Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
»58. OKTÓBER 4. NAPLÓ 3 A <Usá4 Baranyában Előregyártott elemekből két ház épül még ebben az évben Siklóson. A panellt a Baranya megyei Építőipari Vállalat kísérleti paneU üzeme gyártja. * Kétkilométeres utat építenek, nagyrészt társadalmi munkában Felsőszentmárton lakói. A hengert az útépítéshez a községfejlesztési alapból biztosítják. * ' Javítják az erősen leromlott utat Komló és Mecsekjén ősi között a Komlói Útépítő Vállalat dolgozói. A javítás a tervek szerint még ebben a hónapban befejeződik. * Ez év végére elkészül Hosz- eziihetény és Magyarhertelen- den a belvízszabályozás. öt hetedik osztály és 4 nyolcadik osztály indult a dolgozók iskolájában Pécsett ebben a tanévben. A tanítások a belvárosi fiúiskolában, a Mátyás király utcai iskolában, valamint a Bőrgyárban lesznek. Az esti általános iskola 1. és nyolcadik osztályába 200 dolgozó jelentkezett. * Lebontották a pécsváradi feltepplom 1 méter 20 centis körfalát, és a parkettet felszedték. A feltemplomot Zinzendorf Konrád alakította át 3 szobává esi hálófülkévé. A régen lerakott köveket most injektálják, és lefényképezik. db i CJ ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTOK nyílnak még az év folyamán Pécsett. A Bem utcai Ruházati és Cipőboltot alakítja át önkiszolgáló boltokká. * ' Nagy mennyiségű matlasszé pongyola érkezett az Állami Áruházba. A pongyolák a legkülönfélébb színekben és fazonokban kaphatók. Az első jelölőgyűlések Komién Csütörtökön Komlón is megkezdődtek a választási előkészületek. Kökönyö- sön. Kenderföldön, a óel városban, Gesztenyésben és Mecsekjá- nosiban csütörtökön délután tartották meg az első jelölőgyűlésecet. A jelölőgyűlése- cen mindenütt igen nagy számban vettek részt a választó polgárok, hogy kiválaszszák maguk közül azokat, akiket a legalkalmasabbnak tartanak, hogy mint tanácstag-jelölt vegyen részt a választásokon ha megválasztják, mint tanácstag, érde- ceiket a tanács mun- cájában képviselje. A jelölőgyűléseket mindenütt a Hazafias Népfront várósi bizottsága szervezte. A gyűlések résztvevőinek magatartásából, hozzászólásaikból megállapíthatjuk, — hogy Komló bányászai, választó polgárai lelkesen készülnek a közelgő választásra, a lehető legnagyobb gonddal igye keztek kiválasztani azokat, akiket tanácstagnak jelöltek. Szinte kivétel nélkül minden esetben alaposan megvizsgálták, hogy á jelöltek a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt mit tettek a szocializmus építése, hazánk felvirágoztatása érdekében, helyt álltak-e a munkájukban, milyen a magatartásuk, van-e rátermettségük a tanácstagi feladatok ellátására s csak miután mindezekről meggyőződtek, akkor határozták el, hogy jelölik-e vagy sem a szóba került választópolgárokat. A Hazafias Népfront által javasoltakat általában mindenütt érdemesnek tartották arr , hogy mint jelölt vegyen részt a választáson. Gesztenyésben — Komlónak e kertvárosában — az általános iskolában tartották meg a jelölőgyűlést, a 79. számú választókerület tagjai; A jelölőgyűlést Kövesdi Gusztáv, a Hazafias Népfront küldötte nyitotta meg majd Huszár Sándor elvtárs számolt be a tanácsnak az elmúlt négy év alatt végzett munkájáról. Elmondotta, hogy a tanács ebben az időszakban eredményesen oldotta meg a feladatát, sok mindent tett Komló fejlesztése, a város lakosainak megfelelő szociális, kulturális ellátása érdekében stb. Huszár elvtárs ezután a közelgő választások jelentőségéről beszélt. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága ebben a választó kerületben Elter Imre elvtánsat javasolta tanácstag-jelöltnek. Azért Elter Imre elvtársat, mert ő mint* a tanács tagja eddig is igen eredményesen látta el a feladatát s minden biztosíték megvan arra, hogy a jövőben is hasonlóan jól látja majd el munkáját. A jelölőgyűlés résztvevői közül szép számmal szólaltak fel s valamennyien igen elismerően beszéltek Elter Imre elvtárs eddigi tevékenységéről, jó véleményt mondtak róla. így aztán nem csoda, hogy amikor a szavazásra került a sor, a 79. számú választókerületiben egyhangúlag Elter Imrét jelölték tanácstag-jelöltnek. Ugyanitt a megyei tanácstag-jelöltnek — Sírnék Árpád elvtársat jelölték. Olvasómozgalom a falusi könyvtárakban Ki képviselje Újpetrét? Néhány napja került yilvánosságra az országgyűlési képviselők és a tanácsta- ok választásáról szóló közlemény. Ujpetrén a faluban mű- ödő különböző szervezetek munkájának összehangolására lakúit operatív bizottság yomban megtárgyalta ezzel apcsolatos teendőit. A párt- zervezet és a tömegszerveze- ek elosztották a jelölőgyűlé- ek előkészítéséhez szükséges eladatokat. Az operatív bi- ottság elfogadta azt a javas- atot, hogy az újpetrei megyei örzethez tartozó operatív bi- ottságok tartsanak, állandó apcsolatot egymással és tapasztalatcsere végett vegye- ek részt az újpetrei jelőlő- yűlésen. Csütörtökön este felé érkez- m a községbe. Akkor már a ultúrház előtt kisebb beszélgető csoportok alakultak. Élénken latolgatták, ki legyen majd a megyei és a járási tanácstagjelölt. Mert rajtuk múlik, hogy megfelelő, az érdekeiket képviselő embert válasszanak. Az egyik csoportnál Gerebicz bácsi vitte a szót. Ö továbbra is javasolja járási tanácstagjelöltnek Dorottya Lőrincnét. Az elmúlt években jól dolgozott és mindig be is számolt választóinak, hogy mit végzett a tanácsüléseken, javaslatokat és véleményeket kért tőlük. Nem volt olyan ügy, amelyben, ha hozzáfordultak, ne segített volna. „Vgy-úgy, becsületesen állta a sarat, megérdemli a bizalmat” — helyeseltek Gerebicz bácsinak a többiek. Vass Istvánná elvtársnő Mohácson Nagy érdeklődés mellett mondotta el Mohácson a Bartók Béla Művelődési Házban Vass Istvánné, a Hazafias Népfront titkára élményeit a békehajó útjáról; A beszámoló kezdetére 400-an voltak jelen a teremben, ahol Mohács város szimfonikus zenekara szórakoztatta a hallgatóságot. Vass elivtársnő másfélórás élménybeszámolóját feszült figyelemmel hallgatták. Elmondotta, hogy a kapitalista államok békeharcosai személyesen győződhettek meg annak a sok rágalomnak a valótlanságáról, amelyet hazájukban a mi országunkról terjesztenek. Egy nyugatnémet békeharcos, amikor haza indult Budapestről, kijelentette, hogy őt többé már nem tudják félrevezetni Magyarországról és a többi népi demokratikus országokról költött rágalmakkal. A beszámoló végén az előadó hangsúlyozta, hogy büszkék lehetünk magyar népünkre, amely pártunk és kormányunk vezetésével leküzdötte az ellenforradalom által okozott súlyos nehézségeket és biztosan halad a szocializmus építése útján. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy most amikor újból bizonyítékát kell adnunk arról, a választás során, hogy a párthoz és a kormányhoz hűek vagyunk, szilárdan és egységesen nyilvánuljon meg ez a kiállás. A beszédét szűnni nem akaró taps kísérte. A mohácsi dolgozók szeretetét tolmácsolta Simon Józsefné, a városi nótattáos elnöke, amikor a beszámoló végén egy cserép élővirágot nyújtott át Vass elvtársnőnek; Vadon Antal Lassan benépesedett a kultúrotthon nagyterme. Sokan eljöttek, hogy személyesen jelöljék ki azt az embert, aki megérdemli e tisztséget, s akire majd szavazataikat adják. Lelkesen megtapsolták a gyűlés levezetésére megválasztott Kiss Lászlót, a községi népfront bizottság elnökét és a szavaló úttörőt. Az elnök ez- j után méltatta a választás je* I lentöségét. Végezetül bejelen- t tette, hogy a népfront bizottság Gere Jánost javasolja megyei tanácstagjelöltnek. Gere Jánost jól ismerik az újpetreiek. A helybeli tsz köz- tiszteletben álló elnöke. A közös gazdaság az ő irányításával jelentősen megerősödött. Ennek egyik jele, hogy az utóbbi hónapokban többen kérték felvételüket, elismerve, hogy a szövetkezet jobb életet biztosít tagjainak. Kiss Miklós és mások is elmondották, hogy Gere elvtárs lelkiismeretesen dolgozik, elnöksége idején megnőtt a tagok munkakedve, olcsóbban és tervszerűbben gazdálkodnak. Helyeslik, hogy mint vezető, a tagok véleményére támaszkodva dönt még sokszor a kisebb ügyekben is. Egyszóval, a választók támogatják Gere elvtárs jelölését, a népfront bizottság jól választott, amikor őt emelte ki. Érthető, hogy az elnök kérdésére: „a jelölőgyűlés elfogadja-e Gere Jánost megyei tanácstagjelöltnek?” — egyhangú szavazással döntöttek mellette. Ezután ugyancsak szavazással ismét jelölték Dorottyánét járási tanácstagnak. KELEMEN ISTVÁN, a Hazafias Népfront pécsi járási titkára. NAPLEMENTE ELŐTT önkéntelenül is odapillant | az ember, ha őszhajú, remegő kezű anyókákat, nagybajuszú bácsikat lát üldögélni a Xavér utcai szociális otthon teraszán. Ülnek csendesen, kezük bizonytalanul matat a szék karfáján és élvezik a vénasszonyok nyarát, a koraőszi nap bágyadó sugarát. Ki tudja, mi foglalkoztatja őket ilyenkor odabent, mire emlékeznek, ki tudja mennyi útat jártak meg ezek a vékony lábak, hány kócos fejet fésültek az eres kezek, hány gyerek első lépését kísérték a ma már pislogó, rövidlátó szemek? Végigjártam a szobákat ,'hogy meglássam, meg tudják-e szokni az itteni életet, meg tudják-e szeretni, otthonuknak érezni ezt a ma már tisztán ragyogó 100 éves kaszárnyaépületet, kapnak-e gondoskodást, megértést és találnak-e szeretetet? A szobákban, amint benyitottam, a huzattól meglebbentek a hófehér függönyök. Piros és kék színes szőttessel leterítve az ágyak, szép szőnyegek a padlón, megfakult esküvői kép, vagy éppen az unoka képe egy-egy ágy felett. Mindenki kiteszi, ami a legkedvesebb neki. Rend és tisztaság van mindenütt. Nevetgélés hallatszott a 8-as szobából, hát benyitottam. Dallos néni teremtette a hangulatot. Fütyülni is szokott, persze nem olyan szépen, mint annakidején a rádióban, de azért tetszik a többieknek. Az egyiknek a keze, a másiknak a lába béna. S itt gondozzák, fürdetik őket, rádióval, újsággal szórakoztatják. — Megváltás ez itt az öregeknek — szólt szomorkás mosollyal egy 72 éves óvónő. — A gondnoknő, meg az ápolónő a mi drága jó anyánk — mondja és könnycsepp csörgött végig az arcán. Egy színésznő is van itt, de ő még fiatalabb. Verséket ír egész nap, viccelődik, élcelődik az emberekkel, megnevetteti az asszonyokat. — Jól érzem itt magam, — mondja határozottan. — Csend van, nyugalom, minden, ami kell egy öregnek, és főleg, nem kell úgy reprezentálni, mint kint a városban. A 91 éves Páhok bécsi még szinte legény. Jól lát és hall is. Különösen a finom ebédek tetszenek itt legjobban mondta, meg a Fekete néni. Merthát egy kicsit ő az otthon Don Jüanja. A disznója mellett találtam Józsi bácsit a kertben. Valamikor hetvenötöt hizlalt másnak. Ez a munka volt mindig a szíve vágya, hát vett az otthon malacokat. Azóta szépen fejlődtek a kocák, Józsi bácsi gondozza őket. — Már reggel 4 órakor ott van és tisztogatja, eteti őket, — mesélik az öregek. — Sajtot, vajat, az utolsó falatját is kézből eteti meg a disznókkal. Gond nélkül, derűsen élnek itt nevetgélve, kötögetve, pipálva az egészségesek. A betegek nehezebbén. Van itt 46 éves leány 4 éves gyerek értelmi színvonalán. Az öregek tanítják, babusgatják, míg az ápolónők fáradtságot nem ismerve újrahúzzák az ágyakat, hallgatják a zsörtölődést azoktól a nagyon beteg emberektől, akik maguk sem tudják, mit mondtak. — Csak szeretettel lehet itt dolgozni, — mondta a gondnoknő. — Kevés az, ha valaki pénzért dolgozik, nagyon szeretni, nagyon megbecsülni az öregeket, — ez minden célunk. Végére értem körsétámnak | Á szociális ott- — honban azt ta- m cgtesznek Itt ember pasztaltam, hogy mindent azért, hogy 140 életben megfáradt utolsó napjait bearanyozzák. Kísérje továbbra is siker törekvésüket, hogy otthon érezzék magukat az —* otthorttalanok; WesztI Márta A kulturális forradalom egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy hazánkban, mely a Horthy-rendszer alatt Európa legelmaradottabb országai közé számított, létrejött a könyvtáraknak olyan kiterjedt hálózata, mely — beleértve a falvakat és a tanyai településeket is — a lakosság közel 90 százalékához eljuttatta a kultúra és művelődés legfontosabb eszközét, a könyvet. Könyvtárainknak komoly érdemeik vannak nemcsak az általános műveltség terjesztése terén, hanem a volt kizsákmányolt osztályok öntudatának kialakításában, a szocialista tudat kibontakozásának irányításában is. Számos tapasztalatot szereztünk arról, hogy egyszerű falusi emberek a népi demokrácia által létrehozott könyvtárak révén idős korban jutottak el a klasszikus magyar írók olvasásáig, vagy egy népszerűén megírt mezőgazdasági könyv lapozgatásáig, mert erre életüknek korábbi szakaszában lehetőségük nem volt. A falusi könyvtárak általános művelődési és ismeret- terjesztő feladataik ellátásával politikai funkciót töltenek he- Ha mi magunk gyakran nem is tulajdoni-’ tunk ennek különösebb jelentőséget, eléggé felhívták rá figyelmünket 1956-ban az ellenforradalmi események, amikor a gátlástalanul felszabaduló fasiszta rombolási vágy többek közt a könyvtárakat választotta célpontjául. A falusi könyvtárak működésének örvendetes eredménye, hogy kialakították maguk körül a többnyire paraszti összetételű olvasótábort és kifejlesztették az olvasmányokkal kapcsolatos igényességet a falusi emberekben. még több volt olyan, ahol a problémát úgy oldották meg, hogy nem vettek tudomást róla. /4 párt művelödéspoliti- kai irányelveinek megvalósítása fokozott feladatokat állít a könyvtárak elé is. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a falusi könyvtárak váljanak a kul- túrotthoni tevékenység gerincévé, a község kulturális központjává. A könyvtár feladata, hogy széles lehetőséget teremtsen az önképzésre, a modern agrotechnikai ismeretek megszerzésére és nem utolsó sorban elősegítse a politikai képzést. Ezért feltétlenül szükség van a könyvtárak alapos, szervezett fejlesztésére és ennek legfőbb forrása a helyi támogatásból fakad. Pusztán arról van szó, hogy tanácsaink megértik-e, hogy a falu könyvtárára áldozott forintok közvetve az ő munkájukat támogatják és kamatos kamataikkal együtt térülnek meg az emberek tudatában végbemenő átalakulás formájában. A falusi párt- és tömeg- szervezetekkel s a ■ tanácsi szervekkel karöltve szeretnénk hozzálátni még az ősz folyamán, de különösen a jövő évben a falusi könyvtárak helyzetének megoldásához. Ennek a szándéknak első megnyilvánulása az az olvásómozgalom, melyet e héten indítunk meg a könyvtárak munkájának tartalmi elmélyítéséért és helyzetüknek, körülményeiknek megjavításáért. A téli időszakban, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek és a falusi embereknek több idejük jut az olvasásra, a művelődésre, megszaporodik a könyvtárak munkája. Működésük azonban nem korlátozódik a könyvek mechanikus kölcsönzésére, hanem az ismeretterjesztésnek igen Tizeknek az igényeknek sokrétű munkáját is meg- további kielégítése és követeli. Az ismeretterjesztő tevékenység eredményessége érdekében is szorosan együtt kell működniök a helyi szerveknek és ebből az együttműködésből megszülethet majd a falusi népművelés jelenleg eléggé nehéz problémájának a megoldása. Tanácsaink sok másirányú feladataik mellett is avatkozzanak be hathatósan a. területükön folyó könyvtári és népművelési munkába és az adott lehetőségek keretein belül anyagi támogatás formájában is tegyenek meg mindent azért, hogy a kultúra terjesztése, a szellemi igények kielégítése ne szenvedjen károsodást. Ez lesz az ő olvasómozgalmi feladatuk. helyes irányban való befolyásolása azonban a könyvtárak jelenlegi ellátottsága mellett nincs biztosítva. Egy- egy falusi könyvtár központi fejlesztési kerete hozzávetőleg évi 250 Ft, ami az el- rongyolódott, agyonolvasott könyvek pótlására sem elegendő, nemhogy a bővítést tudná biztosítani. A fejlődés, mely az igényesség növekedésében mutatkozik, tagadhatatlanul maga mögött hagyta a könyvtárak lehetőségét és ez a körülmény komoly figyelmeztetés számunkra, hogy sürgősen megtaláljuk a megoldás módját. Az elmúlt években több alkalommal kéréssel fordultunk a községi tanácsokhoz, hogy a rendelkezésre álló községfejlesztési alapból tetszés szerint biztosítsanak támogatást a községi könyvtárnak. Tapasztalataink igen vegyesek. Volt olyan község, ahol a támogatás összege több ezer forintot tett ki, de Az olvasómozgalom meg- indulása alkalmával eredményes munkát kívánunk a falusi könyvtáros elvtársaknak! SZENTÉ FERENC Intézkedtek a bírálat nyomán A Pécsi Postaigazgatóság műszaki vezetőhelyettese a szeptember 5-én megjelent Ki hallott már ilyet?“ című évéire az alábbi választ küld- e: „Megállapítottam, hogy a táviratfelvevő munkahely gyik kezelője augusztus 3-án, 3.30 órakor a szolgálatváltás lőkészítése miatt a kezelőab- akot bezárta és a szolgálatot lyen címen indokolatlanul szüneteltette. Ez alatt az idő alatt a mellette levő másik felevő munkahely folyamatosan, átta el a szolgálatot, ahol a ezelés közben a kezelő az blak alsó nyílását használta, rendelkezésre álló felső ki- yítható részt pedig — ame- yen keresztül a felek meghaj- ás nélkül beszélhetnének, — árva tartotta« Az előbb említett zárva tartott munkahely kezelője a cikkben foglalt udvariatlan kifejezéseket valóban használta akkor, amikor az egyik várakozó nő távirati űrlap vásárlása céljaiból a csukott ablakot imegkopogtatta. Ezért az érdekelt kezelő ellen büntető- leg megfelelően eljártam, s intézkedtem, hogy a jövőben a munkahely kezelőablakát indokolatlanul ne tartsák zárva, továbbá a kezelőablak felső kinyitható részét is használják, nehogy a jövőben hasonló jogos panaszra adó ok merüljön fel. Intézkedtem továbbá, hogy a felvételi munkahelyeken a postát igénybevevő felekkel szemben hasonló nyegle magatartás ne történtjén.“
