Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
N A P t 0 1958. OKTOBER 5. Yorosilov elvtárs Afganisztánban Kabul (MTI) A TASZSZ jelentése szerint Vorosilov a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke és kíséretének tagjai pénteken megtekintették a szovjet szakértők irányításával épülő barami repülőteret. Pénteken Vorosilov elnök és a kíséretében lévő személyiségek a kabuli stadionban nagygyűlésen találkoztak Afganisztán fővárosának lakosaival. Muhammed Davud afganisz- tán miniszterelnök beszédére Vorosilov elnök válaszolt. Kiemelte. hogy a szovjet—afgán barátság négy évtized alatt meghitt, jószomszédi viszonnyá fejlődött és továbbra is fejlődik. Pénteken este Davud miniszterelnök nagy fogadást adott Vorosilov elnök tiszteletére. (MTI) Kádár János elvtárs besséde (Folytatás az 1. oldalról.) sok kérdésben van egyetértés vannak véleményeltérések Mi nem kell nekünk? Nekünk nem kell az üzérkedő kispolgár. A törvényt betartó, a tiszies>égi?s haszonnal megelégedő is. Ezeket vitassuk meg nyíl- kispolgárra azonban szüksége Külföldi hírek NEW YORK Az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségéhez közelálló körökben pénteken hangoztatták, most tanulmányozzák azt a határozati javaslatot, amely az ENSZ közgyűlése elé kerül a leszerelés kérdéséről. A fenti körök azonban nem voltak hajlandók nyilatkozni, vajon a határozati javaslatnak van-e olyan része, amely közvetlenül vonatkozik a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására. NICOSIA Különleges angol őrjáratok működnek Ciprus főbb városainak angol családok lakta negyedeiben. Az angol katonák családtagjait felszólították, hogy ne közlekedjenek a főútvonalakon. Az utcák csaknem teljesen kihaltak voltak. Limasszolban az utcákon nem igen járnak, mert a lakosság attól fél, hogy belekeveredik a tömeges letartóztatásokba, LONDON R. McCallum oxfordi egyetemi tanár az egykori Eden kormány vád alá helyezését javasolja, mert a szuezi agresszió megindításával megsértette az angol alkotmány hagyományos eljárási szabályait. STOCKHOLM Swedlund tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka pénteken levelet intézett a svéd kormányhoz, melyben követelte az atomfegyverrel kapcsolatos kutatásokra kiutalt összegek felemelését, mégpedig annak érdekében, hogy minél hamarább lehetővé tegyék a svéd atomfegyver-gyártást. tan. őszintén feltárva kételyeinket — gondolatainkat. A fontos az, hogy jussunk egyetértésre mindabban, amiben egyet kell értenünk, s ne okozzunk felesleges vívódást a népnek és tempóveszteséget a fejlődésnek. — Ma — folytatta Kádár János elvtárs, — a népfrontmozgalom célja a szocialista társadalom felépítése. A szocializmus egyet jelent nemzeti függetlenségünk megőrzésével, a béke megóvásával. Ezek a célok megkövetelik a népi hatalom további erősítését. Ezekről a célokról nekünk a Hazafias Népfrontban sokat kejl beszélgetnünk, vitáznunk, hogy egyetértésre jussunk valamennyien. Ez az egyetértés feltétele annak, hogy céljaink- J hoz mihamarabb közeled- I jünk. Ezután Kádár elvtárs arról beszélt, hogy milyen erőkre ’ támaszkodik ma a munkás^ osztály, Nem támaszkodik a polgárságra, hiszen a polgárságot, mint osztályt felszámolták. De támaszkodik a parasztságra, az értelmiségre és a kispolgárságra. A parasztság — mondotta — amint ez 1956 október—novemberében bebizonyosodott — szocializmust és nem kapitalizmust akar. Velük a tempó kér-, désében vannak vitáink, Szerintem a gyorsabb előrehaladáshoz a faluban az kell, hogy a dolgozó parasztság bizalma tovább erősödjék a Hazafias Népfront és a párt politikája iránt, Ha az elnyert bizalom tovább erősödik, akkor ugrásszerűen fejlődik majd termelőszövetkezeti mozgalmunk is. A városi kispolgárság támogatja a szocializmus építését addig, amíg az neki bizonyos anyagi bázist ad, és amíg kétséget kizáróan megmutatja számára saját biztató jövőjét, mint magánembernek és állampolgárnak. Ezt nekünk figyelembe kell venni é® világosan meg kell mondanunk, hogy a városi kispolvan a társadalomnak és a népfrontmozgalomnak is. — Közelednek a választások — folytatta — ml felemelt fővel állunk oda választóink elé. Mire fognak az emberek gondolni a választásokkor? Azokra az eredményekre, amelyeket mi két év alatt elértünk. Elbírálják majd politikánkat és a szavazással feleletet adnak árra is, támogatják-e ezt a politikát? S ha népünk e politika mellett szavazott, akkor az bennünket formailag is, hogy úgy mondjam az esküvel egyenértékűen kötelez: ezt a politikát vigyük tovább Ha nem így tennénk, becsapnánk a népet. Mindig azt kell tennünk, amit a nép érdeke parancsol, még akkor is, ha a nép igazi érdekeit időlegesen kevesen ismerik fel. A nép ezért becsülni fog minket. Tudom, sokan vannak olyanok, akik tavaly tavasszal azt gondolták, hogy általában helyes, amit csinálunk, de azért a népszerűtlen feladatokat oldjuk csak mi meg, s aztán .jönnek ők a jótéteményekkel Büszke vagyok arra, az úgynevezett népszerűtlen feladatokat becsülettel vállaltuk, s hogy pártom állt ennek a munkának az élén. (Hosszantartó, nagy taps.) A 'kommunistáik és a párton-; kívüliek kapcsolatáról a többi ■ között a következőket mondot- : ta ezután: — Olyan vezetési stílust szeretnénk kifejleszteni és állítom, hogy már előrehaladtunk ezen az úton —, hogy • ne parancsszóval vezessük a: pártonkívülielket. Meggyőző szóval szeretnénk vezetni a: pártonkívülieket, mert ok; nemcsak egyszerűen vezetettek, hanem segíteniük is kell: a vezetést'. Mindenkit türelemmel meg kell hallgatni. A kommunisták nem tudnak másképp vezetni, csak kor a Hazafias Népfront pár- * tonkívüli tagja is képviselje • azt, amiben megegyeztünk. Ez • a garancia arra, hogy egészsé- « ges legyen a népfronton belül • a helyzet és a népfront azt { nyújthassa, amit a nép joggal { vár tőle, hiszen a szocialista | társadalom csak a nép műve- « ként születhetik meg. Nem | képzelhető el, hogy akár egy párt tagsága, vagy akár egy osztály is felépítse a szocialista társadalmat. A munkásságnak. a parasztságnak, az értelmiségnek és hozzáteszem, a városi kispolgárságnak a munkája is kell ehhez. Most, a választások során a vezetés a néptől nemcsak szavazatot kér. Szavazatra is szükség van, de fontos, hogy a nép a választások napja után is kövesse, támogassa a párt: politikáját. A választásoknak “nálunk népszavazási jellege is van,: nemcsak a jelöltekre, hanem : elsősorban politikánkra sza- : vaznak. De ennek a politikának a megvalósításához szükség van az össze® hazafias alkotóerők ösz- szefogására, szükség van a Hazafias Népfrontra. Ez egyben válasz arra is, hogy vajon a Hazafias Népfront pusztán választási szervezet-e, vagy pedig az összes alkotó, haladó hazafias erők maradandó népi mozgalma — mondotta nagy tapssal fogadott beszédében Kádár János. A ctyáturfiú és kutyáid ... Aztán elvágta a kutya torkát. Szép kutya volt. Okos, hűséges, fajtiszta farkaskutya, olyan értelmes, ragyogó szeme volt, mint Jack London „Éneklő kutyájá”-nak. A kutya gazdája, barna képű legény, cigányfiú, Orsós Ferencnek hívják, most csak nézi ezt a kis állatot, amint vergődik még a földön, aztán már nem is mozdul. A póráz ernyedten lóg a gazda tenyerében. A meszest házak felől még futnak az emberek, asszonyok, gyerekek. Ki ölte meg a kutyát? Valaki megmondja: — A Csányi. Csányi József. Be volt rúgva, jön a büféből, a cigány meg hozza a kutyát, emez hasbarúgta az állatot... A farkasutód felvonitott s bízisten rárontott volna a csibészre, de a cigányfiú visszafogta a pórázt. S akkor a kutya kétlábra emelkedik a rántástól. Csányi röhög. Kezében már villan a kés és egyetlen mozdulattal átmetszi a kutya torkát. A cigányfiú mit csináljon? Csányi másodmagával van, a haverjával. Ezek erősek ám, őt is helybenhagynák ha szót emelne, vagy esetleg a kezét. Csányi még mindig röhög. Nézd csak hogy bámul ez a cigány! No és aztán? Mit sír azután a dög után? Kutyakutya. Nem ember. És a : gazdája is kaphat valamit, j ha el nem kotródik... i De a házakból jönnek ám f az emberek. Már kiabálnak, * hogy ez disznóság! Aljasság! í Kinek vétett az a szegény | állat?! I — Azért ölte meg a ku- t tyát, mert a gazdája ci- i gány...?! — dörgi egy iz- J mos, harminc év köriül í bányászlegény. S körülnéz, j bízisten odacsapna a esi- * bésznek, de .. . Csányi el- | kotródott, eltűnt, felbőszült ! ez a maroknyi tömeg, dí- j cséretet ezektől igazán nem várhat... A cigány meg ott áll. Előtte a farkaskutya teteme. Pedig okos volt'. S menynyire szerette a szabad, erdei életet. Elfutott egy pillangó után, játékosan ugrándozva hegyen-völgyön át, a cigánytelep valamennyi apró gyermekének leghűbb játszópajtása volt. Most aztán nincs kutya. Csak a gazda nagy nagy keserűsége. Csak ez van. Majd elviszi haza, ott az országút mentén, a völgyben húzódó cigányfalú szélére. Eltemeti egy fa alá. A kunyhó ablakából éppen kiláthat oda. A gyerekek meg szednek zöld gallyakat s bele- szurkálják a földkupacba. Egy tábla is kéne majd, aztán — ha lesz itt valaki, aki írni tud, rápingálja: „Itt fekszik a Kutya”, Ez megjár neki. (Rab) Párizsban nyilvánosságra hozták az afrikai népszavazás eredményeit Párizs (MTI). Az afrikai területek vasárnapi népszavazási eredményeit csak most hozzák sorra nyilvánosságra Párizsban. így derül ki, hogy a Francia-Nigériában — amelynek területén a helyi gyarmati kormány elnöke a nép- szavazási „nem”, tehát a függetlenség érdekében folytatott , j kampányt — a szavazás ered- élményei a névjegyzékbe vetlek .US egyharmada döntötte ,1 kérdést együttesen kell tisztáznunk és így kell egyetértésre jutnunk. Ettől függ előrehaladásunk tempója is. íaz „igen” javára. A névjegy- [zékbe felvett 1 320174 választó > közül csak 493 953 szavazott le, (tehát a választók 37 százaléka, t Ezek közül 372 383 szavazott Francia-Guinea végleges szavazási eredménye is ismeretessé vált. A névjegyzékbe vett 1 408 500 választó közül I 203 875 járult az urnákhoz. Igennel csupán 56 981 szavazott, az ország függetlenségét kivívó szavazatok száma 1 136 324 volt, azaz Guinea népe 95.4 százalékos többseggel nyilatkozott meg az önálló állami lét mellett. A Guineái Köztársaság megalakulása még sok gondot fog okozni a francia-afrikai területeken. A guineai független állam példája vonzó lesz a Franciaország által javasolt „közösségben” megmaradó tekusaira is. Iábrevüleben, Gabon fővárosában a három helyi politikai párt vezetői a szakszervezeti vezetők jelenlétében pénteken együttes ülésen határozatot hoztak arra, hogy az új francia alkotmányszerinti „közösségben” állami státust fognak követelni Gabon számára. A madagaszkári kormányzótanács pénteken este felhívást adott ki, amelyben rendkívüli közgyűlésre hívja össze a tartományi gyűléseket, hogy megvitassák a sziget jövőbeni státusát az ötödik francia köztársaságban. A kormányzótanács szerint a rendkívüli ÜlésAmikor aztán a dolgokat meg- J „igen”-nel és 102 395 válasz- „ _ „ _ _____________________ Ká rsáénak van perspektívája vitattuk és egyetértettünk, ak-| tóttá az ország függetlenségét, rületek népeire és ezek politi- re két héten belül sor kerül. Magyarországon. Sok évig kell az, amit a kispolgárság — mondjuk a kisipar — ad. i Ha besötétedik... Guinea és Franciaország gyarmati politikája Valamikor a múlt században egyik pécsi tűké a városi tanácsban azt javasolta, jó volna a város utcáin lámpákat elhelyezni, ha már egyszer feltalálták a petróleumot. A tanács többsége leszavazta ezt az indítványt azzal az indokkal, hogy minden becsületes polgár, ha besötétedik, jmaradjon otthon. Azóta már sok év telt el és a petróleumlámpát a villany váltotta fel, és gépkocsikkal népesedtek be Pécs utcái. S besötétedés után sem áll meg az élet, a munkáról hazatérő és munkára igyekvőkkel népesednek be az utak. A pécsi közvilágítás úgy nagyjából itt-ott megfelel, de javítanivaló, az bizony még bőven akad. Csak két nagyobb forgalmú útról szólva: a porcelángyártói a Budai vámig az úttest jobboldalán van egy sor elég gyenge égő, amelyek nem adnak elegendő fényt ahhoz, hogy a megszélesített úttest világos és belátható legyen. Itt folytatni kellene a város utcáin már meglévő középrehozott világítást. Ugyanezt kellene megcsinálni a Zója utcától a szigeti vámig, sőt a város határáig, Patacsig. Ezen az útszaBcaszon is csak a jobb oldalon van világítás, ami a fák tetejét ugyan megvilágítja, de az úttestre ttok a fák árnyéka sut. Itt sém a fákat kell kivágni, hanem középre hozni az égőket, mert a növekvő forgalom ebben a homályba burkolt úttesten igen veszélyes. A gépkocsik városi lámpafénye nem elégséges ahhoz, hogy a gyalogjárókat meglássák a gépkocsivezetők, viszont ha a fényszóróhoz folyamodnak, akkor a szembejövőt vakítják el. És így történhet meg a baleset. Amióta a nyugati városrész épül, a forgalom ezen az útvonalon megsokszorozódott és még mindig rohamosan nő. Nem beszélve arról, hogy az iskolából kijövő gyéreiké k elárasztják az úttestet. És bizony egy esős, borús esti időben, mikor a látási viszonyok úgy is rosz- szak, a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhatnak balesetek. Ezt meg kell előzni! Ezért volna sürgős minél előbb ezeken a nagyforgalmú útvonalakon megvalósítani a korszerű^ ámyékmentes világítást. No meg azért is, mert mi mai pécsiek — annak a haladószellemű pécsi tűkének az unokái, aki először jgmsolta a városunk kivilágítását — nem akarunk be sötétedéskor otthon maradni, hanem inkább — mint a péstiek — neon világításban szeretnénk gyönyörködni és veszély nélkül közlekedni. Pef. Franciaország történelmének : utolsó tizenkét esztendeje ama i kísérletek csődjének története, ‘hogy Franciaország és a gyárimat! népek kapcsolatait erő- északkal tartsák fenn. Eröpró- : bák sorozata ez a vietnami há- E borútól az algériai háborúig. [A francia burzsoázia, amely a [világ második legnagyobb : gyarmati b;godalmának ura E volt, nem tudót» és mindin- Jkább nem tud menekülni ama E mélyreható mozgalom elől, amely Ázsia és Afrika népeit a szabadsághoz, a független nemzeti élethez vezeti. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára egyik legutóbbi cikkében emlékeztetett arra, hogy a Francia Kommunista Párt a háború után kifejtette azokat az elgondolásokat, amelyek alapján meg lehetett volna teremteni az igazi francia uniót. Ez az unió egyenlő jóikkal rendelkező népeket iwwy tett volna, biztosította volna a kölcsönös érdekek tiszteletben tartását és a barátságot. De mások, sajnos, a francia unió fogalmán csupán a régi, a kizsákmányoláson alapuló gyarmati politika folytatását értették. A francia kommunisták figyelmeztettek arra a veszélyre, hogy De Gaulle személyi és katonai diktatúrája az algériai ’ háború továbbfolytatásába és fasizmusba torkollik. Miért fogadták el De Gaulle alkotmányát? A De Gaulle-féle alkotmány nagy számarányban történt elfogadása kétségtelenül jelentős mértékben tulajdonítható annak, hogy a jelenlegi francia kormányzat egész államapparátusa és az azt kiszolgáló jobboldali sajtó, zsarolással és fenyegetéssel csikarta ki, hogy így kényszerítse Franciaország szerencsétlen é, g. at-rxs »yar-
