Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

NAPLÓ M5S. OKTÓBER 26. (gy vigyázunk kásáinkra ? Elnézem a Rákóczi út és a Jókai Mór utca sarkán álló házat. Még nem szorul tata­rozásra. Még újszerűnek tű­nik a vakolata. Csak hát ahogy kinéz a Rákóczi úti fala. az már minden képze­letet felülmúl.. i Iszapszenet — népszerű nyelven: slammot — szórtak itt le néhány napja teher­gépkocsikról a járdára, hogy a pinceablakon keresztül do­bálhassák le a pincébe. Ennek a műveletnek az eredménye meg is látszik a házon. Nemcsak a pinceab­lak környéke, de még a földszinti ablakok is feketék a ráragadt széniszaptól. Az egész fal egyenesen elron- dult. Nem ez az egyetlen hely, ahol ilyesmi történik. Az ilyen esetek már kezdenek tömegjelenséggé válni. Van­nak emberek, akik azt gon­dolják, senkinek semmi köze ahhoz, mit csinálnak a há­zakkal. Mint ebben az eset­ben is, kinek mi köze hozzá, hogy egy sarokház le yan loccsantva slammal... Má­sutt leverik egyszerűen az új vakolatot, mert hát ahhoz is kinek mi köze,:: Itt lenne az ideje, hogy egészen hatékony eszközök­kel, ha szükséges, akkor ha­tósági közbeavatkozással is tudomására jusson minden­kinek, hogy a lakóházak nem közprédaként, hanem köz­vagyonként az egész nép tu­lajdonát képezik és senkinek sincs joga ahhoz, hogy elcsú­fítsa, vagy rongálja az új és régi lakóházakat. K. P, Ötvenháromezer hektó bort vásárolt már a Mecsekvidéki Pincegazdaság minden mennyiséget változatlan áron átvesznek A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaságnál nagy most a sürgés-forgás. Nem is csoda, hisz idén nem ritka az olyan szőlő, amelynek holdja meg­adta a 45—50 mázsát Is. A nagy termés ellenére is közepes minőségűek a borok. Júliusban erre még senki sem mert számítani, mert a cukor alakulására oly döntő időszak­ban hűvös, kedvezőtlen volt az 'időjárás. Szeptember utolsó, október első felében azonban meglepően jó volt a cukorkép­ződés, és így azok a termelők, akik későbben szüreteltek, jobb minőségű bort kaptak. Külön érdemes megemlíteni, hogy a villányi vörösnél a színanyag-képződés nagyon szép és az idei villányi borok még az 1957. évi minőséget is felülmúlják. A szőlőtermelők az idén már gondosan külön szüretel­ték az egyes fajtákat, nagyobb gondot fordítottak a szőlő fel­dolgozására. Ezt elősegítette az árrendszer is, mely szerint a jobb minőségű borokért fel­árat kapnak az eladók. Még negyven százalékos felárat is kaphatnak, persze csak akkor, ha az átvevőhelyen bejelentik: minőségi felárra tartanak igényt és mintát adnak a bo­rukból. A vállalat két minő­sítő brigádot szervezett: Pé­csett és Villányban, amely ezt a munkát igen gyorsan és pon­tosan elvégzi. örvendetes a nagy termés, a jó szüret, de gondot is okoz. A szüret lökésszerűen indult, egyszerre nagyobb tételeket kínáltak fel a termelők. Ezt a tényt talán leginkább szem­lélteti a következő adat: 1955- ben, amikor hasonló nagy ter­més volt, a szüret kezdési ide­jétől, szeptember 21-től októ­ber 20-ig 11.000 hektolitert vett át a pincegazdaság. Idén ugyanebben az időpontban 53.000 hektoliter bor került a felvásárló pincéibe. A nagy termés mellett e nagy kínálat­hoz hozzájárult az a rémhír is, hogy a bor árát csökkentik majd. Erről szó sincs, mint ahogy azt már megírtuk. S arról sincs szó, hogy a pince- gazdaság nem veszi át az el­adásra felkínált bort. Az igaz, hogy a hirtelen felhozatal miatt lassúbb volt néha az át­vétel, esetleg a szerződéses áru átvételét előnyben része­sítették, de a felkínált bort ki­vétel nélkül átvették és a jö­vőben is átveszik. Tárolási nehézségek voltak ugyan, de ezek már megoldód­tak. A pincegazdaság vezetői nagyarányú pincekutatást vé­geztek és ennek meg is lett az eredménye. A volt Növényolajipari Vál­lalat területén 3000 hektoliter kihasználatlan cement hor­dóra bukkantak. A Szőlészeti Kutató Intézet is segítségükre sietett azzal, hogy felajánlotta: töltsék meg üres hordóikat. A Pécsi Szénbányászati Tröszt rendelkezésükre bocsátotta azokat a korábban víztárolás­ra használt edényeket, ame­lyek bor tárolására is alkal­masak. A Pincegazdaság megkezdte a must és újbor szállítását Bu­dafokra és megkezdték a Szeszipari Vállalat pécsi és nagykanizsai telepén a szesz­főzésre kijelölt borok főzését. Ez pedig azt jelenti, hogy a felkínált seprős és egyszer fej­tett boroknak i6 biztosítják a szükséges tárolóhelyet. De ha a rendelkezésre álló tárolótér a kellő mértékben nem ürülne, akkor lehetőség van arra is, hogy a felvásárolt bort maga a termelő tárolja. A termelő tehát mindenképpen értékesí­teni tudja az áruját. A múlt években nagymérté­kű volt az úgynevezett előtel­jesítés. Idén, éppen a tároló­tér szűkössége miatt a pince- gazdaság csak kismértékben, nagyon indokolt esetben fogad el előteljesítést a szerződött gazdáktól. Ez a nagy termé­sen túl azért sem lehetséges, mert az idén a múlt évekhez viszonyítva lényegesen több szőlőre és mustra kötöttek szerződést a gazdák és első­sorban ezeknek kellett tároló helyet biztosítani. Ezt minden­ki megérti, még azok a gaz­dák is, akik mustban akarták teljesíteni egyszer, illetve két­szer fejtett borra kötött szer­ződési kötelezettségüket. Nem kell tehát attól tartani, hogy a szőlősgazdák nem tudják értékesíteni a bo­raikat. Értékesíteni tudják, méghozzá ugyanazért az árért, amit eredetileg megállapítot­tak. Szalai János. „...és jövend Jehova országa 99 Hát így állunk I « világ sorsával. ■ _ » 11 ^ 1 Ez a huszonkét éves lány megjósolja, mikor „jövend Jeho­va országa“, amikorís „tökéletessé lesz téve a föld növényzete, amely már tar­talmaz mérgező anyagot, hogy tőle el­égjen az emberi szervezet és lészen örökké ifjú az ember.:.« Nos, ez kissé bonyolult, de mindegy: a lány azt mondja így lesz. — És ezt én meg is érem. Lehet, hogy én már meg sem halok. Mert a hetedik világhatalom éppen most omlik össze, utána következik a nyolcadik — így ír erről Máté evangélista —, de a nyolca­dik csak egyetlen óráig él és utána már Jehova országa következik és.:, Beszél.:, beszél.,, idéz a bibliából, furcsa, fellengős hasonlatokat tesz. Va­lami fojtogató ősi misztikum tölti meg a szoba levegőjét. Kinyitom az ablakot, szemerkél az őszi eső, csinos diáklányok hangoskod­nak csoportosan az utcán, a piac fe­lől özönlik az asszonyok sokasága, meg­rakodva szőlővel, csirkével, zöldséggel, autóoszlopok morajlása és sötétbarna füstje tolakszik fel a bérházak emeletes homlokzatára. Él, lüktet a város, él a mának s a holnapnak: az emberek dol­goznak, esznek, öltözködnek, politizál­nak, beülnek a színházba, vásárolnak, újságot olvasnak, dühöngenek a mécs­esén, murcit isznak, gyüléseznek, bán­kódnak és nevetnek, megszületnek és meghalnak, házasságot kötnek és bol­dogok vagy nem boldogok. Ebben a szobában pedig egy huszon­két éves lány — valósággal extázisba esve — fanatikus tanokat hirdet, élszw- itcdva teljesen a küvilág reális talajá­tól. Az asztalon folyóiratok, kis bros- súrák, penészillatú, sárgult lapok, gyű­röttek. Egyiknek címe: „őrtorony". Ta­lálomra belelapozok, az egyik bekezdés •így szól: „Miért nincs béke? Nem em­beri kezek által, hanem Isten minden- hatósága által van letéve a világegye­temben való nyugalom alapja.:.« Tehát, a békét nem az emberiség, ha­nem a Mindenható teremti meg, majd egyszer, ha eljön Jehova országa. Hm Megnézem az ..őrtorony" című lap impresszumát: „Watch Tower Bible and Tract Society. 117 Adams Street Brooklyn 1. N. Y. USA.“ Itt szerkesz­tik ezt a népbutitó, sötét, haladáselle­nes irományt. Ez a lap aztán bejárja a világot, néhány példánya illegálisan eljut hazánkba is, a „Jehova tanúi“ szekta tagjainak kezébe, A „Jehova tanúi" szekta még 1946. augusztus 10-én egy „világot átfogó“ kongresszust tartott Clevelandiban (USA). A sportstadiont mintegy 67 ezer ember töltötte meg. A „Jehova tanúi“ előtt a Watch Tower Bible and Tract Society elnöke kihirdette a kongresszus határozatát is, amelynek utolsó pontja így szól: „... Az embereket szüntele­nül Jehova Isten és egész Igéjéhez utasítjuk oly módon, hogy bibliai neve­lő munkánkat nyilvánosan és házról- házra folytatjuk...“ A határozat eme pontját is aztán igyekszenek hűen vég­rehajtani. a „Jehova tanúi“. Megyénkben Komlón, Mohácson, Lu- zsokon, Csoboka-pusztán, Hetvehelyen, Sámodon, Hidason és Pécsett is fel­élénkült a szekta. Titkos találkahelye­ken üléseztek, hirdették a mindenbe való beletörődést, a végtelen pacifiz­must és a haladásellenességet. Ez utób­bit különösképpen szigorúan vették. Hirdetik a szegénységbe 'való belenyug­vást, afféle „ahogy lesz úgy lesz“ er­kölcsi normához igazították életformá­jukat. Bujtár György — lakik Pécs, Erzsé­bet utca 13. alatt — valamikor építési vállalkozó volt. Alkalmazottakat is tar­tott, de hát Jehova bizonyára szemet- hunyt Bujtár hittestvér buzgó anya­giasságán, miszerint inkább a földi ja­vaknak szentelte életét, mintsem hogy megvárja „Jehova országának" elérke­zését, amikor „lészen majd gazdagság a földön“. A „Jóreménység“ — pénz is, — amelyet a fent említett városokban és községekben élő maroknyi jehovista csoportok összeadtak, szőrén-szálán el­tűnt, részben Bujtár, részben a pénztá­rosnő kezén. Ezért neheztelnek is a hí­vek, de hát a Jehova a megmondhatója, hogy végül is mindenbe bele kell nyu- godniok a jámbor hittestvéreknek, te­hát szó nem érheti a ház elejét. Buj- támak különben is nagy tekintélye van a szektán belül. Az ő házában tartják az összejöveteleket, jelenleg is laknak nála vagy tizen, mint legközvetlenebb munkatársai. Kolozsvári Laci is — mindössze 18 éves — beszívta magábq a mételyt fia­tal fejjel, s most úgy jár-kel a nagy­világban, mint egy álomkóros. Pedig itt él közöttünk, azaz hogy nyolc órán át a porcelángyárban, de utána a nap töb­bi tizenhat óráját a szekta' légkörében tölti el, s ez meg is látszik rajta. Cze- rék-völgyben a 10 768 helyrajzi szám alatti házban lakik „hittestvérénél“. Keres a porcelángyárban í 500 forintot. — Olvasol valamit? •— Bibliát. Az jó. — Színház, mozi? — Voltam. Egyszer. A Csárdáskirály­nőt néztem. No hiszen! — Táncolni jársz? — Nem. Nem is tudok. — És... a lányok? Tizennyolc éves vagy elvégre ..» Elpirul. — Csak ha hittestvér. Akkor is bib­liáról beszélgetünk.., Menthetetlen. •— A világ eseményeiről mit tudsz? — Majd eljön Jehova országa. Az lesz nagy esemény — feleli egykedvűen és néz, bámul, nem is néz, hanem csak nyitva van a szeme, elmereng. — És a szputnyik? Meg a pioneer? Tudod, amit a szovjetek, meg az ameri­kaiak lődőznek fel a világűrbe, arról sem tudsz? — De igen. Csak hogy . , Most töpreng, valami sántít a kér­désben, mert Jehova ügye mégiscsak ellene van ilyesminek, hogy az ember bátorságot vesz magának arra, hogy a világmindenség „örök“ rendjét meg­bolygassa ... Viszont erre vonatkozó visszavágó érvet Laci nem olvasott az őrtoronyban, így aztán nehéz most a válasz. — Ha a Holdban élnek emberek, ak­kor Jehova gondoskodik majd róluk is. — Akkor Komlóra miért nem Jeho- vát küldtételt magatok helyett új „Je­hova tanúi“ csoportot szervezni? Laci hallgat. Az őrtoronyban erre vo­natkozólag sem volt semmi érv. Csak az, hogy házról-házra járjanak bibliai nevelőmunkát végezni. Lacinak teljesen ép az elméje. Sem­mi baja. egészséges legény, az •üzem­ben eldolgozgat, havonta kétszer felve­szi a keresetét s este bibliát olvas. Csak azt a mérhetetlen sötétséget, amely elborította teljesen az agyát, világné­zetét, életformáját, — azt egyelőre ne­héz lehámozni erről a fiatal fiúról. S nem egyedül van. Többen vannak, aki­ket megmérgezett a szekta, s lassan a haladás és a tudomány — ezzel egyide­jűleg — a társadalmi rend ellenségeivé váltak. ....S amíg a Brooklyn 1. I Adams ■— ■■ -----------------------! Street 11 7. alatti főhadiszállásról idáig vezető szálakat el nem vágjuk, addig a ..Jeho­va tanúi" szekta szerencsétlen „hittest­vérei“ mérhetetlen sötétségben várják „Jehova országának" eljövetelét. Ezeket a szálakat pedig bizisten — elvágjuk. HAB FERENC Az egész társadalom összefog a lakáskérdés megoldására as NDK-ban A háború utáni Európának győződtem erről Drezdában is, ^ egyik legégetőbb prob- — ahol a még mindig helyre- lémája lett a lakáskérdés. Ez állításra váró gyönyörű barokk tehát nem jellegzetesen ma- operájuk, a „Semper” föld­gyár ügy,.de az lett mindenütt, ahová a nácik jóvoltából bom­bák zúdultak. Erről beszélgettünk Kari Marx Stadtban (Chemnitz) vá­rosában, az ottani nőtanácsnál — Demokratischer Frauen­bund Deutschlands — helyisé­gében vendéglátóimnál. — Milyenek az elképzeléseik a lakáskérdés megoldására és hogy realizálják? — kérdez­tem. Tudni kell, hogy ha va­lahol, úgy az NDK-ban, főleg a Szász Erchegyság lebombá­zott •nagyvárosaiban sürgős a lakáskérdés megoldása. Klara Rau, Karl Marx Stadt Nőtanácsának főtitkára így válaszolt: — A mi fiataljaink nemcsak munkával (480 órát kell egu jegyespárnak dolgoznia), de 2100 márkával is hozzájárul egy háromszoba összkomfortos lakás megszerzéséhez, & v "H' 1 ÜT szintjén — most nyílt éppen meg egy ^kiállítás. Amikor be­léptem, levelezőlapot nyomtak a kezembe, amely a drezdai tanács városépítési osztályá­nak volt címezve. „Mi az, fimi Önnek különösképpen tetszett Drezda felépítési tervében és mi az, amit kifogásolt?” így az első, kérdés, majd: isméit „Milyen ötlete lenne a szá­munkra?” Nem voltam ott, amikor eze­ket a tapolcai összegyűjtötték, és mégis úgy érzem, nagyon sok épkézláb ötlet születhetett r meg egyszerű és olcsó eszkö zökkel, ebből a közvélemény- kutatásból. A német nőmozgalomnak, nem kis része van az új mo­dern lakóházak felépítésében. Hisz véleményüket kérik már a tervezésnél — bár a német férjek komoly segítőtársak a házimunkában — mégis első­wn ■ ÉiM - \ > ­— Ha később bármilyen ok­inál fogva, például házat épiie- | nek, vagy más városba men- • nek, a nekik kiutalt lakásból | elköltözni őhajtanak, úgy az I utána következő bérlő vissza­1 fizeti részükre a 2100 márkát. Az NDK-ban tehát igen szé­les társadalmi megmozdulást j takar a lakásépítkezés. Mag­saiban az asszonyok érdeke az otthon praktikus beosztása. Jártam új. gazdáit váró. meg festékszagú lakásokban és am kor véleményemet kérdezték, egyetlen mondattal így fogai- ■maztam meg: Jó lenne úgy, ahogy van becsomagolni ét hazavinni Magyarorszagra. G. Molnár Kditi

Next

/
Thumbnails
Contents