Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
W58. OKTOBER 5. NAPLÓ 7 Mérnöksorsok tr«<nH <•*#*#»«* Virág leső A.' fc/J' SSv.><í:;. árooo nH*i.Y*ur mérnök ^s’zaavk! £ ny&m&rag •;ak az értékében. " *#•»«*#****#» « kor»vk«tfvimt ’ ehet\.ho®y a kél" ; |j|| |— ‘»«.«... s.:?,» ■■<!'■«* * ?;■i m iimMrai ÄraÄiÄi* ... mó rtól megmerne A nagy megnyug kásák, mérnökök, parasztok fásban — már- helyzetét nem boncolgatta a statisztika — hogy a legjövedelmezőbb foglalkozás a gyár- tulajdonosság, a háztulajdonos ság, a földbirtokosság, jól keresnék a kereskedők (termesze tesen nagykereskedőkre, nem pedig külvárosi szatócsokra gondoltak), az ügyvédek (kétszer annyit, mint az orvosok). Arról, hogy milyen módon ieTiint amit az akkori tudósító a kül löttségről állít — ehet kételkedni, 'zer közül negyven Ordít a cím a „Dunántúl“ külni, de még így is maradt nemöknek tény- ^et például gyártulajdonosi leg sUrerüit a nyo pályára lépni, már nem szól a statisztika. Neon szólt arról sem, hogy milyen az életük című pécsi napilap 1932. július ^60— és hát ki vállal azért azoknak, akiknek nem jutott 3-1 számában. Nem, nem vala- gyártulajdonosi, vagy földbír, - . mérnökök szama tényleg csak tokosi „palya” Azokról csak miíele leleplezés akar ez lenni, kétezer volt és nem több? gondolhat az olvasó, amit csupán egy megállapítás, mert Mindenesetre a mérnökök akar- A többségük bizonyára hiszen a Dunántúl című laptól s,jrsát nem sikerült megoldani úgy élt, mint az a bizonyos állt a legtávolabb az, hogy lelep egy miniszteri kihallgatással. 2 000 munkanélküli mérnök: lezze a Horthy-korszak ilyen- Mert a kihallgatás után több nyomorgott. féle dolgait. A cikket azért kel kf0‘ éV£’’ ® Dunántúl No és ma, hogy élnek a mér, . egyik 1934. decemberi szama- nökök? lett inkább megírni, mert a ^ még mindig feltűnik a Heivénvaló lenne részlete- memokok nyomora már olyan memoknyomor problémája. sen írni a mai mémöksoreról. közismert és olyan mindennapi Mégpedig úgy, hogy a lap mer- pe mégjs csak egy villanást jelenségként szerepelt a közvé- nököket ajánl mozdonyvezető- r8gacjunk ki a mérnökök mai leményben, hogy maga a mérnöknyomor már nem is jelentett szenzációt, de hát mint ebben az esetben Kenéz Béla kegyelmes úr volt kegyelmes főnek; ,3 Igen, ilyenek voltak azok a „régi szép idők“ .;: 1934. decemberében egy kis statisztibelyzetéből. A kétfajta mérnöksorsot hadd jellemezze az 1932-es újság címe: „2 000 magyar mérnök nyomorog“ és — taiám furcsán is hangzik — az 1958-as újságok apróhirdetései: „Pályázati felhívás főmér nöki állás betöltésére", „Általa nos mérnököt keresünk'', „Mérkát is készített a „Dunántúl“, gadni a munkanélküli mérnö- arról, hogy milyen pályára a kök küldöttségét, és ugyebár a legérdemesebb menni. Ebből a kegyelmes úi) részéről ez olyan statisztikából kiderül egyéb nököket, technikusokat kere- gesztus volt, amit nem hagy- ként tévedés ne essék, a mun- sünk“:; j hatott ki a kormányhű sajtó. De nézzük a tudósítást! Íme, szószerinti ,,Szombaton délben fogadta Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter a munkanélküli mérnökök nagygyűlésének küldött ségét. A küldöttség újból felhívta a miniszter figyelmét a 2 000 magyar mérnök nyomorára, akik vagy minden kereset nélkül, vagy a létminimumot el nem érő keresettel tengődnek és átnyújtotta a mérnö kök nagygyűlése által elfogadott munkaalkalmak és segítsé gek megteremtését célzó javaslatot. A miniszter szívesen fogadta a nagygyűlés küldöttségét Ezeket a javaslatokat meg valósító üledékesek máris intézkedtek. Így ö az óbudai Du- nahíd munkálatainak megindításával 40 muvSka- és állásnélküli mérnöknek ad ■kenyeret. Ezen túlmenően is mindent meg fog tenni a nyomor enyhí tésére és az előterjesztett javaslatókat soron kívül letárgyalja. A küldöttség a miniszter bíztató kijelentéseit nagy megnyugvással fogadta.’' __„wyy te chnikusod. mái ***** *> t* '***r'*lXi ' * Htot*** tr****** **<«*<*. Néha az apró- hirdetések is sokat a , mondanak. Ezek : az 1958-as apró- I hirdetések is arról : beszélnek, hogy ma már nem kell a mérnököknek diplomás hólapátoló munkásnak szegődni, nem kell kétezer diplomás magasképzettségű műszaki embemék M nyomorogni, egyszerűen azért, mert ma már van munka a mérnökök számára, sőt több munka van, mint ahány mérnökünk van — és a kereseti statisztikában is bátran meg lehet említeni már őket is az anyagilag is jól megbecsült foglalkozásúak között... Kuruc* Pál A vöröskereszt városi konferenciája A Magyar Vöröskereszt pécsi városi szervezete vasárnap délelőtt fél 10 órakor tartja a vöröskereszt országos kongresszusa előkészítéseképpen városi konferenciáját. A Konferencián részt vevő küldöttek: a vöröskereszt munkájában több éve részt vevő aktivisták, egészségügyi dolgozók megvi- vitatják a vöröskereszt társadalom-egészségügyi munkája fejlődését és meghatározzák a vöröskereszt munkája további irányvonalát. A konferencia résztvevői választják meg a vöröskereszt városi új vezetőségét és a megyei konferencia küldötteit. BORHÉT A mezőgazdasági vásáron bemutatott borok közül a pécsi borkedvelők is válogathatnak a borhét alkalmával, mintegy 25 fajta borból, amelyet palackokban, de poharanként is vásárolhatnak, kóstolhatnak a ■: sétatéri Kioszkban és a Nádor szálló előtt. A sorozatban nyolc hegyvidék borai találhatók tmeg: igya badacsonyi, egri, a mecseki, siklósi, soproni, szekszárdi, balatoni és villányi. Megtalálhatók a Szőlészeti Kutató intézet forgalomba hozott különlegességei is, így a badacsonyi szürkebarát, badacsonyi muskotály, móri ezerjó, pécsi olaszrizling, a Villányi Állami Gazdaság hárslevelű bora. I Pécsre érkezett Sir Eugene Goossens A Budapesten folyó Bartók | fesztivállal egyidöben Pécsett fis ünnepi hangverseny keretéiben emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről, s a fővárosi ünnepi alkalomról. Ennek a gondolatnak a jegyében zajlott le a szimfonikus zenekar első bérleti hangversenye is, amelyen Bartók-bemutatőt hallhatott a közönség. A második hangverseny még szorosabb kapcsolatba kerül a budapesti Bartók-fesztivállal, mert a zenekar élén Sir Eugene Goossens E urópa-hirü karmester áll, aki az ünnepi alkalomra érkezett hazánkba és nagysikerű budapesti és győri koncertje után jött Pécsre. Sir Eugene Goossens a pén- >tek délutáni repülőjárattal ér- í kezeit Pécsre s a repülőgépről fazonnal a próbaterembe ment, I ahol a zenekar vezetői és tagijai ismerős jóbarátként üdvözölték. Azonnal munkához is !látott s rövid másfél óra alatt I végigpróbálta a műsoron szereplő IX. szimfóniát. A ven- [dégkarmester Budapesten Baritok I. zongoraversenyét diri- ígálta, Pécsett a III. zongora- tversenyt vezényli, mélynek [szólóját Borsay Pál játssza. Nem véletlen, hogy Sir Eu- • gene Goossens-t éppen á Bar- itók-fesztivál alkalmával üdvözölhetjük Magyarországon s ; elsősorban Bartók-interpretációja áll az érdeklődés homlok* terében, hiszen Bartókot köz* vétlenül ismerte, vele szoros kapcsolatot tartott fenn s ame* rikaí tartózkodása alatt szinte valamennyi müvét dirigálta, így például a 111. zongora* versenyt legutóbb Amerikában, amerikai művésszel együtt szólaltatták meg. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Bartóknak ezt a csodála- tosan szép alkotását Pécsett már hallhatta egyszer a zene* kedvelő közönség, amikor 1954* ben Sass Dezső ült a zongora mellett s a Budapesti MÁV Zenekart Ferencsik János ve* zényelte. Most helyi szólista és helyi zenekar veszi birtokába a 20, századi zeneirodalom egyik nagyszerű opuszát s csak kü* lön öröm, hogy az interpretá* ció hitelességét két olyan mű* vész együttműködése biztosít* ja, mint a vendégkarmester és a mű bemutatójára nagy lel* kesedéssel és lelkiismeretes munkával készülő Borsay Pál. A hangversenyt egyébként a három „B” betűs szerző neve fémjelzi. Bevezetőnek Beethoven D-dur. szvitjéből a nyitányt játssza a zenekaj, majd a zongoraverseny következik s a szünet után az ünnepi alkalmat legméltóbban reprezentáló Beethoven IX.-et szólaltatja meg a zenekar a szólókvartett és a 130 tagú Liszt Ferenc Kórus. Mit mond a tudomány? Talpalatnyi földet se hagyjunk szántatlan t Az idei aszályos nyárvégi és őszeleji időjárás igen megnehezítette a vetőszántást és a vetést. Ismét felvetődött a kérdés: érdemes-e porba vetni? Sokat tapasztalt szakembereink is bizony kissé tanácstalanok voltak, legtöbben „esőváró” álláspontra helyezkedtek. S az járt jól, aki mégis elvetett. Ha kissé késve is, de megjött az eső, és a száraz magágyba elvetett gabonák kicsíráztak, szépen kihajtottak. Igen súlyos probléma hazai növénytermelésünk gyakorlatában az, hogy feszi gabonáinkat igen sok esetben későn betakarításra kerülő növények után vagyunk kénytelenek vetni. Köztudomású, mati politikájának támogatására az ország állampolgárait. Zsaroltak a polgárháborúval való fenyegetéssel, zsaroltak a gyarmatokon a függetlenség esetleges elnyerését követő gazdasági megtorlásokkal. De ez nem magyaráz meg mindent. A De Gaulle-féle alkotmány elfogadásához hozzájárult természetesen az a csalódottság, amelyet a megelőző kormányok tehetetlensége az ország lakosságában keltett. Ugyanígy nem lehet lebecsülni azt a tényezőt sem, hogy De Gaulle- nak még mindig van némi tekintélye bizonyos kispolgári körökben. Nem utolsó sorban a baloldal megosztottsága vezetett az új alkotmány elfogadásához. A hozzájárulásról az új alkotmányhoz a francia jobboldali lapok a legkülönbözőbb fői-mákban és a leghangzato- sabban számolnak be, ugyanakkor arról, hogy Guinea népe nem ült fel az altatásoknak és nem ijedt meg a Zsarolástól, hanem elsöprő lendülettel és példátlan arányban nemet mondott De Gaulle- nak, igen keveset nagy egyáltalában nem szólanak. köztársaság születik Guineában győzedelmeskedett a nép igazi akarata, amely nek már augusztusban Sekou Toure guineai miniszterelnök, az Afrikai Demokratikus Tömörülés vezetője e szavakba* adott kifejezést: „Tekintettel a gyarmatosítás felszámolásában világszerte elért eredményekbe, nyomatékosan kijelentjük, hogy katonai erővel többé nem lehet megőrizni a francia anyaország érdekeit és tekintélyét,“ Minthogy Guinea lakossága szinte egy emberként követelte a francia elnyomás felszámolását, az alkotmány értelmében jogot nyert arra, hogy függetlenítse magát Franciaországtól. Mint ismeretes, 68 esztendei francia megszállás után kikiáltották az új guineai köztársaságot. Guinea eddig Francia Njju- gat-Afrika része volt, mint „tengerentúli terület“. Francia Nyugat-Afrika nyolc területből állott, élén egy-egy kormányzóval. Ezek a területek Mauritania, Szenegál, Francia-Szu- dán, Francia Guinea, Elefánt- csonpart, Felső-Volta, Dahomey és Nigéria. Francia-Gui- nea a tengerparton terül el Portugál-Guinea és Sierra Leone anígol gyarmat között. A most függetlenné váló ország területe 245 857 négyzet- kilométer és lakossága 1957- ben 2 492 000 volt. Fővárosa Conakry 38 és félezer lakossal. Guinea gazdag ország rizsiben, kókuszdióban, banánban, kávéban, állatállományban. Gazdagok aranylelőhelyei, gyémánt- és bauxitbányái. Évek óta folytatják a vasérc kitermelését. Éppen ennek a bőségnek következtében a francia kormányzat fenyegetései, gazdasági nyomása nem érződik úgy, ahogyan azt kitervelték. Franciaországnak érdeke a baráti kapcsolatok fenntartása a függetlenné váló Guineával többek között azért, mert nem mondhat le a guineai nyersanyagokról és ez országgal folytatott kereskedelemről akkor, amikor Guinea jó piacnak bizonyul. Az új al- kotmányozó nemzetgyűlés ülésén mindezek figyelembevételével mondotta a miniszterelnök, hogy a Guineai Köztársaság keresni fogja a szövetséget Franciaországgal, amint ezt az új francia alkotmány lehetővé teszi. De hozzáteszi azt is, hogy „Guinea függetlensége csak állomás egy hatalmas afrikai állam megteremtése felé vezető úton.“ Az új állam végleges státusának megállapítása — és ezt is me]g kell említeni — nem megy végbe teljesen automatikusan, hiszen megannyi jele van annak, hogy a francia kormányzat csák látsszatfügget- lenség megadására törekszik és a francia nacionalisták, ameddig csak számukra lehetséges, katonáikat és szakembereiket Guinea területén hagyva, oda akarják láncolni Guineát a gyarmattartó hatalomhoz. Egységes, nagy afrikai állam? Egyáltalában nem véletlen, hogy az új államot elsőül a független Ghana állam ismerte el és a ghanai kormányzat hangoztatta elsőként, hogy diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni a Guineái Köztársasággal. 1957 március elején hullottak le az imperializmus és a gyarmatosítás bilincsei, amelyek Ghánát Nagy-Britan- niához láncolták. Uj kapcsolatokra léptek a nemzetközösséggel és e kapcsolatoknak alapja a teljes egyenlőség. Ghana népe testvérként üdvözli Guinea népét függetlensége elnyerésének napjaiban. Hír érkezett arról is, hogy az új államot Ghana miniszterelnökén kívül Libéria elnöke, Togoföld és Dahomey miniszterelnöke üdvözölte. Apathi, a Dahomey-i gyarmati kormány elnöke különben október 14-én Dohamey fővárosába összehívta Francia- Nyugat-Afrika ég Francia Egyenlítői Afrika gyarmati kormányainak elnökeit, hogy tárgyalják meg közösen, milyen magatartást tanúsítsanak az új francia alkotmány azon szakaszát illetően, amely megadja a választás jogát az egyes gyarmati területeknek további jogállásukat illetően. Apathi hangsúlyozta, nyugtalanítja, hogy Guinea kiválását francia részről ellenséges hangú megnyilatkozások kísérték. Az ilyen francia hivatalos állásfoglalások kevés jót jósolnak arra, hogy a gyarmati területeknek, amelyek most a Közösség tagjaivá válnak, módjukban lesz az alkotmányban lefektetett elvek alapján később a függetlenséget választani. Azok a tengerentúli területek, amelyeken a megfélemlítés eszközeivel még sikerült az igent kicsikarni, a jövőben De Gaulle-naik feltétlenül nemet mondanak majd és kivív-; ják függetlenségüket. — Daho-: mey elnökének a következő szavai, „együtt haladunk, ha: különböző utakon is, az afrikai egység közelgő megvalósí-: tása felé“, arra mutatnak, hogy: Afrika népei az imperializmus; elleni harcban közös nyelven: beszélnek, hogy a búza igen nagy része kukoricaföldbe kerül. A kukorica pedig két szempontból nem felel meg búzaelővete- ménynek. Először azért, mert későn takarítják be és így nincs idő ahhoz, hogy a talajt többszöri munkával a búzavetés idejére jól előkészítsük. Másodszor a kukorica nagy tömegű gyökérmaradványt hagy maga utáh és a talajbaktériumok ezt igyekeznek minél előbb felbontani. Ehhez a munkájukhoz elvonják a zsenge búzanövény elől a legszükségesebb feltárt növényi táplálóanyagokat és így jön létre a káros szénhidrát vagy „pentozán” hatás, mely a búza erőteljes őszi fejlődését akadályozza. E probléma megoldása érdekében elsősorban olyan kuko- : ricafajtákat kell termelnünk, i melyek augusztus végén vagy l szeptember elején beérnek. : Ennyi idő alatt (kb. 1 hónap) : a kukoricaföldet már elfogad- : hatóan elő tudjuk készíteni búza alá. Ma még — sajnos — ott tartunk, hogy kukoricáink legnagyobb része késői érésű. : így kb. csak egy heti idő áll : rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kukoricaföldet búza alá elő- : készítsük. Ilyen esetben különösen száraz éghajlatunk alatt : legtöbbször csak kényszermegmunkálásról lehet szó. Ha kellő kultúrállapotú talajon megfelelő mélyen szántott talajba vetett kukorica, cukorrépa vagy napraforgó után vagyunk kénytelenek búzát vetni, s a növények lekerülte után a talaj gyommentes, beéredett állapotban van, az őszi búza alá szántás nélkül, tárcsázással, esetleg kétszeri keresztbe tárcsázással készítsünk vetőágyat. Kapások után a tárcsával porhanyított talaj jobban megfelel a búzának, mint ha szántanánk. Szántással a beérett talaj mikrobiológiai egyensúlyát zavarjuk. Tárcsázással egyidejűleg, a kapásnövények nagy tömegű gyökérés tarlómaradványa gyors mi- neralizációjához a káros szénhidrát-hatás megelőzéséhez megfelelő nitrogén műtrágyát is adjunk. Soronkövetkezö legfontosabb talajmunkánk az őszi mélyszántás. Ma már nincs olyan mezőgazdász, sőt parasztgazda is ritkán akad olyan, aki ne lenne tisztában az őszi mélyszántás termés- fokozó hatásával; Az őszi mélyszántással alapozzuk meg szántóterületünknek több mint kétharmadán a tavasszal elvetésre kerülő növények eredményes termelését. Talpalatnyi földet se engedjük szántat* lanul a télbe. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt az aszály elleni leghatékonyabb védekezési mód az őszi mélyszántás. Bebizonyított tény,' hogy őszszel mélyen szántott talajokban március közepén (50 cm mélységben) holdankint 2000— 2500, de még június közepén is 1500 hektoliterrel több víz van, mint a tavasszal szántott területen, ősszel megszántott talajon jobban érvényesül a fagy hatása is, a jéggé fagyó víz a hantokat szétrepeszti és *így morzsássá teszi a talajt; A növények gyorsabban csíráznak, egyöntetűen kelnek, dús, erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. A talaj tavaszra kellően laza marad, hamarabb szikkad és gyorsabban felmelegszik, időben vethetünk. Mindezt a számos előnyt csak a kellően mély (22—25 cm) őszi szántás nyújtja. Ahol eddig ilyen mélyen nem szántottak, ott mélyítő szántást kell végezni. Arra azonban ügyeljünk, hogy évente ne több, mint 2—3 centiméterrel vastagítsuk a feltalajt. Az őszi mélyszántás csak akkor fejti ki ezt a sok irányú termésfokozó hatását, ha megfelelő időben megfelelő eszközzel végezzük. Legmegfelelőbb időpont szeptember, október hónap, de legkésőbb november végéig, illetve a tartós őszi esők beálltáig végezzük el. Legjobb eszköz az előhántós vagy kultúr eke. Helyes, ha az őszi mélyszántást szerves, illetve műtrágyázási terveinkkel egybekapcsoljuk. Ősz elején még elég meleg és nedves a talaj ahhoz, hogy a leszántott istállótrágya minél előbb korhadásnak induljon. A tavaszi növényeknek szánt alapműtrágya a kálisó és a szuper foszfát vagy a szántás előtt, vagy a szántásra kiszórva kerülhetnek a talajba. Amint a fentiekből láttuk az őszi talajmunkák jelentősége jóval nagyobb, mint sokan azt gondolnák. Használ- jűhk ki minden perc időt és végezzük becsülettel az őszi talajmunkákat, mert ezzel alapozzuk meg tulajdonképpeu jövő évi kenyerünket! Rónaszéki Ferenené
