Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-30 / 230. szám
fflLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Ma: V. és VI. Békekölcsön ! nyeremény- listája EPUL AZ ERŐMŰ XV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1958. SZEPTEMBER 30. A nép sstíne előtt Választásra készül az ország dolgozó népe. Másfél hónap múlva az urnák elé járulnak az állampolgárok, hogy szavazataikkal újjáválasszák alkotmányos rendünk legfőbb szervét, az országgyűlést és az államhatalom helyi szerveit, a tanácsokat. A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt esztendőkben akaratban, öntudatban és helytállásban nagyot lépett előre. A tizennégy esztendő sok mindent mlágossá tett előtte, a történelmi változások sok mindenre megtanították. Nagyon jól tudja, honnét indultunk el útunkra. Csak keserű szájízzel emlékezhet a grófok, a nagyiparosok és a földesurak Magyarországára, a zsellérviskók, a barlanglakások sötétségére. Igen, a múlt a magyar dolgozó milliók vérének kiszipolyozása, az éhbér, a munkanélküliség fenyegető réme volt. A kilátástálanság mázsás kőként nehezedett rájuk, amely alól nem volt szabadulás, ha ki is akartak törni, ott álltak mellettük vésztjósló fenyegetéssel az úri rend kakastollasai. Ezt akarta visszahozni az októberi ellenforradalom. A felszabadult magyar nép nyakára ültetni a kapitalistákat, a nagybirtokosokat, hogy a falun megint a jegyző legyen az úr, kénye-kedvére kiszolgáltatva a nép. Már az első napokban meg is jelentek régi kiváltságaikat követelve. A magyar nép azonban nemet mondott, a párt és a kormány vezetésével megvédte a néphatalmat és fegyverrel kergette el az úri rend feltápászkodó embereit. Nem, a magyar népnek nem kell az olyan képviselőház, amelyikben 84 földbirtokos, 41 állami főtisztviselő, 13 bankár, 5 gyáros, 37 ügyvéd, 12 pap, 19 gróf és 9 báró istenre és királyra hivatkozva „intézi” a nép sorsát. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni, mert azt ma már a nép forgatja, a maga érdekében, a maga javára. A magyar dolgozó milliók egyszer s mindenkorra eljegyezték magukat a szocializmus eszméjével, amely a haladás, a felemelkedés útjára vezette sokat szenvedett hazánkat, s a népet emberi sorsra emelte, boldog, szabad és virágzó életet teremtett számára. Ebben a több mint egy évtizedes munkában, harcban a párt és a kormány mindenkor a nép legigazibb érdekeit képviselte, kifejezte igényeit és vágyait. Csak büszkeséggel emlékezhetünk történelmi jelentőségű tetteire, országvezető munkájára. A nép kezébe adta a hatalmat, a gyárak, az üzemek gyümölcsét az egész nép élvezi, városokat, iskolákat, művelődési otthonokat építettünk. A múltban a munkásember gyerekei közül sokan még az általános iskolának megfelelő műveltségi színvonalat sem érhették el. A középiskolai tanulóknak 3.4 százaléka volt munkás és 0.6 százaléka szegényparaszt származású. Még rosszabb volt a helyzet az egyetemeken, ahol 2.7 százalék munkás és 0.8 százalék szegényparaszt származású hallgató tanult. A Horthy-rendszerben évente 10 000 lakos közül 14 tüdőbajban halt meg, ma csak három. A szülőotthoni ágyak száma huszonötszöröse az 1938. évinek. A társadalombiztosításban résztvevők száma mcglcétszereződött, rendeztük a nyugdíjakat. Ma egy munkás átlagkeresete havi 1500 forint, a bányászoké meghaladja a 2000 forintot. Ebből a bérből ma egy munkáscsalád olyan életszínvonalat biztosíthat magának, amelyhez 1936-ban 210 pengőre lett volna szüksége. De akkor a munkások átlagkeresete a 90 pengőt sem érte el és 62 százaléka az átlag alatt keresett. S ehhez jön még a „borítékon” kívüli fizetés: az üzemi étkeztetés; a munkaruha, a bölcsődék, a napközik, az üdültetés, a gyógyszerellátás, stb. Évente több milliárd forintot fordítunk ilyen célra. Az egyszerű, szürke számok és tények mind a néphatalom, a néphatalom birtokosai megváltozott életének kifejezői. Kétségtelen, hogy az országépítő munka hevében követtünk el hibákat is, olykor súlyosakat, egyik sem tett jót a szocializmus ügyének. De egyetlen pillanatra sem feledhetjük el, hogy nem a hibák voltak a jellemzőek, hanem az eredmények. S a párt és a kormány munkáját dicséri az, hogy felismerve a hibákat, levonva belőlük a szükséges tanulságokat, az elmúlt két esztendőben kijavította azokat. Megvédte a néphatalmat és sorra-rendre elhárította az aliadályokat a szocializmus építése Htjából. Az új vezetés politikai vonala következetes, cikk-cakkoktól mentes — a nép érdekében való politikai vonal. A párt és a kormány az élet megmásíthatatlan törvényeit juttatja kifejezésre: a munkát, az alkotást és a jövőt. Ez a párt, ez a kormány büszkén és bátran áll a nép elé. bizalmat és támogatást kérve tőle. Bizalmat és támogatási kérve lép most az ország színe elé. Nem új dolog ez az utóbbi esztendők politikai életében. A párt és a kormány a nép bizalmától és támogatásától övezve dolgozott. A dolgozó népre, öntudatára alapozva, véleményét meghallgatva vezette az országot. Másként nem is jutottunk volna előre. Az ország népe éppen azért tiszteli és becsüli vezetőit, mert a velük való kapcsolatot a legteljesebb őszinteségre alapozza. Ismeri és mindig kutatja véleményét, meghallgatja tanácsait, észrevételeit. A párt, a kormány és a nép az utóbbi két esztendőben szoros egységet alkotott, nincs közötte titok, bátran a nép elé tárja az utunkon fellépő nehézségeket, és megfordítva: a nép a gondolatait a vezetés elé. Az eddig végzett munka a párt és a nép eggyéforrottságának nagyszerű példája. Es a jövő? A jövő a miénk, a szocializmusé, a népé! Eltűntek a királyok, a grófok és a bárók. Mi azonban itt vagyunk, élünk, dolgozunk és alkotunk. Magunknak. A választáson a megtett útra és a jövendőre szavazunk. Bizalmunkkal támogatjuk azokat, akiknek irányításával eredményeinket, elértük. Mindezekért továbbra is rájuk bízzuk államunk vezetését, a helyi szervek irányítását, hogy dolgozzanak ezután is a dolgozó nép felemelkedésén, népi államunk erősítésén. Komszomolküldöttség érkezett megyénkbe Ma a déli óráikban megyénk be érkezett a Kamszomol öttagú bányászküldöttsége. A szovjet fiatalokat a KISZ-bi- zottsóg tanácstermében a megye és a város ifjúsági vezetői fogadták. Takács László elvtárs, KISZ megyei titkár üdvözlésére J. G. Kravcsenkó elvtárs, a Komszomol higani területi bizottságának első titkárai a delegáció vezetője válaszolt. — Mindamnyran nagyon örülünk — mondotta — hogy Magyarországra jöhettünk. Köszönjük, hogy üyen megható barátsággal fogadtak bennünket. Az itt töltött időt szeretnénk minél hasznosabban eltölteni, a két ország fiataljai közötti barátságot tovább mélyíteni. Elmondotta, hogy a delegáció tagjai bányászfia talok. Ezért természetesen elsősorban az itteni bányáik munkája, a fiatalok élete és a KISZ politikai tevékenysége érdekli őket. Sok-sok tapasztalatot sze reitnének magukkal vinni, hogy azokat hasznosíthassák s ha alkalom kínálkozik rá, az ő munkájukról is elmondanak majd egyet s mást A közöst véleménycsere mindig hasznos, a szocializmus építését jól segíti. A küldöttség a megyei KISZ bizottság vezetőinek kíséretében délután Komlóra utazott. A városi KISZ bizottságon Hetesi Lajos városi KISZ vb. titkár üdvözölte a szovjet delegáció tagjait, majd a szovjet delegáció vezetője, Kravcsen- ko elvtárs szólalt fel. Üdvözölte a komlói bányász KISZ fiatalokat, majd a küldöttek baráti beszélgetés sorén átadták tapasztalataikat arról, hogyan dolgoznak a hányában és Komszamolban. Fenn és lenn. Fenn az üzemépületen egyre több tetődonga kerül a helyére. Az első elkészült épületrészt hamarosan átadják az építők a szerelőknek és megkezdődhet aa óriáskazánok szerelése. Díszelőadás a magyar néphadsereg napja alkalmából j A magyar néphadsereg napja alkalmából a honvédelmi minisztérium vasárnap este díszelőadást rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában. . ' ' ' r 1 Az ünnepség • elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságénak első titkára, dr Münnich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Marosán György, az MSZMP Köz ponti Bizottságának titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Ugrál Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a néphadsereg vezérkari főnöke, a tábornoki kar több más tagja, a fegyveres testületek, a tömegszervezetek képviselői, a néphadsereg kiváló tisztjei, tiszthelyettesei, harcosai, üzemi dolgozók, tudósok, írók. Az elnökségben foglaltak helyet a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok képviseletében M. F. Kazakov hadseregtábornok és N. D. Zahvatajev vezérezredes, valamint az ünnepség' alkalmából hazánkba érkezett külföldi katonai küldöttségek vezetői. Részt, vett az ünnepségen számos. Budapesten akkreditált katonai attasé is. A Himnusz elhangzása után Révész Géza vezérezredes, hon védelmi miniszter nyitotta meg az ünnepséget, majd Dapsi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után az ünnepség első része aiz Internationale hangjaival ért véget. Az ünnepség második felében a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művésziegyüttesének ének- és tánckara, valamint az alakulatok öntevékeny művészeti csoportjai adtak nagy tetszéssel fogadott műsort. i A vezénylő és a kapcsoló épületén már az utolsó simításokat ; végzik rat építők. A vezénylőnek (balról,) elkészült már a külső , ■ burkolata is. lift I -V 1 A vízlágyítónál már a mészelőlágyítók szerelése folyik. (Kurucz felv.) Ezresek előlegként A drávafaki tsz-tagok úgy várják minden hónap harmadikát, mint az üzemi dolgozók, a fizetés napját. Náluk minden hónap harmadikén osztják a pénzt. Fizetésüket természetesen csak a gazdasági év végén kapják meg hiánytalanul, havonként csak előlegeket osztanak, munkaegységenként 40 forintot. — Mit szól ehhez a tagság? — Nagyon örülnek, csak most már 60 forintot szeretnének előlegként — tréfál Rózsavölgyi elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Tudja nálunk is meg van ám az a kór, hogy minél többet kapnak az emberek, annál többet várnak... — Egy részük azt mondja: majd vissza kell ezt fizetni a tagoknak, amit most megkapnak, a többség azonban úgy látja, oszthat a tsz, mert jól gazdálkodik. Kétségtelen, az utóbbiaknak van igazuk, mert a drávafokiak nem hitelből osztják az előlegeket, hanem a gazdaságból teremtik elő. Ez évben még a sertésienyész adta a legnagyobb jövedelmet. Hizlalási szerződésből 60 000 forintot vett be a tagság, de még most is 117 sertés röfög az óljukban. 15 000 forintot jövedelmezett a szarvasmarha-hizlalás, 9 000 forintot kaptak a kukorica ebnerezéséért, ugyan ennyit küldött a dohánybeváltó előlegként, 20 ezer jött be a fűztelep terméséből és a búza értékesítéséért kaptak 33 000 forintot. A bankban mindig van pénz a .folyószámlájukon, elsején aztán leemelnek egy 20—25 000 forintot és kiosztják a tagoknak. Van olyan család, amely több mint 3000 forintot visz haza. Nemes Józsefek hárman dolgoznak a közösben és múlt havi előlegként is 3 800 forintot kapott a család. Vadon Istvánék három és félezret vittek haza. Ezer forinton alul még előleget sem kap egy tag sem. így a csépiét utáni hónapban mindenki a kenyérszükségletét biztosította az előlegből, mert terményt nem oszt a szövetkezet. A háztájiban megterem a burgonya, zöldség, kukorica, a kenyérnek valót meg olcsón megvásárolhatják. De ehhez még nem is szükséges az egy havi előleg. Ami megmarad, szekrény mélyére kerül a többi közé, aztán ki bútort csináltat, ki motort vásárol az összegyűjtött pénzből. Szigecsán Józsefék, meg Szabó Jenőék bútort vásároltak, mások motorkerékpárt, fürdőkádat és ki tudná felsorolni, milyen drága vásárfia talál gazdára a drávaföki tsz-tagok közt. Természetesen a szövetkezetben kapott pénzt sokan megtoldják még két-három szerződött hízóval úL de más mellékkeresetük nincs. Többen napszámost fo, gadnak még a sürgős háztáji munkák elvégzésére is. mert a napszámosnak esetleg 40 forintot kell fizetni, a szövet- keztben meg a legkevesebb 80 forintot ér majd egy munkaegység. Ezért a tsz- tag szívesebben dolgozik a közösben, s olyan gyorsan végeznek minden munkával, hogy a cséplés idején például két napig már nem tudtak munkát biztosítani a tagságnak. Így nincs is szükség a családtagok segítségére. Szigorú szabály, hogy a közösben csak azok dolgozhatnak, akik aláírták a belépési nyilatkozatot. Elvétve akadt már olyan eset, hogy a családtag is dolgozhatott, ilyenkor azonban kikötötte a tagság, hogy azokat öt forintos órabérrel fizesse ki a tsz, s ne munkaegységet írjon részükre. Ennyire nagy itt a munkaegység becsülete. Értéke van, nagyobb mint egy napszámnak, s nem osztogatják mindenkinek. Később pedig még nagyobb lesz az értéke, mert új üzemágakat jövedel- meztetnek majd, méheket vásárolnak, még jobban kifejlesztik a szarvasmarha- tenyésztést, Zetort vesznek és jobb gépi munkával bővebb talajerőpótlással a növénytermesztés is hdlásabban jövedelmez majd. T i.
