Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-03 / 233. szám
1»S8. OKTOBER S. NAPLÓ Tűzzék ismét műsorra f a Csendes Dan I. részét! Tanulnak az agitátorok Szerkesztőségünkhöz számos levél érkezik, amelyekben olvasóink kérik, hogy a Csendes Dem című film I. részét a mozi ismét tűzze műsorára. „Sajnos, nem láthattam a filmet, mert nem kaptam rá jegyet. Csak abban a házban, ahol lakom, van vagy tíz lakó, akik szeretnék a filmet megnézni. Nagyon kérjük a szerkesztőséget, hogy adjon nyilvánosságot kérésünknek: tűzzék ismét műsorra a film első részét” — írja levelében K. Istvánné. A szerkesztőség örömmel ad helyt a kérésnek, annál is inkább, mivel a filmet csak a Petőfi-mozi játszotta s így valóban sokan nem láthatták ezt a kiváló szovjet filmalkotást. 2D ialpolóier InÉ A Pécsi Vegyesipari Vállalat sok mindennel foglalkozik. Van varró, kárpitos, foltozó, kézimunka, sót még kötőrészlege is. ök készítik a Pécsi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat részére a férfi ée nói divat kötöttholmikat. 2200 darab férfi és női ! Most zajlanak _ néhol ♦ már be is fejeződtek — az : agitátorokat felkészítő tanfo- ; lyamok. A megyében esténként sok százan ülnek be valamelyik iskola, kultúrház termébe, párttagok és pártonkí- vüliek hallgatják az előadókat. Nem hallanak új dolgokról, világot rengető eseményekről: mintegy összegezik a néphatalom tizenhárom esztendejét, felelevenítik a meg- . tett utat és hazánk jövőbeni fejlődését, a szocializmus távlatait. Mégis rendkívül nagy az érdeklődés. Erzsébet-telep kicsiny bányásztelepülés, a tanfolyamon azonban estéről-es- tére ötvenen jelennek meg. Pécsett nem ritkán nyolc- kilencszázan. És ami igen figyelemreméltó: a z8m párton- kívüli. Száz és száz pértonkí- vüli dolgozó ajánlotta fel munkásságát, szabadidejét a pártnak a választási előkészületekhez. Nem csoda ez, amint mondják: „a párt és a kormány őszintén és nyíltan beszél az országgal, célkitűzéseit támogatni kell minden igaz hazafinak”; A bizalom, az őszinteség viszonzása ez. S talán nem sértődnek meg a fér,, ^ , , , , .. . , 4 fiák, de már most látni, hogy pulóvert, valamint kardigánt jaz assZonyok felnőnek mellé- széllítanak havonta. J jük, ............................. A tanfolyamok általában megfelelnek az érdeklődésnek. Jó iskola, a hallgatók megismerkedhetnek a népi demokrácia fejlődésével. Felkészülhetnek a választópolgárokkal történő eszmecserére. Az eszmecsere során majd az érvek fognak „csatázni”. A csatában pedig könnyen lehet veszíteni, ha a harcosnak nincs elég muníció a tarsolyában. Márpedig — az eddigiek szerint — kissé egyoldalúan és általánosan elégítették ki az agitátorok érdeklődését. A kelleténél sokkal több szó esik az országos helyzetről s annál kevesebb a helyszínről. Szó se róla, igen meggyőző az a számadat, hogy az ellenforradalom 22 milliárd forint kárt okozott az országnak. De mennyivel „érdekesebb” ebből kiragadni a baranyai károkat. Vagy: kétségtelenül sok új sporttelep épült az országban, de talán kevesen tudják, hogy rövidesen elkezdik építeni a meszes: sportkombinátot, az előzetes tervek szerint 84 millió forintból. Vagy: az országban egy év alatt 10 000 bényászlakás épült. Ebből csak Pécsett 1517 s emellett a pécsi szénbányák területén fél év alatt mintegy hárommillió forintot fordítottak a régi, kiöregedett lakások renoválására, átalakításéra. E példák arra intenek bennünket, hogy szenteljünk nagyobb figyelmet szőkébb hazánk, lakóterületünk, üzemünk, falunk életére. utóbbi időben egy kissé elszoktunk a korban ÍOO kilós sertések 1957 végéin a Sátorhelyi Állami Gazdasági egyik kis, félreeső majorjában Hollandiából repülőgépen érkezett hússertéseket raktak le a teherautókról. Egyi- ket-ntásikat malacaival együtt. De milyen nagy sertések voltak ezek! Hosszú, szép formás testű, jó son- kaalakulású, előre lógó fülü állatok. Az akkori malacok már „anyai örömök” előtt állnak és nem csoda, ha a gazdaságban alig várják: milyenek lesznek a hazai rögön, a magyar klímán felnevelkedett állatok utódai; Mert meg kell jegyezni : a felneveléssel nem volt 6emmi baj, csak a halva született malacokból következtetnek arra, hogy még nem szokták meg a hazai éghajlatot. A Hollandiáiból behozott 11 koca jelenleg „soványan“ — le- szoptatás után — 180-260 kilós, a törzskan pedig 275 kilót nyom, pedig mint mondják: „Nincs valami jó bőrben.“ Mint kiderült: — nyolc-tíz hetes korban a malacok elérik a 25—-30 kilót és jó takarmányozással hat hónap alatt elérhető náluk a 90—100 kiló, azaz tenyészérettnek mondhatók. Éves korukra általában lefialnak — 12—16 malacot, de volt már olyan koca is, amely 18 malacot hozott a világra; A Sátorhelyi Állami Gazdaságban kísérleteket folytatnak és a Hollandiából behozott sertések súly- gyarapodását hazai hússertések súlygyarapodásával hasonlítják össze. Megállapították: míg a hazai hússertések hizlalás alatt napi átlagban 337 grammot gyarapodnak (ezt 3,21 kiló keményítő értékből állítják elől a holland sertések a felnevelési idő , alatt — egyáltalán nem hizlalva — 514 grammot gyarapodtak — (4.05 kiló keményítő- értékből). Voltak olyan kocák is, melyeknek malacai 572- 639 gramm napi átlagos súlygyarapodást értek el a felnevelés ideje alatt. Takarmányozás szempontjából a Hollandiából behozott sertések nem igényesebbek, mint a hazai hússertések, a fehérje dús abrakféléket, a pillangós zöldtakarmányokat igen meghálálják. A Harkányban meg tartott mezőgazdasági kiállításon számosán megcsodálták a sátorhelyiek holland állatait. Nem csoda: sokan szerettek volna belőlük tenyészanya- got vásárolni. Érdeklődésünkre a gazdaságban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy jelenleg még a tenyészet fel töltése van folyamatban, azonban tenyészérett kanokat máris tudnak köztenyésztésbe kiadni; A gazdaságban ma már eldőlt: a keresztezésből igen gyors- fejlődésű, jó takarmányértékesítő egye- dek származnak. És ezek a kiváló egye- dek hamarosan nemcsak a Sátorhelyi Állami Gazdaságban, de a megye más állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben is megtalálhatók lesznek; Az talán múlt emlegetésétől. „Rég volt, talán igaz se volt“ — mondják tréfásan. Rég volt, de igaz volt, hogy a baranyai bányászok sokan a műszakról feketében jártak haza s otthon teknőben fürödtek le. Ma mindenütt korszerű, a legnagyobb igényeket is kielégítő fürdők állnak a rendelkezésükre. Rég volt, de igaz volt, hogy á pécsi egyetemen elenyésző számban tanultak proli gyerekek, ma viszont többségük munkás- és parasztszármazású. Rég volt, de Igaz volt, hogy a falvakban piciny, apró ablakú iskolákban tanultak akik tanultak — a gyerekek. Nézzék csak meg a ma épült tágas, világos, nagy iskolaépületeket, a belső felszerelést, aki; innét kikerül, valóságos fizikus; lesz. Rég volt;;-. Miért sorol-; juk tovább, hisz az idősebb; generáció végig élte azt a korszakot. Az emberek azonban hajlamosak a feledésre s szinte természetesnek veszik, hogy ma másként van. Igen, természetes, mert — szocializmust építünk. Csak ezért s nem azért, mert a huszadik században, az „atomkorszakban“ élünk. S megint nagyon csínján bánunk az úgynevezett „kényes kérdésekkel.“ Vajon miért? Mi okunk arra, hogy titkolózzunk, a hallgatás ködébe burkolózzunk, mert valaki; a lakáshelyzetet kéri számon?; Igaziunk tudatában mondjuk;: igaz, ma ez az egyik legfá-; jóbb gondunk, de a párt és a j kormány minden igyekezete az | enyhítésre irányul. Már a há-j roméves terv éveiben többet j építünk, mint az ötéves terv 5 éveiben. A kormány készíti ni tizenöt éves lakásépítési j programot; az elkövetkező ti- í zenöt évben teljesen megold- j juk a lakásproblémát. — | Nincs tehát kényes kérdés í Nincs, mert a párt és a kor- l mány politikája az élet min-; den területére kiterjed, reális; és megvalósítható terveket tűz az ország elé. A baráti beszélgetések ideje csak ezután követ-1 kérik. Számtalan alkalom nyí-j lik még arra, hogy az agitá-| ciós tanfolyamok tanulságait! felhasználjuk, s a sok ezer fá-1 radhatatlan, áldozatkész agitátor ismerétét gyarapítsák és j sokoldalúbbá tegyük. Bocz József : ALEX BORKA „Sohasem rendültem meg és nyugodtan halok meg, mert tudom, hogy ügyünk igazságos és a győzelem a mienk lesz" ezt írta Alex Borkanyuk kivégzése előtt néhány órával : feleségének. Jaszinán született, 1901-ben. Szülei földhözragadt, szegény földművesek voltak, öt. a szegénység vitte be már fiatal korában a kommunista mozgalomba. Hamarosan a kárpátukrajnai kerület titkára lett, később a kerület kommunista képviselője a csehszlovák parlamentben. Mint képviselő is tántoríthatatlanul harcolt népe politikai és gazdasági felszabadításáért. 1939-ben, amikor Hitler „odaajándékozta"' Horthynak Kárpát-Ukrajnát, Borkanyuk a Szovjetunióba emigrált. Alighogy megindult azonban Hitlerék támadása a Szovjetunió elleni az elsők egyike volt, aki ejtőernyővel leszállt Kárpátalján, Kőrös-* mező környékén, hogy felve- gye a harcot a ruszin és a ma- gyár nép elnyomóival, a fa-* tisztákkal szemben. A horthysta kopók azonban íamarosan nyomára akadtaki Jól tudták, milyen veszedelmet jelent Borkanyuk jelenléte otti ahol a magyar reakció akarja kezében tartani a gyeplőt. Rö-1 viddel leszállása után sikerült i$ elfogni őt. Hónapokig hiába kínozták. Mint a többi kom-* munista, ő ßem vallott egyet-* len szót sem, A Margit körúti fogház hír-* hedt katonai bírósága elé ke-* rült. Vádiratában még maga az ügyész sem javasolt száma-* ra halált — 15 évi fegyházat kért Borkanyuk részére. A tárgyalás folyamán azonban megérkezett a Margit körútra egy német katonai bizottsági Túl enyhének találták a ma-* gyár bíróság ítéletét. Ráparan-* csaltak a „független", magyar bíróságra, hogy súlyos ítéletekkel bizonyítsa be Hitler-hű voltát. A bíróságnak több sem kellett. Az ügyész, aki röviddel azelőtt még „csak" 15 évi fegyházra akarta ítéltetni, most halált kért Alex Borkanyuk fejére. A „magyar” bíróság engedett a német kivánsígnaki Borkanyukot 1942 október 3-án, néhány nappal Schön- herz Zoltán mártírhalála előtt, a Margit körúton , kivégezték. Dobszó sem tudta elnyomni szavait: „Éljen a függetlent demokratikus Magyarország!”Érdemes bele- I régi újságokba. Mosf, ami- kukkantani néha I kor választások előtt áll —————— az ország, ha az ember elolvassa, mit írtak a Horthy-rendszer újságjai akkor, amikor nyilván a legjobb színben akarták lefesteni a helyzetet, — meglepő dolgokat lehet tapasztalni, olyan dolgokat, amelyeket éppen ma érdemes megszívlelni. A Pécsi Napló 1939. májusi számait olvasgattuk. A Pécsi Napló is, — mint más lapdk, — agyontömjénezte az ország vezetőit és sokat cikkezett a kormány „szociális politikájáról". Lássunk csak néhány érdekes szemelvényt! Május 9-én f közigazgatási bizottsága mega város | tartotta havi rendes ülését.---------------- Több más kérdés mellett szó es ett a parkok védelméről és arról,, hogy „virágárusító és kolduló kisgyerekék állandóan molesztálják az utcán járókat.“ Másnap vezércikk jelent meg, amely ezekkel a kérdésekkel ís foglalkozott. „A parkokat állandóan rongálják, s a gyermekék, 3—5 évesek is, tovább molesztálják a közönséget koldulással. Minthogy a rendőrség a két panaszolt dolog egyike ellen sem nyújthat védelmet, az orvoslás az első esetben a városra vár, a másodikban saját magunkra. Sok az idősebb munkanélküli hadi- rokliant. Ezek reászorultja némi szerény ellenszolgáltatás mellett bizonyára szívesen vállalkoznék a parkok őrzésére. Ez a megoldás nem terhelné különösebben a közt, biztosítaná a parkterület épségét s ezen felül még némi jövedelemhez is juttatna néhány olyan embert, akinél ritka a garas. Az apró koldulókkal szemben pedig az egyetlen védekezést ajánljuk, ami az adakozás előli szigorú és következetes elzárkózás... Ezzel a rideg elutasítással többet használunk, mint könyörületes autózásunkkal, mert az apróságokat idejé„A&&U & cítyi s&ép idali. /' Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és a kolduló kisgyermekek... ben rádöbbentjük arra, hogy a pénzszerzés könnyű lehetősége kéregetés útján egyszer s mindenkorra megszűnt..." Ennyi humánusság hallatára igazán nem szólhatunk egy szót sem. Három-négy munka- nélküli hadirokkantat, „akinél ritka a garas“ juttassunk munkához! Ez persze elsősorban a városnak, a „köznek" jó, mert „némi ellenszolgáltatási“ nyellett meg van oldva a parkőrzés kérdése. Azután tanítsuk meg a gyerekeket, akik „molesztálják" szegény jámbor járókelőket, arra, hogy a mi humánus társadalmunkban nem lehet ám ilyen könnyen pénzt keresni! Három, vagy öt éves vagy és nincs pénzed? Kérjél a mamádtól, meg a papádtól, és ha nincs nekik se — hát sajnáljuk, de... Szóval megoldás nincs erre a kérdésre, mint ahogy a hadirokkantak és munkaképtelenek nagy táborán se segít az a három-négy parik- őr-állás .. 4 « Igazán „megható” az a mód, ahogyan a szegénygye- rekeknek segitenek az irgalmas lelkek. „Balalonberényben, a baranyai szegénygyermek üdülőben, 140 gyermek részesül az üdülés áldásaiban. A gyermekek a legszegényebb néposztályból kerülnek ki, sdk van közöttük, aki még játékot nem is látott. Bizonyára akad jószívű gyermek, aki elhasznált vagy megunt játékát szívesen megosztaná kis magyar pajtásaival. A szegény gyerekek is szeretnek játszani, lelkének épp oly nagy szüksége van a játékra, mint szervezetének a táplálásra. Kérjük a kedves szülőket... stb." Tehát 140 baranyai szegénygyerek részesült az üdülés áldásaiban. Ez persze szép dolog, de vajon mit érzett az a szegény kisfiú vagy kislány, akiről nyomatékosan bizonygatni kellett, hogy ő is szeret játszani és neki is van lelke? Nem beszélve arról, hogy a jómódú, köztiszteletben álló polgárokat nem lehet megkárosítani, még annyira se, hogy a gyerekük elől egy-két ép játékot vegyenek el, hanem csaik a kinyomott szemű babákra, törött kiskocsikra, fületlen nyuszikra és egyebekre tartanak igényt a szegény gyerekek... Mindehhez különös kontrasztot alkot a pécsi „gyermeknapról“ szóló tudósítás. A gyermeknapot a Jótékony Nőegylet rendezte, és az ember hajlamos azt hinni, hogy tényleg gyermeknapról volt szó. De hallgassuk csak: „A gyerméksereg délelőtt 10 ómkor gyülekezett az Erzsébet sétatéren, ahonnét a Székesegyház elé vonult, ahol virággal üdvözölte a szentmiséről kijövő vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnököt... stb.... A műsor után felvonulás volt, amelyen a magyar ruhás, virág- bokrétás gyermekeken kívül smámos gyönyörűen díszített babakocsi is résztvett ■..“ Kinek volt gyönyörűen díszített babakocsija, magyar ruhája? Nem kérdéses. Hozzá kell még tennünk, hogy az ünnepségre a városi fürdő parkjában került sor, s a belépődíj 20 fillér mit — jótékonycélra. Június elsején egy érdekes hírt olvashattak a pécsiek az újságban. Két gyerek, egy 17 körüli fiú és egy 14 éves lány Pesten taxit béreltek, lejöttek Pécsre, s reggel, miközben a soffőr aludt, várva, hogy majd délelőtt visszaindulnak — és fizetnek is — megszöktek az ablakon keresztül. A lap rosszallóan irt a dologról és a végén szigorúan kijelenti: a rendőrség megindította a nyomozást, a soffőr feljelentésére, akinek „a potya-utasok 150 pengő kárt okoztak." A cikk, amely a nyomozás eredményéről számol be, már idézőjelben írja potyautasaiknak a két gyereket. Elmondja, hogy hogyan találtak rá a fiúra és a lányra, hogyan vallották be, hogy ők a taxi rejtélyes utasai, s aztán így folytatja: „Elmondották, hogy a szomszédos házban laknak Pesten, mindkettőnek rokona van Pécsett és a fiú kitalálta, hogyan utazhatnalk,, „olcsón" a mecsekaljai városba. Kitűnt az is, hogy úgy a lány, mint a fiú édesapja magas- rangú főtisztviselő.“ A rendőrség telefonon értesítette a Budapesten lakó szülőket, akik tegnap ideérkeztek és hazaviiték a leleményes gyermekeket.“ Nem Is kell J maguk, sajátmaguk tele rántani a leplet, I regetik ki szennyesét annak a tejjel-mézzel folyó világnak, amelyben két fiatalkorú bűnöző abban a pillanatban „leleményes gyermekké" válik, mihelyt kiderül, hogy apjuk magasrangú fötlsztviselő.;; C®. «9
