Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

4

NAPLÓ

1958. SZEPTEMBER 11 1

Fél évszázad a katedrán Is

II mindeimapi rnunlia

szer csak azt mondják; hallod-e, mór ötven esztendeje tanítasz! S az lepődik meg legjobban, akihez szólnak, ötven esztendő? Mintha csak egy pillanat lett volna.s.

Így kezdi a beszélgetést Putmoky Jenő, a Pedagógiai Főiskola gyakorló. általános iskolájának, igazgatója. Ment ötvenszer hullaj tótták a Iák levelüket azóta, amikor Put- noky Jenő 18 éves fiatalember. először állt a katedrám, ötven esztendő. Csaknem .egy emberöltő.

Anyi emlék. tolakodik most elő, hogy hirtelengélben nem is tudja, melyiket mondja el, Hogy is kezdődött?

— ötven esztendővel ezelőtt az aradi tanítóképző intézetben végeztem, s aztán egy kis faluba kerültem. Mit mondjak ezekről az időkről. Sorsom az akkori falusi tanítók sorsa volt. Tanítani a gyerekeket, s tanítani a felnőtteket is. A gyerekeket a betűvetésre! számolásra, a felnőtteknek pedig elmagyarázni: mi áll a hivatalos írásiban? Bizony legtöbbször fizetési felszólítást, árverezési értesítést hozott a posta. Aztán megkértek arra, válaszoljam meg ezeket az' írásokat. S én megválaszoltam. írogattam a szegény parasztok panaszos leveleit mindaddig, míg a csend- őrörmester tudomásomra nem Aozta, hogy „írni ebben a faluban csak a jegyző úrnak van joga"j

— Az akkori Iskolarendszer nem tűzte célul a gondolkodni tanítást —- mondja Jenő bácsi. — A gyerekeik abban az időben szövegeket tanultak, emlékezetből fújni kellett a leckét. El is mondták ők jól, rosszul, de vajmi keveset értették belőle. Egyszer tanulmányi felügyelő koromban meglátogattam egy falusi iskolát A gyerekek Rákócziiról tanultak. Él- is mondták i Rákócziról üßy, ahogy, amit 1 tudtak, de amikor megkérdeztem, kik voltak a kurucok és kik a labancok azt már nem tuditálfc

A falusi gyerekek többsége abban az időben hallgatag« nehezen megszólaltatható volt Megtanulta az apjuk, s a szülők megtanították gyermeküket, hogy a paraszt fogja, be a száját. S milyen nehéz volt ezeket a. gyerekeket szólásra bírni!

— De meg heRétt tanítani flkét. a beszédre! *—<• mondja Jenő bácsi, — mert hittem, hogy eljön a* idő, amikor

sűrűje- már „nemcsak a jegyző űrben' egy- nak lesz joga írni“. Évtizedes

Vágj 30 émí esi

tanítói pályám alatt tapasztaltam, hogy a falusi gyerekek legszívesebben az őket érdeklő dolgokról, környezetükkel kapcsolatos eseményekről beszélnek. Abban az időben a beszéd- és értelemgyakorlat tanítási módszere vajmi keveset törődött ezzel, ■ dolgokról állították össze a tankönyvet. Kategorizál ták a kérdéseket, feleleteket, úgy mint a hittankönyvben. Ezek a kérdések és feleletek távol álltak a falusi gyerekek gondolatvilágától, nem is nagyon értették.

Jenő bácsi módszert dolgozott ki, a falusi gyermekek beszédoktatására. Nagyszerű eredményeket ért el vele, országosan felfigyeltek rá. Mutass® be ezt a módszert a gyakorlatiban! — volt a kérés.

törtóntf Szeged

környékéről elhoztak 12 olyan gyereket, akiket a tanító nem tudott szólásra bírni. Hát tessék, mutassa be módszerét! — mondották, s egy egész sereg tanító, felügyelő előtt Jenő bácsinak vizsgázni kellett. Ott állt szembe a konokan hallgató 12 gyerekkel, körülöttük? a sok kiváncsi pedagógus.

— Szegediek • vagytok? — kérdeztem a gyerekektől.

Azok csak álltak szótlanul, lefelé nézve;

Nyúlok a zsebembe, n egy Ms ceruza akad a kezembe.' Előveszem. A ceruzának nin* hegye.

—» Ejnye, megegyezném a

ceruzám, ha lenne bicskám — mondom.

Kis szünet után az egyik gyerek zsebre nyúl, s szó nélkül átnyújt egy bicskát. Megfaragom a ceruzát, összekat- tdntom a kést s zsebrevágom. Látom ám, hogy a gyerek, aki adta, nagy sesemekkel néz rám. Néz, néz, egyszeresek megszólal;

“— Aggyá vissza a bicskám, hájja-e!

Előveszem a bicskát, forgatom a kezemben, nézegetem.

— Szép bicska — mondom, — hói lehet Ilyent venni?

•— A vásárban — válaszolja.

e— S ki vette?

— Hát ki? Édesanyám;

De erre a beszélgetésre már felfigyel a többi konok kis magyar is, s látom, veszik elő bicskájukat.

•w Van nekem is —* lép közelebb az együk.

«— Meg nekem is — mutatja a másik;.

— Az enyim szebb — így a harmadik.

S megkezdődött a beszélgetés;:!

nem

M

ár szinte hagyományos-, öreg,, szakállas bácsikák csu- tereéges égitesteket indít út- sá vált, hogy minden pán szórakozásból vizsgálgat- nak, melyeknek. útirányát, se-•11

___-JÍláb ry A A t . .

— Sokan bizony nem isfdeznek az ország minden natudják, hogy régen mennyit | gyobb városában. Ilyenkor a -.in« ír:___________í___

be

sségét

előre.

maga szabja meg

gozná egy falusi tanítónak

olyan dolgokért, amiket ma | az érdekes tudományág már sokkal kevesebb fáradt általános sággal lehet elérni.

A folyosóról hirtelen asib^n- gás hallatszik. Óraközi szünet van. Sűrűn nyílik az igazgatói iroda ajtaja, tanárok, gyerekek jönnek be. Csak nézem Jenő bácsit, hogy 68 évét meghazudtolva, milyen lendülettel intézi az iskola ügyeit, kéréseket teljesít, utasít

— Hát szóval valahogy így volt, s még most is erőben,

E zekről a mindenkit ér- " deklő témákról, a mesterséges holdak jelentőségéről, a „rendkívüli” időjárás okairól, a Nemzetközi Geofizikai Év programjáról, a Világminévben csillagászati hetet ren- ják az égboltot. A távoli, hihetetlennek tűnő vávolságban ra____ HŰL,___ _ gyogó csillagok megfigyeléséke

llett küzdeni, harcolni, dol-|természettudományok iránt ér- nek semmi gyakorlati értelme,

haszna nincsen.

Hogy ez a nézet mennyire álló feladatokkal, tudomást téves, bizonyítja az a tény, szerezhetnek a legújabb ered- hogy a tengerészek a csillagok menyekről. vagy a Nap helyzetének a, . ...

Pécsett is nagy sikerrel za- meghatározása alapján tájéko- denseg égitestéiről szoló elo- rult minden évben a „Csilla- dódnak ott, ahol a part már adásokat tartalmaz a Csillaga- gászati Hét”. Tavaly az Arend- nem látszik. Pilóták is használ- szatii Hét programja.

Roland üstökös láthatósága j,tk ezt a módszert. Nagy tá- Az előadásokat ■ minden de- ei meg-| idején naponta 200—250 látó- volságok lemérése a Földön, rült este távcsöves bemutatás na ta lest o„+aí= =>■> »1 őad ásóknak és valamint a térképkészítés is kíséri. Néhány előadás után

csillagászati megfigyeléssel mozgófilmvetítés is lesz. Az történik. előadások és távcsöves bemuUjabban a csillagászat a mo- tatásokat a I^őwey Klára dem fizika egyik ágává vált az

gatója volt az előadásoknak és távcsöves bemutatásoknak.

Az Idei évben a TIT Csillagászati Szakosztálya és a Pécs városi Tanács Népművelési j Osztálya szeptember 16-tól

Gimnáziumban (Pécs, Szent

egészségben érzem magam TáT által, hogy a csillagókat meg- Ist','án tér 10.) tartják meg, s-V,.- i szeptember 25-ig rendez táv- j>jgyejve olyan körülmények azokon bárki reszt vehet. Bemondja. — Igaz, egyszer majd nyugdíjba kéne mewni, de sokat gondolkodtam már: vajon miit csinálnék én iskola nélkül?.»,

: csöves bemutatással egybekö:tött előadássorozatot^Előrelát selkedését amiiyen körülmé- :hatólag az üstokoshoz hasonló ____________ __Ä„ «w.

köz

ött vizsgálja az anyag vinyeket (nagy nyomás, több

lépődíj 2 forint, tanulóknak 1 forint. Az összes előadás látogatására szóló bérlet ára i0

Tanács a Munka Érdemrenddel tüntette M .: x

Engedje meg Jenő bácsi, hogy én is megszorítsam 'kezét, s voJit tanítványaival együtt kívánjam: neveljen még sok gyereket becsületre, hazaszeretetre.

Gamy Ferenc

látványosságot most nem vár- , , hőmérsékleti föl- forint, illetve 5 forintos áron

hatunk, a távcsöves bemuta- ^^UÄum^ tf^iini előre is megváltható a TIT 4X--'- “——! ~ Janus Pannonius utca 11. sz,

alatti helyiségében naponta 14—17 óra között, vagy az előadás helyszínén.

A „Csillagászati Hét” előadásainak címe és időpontja a következő:

csendőrülgyelmezte-X tások fő tárgyai a Hold, a Sza- 16re nem lehet

............ tés volt jutalma hi-f turnus lesznek, de az erdeklo- .

va

tása becsületes tettjesíité6é-f dés bizonyára most sem lesz 1957 október 4. óta pedig kinek, 1953-ban pedig az Elnöki f kisebb, mivel az elmúlt hóna- sérletező tudománnyá válta

: polcban nagy mértékben meg- csillagászat. Ez ideig csak ki > nőtt a nagyközönség érdeklő- számíthatta az égistestek mozgása alapján azok térbeli pályáját, most már olyan mesdése a csillagászat iránt.

Eddig ugyanis csak a szakemberek voltak tisztában azzal, hogy a csillagászat gyakorlati tudomány. Sokan azt gondolták, hogy a hegyekben eldugva épített csillagdákban

Szeptember 16-án fél 7-kor:

Bevezető. Tartja Székely Jenő, a Csillagászati és Matematikai Szakosztály elnöA Föld, mint égitest. Előadó: Márton Gyula.

Megalakult a Baranya megyei Intéző Bizottság

A balatoni, Dunakanyar és észak-magyarországi intéző bizottságok után az Országos Idegenforgalmi Hivatal megalakította a Baranya megyei hvbéző Bizottságot is.

Az intéző bizottság alakuló megbeszélését szeptember 13-án tartotta a megyei tanács tanácstermében. A megbeszélésen megjelent Kállay Gyula államminiszter elvtárs képviseletében Jakab Sándor elvtárs, az Országos Idegenforgalmi Hivatal titkára.

A B. I. B. célja, válameny- nyi társadalmi és kulturális szerv összefogása annak érdekében, hogy a megyei és város kultúrtörténeti emlékeit, idegenforgalmi nevezetességeit a széles néprétegek megismerjék, emellett nagyon komoly feladat hárul a bizottságra a megye és város ilyen jellegű értékeinek feltáró és konzerváló munkájában és az idegenforgalmi célkitűzések megvalósításában.

A bizottságon belül négy szakbizottság működik: a

műszaki és természettudományos, az idegenforgalmi és közlekedési, a kulturális (sport, kuli. rendezvények) és gazdasági (vendéglátás) szákbizottságok.

Tagjai: elnök Kállai Gyula államminiszter elv társ, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Právitz Lajos elvtárs, az MSZMP megyei, Szewtistványi Gyuláné elvtársnő, az MSZMP városi ágit. prop. osztályának vezetője, Dombay János múzeumi fiőgazgatő, dr. Kolta, a Dunántúli Tudományos Intézet ■ h. vezetője, dr. Vörös Márton levéltári igazgató, dr. Varga Károly főiskolai tanár, Mäjzik Jeremiás, járási vb- titkár, Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára, a megyei Idegenforgalmi hivatal vezetője: Gál Béla, ,a Városi Idegenforgalmi Hivatal vezetője: Somos Jenő.,

A Baranya megyei Intéző Bizottság a közeljövőben meg kezdi munkáját.

17-én

A Nap. Mi okozza a rendkívüli időjárást? Előadó: Kiss Miklós.

18-án

■

A Hold, Földünk kísérője, Előadó; dr. Tóth. László.

19-én

m

Az üstökösök és a hullócsillagok. Előadó: dr. Görcs László.

20—an

m

Bolygótársaink. Van-e a

— A

Földhöz hasonló égitest? Előadó: Márton Gyula. .

21-én

»

A Tejútrendszer csillagai, Előadó: dr. Tóth László.

22-én

Csillagrendszereik. Előadó; Zukovits Imre.

23-án

*

Hogyan mérték meg az

égistestek távolságát? Elő- % adó: Székely Jenő.

24-én,-.

n

,A mesterséges holdak és a

.világűrtiajózáá; Előadó: Zu- lcovits Imre.’ 25-én

%

A Nemzetközi Geofizikai

Év jelentősége. Görcs László.

Előadó:-, dr.

Megbüntetett huligánok

Mészáros Sándomé (lakik; Pécs, Anna utca 21.) a közelmúltban ittas állapotban ,az utcán közlekedő járókelőkbe

.... minden ok nélkül belekötött. Bnyt _ ok°zó garázda, huligán Verekedni akart aaéctt mert az

egyik italboltban figyelmeztelA BM. Baranya megyei Rendőrkapitányságának szabálysértési csojx>rtja az alábbi büntetéseket szabta ki közbotélemekre:

I MAR JÚLIUSBAN I roztaik,

...... ............... ‘ amikor

ol

y bosszú idó utón újra erre a vidékre vezetett kötelességem és jószerenqsém, hogy az első adandó alkalommal meglátogatom János bácsit, az egyik erdő közé ékelt baranyai falucska tanítóját, akit úgy is mint tiszteletreméltó kollégát, és mint atyai jóbarátot egyaránt becsülök,

így futottam kt a legutóbbi szombatok egyikén János bácsi falujába, amelyet a történet szereplőinek kívánságára nem nevezek meg, csakúgy, \ mint János bácsit, , ákt szintén az ismeretlenség homályában akar maradni. r '

Öreg barátom a régi ismerős és a falun élő emberek patriarchális szívességével fogadott és azonnal közölte velem. hogy szerencsés órában érkeztem: az ö vendégeként hivatalos . vagyok egy lakodalomba, ahol ő lesz a násznagy.

— Az ért vendégem mindenütt szívesen látott személy ebben a faluban — biztatott’ amikor a meghívást latolgatva bizonytalankodtam. Megvallom, hogy különösképpen nem is kellett biztatnia, nem mindennapi élményt jelent egy Igazi falusi lakodalomban részt venni. Hej, azok a kedves, vidám, huncut falusi lakódal- 'mak! A városi ember el sem

ui as&zóHty...

tudja képzelni, mennyi ötlet, hangulat, kedv sűrűsödik ösz- sze egy-egy lakodalmas vigalomba. Szívesen fogadtam tehát asz invitálást és csak arra kértem engedélyt, hogy nettó- beszedhessem magamat.

1—* Semmi akadálya — szíveskedett János bácsi. — Nekem ugyan mennem kell visz- sza, mindjárt kezdődik az esküvő, de bármikor utánam jöhetsz’ szívesen látunlk..

Jó óráiba tellett, mire elkészültem. Körülbelüli eddig tártéi kórházba vitette az asszonykát,

I

, sopánkodtak az LEVERTEN I asszonyok’ — 1 bosszús némasággal ittak ,’Csakazértis“ alapon a férfiak. Oda a sdk költség, a közös mulatság oly nagy Örömmel várt élménye. A zenészek nyúlt arccal hangolták hegedűiket, a koszorúslányok szomorúan húzták ki karjukat a vőfélyekéből, jómagam is csendes bosszúsággal átkoztam a balszerencsét, amiért megGyakran órákig eltart» mire a lakodalmas nép, legények, az asszonyok, öregek, de még a fiatal rokongyerkőcök is megtáncoltatják az asszonykát. Közben egyre gyűlik a barúkó ,, m . , . . , meg az aprópénz óz első vőkésőbb bátortalanul de bele- Alapjában. (Sokba kerül belekaptak a nátaba a nazz- a ^ meg a2tán ^ iJjúpár.

nagyok meg a vőfélyek, jó félóra múlva pedig már táncoltak, mintha mi sem történt volna.

— Ne sírjon, nénémasszony — •biztatták az örömanyát. — Jó kezekben van a lánya, ott u megkapja az injekciót.

Megtörtént a páratlan eset:

nak is sok minden kell még.) Egy-egy komolyabb lakodalomban igen gyakran több ezer forintnyi „váltságdíj“ is összejön, ez pedig már komoly pénz.

Törték is a fejüket János bécsiek, hogy miképpen menthetnék meg a helyzetet> mert ha már megvolt a költség, a >, hahatott az esküvő is. Éppen ak- fosztott ettől az ajándékba 'élt kor érkeztem a lakodalmas mulatságtól.

házhoz, amikor a nászmenet. Gyalog jöttek, párosával.

Szürkült már, de azért jó előre látni lehetett, hogy valami nincs rendjén: a menyasz- szony fehér ruháját sehol sem láttam.

Hamarosan megtudtam, hogy

A lagzinak visszavonhatatlanul befellegzett volna, ha ott nincs az örök-derűs János bácsi. Először 6 sem mert valami nagy kedvet mutatni, sőt gyanús homlokráncolással adlagzit tartottak menyasszony szánról" sem mondhattak le. és vőlegény nélkül. (Mert hát Amikor éjfélkor tust húztak a a férjecske is ott maradt a zenészek, — az első vőfély mé- kórházban, reggelig vigyázta gücsak elkiáltotta magát: El- asszonya láztól zaklatott ál- adó az új asszony. És pirulva, mát.) a menyasszony ruhájába öltözSzabály szerintment min- ve, a tánctér közepére perdült den. Kétszer terítettek: este az első koszorús-lány. Ót tán- és éjfél körül. Elmondták a coltatták aztán csaknem Jcét

szokásos rigmusökat, sőt — ilyent aztán valóban nem pipák a világ — a menyasszonyin az elkeseredettet, de aztán t®T,cot ts megtartották.

amikor a kórházból jöttek- Régi-régi szokás, hogy az új

a menyasszony az esküvőről tői kellőképpen tájékozódott és asszony éjfélkor menyecskejövet egyszer csak elsápadt, megtántorodott és ha az újdonsült férj nem olyan ünnepélyes félszegséggel karolja, talán össze is esett volna. Azon nyomban kocsira tették és orvoshoz vágtattak vele. A kocsi üresen jött vissza, az orvot t-ldőgyuffadArt Mktpirott meg

órán keresztül a menyasszony helyett. > Dicséretére váljék, hogy az ő segítségével éppúgy összejött a kétezerhárom- száztíz forint, mintha a menyasszony személyesen táncolt volna.

ÍGY zajlott le

megtudta, hogy az asszonyka ruhával váltja fél az esküvői állapota nem is olyan súlyos, fehéret és — ki tudja, milyen — odasomfordált a zenészek- szittya szokás kései maradvá- hez és néminemű papírpénzek- nyaként — az új ruhában,telkei addig ösztökélte őket>amíg adják” a vendégeknek. amely óta új

csak kézbe nem vették a vo- — Eladó az új asszony! — szárnyra a faluban: nőt. harsan fel ilyenlkor az első vőA többi aztán jött magától. félp hangja és kezdetét veszi a Először csak a zene szó’! ntprij/asszonytánc.

n neveiét es lakodalom, mondás kelt

— Eladta, mint a huncut násznagy a koszorúslányt... VASVART FERENC

,ték lehetetlen magaviseleté miatt. Mészárosné már 13 esetben volt büntetve különböző bűncselekmények elkövetéséért. Most 500 forint pénz- büntetést kapott.

Lakatos József (Pécs, Barát- úr u. 17/1. szám alatti lakos) botrányt okozott az Oázis eszpresszóban, amiért nem szolgálták ki, mert ittas volt. A megérkező rendőrjárőrrel szemben is megengedhetetlen hangot használt. 350 forintra büntették.

Nemesics Ferenc (Pécs, Tety- tye utca 61. szám alatti lakos) a Piros Rózsa vendéglőben egy ott tartózkodó hölgyet sörrel leöntött. Figyelmeztették, de Nemesics az egyik vendéget kétszer úgy megütötte, hogy a sérültnek két foga kiesett. Büntetés: 370 forint.

Fűlőp László szigetvári (Aradi u. 8. szám) lakos a pécsi Lokomotív vendéglőben az egyik vendéget megverte. Fülöp László hasonló szabály- sértésért már volt korábban is bírságolva. Most 400 forintos pénzbüntetést kapott.

Pesti József MÁVAUT kalauz, Sára János, Ézsiás József és Pausth György mágoesi lakosok kora reggel a község egyik utcájában ittas állapotban egymást kövekkel, poharakkal és fejszével- dobálták. Ézsiás késsel még meg is szúrta Sára Jánost. Paasch 1Ó0, Pesti 100, Ézsiás 200 és Sára 200 forint pénzbüntetést " kapott . . - V