Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
1958. SZEPTEMBER 20. NAPLÓ 3 Ne pihenjünk a babérokon! A Komló városi Népfrontbizottság munkájáról X komlói városi pártbizottság az év elején többször megtárgyalta és sok jótanáccsal támogatta a városi népfront- bizottság munkáját. A népfront is jól sáfárkodott e segítséggel. Árokszállási Károly elvtárs. a népfrontbizottság elnöke félév múlva már hosszú beszámolót tartott munkájukról az elnökségi ülésen. A megye egyik legjobb népfrontbizottsága Mecse'kfaluban, Kisbattyán- ban és Mecsekjánosiban (közigazgatásilag mind a három falu Komlóhoz tartozik) megalakították a népfrontbizottságot, falugyűléseket tartottak, részt vettek a mecsekfalusi ezüstkalászos tanfolyam megszervezésében. A városi mépfrontbizottságot különböző bizottságokra osztották. A békebizottság több sikeres gyűlést rendezett Komlón, a sajtóbizottság tagjai néhány cikket írtak a helyi újságnak, az Uj Komló-nak. Nemcsak szavakban deklarált, hanem gyakorlati kapcsolatot építettek ki a tanáccsal. Árok- szállási elvtárs tanácskozási joggal részt vesz a tanács végrehajtó bizottsági üléseken; a februári népfrontbizottsági ülés megvitatta a város ez évi fejlesztési tervét. A vita során több javaslat született, amelyek zömét a tanács elfogadta. (Tervbe vették például a városi fürdő korszerűsítését. A népfront indítványozta, hogy ne költsenek pénzt rá, mert a fürdő úgy sem maradhat a jelenlegi helyén — a város köUjabban a megélénkülés egyre határozottabb jeleit lehet tapasztalni a komlói népfrontbizottságon. Megmozdult a város Kiss elvtárs néhány héttel ezelőtt részt vett egy — Sztá- linvárosban megtartott — városfejlesztési ankéton. Visszatérése után az Uj Komló szerkesztőségének adta jegyzetfüzetét, s a lap — a sztálinvárosi tapasztaltokból kiindulva — zepén, a poros út mellett fék- egészoldalas összeállítást közöl sziik — úgyis másikat kell „Szocialista bányavárosunk majd építeni., s A tanács fejlesztéséért” címmel. Az ösz- egyet értett az elgondolással.) szeállításnak az a lényege, összeköttetésbe lépteki a So- hogy ne várjunk mindent az mogy megyei népfrontbizott- államtól, társadalmi munkával sággal, június közepén mun- is segítsünk a város szebbékás-paraszt találkozót tartottak Kaposváron a komlói bányászok és helyi dolgozó parasztok részvételével, hozzáfogtak a város tízéves fejlesztési tervének kidolgozásához stb. A távirati stílusban megfogalmazott felsorolás mögött sok munka rejlik, népfrontbizottság egyik legjobbja volt abban az időben. ^Uborkaszezon ? A nagy fellendülést nyári uborkaszezon követte. Nem lehet ezt a nyári szabadságolásokkal indokolni. A város azért nem ürült ki, a népfrontbizottsági tagok többségét mindig a helyén lehetett találni. A bel- és külpolitikái helyzetben sem volt uborkaszezon. Az amerikai imperialistáik a nyáron rohanták meg a kis Libanont, amit az ismert tajvani provokációk követtek. Dullesnek. a háborús szakadék szélén táncoló politikája észrevehető nyugtalanságot váltott ki az emberekben. Az üzemi munkások megfelelő válaszokat kaptak a nyugtalanító kérdésekre, hiszen az üzemekben rendszeres párt- és szakszervezeti élet folyik. A város kereskedelmi és pénzügyi dolgozói, kisiparosai (több mint százan varrnak!! már nem részesülnek ilyen rendszeres tájékoztatásban. Jól mondotta Árokszállási elvtárs: ók sem elhanyagolható, száilletékes pártszervezetekkel és szakszervezetekkel összefogva a békebizottságnak kellett volna velük foglalkoznia, a bé- kebizottság azonban nem működik. Sajnos, a sajtócsoport is hamar felhagyott a cikkírással. A három falu p>atronálása is elmaradt, A tízéves városfejlesztési terv elkészítésére Kiss István elvtárs, a Beruházási Vállalat igazgatója, a népfrontbizottság tagja kapott pártmégbizatást az év elején a városi pártbizottságtól. Kiss elvtárs összeült a népfrontbizottsággal és megállapodtak abban, hogy különböző szakbizottságokat (építési- és iparügyi, kereskedelmi. oktatási és más szakbizottságokat) alakítanak a terv kidolgozására. A szakbizottságok még a tavasszal megalakultak, de máig sem működnek. Jó lesz így? A tervet november 1-ig kell tételében. A városi népfrontbizottság e társadalmi munkaakció élére akar állni. Kiss és Árokszállási elvtárs is nyilatkozik a lapban. Kiss elvtárs elmondja, hogy legelőször a gesztenyééi általános iskola tornatermét kellene felépíteni (régóta kérik Gesz- A komlói tenyésen), Árokszállási elvtárs a megye pedig a többi között megjegyzi, hogy a népfrontbizottság a következő héten elnökségi ülést tart, ahol a társadalmi munka megszervezése lesz az egyik fő megbeszélnivalójuk. Bizony sietni kell. Matusék Rudof, a gimnázium igazgatója a lapban adott nyilatkozatában felajánlja a maga, tanártársai és 200 diákja segítségét a tornateremhez. Mások járdaépítést, fásítást vállalnak társadalmi munkában. Megmozdult a város, s az időhúzás azzal a veszéllyel járna, hogy a népfront elmarad a tömegek mögött, (Eiendes rOűn I. rész Színes, magyarul beszélő szovjet film Amikor olvastuk, szivünkbe zártuk a Csendes Don hőseit, most pedig a mozi vtsznán életrekelve látjuk őket viszont. Igen — ilyennek képzeltük a mély tekintetű, tragikus sorsú szép Akszinyát és szerelmesét, a szilaj kozákot, Grigorij Mehelovot. Igen, ilyennek képzeltük a méltósá- gosan, szélesen hömpölygő Don folyót, a végtelen sztyeppét, a nagy idők nagy harcosainak e néma tanúját. A filmtrilógia első részében Grigorij és Akszinya forró szerelmével ismerkedhetünk meg, majd látjuk Grigorij rosszul sikerült házasságát Nataljával, bepillanthatunk a Mehelov család sorsába és képet nyerhetünk a donmenti kozákság életéről. Solohov a Csendes Don című regényében rendkívüli teljességgel mutatta meg a kozákság forradalom előtti és utáni életét, sajátos életmódját, a soraiban dúló osztály- harcot, azt a nehéz és keserves utat, amelyen a kozákság a forradalomig eljutott. Szergej Gemszimov, a film rendezője többek között ezeket mondotta: „A Csendes Don állandóan foglalkoztatja a szovjet művészet legkülönbözőbb ágaiban tevékenykedő alkotókat. Az operaszínpadra és a drámai színpadra történt átdolgozások azonban minden esetben elkerülhetetlenül leszűkítették a regény sokrétű, nagy anyagát. A regény megfilmesítéséhez hozzáfogva So- lohovval együtt világosan lát- : | tűk, hogy a háromrészes filmben sem kerülhetünk ed bizo- lelünk, aSkl megköszönte az nyos veszteségeket. Ennek el- alkotóknak: amit 5 15 évig írt, lenére mégis sikerült elhe- azt a művészek két évi mun-, lyeznünk a forgatókönyvben kával sikerrel ültették át a a regény döntő eseményeit és celluloid szalagra, összefüggéseit. Nekem úgy tű- A filmtrilógia első része meg nik, hogy a Csendes Don pusz- érdemelten kapta Brüsszelben, ta tényével oldja meg azokat a legszebb színesfilm címéig a vitákat, melyek az utóbbi időben indultak meg külföldön a szovjet művészettel és a szocialista realizmus módszerével kapcsolatban." Sikerült-e Geraszimovnak hűen megjelenítenie Solohov alakjait, visszaadnia az író szinte egyedülálló realizmusát? A kérdésre talán legjobb, ha Solohov szavaival fett harmadik rész pedig Karlovy Vary-ban nagydíjat nyert, Aki olvasta Solohov Csendes Don-ját, a film vetítése után gazdagabbnak érzi magát, a regény alakjai, a donmenti tájak örökre emlékezetébe vésődnek. Aki a filmet látta csak, bizonyára miélőbb ismeretséget köt a világirodalom e nagyszerű alkotásával. mottevő rétegét alkotják a városnak, politikai állásfoglalá- elkészíteni, másfél hónap van suk kihat a munkásokra is. Az csak hátra! Ultim lesi a seltyei A Sellye! Zrínyi Miklós uttflró-; csapat a község vezetőinek Jóvol- : tóbél csapatotthonnak alkalmas; helyiséghez jutott. Az épületek: jelenlegi állapotukban használha- ' tatlanok, átalakításuk viszont több ! ezer forintba kerül. Miközben megoldáson gondolkodtak, a KISZ j szervezet és a szülői munkaközös- ; ség felajánlotta segítségét: társadalmi munkában vállalta az ott- ] hon elkészítését. A munkát szom- < baton délutánonként és vasárna- j pontként végzik, a KISZ és az út-j törőszövetség összefogásának szép] példáját adva. 800 mázsa savanyú uborka várja a telet ötszáz ember dolgozik a Szigetvári Kozervgyárban, hogy elég cukorborsó és vajbab, szilvalekvár és eperdzsem, barack, körte, no meg uborka legyen a téli hónapwkra. Olyan az egész üzem, mint egy hatalmas konyha. Hámozzák, tisztítják, magozzák vagy nak a gyümölcsborok. Mire darabolják az árut. Sok kézen üvegbe kerül az aranysárga Boldog nyár megy keresztül a gyümölcs, vagy a főzelékféle, mire elkészül. A zöldségféléket, uborkát szerződéses termelők szállítják az üzemnek. Tőlük szerzik be az egészen apró' csemegeubor- ,kát, ami nagyon fontos, mert ebből exportálnak legtöbbet, uborkát leginkább az angoAz Öreg nap megunta már a hallgat, csak mosolyog, ha fir- vidám ragyogást, s most már tatjuk, de azért ez a mosoly egyre gyakrabban burkolózik sokmindent elárul. Árulkodik szürke, őszi köpönyegébe. Né- az emlékezetes táncmulatsá- ha elered az eső is és álmosan gokról, a hosszú Balaton parti kopogja a köveken, hogy itt sétákról., -, csinosak lehettek az ősz. Elnéptelenedtek a nya- ezek a csepeli lányok, ralóhelyek, üres lett a Balaton Na meg aztán a badacsonyi partja. Az üdülőkkel hazaro- kirándulást sem lehet egyköny- bogtak a vonatok. Vége a nya- nyen elfelejteni. hét ilyen komoly neve és címe: dr. Szabó Terézia, a városi tanács pénzügyi osztályának előadója, másrészt azon, hogy hogyan lehet egy üdülőt eny- nyire megszeretni. — Egyébként a vőlegényemigazgatói irodájába. Arcán még a kötelező oktatási szigor fegyelmezett vonásaival lép elénk, de kérdésünkre: „hogy nyaralt?” ezek a vonások pillanatok alatt kisimulnak. Nem 40, de 20 évesnek látmel együtt voltam — mondja szik, mikor csillogó szemmel ralásnak. De a nyaralás emlékei most élnek csak igazán. Milyen jó is visszagondolni rá. Hej, ezek a csepeli lányok! Hát igen, Csapiáros Györgynek, a Sopiana gépkocsirakodójának mindig ezek a csepieli lányok jutnak először az eszébe, ha a nyárra, Siófokra gondol. A szakszervezeti üdülőben volt csepeli meg győri munkásokkal együtt. A Balatontól csak egy macskaugrásnyira van az épület — ha fürödni akart az ember, csak lépett egyet. Az idő ragyogó, a társaság derűs, kell ennél több? Csapiáros György most a nyáron üdült először, de az első perctől kezdve otthon érezte magát. Az ismerkedési est után meg már olyan volt, mintha mindig együtt lett volna a társaság. — Még ultizni is megtanultam. Mert néha kicsit azért megmorcosodott az idő, ilyenkor aztán ment a rex, az ulti meg a tréfa. Vidám, érdekes Volt ott minden perc. No persze és a csepeli lá- V*ck. Énről ugyan nagyokat — Jól emlékszem, délben értünk Badacsonyba. A borhét kellős közepén. Amit lehetett, megkóstoltunk. S akár hiszik, akár nem, arra is emlékszem, hogy délután 5 órakor szálltunk újra hajóra. Persze nem mondom, hogy mindenki ő. Ja, hát ez már mindjárt más. Szóval kedves Béla telep, nemcsak L’art pwur l’art kapod te ezt a dicséretet. A vőlegény nevét azonban nem árulja el nekünk, mert ezekkel a vőlegényekkel csínján kell bánni. — Különben csak dicsérni tumesélni kezd Sopronról, a pedagógus üdülőről, Kőhidáról, a nagy erdőkről, s a Kecskepatak menti ciklámenszüretről. Nem is a szavak értelme, hanem a tanárnő ragyogó arca és élményeinek újbóli étérzése győz meg arról, hogy ez a Sop>- ronban töltött augusztus végi két hét valóban boldog nap»nem kell félteni... én nyiregy házi gyerek vagyok. — Meg aztán csónakázni is nagyon szerettem. Egyszer egészen messzire beeveztünk a barátommal. El is kapott bennünket a vízirendőrség. — És a csónakban csak ketten ültek a barátjával? Nem.., a csepeli lányok is ott voltak, Menyasszony — vőlegény Ez a barnahajú, barnaszemű csinos kislány csak felsőfokban tud Fonyód-Bélatelepröl beszélni. — Csodálatos volt. Mesés kis üdülő Bélatelep csúcsán, le nem írható kilátás, minden p>erc új kedves élmény. Ezt hallgatva az ember egyszeriben csodálkozni kezd. Egyrészt azon, hogy ennek a vidám kislánynak hogyan leszebb balatoni üdülő. Láttam tűzijátékot, szélivhart, rengeteget táncoltam — persze csakis a vőlegényemmel — és na- gyon-nagyon sokat pihentem. Olyan jó érzés, ha az ember tudja, hogy semmi gondja. jelentett Csaba Magdolnának. — Nyaraltam már egy ízben a Balaton partján is — mondja —, de a balatoni hangos és divatos nyarak inkább fiataloknak való. Sopron más. Elő Egészen felfrissülve jöttem sz®r jártam itt. Minden új és haza, na meg három kiló plusz- érdekes volt, ennek ellenére szial és vadonatúj bőrrel. megnyugtató és pihentető. A — És milyen fürdőruha- vár°s ** régiségével, csendes fazon tetszett legjobban? és ódon utcáival egymagában — Egy egyrészes, pántnél- » Wcsit merengővé, múltba küli. Egy csinos, valószínűleg tekintővé teszi az embert. Hát külföldi nőn láttam... Egyéb- még a környéke. A hatalmas ként az enyém is pontosan crdők) festói völgyek, a Kecsolyan volt. Hiába, jogász is, nő is egyszerre! „Kár, hogy hamar elrepült*“ Matematika óráról toppant be Csaba Magdolna a Janus Pannonius Leány gimnázium kepatak völgye csodaszép ciklámenéivel, már szinte a mesék birodalmát jelentette a serit munkában töltött hétköznap után. Szép volt ez a két hét, kár hogy hamar elrepült. Virág Ven — Lázár Ervin ok szeretik, de exportálnak ... vájcba és Svédországba is. A ?5P-+ JÓ1 «V « néni demokrati- elkészített befőttekre, borosok befőttet a népi demokrati- , „ , , , ,-us országok vásárolják. Üdítő P«lf<*°kra es az ízléses áruk íflnunvfl^it szállítanak oél- méltan nyerik majd el a vásárlók tetszését. alma- és vérpiros meggybor, bizony alig lehetne a szőlőlétől vagy akár az egri bikavértől megkülönböztetni. — Tizennégy, tizenöt fokosak a borok — mondja a pín- cevezetö. De van itt nőknek való ital is a boron kívül, valódi naramosolajból készült narancsszörpiöt is rejteget a alapanyagot szállítanak Palául az NDK-ba és Csehszlo- ákiába is. Nem lesz semmiből hiány a éli napokban, tele vannak a aktárak. Csupán uborkából 00 mázsa a készlet. Mint a tatonák, úgy állnak sorban a étemeletes raktárban a ba- ackos, körtés vagy éppen vajbabos üvegek. Nagyon sok háziasszony próbálkozott, kísérletezett, törte fejét, vajon mitől olyan kü- onleges zamatú, olyan kemény a szigetvári konzerv- borka. Sok ízesítő a jó íz titka. Sok zemesbors, babérlevél, kapor s koreander mag kerül a pácba, s a tartósítás során ettől rdekes, különös zamatot kap z áru. Nagy, tágas pincében 400 da- ab 500 literes hordóban forR. M. Az ország legnagyobb szállítószalagja A Pécsújhegyi Erőműben a Ganz Daragyár dolgozói 1.3 km hosszú, iker gumi szállítószalag szerelését kezdték meg. A szállítószalagon a szénkeverőállomásról a szénörlőmal- mokba juttatják a szenet, ahonnan porráőrölve, fúvatás- sal kerül a kazántérbe. Ilyen hosszú és nagyteljesítményű gumi szállítószalagot első ízben építenek hazánkban. Az építkezés színhelyén jelenleg a lábazat szerelésén dolgoznak. Irodalmi pályázatunkról A Dunántúli Napló jeligés kus”, „Akarat”, „Ca ira”, „KrV rodalmi pályázatára érkezett tika”, „Bagarol”, „Jövő”, művek első, a felhívásban fog- „Cherchez la fémmé?’ A felsorolás semmiféle sorrendet nem jelent, csupán azt. hogy érdemi elbírálása végett ezek a művek kerülnek a bíráló bizottság elé. A beérke-* alt formai követelmények zempontjából való felülbirá- ása megtörtént. A felhívásban előírt formai Eövetelményeknek a követkejeligékkel jelölt pályázatok zett pályarnűveknek a vártnál eleitek meg: „Jövő századok”, Hazádnak rendületlenül.. Veritas”, „ötven éves”, „Fekete rózsa”, „TUle”, „Mecsek”, Aranymadár”, „Szösz!”. „VI- í.rcnssárt”. JE*v bányatechainagyobb tömege folytán a pályázat eredményét előreláthatólag csak mintegy egy hetes késéssel, október 5. után tudjak bfefiM,
