Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-24 / 251. szám

T958. OKTOBER 21 NAPtO 3 Az Matyii „nagy csal“ Kl it „Életképtelen“ tsz-böl milliomos nagyüzem Ivánbattyán termelőszövet­kezeti község volt, de az ellen­forradalom után csak 22 csa­lád maradt a termelőszövetke­zetben. A járás vezetői úgy vélték, hogy a Ságvári Tsz életképtelen, jobb lenne ha felosztana, legalább nem já­ratná le a nagyüzem tekinté­lyét. Papírforma szerint igazuk volt, mert csupán „sorbáné 1- lási“ hitelből 270 000 forint nyomta a tsz vállát. (Sorbán- állási hitel törlesztése azonnal esedékes.) De nem így gondol­kodott a 22 tsz-tag. Kimondot­ták, hogy papírforma ide. pa­pírforma oda, ők bizony együtt maradnak, kifizetik a jó ne­gyedmilliót, mégha kisbalták is potyognak az égbők Hihetetlen nehéz volt mű­ködési engedély, a járás kellő jóindulata nélkül. Hiába tele­fonáltak a gépállomásnak, hogy küldje már az aratógé­pet, Villány zord ,miből fize­tik ki?“-vel válaszolt; (Ké­sőbb mégis segített.) Látástól- vakulásdg dolgoztak, s egy évi hősiesnek mondható küzdelem után több mint félmillió fo­rint adósságot törlesztettek a banknál. Az egy munkaegy­ségre eső érték így is 37,20 forintot tett ki; A Ságvári Tsz-t senki sem merte többé az életképtelen gazdaságok közé sorolni.; Barátkozás az egyéniekkel / Az eredmények élesztőková­sza a tsz nyolctagú pártszer­vezete. Ekkora termelőszövet­kezetben és a mindössze 80 csa­ládot számláló faluban nagy erő, jó kezekben van a veze­tése is. Pálinkás Ferenc, a saé- leslátókörű, egykori üzemi munkás a titkára, tagjai kö­zött találjuk Wéber elvtársat, a tsz élelmes elnökét (minden követ megmozgat a tsz gya­rapodásáért), az öreg Pummer János,bácsit, a tsz kovácsát, a munkásmozgalom veterán­ját és «másokat. Ez a pártszervezet arról is nevezetes, hogy minden hó­napban, még a legnagyobb dologidőben is megtartotta havi taggyűléseit. Náluk nem volt uborkaszezon a pártmun­kában, s amint látni fogjuk, meg is lett az eredménye en­nek. Nyáron a tsz megszorult munkaerőben, kihirdette, hogy egyénieket fogad a 40 hold lóhere lekaszálásához. Az egyénieknek szükségük volt a lóhere szénára (mert azt adott a tsz a kaszálásért), kaptak az alkalmon, 15 férfi négy napig kaszált és gyűjtött a tsz táb­láján. Egyéni parasztokból álló cséplő-munkacsapat csépelte el a tsz gabonáját is. Nincs ebben semmi különös, máshol is előfordul, hogy a tsz segít az egyénieknek és viszont. De van egy lényeges«, különbség. Nem minden tsz-/) pártszervezet él azzal az ági-.' táoiós lehetőséggel, amit azv ilyen közös munkák szinte két kézzel kínálnak (meg-meg- piheh az ember munka köz­ben, sokat lehet ilyenkor a tsz-ről beszélgetni), az iván- battyáni elvtársak viszont él­tek vele, ahogy a júniusi tag­gyűlésükön elhatározták. Nem volt olyan párttag, aki ne elegyedett volna a mel­lette dolgozó egyéni paraszttal barátságos eszmecserébe. So­kat vitatkoztak Weiszmüller Ferenc egyéni paraszttal pél­dául a Ságvári életének szinte minden mozzanatát megtár­gyalták az 1950-es alakulás­ló! kezdve napjainkig. Eved­a négy nap és a cséplés ideje alatt közel kerültek hozzájuk. E határozatot is végrehaj­tották, nemcsak a maguk ere­jével, pártonkívüliek is részt vettek a családlátogatásokon, (Az akkori tanácselnök, nép­front-bizottsági elnök, a tsz ag- ronómusa és mások.) Az elbe­szélgetéseket tájékozódásra is felhasználták, összegyűjtötték, hogy az egyéni parasztoknak mennyi búzájuk, árpájuk ter­mett holdanként, stb. rasztok tiszta jövedelmének összehasonlításánál Gavallér István 13 holdas középparaszt, a falu egyik legjobb gazdája tiszta jövedelméből indultak ki. Két férfi és egy nő dolgo­zott ebben a családban, s tisz­ta jövedelmük mintegy 20 000 forint. A Ságvári Tsz-ben 16— 17 000 forint lesz az. egy férfi­tagra eső tiszta jövedelem, a Gavallér-család — annyi mun­kával, amennyit egyéni gaz­daságába befektetett — 35— A csúcsértekezlet összehívását A nukleáris kísérletek beszüntetését követelik a baranyai dolgozók Gyűlnek a nemzetközi szolidaritási héten fogalmazott tiltakozó táviratok a SZOT nemzetközi osztályán Borsodból, HajdH-Biharból, Baranyából és az ország minden tájáról. Megyénkben egymást érik az üzemekben a tiltakozó röpgyű lések, amelyeken kérik és kö­vetelik a dolgozók, hogy tiltakozásukat az atomfegyverkezés ellen táviratban is hozzák nyilvánosságra. A látogatások után összeha- 40 000 forint értékű tiszta jö­sonlították ezt a tsz eredmé­nyeivel. Eszerint: őszi árpából az egyéniek 9 mázsát, a tsz 14 mázsát, búzából az egyéniek 5,7 mázsát, a tsz 8,9 mázsát ért el. (Aszályos év volt!) Ku­koricából az elmondottak és a látottak alapján 50—60 száza­lékos terméstöbbletet vártak a Ságvári Tsz-nél, de a való­ság meghazudtolta legszebb ál­maikat is, mert az egyéniek 18 mázsájával szemben 35 má­zsa a tengeritermésük. Több mint kilencven, százalékos pluszt kiáltó a nagyüzem fö­lénye! A tsz-tagok és az egyéni pa­vedelmet érhetett volna el a tsz-ben! Még az egy holdra jutó te­henek száma is a szocialista út fölényét bizonyítja. 1956 őszén csak 14 tehén maradt a tsz-ben, mert a kilé­pők 16-ot elvezettek. 1958 augusztusában már csak hét tehén volt az egyéni parasz­tok birtokában, — 240 hold szántóterülethez — a tsz te­hénállománya viszont 32-re nőtt. Igaz, a 360 hold szántó­területhez mérve nem sok, de megállapítható, hogy a tsz helyzete sokkal előnyösebb a trágyázás szempontjából; Homokszemek is kerültek a csapágyba Az agitációs érvek kidolgo­zása után falugyűlést, nyilvá­nos tanácsülést, népfront-gyű­lést és KISZ-gyűlést tartottak a községben. Ily módon a falu minden rétegéhez eljutott a pártszervezet korgott a gépezet. Hogy mást ne mondjunk, júniusban még a 19-es Pummer bácsinak is az volt a véleménye, hogy „elegen vagyunk már, minek kell a jóban-rosszibam össze­Nincs olyan ember Ivánbaty- tyániban, aki ne vett volna részt valamelyik gyűlésen. Hatottak a letagadhatatlan tények, most kezdett gyümöl­csözni a kommunisták több hónapos fáradságos munká­ja. A gyűlések után 24-en lép­tek be a termelőszövetkezetbe, ma már mindenki látja, hogy a szocialista út rövid idő alatt győzni fog Ivánbattyánban. Több mint 50 tagú már a „nagy család“, ez a falu pa­raszti lakosságának jóval több mint fele. A dolgok persze nem men­tek olyan könnyen, mint eb­ből a szűkszavú és lényegre szorítkozó cikkből látszik. Ho­mokszemek is «kerültek a so­kat emlegetett, jól olajozott csapágyba, néha bizony csi­véleménye. szokott gárdát megbolygatni.“ Még a pártszervezetnek sem volt egységes álláspontja eb­ben, hát még a pártonkívü- lieknek! Sok hardba került, amíg mindenki belátta, hogy szükség van az új belépőkre. (Közöttük Pummer bácsi is. Agitációs munkája a bizonyí­ték rá.) De hát az is „régen“ volt már, hiszen olyan gyorsan ro­han az élet. Nincs már „öreg“ és „új“ tag a tsz-ben, csak „nagy család“-ot ismernek az emberek, tízholdas öntözéses kertészetről, szőlőtelepítésről, halászcsárdáról beszélnek, mil­liomos tsz akarnak lenni. Abban a Ságvári Tsz-ben, amelyet két évvel ezelőtt élet- képtelennek tartottak. (Magyar) Levelező hetet rendez a posta Az utóbbi években több külföldi, közöttük baráti országokban is levelező hetet rendeztek. A moz­galom eredményes tapasztalatait felhasználva a Magyar Posta ez évben e.V*ő ízben megrendezi a levelező hetet október 26. és no­vember 1. között. A levelező hét alatt a postások ráirányítják a lakosság figyelmét a levélírásra^ azért, hogy a szemé lyes rokoni és baráti kapcsolatok felelevenedjenek, nemzetközi vi­szonylatban pedig szorosabbra fűz zék, elmélyítsék a családi, baráti, kulturális és gazdasági kapcsola­taikat, ezzel is előmozdítva a né­pek közötti kölcsönös megbecsü­lést, barátságot, a béke ügyét. A Bőrgyár nődolgozói táv­iratukban ezt írták: „Mi, bőrgyári nődolgozók tiltakozunk az ellen, hogy az Egyesült Államok nukleáris kísérleteket hajtson végre napjainkban és ezzel fokozza a háborús veszélyt. Mi asszonyok, akik az új életek hordozói vagyunk — különösen szeretjük a békét. Fiainkat, leányainkat nem egy újabb háború céljaira hoztuk a világra. Ezért kö­veteljük az atommentes öve­zet létrehozását, a csúcs- értekezlet összehívását, és követeljük ismételten a nuk­leáris kísérletek megszünte­tését.” A Pécsi Hangszer- és Aszta- losárugyár dolgozói így fogal­mazták meg táviratukat: „Tiltakozunk az ellen, hogy az atomenergiát hábo­rús célokra használják fel. Tiltakozunk a nukleáris kí­sérletek ellen és követeljük, hogy azt azonnal szüntes­sék be! Még valamennyien emlé­kezünk a háború szörnyűsé­geire és nem akarunk több borzalmat megélni. Nem akarunk Hirosimát és nem akarunk atomfegyverek ár­nyékában élni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a világ minden dolgo­zójának boldog, békés élete legyen. A nemzetközi szolidaritási hét keretében követeljük, hogy szüntessenek be min­den olyan kísérletet, amely az emberiség békéjét veszé­lyezteti! Az atomfegyverek árát fordítsák békés célok­ra.’” A Szövetkezetek Baranya megyei Központjának dolgozói is elküldték táviratukat: „A Szakszervezeti Világ- szövetség közelmúltban nyil­vánosságra hozott nyilatko­zatában foglaltakkal teljes egészében egyetértünk, s mi is felemeljük tiltakozó sza­vunkat az atom- és hidro­génbomba-kísérletek elleni Egyben követeljük azok ha* ladéktalan beszüntetését. Élni akarunk, élni és dől- gozni. Nem akarunk többé háborút, könnyet és szenved dést, kínt és gyászt. Nálunk boldogok az emberek, dolgo* zunk és szebb jövőt terem­tünk gyermekeinknek. Köz­ben nukleáris fegyverkísér­leteket végeznek az impe­rialisták, egy újabb és még szörnyűbb háború reményé­ben. Ezt nem tűrhetjük! A nemzetközi akció-héten mi is követeljük a világ bé­kére vágyó millióival, hogy vessenek véget egyszer s mindenkorra a nukleáris fegyverkísérleteknek. Hasz­nálják fel békés célokra, az emberiség javára a tudo­mány és a technika vívmá­nyait, hogy ne átok és gyű­lölet, halálfélelem és rette­gés kísérje fogalmukat, ha­nem megelégedés és boldog­ság, jólét fakadjon nyomuk­ban.” A faluvillamosítás eredménye csak 46 villamosítatlan község van a megyében Jöröre újabb 7 község- kap villanyt Baranya megye falvainak nagyobb arányú villamosítása az 1920-as években, a távveze­ték kiépítése pedig 1925-ben indult meg. Korábban a váro­sok — Pécsen és Mohácson — kívül csak Sásd, Siklós, Szász vár és Nagyharsány volt a vil­lamos hálózatba bekötve. 193‘0- ban már 177 község rendelke­zett villannyal. 1930-tól viszont egészen a felszabadulásig is­mét törés állt be a községek villamosításában. Ebben az idő szakban tizenöt év alatt csupán két községet kapcsoltak be * zcse ez a postás dolgozóknak. Az : vUkmvhálóantba céljuk, hogy a levelezd héten vviianynaiozavoa. gondoljon mindenki távollévő csa- ; A felszabadul as előtt a Villa Iád tagjaira, barátaira. Ismerőseire : mosítiás költségeit maguk a köz «ISÄSffiS a község költ­nélkül maradt leveleket s válaszol- ; segvetéseből es az úgynevezett janak azokra. Kezdeményezzenek ; villamosítási alapból. Ez az így igen sok község, ahol a pa rasztság anyagi lehetőségei ki­sebbek voltak, ahol a szegény­parasztság volt túlsúlyban, és nem tudta magára vállalni a villamosítás költségeit, kima­radt a villamosításból, — fő­ként a megye északi és déli részén. A felszabadulás után a me­gye villamosításával kapcso­latosan két feliadatot kellett megoldani. A már villamosí­tott községekben növelni az áramfogyasztók számát. A még be nem kapcsolt községekbe bevezetni a villanyvezetéket; Az energiaellátás államosí­tása megszüntette a villamosí­tási alapot és a magas fogyasz­tói díjat. Ennek eredménye­képpen a villamosított közsé­gekben igen sok új fogyasztó A pécsi járás területén 26 köz-; ségbe, a sellyei járásban 23 községbe, a siklósi járásban pedig 21 községbe vezettük be az elmúlt tizenhárom év alatt a villanyt. A községek villamosítása mellett jelentős számú szór­ványtelepülésre is elkerült 3 villany. I.gy például a eásdi já rásban villanyt kapott Vidák négy fogyasztója, a cserdi sző­lőhegy, a ligeti gazdaság, a sellyei járásban Angyabóez, Majláth puszta, Rádfa puszta, a szigetvári járásban Péferfa, Ritics puszta, Molványhid pusz ta és még több kisebb telepü­lés, ahol valamikor talán még a petróleumlámpát sem lehe­tett minden háznál megtalálni. A megyében összesen 208 kül­területi lakott hely van, f«íd!ezést a kardöi étó?gyiébó k°1' 5 ala,p a fogyassák megemelt fo kapcsolódott be a villanyháló- e2ek közül 59-be már be van íöldi országok dolgozóival és az * ,, , így szerzett ismeretséget levelezés { gyasztasi dijából adódott útján ápolják, bővítsék tovább. A levelező hét alkalmából a J jelentett a falusi lakosságnak, posta gondoskodik arról, hogy ti... 6 > _________________ _ zatba. | m eglehetősen nagy tehertételt A felszabadulás után azon­jiusut gouuusKOQiii arrui, nogy a _ v,? „ > _. _ t minden postahivatalban megfele- l tekintve, nogy Kedves és megkapó kezdeménye Js fogalomba hoz. lő mennyiségű és minőségű képes- í lap álljon a közönség rendelkezé- 5 sére, azonkívül a mozgalom sikere í érdekében emlékbélyegsorozatot* a községékben az áram fo­gyasztási díja csaknem Joét- szerese Volt a Pécsett érvé­nyes fogyasztási díjaknak. A nyereség: 150 000 mázsa kukorica A világon min­denütt, így nálunk is egyre jobban ter­jed a hibridkukorica termesztése. Igaz: mi kissé elmarad­tunk ettől a fejlődés­től, de minden lehe­tőségünk megvan ah­hoz, hogy más orszá­gokat utolérjünk. Megépült Baranyá­ban is a hibridkuko­rica-gyár, amely már a tavaszon ná­lunk, a megyében iriny: a negyedik nap uU () termett vetőmaggal V' - man kijelentették, hogy diaija el a termelő bn'ópnrk a szövetkezetbe, a)«szövetkezeteket, ál többi 12 közül is a Ságvári felé haj'ottak néhányat!. 4 nagyüzem letagadhatatlan fölényé 1 ta">yü'' • tartott <> pár. ,vczrf, y. elhatározta, hogy hézról-'názra járva min­den családdal elbeszélget, a ;«fiaiapósadban azokkal, akik lami gazdaságokat, egyénileg dolgozó parasztokat. Idén több mint 2000 hol­don termesztettek hibrid-vetőmagot ez állami gazdaságok­ban és termelőszövet kezetekben. Ha a )tisztítást és az apa­sorok termését le­számítjuk, akkor mintegy 16 000 má­zsa vetőmagot ter­melünk még az idén, ami nem kevesebb mint 80 000 hold be­vetéséhez elegendő. Mit jelent ez a nyolcvanezer hold? Idén több mint 200!) q hibridvetőmagot kap­tak az állami gazda­ságok és termelőszö­vetkezetek és 10 000 holdon termesztettek hibridkukoricát Ba­ranyában. A szakem­berek véleménye sze­rint idén mintegy 3 mázsával többet te­rem holdanként a hibridkukorica, mint a szokvány. Ez pe­dig nem kevesebb, mint 30 000 mázsa kukoricaterméstöbb- ‘ letet jelent. Ha leszámítjuk a lent említett 10 Ofl' holdat és a min tog' 2000 hold rövidte- nyészídejü kukoricát akkor is mintegy 100 000 hóid olyan terület marad a me­gyében, amelyen szokványminőségű kukoricát termeltünk az idén. Nem nehéz kiszámítani, mennyit vesztettünk. Kereken 300 000 mázsa kuko­ricával termeltünk kevesebbet, mint amennyit termelhet­tünk volna, ha... Ez a „ha“ már a múlté. Megkezdődött a vetőmagtermelés, áll és működik Ba­ranyában is a hibrid­kukoricagyár és ha a megtermelt, nyolc- vancezer holdra ele­gendő vetőmagból csak ötvenezer hold barahyai földbe ke­rül hibrid-vetőmag, '«kkor is 150 000 má­sa kukoricával több erem ugyanazon a területen 1959-ben, mint 1958-ban. Ez pedig a®t jelen­ti: sokkal több ser­tést adhatunk a vá­rosnak a terület nö­velése nélkül, több jövedelme lesz a ter­melőszövetkezetnek, az egyénileg dolgozó parasztnak a terület növelése nélkül... Néhány adat ez csupán, de elegendő annak megvilágítá­sához: miért terjedt el oly nagymérték­ben a hibridkukori­ca termesztése a vi­lág minden részében, miért terjed egyre inkább nálunk a megyében is, miért építettek több hib­ridkukoricagyárat. A válasz egyszerű: azért, mert ennek a kukoricának a ter­mesztése klfizető- '"ibb, jobban jár az állam is, a termelő- szövetkezet is, a pa­raszt is. Sorfa! János nal megindult a hálózatfejlesz tés is. Az első hároméves terv so­rán 23 község viU&mositása fejeződött be ezzel 1950. végén már a községek 62 százalékába elju­tott a villany. 1957. végére pedig már a me gye községeinek 86 százaléka í villamosított volt. Ebben az év 1 ben hat község kapcsolódik be a villamos hálózatba. így december 31-én már csak 46 viMamosítatlan község ínarad. Ha a villamosítás ütemét te­kint jt'k, azt látjuk, hogy a ’felszabadulás utáni tizenhárom /év alatt évente átlagosan két )és félszer annyi községet vil­lamosítottunk, mint a felsza­badulás előtti időszak átlaga. Ma már igy néz ki járáson­ként a megye villám osüottsá- ga. A pécsi járás községeinek 98.5 százaléka, a pécsváradi ).iárás községeinek 93.9 százalé­ka. a mohácsi járás községei­dnek 96.8 százaléka, a siklósi ’járás községeinek 97.8 száza­léka, a sellyei járás községei­nek 72.8 százaléka, a sziget­vári járás községeinek 72.5 szá izaléka, a sásdi járás községei­nek pedig 76.1 százaléka van «már villamosítva. A felszabadulás után a pé­csi, a sellyei és a siklósi já rás területén villamosítot­ták a legtöbb községet. vezetve a villany: Jelenleg a megye villamosít tási térképén a legnagyobb fehér folt a Mecsek északi lej­tőjén, Orfűtől Szatlnáig terje­dő területen húzódik. Ezen a területen még 15 község villa- mo6itatlan; Pécstől nyugatra szórványosan 9, délre 17 és ke leire 4 községben kell még a villamosítást elvégezni. A mostani hároméves terv során tizenöt község villa- mosiitása van tervbe véve A villamosítatlan községek száma tehát 31-re csökken a tervidőszak végére. Meg kell jegyezni, hogy a most soron levő községek vil­lamosítása már sokkal nagyobb feladatot jelent, mint az ed­digi villamosítások. A soron levő községek legtöbbje távol esik a távvezetékhálózattól. A még vühsmosttatlan 46 községhez nem kevesebb mint 135 kilométer hosszú­ságban kell új távvezetéket építeni. Abaliget villamosításánál pél­dául öt kilométer hosszúságú távvezeték kiépítésére volt szükség. A megye déli részén pedig Drávátok és Hóból kö­zött mintegy húsz kilométeres körzetben nincs még távveze­ték kiépítve. Nehéz lenne kifejezni, hogy mennyit adott a falunak a fa- luvillamosít.ás az elmúlt tizen­három év alatt. Mert sem pénz ben, sem egyébben nem lehet kifejezni, mit jelent a falunak a világosság, a kultúra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents