Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-11 / 214. szám
«98. SZEPTEMBER M. NAPLÓ 5 IV, századbeli római sírmezőt tártak fel a belvárosban A Megyei Könyvtár épületének bővítésével kapcsolatos földmunkák folyamán még júniusban kettős, ún. festett ikersírra bukkantak. Az ikersír kelet-nyugati tájolású, erősen megrongált állapotban van, de válaszfala szinte teljesen épen megmaradt. így lehetővé vált, hogy a falfelületek szakszerű letisztítása után, a sárga, vörös és fekete színekkel festett, változatos osztású körök alapján hű képet nyerjünk az egykori római sírfestészetről. A letisztított és tartósított festékréteg megőrizte intenzitását. Míg a déli sírfülke falfelületeinek megtisztítására már júniusban sor került, addig az északi feltárása csak a napokban történt meg, igen érdekes eredménnyel. A nyugati falvégződés belső felén egy kb. hatvan centiméteres átmérőjű körben tisztán felismerhető a Constantinus-féle Krisztus monogram, a P—X, mely azonos a Székesegyház előtti festett sírkamra Krisztus jelével. Ennek a leletnek a feltárása két szempontból is hasznos: egyrészt azt bizonyítja, hogy a Geisler Eta utca mentén, most feltárt sírmező á Székesegyház előtt lévő sírmezőnek a folytatása, másrészt az ikersír ugyanabból az időből származik, tehát a IV. század közepéről, vagyis római keresztény sír. A földmunkák folyamán az udvarmezőben mindenütt sírok kerülnek elő. Eddig kb. 10 egyes sírt és egy rendkívül nagy méretű sírkamrát tártak fel. Ez a nagy méretű, 4x8 méteres sírkamra, mely eredetileg dongaboltozattal volt lefödve, méreteinél fogva egyedülálló lelet — Olaszországot kivéve — egész Európában. Bár a sígkamrában elhelyezett, téglából épített, sírládákat az idők folyamán megsemmisítették, mégis könnyen megállapítható, hogy a törvényszerű, kelet-nyugati tájolással 8—8, tehát összesen 16 sírládát helyeztek el, a lényegében földfeletti sírkamrában, úgy, hogy a 8—8 láda között 33 cm-es folyosón, hossztengely irányban, járható folyosót hagytak. A dongaboltozat hiányzik, de a dongaindítás mind a keleti, mind a nyugati falon jól felismerhető, így könnyű a donga irányából megállapítani az eredeti magasságot. A leletek közül a festett ” ikersírt beépítik a most épülő épületszárnyba és hasonlóan a már feltárt és közismert római objektumokhoz, láthatóvá teszik majd a nagyközönség számára. —di MOvelődéspelitíltaj tanfolyam Háromnapos művelődéspolitikai tanfolyam indul ma a megyei pártbizottság épületének nagytermében. A tanfolyam hallgatói három előadást hallanak. Szent- istványi Clyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiből adódó tennivalóinkról, Kiss István elvtárs, az egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének docense kulturális és művészeti életünk időszerű kérdéseiről, Gyutai Kálmánná elvtársnő, a városi pártbizottság munkatársa pedig a városunk oktatásügyével kapcsolatos időszerű kérdésekről tarl előadást. Az előadásokat konzultáció, illetve szeminárium követi. 4 földmüvessssövelkezetek őszi feladatairól . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Mi a nyomdában ? Természetesen újság — válaszolná a legtöbb ember, ha t felteszik neki a kérdést. Kat- [ togmák a gépek, zizeg a sok ► papír, gyors kezek szedik a [betűket. Ezt még az is el tud- t ja képzelni, aki sohasem járt I nyomdában. I — Nemcsak újságot nyomta- | tunk mi kérem, — mondta Tafakitt Gyula« Ezt a kötetemet úgy hirdette a kiadó, mint a magyar, de elsősorban a dunántúl—balatoni táj szépségeinek lírai gyűjteményét. Előre is meg kell mondanom, bizony nem egészen így állunk a Mézöntő verseivel. E kötet száz verse csak any- nyiban tartozik az oly sokszor, már-már leszúkítően kihangsúlyozott tájlírához, hogy Pannónia atmoszférája, mint a méz illata és színe átszövi ugyan, de mondanivalómban e táj nem több, mint az érzelmek szimbóluma. Azt hiszem, ez a lírai vallomás több mint tájköltészet! Egy biztos, verseim java részét a magyar Provence derűje ragyogja be. Egészében pedig egy életstílus vallomásai, a szeretet és szerelem költeményei, egy honi széles vidék sokszor rejtőzködő kultúrájának fölvillanásai és a tájamon élő emberek életének rögzítései e versek. Takács Gyula: Nem a fővárosban élek. Ám, élek vidéken, de az atom, a rádió és televízió korában, amikor már — épp napjainkban láthatjuk jól — egy sza- harai oázis sem lehet vidék. A helyet és időt korunk vívmányai szinte teljesen eltüntették, univerzális egységbe fogták. így írtam verseimet és az emberiség jövőjébe vetett hittel küldöm azokat kedves olvasóimnak. bi István, amikor a munkájuk felől érdeklődtem —, a Pécsi Szikira Nyomdában. A születéstől a halálig, mindenki kapcsolatban van. a nyomdával. Mert itt készülnek a születést, eljegyzést, esküvőt, vagy halálozást hírül vivő kártyák. Készül könyv, ifjúsági, szépirodalmi, de még tankönyv is. 1— Aztán hogyan készülnek? — A plakátokihoz kézzel szedik ki a betűket, a könyvek sorait szedőgépen szedik. Ezt követi a tördelés, a nyomás, majd a fűzés és a kötés. Itt nyomtatják a színes burkolólapokat, a mozi- és színházi plakátokat, a Dunántúli Naplót és az Uj Komlót is. — Ügyviteli és füzetes nyomtatványok. szaklapok kerülnek ki a Pécsi Szikra Nyomdából. De még gumibélyegzőt is gyártanak. Természetesen, sokszorosítanak is, és új, nagyteljesítményű fénymásológéppel készítenek másolatokat. Évente mintegy 100 tonna könyvet nyomtatnak 400 000 példány- számban. Az idén az első félévi eredmények alapján, hatod ízben lett élüzem a Pécsi Szikra Nyomda. Még egy kérdést teszek fel a nyomda vezetőinek, amely már régóta foglalkoztatja az újságírókat, — a kliséüzem. Jelenleg ugyanis a fényképeket fel kell küldenünk Budapestre és 3—4 nar>os kép a legfrissebb, amit közölni tudunk. A kliséüzem építését már régóta ígérik. Az üzembehelyezés azonban még a mai napig sem történt meg. Mikor lesz végre Pécsett is k'iiséüzem? — Már folyamatban van a szerelés, megérkezett egy hagy, négyméteres fényképezőgép is. Előreláthatólag, a jövő hét elején megkezdjük a kliséüzem próbaüzemeltetését — mondta bíztatólag Borsy Károly elvtárs. Azzal a reménnyel búcsúztam, hogy talán nemsokára nemcsak az újságot, a hibátlanul nyomtatott könyveket és plakátokat dicsérik meg az emberek, hanem egy-egy szép fénykép után a nyomda kliséüzemét is. R. M. Díjtalan szaktanácsadás az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 12- tol 28-ig tartandó Országos Mezőgazda- sági Kiállításon és Vásáron a látogatók megfelelő szakmai tájékoztatása érdekében díjtalanul adnak tanácsot a Mező- gazdasági Kiadó pavilonjában. Az érdek lődők növény-, gyümölcs- és szőlőtermeléssel, állattenyész tés6el, baromfitenyésztéssel ég méhészkedéssel kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ. Szeptember 13-án szombaton két órától hatig Goda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium osztály- vezetője, akitől több növénytermesztési és kukorica termesztési szakkönyvet olvashattunk már, tart növénytermesztési tájékoztatót. Szeptember 17-én ugyanebben az időpontban a gyümölcstermesztésről tájékoztatja az érdeklődőket Fenyvesi Pál tudományos kutató. Húszadikán délután két órától hatig Csepreghy Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola adjunktusa tart tájékoztatót, az ezt követő napon pedig a gyümölcstermesztéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas egyetemi tanár tájékoztatása alapján. A baromfitenyésztéshez Báldy Bálint, a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet osztályvezetője ad tanácsadást. 27-én délután, majd a kiállítás utolsó napján Koltay Pál, a „Méhészet“ c. szaklap felelős szerkesztője ad felvilágosításokat az érdeklődőknek. l/tfUndetiHop s&Mé Us&uiU cuz életet — Ha nem is az országúinál, de nagyon sok pécsi utcánál öregebb vagyok — fogadott Kumli József útépítő, amikor felkerestem munkahelyén. — Csak 58 éves vagyok, de aligha van Pécsnek olyan utcája, amelyben, vagy amelyen ne dolgoztam volna valamit. 1930-ban kezdtem el tanulni a szakmát, munka közben, csak úgy „kézből“. Eleinte úgy lestem el a fogásokat, de aztán a felszabadulás' után, kétszer is voltam Pesten iskolán. — Az első munkám. — meséli elgondolkodva — a Szövetség utca sártalani tása volt. Utána a Szigeti utat süly- lyesztettük le, javítottuk egyenesre, majd a Megyeri út építését kezdtük. Ez már komoly munka volt. A Malomi tit. a Led ina környék utcái, mind őrzik a kezem nyomát. — Ki gondolná a mai fiatalok közül, hogy nem is olyan régen a vasúti bérházak- és utcák helyén, szántóföld, kacsaúsztató volt. Nagyon sokat dolgoztam ott. míg elkészült a Szilágyi Dezső utca, és valamennyi környékbeli út. — Ugye szép a sétatér is? — kérdezte az arcomat fürkészve. — Magyon szép, — — Nohát a sétatéren én csináltam a szegélyezést, meg mi csináltuk a sétányt is. Raktam én máshol is nagyon sok szegélyt, csináltam makadámot és folyókakövet is. Ha kellett földmunkán dolgoztam. így készült el sok hosszú nap munkájának eredményelcént a Dö- mörkapuhoz vezető aszfalt út és a Mecsek összes többi útja. Nagyon jó érzés volt, amikor elkészült s látta az ember, hogy a járókelőknek, sofőröknek és szakembereknek is vagyon tetszik. Az már a szakma árnyas oldala, hogy mindig akadnak olyanok, akik nem állhatnak semmit kritika, vagy becsmérlő szó nélkül. Az egészben az a legszomorúbb, hogy ezek az emberek, általában egyáltalán nem értenek sem az úthoz, sem az építéséhez. — Pedig úgy dolgoztunk mi mindig kérem, hogy bele adtuk a szívünket a munkába. Érdemes olyasmin dolgozni, ami nem tűnik el egyik napról a másikra, ami évtizedekig megmarad. Jó érzés látni, ha valaki az aszfaltra lép, elmosolyodik, mert eszébe jut, hogy milyen szörnyű is lenne most a porban járni, — Sajnos, nincs unokám, de ha lenne, nagyon sok szépet mesélnék neki. Megmutatnám a ma is erősen álló járdaszegélyeket, a sima, vagy kövezett hosszú utakat, és mondanám: „Látod kisfiam, a nagyapa építette őket". — Persze nem egyedül. A többi útépítővel, akik azóta vagy szétszéledtek, vagy kiöregedtek, s talán sokan meg is haltak. A régiek közül Szabó József bácsi dolgozik még velem. Most talán éppen a bőrgyár előtt a járdát aszfaltozza. — Ma vagyon kevés fiatal jön erre a szakmára. Pedig könnyebb, szinte mindent gépesítenek. Keresni is lehet annyit, mint máshol. 1800—2300 forintot is megkeresnek az útépítők. Nem akarnak a fiatalok 200 fokos anyagot, kenni az útra. Pedig autózni is csak úgy lehet, ha jók az utak. — Igaz, hogy nehéz utat építeni, igaz, hogy nehéz nyáron forró anyaggal dolgozni, de megéri. A szép fizetés mellett a nagy fáradságért bőven kárpótol az az érzés, hogy az ember nem dolgozott hiába, hogy sok embert segített hozzá a kényelmesebb élethez. nóKmm msCwfa Az éjszakánként hűvösebb* re forduló idő jelzi, hogy rövidesen beköszönt az ősz. A gazdák megnövekedő munkája, az őszi feladatok sokasága figyelmezteti a földművesszövetkezeteket is: biztosítani kell a kisgazdaságok termékeinek értékesítését, s ki kell egészíteni a földmű- vesszövetkezeti boltok árukészletét, felkészülve a parasztság bevásárlásaira. A földművesszövetkezeteknek elsőrendű feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termékek felvásárlása és a városi lakosság ellátásának biztosítása. Nagy gondot kell- fordítani a felvásárlás zavartalan lebonyolítására, hiszen a parasztság elsősorban a földművesszövetkezetekre számít, amikor értékesíteni akarja termékeit, egész évi munkájának eredményét. Ezzel szemben a parasztságtól is elvárjuk, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse és a korábban leszerződött termékeket határidőre szállítsa. Például a naposcsibék értékesítésének idején megyénkben közel 130 000 szerződéses naposcsibét, kaptak a gazdák kamatmentes hitelben, felvettek félmillió forint előleget, s most 35 000 baromfit kellene kilós súlyban leszállítani. Ezzel szemben alig 5000 szerződéses baromfit hoztak a szövetkezetek felvásárló telepére. A felvásárlás zavartalan lebonyolítása mellett az a feladat hárul földművesszö- vetkezeteinkre, hogy felkészüljenek az őszi nagy bevá-* sári ásókra, kiegészítsék árukészleteiket és telt raktárakkal várják a vásárló gazdákat. Elsősorban az őszi és téli melegebb ruhákról és cipőkről kell gondoskodni és nagy gondot kell fordítanunk a kövesúttal nam rendelkező félreeső községek ellátására, hogy korai rossz idő esetén ne legyenek fennakadások. A várható őszi csúcsforgalom idejére szövetkezeteink tervezzenek vásárokat, divatbemutatókat, ahol a dolgozó parasztság bő választékban találja meg a szükséges iparcikkeket. Az árukészletek kiegészítésénél támaszkod j anale az elmúlt évek tapasztalataira, az előző évek hasonló időszakéban jelentkezett igényekre és ennek megfelelően készüljenek fel; Ezeken túlmenően biztosítani kell a zavartalan és zökkenőmentes tervgazdálkodás érdekében az ipari növények, vetőmagvak és zöldségfélék szerződéseinek megkötését; 1957. őszén rugalmasságból és rátermettségből vizsgáztak a szövetkezetek, amikor átvették a különböző vállalatoktól és kirendeltségektől a termelésszervezési tevékenységet. A baranyai földművesszövetkezetek különösen kitettek magukért, mert megszerezték az országos elsőséget a szerződéskötési versenyben. Az idén a tavalyihoz hasonló eredményeket várunk. A sikeres munkának minden feltétele biztosítva van. Mögöttünk áll már- egy esztendő tapasztalata, s hozzáértő szakemberekkel is erősödtünk, hiszen az elmúlt egy esztendő alatt hetven jóképességű mezőgazdász állt munkába földmű- vesszövetfkezeteimknél. Terveink reálisak, s ha idejében látunk munkához, teljesítjük is azokat. Földművesszövetkezeti vezetőinknek és mezőgazdászainknak nagy figyelmet kell szente'niök a szerződéskötések idején is az egyszerűbb termelői társulások és szakcsoportok szervezésére. Az a tapasztalat, hogy a szerződő gazdák szívesen társulnak valamelyik szerződéses növény közös megtermelésére és értékesítésére, mert ebből a közös munkából és közös értékesítésből még több előnyük származik, mint azoknak, akik egyénileg szerződnek. Az egyénileg szerződő 1 gazda jól jar a szerződéssel, mert egyrészt biztosítva van már előre termékének átvétele, másrészt több növénynél előleget és felárat kap. A szakcsoportban további kedvezményekkel növekednek ezek az előnyök. Többek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szakcsoportok gombamódra szaporodnak. Szakcsoportjaink száma már meghaladta a kétszázat, és tagjaik elégedettek. Ez azt mutatja, hogy dolgozó parasztágunk jórésze megkedvelte ezeket a társulásokat, a közös munkát és nekünk támogatnunk kell a nagyüzemi gazdálkodásnak ezeket az alsóbb fokait, mert a szakcsoport is egy állomás a nagyüzemi, szocialista mező- gazdaság megteremtésének útján. Különösen arra kell nagy figyelmet szentelnünk, hogy az újabb szakcsoportok szervezése mellett a már meglévők állandóan erősödjenek, s növeljék közös alapjukat. Az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani szövetkezeteinknek a gépi munkákra való szerződéskötésre és a géphasználati társulások szervezésére. Ebben az évben a tervek szerint még több mint 180 000 normálhold gépi munkára kell szerződést kötni. A gépi munka jobb és olcsóbb, s •különösen olcsóbb akkor, ha géphasználati társulásba tömörülnek a gazdák, mert így nagyüzemi kedvezményeket kapnak. x Nem kisebb feladat szövetkezeti vezetőinknek a szövetkezetek gazdasági megerősítése is, a fokozottabb vagyonvédelem, az állandó ellenőrzés. A szövetkezetek megerősödését szolgálja a tagszervezés és nészjegybefi- zetés is. A földművesszövet- kezet minél több taggal rendelkezik, annál nagyobb a befolyása, szerepe, annál jobban töltheti be feladatait. A tagszervezéssel egyidő- ben fokoznunk kell a rész- jegybefizetéséket, mert a nagyobb saját erő, a nagyobb részjegyösszeg, a szövetkezetek további erősödését jelenti; Ezt mutatja például Vókány község szövetkezeti vezetőinek, akciója. A szövetkezeti szeszfőzde üzembeállításához pénzre van szükségük. A szövetkezet igazgatósági tagjai és dolgozói meglátogatták a részjegyhátralékosokat, s a kampány két első napján kétezer forint részjegyet fizettettek be. Ezt az összeget a szeszfőzde tatarozására és üzembeállítására fordítják, ami feltétlen a tagok, a vókányi gazdák érdekét szolgálja. A részjegybefizetési tervek teljesítésénél vegyük figyelembe, hogy ebben az esztendőben alig egymillió forint befizetés történt, ugyanakkor csak az idén több mint másfél millió forint értékesítési és vásárlási visszatérítést fizettek ki szövetkezeteink. Részjegyet csak egyszer kell fizetni, visszatérítés pedig minden évben van, ha Jól dolgozott a szövetkezet. A tagok tehát akár évenként is többet kapnak vissza, mint amennyit részjegyre befizettek. A földművesszövetkezet őszi és téli munkája dönti majd el, hogy milyen eredménnyel zárjuk ezt az esztendőt, s milyen alapon kezdjük el az 1959-es évet. Szövetkezeteink eddig is elvégezték a rájuk háruló feladatokat, s tevékenységükké nagyban hozzájárultak a Magyar Szocialista Munkáspárt falusi politikájának megvalósításához, a szocialista mezőgazdaság kialakításához. Azt várjuk szövetkezeteinktől, hogy a rájuk háruló őszi feladatok során továbbra is ebben a szellemben dolgozzanak, s fokozzák eddigi eredményeiket. Nagy Sándor ■ a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke
