Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

»5*. SZEPTEMBER U. S APLO Tíz esztendő eredménye: nincstelenségből virágzó termelőszövetkezet A habard termelőszö­vetkezet is úgy alakult meg, mint sok más tsz Baranyában. Nincstelen, földnélküliek keres­ték a jobb életet és legközelebb a társasgazdálkodás állt hozzá­juk. A 15 család mindössze 22 hold saját földdel rendelkezett, de a tanács kiegészítette 115 holdra. Volt ehhez összesen három pár ló és két tehén. • Brachman János elnök meg­sárgult papúd: keres elő. Az 1950. évi zárszámadáskor ké­szült, az első esztendő gyenge eredményéről. Készpénz nem volt a kasszában. A következő év azonban már az állattenyésztés megalapozá­sának esztendeje. ötven szarvasmarhát mutat a nyitó leltár, 22 ló és 51 sertés az ál­lomány, de minősége erősen kifogásolható. Folyamatosan selejtezték a hasznavehetetlen egyedeket, a korcs, kevert ser­téseket, közben pedig állan­dóan szaporították az állo­mányt. Az ellenforradalom idején már 128 szarvasmarha volt az istállóban, több mint kétezer baromfit tartottak, sertésük száma meghaladta a kétszáz- nyolcvanat és 44 lóval rendel­keztek. És az emlékezetes ok­tóberi napon sokan aggodalom­mal nézték, mint hurcolják szét az állatok javát... Meg­Kétségkívül, a gondo­zók jó vagy rcesz munkája lé­nyegesen befolyásolja az állat­tépázva, nagy bizonytalanság- ^ a .... ban csak néhány keményköte- kivul masra 18 szukse§ sű ember maradt együtt mind­össze, tíz ló, húsz gyenge tehén és 20 sertés tulajdonosaként. Természetesen a kilépők sem paradicsomba kerültek és is szükség van. Kell a szakszerű takarmányo­zás, megfelelő elhelyezés, mert a rossz istálló még a jó egye­deket is elrontja. Babarcon ez nem okoz gon- azóta már bebizonyosodott, dot, mert az új, eléggé korsze- tízvagonos hogy azok' jártak jobban, akik rű 110 férőhelyes istállóban, a hűek maradtak a szövetkezeti mellette lévő kifutóban bizto­Ezért mintaszerű és jövdel- mező az állattenyésztés Ba­barcon. De lesz ez még mimta­TOndoSson szerűbb, lesz még jövedelme- gonaozason z-bb Néhány ^ múlva, ami­kor a legjobb egyedekből ki­alakulnak a törzsek, megvaló­sul a családtenyésztés. Tíz holdon új major épül majd. Lesz egy kétholdas szé­rű, mellette építik a négy tíz- górét és harminc gazdálkodáshoz. Nem volt hálátlan a föld sem és állatállományuk egyre növekedett. Jelenleg 37 tehén van az istállóban, össz-saarvas- marhájuk 74 darab. De milyen takarmányt etetnek, csalamá- ^ de es voroshere keveréket. He egyéniek istállójában S'iSS SSS vagonos magtárt. Nem akár­milyen magtárra gondolnak, hanem olyanra, amely el van látva nagy teljesítményű da­az iroda meg a tűzoltószertár, majd egy sorban egymás mel­lett épül a ló- és csikóistáUó, Utí C2> VüiWUCir ^VCiCACt. X1C- , , . f _r. te nként kétszer küldik gépkcv szia sítva van az egészséges levegő, a természetes tartás. ru, elismert az egész megyé­ben. Jelenleg zömében zöld­gazdasági évben még 3881 kiló tej volt az egy tehénre eső évi fejési átlag, most a félévi ered­mény! 2011 kiló. Hogyan jutottak el eddig? Brachman elvtárs azt mond­ja, akik az állattenyésztésben dolgoznak, olyan tenyésztői mészetesen az abrakot is szak­munkát végeznek, hogy a saját szerűen készítik el. Kukorica, istállójukban sem dolgoznának borsó, napraforgódara és kor- különben. Ezek az emberek padarakeverékből áll, tehát lékért. Az elnök szerint ebből jön a legtöbb tej. De kapnak abrakot is. Az alaptakarmá-__. . __. , ... ._____ ____, • 10 nek felépíteni és itt kap majd nyon túl — amely napi 12—13 ... ** és a garázs. A meglévő 110 fé­rőhelyes istálló mellé kerül a takarmányelőkészítő, amit még ebben az esztendőben szeretné­liter tejtermelésre van beállít­va — minden liter tejre fél kiló abrakot mérnek ki. Ter­helyet a gépesített fejőterem, mellette az ellető és borjúne­velő. Később megvalósul a tej- feldolgozás, mert enélkül nincs gazdaságos sertésnevelés. Természetesen ezek a akarják, hogy egyre jobbak le- biztosítva van a fehérje és ke- tervek nem holnap valósulnak * 7 _ . . .. moiT clo 4-1■//itT*Mirtlrm«nr a gyenek eredményeik. ményítő érték is. Uj lehetőségek a falusi fiatalság előtt Két héttel ezelőtt érdekes felhívás látott napvilágot a sajtó hasábjain. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Vezetősége és a Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek igazgatósága közös felhí­vással fordult ja falusi ifjúság­hoz és a szövetkezeti vezetők­höz, hogy alakítsanak ifjúsági szövetkezeteket. Alig hangzott el a felhívás, Baranyában is széleskörű visszhangnak lehettünk tanúi. Két nap alatt több, mint tíz községiben kezdődött meg a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezése. Szeptember ötö­dikén már jelentették is, hogy megalakult Baranya első falu­si ifjúsági szövetkezete Szent- lörincen, a Mezőgazdasági Technikum és az általános is­kola 46 tanulójának részvéte­lével. Hogy a vezetés és a szakmai munka sikere bizto­sítva legyen, a fiatalság Szé­kely Géza nyugdíjas techni­kumi tanárt kérte fel a szövet-, kezet vezetésére. Tervek sze­rint a szentlőrinci fiatalok málnát és fekete ribizkét akar­nak termelni. Mindkét cikk keresett exportáru. A saentlörinciek után né­hány órával Baksáról és Sza- badszentkirályról jelentették a falusi ifjúsági szövetkezet megalakulásét. Az ap érdeklődés, amelyet a falusi ifjúsági szövetkezetek­kel kapcsolatban tapasztalhat­tunk, azt mutatja, hogy a fa­lusi pedagógusok és ifjúság már rég nélkülöz egy olyan mozgalmi szervezetet, olyan összefogást, amelyben gazda­sági tevékenységet is folytat­hat. Az ifjúsági szövetkeze­teken belül most megoldódik ez a probléma. Mivel is foglalkozhatnak az ifjúsági szövetkezetek? Rövi­den szólva, mindennel, amihez a tagoknak kedvük van. Ha egy mód van rá, a tanácstó! tartalékföldet kaphatnak és nak baromfi, vagy nyúltemyész téssel, gyűjthetnek gyógynö­vényt, erdei mellékterméket, gondozhatnak gyümölcsöst, gyárthatnak háziipari cikke­ket. Termékeiket a földmű­vesszövetkezet értékesíti, a pénz a fiataloké. A falusi fiúk és lányok előtt óriási 'lehető­ségek nyílnak meg az ifjúsági szövetkezetek megalakításá­val; A falusi ifjúsági szövetke­zetek feladata hármas: politi­kai, gazdasági és pedagógiai. Politikai feladata az ifjúság kollektív szellemiben való ne­velése, a nagyüzemi gazdálko­dás gondolatának terjesztése. Gazdasági feladat a termelő munka, a szövetkezet jövedel­mezőségének biztosítása és a tagok gyarapodása érdekében. Pedagógiai feladat pedig az, hogy elmélyítse a fiatalokban a munka szenetetét, és a mun­kával, a gazdasági tevékeny­séggel az életre nevelje a fa­lusi ifjúságot. Ezzel megol­dódik az évek óta húzódó és vajúdó probléma, a politech­nikai oktatás. Falusi pedagógusaink helye­sen teszik, ha megragadják a lehetőséget, s a már iskolát elvégzett KISZ-fiatalok és a még iskolába járó úttörők ősz. szevanásával, önkéntesség alapján megalakítják az ifjú­sági szövetkezetét falujukban. A földmúvesszövetkezet, — amelynek keretében alakul és működik az ifjúsági szövetke­zet, szívesen segít a szerve­zésben és a gazdasági mun­kában. is. A fiatalok ugyanazokkal az elvekkel, jogokkal és kötele­zettséggel szövetkeznék, mint a felnőttek. Ezzel teljes mér­tékben megismerhetik a szö­vetkezés elveit és gyakorlatát. A falusi ifjúsági szövetkezet működése nagyban hozzájá­rulhat a KISZ-szervezeték és az úttörőmozgalom kereteinek kibővítéséhez, a fiatalság ak­tívabb mozgósításához és | mindezen túlmenően népgaz- í dóságunk erősödéséhez. meg, de tízéves munkájuk e célok elérését már biztosította. 'Ha a jubileumi ünnepségen dicséret éri eddigi munkájukat, azt joggal és büszkeséggel fo­gadhatják, mert derekasan rá­szolgáltak. Hogy mit hoz a következő tíz esztendő? Továbbra is a ta­gokon múlik, akik az elmúlt évtized alatt kitűnően vizsgáz­tak. Megkezdődtek a zárszámadás előkészületei A baranyai termelőszövet­kezetekben megkezdődtek az előkészületek az egy hónap múlva kezdődő éwégi leltá­rozásra és a november ele­jén kezdődő zárszámadások­ra. Az idén 114 — a tavalyi­nál mintegy hússzal több — közös gazdaságban készíte­nek majd mérleget a megyé­ben. A könyvelést már most mindenütt naprakész állapot­ba hozzák, hogy a vezetőség jóelőre tudja: milyen köte­lezettségek terhelik a terme­lőszövetkezetet és ismerjék az eszközök, állatok, termé­kek pontos értékét A mohács-szigeti tsz tervei A mohács-szigeti Rákóczi Termelőszövetke­zet alig imásféléves múltra tekint vissza. Az ellenforradalom nyomására feloszlott Vörös Fény legharcosabb tagjaiból alakult, komoly harcok, nehézségek árán. Ma a termelőszövetkezet Mohács-sziget büszkesége. Gazdasági épületeik, lakóházak fe­hérlenek Uj-Mohács szomszédságában, ame­lyek úgy mutatnak, mint a nagyüzemi szocia­lista mezőgazdaság mintaképei. — Az árvíz komoly károkat okozott nálunk — mondja Imre József elvtárs, a tsz elnöke. — De azóta az állam segítségével és a tagok szorgalmával felépítettünk egy 34 férőhelyes istállót* amelynék padlásán 30 vagon terményt is tárolhatunk. Építettünk egy modern sertés- fiaztatóO garázst, kovács- és bognárműhélyt. Létesítettünk egy villanyerőre berendezett da­rálót és az árvíz idején megrongálódott te­hénistállót saját erőnkből 50 000 forintos költ­séggel újjáépítettük... Még ebben az évben--------------— ------------- — 100 férőhelyes hizlaldáit építünk több vagonos pó réval. Célul tűzték, hogy megjavítják Mohács vá­rót áruellátását, csökkentik a piaci áraikat. Ezért már megkezdték a hat holdas kertészet létesítését, melyet még tovább kívánnak fej­leszteni, ha elegendő munkaerő lesz hozzá. A mohácsi piacon állandó standot létesítenek ahol friss zöldséget és egyéb termékeket érté­kesítenék majd. A tsz 44 holdas gyümölcsösét súlyosan érin­tette az árvíz. A kárt már ebben az évben 1 600 gyümölcsfával pótolják és 25 000 vad- alanyt létesítenek. Az állattenyésztés fejlesztésére is nagy gon­dot fordítanak. Éz .évben már húsz szarvas- marhát vásároltak, 1,600 000 forintos költség­gel. A szarvasmarhák szaporulatából 11 bika­borjú hizlalására kötöttek szerződést, az üsző­ket pedig megtartják továbbtenyésztésre, meglévő állomány szaporítására. Az állattenyésztés jövedelmez legjobban Rákóczi tagjainak. Ez tette lehetővé• hogy ha vonta tíz forint előleget oszthatnak minden munkaegységre, s ez különösen a fiataloknak tetszik legjobban. VADON ANTAL ig. oszt. vezető' Mohács , Több ipari növényt a hároméves tervben A hároméves terv idején az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági ter­melés nagyarányú fellendíté­se. E feladat megvalósításá­nak alapfeltétele a belterjes gazdálkodás, a helyes terme­lési arányok kialakítása. A nővén ^termesztésen be­lül azt akarjuk — amennyi­re art a lehetőségek megen­gedik —, hogy mindenek­előtt a munkaigényes, nagy értéket adó növények ter­mőterülete növekedjék. Ha növénytermesztésről és bel­terjességről van szó, egyesek csak a gyümölcs, szőlő és zöldség termesztésére gon­dolnak, pedig a mezőgazda- sági termékeket féldolgozó ipar alapanyagát szolgáltató cukorrépa, rostkender, rost­len, az olajtartalmú növé­nyék és egyéb ipari növé­nyek termesztése is nagy je­lentőségűi Az egyes növények vetés- területét a belföldi szükség­let és az exportigények ki­elégítése határozza meg. A hároméves terv helyesen. ír­ja elő, hogy az egyes ipart növényekből a szükséglet ki* elégetését elsősorban a ter­mésátlagok fokozásával kell elérni és csak egyik-másik növény vetésterületét növel­jük meg; Az ipart növények közül " egyik igen fontos nö­vényünk a cukorrépa; A cu­korrépa vetésterülete 1960- ban eléri országosan a 200 000 holdat, vagyis az össz-szántóterü let 24 száza­lékán cukorrépát termelünk majd. Sokak arra gondol­hatnak: vajon ma indokolja a cukorrépa-vetésterület ilyen arányú növelését? El­sősorban *a hazai cukorfo­gyasztás növekedése. A fél­szabadulás előtt, 1931—40 közöt, tehát 10 év átlagában hazánkban 82 400 katasztrá­lis holdon virult a cukorré­pa; Ugyanebben az időszak­ban az egy főre jutó évi cu­korfogyasztás 8—N kilo­gramm volt, 1030—31-ban a fejenkénti cukorfogyasztás 14,81 kilo­gramm, 1032—33-ban 9 kilo­gramm volt. Ettől kezdve lassan növekedik a fogyasz­tás, de még 1937—38Jban sem éri el a 11 kilogrammot. Bár igaz, hogy ez időben Budapesten a fogyasztás 20 kiló körül alakul, de vidé­kien — ahol az ország lakos­ságának zöme él — a fejen­kénti cukorfogyasztás csak 6—7 kiló ezekben az évek­ben; Hazánkban az 1853—54-es gazdasági évben 20,2 az 1954—55-ös évben 24,3, az 1955—66-osban pedig 25,4 kiló volt az egy főre jutó évi cukorfogyasztás mennyi­sége. Nyilvánvaló, hogy a hároméves terv végére a cu­korfogyasztás további növe­kedésével kell számolná. A cukor népélelmezési je­lentőségét mutatja többek között, hogy az egy főre jutó 3122 ös&z-kaüőriaíogyasztás- ból hazánkban — 1955-ös tényszámadat szerint — 265 a cukorkalória. A felszabadulás előtt tehát a jelenleginél és a tervezett­nél jóval kisebb területen termesztettünk cukorrépát. Mégis a legyártott cukor- mennyiségnek átlagosan mintegy 35—40 százaléka ex­portra került. A felszabadu­lás után — hiába gyarapo­dott a termőterület — ex­portra csak egyes években és igen kis mennyiségekben ke­rült sor. Pedig a cukor exportálása nem mondható kedvezőtlen­nek. Tonnáját körülbelül 170—180 dollárért lehet érté­kesíteni és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a cukor számára aránylag könnyen lehet piacot találni. A cukorrépa termelés alaku­lása egyáltalán nem közöm­bös tehát a népgazdaság szá­mára. Éppen ezért a három­éves terv 1958—59-ben 190 ezer katasztrális holdban, 1960-ban pedig 200 000 ka­tasztrális holdban írja elő a cukorrépa vetésterületét. Teljesíthető-e ez a terv? ,, Az ellenforradalom hatásá­ra 1956—57-ben mintegy 140 ezer katasztrális holdra csökkent a cukorrépa vetés- területe. Az idén viszont már kereken 180 000 katasztrális hold cukorrépa termése vár betakarításra. A kötelező beszolgáltatási rendszer meg­szüntetése után hazánkban új mezőgazdasági árak ala­kultak ki. A jelenlegi mező- gazdasági árarányok kedve­zőek a cukorrépa termeszté­sére. Alrendszerünk, éghaj­lati és talajviszonyaink le­hetővé teszik a kitűzött fel­adat megvalósítását, nem beszélve arról, hogy a cukor­répa-termelés — értékes mel­léktermékei révén — a nagy jövedelem mellett, sok és ér­tékes takarmányt is ad az ál- lattenyésztésneto A cukorrépa után egyik legismertebb ipart nö­vényünk a dohány; Az utób­bi években termésátlaga, hozama örvendetesen növe­kedett és meghonosodott Ba­ranyában is. így jelenlegi termőterülete a belföldi szükséglet mellett exportle­hetőségeinket is kielégíti. Az egyes fajták iránti igény azonban módosult és ennek megfelelően a hároméves tervidőszakban az értékesebb fajták területi arányát nö­velnünk keli; 1960-ig terve­ink szerint növekszik a Ker­ti, a Havanna és a Szabói - esi dohány termőterülete. A Debreceni, Szülőid éá a Ka- padobány termőterületét vi­szont csökkentjük; A rosfcnövények termelé­sénél a hároméves terv idő­szakában a fő cél, hogy ha­zai nyersanyaggal lássuk el az ipart; A rostkender ve­tésterülete lényegesen nem növekedik, mert minden fel­tétel megvan ahhoz, hogy a jelenleginél jobb termőterü­leten nagyobbak legyenek a holdankénti hozamok; A kender- és a lenterme­lést tehát az arra legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, mércsak azért is, mert az ipar innen kaphatja a legjobb minősé­gű nyersanyagot Ilyen te­rület nálunk a Dráva völgye A hároméves terv előír- Ä ja. hogy egyes etejmö- vények vetésterületét — a termésátlagok egyidejű nö­velése mellett — gyarapítani keli. Mindenekelőtt a termés­átlagokat kívánjuk növelni azért is, hogy a viszonylag fejlett növényolaj-ipar nyers­anyagszükségletét minél na­gyobb mértekben ki tudjuk elégíteni. A növényi olaj ke­resettebb cikke a világpiac­nak, mint a sertészsír. Az étkezési célokra alkalmas növényi óta jók fokozatosan tért hódítanak az állati zsí­rokkal szembe»; Kevésbé ismert ipart nö­vény a komló, bár termesz­tése terjed a megyében. A sörgyártáshoz szükséges komló jelentős részét ma Is külföldről botsuk be. Az im­port csökkentéséért, meg­szüntetéséért a. hároméves terv sarán több millió fo­rintos beruházással komló- telepeket létesítünk. Hazánk talaj- és éghajlati viszonyai lehetővé teszik a hazai komlcszükséglet kiegészíté­sét. A következő években mintegy félmillió ka­tasztrális holdon az össz­ezár: tó területnek mintegy 5,5 százalékán termelünk ipari növényeket. Félmillió hold... Aránylag nem nagy terület. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy az ipari növények — a szántóföldi növénytermesztésen belül — a legtöbb kézi munkaerőt igénylik, és nagy értékű ter­ményt adnak, akkor meg kell állapítani: az ipari nö­vénytermesztés a gazdálko­dás nagyon fontos ága, mely nagy figyelmet érdemel min­den tsz-ben és egyéni gazda­ságban; .....................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents