Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

W58. OKTOBER 5. NAPLÓ 7 Mérnöksorsok tr«<nH <•*#*#»«* Virág leső A.' fc/J' SSv.><í:;. árooo nH*i.Y*ur mérnök ^s’zaavk! £ ny&m&rag •;ak az értékében. " *#•»«*#****#» « kor»vk«tfvimt ’ ehet\.ho®y a kél" ; |j|| |— ‘»«.«... s.:?,» ■■<!'■«* * ?;■­i m iimMrai ÄraÄiÄi* ... mó rtól megmerne A nagy megnyug kásák, mérnökök, parasztok fásban — már- helyzetét nem boncolgatta a statisztika — hogy a legjöve­delmezőbb foglalkozás a gyár- tulajdonosság, a háztulajdonos ság, a földbirtokosság, jól ke­resnék a kereskedők (termesze tesen nagykereskedőkre, nem pedig külvárosi szatócsokra gondoltak), az ügyvédek (két­szer annyit, mint az orvosok). Arról, hogy milyen módon ie­Tiint amit az ak­kori tudósító a kül löttségről állít — ehet kételkedni, 'zer közül negyven Ordít a cím a „Dunántúl“ külni, de még így is maradt nemöknek tény- ^et például gyártulajdonosi leg sUrerüit a nyo pályára lépni, már nem szól a statisztika. Neon szólt arról sem, hogy milyen az életük című pécsi napilap 1932. július ^60— és hát ki vállal azért azoknak, akiknek nem jutott 3-1 számában. Nem, nem vala- gyártulajdonosi, vagy földbír­, - . mérnökök szama tényleg csak tokosi „palya” Azokról csak miíele leleplezés akar ez lenni, kétezer volt és nem több? gondolhat az olvasó, amit csupán egy megállapítás, mert Mindenesetre a mérnökök akar- A többségük bizonyára hiszen a Dunántúl című laptól s,jrsát nem sikerült megoldani úgy élt, mint az a bizonyos állt a legtávolabb az, hogy lelep egy miniszteri kihallgatással. 2 000 munkanélküli mérnök: lezze a Horthy-korszak ilyen- Mert a kihallgatás után több nyomorgott. féle dolgait. A cikket azért kel kf0‘ éV£’’ ® Dunántúl No és ma, hogy élnek a mér­, . egyik 1934. decemberi szama- nökök? lett inkább megírni, mert a ^ még mindig feltűnik a Heivénvaló lenne részlete- memokok nyomora már olyan memoknyomor problémája. sen írni a mai mémöksoreról. közismert és olyan mindennapi Mégpedig úgy, hogy a lap mer- pe mégjs csak egy villanást jelenségként szerepelt a közvé- nököket ajánl mozdonyvezető- r8gacjunk ki a mérnökök mai leményben, hogy maga a mér­nöknyomor már nem is jelen­tett szenzációt, de hát mint eb­ben az esetben Kenéz Béla ke­gyelmes úr volt kegyelmes fő­nek; ,3 Igen, ilyenek voltak azok a „régi szép idők“ .;: 1934. de­cemberében egy kis statiszti­belyzetéből. A kétfajta mér­nöksorsot hadd jellemezze az 1932-es újság címe: „2 000 ma­gyar mérnök nyomorog“ és — taiám furcsán is hangzik — az 1958-as újságok apróhirdeté­sei: „Pályázati felhívás főmér nöki állás betöltésére", „Általa nos mérnököt keresünk'', „Mér­kát is készített a „Dunántúl“, gadni a munkanélküli mérnö- arról, hogy milyen pályára a kök küldöttségét, és ugyebár a legérdemesebb menni. Ebből a kegyelmes úi) részéről ez olyan statisztikából kiderül egyéb nököket, technikusokat kere- gesztus volt, amit nem hagy- ként tévedés ne essék, a mun- sünk“:; j hatott ki a kormányhű sajtó. De nézzük a tudósítást! Íme, szószerinti ,,Szombaton délben fogadta Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter a munkanélküli mér­nökök nagygyűlésének küldött ségét. A küldöttség újból fel­hívta a miniszter figyelmét a 2 000 magyar mérnök nyomo­rára, akik vagy minden kere­set nélkül, vagy a létminimu­mot el nem érő keresettel ten­gődnek és átnyújtotta a mérnö kök nagygyűlése által elfoga­dott munkaalkalmak és segítsé gek megteremtését célzó javas­latot. A miniszter szívesen fo­gadta a nagygyűlés küldöttsé­gét Ezeket a javaslatokat meg valósító üledékesek máris in­tézkedtek. Így ö az óbudai Du- nahíd munkálatainak megindí­tásával 40 muvSka- és állásnél­küli mérnöknek ad ■kenyeret. Ezen túlmenően is mindent meg fog tenni a nyomor enyhí tésére és az előterjesztett ja­vaslatókat soron kívül letár­gyalja. A küldöttség a minisz­ter bíztató kijelentéseit nagy megnyugvással fogadta.’' __„wyy te chnikusod. mái ***** *> t* '***r'*lXi ' * Htot*** tr****** **<«*<*. Néha az apró- hirdetések is sokat a , mondanak. Ezek : az 1958-as apró- I hirdetések is arról : beszélnek, hogy ma már nem kell a mérnököknek diplomás hólapá­toló munkásnak szegődni, nem kell kétezer diplomás magasképzettségű műszaki embemék M nyomorogni, egy­szerűen azért, mert ma már van munka a mérnö­kök számára, sőt több munka van, mint ahány mér­nökünk van — és a kereseti statisz­tikában is bátran meg lehet említeni már őket is az anyagilag is jól megbecsült foglal­kozásúak között... Kuruc* Pál A vöröskereszt városi konferenciája A Magyar Vöröskereszt pé­csi városi szervezete vasárnap délelőtt fél 10 órakor tartja a vöröskereszt országos kong­resszusa előkészítéseképpen városi konferenciáját. A Kon­ferencián részt vevő küldöttek: a vöröskereszt munkájában több éve részt vevő aktivisták, egészségügyi dolgozók megvi- vitatják a vöröskereszt társa­dalom-egészségügyi munkája fejlődését és meghatározzák a vöröskereszt munkája további irányvonalát. A konferencia résztvevői választják meg a vö­röskereszt városi új vezetősé­gét és a megyei konferencia küldötteit. BORHÉT A mezőgazdasági vásáron be­mutatott borok közül a pécsi borkedvelők is válogathatnak a borhét alkalmával, mintegy 25 fajta borból, amelyet palac­kokban, de poharanként is vá­sárolhatnak, kóstolhatnak a ■: sétatéri Kioszkban és a Nádor szálló előtt. A sorozatban nyolc hegyvidék borai találhatók tmeg: igya badacsonyi, egri, a mecseki, siklósi, soproni, szekszárdi, balatoni és villányi. Megtalálhatók a Szőlészeti Ku­tató intézet forgalomba hozott különlegességei is, így a bada­csonyi szürkebarát, badacsonyi muskotály, móri ezerjó, pécsi olaszrizling, a Villányi Állami Gazdaság hárslevelű bora. I Pécsre érkezett Sir Eugene Goossens A Budapesten folyó Bartók | fesztivállal egyidöben Pécsett fis ünnepi hangverseny kereté­iben emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről, s a fővárosi ün­nepi alkalomról. Ennek a gon­dolatnak a jegyében zajlott le a szimfonikus zenekar első bérleti hangversenye is, ame­lyen Bartók-bemutatőt hallha­tott a közönség. A második hangverseny még szorosabb kapcsolatba kerül a budapesti Bartók-fesztivállal, mert a ze­nekar élén Sir Eugene Goos­sens E urópa-hirü karmester áll, aki az ünnepi alkalomra érkezett hazánkba és nagysike­rű budapesti és győri koncert­je után jött Pécsre. Sir Eugene Goossens a pén- >tek délutáni repülőjárattal ér- í kezeit Pécsre s a repülőgépről fazonnal a próbaterembe ment, I ahol a zenekar vezetői és tag­ijai ismerős jóbarátként üdvö­zölték. Azonnal munkához is !látott s rövid másfél óra alatt I végigpróbálta a műsoron sze­replő IX. szimfóniát. A ven- [dégkarmester Budapesten Bar­itok I. zongoraversenyét diri- ígálta, Pécsett a III. zongora- tversenyt vezényli, mélynek [szólóját Borsay Pál játssza. Nem véletlen, hogy Sir Eu- • gene Goossens-t éppen á Bar- itók-fesztivál alkalmával üdvö­zölhetjük Magyarországon s ; elsősorban Bartók-interpretá­ciója áll az érdeklődés homlok* terében, hiszen Bartókot köz* vétlenül ismerte, vele szoros kapcsolatot tartott fenn s ame* rikaí tartózkodása alatt szinte valamennyi müvét dirigálta, így például a 111. zongora* versenyt legutóbb Ameriká­ban, amerikai művésszel együtt szólaltatták meg. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Bartóknak ezt a csodála- tosan szép alkotását Pécsett már hallhatta egyszer a zene* kedvelő közönség, amikor 1954* ben Sass Dezső ült a zongora mellett s a Budapesti MÁV Zenekart Ferencsik János ve* zényelte. Most helyi szólista és helyi zenekar veszi birtokába a 20, századi zeneirodalom egyik nagyszerű opuszát s csak kü* lön öröm, hogy az interpretá* ció hitelességét két olyan mű* vész együttműködése biztosít* ja, mint a vendégkarmester és a mű bemutatójára nagy lel* kesedéssel és lelkiismeretes munkával készülő Borsay Pál. A hangversenyt egyébként a három „B” betűs szerző neve fémjelzi. Bevezetőnek Beetho­ven D-dur. szvitjéből a nyi­tányt játssza a zenekaj, majd a zongoraverseny következik s a szünet után az ünnepi al­kalmat legméltóbban reprezen­táló Beethoven IX.-et szólal­tatja meg a zenekar a szóló­kvartett és a 130 tagú Liszt Ferenc Kórus. Mit mond a tudomány? Talpalatnyi földet se hagyjunk szántatlan t Az idei aszályos nyár­végi és őszeleji időjárás igen megnehezítette a vetőszántást és a vetést. Ismét felvetődött a kérdés: érdemes-e porba vet­ni? Sokat tapasztalt szakembe­reink is bizony kissé tanácsta­lanok voltak, legtöbben „eső­váró” álláspontra helyezked­tek. S az járt jól, aki mégis elvetett. Ha kissé késve is, de megjött az eső, és a száraz magágyba elvetett gabonák ki­csíráztak, szépen kihajtottak. Igen súlyos probléma ha­zai növénytermelésünk gya­korlatában az, hogy feszi gabo­náinkat igen sok esetben ké­sőn betakarításra kerülő nö­vények után vagyunk kényte­lenek vetni. Köztudomású, mati politikájának támogatá­sára az ország állampolgárait. Zsaroltak a polgárháborúval való fenyegetéssel, zsaroltak a gyarmatokon a függetlenség esetleges elnyerését követő gazdasági megtorlásokkal. De ez nem magyaráz meg min­dent. A De Gaulle-féle alkotmány elfogadásához hozzájárult ter­mészetesen az a csalódottság, amelyet a megelőző kormá­nyok tehetetlensége az ország lakosságában keltett. Ugyan­így nem lehet lebecsülni azt a tényezőt sem, hogy De Gaulle- nak még mindig van némi tekintélye bizonyos kispolgári körökben. Nem utolsó sorban a baloldal megosztottsága ve­zetett az új alkotmány elfoga­dásához. A hozzájárulásról az új al­kotmányhoz a francia jobb­oldali lapok a legkülönbözőbb fői-mákban és a leghangzato- sabban számolnak be, ugyan­akkor arról, hogy Guinea né­pe nem ült fel az altatások­nak és nem ijedt meg a Zsaro­lástól, hanem elsöprő lendü­lettel és példátlan arányban nemet mondott De Gaulle- nak, igen keveset nagy egyál­talában nem szólanak. köztársaság születik Guineában győzedelmeske­dett a nép igazi akarata, amely nek már augusztusban Sekou Toure guineai miniszterelnök, az Afrikai Demokratikus Tö­mörülés vezetője e szavakba* adott kifejezést: „Tekintettel a gyarmatosítás felszámolásában világszerte elért eredmények­be, nyomatékosan kijelentjük, hogy katonai erővel többé nem lehet megőrizni a francia anya­ország érdekeit és tekintélyét,“ Minthogy Guinea lakossága szinte egy emberként követel­te a francia elnyomás felszá­molását, az alkotmány értel­mében jogot nyert arra, hogy függetlenítse magát Franciaor­szágtól. Mint ismeretes, 68 esztendei francia megszállás után kikiáltották az új guineai köztársaságot. Guinea eddig Francia Njju- gat-Afrika része volt, mint „tengerentúli terület“. Francia Nyugat-Afrika nyolc területből állott, élén egy-egy kormány­zóval. Ezek a területek Mauri­tania, Szenegál, Francia-Szu- dán, Francia Guinea, Elefánt- csonpart, Felső-Volta, Daho­mey és Nigéria. Francia-Gui- nea a tengerparton terül el Portugál-Guinea és Sierra Leone anígol gyarmat között. A most függetlenné váló or­szág területe 245 857 négyzet- kilométer és lakossága 1957- ben 2 492 000 volt. Fővárosa Conakry 38 és félezer lakos­sal. Guinea gazdag ország rizsiben, kókuszdióban, banán­ban, kávéban, állatállomány­ban. Gazdagok aranylelőhelyei, gyémánt- és bauxitbányái. Évek óta folytatják a vasérc kitermelését. Éppen ennek a bőségnek következtében a francia kormányzat fenyege­tései, gazdasági nyomása nem érződik úgy, ahogyan azt ki­tervelték. Franciaországnak ér­deke a baráti kapcsolatok fenntartása a függetlenné váló Guineával többek között azért, mert nem mondhat le a gui­neai nyersanyagokról és ez or­szággal folytatott kereskede­lemről akkor, amikor Guinea jó piacnak bizonyul. Az új al- kotmányozó nemzetgyűlés ülé­sén mindezek figyelembevéte­lével mondotta a miniszterel­nök, hogy a Guineai Köztársa­ság keresni fogja a szövetsé­get Franciaországgal, amint ezt az új francia alkotmány lehetővé teszi. De hozzáteszi azt is, hogy „Guinea független­sége csak állomás egy hatal­mas afrikai állam megteremté­se felé vezető úton.“ Az új állam végleges státu­sának megállapítása — és ezt is me]g kell említeni — nem megy végbe teljesen automati­kusan, hiszen megannyi jele van annak, hogy a francia kormányzat csák látsszatfügget- lenség megadására törekszik és a francia nacionalisták, ameddig csak számukra lehet­séges, katonáikat és szakembe­reiket Guinea területén hagy­va, oda akarják láncolni Gui­neát a gyarmattartó hatalom­hoz. Egységes, nagy afrikai állam? Egyáltalában nem véletlen, hogy az új államot elsőül a független Ghana állam ismerte el és a ghanai kormányzat hangoztatta elsőként, hogy diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni a Guineái Köztársa­sággal. 1957 március elején hullottak le az imperializmus és a gyarmatosítás bilincsei, amelyek Ghánát Nagy-Britan- niához láncolták. Uj kapcsola­tokra léptek a nemzetközös­séggel és e kapcsolatoknak alapja a teljes egyenlőség. Ghana népe testvérként üd­vözli Guinea népét független­sége elnyerésének napjaiban. Hír érkezett arról is, hogy az új államot Ghana miniszter­elnökén kívül Libéria elnöke, Togoföld és Dahomey minisz­terelnöke üdvözölte. Apathi, a Dahomey-i gyar­mati kormány elnöke külön­ben október 14-én Dohamey fővárosába összehívta Francia- Nyugat-Afrika ég Francia Egyenlítői Afrika gyarmati kormányainak elnökeit, hogy tárgyalják meg közösen, mi­lyen magatartást tanúsítsanak az új francia alkotmány azon szakaszát illetően, amely meg­adja a választás jogát az egyes gyarmati területeknek további jogállásukat illetően. Apathi hangsúlyozta, nyugtalanítja, hogy Guinea kiválását francia részről ellenséges hangú meg­nyilatkozások kísérték. Az ilyen francia hivatalos állás­foglalások kevés jót jósolnak arra, hogy a gyarmati terüle­teknek, amelyek most a Közös­ség tagjaivá válnak, módjuk­ban lesz az alkotmányban lefektetett elvek alapján ké­sőbb a függetlenséget válasz­tani. Azok a tengerentúli terüle­tek, amelyeken a megfélem­lítés eszközeivel még sikerült az igent kicsikarni, a jövőben De Gaulle-naik feltétlenül ne­met mondanak majd és kivív-; ják függetlenségüket. — Daho-: mey elnökének a következő szavai, „együtt haladunk, ha: különböző utakon is, az afri­kai egység közelgő megvalósí-: tása felé“, arra mutatnak, hogy: Afrika népei az imperializmus; elleni harcban közös nyelven: beszélnek, hogy a búza igen nagy része kukoricaföldbe kerül. A kuko­rica pedig két szempontból nem felel meg búzaelővete- ménynek. Először azért, mert későn takarítják be és így nincs idő ahhoz, hogy a talajt többszöri munkával a búza­vetés idejére jól előkészítsük. Másodszor a kukorica nagy tömegű gyökérmaradványt hagy maga utáh és a talaj­baktériumok ezt igyekeznek minél előbb felbontani. Ehhez a munkájukhoz elvonják a zsenge búzanövény elől a leg­szükségesebb feltárt növényi táplálóanyagokat és így jön létre a káros szénhidrát vagy „pentozán” hatás, mely a bú­za erőteljes őszi fejlődését akadályozza. E probléma megoldása érde­kében elsősorban olyan kuko- : ricafajtákat kell termelnünk, i melyek augusztus végén vagy l szeptember elején beérnek. : Ennyi idő alatt (kb. 1 hónap) : a kukoricaföldet már elfogad- : hatóan elő tudjuk készíteni búza alá. Ma még — sajnos — ott tartunk, hogy kukoricáink legnagyobb része késői érésű. : így kb. csak egy heti idő áll : rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kukoricaföldet búza alá elő- : készítsük. Ilyen esetben külö­nösen száraz éghajlatunk alatt : legtöbbször csak kényszer­megmunkálásról lehet szó. Ha kellő kultúrállapotú talajon megfelelő mélyen szántott talajba vetett ku­korica, cukorrépa vagy nap­raforgó után vagyunk kényte­lenek búzát vetni, s a növé­nyek lekerülte után a talaj gyommentes, beéredett álla­potban van, az őszi búza alá szántás nélkül, tárcsázással, esetleg kétszeri keresztbe tár­csázással készítsünk vető­ágyat. Kapások után a tárcsá­val porhanyított talaj jobban megfelel a búzának, mint ha szántanánk. Szántással a be­érett talaj mikrobiológiai egyensúlyát zavarjuk. Tárcsá­zással egyidejűleg, a kapás­növények nagy tömegű gyökér­és tarlómaradványa gyors mi- neralizációjához a káros szén­hidrát-hatás megelőzéséhez megfelelő nitrogén műtrágyát is adjunk. Soronkövetkezö legfon­tosabb talajmunkánk az őszi mélyszántás. Ma már nincs olyan mezőgazdász, sőt pa­rasztgazda is ritkán akad olyan, aki ne lenne tisztában az őszi mélyszántás termés- fokozó hatásával; Az őszi mély­szántással alapozzuk meg szántóterületünknek több mint kétharmadán a tavasszal elve­tésre kerülő növények ered­ményes termelését. Talpalatnyi földet se engedjük szántat* lanul a télbe. Szárazságra hajló éghajla­tunk alatt az aszály elleni leghatékonyabb védekezési mód az őszi mélyszántás. Be­bizonyított tény,' hogy ősz­szel mélyen szántott talajok­ban március közepén (50 cm mélységben) holdankint 2000— 2500, de még június közepén is 1500 hektoliterrel több víz van, mint a tavasszal szántott területen, ősszel megszántott talajon jobban érvényesül a fagy hatása is, a jéggé fagyó víz a hantokat szétrepeszti és *így morzsássá teszi a talajt; A növények gyorsabban csí­ráznak, egyöntetűen kelnek, dús, erőteljes gyökérzetet fej­lesztenek. A talaj tavaszra kel­lően laza marad, hamarabb szikkad és gyorsabban felme­legszik, időben vethetünk. Mindezt a számos előnyt csak a kellően mély (22—25 cm) őszi szántás nyújtja. Ahol eddig ilyen mélyen nem szán­tottak, ott mélyítő szántást kell végezni. Arra azonban ügyeljünk, hogy évente ne több, mint 2—3 centiméterrel vastagítsuk a feltalajt. Az őszi mélyszántás csak ak­kor fejti ki ezt a sok irányú termésfokozó hatását, ha meg­felelő időben megfelelő eszköz­zel végezzük. Legmegfelelőbb időpont szeptember, október hónap, de legkésőbb november végéig, illetve a tartós őszi esők beálltáig végezzük el. Legjobb eszköz az előhántós vagy kultúr eke. Helyes, ha az őszi mélyszántást szerves, il­letve műtrágyázási terveink­kel egybekapcsoljuk. Ősz ele­jén még elég meleg és nedves a talaj ahhoz, hogy a leszán­tott istállótrágya minél előbb korhadásnak induljon. A ta­vaszi növényeknek szánt alap­műtrágya a kálisó és a szu­per foszfát vagy a szántás előtt, vagy a szántásra kiszór­va kerülhetnek a talajba. Amint a fentiekből láttuk az őszi talajmunkák je­lentősége jóval nagyobb, mint sokan azt gondolnák. Használ- jűhk ki minden perc időt és végezzük becsülettel az őszi talajmunkákat, mert ezzel ala­pozzuk meg tulajdonképpeu jövő évi kenyerünket! Rónaszéki Ferenené

Next

/
Thumbnails
Contents