Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

o NAPLÓ 1958. OKTOBER I. Milyen segítséget nyújthatlak az üzemeknek az üsemi tanácsok? Az üzemi tanácsok ai üzemi demokrácia kiszélesí­tésének fontos eszközei, s mint ilyenek, a dolgozóknak az üze­mek vezetésébe való bevonásá­nak eszközei. A jól működő üzemi tanácsok, a tanácsok munkájában részt vevő mun­kások, műszakiak termelési ta­pasztalataik révén eddig is je­lentős támogatóit nyújtottak az üzemek vezetőinek, sok üzemi probléma megoldását se- sikerült ezt az összeget szőri- gítették elő. Másrészt az üzemi tani; tanácsokban végzett munka Ebben az esetben tehát kéz­során jelentékeny vezetési ta- zelfoghatóan eredményes se- pasztalatot szereztek az üzemi gftséget nyújtott az üzemi ta­kentésében, a munka jobb megszervezésében. — A meg­engedett három és fél száza­lék selejtet sem érik el, az öntödei selejt két százalék alá süllyedt. Míg az első negyed­évben 5158 forintba kerüli egy tonna jó öntvény önkölt­sége, a félév végén már csak 4200 forintot kellett egy ton­na jó öntvény előállítására for­dítani, de volt olyan hónap, amikor négyezer forint alá is tanácsok tagjai, munkások, mérnökök, a szakszervezetek aktivistái. Az üzem; tanácsok munká­jának az eredménye természe­tesem nem csupán tagjain mú­lik. Ahhoz, hogy az üzemi ta­nácsok megfelelő jó munkát végezhessenek, szükségük van arra, hogy helyes kapcsolat dolgozóknak, szemben az előb- igen sok, még eddig fel sem alakuljon ki az üzemi tanács, bi évele gyakorlatával, amikor tárt lehetőséget rejtenek ma­nács a fennálló probléma, je­len esetben a minőség megja­vításához, a selejt csökkenté­séhez; Más: ebben az évben a gyár már csak egy bizonyos össze­get kapott, amelyből a helyi viszonyoknak megfelelően kel­lett biztosítani munkaruhát a zolatlanul mulaszt egy műsza­kot, az elveszti a részesedés 25 százalékát. Tehát négy iga­zolatlan mulasztás után senki nem számíthat nyereségrésze­sedésre a Sopianában. Ugyan­akkor azt is elhatározták, hogy azok számára, akik egész évben kiemelkedő teljesít­ményt értek el, lehetővé teszi a részesedés alapösszegének 1—5 százalékkal való emelését. Ez a néhány tény természe­tesen nem meríti ki az üzemi tanács munkáját, csupán érzé­kelteti, hogy milyen munkát végezhet, milyen segítséget nyújthat az üzemi tanács és közben hogy tanulhatnak az üzemi tanács tagjai, a műhe­lyekben dolgozó munkások, akik Itt ismerkednek a veze­tés legalapvetőbb gyakorlati kérdéseivel. Az üzemi tanácsok az üzemi szakszervezeti bi­zottság és az üzemi pártszerve­zet között és a gazdasági veze­tők helyesen és bátran von­jál? be a tanácsokat a veze­tésbe. Ezek alapjám érdemes rövi- fien áttekinteni, milyen mun­kát végzett ebben az évbén a Sopiana Gépgyár üzemi taná­csa. Az első negyedévi tanács­ülésen a minőség javításával kapcsolatos problémák kerül­tek az üzemi tanács ülése elé. A selejt erősen megdrágította az önköltséget, nehézségeket támasztott a gazdaságos terme­léssel szemben. A magas selejt százalék miatt egy-egy hús­központosán állapították meg a munkaruha normákat. . Ennek a keretösszegnek az elosztásába is bevonták az üze­mi tanácsot. Hiszen az üzem sajátos körülményeit leginkább azok az üzemi tanácstagok is­merhetik, akik már évek óta a műhelyekben dolgoznak. Ez a munkairuhaelosztós nem egy nagy horderejű probléma volt. De mégis helyes volt az üzemi gukbán a dolgozók akitivitá- sának a kibontakoztatására, amelynek segítségével nagyob­bat léphetünk, gyorsabban ha­ladhatunk előre gazdasági épí­tő munkánkban. Nem utolsó sorban a gazdasági vezetők feladata is, hogy átgondolt, céltudatos Irányító tevékeny­Lelkes verseny november 7. tiszteletére A Sopiana Gépgyár dolgozói nemrégiben felhívással fordultak az Szemekhez é» munkaversenyt kezdeményeztek a nagy történelmi évforduló, november 1. tiszteletére. A verseny a Sopianában most is eredményesen folyik. De mi van a többi üzemben? Mert a Sopiana Gépgyárba a felhívásra egyetlen válasz sem érkezett. Kérdezzünk meg néhány elvtársat, szakszervezeti elnököt, párttitkárt, igazgatót és versenyfelelőst: van-e náluk mun­kaverseny? Harvan József elvtárs, a Pécsi Bőrgyár szak- szervezeti bizottságának elnö­ke: — Igaz, hogy nem válaszol­tunk a Sopiana felhívására, de azért van nálunk is munka­verseny. Mi a második félév kezdetén a dolgozók segítségé­vel célfeladatokat határoztunk meg magunknak. A verseny célja ezeknek a feladatoknak sikeres megoldása. A verseny­ben legjobbakat a szakma ki­váló dolgozója oklevéllel és kétheti fizetéssel, vagy a szak­ma kiváló dolgozója jelvény­nyel és egyhavi fizetésnek megfelelő összeggel jutalmaz­tuk. November 7-re külön ver­senyt nem indítottunk, a fél­éves verseny keretében kö­szöntjük majd jobb eredmé­nyekkel ezt az ünnepünket. Németh Varga Petemé, a Mohácsi Selyemszövőgyár párt titkára: Nálunk elsején kezdődött Í a verseny, kizárólag a minő­ség javítására. Nem azért, scbumci scgnacA at. uíciiu w- * mintha rossz lenne eddigi nácsok fejlődését, | eredményünk, mert 102 száza­tanácsot is bevonni az elosa-....................................................................... .........................................„gáté ja: tá sba. Több javaslat született, lékos tervteljes ítés mellett, gyártmányaink 73.4 százaléka volt első osztályú, a tervezett 60.4 százalék helyett. Mégis szeretnénk növelni az első osz­tályú gyártmányok arányát a másod- és harmadosztályúul szemben, mert ezért több pénzt kapunk és a minőségért jutta­tott prémiummal növelhetjük dolgozóink átlagkeresetét. — A november 7-re indított munka versenyben részt vesz az összes szövőnő, orsózónő, felvetőnő és a partik műveze­tői, valamint segédművezetői. A verseny nagy landítője — mint említettem — a premizá­lás. A gyárnak jelenleg tíz olyan szövőnője van, akiket mi magunk között csak „száz százalékos”-oknak nevezünk, s akik a valóságban kizárólag első osztályú selymet szőnek. Ezek közül valók Mészáros Istvánná és Balatinácz Anna is, akik havonta 200—250 fo­rint minőségi prémiumot kap­nak, 1450 forintos átlagkerese­tükön felül. Az egyéni érde­keltség tehát nagy, ezért is mindenki szívesen részt vesz a munkaversenyben. Szép Ferenc, a Siklósi Faipari Vállalat igaz­többet elvetettek, míg eldönt tötték, hogy hol milyen mun­karuhára van szükség, milyen kihordási idő megállapítása a legcélszerűbb. A végleges dön­tést a dolgozók általában meg­darálógóp előállítása 2832 fo- elógedéssel fogadták, az elosz rinttal volt magasabb az elő- fás jól sikerült. Irt önköltségnél. Az üzemi tanács ülésén töb­ben kifejtették véleményüket a problémával kapcsolatosan. ,Király elvtárs, a tanács egyik A legutóbbi flzemi tanács­ülésen pedig a nyereségrésze­sedés elosztásának a miként­jét tárgyalták meg. Itt is több vélemény elhangzása után í tagja javasolta, hogy a válla- döntöttek. Érdemes megemlí- ;lat minden üzemrészének kü- feni, hogy a nyereségrészese- ‘lön adják meg a tervét, min- dés elosztásával kapcsolatosan den üzemrész gazdálkodjon Igen erélyes rendszabályok önállóan létszámmal, bérrel, születtek a fegyelmezetlenek- stb. A javaslatot a gazdasági kel szemben. A gyár vezetői vezetők is helyesnek találták eredetileg azt javasolták, hogy és a javaslat alapján az öntő- az igazolatlan mulasztók nye­reségrészesedéséből minden igazolatlan műszak után 5—10 százalékot vonjanak le. Az üzemi tanács ülése azonban úgy határozott, hogy aki igá­dét „önállósították“. Az ered­mény? Az öntődében megszűnt a magas selejt. — Mindenki érdekeltté vált az önálló gaz­dálkodás folytán a 'selejt csők­Adatfelvétel a szocialista szektor dolgozóiról A Központi Statisztikai Hi­vatal az október elsejei álla­potnak megfelelően adatfelvé­telt készít a szocialista szektor, vagyis az állami és a szövet­kezeti vállalatok, gazdaságok, hivatalok és intézmények dol­gozóinak kor- és nem szerinti megoszlásáról és keresetéről. Az összeírólapokait mindenütt a vállalat, illetve az intézmény vezetőinek megbízottai töltik ki, a dolgozóknak az összeírás- í sál kapcsolatban nincs semmi tennivalójuk, A Központi Statisztikai Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint az adatfelvételre a munkaerőmérleg pontos össze­állítása érdekében van szük­ség. Hasonló adatfelvételt két évenként szoktak lebonyolíta­ni, az ellenforradalmi esemé­nyek miatt azonban 1955. óta nem kerülhetett rá sor. rülbelül kétheti fizetésnek megfelelő összeget. Ez a tény is nagyon buzdít bennünket a terv további túlteljesítésére és többek között ezért is fogadták szívesen a dolgozók azt a ja­vaslatot, hogy november hete­dikét külön felajánlások telje­sítésével ünnepeljük. Egy fel­ajánlás a vállalattól: Márko- vics István brigádja ' elhatá­rozta, hogy azt a húsz háló­garnitúrát, amelyet november 20-án kellene szállítanunk, no­vember 7-ig elkészítik. Gaál Miklós, a Komlói Szénbányászati Tröszt versenymegbizottja: — Eddig több üzemben tetr tek felajánlásokat a bányászok. Mázán* és Kossuth-bányán a műszakiak is bekapcsolódnak a versenybe. Több olyan fel­ajánlást ismerek, mint Nyéki Oszkár csapatáé, akik vállal­ták, hogy októberben, novem­berben és decemberben száz folyóméter vágatot hajtanak ki havonta. A kérdésre tehát: van-e munkaverseny, négy helyről igennel válaszoltak. Van mun­kaverseny, csak — kutatni kell utána. Ez a baj. Mert az üze­mek egy kicsit magukba zár­— Két héttel ezelőtt beszél- ■■■■■ tűk meg, mit csinálunk novem- koztak, mintha csak titkolni, ü 1 MV* «vnln VfAlnn bér hetedikére. A negyedik ne­gyedben előreláthatólag há­romszáz garnitúra konyhabú­tort gyártunk, ezenkívül nagy- mennyiségű hálót, nyolcszáz méhkaptárt és a Pécsi Gyógy­szertár Vállalatnak száz-száz­húszezer forint értékű beren­dezést. Eddigi számításunk sze­rint az év végén ismét osztha­tunk nyereségrészesedést, kö~ vagy szégyellni való volna, hogy a dolgozók minden szer­vezés nélkül versenyeznek, hogy nálunk ilyen is van. Jó volna — a munkások többhelyütt kérték már —, ha az üzemek ismét párosver­senyt indítanának egymás kö­zött. Jó volna, ha minél több válasz érkezne a Sopiana fel­hívására. Jogi tanácsadó Több dolgozó kérésére közöljük, hogy a válallat a határozatlan Idő­re szóló munkaviszonyok fennállá­sa esetén, mely esetekben mond­hat fel dolgozóinak, Illetőleg mi­kor lehet felmondani. A Munkatervénykönyve vonat­kozó részel szerint a munkavi- za 1. 33 Nem ámítás, hogy a bátor katonának mindenben szeren­cséje van. Gyementyev is lapra esett, nem veszítette el az egyensúlyát sem, azonnal nekilódult s kiszögellés irá­nyába. Lövéseik hangzottak el az ablakból. Az utcára nem menekülhe­tett, ott is leselkedhettek rá gestapósoki Gyementyev még akkor dt­tanulmányozta az udvart, amikor ideköltözött. Tudta, hallatszott. Megállás nélkül tüzeltek rá, de a hajnali szür­kületben nem tudták tisztán kivenni az alakját. Elérte a benyílót. Felugrott a szemetes edényekre s lendület­ből elkapta a kerítés tetejét. Hiába akart felhúzózkodni, olyan szörnyű fájdalmat ér­zett a vállában, hogy kény­telen volt visszaereszkedni az edényekre. Pillanatot pihent, összeszedte minden erejét t újra nekilendült a kerítésnek. Most már sikerült átlendülnie a szomszéd udvarba. A kapun át kijutott a szomszéd utcába. Tudta, hogy nem messze egy girbe-gurba utca van, minél előbb oda akart elérni. összehúzta a fájdalom, de csak futott kitartóan s kissé megnyugodva, hogy nem hall­ja az üldözők kiabálását. Miért épp a város felé fu­tott? Hol talál most menedé­ket? Nem lett volna okosabb megy oda. Agyában lázasan szöbön. Amikor megismerte forgatta a lehetőségeket, hova Gyementyevet, hátrahőkölt bújhatna. Gyorsan világosodott. Ha meglátta volna valaki a sapka nélkül, nyitott zubbonyban menekülő német tisztet, azon­nal gyanút fog. Tisztában volt Gyementyev azzal is, hogy az egész parancsnokságot fellár­mázzák miatta. Pillanatok alatt határoznia kellett. Eszé­be jutott a múzeumőr, aki olyan ügyetlenül igyekezett megmenteni az értékes festmé­nyeket, Azonnal döntött. Ro­hant a múzeumhoz. A hatalmas épület mellett volt egy kis szolgálati lakás, még a gyertyát is elfújta ijed tében. — Csukja be az ajtót! — pa rancsolt rá az öregre halkan de erélyesen. A múzeumőr engedelmeske­dett. — Gyújtson világot! Az öreg sokáig matatott zsebében, míg ráakadt a gyu­fára. Meggyújtotta a lámpát. — Higgye el, én valóban szovjet tiszt vagyok s mos bajba kerültem. Megsebesül­tem és üldöznek. Az öreg hallgatott, tágra- nyílt szemmel meredt Gye­itt lakott az őr. Amikor bero- mentyevre ... Látszott rajta hant Gyementyev az udvarra, néhány percig remegve fülelt, nem üldözik-e. Csend volt az utcán. Felszaladt a lépcsőn s megnyomta a csengőt. Valahol egészen bent a ház mélyén berregett a csengő. Semmi nesz. A szélső ablakon azon­a villanegyedben elrejtőzni? Pavel Arvidovics lakása épp Gyementyev mégegyszer meg- hogy van egy kis benyíló jobb- erre van. Most inkább a szíve, nyomta a csengőt, ra a sarokban, ahol a szeme- mint az esze húzta arra, ahol — Ki az? — hallatszott az tes edényeket tárolják. A kéri- ismerős emberek voltak, akik ajtó mögül, tésen kell csak átugrani, hogy biztos segítséget nyújtanak — Nyissa ki, jó barát — elérje a szomszéd utcát, ami neki. Most még Dovgalev uta- mondta Gyementyev oroszul, épp párhuzamosan fut az övé- sításairól is megfeledkezett, kével. hogy az összekötő lakását nem Gyementyev arra felé futott, szabad kockáztatni. Hiába fu­amikor az udvar túloldalán tott Gyementyev arra felé, két lövés dörrent el. Égő fáj- mégse feledkezett azonban dalom hasított a hátába. A meg teljesen a parancsról, tud­kapunál kiabálás, lábdobogAt ta jól, hogy semmiképp se hogy nem hisz a kapitánynak — Színigazat mondok. S meg nyugtathatom, több mint való­színű, hogy sikerült megmen­tenem a múzeum értékeit, ládák még a kikötőben van­nak. Az öreg sokáig hallgatott ban meglebbent a függöny. Gyementyev kénytelen volt egy kicsit többet elmondani magáról, mint szabad lett vol­na. Az öreg lassan kiheverte az első izgalmat s elhitte, amit Gyementyev mesélt. — Rejtsen el! — kérlelte kapitány. — Többet nem ké­rek, csak rejtsen el vaáhoi és kötözzön be. Az öreg némán a gyertyáért nyúlt. — Jöjjön. (Folytatjuk) Ki? — Egy szovjet tiszt. Nyissa ki, üldöznek. Tétova csend, aztán megcsi- kordult a zár s az ajtó kinyílt. Hálóingben gyertyával a kezé­ben a múzeumőr állt a ktt­szony a dolgozó és a vállalat köl­csönös megegyezése alapján bár­mikor megszűntethető. Ezenkívül a vállalat megszüntetheti a mun­kaviszonyt: Ha a munkáltató vállalat, amely a dolgozót alkalmaz­megszűnik. 2 A vállalatot, illetőleg válla­• laton belül a termelést át­szervezik és az átszervezés foly- : tán felmondás Indokolttá válik. J O A dolgosó munkáját ismé- S telten nem végzi el megfe­J lelóen, vagy annak ellátására nem ! alkalmas. A A dolgozó által betöltött munkakörben az egyeztető bizottság, vagy a bíróság határo­zata alapján korábban ott foglal­koztatott dolgozót keU visszahe­lyezni, feltéve, hogy ennek lehe­tőségét a munkaszerződés megkö- «lésekor a dolgozóval Írásban kö­zölték. Amennyiben a fentebbi feltétel nem forog fenn, úgy felmondás nem jogszerű. A szakszervezet területi bi­zottsága, Járási bizottsága és üzemi bizottság és műhelybi- zottság megválasztott tagjának és póttagjának, valamint a területi, a vállalati és a műhelyi egyeztető bizottság szakszervezeti tagjának munkaviszonyát a közvetlen fel­sőbb szakszervezeti szerv hozzájá­rulásával lehet csak felmondással megszüntetni. fi Azokban az esetekben, ante lyekben valamely jogsza­bály a munkaviszony létrejöttét felsőbb szerv hozzájárulásától teszi függővé, felsőbb szerv hozzájáru­lása szükséges a munkaviszony megszüntetéséhez is. Nem lehet felmondással megszün tetnl munkaviszonyt: 1 annál a dolgozónál, aki első • tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatra vonult be, a 5. katonai szolgálat és annak befe­jezésétől számított 30 nap alatt. 2 A beteg dolgozónak keresö- • képtelenséget okozó beteg­sége alatt és az azt követó IS nap leteltéig, legfeljebb azonban ke­resőképtelenségének első napjától számított 1 évig, gümőkóros meg' betegedés esetén 2 évig. 3 A külföldi tanulmányútr* ■ * ösztöndíjjal kiküldött dol­gozónak, a külföldi tanulmányok és az előzetes tanfolyam idejá alatt, amennyiben ilyen van. 4 A vállalat által vagy a vál- * lalat hozzájárulásával más szervek által olyan Iskolára (tan­folyamra) küldött dolgozónak, amelynek időtartama alatt a dol­gozó a munka végzése alól fel van mentve. 5 A terhes és szoptatós nó- ■ • nek, terhesség Ideje alatt, il letőleg a szülést követő c hónap végéig. 6 Annak a dolgozó nőnek, akit Állami Gyermekvédő Inté­zetben elhelyezett gyermekének vagy Idegen gyermek szoptatására az intézetbe felvettek, az intézet­ben tartózkodása és annak befeje­zésétől számított 13 nap alatt. 7 Annak a dolgozó nőnek, • aki beteg gyermekének ápolására táppénzes állományban van vagy aki Ilyen célból fizetés- nélküli szabadságot kapott, a táp­pénzes állomány, illetőleg fizetés- nélküli szabadság tartama alatt és az azt követó 15 napon belül. A fentiekben felsorolt felmon­dást kizáró okok eblrálása szem­pontjából a felmondás időpontja az Irányadó. Tehát nem más Idő­pont, csak az, amikor a felmon­dást a vállalat eszközölte. Abban esetben. ha a dolgozó keresőképtelen beteg és kereső­képtelensége alatt táppénzt már nem kap, munkabér erre az Időre, — ha nem dolgozik, — részére nem Jár, Újtípusú rádiókészülékeket hozott forgalomba a Telefongyár Egy hónapja került az üzle- ja át a Telefongyár a kereslte­tekbe a Telefongyár T 426 M delemneik büszkeségét, a T 528 típusú négyhangszórós, hang- MG lípusú készülékét, amely regiszteres rádiója. A készülék Európában egyedülálló kon- igen jó teljesítményű magne- strukdó. Aránylag kis doboz- tofonnal van ellátva. ban helyezi el azt , a berende­Ugyancsaik szeptemberben zést, ami eddig csaik nagy ze- hagyta el a gyárat az első né- neszekrényben fért el. Ellátták hány száz T 528 — ultrarövid- magnetofonnal és lemezjátszó- hullámmal is ellátott rádió. A val is. Szintén négyhangszórós hétcsöves, hangregiszteres és és hangregiszteres, van ultra- hangszínszabályozós készülék rövidhullámsávja is. Ara elő- nagy sikert aratott. reiáthatólag 9000 forint körül A negyedik eegredévbea ad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents