amely a többi kö­zött ezt tartalmazza: „A posta­ügyi minisztérium azt is meg­engedte, hogy a Szent Koro­nával díszített angyalos címer szintén ott legyen az ünnepi borítékon.” Továbbá zárójel­ben, „koronás pecséttel ellátott emlékborítékok azonban a vasfüggöny mögé semmiesetre sem küldendők!” A jelzett m. kir. címer egyéb­ként a meghívón is ott dísze­leg és uram bocsáss — a ki­adott Instrukciók ellenére a vasfüggönyön túlra — értsd a Magyarországra küldött szá­most borítékon is. Fonák dolog ez. Hót ép elmével el tudják képzelni ezek az urak, hogy nálunk egy ilyen hamisítatlan m. kir. bélyegző bárkiben is szimpátiát kelthet? Hiszen ezt a bélyegzőt ütöt­ték Magyarországon oly sok évtizeden át a parasztnyúzó és munkástipró törvényekre, az utolsó vánkostól is megfosztó végrehajtói jegyzőkönyvekre és a vértől csepegő csendőr­jelentésekre. Fonák ez a bé­lyegző még azért is, mert noha „elvben” csak a „vasfüggöny inneni” használatra szánták, akkor is mit fognak szólni pél­dául a hivatalos osztrák ténye­zők — akik nekik a vasfüggö­nyükön „innen” vannak — ah- hogy a „Nagy-Magyarország’ kából, Kanadából. Azon vagyunk, hogy idegen- forgalmunkat az elkövetkező években is tovább növeljük. Az IBUSZ több amerikai uta­zási irodával is megállapodást kötött. Ennek megfelelően a jövőben amerikai turisták lá­togatására is számíthatunk. Persze csak akkor, ha az ame­rikai hatóságok kiterjesztik a hozzánk utazni szándékozó sze mélyek útlevelét Magyaror­szágra. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy minden ameri­kai útlevélbe beirták, hogy az Magyarországra érvénytelen. Tárgyalások vannak folyamat­ban az Egyesült Arab Köztár­sasággal, valamint Indiával a kölcsönös idegenforgalom meg teremtése céljából. Erőfeszíté­seink eredményeként várható, hogy már jövőre jelentősen emelkedik a nyugati idegen­forgalmunk, annál is inkább, mert január 1-től lehetővé tesz szűk az egyéni turista forgal­mat is* Az ellenforradal marok felelősségrevonása befejeződött Egyik nyugatt tudósító arra hivatkozva, hogy Sik külügy­miniszter az ENSZ-ben kije­lentette: az ellenforradalmárok felelősségre vonása befejező­dött, felsorolt néhány nevet s azt a kérdést tette fél, ml van ezeknek a személyeknek az ügyével; Gyáros Lászíló kijelentette: Sik külügyminiszter szavai már megadták a választ arra tréképhez, mely ezt a hamisí- a kérdésre. A tudósítót gzon- tatlan m. kir, emblémát övezi és amelyen egyebek között Burgenland is a nagy magyar vágyálom integráns részét ké­pezi? Az ügy groteszkségét még fokozza, hogy ugyanazon a borítékon, amelyen Kossuth Lajos magyar patriótaként, az osztrákokkal szemben harcoló magyar forradalom vezetője­ként dicsőítik, ott látható az a királyi korona, amely ellen Kossuth Lajos harcolt. Kos­suth eszméi meggyalázásának ennél kézzelfoghatóbb bizonyí­tékát aligha adhatták volna. Az Egyesült Államok illeté­kes tényezői egy pillanatra sem hagytak fel a Magyar Népköztársaság ellen irányuló zavartkeltő és felforgató ak­namunkájukkal. ban ez a körülmény nem igen zavarja. De nem zavartatja magát a tudósító azáltal sem, hogy a külügyminisztérium sajtóosztálya már hetekkel ez­előtt hivatalos és konkrét vá­laszt adott erre a kérdésre. A tudósítónak úgy látszik az vol­na a fontos, hogy most tőlem hallja ugyanazt, amit a külügy minisztérium sajtóosztálya már egyszer elmondott, mert —• ugyebár — így újból fel lehet­A nyugati lapokban sokszor ellentmondó hírek é6 tudósítá­sok látnak napvilágot az úgy­nevezett disszidensekről. Kap­hatnának-e újabb felvilágosí­tást a külföldre szökött ma­gyarok sorsáról: — kérdezték azután. Órákon át idézhetnénk nemcsak az újságokból, hanem a hazatérni szándékozó disz- szidensek mind több és több panaszos könyörgő leveleiből is — mondotta Gyáros László. De hogy csak néhány konkrét jellemző példánál maradjak, nézzük meg először a londoni Times október 4-i számát, amelynek egyik cikke „A me­nekültek parkokban alszanak” címmel, „Magyarok árasztják el Londont” alcímmel számol be az ottani munkanélküliség nyomában járó súlyos állapo­tokról, különösen pedig az oda­került magyarok nyomorúságos helyzetéről. Idézek a cikkből: .a magyar munkanélküli menekültek száma Londonban most már százakra rúg és egy­re növekszik — mondja a brit egyházi tanács egyházközi se­gély és menekültügyi szolgá­latának tegnap közzétett nyi­latkozata. Ahogy az iparban csökkentik a munkáslétszámot, úgy lesznek a menekültek az elsők, akik elvesztik állásu­kat, s legtöbben közülük re­ményekkel telve Londonban gyülekeznek. A legutóbbi hó­napokban vagy hathétben több százan érkeztek London­ba — mondja a továbbiakban a jelentés — és minthogy se­hová sem mehetnek, sokan kö­zülük a parkokban alszanak, vagy éjszaka az utcákon sétál­nak és a középületekben al­szanak na-pközben.” így kezdődik a cikk. A vé­gén ezt olvashatjuk: „A bel-1 ügyminisztérium tisztviselője tegnap este kijelentette, hogy a magyar menekültek közül azok, akik Angliában maradd tak, nagyon jól letelepedtek.” Hogy a cikk melyik állítá­sának higyjünk, mi az igazság — arra azt hiszem mindennél ékesszólóbb bizonyítékok azok a panaszos levelek, amelyek, mint már említettem, tömegé­vel érkeznek külképvisele­teinkhez, közvetlenül hazai ha­tóságainkhoz és a hozzátarto­zókhoz. Találomra válogattunk ki néhányat. Az eredeti leve­lek itt vannak. A levélírók kérték, hogy egyelőre ne hoz­zuk nyilvánosságra a nevüket, nehogy odakint kellemetlensé­gük legyen azért, mert meg­írják az igazat — mondotta a szóvivő és számos megrázó le­vélrészlet felolvasásával il­lusztrálta szavait. A külföldre került magyar, rok közt, persze, vannak olya­nok is, akiknek jól megy so­ruk, de amelyikük becsületes és őszinte, az minden anyagi jólét ellenére arról ír, hogy ta- lajtalan és hazavágyik — mon­dotta befejezésül Gyáros Lász­ló szóvivő. — Egyéni elbírálás alapján erre minden becsüle­tes honfitársunknak módja nyílik. A kalandorok és csirke­fogók pedig csak maradjanak odakint és boldogítsák azokat, akik őket kicsábították, □ ti 1 Kérek egy filmet Mi az igazság? Gyáros Lászlótól a továb­biakban megkérdezték: — Mi az igazság a Basler Nachrich­ten október 3-i számában meg­jelent „Növekvő nyomás Ma­gyarország egyházaira” cimű tudósításban? A tudósító nevetséges „tá­jékozottsága” teljes tájékozat­lanságot és nagy adag rossz- indulatot takar. Néhány tény a tudósítás megállapításával szemben: ---------—----------1—------, a) Magyarországon egyetlenTXttSTz 'he* püspök Sincs letartóztatva, ha- ■ (ygmn", majdnem szemünkkel Milyent? — kérdezi az elárusító. Ilyenkor a legtöbb kezdd, de néha gyakorlottabb amatdr is bizonyta­lanul néz maga elé. Most nem arra - gondolunk, hogy Agfa vagy Forte, hanem, hogy érzékenységében, karakterében mi lyen legyen a film? A kérdést az indokolja, bogy a filmek többfélék. Szlnérzéltenység és fényérzékenység szerint la vál­toznak. Azt, hogy a különböző filmek közül melyik felel meg, a vásárló­nak kell eldönteni, amihez tisztá­ban kell lenni e fogalmak jelen­tőségével, de a jelölésével 1*. A színérzékenység alatt a film­nek a színek iránti érzékenységét értjük. A közönséges bromezüst a kék és ibolya színek lránt a leg­érzékenyebb, a zöld szín iránt már csak egészen kis mértékben. Érzé­ketlen a sárga és vörös színekre. Az Ilyen filmre készített felvéte­leknél a kékszínü tárgyak lesznek a legvilágosabbak, a sárga és vö­rös színűek a legsötétebbek. Ezek az anyagok mintegy meg­hamisítják a valóságot, hiszen nem az általunk észlelt értékűnek lát­juk a különböző színekot, de még a finom szfnárnyalatl különbsé­gek is hiányzanak belőlük. A kép egyező módon lásson, az emulziói, a fUm fényérzékeny részét gyár­tás közben különböző festékekkel és anyagokkal kezelik. Ezzel a film érzékenységét nagyobb szín­skálára terjesztik ki. Színérzékenység szerint két fő­csoportot különböztetünk meg: ORTOKROMATIKUS és PANKRO- MATIKUS filmet. Az ortokromatikus elnevezésben az „orto” helyeset, a „króm” színt jelent. Az e fajta és nevű film helyes szinábrázolásra való törek­vést Jelent, bár vannak hibái. A legnagyobb hibája, hogy vörös- színre nem érzékeny! A vörös szí­nű tárgyak ennélfogva sötéten je­lentkeznek a képen. Pl. piros ró­zsa a kék éggel, a képen fekete rózsának fog látszani fehén hát­térrel. Előnye viszont az, hogy a film vörös lámpánál hívható, ke­zelhető. A pánkromatlkus Jelölés azt je­lenti, hogy a negatív minden szín­re elvben egyformán érzékeny. A vörös és zöld szín Iránti érzé­kenység mértéke azonban nem minden pán anyagnál egyforma. Két módozata van. Az ortopán anyag "vörös iránti érzékenysége kissé tompított, a zöld iránti érzékenysége elég jó. Nappali felvételekhez használ­ható. Az ultrapán (superpán) anyag vörös érzékenysége nagyobb, mint a zöld színre. Villanyvilágításnál készülő felvételezésre ezért külö­nösen alkalmas (pl. műtermi, szín­házi felv.). Arcképfelvételeknél is ez adja a legjobb eredményt. Mindkét pánanyag kezelésénél sötétzöld fényű lámpát kell hasz­nálni. A fényérzékenység alatt azt ért­lük. hogy a felvevöanyag az adott rénymennylségre, milyen mérték­ben érzékeny. Hívásnál milyen erős a feketedés mértéke. Vannak olyan filmek, melyek­nél azonos fénymennyiség hatásá­ra a hívási feketedés mértéke ki­sebb, mint a másiknál. Az előbbit kisebb, az utóbbit nagyobb érzé­kenységű filmnek nevezzük. A filmek érzékenységének ilyen különbözösége mellett szükséges volt olyan Jelöléseket bevezetni, ami az amatőrök részére útbaiga­zítást ad. A régebbi Időben e jelölésre Sehelner német csillagász által be- vieaetett érzékenység meghatáro­zását használták. Jelölése — Sebő. A fejlődés, kiszorította a haszná­latból. Jelenleg a DIN Jelzést alkalmaz­zák, ami nem más, mint a német ipari szabványok (Deutsche Indus­trie Normen) rövidítése. A tört­alakú kifejezés érzékenységi foko­kat Jelent. Részletes leírása szűk ségtelen. Megtalálható minden szakkönyvben. Lényege, hogy a különböző ér­zékenységű anyagok összehasonlí­tását azon alapon végezzük, hogy 3 DIN fok növekedésénél az érzé­kenység kétszeresre emelkedik, ennek megfelelően a világítási Idői felére csökkenthetiük. Pl. ha 15 Í0 DIN fokos filmmel az adott témá­ra. az adott világítás és rekesz­nyílással 1 50 rap-t kelleti expo­nálnunk, ugyanolyan felvételi kö­rülmények mellett 18/10 DIN-es film használata esetén 1/1M mp-t, 21/10 DIN film esetében pedig 1/200 mp-t kell exponálnunk! Fordítva is érvényes e szabály. 3/10 DIN fokos csökkenés kétsze­res exponálásit von maga után. Pl: 21/10 DIN-es filmnél l/lOO mp-t ex­ponáltunk, 18/10 DIN-es filmnél 1/50 mp-t, 15/10 DIN-nél 1/25 mp-t kell exponálnunk! A DIN jelzésen kívül a külföldi filmeknél más jelzést Is találunk. A szovjet gyártmányokon GOSZT jelzést, amerikai gyártmányokon ASA, és Weston, angol gyártmá­nyokon BS jelzés használatos. E jelzések összehasonlító értékét szakkönyvekben megtaláljuk. A fentiek szerint azt gondolhat­juk, hogy a leghelyesebb a leg­magasabb DIN jelölésű filmet vá­sárolni, mert ez a legérzékenyebb, így a legrövidebb exponálással fényképezhetünk. A dolog koránt sem Ilyen egy­szerű. Tudnunk kell, hogy minél érzékenyebb egy felvevő anyag, annál vastagabb a fényérzékenv emulzió rajta és a benne lévő ezüstszemcsék Is ennek megfele­lően nagyobbak! Gyakorlatilag az Ilyen anyagok nagyobb szemcseveszélyt jelente­nek! Más szempont Is lránytadö. Az alacsonyabb érzékenységű filmek keményebb, a magasabb érzékeuy- ségűek légyabb karakterűek. Ez azt jelenti, hogy nagy fényellen­téteket tartalmazó témákhoz, (pl. napfény, csillogó víz stb.) na­gyobb érzékenységű, míg ellentét nélküli témákhoz (pl. borús utca­részek, árnyékos belső felvételek stb.l Inkább alacsonyabb érzékenV- ségü filmet haszrrflunk. Az előb­binek ugyanis jobb az egyenlítő képessége. . A kiszolgáló kérdésére ezek uLJ«t már határozott választ adhitumc. H—/V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents