Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
W98. OKTÓBER Rí. NAPLÓ 3 í Beszéljenek a számok! Ez év március 25-én múlt 10 éve annak, hogy megyénk munkásosztálya a gyárakból is elűzte a tőkéseket és saját kezébe vette sorsának irányítását. Az elmúlt 10 év alatt nagyon sokat fejlődött megyénk ipara. A régi, rosszul berendezett, egészségtelen, tőkés üzemeket néhány esztendő alatt tágas, a mai követelményeknek megfelelő, korszerű üzemekké fejlesztettük. Elég megemlíteni a komlói szénbánya-üzemeket, a Pécsi Bőrgyár új krómozó üzemét, a Porcelángyár alagútkemence- csamokát és kályhagyárát- a Sopiana Gépgyár szerelőcsarnokát, a Pécsújhegyi Szénmosó rekonstrukcióját, stb., ahol új üzemek, illetve új üzemrészek kapcsolódtak a termelésbe, természetesen nem a tőkések, hanem népünk javára. Beszéljenek a számok, nézzük meg, milyen ütemben fejlődött megyénk ipari termelése 1950-től 1957-ig! 1950-ben 845 millió forint értéket termelt iparunk, ez a szám 1957-ben 1670 millió forintra emelkedett. Százalékban kifejezve több mint 100 százalékos a növekedés. Az egyes iparágak termelése 1950-hez viszonyítva az alábbiak szerint emelkedett: A szentdénesi falugyűlésen országgyűlési képviselőnek jelölték Kovács Bélát Áru 1957 1960 Élelmiszer 100 105 Ruházat 100 116—117 Vegyes iparcikk 100 128—t130 Iparcikk ossz. 100 123 j Jelöltjeink Garamvölgyi Miklós Ezen belül a fontosabb élei-! miszerek fogyasztása a követ-j kezőképpen növekszik a há-< roméves tervben: Áru 1957 Nyers hús 100 Tojás Tej Vaj Cukor 100 100 100 100 FONTOSABB IPARCIKKEK TERMELÉSE 548% Külön érdemes még kiemelni a Pécsi Kesztyűgyár dolgozóinak jó munkáját, ahol 411.2, valamint a Sopiana Gépgyárat, ahol 208.5 százalékos termelés- növekedést értek el az 1950-es évet véve alapulj Beruházások Amint s fenti számok is igazolják, munkásosztályunk jól gazdálkodott, jól dolgozott a tőkéseMől elvett gyárakban. Nagymértékben növelték iparunk erejét, magasabb szintre ^emelkedett a termelés, ami a jövőben is elengedhetetlen feltétele lesz a jólét következetes emelésének. A párt és a kormány igen nagy gondot fordított és fordít a munkásság törekvéseinek, életének megkönnyítésére. XJjabb és újabb beruházásokkal igyekszik segíteni munkájukat. Csak 1950 —1954. években nem kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot, 1955 —1957. években pedig 2,3 milliárd forintot kapott megyénk. A beruházások több mint felét természetesen az ipar és ezen belül főként a nehézipar kapta, többek között olyan nagyszerű létesítmények, mint a 1960 108 121 j 121—122 | 121—122 ♦ 106—107 * Az új három-j éves tervünk- J ben külön kiemelendő, hogy a lakosság kényelmét, kultú- ráltságát mutató tartós fogyasztási cikkek forgalma 1960-ig szinte ugrásszerűen fokozódik. A tervidőszak végéig nem kevesebb, mint 340 000 mosógépet, 30 000 elekt romos hűtő- szekrényt, 30 000 porszívógépet, 20 000 padlókefélőt. 600 000 rádiót, 100 000 televíziót, 550 000 kerékpárt, 80 000 250-es és 125-ös motorkerékpárt bocsát szó- iparunk a lakosság Szentdénes község dolgozó parasztjai — tsz-tagok, egyéni gazdák, párttagok, pártonkí- vüliek és KISZ-fiatalok — kedden este falugyűlésre jöttek össze. A gyűlésen felszólalt Bocskor István, a Hazafias Népfront szigetvári járási titkára és a népfront nevében országgyűlési képviselőnek javasolta Kovács Béla patacsi lakost, aki több évvel ezelőtt is országgyűlési képviselő volt. Kovács Béla jelölését személyes ismeretség alapján felszólalásában támogatta Turcsin Ferenc, Ferenc Vince, Ferenc János és többen mások. A falugyűlés végül egyhangú határozatban javasolta, hogy a Hazafias Népfront vegye fel Kovács Bélát a képviselőjelöltek listájára. Ugyanezen a jelölő gyűlésen járási tanácstagnak javasolták Szegény Ferencet, a járási tanács elnökhelyettesét. MÉGIS YILT A catarrói tengerészlázadás című dokumentum-kiállítás cialista rendelkezésére. Nem kétséges, megyénk munikásosztálya, mint a felszabadulásunktól kezdve mindig, a hároméves terv végrehajtásából is becsületesen kiveszi részét. A kisgyermek közelmúltban megkezdett Pécsújhegyi Erőmű, az Uránércbánya, a Mohácsi Farostlemez- gyár; a pécsi vízellátást javító Dunai Vízkiemelőmű, stb. Az említett időszak alatt fürdőkre, üzemi étkezdékre, munkásszállásokra s egyéb szociális és munkavédelmi beruházásokra is sok száz millió V****************************"*'**' forintot kaptak megyénk ipari üzemei. Új távlatok Megyénk munkásosztálya is a hároméves terv első évén munkálkodik, s nyomban hozzátehetjük: eredményesen. A megye ipara hónapról hónapra teljesíti tervét, sőt egyes iparágak, mint például a szénbányászat — túl is szárnyalja. Az új hároméves terv az élet- színvonal emelését tűzi ki célul, mintegy ezzel is igazolva azt, hogy a párt valóban a nép pártja, a kormány valóban a nép kormánya; Az életszínvonal növelésének fontos feltétele a terme lőeszközök fejlesztése, azaz iparunk színvonalának, erejének további növelése. A terv e fő célkitűzése számokban a következő: A Hazafias Népfront Janus Pannonius utca 11. szám alatti székházéban kedden este bensőséges ünnepélyen nyitották meg a catarrói temgerészláza dás című dokumentum-kiállítást. A megjelentek előtt Szentiséványi Gyűlölné edlvtársnő, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet; Ismertette a kiállítás feladatát és célját, majd a többi között a következőket mondotta: . ■— Ez a kiállítás a magyar munkás- mozgalomra em •- keztet. Arra a hősi korszákra, amely előfutára volt a mai Magyarországnak. Az első világháború vérzivatara, a sok keserűség és nélkülözés döbbentette rá a munkások és parasztok tömegeit arra, hogy imperialista célokért vitték őket a vágóhídra. — A polgári lakos säg körében megnyilvánuló elegedet lenség átterjedt a katonaságra is. Mér 1918. első hónapjában több felkelés tört ki a hadseregnél, előbb Budapesten, majd a Pólóban állomásozó magyar csapatok közöst. A pólai felker lést elfojtották, de hatása hamarosan másutt id jelentkezett. Január végén a catarrói , munkások lázadtak fel az osztrák-magyar monarchia ellen, s ezt követte a tengerészek felkelése. ' A Szent György hadihajó jelére néhány órán belül az egész flottán lefegyverez>♦♦»♦«»»»»»>«»♦»«»««♦«««♦♦— ; Zsellérszülök gyermekeként Malackán született 1914-ben. Édcs- ♦ apja később távirda-munkás lett. } így kerültek közelebbi kapcsolatiba a postával. .. . . , I Még el sem végezhette a 4 polgátCK a tesztelcet, alrit, amikor munkát kellett vállalmatrózok átvették { nia. Kőműves mellé szegődött, flotta vezetését X ö is távirda-munkás lett. A a A felkelés eredményeként tengerészbizottságok alakultak. Követeléseik és felhívásaik • megegyeztek a mu nkásokéval. — Az osztrák-ma gyár monarchia' Hortfhyt küldte a matrózok leverésére. A túlerő és a fel kelés szervezetlensé ge miatt hamarosan vérbefojtotta. A vezetők egy részét kivégezték. De akik megmenekültek, azok a polgári demokratikus forradalomban, majd pedig a tanácsköztársaság megteremtéséért küzdöttek a munkás mozgalom élvonalában A megnyitó után a megjelentek megtekintették a kiállítást; felszabadulás után az elsők közölt volt, akik beiratkoztak a dolgozók gimnáziumába. 1948-ban leérettségizett, 1950-ben a Közgazdasági Egyetem levelező hallgatója lett. Közben belépett a pártba, sőt 1948—50. között alapszervezeti titkár ként működött. Abban az évben, amikor megkezdte egyetemi tanul mányait, a pécsi posta igazgatói tisztségének ellátásával bízták meg. Az első tanácsválasztásnál megyei tanácstagnak választották, s akár tanácstagi, akár igazgatói tevékenységét vizsgáljuk, mindenütt jól megállta helyét. Legutóbb a magyarszéki körzetnek volt a kép viselője a megyei tanácsban. Most, miután elvégezte az egyetemet, s közelebb állnak hozzá az ipart üzemek problémái, a Szigetvári Konzervgyárban jelölték. Földes György-\ Megnevezés: Szocialista ipar termelése Mezőgazdaság termelése Nemzeti jövedelem Gyáripari termelékenység Gyáripari termelés önköltsége Nemzeti jövedelemből fogyasztás Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére Összes foglalkoztatottak száma Dolgozó parasztság egy főre jutó reáljövedelme A fenti számokból is kitűnik, hogy a hároméves terv fő célkitűzései mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nem túlzott, teljesíthető, sőt túl is lehet szárnyalni. Hogy az ipar mit termeljen, azt természete1957 I960 100 122 100 112 100 113 100 115 100 94 100 110 100 106 100 102 100 104 lakosság fogyasztása, sen igénye szabja meg. A hároméves terv nagy gondot fordít a kiskereskedelmi vállalatokon keresztül árusítandó cikkek gyártásának növelésére te: lanévben iskola, nyaranla üli lesz az ói hatkásni iskola Iskola épül a közeljövőben Harkányban. Mivel a község közkedvelt gyógy- és üdülőhely, a Pedagógusok Szakszervezete azt kérte, hogy az épületben — rendeltetésszerű céljának sértetlenül hagyásával — tegyék majd lehetővé nyári iskolai szünetek idején a nevelők nyaraltatását. A Pedagógusok Szakszervezete a kéréssel egyidejűleg 250.090 forintot biztosított az építkezéshez. Ebből az összeg az nyaranta, költsógnéliküili gyors átalakítással a nevelőik gyógyulását, üdülését is szolgálhassa. A kérést méltányosnak talál ta a végrehajtó bizottság és a hivatalos forma szerint: „hozzá járul ahhoz, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, illetve annak esetleges jogutódja a min denkori nyári tanítási szünetben a Harkányi Általános Iskola 1959. évben üzembehelyeből lehetővé válik úgy tervez- zendő épületét üdültetés célra és felépíteni az hazy j*— |(jtatebe ten^i BddoytatoH ^ úgy szép. ha mosolyog. Az önfeledt mosoly a gyermekkor gondtalan örömét tükrözi. A derűt és a boldogságot, amely a kisgyermek vitathatatlan előjoga; Legalábbis nálunk és a többi baráti országban, ahol a gyermekkor valóban a vidámság, a kacagás, a boldogság kora; Annál szomorúbb a gyermekek helyzete a nyugati tőkés cs méginkáibb a gyarmati kizsákmányolás által sújtott országokban, ahol egy-; re nehezebb az élet. Egyre nagyobb gondok nyomják a szülők vállát, és a nyomor, a nélkülözés következtében mind több a koravén, szomorúszemű, boldogtalan gyermek. A kis hirasimai gyermek te boldogtalan. Édesanyja sugárfertőzéssel hozta a világra. Amíg szíve alatt hordta gyermekét, állandó rettegés volt az élete: vajon egészséges lesz-e? A kis apróságon eleinte nem látszott semmi elvá’- tozás. Szép, kerekarcú kisfiú volt. Ferde, szénfekete mandulaszemei úgy ragyogtak, mint a jás- pis. És aztán négy éves korában egyszer csak elkezdett panaszkodni: — Mama, nekem úgy fáj a szemem. Pár hónap múlva: — Mama, miért látok én mindert olyan halványan? És fél év múlva léptekkel botorkált be az utcáról. Anyja kétségbeesetten, futott elébe, de a kisgyermek már nem ismerte fel; Megvakult. Az atombomba által keletkezett radioaktív sugárzás hatásig gyakran évek, sőt emberöltők után jelentkezik. A kis japán gyermek ideg- rendszerét is fokozatosan bénította meg. Má még csak szemidegeivel van baj. Lehet, hogy öt év múlva a lába, keze te megbénul; A szegény kis világtalan már beletörődött sorsába. Naphosszat szótlanul ül ss arról ábrándozilf, hogy milyen te volt az ég, a nap, a mama arca, milyen te a világ, az élet, amelyből nem láthat már soha semmit. Ezért szomorú, ezért boldogtalan a kis hiro- simai gyermek. És boldogtalan 1 a csokoládébőrű algíri leányka is. Rettegve lapul, ha francia katonát lát. Tíz éves sincs még, de már megöregedett. Talán nem te tudja szegény, mi a mosoly, hisz amióta él, szomorú, gondterhelt, rémült arcokat lát maga körül. Agyacskája sehogy- sem tudja megérteni, hogy miért van ez így. Apjára már alig emlékszik. Annyit tud csak róla, hogy mindig szidta az idegen katonákat, bár neki te volt puskája. Egyszer aztán érte gény, menekülni próbált, lelőtték. Úgy vitték el sebesü’ten. Hírt sem hallottak felőle. Talán nem te él; Éppen elég oka van tehát a kis algíri gyermeknek á boldogtalanságra, És boldogtalan az a kis magyar gyermek te, akit disszidáló szülei magukkal hurcoltak és most velük együtt egy menekült-táborban kínlódik. Kegyelemkenyéren. élnek. Apukája még mindig nem dolgozik és ezért mindig morc és ideges. Még jó, hogy anyukája velük van. Ö legalább mesél neki az állatkertről az úttörővasútról, meg a bábszínházról, ahova olyan jó volt elmenni még régen, amikor otthon laktak. Azóta minden ösz- szekuszálódott. Itt a bácsik és nénik, de még a gyerekek beszédjét sem érteni. Nem tudja, tulajdon képpen hogy most hol is van az otthonuk. Anyukája se tudhatja. Egyszer Budapestet mondja otthonuknak, másszor meg ezt a vadidegen nevű osztrák városkát, ahol immár öt hónapja élnek. ö már többször kérte szüleit, hogy menjenek haza. Amikor először mondta, apukája nagyon ideges lett, majdnem pofonvágta. Most már anyu is egyre könyörög neki, anyú is haza akar menni. A katona bácsik azonban nem engedik dogtalan az a see- X gény kis magyar gyerek, és az te marad mindaddig, ameddig haza nem jöhet. És boldogtalan a kis belga bányász- leányka te. Édesapját agyonnyomta a fejtés. A kis árva korán megtanulta, hogy mi az élet. Tizenhárom éves sincs, de már dolgozni jár. Testvérei miatt mamája ’ sem tud munkába állni. Neki kell pénzt keresni. Magánházaknál takarít, kora reggeltől talpon vám Este újabb munka várja otthon: anyjával együtt bérmosást vállaltak, gyakran a hajnali derengésig mosnak. Az álmatlanságtól feje nem egyszer belekoppan a teknő szélébe, de azért hősiesen kitart. Erőszakkal kell ágyba zavarni; Azt, hogy anyukája mikor alszik, nem te tudja. Hát ezért boldogtalan a szegény kis belga bányász- leány .; e A komlóiak — akik tanácstagnak jelölték, — jól emlékeznek arra, amikor az ellenforradalom után a huligánok Ijesztgetésével, fényé getésével, mitsem törődve dolgozott, hogy a szén ismét eljusson a gyárakba, üzemekbe, kórházakba, iskolákba, családi otthonokba. Fiatal ember. Tizenkét éve dolgozik a komlói bányákban. Most a III-as üzemben frontmester. Már ;két alkalommal megkapta a Szénibányászat Kiváló Dolgozója címet. ; Földes György pártonkívüti. Szereti a munkát, szereti hazáját, s ez erőt ad neki abhoz, hogy a tanácstagsággal Járó megtisztelő, de nehéz feladatokat jól ellássa. Nincs annál szomorúbb, mint a körmyáztatta gye«- mekarc. Nincs, nem lehet fontosabb feladatunk — nekünk felnőtteknek — mint az, hogy letöröljük ezeket a könnyeket, megvigasztaljuk, boldoggá tegyük — mindenütt ahol csak vannak, — a boldogtalan gyermekeket. Cső H<a Szó: Árvíz után A peves koreai író 1938-161 — ekkor jelentkezik első novellájával — élete végéig írta elbeszéléseik Akkor lépett az irodalmi életbe, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kitört „március elsejei felkelés“ után a munkásmozgalom rohamos fejlődésnek indult Koreában s meg mozdult az irodalmi élet te. A haladó írók megalakították a .Faskula” stb. Cső Hadd mosolyog janak, hadd legye- l"IaTnkurlsz^.< nek boldogok, hisz :.>JamKure5za - édesanyjuk boldog-5 irodalmi szervezeteket. Ságra szülte őket! |Ha Sze kötete az egyik •toő CBOf
