Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

PI APEO 1958. SZEPTEMBER 25. 1 A pártoktatás előkészítésének tapasztalatai a siklósi járásban A Dunántúli Napló postájá&óí Pártunk szervezetű szabály­zata kötelességként írja elő a párttag számára, hogy rend- szeresen fejlessze politikai szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sajátítsa el á marxizmus—len inizmus alap­jait. Ennek egyik fontos esz­köze a szervezett pártok tatás. A szervezeti szabályzat más pontjai is. összefüggésben van­nak a pártoktatással. Azzal azonban, hogy külön is rögzíti tanulási köteJezettséget, csak alátámasztja a pártoktatás je­lentőségét. De más szempontból is szükséges és fontos a pártoktatás Korunkban a fiatal, fejlődő szocializmus vívja a harcát az idejétmúlta kapitalizmussal; Igen sok olyan politikai, tár­sadalmi és gazdasági jelenség van, amelyekre az emberek a kommunistáktól várnak ma­gyarázatot; Éppen a pártokta­tás ad lehetőséget a párttag­ságnak arra, hogy magyaráza­tot kapjon a vitás kérdésekre és magabiztosan adhasson vá­laszt a pártonk ívüli dolgozók­nak. Sajnos, ezt a maiit oktatási évbeh nem sikerült megfelelő­en megérteni; Ezért igen sok nehézséggel kellett megküzde­ni. Ezeken okulva, idén na­gyobb gondot fordítunk az előkészítésre; legbeváltabb és legnépszerűbb az „Időszerű kérdések”, ezért mintegy 30 helyen készítünk elő Ilyen tanfolya­mot; Az idei oktatási évben — ez is a múlt év tanulsága — tár­sadalmi munkásokkal oldjuk meg az ellenőrzést. A múlt év­ben ugyanis azon a címen, hogy jó kezekben legyen a pártoktatás, kizárólag a párt­bizottság apparátusét vontuk az ellenőrzésbe. Sajnos, meg­győződhettünk arról, hogy amíg a pártmunka minden más ágában javulást hozott a körzeti rendszer, addig a pjpt- oktatásban nem. Tévedés azt hinni, hogy a körzeti rend­szerben van a hiba, inkább az apparátusnak a pártoktatás­hoz való viszonyában. A múlt évben ritkaságszámba ment, hogy ellenőrizték volna a rá­juk bízott tanfolyamokat. Ezért >most az apparátus tag­jai tanfolyamokat vezetnek, az ellenőrzést pedig társadal­mi munkások közreműködésé­vel végezzük; Az előkészítés már majd mindenütt megkez­dődött, Legtöbb pártszervezet taggyűlésen tárgyalta meg az oktatással kapcsolatos felada­tokat; Ez volt az első lépés. Szeptember közepéig azonban nagyon kevés helyen láttak a lentkeztek. Ebben szerepet jál szik az is, hogy most jó fel készültségű helybeli propa gandisták vezetik a tanfolya mókát; A múlt esztendőben nemsi került megfelelően tisztázni tanulás önkéntességét. A egyéni beszélgetések alkakná val erre is sor került. Szüksé­ges is, mert egyesek úgy ér telmezik az önkéntességet hogy a tanulás vagy nem ta nulás között lehet választani Meggyőző magyarázatot kap nak arról, hogy ez tévedés, csupán a tanulás formáját választhatják meg. A párttagok élnek is a lehe­tőséggel. Előfordult példáu az egyik községben, aho ugyanabból a tanfolyambó kettőt szerveznek, hogy többen a propagandista személyétő teszik függővé, »melyikre jár nak majd. Néhány pártszervezet — pél­dául a károlymajori — k'issé késve látott munkához. Kap­kodásra semmi okük, mert' az nem javít a helyzeten! Rend szeres munkával, megfontol nyugalommal még pótolhatják a mulasztást. Végül egyetlen problémát Mindenütt azt kérik a hallga­tók, hogy január közepéig nagyon, «eves neiyen lairaiK a . -,, » - A,.: Az idei évben esal: annyi további teendőkhöz. Most már all J Cl ti KI (ÍZ egeSZ CVl tanfolyamot indítunk, ameny- myi jól képzett propagandista áll rendelkezésünkre; Külön gondoskodtunk aprói is, hogy lehetőleg minden gépállomá­son; állatni gazdaságban és azokban a tsz-ekban, ahol mű­ködik pártszervezet, legyen pártoktatás, hisz az ott élő elv társak egyik fontos felada­ta a nagyüzemi mezőgazdaság mpgasabbrendűségénekí az egyéni gazdaságok felett! fölé­nyének gyakorlati bizonyítása. Nyilvánvaló, hogy ezért tuda­tosan harcolni, csak bizonyos ideológiai műveltséggel rendel­kező emberek tudnak; Számí­tásba vettük azt is, hogy a a pártbizottság kezdemé­nyezésére — elkezdték az egyé ni beszélgetéseket Általában esténként, a pártszervezet he­lyiségében gyűlnek össze, és egy-egy elvtámssal nagyon kö­rültekintően megtárgyalják, milyen oktatási formán kiván tanulná. Ezek a beszélgetések nemcsak a pártoktatás előké­szítése szempontjából haszno­sak, hanem a pártrmmka egé­szét tekintve is. Villányban a pártvezetőség őszinte véle­ményt mondott egyes pártta­gok mpnikájáról is. A nőmoz- galomban résztvevő kommu­nista asszonyok bírálták azo­kat a párttagokat, akiknek a tanfolyamok a környezetükre feleségük ngm dolgozik a nő hatással lévő községi párt- szervezetekben legyenek. — Ilyen például Siklós, Villány, Reremend és Diósviszlő; Ter­mészetesen a kis községekben, a kis létszámú pártszerveze­tekben is indítunk tanfolya­mokat. Úgy látjuk, hogy a tanácsiban; A beszélgetések során annyira megnövekedett a pártoktatós iránti érdeklő­dés, hogy a jelentkezőik szá­ma miatt két tanfolyamot kell indítani; Hasonló a helyzet Harkányban is, ahol már a taggyűlésen húszán önként je­anyagot Erre azért volna szükség, mert falun legkésőbb március köze­péig be kell fejezni a párt­oktatást, később a mezőgazda- sági munkák miatt nagy a le­morzsolódás. Legalábbis az utóbbi esztendők ezt igazolják Ha tehát január közepéig meg kapnánk az anyagokat, akikor mód nyílna március közepéig feldolgozni. De ha például március elején küldenék, ak­kor mái- kárbevesznének, nincs idő a tanulmányozásuk­ra. összefoglalva: a tapasztala­tok szerint az idei oktatási év előkészítése nagyobb gond­dal és körültekintéssel folyik, mint az elmúlt évben s ezért bizakodva nézünk a kezdete elé, Löffler József, a siklósi járási párt- bizottság ágit. prop. oszt, vezetője. A családtagok üzemlátogatása Csak öt perc A Pécsi Bőrgyár üzemi párt- szervezete megengedte, hogy a hozzátartozók (szülők, felesé­gek, nagymamák és nagypa­pák) — akiknek a múltban er­re nem volt lehetőségük — megnézhessék szeretteik mun­kahelyét. Láthassák azt, hogy hogyan készülnek a nyersbő­rök, a talp, a boxbőr és lakk. Sertésbőrből szebbnél szebb mintájú, jó minőségű, sokszínű bőrök készülnek, amit export­ra szállítunk. így megismer­kedhetnek üzemünk munkájá­val, életével, megnézik a gyár udvarán lévő hatalmas faliúj­ságot, amely tájékoztatja a dol­gozókat a bel- és külpolitikai helyzetről és a KISZ munkájá­ról is. Helyes volna, ha más üze­mekben is bevezetnék az üzemi látogatást, hogy mindenkinek alkalma legyen megismerni hozzátartozója munkakörülmé­nyeit. Az sem volna rossz, ha egyes üzemekből tapasztalat- cserére jönnének hozzánk, hogy megtekintsék faliújságun­kat, amit bizonyára máshol is szívesen fogadnának a dolgo­zók. ' Kibédi Béla Több dolgozótársam nevé­ben kéréssel fordulok a PKV- hoz. Szeretnénk, ha a „pel- lérdi elágazótól” jelenleg 7 órakor Induló járatot 5—10 perccel előbb indítanák. Mi, akik fél 8-ra járunk, több eset­ben elkésünk (különösen pia­ci napokon). MÓRÉ JÁNOS Megnyerné az udvariassági versenyt Egypár szóval kö­szönetét akarok mondaná Higi Vil­mos gépkocsiveze­tőnek és a vele szolgálatban lévő kalauznak a lelki­ismeretes munkáért és dolgozó társaik megbecsüléséért. — Már többször fi­gyeltem, amikor a Hősök terei vonalán szolgálatban volt Higd Vilmos, soha egyetlen utast nem hagyott le. Udvari­as hangon küldte a kocsi belsejébe az utasokat, hogy a megállónál senkit se hagyjon le. Leg­utóbb az ő gépko­csiján utaztam, — e hó 19-én — és akikor többen meg­jegyezték: ,.Ez a gépkocsivezető a PKV-nál megnyer­né az udvariassági versenyt“. A 19-i utazóközön­ség nevében kívá­nok további jó munkát. Rajna Miklós Hamarosan szükségünk less rá Televízió-szerviszt Pécsnek! 1951. óta működik Pécsett a Posta Rádióvételtechnikai és Elektroakusztikai Üzeme, a Dunántúl legnagyobb kapaci­tású rádiójavító műhelye. A megalakulásakor évente mint­egy háromezer készüléket javí­tottak, ma már 4600 körül jár a megjavított készülékek szá­ma és az év végére eléri majd a hatezret. A munka megduplázódása ellenére sem növekedett maga az üzem. Ma is olyan szűkö­sen, éppencsak elférnek a Szé­chenyi téri helyiségükben, mint az alakuláskor. A javí- ásra váró rádiók a mennye­zetig tornyosulnak a műhely-, ben, az átvevő helyiségben, pedig még nincs Is csúcsforga- om, az majd csak október- novemberben kezdődik.., De mi lesz, ha megindul Pé­csett is a televíziózás? A televízió javítóműhely szá­mára itt már nincs egy talpa­latnyi hely sem. Pedig október végén, november elején mát háromszáz készüléket kellene átvizsgálni, mielőtt a vásárlók­hoz kerül, az év végére pedig biztosra vehető, ezer felett lesz a televíziós készülékek száma. — Hol javítják majd őket? — Nem tudjuk — mondja Jánosi elvtárs, az üzem veze­tője. — A televíziójavító mű- egy kis üzlethelyiséget és mi hely céljára egy különálló he­lyiségre lenne szükségünk, mert a javítás közben a mű­szerészeken kívül, akik védő­ruhát viselnek, senki sem tar­tózkodhat a műhelyben. A nagyméretű képcső ugyanis robbanásveszélyes, ezért szük­séges az óvintézkedés. A ké­szülékékben is vastag plexi üveg védi a nézőt a képcső „eldurranása” esetén a szerte- fröcceenő üvegszilánkoktól. — Nagyon szeretnénk, ha a szomszédságunkban levő mű- köszörűsnek másutt adnának megkapnánk az ő helyét a TV- műhely céljaira. így nem kel­lene a mi adminisztrációnkat sem növelni az új műhely miatt — egy helyen maradhat­na a televízió és rádió átvevő­hely — és a vidékiek is köny- nyebben ideszállíthatnák a sú­lyos készülékeket, mintha má­sutt kapnánk helyiséget. Reméljük, egy üzlethelyisé­gen nem múlik a televízió- szerviz felállítása, hiszen szük­ség lesz rá hamarosan. A leg­közelebbi televíziós szerviz pe­dig Szekszárdon van.,. 900 i 600 r « Ara: tso forint Leszakadt az eresz alja. A házigazdám elment a kőműveshez. Megjött a szerelő és azt mondta: — Hühü, de magasan van. Hát kérem, ezt nem lehet úgy megcsinálni, ahogy ma­ga elképzelte. Állvány kell ide.,, — és felsorolt egy (26) Hét óra volt, amikor felkelt. Hajnali fény öntötte el a szo­bát. Óvatosan lopakodott ki a fürdőszobába. Nem, akarta fel- zavarni a háziakat. Megborot­válkozott, megmosakodott hi­deg vízben. Amikor kilépett, a háziasszony az előszobában várt rá. Kínos beszélgetés kez­dődött. Gyementyev ismételten megígérte, hogy a festménye­ket a föld alól is előteremti. A beszélgetés olyan hosszú­ra nyúlt, hogy csak kilenckor indulhatott el otthonról. Az utcákrmost is katonákkal vol­tak tele, azonban feltűnő rend uralkodott; a hadfelszerelések az udvarokban kaptak helyet, a kapukon és a házak falán számok, s az egységek betű­jelei, nyoma sem volt a teg­napi felfordulásnak, A kikötő Bejáratánál te fo* gadta valami meglepetés. Négy géppisztolyos SS állt a kapuban. Csak akkor vette már észre őket, amikor átment a téren és késő volt vissza­fordulni. Lassított kicsit, hogy legyen ideje átgondolni a hely­zetet. Biztos csak a kikötő- őrséget erősítette meg a pa­rancsnokság. Bátran előre. Még az a büszke gondolat is átvillant agyán, hogy ez mind őmiatta van. Gyementyev el akart menni az SS-ek mellett, mintha észre se vette volna őket, azonban az egyik katona nekiszegezte géppisztolyát, s így meg kel­lett állnia. — Mi az? — kérdezte Gye­mentyev meglepetten. — Az engedélyt kérem. Gyementyev elővette igazol­ványát, de az SS nem fogadta el. — Uj engedélyre van szük­ségünk. — Mától a parancsnokság új igazolványokat ad ki — egé­szítette ki a másik katona. — Kérjen egyet.;; Gyementyevnek a kikötő­parancsnokságra kellett elmen, nie. Jál ismerte az épületet, már volt itt, amikor ezre de átUtóiagm felszerelését keres­te. Emlékezett rá, mennyi tiszt tolongott akkor a folyo­sókon, most azonban egy lélek se volt sehol. Szinte érezni lehetett, hogy itt telepedett le a Gestapo. — Hol adják az új belépési engedélyeket? — kérdezte meg a mellette elmenő tisztet. — Kilences' szoba — vágta rá a tiszt, ügyet se vetve rá. Három lépés választotta el a szobától, amikor felpattant az ajtaja, s két Gestapo tiszt egy matrózzubbonyos kövér embert vonszolt ki. — Hallgassanak meg — or­dította — a meteorológiai állo­más munkatársa vagyok, az én kötelességem.. > Gyementyev azt már nem tudhatta meg, mi a tengerész­sapkás kötelessége, mert be­lökték a következő szobába a szerencsétlent; 5; Két út állt előtte; vagy be­jut a kilences szobába, vagy elmegy innen mielőtt nem, ké­ső. Az utóbbi azonban azt je­lenti, hogy Dovgalev ezredes­nek nem küldhet adatokat az induló hajókról, a hitleristák háborítatlanul megérkeznek Németországba, s harcba száll­nak az előrenyomuló szovjet csapatokkal. Ha elmegy, azt a hadosztály megsemmisülése után is. — Mióta foglalkozik az egészségügyi vizsgálattal? — Ideérkezésem után ka%- tam meg a kinevezésem. — Ebben az igazolványban erről nincs szó. Eljött a döntő pillanat. Gye- mentyev előhúzta hamis meg­bízólevelét, s odaadta a tiszt­jelenti, hogy a feladatát nem nek. \ hajthatja végre. Először külön-külön, aztán Határozottan belépett a ki- együtt tanulmányozta a két lences szobába. A hatalmas tiszt az írást. Gyementyevnek szoba közepén két Gestapo tiszt ült az asztal mögött. Egy szék üresen állt az asztal előtt Va­lamikor ebben a teremben vol­tak a vámvizsgálatok. Gyementyev betette az ajtót, odament az asztalhoz. A hitle­rista hadseregben a fronttisz­tek általában sohasem hajlong­tak a Gestapo emberei előtt, Gyementyev is minden meg­szólítás nélkül érdeklődött; — Itt adják a belépési en­gedélyeket? — Ki maga? — kérdezte gyorsan az egyik tiszt. — Ruckert kapitány. Én fe­lelek a hajók egészségügyi ál­lapotáért. A tisztek egymásra néztek. — Az iratait, kapitány. Gyementyev először csak a tiszti igazolványai nyújtotta át, ez volt a legbiztosabb. A tiszt sokáig forgatta az igazol­ványt. — Ez a hadosztály már nem létezik — mondta hirtelen. — Tökéletesen igaza van — egyezett bele Gyementyev nyugodtam. — Azok közé tar­tozom, okik életben maradtak ■minden perc örökkévalóságnak tűnt. A tisztek néhány szót váltottak suttogva. Aztán a hamis megbízólevelet az egyik beletette a fiókba. — Ne vegye rossz néven ka­pitány, de kötelességünk ellen­őrizni az adatokat. A nehéz időből s szorult helyzetünkből fakad az egész. Jöjjön vissza 16 óraikor... — ha bozott , majd kiegészítette — az enge­délyért. Gyementyev lesétált a tér­re. Még csak 12 óra volt. Négy teljes órát kellett várakoznia. Gyementyev olyan biztosan tudta, hogy négy óra máira ott lesz a 9-es szobában, mint azt, hogy hogy hívják. Ezt a négy órát szerette volna jól felhasználni, átgondolni vala­hol, minden variációját annak, ami vele négy órakor * kilen­ces szobában történhet, Gyementyev hazament, s rö­vid rádióüzenetet adott fel Dovgalev ezredesnek; „A 11-17 jelentkezik. Bizo­nyos akadályok miatt, csak este jelentkezem". (Folytatjuk) egész csomó dolgot, hogy mi kell. A végén kibökte, hogy kilencszáz forint is kell eh­hez a másfél méter hosszan, három tégla szélességben le­szakadt ereszalja megjavítá­sához, mert bizony ő ennél olcsóbban nem vállalja a dol­got. Nem egyeztek meg. A házigazdám hívott egy másik kőművest. — Nézze, megcsinálom én magának hatszáz forintért az egészet! — mondta a mes­ter. — Sok az! — Próbálja meg, más se csinálja meg olcsóbban! — felelt a mester és mivel nem sikerült az egyezség, hát odébbállt. Már-már elhatároztuk, hogy magunk csináljuk meg állvány nélkül, minden nél­kül, mindegy, hogy hogyan, csak a fejünkre ne szakad­jon a további rész, amikor a házigazdám jött nagy diadal­masan. — Találtam egy kőművest. Nem kell neki se állvány, se fittyfene és mecsinálja száz­ötvenért. A kőműves megjött és rö­vid három óra alatt be is fe­jezte a munkát Amikor el­ment, a házigazdám felém fordult és azt mondta: — Látja, ilyen kisiparosok is vannak. Az egyik hatszo­rosát kéri annak, mint a má­sik! Mondja, hogy lehet ez? Őszintén bevallom, hirte­len még válaszolni sem tud­tam, pedig éreztem: a haj ott van, hogy nem ellenőrzik eléggé a kisiparosokat, akik kihasználják ezt, a hasukra ütnek és annyit kémek, amennyit akrnak. Meddig?! Addig, amíg az ipari osz­tály, a KIOSZ alaposan utá­na nem néz az ilyen dolgok­nak, méghozzá alaposan, hogy a becsületes kisiparoso­kat ezzel is megvédjék a „közélet vámszedoi” jelzőtől, a lakosságot pedig a közélet vámszedőitől.

Next

/
Thumbnails
Contents