Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-10 / 213. szám
2 NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 1«. Ssáseser forintot loptak másfél év alatt Bíróság elé kerül a tolvajbanda A taxi Pécsről indult el, alig fél óra alatt befutott Pécs- váradra s megállt a 23. számú Népbolt előtt. Az utas, König József uránbányái központi ruharaktáros, pontos címre jött: Benkő László népboltvezetőt kereste. Föl- bontatott egy üveg sört, s miután Benkőnek bemutatkozott, bevonultak a raktárba. — Vannak felesleges holmijaim. Atvehetné. Miközben ezt König kijelentette, fürkészve pillantott Ben- kőre. Benkő töprengett, lát-N szott rajta, hogy nem áll mindjárt kötélnek, de végül is így szólt: — Csak sokat ne hozzon egyszerre.,, Ez volt 1957-ben, „Áru felesleg" Miféle „árufeleslegről” beszélt König József? A vállalat központi raktárában nagy mennyiségű gumicsizmát, bakancsot, esőköpenyt, vattaruhát, munkaruhát, takarót és egyéb holmit halmoztak fel, ■ a vállalat üzemrészei innét vételezték fel az említett cikkeket a dolgozók részére. König valamiképpen árutöbblethez akart jutni. Sikerült. Az elmúlt másfél, két esztendő alatt selejtezés történt a raktárban. A kiselejtezett anyagok egy részét König „használhatónak” minősítette, a leszerelt dolgozók ruháit viszont újnak — és ismét kiadta. így elérte azt, hogy az új holmikból többlete lett, a „használtának minősített anyagoknál jelentkező hiányt pedig a eelejtből pótolta. Így aztán Kőnlgnefc —« éa később jelentkező társainak — volt miből kalmáikodniok, Benkő után jelentkezett második társként Kurucz János, akit éppen előtte néhány nappal neveztek ki főraktárosnak, azaz: Kőmig felettesének. Kurucz egy napon megjegyezte König előtt: — Pénzre lenne szükségem .,, König mindjárt flövilágosí-« tóttá a főraktárost, hogy hát; lehet itt pénzt szerezni, de csak akkor, ha ő fs segítségére lesz, ugyanis a raktárban „pluszt” kell csinálni — mesterségesen. Megcsinálták tehát a „pluszt” és máris volt pénz. Kurucznak persze mindig pénzre volt szüksége. Ilyenkor bement Kőnighez a raktárba, karján átdobott néhány eső- köpenyt, másik kezébe néhány gumicsizmát és kisétált az ajtón. Ez persze nem tűnt fel senkinek, hiszen a raktárban vételezni is lehet. Node hogyan bonyolították le a raktárból ellopott ruhák értékesítését? Az üzlet 1957 — hat esőköpeny vándorol a zálogházba — 3525 forint. 1957 — vállalati tehergépkocsi egy lakásra szállít négy tekercs kerítésdrótot, két vasajtót, egy kályhát, 13 cementoszlopot, érték: 5227 forint 30 fillér. (Ehhez egyébként Ben- kőtői kért utólagosan jegyzéket, amellyel későbben Igazolta volna ezeknek a cikkeknek legális vásárlását.) 1957 — König öt pár gumicsizmát és még egyéb raktári anyagot ad át Benkőnek, aki 2000 forintot ad az áru fejében Kőnignek. 1958 február. Kurucz és König 3000 forint „osztalékot” vesznek fel Benkőtől, esőköpenyek és gumicsizmák fejében. 1958 március 24. Kurucz gumicsizmákat értékesít a Bizományi Áruházban és a 600 forintot Kőniggel megfelezi. 1958 március. Hat pár gumicsizmát értékesít Kurucz és ezért kap 2400 forintot 1958 május, öt darab lepedőt adnak el a Bizományi Áruháznak — 300 forint 1958 május 13. öt lepedő kerül ismét a Bizományi Áruházba — 300 forint. 1958 június 4. 3000 forintos sofőrbundát 300 forintért elzálogosítanak a zálogházban. 1958 június. Gumicsizmát, munkaruhát takarót adnak el M. Ferencnek — 500 forintért 1958. Tíz bélyegzővel ellátott vállalati lepedőt adnak el ismeretlen személynek 600 forintért 1958 — Kurucz két új esőköpenyt elzálogosít 280 fo-' rintért • pénzen Kőniggel osztozkodnak. Hosszú listát lehetne még összeállítani König és Kurucz tízeiméiből, de elég annyi, hogy alig másfél esztendő alatt közel 100 000 forint értékű anyagot loptak el a vállalat raktáraiból s értékesítették. Egy pesti kiruccanás Ugyan mit is csináltak eny- nyi pénzzel? König József egy bizonyos női ismerősével Budapestre utazott s három nap alatt csupán csak ezekkel a csekélységekkel ajándékozta meg kedves utitársát: pezsgőszínű átmeneti kabát (1500 forint), egy pár pezsgőszínű nylon kesztyű (120 forint), egy rózsaszínű női táska (300 forint) és még irhabundát is akartak vásárolni, de Pesten nem kaptak és így az árát, pontosan 3000 forintot odaadta X-nének, azaz a „nőismerősnek”. Mind ez csak egyetlen úton. Mert a vállalati raktár anyagaiból, azaz hogy — a rablott holmikból került a „nőismerősnek” sötétkék kosztüm, isten tudja mennyi nyári ruha, bordó estélyi ruha csipke aljjal, „argentin” pulóver, aztán havonta a raktári anyag értékéből fedezte König az albérleti szoba árát, aztán, ha X-né netán napközben megéhezett és jobb falatókra vágyott, akkor felhívta telefonon Kőn igét s az munkaidő alatt elvitte a kedvest ebédelni a Nádorba. König vallomásában azt írja: „Családomnak az utóbbi időben semmit nem vettem.,. X-nével jártam szórakozni, a pénz soha nem maradt nálam, vagy elszórakozták, vagy ha mégis maradt néhány száz forint, azt X-né mindig elkérte tőlem. Mit ír X-né a vallomásában ? Azzal kezdte, hogy ő Kőnig- től nem fogadott el pénzt. Pedig hát a többi vallomások bizonyítják, hogy kb. 25—28 000 forintot kapott Kőnigtől másfél esztendő alatt, részben pénzben, részben természetben. Érthető, hogy X-né csak így tudta berendezni szobáját kombinált bútorral, perzsaszőnyeggel, csillárokkal és csak így tudta kiegészíteni ruhatárát 4500 forintos panofix bundával, irhabundával, szövet- és selyemruhákkal, szandálokkal, pulóverekkel és ki tudja még mivél nem. Lebukott a • bűnszövetkezet, mert hozzányúltak a társadalmi tulajdonhoz. Uzelmeikért felelni fognak a bíróság előtt, w Vj tss alakult Boksán Tóth Lajos elvtárs, a baksai tanács elnöke egyedül áll az asztalfőn, körülötte egyénileg dolgozó parasztok, vagy ha úgy tetszik: a növénytermelő termelőszövetkezet tagjai. Alakuló gyűlésre jöttek össze, amit abból is tudni, hogy az asztalon egymás tetején sorakoznak a színe snyomású belépési nyilatkozatok. Az elnök meg éppen most mondja: — Ezennel bejelentem, hogy a mai napon, — szeptember 8-án — megalakult községünkben a növénytermelő termelő- szövetkezet. 44 taggal 6$ 380 hold földdel kezdi működését az új szövetkezet. Kérem a jelölő bizottság tagjait, hogy tegyenek javaslatot öttagú vezetőségre. A bizottság tagjai kivonulnak, s ez alatt a tanácselnök felolvassa az alapszabály-tervezetet, amely ugyan a tengerieknek készült és ha Boksán nem egyezik a vélemény, néhány tétellel, akkor változtathatnak rajta. Az alapvető szabályokat már egyébként is ismerik a gazdák, a részletekkel most ismerkedték meg s egy pontot találtak, amelyet tisztázni kell: az alapszabály- tervezetben nincs szó szőlőről, mert Tengeriben nincs szőlő. Most mi lesz a baksai gazdák szőlejével? — Marad továbbra is egyéni gazdaságukban... A háztájit és a szőlőt nem kell bevinni a közösbe — világosítják fel az érdeklődőket. Közben nemcsak a gazdálkodással törődnek, hanem szó van arról, az érdeklődőket majd bátorítják, hogy aki közéjük akar lépni, minél előbb határozza el magát, mert itt az ősz, készíteni kell a termelési tervet, rendezni kell a táblákat. Bíznak abban, hogy még többen kérik majd felvételüket, s bizodalmuk nem ok nélküli. Olyanok is eljöttek az alakuló gyűlésre, akiket meg sem hívtak. Délután még úgy volt, hogy 41 taggal indulnak, de el sem kezdődött a gyűlés, amikor újabb három tag kért belépési nyilatkozatot, a szüretben pedig Bakán Ferenc fiatal gazda jelentkezett a tagok közé. — Látja ilyen gyorsan változik nálunk a létszám. > > — kedélyeskedik Tóth elvtárs. — Amikor megnyitottam a KSuS^SBBSB A Villányi Szülő- oltvány termelő Állami Gazdaság nemrégiben 15 borfajtát küldött a ljubljanai nemzetközi borversenyre. Általános tetszést nyilvánítottak a résztvevők a villányi vörösbor minősége felett, aminek az lett a következménye, iogy mind a 15 borfajtát oklevéllel tüntették ki. * A TIT tervbevette, bogy ez év telén bentlakásos, országos jellegű szövetkezeti népfőiskolát szervez. A szövetkezeti népfőiskolát a Baranya megyei Tanács és a MÉSZÖV támogatásával Siklóson a várban indítják be. Célja az, hogy a hallgatókat megismertesse a szövetkezetek aktuális kérdéseivel. * A városi tanácsok kereskedelmi osztályai közötti országos munkavensenyben a Belkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint az első félévben Pécs város Tanácsának Kereskedelmi Osztálya a második helyezést érte el. A- városi tanács kereskedelmi osztálya készletgazdálkodásban elért eredményeivel, a for gási sebesség meggyorsításával és • az egy főre eső termelékenység növekedésével érte el azt, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium dicséretben részesítette, gyűlést még 44 tagról tudtam, most meg 45 belépési nyilatkozat van nálam, a A jelölő bizottság elvégezte munkáját. Felolvassák azoknak a nevét, akiket a vezetőségbe javasolnak: — Ifj. Pataki János, idős Bakár János, Soproni József, Bencsik György és Füzes Jenő dolgozó parasztok. Valamennyien elismert gazdák, szorgalmas, igyekvő dolgozó parasztok. Nemcsak szántó-vető, hanem gazdálkodó emberek, s gazdaságuk jövedelmező. Ifj. Pataki János 2-1 holdas gazda például úgy gazdálkodott a 24 holdján, hogy négy év alatt 200 000 forintot ruházott be. Uj házat épített, s olyan istállót, pajtát, hogy a faluban sincs párja. A tagok már előre gondoltak rá, hogy ilyen elnökre van szükség, és nagy lett az öröm, amikor a jelölő bizottság elsőnek jelölte, majd később megválasztották az új szövetkezet elnökévé. Egy overálba öltözött fiatalember mindjárt javasolta, hogy „Ezüstkalász" nevet viselje szövetkezetük, mert ilyen még nincs a kornyéken. Ezzel mindenki egyetértett. A gyűlés végén meg már arról beszéltek, mikor vásárolják a zetort, kik lesznek a traktorosok, mit kezdjenek majd a sok földdel. Megoldást találnák ezek a buzgó emberek mindenre. Több mint 100 holdon lucernát termelnek ebben az évben, hogy az állat- tenyésztéshez fejlesztéséhez legyen elegendő takarmányuk és egyben javítják a talaj Szerkezetét. A .traktorra me a éppen elég fiatal van, aki ráülhet. így most hét tíz van Baksán, s egy szakcsoport. A nyugalom azonban még ■ most sem teljes. Von, «ki újabb szövetkezetei szeretne alakítani, mások a meglévőben keresnének helyet, de véglegesen még nem döntöttek, melyik úton haladjanak. Az Ezüstkalász tagjai nem sértődnek meg akkor sem, ha új tsz'születik, de maguk közé is szívesen fogadnák minden becsületes dolgozó parasztot. Milyen lesz ősszel a női divat? A Ruhaipari Tervező Vállalatnál az őszi női divatról elmondották, hogy az új divat merészebb vonalai érvényesülnek a kosztümöknél és köpenyeknél ia A kabátok és a kosztüm-fazonok — bár követik az új divatformát, — a zBák- és trapézformát —, mentesek a túlzásoktól. A köpenyek egyenésvomalú- ak és övnélküüek, vagy pedig jóval a derékvonal alatt, a csípő mentén bujtatott övvel készülnek. A gallérok ejtett szabásúik. A kosztümök kétféle változatban kerülnek forgalomba: hétnyolcados, egyenes- vonalú szabással és csípőig érő, lefelé szűkülő, szélesgallérú kabáttal. Az állami konfekcióipar rövidesen gyártja az új- szabású köpenyeket és kosztu(13) Gyemenlyev vidáman indult el a múzeumba. Reggel még azt forgatta a fejében, amikor SandeVhez ment, hogy megszerzi az őrnagy belépési engedélyét a külső kikötőbe, ha van neki ilyen, jól megnézi, s legrosszabb estben hamisít egyet. Most azonban minden másképpen alakult, olyan beosztásban dolgozott, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a kiürítéssel is foglalkozzon. A múzeumban rögtön rájött, melyik képeket cserélték ki. Bosszantotta annak a tapasztalatlansága, aki csinálta. Egyik teremben még azt a hibát is elkövették, hogy meghagyták a kicserélt képek alatt az eredeti festmények címét és festőjét tartalmazó táblácskákat. Gyementyevet a múzeumőr vezette végig a termeken. Helyes öregember volt, göndör hajából már elővillant a rózsaszín fejbőr. A múzeum ablakai homokzsákokkal voltak berakva. Az öregember villanyt gyújtott, de nem égett az összes lámpa, így egyes réveken félhomály von, hogy nem lehetett kivenni a festményeket tisztán. Gyementyev szerette volna ellenőrizni az őrt, elővette hát a zseblámpáját s végigpásztázta a kicserélt képet, s az eredeti tábláját. Elolvasta figyelmesen a szöveget, jól megnézte a festményt, aztán hirtelen a hátamögött álló őrhöz fordult. *—i Jó kép — -mondta nyur godtan, » továbbment. Az őr megkönnyebbülten sóhajtott. Gyementyev sajnálta ezt a becsületes, de gyakorlatlan öreget. Mindent végignézett a múzeumban, aztán az őrrel bement az irodába. — Hol raktározzák a többi képet? — kérdezte Gyementyev közönyösen. — A pincében, kapitány úr — válaszolta mézesmázos hangon az öreg. — Megnézhetném? —* Gye- mentyevre újra az előbbi ijedt arc meredt. — Különben arra már nincs időm. Majd máskor. Nagy a pince? — Hogyne, többszáz vásznat tárolunk ott. Szigorúan bizalmas közlés, hogy az orosz légierő rövidesen bombázni fogja a várost. Percek alatt hamuvá lesz a múzeum egész gyűjteménye. Ezért ki kell szedni a képeket a rámából s ládákba csomagolni, a pincékbe elhelyezni. A raktáron lévő festményeket is ládákba kell rakni. Határidő két mih Az őr lehajtott fejjel hallgatott. !— Talán nem érti? s-s Miért nem érteném? — Akkor jó. Hogy meggyorsítsuk a munkát, nem szükséges leltárt készíteni, csak azt kell felírni a ládákra, hogy hány kép van bennük. Ennyi az egész. Az öreg szeme felcsillant. Gyementyev véglegesen meggyőződött arról, hogy az öreg képtelen örömét magába fojtani. — Igen, igen, így csináljuk meg, holnapután ellenőrizhetik. — Feltét len eljövök. Viszontlátására .. i Gyementyev azonnal jelentést tett Meleknek. — Néhány képet valóban kicseréltek, máshol azonban nem rejthették el csak a pincében, ahol teljes káosz uralkodik, s többszáz képet őriznek. Két nap múlva egy szemig ládában lesznek a festmények, azok is, amiket raktáron tartanak. Állítottam oda őrt, úgyhogy egy darab rongyot sem vihetnek ki a múzeumból. Ha csak egy képet találok, amit nem csomagolnák el, — Gyementyev a homlokára bökött ujjával —a ktvégzem az egész csűrhét. — Ragyogó Ruckert! — kiáltotta Melch elragadtatva. — Köszönöm. Amíg maga a múzeumban volt, jártam a lakásán. Gyementyev összehúzta szemöldökét, bár tisztában volt azzal, hogy az ilyen látogatások veszélytelenek. — Bocsásson meg Ruckert, de jobb, hogy én intéztem el A mi osztályunkon én képviselem a Gestapot is. S azt hiszem előnyösebb, ha én intézem el az ilyen ügyeket, mint Ők. — Űj abban kőtelezővé vált már az oktalan bizalmatlanság? — méltatlonkodott Gyementyev; —* Különben fc tudhatja, hogy a Gestapo sosem bízott senkiben. A hivatásukkal jár; Érdeklődtek már különben maga után is, de én személyesen felelősséget vállaltam a megbízhatóságáért. Ezért mentem el a lakására. Miért fogadja olyan sötéten ezt? Semmi borzalmas nem történt. Ellenkezőleg, az anya is, a lánya is csupa jót mondott magáról. Az asztalon egy vaskeresztet láttam, a magáé? — Enyém. — Miért nem szólt eddig arról, hogy kitüntetése is van? — A katona nem dicsekszik soha rendjelével, csak őrzi, mint az elmúlt ütközetek emlékét. <**• Derék fickó maga, Ruckert. A maga helyében azonban kicsit legyeskednék a művész lánya körül. Gyönyörű teremtés, mi? “ A szerelmi viszonyt, tudtommal, nem írja elő a szolgálati szabályzat — mondta szigorúan Gyementyev. — Ebben az esetben nem szólnék egy szót sem, ha megszegné a szolgálati szabályzatot .it Melch elmosolyodott Este váratlanul vendége jött. Sandel őrnagy állított be komoran és lefogyva. Tapasztalatból tudta, hogy az őrnagy hangulata rabszódikv- san változik. Kíváncsian leste, mi lehet az oka rossz kedvének. Sandel jól bezárta az ajtót és odament Gyementyev- hez, v)
