Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

»58. OKTÓBER 8.

NAPLÓ

3

jzentegál múltja, jelene

C&ako Józsi bácsi árnyas helyet keres a hajdani Biedermann parkban és egy kényelmes pádon megpihen az árnyas fák alatt. Magához szólítja társát is, akivel 28 éve ismerkedtek meg ugyanebben az uradalomban. Józsi bácsi itt élte le fiatal életét, kerék hatvanegy esztendőt. Ereje most már fogytán van, hátát megviselte a nehéz miunka, ezért a parkban dolgozgat. Öntözi a virágokat, pázsitot, gondozza a futórózsákat, fürdőt, amelyek már mind annyira ismerősek.

^ Az előbb még a vöröstölgyet néztük, amely együtt nőtt Cza- kó bácsival, azután a két nagy virágágyat vizsgáltuk, amelyekben csillagot formál a sok díszes virág. Ezek hajdan még nem voltak itt.

— Nem — suttogja rekedt hangon az idős ember. — Mióta elment a báró, sok minden történt itt. Ha vasárnap leülne, édes fiam, erre a padra és végignézné az erre járó fiatal lányokat, azt gondolná, hogy valami főúri ivadékok...

Társa ugyancsak idős ember, alig várja már, hogy Józsi bácsi végére érjen a mondókának, mert ő is megfigyelt valamit: most el kell mondani.

— Valamikor mezítlábas fc gyerekek, felnőttek jártak az

uradalomban. Most még azt sem tudja a gyerek, hogy a világon van, de szandál kell neki. A lányok meg olyan cipőben járnak, hogy még nem is láttam olyat..,

Ujját a padra helyezi, s mutatja, milyen magas, vékony sarkúak a cipők, nevet is hozzá, gúnyolódik is, mert a lányok lába megfigyelése szerint eléggé furcsán mozog benne. De kell nekik, hisz igényesebbek, mint bármikor, s ezt látják mindenfelé.

— Bizonyára jól is keresnek

— ugratom Józsi bácsit. — Egyébként nem jutna ilyesmire ...

— Aki megbecsüli a keresetét, annak van minden. Ez még semmi, láthat a házaknál többet is...

Elindulunk a gazdaságban, megnézzük a hentesüzletet, ahol éppen ma vágtak egy disznót, részben a dolgozók részére, részben vásárlásra. A dolgozók lakásai előtt erős drótkerítést húznak a régi, foghíjas, rozoga deszka helyett, teljesen ingyen. Épül az új szövetkezeti bolt, távolabb gépek zúgnak, sínmotor fut keresztül a gazdaságon:

— Na jöjjön, itt benézünk

— invitál Józsi bácsi. — Itt laktam én valamikor, most átadtam a sógoromnak, mert nekem nagy volt a lakás

Az ajtó fölött lugas ütközik a napfénybe, hatalmas szőlőfürtök lógnak alá, s a hűvösben motorkerépár várakozik. Az ajtó nyitva, de belül senki sincs. Csinos konyhabúUdvarlas fiatalok

A Dunántúli Napló szeptember 17-d szám ában egy kis cikk jelent meg a belvárosi KISZ-szervezet lelkes és nemes tevékenységéről. A cikkből az tükröződik vissza, hogy nem lehet és nem is szabad a mai ifjúságot csak egyoldalúan és rendszerint a rossz oldaláról bemutatni:

A magam részéről egy kis epizóddal csak szaporíthatom a jó példákat. Munkahelyemről, az épülő hőerőműtől induló autóbusz rendszerint zsúfoláság megtelik. Ilyen alkalommal történt, hogy felszáll- va egyszerre két fiatalember is felkelt és felajánlotta helyét. Megvallom őszintén, meg lepődtem, mert nem olyan mindennapos eset ez, de örültem is, mert meggyőződtem arról, hogy „hát ilyen is a mi ifjúságunk“ Ide írom a két fiatalember nevét: Bartos Jenő és Bázdmg Kárdly;

Pollák László, í.

tor fényében látja magát az ember, a szoba ablakán keresztül pedig új hálóberendezés díszük horgolt mintákkal, szőnyegekkel.

— Van itt minden ... Sógorom esztergályos a gyárban, a fia meg traktoros... Azé a motor is ... De mutatok én magának ilyet csaknem minden házban...

A kertészet felé ballagunk, kísérőm mutatja, merre van a „gyár”. Nem gyár az, hanem a gazdaság szerelőcsarnoka, műhelye. De Józsi bácsinak gyár, mert soha életében nem látott olyan gépeket, mint ott vannak. Mintha nagy csodáról beszélne, úgy mondja el, hogy van itt olyan gép, amely lekaszálja a csaiamádét, azonnal összetépi és szecska formájában dobálja az utána lévő kocsira. Egy vontató húzza az egészet, két ember kell hozzá, ök meg a báró idejében menynyit izzadtak, amíg kézzel lekaszálták, hatalmas szekerekre dobálták és leszecskázták. Azután a lensodró kerül szóba ugyanolyan elragadtatással. Józsi bácsi szerint hetven ember munkáját végzi el egy nap alatt.

Egy ablaknál szakad

félbe a beszélgetés, amely hűvös levegőt ont a szabadba.

v— Nézzen ide be,,. Egy kocsis szobája.

Bizony, sok nagyvárosi ember őrülne, ha a szobájában olyan bútor lenne, mint itt a gazdaság egyszerű kocsisának.

— őszintén mondja meg Jó- izsí bácsi — volt-e egy kocsisnak ilyen szobája a báró Biedermann idejében?

Az idős ember mosolyog, nem tudja, mit válaszoljon hirtelen, mert előbb még ő is panaszkodott, hogy kevés az a 750 forint, amit a gazdaság fizet. Később elmondta, hogy most vásárolt tíz mázsa tojásszenet, van négy méter fája, hízója, pedig csak maga dolgozik. l'tt sántít a dolog, látja, nem érdemes félre beszélni:

— Ha őszinte akarok lenni: bizony nem volt itt egy cseléd- embernek sem ilyen bútora, szobája a háború előtt,. s De nem volt motorkerékpár sem, most meg van valami tizennyolc .:,

Aztán megnézzük a Waitaür

más munkásszállást. Végig nyitogatjuk az ajtót, mindenhol üres vaságyak, csak egy szobában él néhány kubikos Nem kell munkás, mert itt vannak a gépek. Pedig hej, de jó lett volna valamikor ez a rendes szállás. Ajtóközönként mosdók díszlenek csapokkal, a kubikosok ágyában matrac fehér lepedő, bentről erős hangon bömböl a rádió. Hol volt a régi barakokban rádió meg matrac?

— Sehol — sóhajt Czakó bácsi. — Még mosakodni sem lehetett... A régi summások szájukba verteit egy korty vizet, azt lassan engedték kifelé és eldörzsölték az arcukon ..

És ha most elromlik véletlenül az ártézikút, micsoda zúgolódás támad.,,

Ilyenek az emberek.

Egyre igényesebbek, s egyre több bajt találnak. A régi sok rossz ellen nem szóltak, azt tűrték, s vártáit, majd csak jobbra fordul sorsúk, hisz ígéretekből nem volt hiány. Különösen a választások előtt „könnyelműsködtek” az ígéretekkel azok a régi nagy urak. Bizonyos Vondracsek Róbert tiszttartó úr többek között aratóborral akart hízelegni, de amikor ez sem segített: szigorúan kikötötte a környező falvakban, hogy csak úgy vesz fel aratókat, ha/a község báró Biedermann úrra adja szavazatát. Arról azonban elfeledkezett, hogy mások is szabnak hasonló kikötéseket és talán még bőkezűbben ígérnék. így a mulasztás következményeképpen mégis gróf Festetics úrra esett a szavazat, a csertői katsély teljhatalmú urára,

— Sok pénzbe került akkor a választás — emlékezik Józsi bácsi barátja — csak nekünk nem jutott belőle... Azért leszavaztunk valahová, hisz mindenki tudta, hogy oda- fönt úgyis egymást segítik majd az urak nagy megértéssel, nekünk meg marad a régi nyomorúság..»

Maradt is egész a felszabadulásig. Most azonban bárki megnézheti a szentegáti kastélyt, annak lakóit, s a lakók életét. Bizonyára nagy változást lát a báró megszökése óta jM

Lipóczkí József

Emberek... gondok;

Egy diploma és más semmi...

Fiatal asszonyka. Tavaly doktorált a jogtudományi egye* temen. Szommer Margitból — a bányász Szommer-család egyik sarjából — doktor Szommer Margit lett.

De állása nincs.

Egy esztendőn át — mint ösztöndíjas gyakorlót — alkalmazta a városi tanács. Az esztendő letelt, megszűnt az állás. Nem mintha jogászokra nem lenne szükség, akár a közigazgatásnál, akár valamelyik vállalat jogügyi előadójának íróasztala mögött, esetleg a bíróságokon és ügyészségeken..;

Csupán csak arról van szó, hogy nem becsüljük meg a fiatal értelmiség egy részét úgy, ahogy az kötelességünk lenne. Pedig őket már a mi társadalmunk nevelte, a mi államunk taníttatta, komoly anyagi és erkölcsi támogatás révén, s most tessék... — sehol semmi.

Gondolkozzunk csak: olyan jól állunk diplomásokkal; hogy a fiatalokra nincs is szükség?

Utat kérnek a gyiikési szőlőkhöz

Mi, szegény gyükési szőlőtulajdonosok mostohák vagyunk, rólunk mindig megfeledkeznek. Borzasztó nehéz megközelíteni az ottani szőlőket, fele energiáink rámegy a nehéz gyaloglásra, nem beszélve az időről, ami káxbavész.

Nemcsak velünk tenne jót a tanács, — ha minél előbb megépíttetné a légóhajtott Mecsek—pécsbámyatelepi utat, — hanem a turistaház idegen látogatóival is;

Zárai Györgyné

H TIT Munkácsy Mihály Szabadegyeteme filozófia kollégiumának tématerve

A Munkácsy Mihály Szabad- egyetem idei kollégiumát, a filozófiai kollégiumot az egyetem marxista tanszékéin belül működő filozófiai csoport, illetve a TIT filozófiai szakosztálya szervezte. A hallgatók foglalkoznak majd a filozófiai materializmussal, a dialektikus materializmus ismeretelméletével, valamint a materialista dialiektika — a megismerés módszerével. E témaköröknek megfelelően állították össze az előadásokat:

II, Közgazdaságtan.

a) Előadások a kapitalizmus gazdaságtanából:

1. A technikai fejlődés és a modern tőkés gazdaság.

2. Államkapita/lista tendenciák és tervszerűsítési törekvések a tőkés gazdaságban:

3. Jelenkori tőkés gazdaság.

4. Modem polgári elméletek a foglalkoztatottságról:

5. A gazdaságilag elmaradt országok fejlődésének kérdése.

6. Integrációs törekvések a tőkés világgazdaságban:

% Válságjelenségek a mai

tőkés gazdaságban;

8: Gazdasági verseny és gazdasági . kapcsolatok a kapitalista és a szocialista országok

között:

b) Előadások a szociaiHzmus

gazdaságtanából:

9. Milyen lesz a magyar nép gazdaság 1969-ban? fa 3 éves terv),

10. Technikai haliadás — az iparfejlesztés hazánkban:

11: A magyar mezőgazdaság belterjes fejlesztése:

12. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítésének közgazdasági problémái:

13. Árrendszerünk kérdései: Uj termelői árrendszer: Fogyasztói ár,

14. Az anyagi érdekeltség és a gazdaságosság.

lő. A népgazdaság vezetésének új módszerei: (szovjet, cseh. lengyel, német tapasztalatok.):

16. A gazdasági együttműködés új formái a szocialista országok között;

A hajdani ,,mond<dh?'-iátáfy titkaiból

főszereplők: Nepáli maharadzsa, Faruk királyné, ifj. Horthy, gróf Károlyi, gróf Bethlen, táncosnők, miniszterek, főpapok, parkett-táncosok

A szemtanú: pincér. Két évtizedet töltött el a Margitszigeti Nagyszállóban. Csendesen, szótlanul, udvarias mosollyal szemlélte az ország felső tízezrének szennyes, un- dortkeltő orgiáit.

Csak hallgatott és mosolygott.»,

De ez a mosoly — kényszeredett volt. Kint — a főváros perifériáján, a külvárosok bérkaszárnyáiban — a nyomor ült szégyenletes orgiát. Ide már nem jutott el a Nagyszálló és a vidéki kastélyok, pesti szalonok fényéből egy 8zikrányi sem. Pénztelenség, népbetegség, reménytelenség ... Ez volt a peremvárosok lakóinak sorsa.

És a „mondain”-világ zárt ajtói mögött? Mi volt? Pista bácsi — ki évtizedeken át hallgatott — most megszólalt.,.

1936-os esztendő:;,

Autókavarán suhan végig a szigeten, csendesen odasikla- nak a szálló bejáratához. Megérkezett a Nepáli Maharadzsa. Titkos rendőrök, inasak, szobalányok, komornyikok, több autóra való csomag, bőrönd, (.ládák. A Maharadzsa kíséretéiben feltűnően szép nő lépked. Huszonnyolc-harminc éves asz- szany. Osztrák vezérőrnagy elvált felesége. Most a Maharadzsa titkárnője.

A hetven esztendős Maharadzsa az esti fogadáson elhangzott pohárköszöntőre elgügyögi a választ, emeli poharát, kortyint a francia pezsgőből, amelyből néhány csepp végigcsordul öreg, ráncos áV lán. A szép osztrák titkárnő kendőt nyomkod a vénember feliára s felitatja a pezsgőt. A Uiepáli főúr tiszteletére bieonyos ..meghatározhatatlan“ foglalkozású“ hölgyeket is meghívnak, akik közül az egyik megtetszik az öregnek. Másnap a hölgyet megajándékozza. Az ajándék: huszonnégyszemélyes herendi porcelánkészlet, amelyet a titkárnő vásárolt a Lánc-híd közelében lévő híres Hütl-féle porcelánkereskedő- mél;

A készlet, — vagyont érő...

A Maharadzsa részére dús programot állítanak össze. De neki más kell. Egészen más.

A Zoltán utca 8. alatt lévő iparművészeti szalont kibérelik egy dúsgazdag özvegytől. Csinos táncosnőket rendelnek ki erre az estére, — busás honorárium fejében. A Maharadzsa a szoba sarkában foglal helyet egy karosszékein, tőle jobbról a titkárnő. És nézik a rögtönzött „műsort“. A lányok leszórják magukról a ruhát az utolsó darabig, ugyanígy a kirendelt parkettáncosok is.-.:

A vén nepáli főúr fénylő

kimeresztett szemmel kíséri a pucérra vetkőzött lányok táncát, s csontos kezével a titkárnő felé közelít:

(Ezen a napon nyolcvan munkást tesznek ki a Láng- gépgyár kapuján. Nincs munka.)

*

Alig félesztendővel később. Megérkezett Faruk egyiptomi király felesége, két lányával és kíséretével. A nagyszálló valamennyi termét lefoglalják. Meghívott vendégek: Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, ellentengernagyi ruhában. Továbbá fia, ifjú Horthy Miklós — ki évekkel előtte szerencsétlenül leesett egy lóról — s azóta arcára letöröl- hetetlenül kiült némi bérgyu- ság, csupán szeme parázslik, amint kitartóan rátapad az egyiptomi királyné éltes keblére. Továbbá Eckhardt Tibor, gróf Károlyi Viktor (a Horthy- lány második férje), Homan Bálint kultuszminiszter, Szép László államtitkár és még sokan mások:;:

Az ünnepi vacsora alapanyagát repülőgépen szállították Egyiptomból. Egzotikus ételek, furcsa fűszerillat, déli gyümölcsök, ismeretlen eredetű sültek, krémek, aranygyűrűvel bilincselt drága szivarok és dgwwtták, hódító italok::;

A királyinő táncrendjébe Horthy ellentengernagy és kormányzó jegyzi be elsőségét, öregesen lejt néhány lépést a középkorú, kékesfeketehajú, ragyogószemű királyi asszonynyal. Utána jönnek a miniszterek, államtitkárok, tábornokok és végül ifj. Horthy; ö marad utoljára (nem is olyan bárgyú, mint amilyennek vélné az ember...). A fenséges asszony friss levegőre kívánkozik. Ifj. Horthy készségesen teríti a királynéra a krémszínű köpenyt s néhány pillanat múlva már a csendes sziget éjszakai sötétjében sétálnak. A királynő egyetlen kézmodulattal távolítja el először a komomát, később a négy titkosrendőrt is...

Csak ketten maradnak a susogó fák árnyékában.:;

Bent folyik a dáridó.::

Ez a vacsora kétezerötszáz pengőbe került

(Ezen a napon rövid újsághír adja tudtára az országnak, hogy egyik alföldi városban Berta István napszámos fölakasztotta magát, mert napi 80 filléres napszámból nem tudta eltartani háromtagú családját. .,)

*

A „czímeres“ mágnások, — mint gróf Festetitsch, gróf Bethlen (miniszterelnök), herceg Eszterházy, Károlyiak, Uhlmannok egyáltalán nem szívlelik a kormányzót. Nemesnek ugyan nemes Horthy is, die még sem az a patinás, tradicionális magyar főúr — amely mint történelmi múlttal rendel'/aző, — esetleg méltó helyet foglalhatna a legszűkebb gentry-körökben.

Némelyik mágnás egyenesen utálja;

A szigeti nagyszálló és az éjszakai mulatók pincéreinek szeme azonban kitűnő. Amikor a mágnások fizetnek, — a pincérek Horthy arcképével ékesített ötpengősöket helyeznek el a tálcára, mint visszajáró ösz- szeget.

Gróf Bethlen lesöpri az ötpengősöket az asztal alá:

— Fene a matrózába;::!

S összenevet Eszterházyval.

Lassan összeverődik a frak- kos társaság. Bethlen, Eszterházy, gróf Károlyi László, gróf Eszterházy Tamás, aztán a híres — inkább szépségéről híres színésznő — s még többen mások.

Károlyi László gróf egyenesen a fóti kastélyból hajtott be kocsijával Pestre. Egyébként időnként kisebb estélyeket ad ő is Foton. Olyankor megindul a taxikaraván: egyik italokkal megrakva, a másik pincérekkel, a harmadik táncosnőkkel, egy a zenekart viszi;,. a másik a hangszereket.

Gróf Eszterházy Tamás — ez a huszonkétesztendős gentry kölyök alaposan beleesett a színésznő hálójába, aki néhány év alatt lekopasztotta Krausz Simít, a dúsgazdag bankárt, most a fiatal grófot vette védőszárnyai alá;.: (Ez a grófnak — alig egy esztendő leforgása alatt — 140 000 hold- nyi mammut-birtokába és ötmillió pengőjébe került...) Viszont a művésznő saját autójának hűtőjére brilliánssal rakatta ki monogramját;

No de nézzük csak, mire készül e nagy vendégsereg?

Holnap kezdődik az Eucharisztikus Kongresszus s ma este néhány olasz és francia főpap kíván megismerkedni a magyar főurakkal. Az étlapon furcsa ételeket tüntettek telj

indiai fecskefészék-leves (á 20 pengő), teknősbékaleves... (egy decire való talán és nem több á 5 pengő; _), aztán külön a főpapok tiszteletére „Fogas- Cardinális“; A fogast püspöklila szósszal öntik le, — hogy a főpapok reverendájának színe „vágjon“ az első fogáshoz. A szószhoz egyébként zúzott rák-hátat kevernek, ami állítólag — bizonyos tekintetben — „fiatalítja“ az elhízott, megvénült főpapokat;;; Ez szemlátomást fedezi is a valóságot, mert az egyik beteges hajlamú főpap az italt felszolgáló jóképű pincérfiút csipkedi minduntalan s az üres üveg alá egy köteg bankjegyet is becsúsztat; A dáridó hajnalig tart:;. Kora reggel az újságok első oldalán öles betűk rikoltják: „Megérkezett Pacelli bíboros a kongresszusira , s s í*

(Az utolsó oldalon néhány sorban pedig ez állt: „Novák Jutka 18 éves cselédlány tegnap este a Margit-hídról a Dunába vetette magát. Tettének oka: munkaadója, — X. Y. híres pesti ügyvéd — nem hajlandó elfogadni a születendő gyereket, amelynek anyja a cselédlány; — apja pedig az ügyvéd fia...)

Délelőtt megkezdődik az ünnepi szertartás. Pacelli olasz bíboros, kesztyűs, gyűrűs ujjá- val megáldja a Bazilika rideg kövére féltérdre ereszkedő magyar mágnásokat, és nemeseket, élükön vitéz nagybányai Horthy Miklóssal, Magyarország kormányzójával, ellen- és viszonttengemagyával, a nemzet hóhérával...

Novák Jutka törékeny holttestét pedig elsodorta a Duna hideg, piszkos-szürke áradata« Rab Fe