Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
»58. OKTOBER 26. NAPLÓ n II megye vezetőinek sajtótájékoztatója A hároméves tervben 3350 lakást építünk Baranyában — Tovább épül as új erőműt a Mohácsi farostlemezgyár, István-akna, Zobák és Hosszúhetény — A felszabadulási óta 404 kilométer új út épült, 1950 óta 523 százalékkal nőtt a kereskedelem forgalma] Becsüljük a filléreket is Amint a Népszabadság és a rádió közleményeiből már ismeretes, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, valamint a Baranya megyei és Pécs városi Tanács VB-a pénteken délután sajtótájékoztatót tartott. A Népszabadság, az MTI, a Pécsi Rádió és a Dunántúli Napló munkatársai áltál feltett loérdé- sekre Laki Isván elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Földes Istvánná, Novics János, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Ver sits dános, a megyei pártbizottság ipari osztályának helyettes veA megyei pártbizottság és a megyei tanács munkáját a párt és a kormány határozatai alapján végzi, azzal a céllal, hogy Baranya megyében is biztosítsa a szocializmus építésében előttünk álló feladatok , maradéktalan végrehajtását, a dolgozók életkörülményeinek állandó javítását. E nagyszerű feladatok megoldásához messzemenő támogatást kapunk a megye becsületes, a szocializmus eszméjéhez, a párthoz és kormányhoz hű lakosságától. Köztudomású, hogy Baranya megye mind ipari, mind mezőgazdasági, mind kulturális szempontból igen széles skálájú, gyorsan fejlődő, gazdag természeti kincsetekéi rendelkező terület. Az ország egyik legnépesebb megyéje, lakossága között nagy számban élnek német és délszláv nemzetiségű dolgozók; Ez a sajátosság határozza meg a megyében folyó párt- politikai, gazdaságvezetési, kulturális irányító munka jellegét. E sokoldalú és bonyolult feladat között különösen fontosnak tartjuk a megye gazdag és sokágú iparának politikai és gazdasági irányítását. Az ipari munkásság, különösen a bányászok szociális, kommunális és kulturális ellátottságának mind szélesebb körű biztosítását; A megyei pártbizottság nagy gondot fordít az ipari üzemek, elsősorban a bányák folyamatos tervszerű munkájára, a ter- 1 melési tervek minden irányú teljesítésére, a gazdaságosságra, a munkafegyelem biztosítására, az önköltség csökkentésére, társadalmi tulajdon fokozott védelmére. A baranyai és pécsi üzemek eredményesen dolgoznak, terveiket sokoldalúan teljesítik és gazdaságossági mutatóik is egyre kedvezőbbek. A megyei és a városi párt- bizottság vezetői az illetékes szakvezetőkkel közösen még az év elején felülvizsgálták a pécsi és a baranyai bányák helyzetét. Személyesen győződtek meg a bányászok munka- körülményeiről, szociális és kulturális helyzetéről; Több ezer bányásszal beszéltünk és az ő javaslataik alapján köteleztük az illetékes szerveket az üzemi konyhák ellátottságának, higiéniájának, a kulturált kiszolgálás megjavítására. a bányásztelepeken lévő üzletek ellátásának maradéktalan biztosítására. Több új üzlet létesült, megjavult a bányásztelepek zöldségellátása, A kulturális szervek is többet törődnek a bányászterületek kulturális ellátottságával, amit többek között a bányászkönyvtárak, a mozik filmválasztékának bővítése, munkásklubok létesítése, a komlói, hidasi és szászvári korszerű új iskolák i, létesítése is bizonyít. Az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetéről szóló határozata alapján a novemberben megtartandó megyei pártbizottsági ülésen újból megtárgyaljuk ezt az igen fontos kérdést. Rajta leszünk, hogy egyre szorosabbra fűződjön a vezetők és a munkások közötti kapcsolat. Ennek érdekében kötelezzük a különböző szervekben dolgozó megyei és városi vezetőket, hogy rendszeresen eljárjanak az üzemekbe, megismerjék a munkások életét, problémáit, rendszeresen tájékoztassák is } őket. Terveink között szerepel zetöje, Takács István és Gábriel József elvtársak, a megyei, j illetőleg a Pécs városi tanács művelődési osztályának vezetői] válaszoltak. A késő délutáni órákba nyúló sajtótájékoztató alapos ési konkrét képet adott a megye helyzetéről, eredményeiről, prob-j lémáiról és terveiről. Jelentős segítséget nyújtott számunkra] ahhoz, hogy olvasóinkat kellő alapossággal tájékoztathassuk] a legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről. Az alábbiakban részletesen ismertetjük olvasóinkkal az elhangzottakat. az is, hogy a különböző párt- és állami szerveket a munkásosztály soraiból kiemelt új erőkkel felfrissítjük. A kulturális szerveket kötelezzük, hogy állandóan javítsák a munkásterületek film-, könyvellátását. Segítsék az öntevékeny munkás kulturális csoportok munkáját; Biztosítjuk, hogy a kereskedelmi szervek a bányász területeket a lehető legjobban ellássák. A bányászok egészségének védelme érdekében minden évben megvizsgáljuk a bányáikat, hogy az egészségre káros tényezők kiküszöbölése útján megelőzzük a bajt, kiküszöböljük a baleseteket. Az egészségvédelmet szolgálja Harkány fejlesztése is, amire csupán ebben az évben egymillió-kétszázezer forintot fordítottunk. A nagyarányú lakásépítést a jövőben is folytatni kívánjuk. A lehetőséghez képest mindenekelőtt a bányász- és munkásterületeken jelentkező lakáshiány enyhítésén fáradozunk. A hároméves terv során háromezer-háromszáztötven lakást építünk Baranyában. Csupán Pécsett 59 millió 168 ezer forintot fordítunk lakásépítésre és a vele kapcsolatos járulékos beruházásokra. A hároméves tervben olyan könny ű- ipari üzemeket létesítünk, amelyek elsősorban a bányász- asszonyok foglalkoztatásét biztosítják. Ez természetesen azt is jelenti, hogy javítanunk kell a bölcsőde, óvoda, napközi ellátását is. Ennek kapcsán négyszáz férőhellyel bővítjük az óvodákat, 15 tanuló csoporttal a napközik számát. Nagy gondot okoz Pécs és Komló vízellátása. Köztudomású, hogy a vízhiány egyrészt múltbeli örökségünk, másrészt a gyors fejlődés elmaradhatatlan gyerekbetegsége, amely máról holnapra nem. szüntethető meg. Pécs például 1949 óta 41.800 lakossal gyarapodott. Komló tíz évvel ezelőtt még egy 5300 lakosú kis település volt, ma viszont 24 000-en lakják. Ehhez még hozzá kell számítani a mai építkezés természetes velejáróját, a folyóvizes, fürdőszobás lakások megnövekedett igényét, a sok új ipari üzemet, amely mind-mind növeli a két város problémáját. Jelenleg 16 000 köbméter vizet tudunk biztosítani, ezzel szemben a szükséglet 20 000 köbméter. Ezt a hiányt egyrészt a szigeti vámtól délre eső úgynevezett „B mező” feltárásával, másrészt a Tettye- Tortyogó közti gerincvezeték megépítésével kívánjuk részben megszüntetni. A Mohács— Pécs közötti távvezeték megépítésével 1959. végére naponta 42 000 köbméter vizet szállítunk Pécsre, amely biztosítja a most épülő újhegyi erőmű és a többi pécsi üzem vízszükségletét is, kiegészíti a város vízellátását. Komoly problémát jelent az is, hogy a városnak nincs precíz vízmérlege, csak tapasztalati számok alapján tud tervezni. Ez egyrészt nehezíti a műszaki munkát, másrészt lassítja a nagyarányú munkálatokhoz szükséges hitelek beszerzését is. A munkák arányaira jellemző, hogy 1960-ig csupán a helyi vízmüvek bővítésére 8 millió forint beruházási hitelt, a községíejlesztésből pedig újabb 2 milliót fordítunk. így tehát a hároméves tervben minden valószínűség szerint megoldódili ez a nagy probléma is. Pécs város másik égető problémája a közlekedés, amely szintén elmaradt a város általános fejlődésétől: elavult, lassú. A városi pártbizottság és a városi tanács határozata alapján most készül Pécs közlekedési tanulmánya, amely két ütemben kívánja megoldani Pécs város közlekedését. Az első ütem a jelenlegi kapacitás jobb, helyesebb megszervezése révén átmeneti megoldást jelent. Ehhez tartozik például a villamosforgalom átszervezése, . melynek során például a szigeti vámig épül ki a villamosvonal. A másik ütemben teljes mértékben megoldódik Pécs közlekedése, egy autóbuszra vagy autóbusz és trolibusz vegyes alkalmazására épülő közlekedési rendszer kiépítésével, Pécs közlekedése a nagy nehézségek ellenére ebben az évben is sokat javult: öt új 60-as autóbuszt állítottunk be. Különböző közlekedésrendészeti intézkedésekkel igyekszünk biztosítani a város forgalmának zavartalanságát. Ennek értelmében kerül sor többek között a tanintézetek, kórházak munkáját zavaró traktorok kitiltására is. Befejezéshez közeledik a megye villamosításénak terve is. Tavaly négy község villamosítását terveztük, tizenkettőt villamosítottunk. Idén szintén túl akarjuk teljesíteni a nyolc község villamosítására előirányzott tervünket. 1960-ra már csak 27 villamosítatlan község lesz, ezek az ötéves tervben kapnak villanyhálózatot. A jelenlegi villamosításnak az a jelentősége, hogy a megye többi részétől elmaradt ormánsági községeket kapcsolja be a villanyhálózatba, a kultúra áramkörébe. Gyom ütemben halad a megye orvosi hálózatának kiépítése is. A felszabadulás előtt mindössze 58 körzeti orvos volt Baranyában, a hároméves terv során ezek száma 102-re emelkedik. És ha már a megváltozót életkörülményeknél tartunk érdemes megjegyezni, hegy a felszabadulás óta 64 kilométer hosszúságú új betonút, 404 kilométer új út épült a megyében. 103 kilométernyi utat korszerű sí tettünk és a választásokkor rendszerint emlegetett be- kötőutafcból is 18-at építettünk A kereskedelem forgalma 195Ö. óta évi 389 millióról, 2 milliárd 34 millió forintra emelkedett, ami 523 százalékos növekedést jelent. A hároméves tervben további komoly fejlődés várható, nagy összegű beruházásokat kap á megye és Pécs város. To vább épüt a pécsújhegyi erőmű; amely összesein 705 millió forint beruházást jelent. Elkészül a mohácsi farostlemezgyár, amely 103.6 millió forint beruházással épül és 1959. január második felében a beindítás után napi 4 000 dollár megta- korítást jelent népgazdaságunk nak. 1961. szeptemberére előreláthatólag befejezzük a mohácsi farostlemezgyár második lépcsőjének építését is, és ezzel a gyár kapacitását évi 30 ezer tonna farost gyártására emeljük. A pécsi széntröszt 380 millió, a komlód 345 millió forint beruházást eszközöl a hároméves terv során. Ennek keretében elkészül a Il-es István-akna, a hetényi és zo- báki aknamélyítés. Biztatóak a kilátások az új pécsi egyetemi város létrehozását illetően is, amely több mint százmilliós beruházással 1967. végére készül el. A hároméves terv során nem feledkezünk meg a lakosságot közvetlenül érintő járulékos és kommunális beruházásokról sem. Ennek keretében például Pécsett 12 millió forintot fordítunk a gáz-ellátás javítására. A kokszmű kapacitását napi 40.000-ről 65.000-re emeljük és ezzel biztosítjuk a nyugati városrész gázellátását. Park létesítésére, járdák javítására 8 millió 200 ezer forintot költ a. városi tanács. 100-ról 120-ra emeli a pécsbányatelepi kórház ágyainak számát. A Pécsett megépülő SZTK rendelő intézet a vidéki betegedi ellátásával nagyban tehermentesíteni fogja a városi rendelő intézetet. Az állami erőből történő be-♦ ruházásokat az eddigiekhez 2 hasonlóan hatékonyan kiegé-; szíti a községiéilesztési ’ hozzájárulás rendszere, amelynek segítségé-; vei sok millió forinttal növel-J hetjük a beruházások össze-! gét. A községfejlesztési járu- í lék rendszere már eddig is komoly eredményeket hozott. 1951-ben öt és fél millió forint beruházási többletet tudtunk. képezni a községfejlesztési ; alapból. Ebben az évben 31 1 millió forinttal növeltük a be-; ruházásokat községfejlesztési * hozzájárulások segítségévei. > 1957-ben 48.000 n-métemyi betonjárda, hét fürdő, hét híd, i tíz kultúnház épült községfej-; lesztési alapból, ebben az év-* ben 57 kilométernyi hosszúsá- 1 @ú betonjárdát, számos tantermet építettünk. Egyedül Mohácson 2 millió forjntot fordí- _ totaik járda építésére, egész-; ségügyi fürdő létesítésére. Az MSZMP országos pártér-; tekezletének határozata alap-; ján megyénkben is megkezdő-» dött az államigazgatás decent-1 ralizációja, amely máris ko- j moly eredményeket hozott. A- minisztériumoktól átvett tégla gyárak, sütőipari, vendéglátó- ipari vállalatok ráfizetésesek voltak, most a megyei, illetve városi tanácsok kezében, azok fokozott gondoskodása, segítsége és ellenőrzése következtében nyereséggel dolgoznak és megfelelően biztosítják a dolgozók ellátását. A decentralizálás eredménye a magyarszéki gyermekotthon, az új megyei kórház, a korábban deficites boldogassoznyfai baromfikeltető helyén létrehozott gazdaság, amely amellett, hogy jelentősen javítja a megye, főleg a munlkásterületek közellátását, jelentős szakká- derképzést is nyújt a tsz-ek dolgozóinak. Kezdeti lépés még, de a jövőt illetve nagy fontosságú a szabadszentkirályi biogáztenmelő kísérlet, amelynek keretében hetven főből álló biogáz termelő szövetkezet működik. A megye munkásságának, dolgozó parasztságának szorgalmas munkája következtében a nagyarányú állami beruházások, a fegyelmezett adófizetés eredményeképpen tehát évről-évre folyamatosan fejlődik Baranya megye és Pécs város, jogos bizakodással tekintünk előre. Vasvári Ferenc (A sajtótájékoztató anyagának második részét keddi szám"”''bnn köriVHíVV > A nehézipari miniszter a ** szakszervezettel egyetértésben még júniusban elrendelte, hogy minden szén- bányászati trösztnél, minden bányaüzemben fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyek a takarékosság széle- sebbkörű kiterjesztését eredményezhetik. E lehetőségek felmérése után augusztus közepén a szabolcsi bányakerület vezetői is elkészítették a takarékossági tervüket, meghatározták azokat a célokat, amelyekre István- és Béka-aknán a takarékos- sági mozgalmat irányítani kell. A takarékossági terv elkészítése óta több. mint két hónap telt el — s bár a takarékos gazdálkodás nem egy-egy időszakra szóló, hanem állandó feladat — érdemes megnézni, hogyan kezdtek hozzá, milyen eredménynyel járt a szabolcsi bányaüzemekben a takarékossági tervben megjelölt feladatok végrehajtása. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a szabolcsi bányaüzemekben elsőnek a vágathajtási tevékenységüket vizsgálták meg. S nem hiába. A vizsgálat során kiderült ugyan is, hogy a távlati tervek elkészítésére, a kihajtandó vágatok sorrendjének meg* választására, a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert ebben az esetben sok felesleges munkát, költséget takaríthatnak meg. Ez év második negyedévében ugyanis István-aknán a 12-es fejtés felső kijáratánál mintegy 5 méter hosszú felesleges vágatot hajtottak ki, Béta-aknán pedig a 12-es telepi alapvágatot idő előtt készítették el s emiatt igen jelentős összeget kellett a vágat fenntartására fordítani. A bánya vezetői tanultak ebből s most már jobban szervezik a vágathajtási, feltárási tevékenységüket. A takarékos gazdálkodást komoly mértékben segítheti, de hátráltathatja is a produktív és az improduktív műszakok arányának alakulása. Hogy Szabolcs kerületben minél kevesebb improduktív műszakot használjanak fel, havonta 2—3 esetben is ellenőrzik az improduktív műszakokkal való gazdálkodást; így aztán a produktív és az improduktív műszakok közötti arány az elmúlt negyedévben megfelelő is volt; iz említett mtézfcedése- " ken kívül említést érdemel az az igyekezet, ami a szabolcsi bányaüzemekben a takarékos anyaggazdálkodás megteremtése érdekében megnyilvánult. Célul az 1958. év I. negyedében elért 33.69 Ft/to. korszerű biztosítás nélküli anyagfelhasználás 2 százalékos csökkentését tűzték ki. Az anyagfelhasználás csökkentését elsősorban a széldeszka, az egyéb fa, a sűrített levegő, a villamosenergia és az egyéb anyagok takarékosabb fel- használása eredményeként akarták elérni; Nézzük, mit tettek ezért! Hogy a bányafából legalább 3 százalékkal keve • sebbet használjanak fel, s hogy a bányába küldött bányafa minden esetben legalább egyszer, de ha lehet, többször is fel legyen használva, új megrendelési formát vezettek be. A megrendelőknek azóta nemcsak a szükséges bányafa hosszúságát, hanem az átmérőjét is meg kellett jelölni, hogy se túl vastag, se túl vékony fát a kijelölt munkahelyekre ne szállítsanak. Elrendelték azt is, hogy a fatelepen a 16 centiméternél vastagabb pillérfákat négyfelé kell hasítani s csak így szabad a bányába küldeni. Komoly eredménnyel járt az is, hogy a bányában szétszórt s általában használt bányafa össze- 2 gyűjtését a KISZ-fiatalokra J bízták, akik e célra külön { anyagmentő brigádokat is ; alakítottak. Az ily módon 2 megmentett bányafa köbmé- * teréért az üzem 30 forint ; prémiumot fizet. ; ♦ A fenti intézkedések ered- } ” ménnyel jártak. A III. ♦ negyedév lezárásakor kids- • rült, hogy bányafából a tér- 2 vezetthez képest tonnánként ; 0.74 forint értékűvel keve- ♦ sebbet használtak fel s az ♦ egyéb fafelhasználásnál is 2 megtakarítás mutatkozik. 2 Sajnos, a széldeszka-felhasz- j nálást még nem sikerült a ♦ tervezett alá szorítani. Oka ♦ ennek az is, hogy az elmúlt | negyedévben a szabolcsi bá- ! nyaüzemekben lényegesen ♦ több fejtési fronthomlokkal | rendelkeztek, mint koráb- 2 ban, s az is, hogy a felhasz- 2 nált deszkák szélessége gyak- t ran csak 6—7 centiméter és | így ahova korábban csak egy j deszka kellett, most kettőt 2 kell felhasználni; Az említett példákból ki- 5 tűnik, hogy a szabolcsi bá- I nyaüzemekben ez év III. ne- ‘ gyedében sokat tettek a ter- j melési költségek csökkenté- ♦ séért. Ezt mutatja különben 2 az önköltségük alakulása is, 2 mivel a tervezett 248.29 fo- f rint helyett 245.33 forintért termelték eigy tonna szenet. Korai lenne azonban azt mondani, hogy ezzel a kínálkozó lehetőségeket maradéktalanul ki is használták. Korai lenne, mert az önköltség kedvező alakulása nagyrészt a külszíni fejtés adta előnyökből keletkezett, mivel itt a tervezett 172.44 forint helyett 103.53 forintért tudtak kitermelni egy tonna szenet. Korai lenne azért is, mert a kezdeti javulás ellenére a bányászok többsége még nem értette meg a fokozott takarékosság jelentőségét s a bányaüzemek vezetőinek tapasztalata szerint igen sokan még ma is elvágják az import útján beszerzett bányafát az helyett, hogy rövidebbet keresnének, nem becsülik még eléggé a szerszámokat, gépeket, különböző anyagokat. Korai lenne azért is, mert a termelési költségek csökkentésének egyik legfontosabb tényezője, a teljesítmények alakulása sem kielégítő, a | kifizetett munkabérek mö- 2 gött még nem mindig van i olyan értékű munka, mint j amilyen kellene. A szabolcsi 2 bányászok teljesítménye pél- 2 dául az elmúlt negyedévben j csak 96.92 százaléka volt az | általuk 1957. első félévében ♦ elért teljesítményeknek. Az 2 elővájök ebben az időszak- i ban 22.5 cm/mű., a meddő- | elővájók 13.3 cm/mű., a fenn * tartók 21.1 cm/mű. teljesít- $ mónyt értek el. Az átlagos 2 fejtési teljesítmények pedig ♦ 2.258 leg/mű. volt Az átlagos ♦ vájárkereset ennek megfele- X lően 67.33 forintot tett ki. X Vagyis a béralappal elég jól ♦ gazdálkodtak; A takarékossági mozgalom t ” kiszélesítése persze X nemcsak műszaki, szerveré- X si feladat. Ehhez a munka- ♦ fegyelem megszilárdítása, a ♦ munkásvámdiorlás csökkenté- X se, a lakásigények kielégítc- i se éppen olyan szükséges, 1 mint a gépek, a szerszámok ♦ nyilvántartása, az anyagok X gazdaságos felhasználása stb. x A legfontosabb azonban két- | ségtelenül az, hogy a bánya- X szók, a vezetőik ne csak tud- X ják, hanem valóban meg is | értsék, hogy « takarékosság ♦ további előrehaladásunk egyik igen fontos záloga, egyéni és nemzet! érdekünk ezt minden körülmények között megköveteli. S á következő lépésnek a szabolcsi bányaüzemekben is arra kell irányulnia, hogy minden vezető, minden bányász megértse: a takarékossági terv megvalósítása ma egyike a legfontosabb feladatainknak. Mesterfalvl Gyula j
