Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

4 NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 8«. Gromiko szovjet beszéde az ENSZ közgyűlésén b) (Folytatás az 1. oldalról) A leszerelést tárgyalásokat azonban egyenjogú alapon kell folytatni. A szovjet küldöttség olyan összetételű leszerelési bizottság kiküldését kívánja, amelynek tagjait legalább fele­részben az Egyesült Államok és Anglia által létesített kato­nai tömbökön kívülálló orszá­gok delegálják, vagyis a szocia­lista és a semleges országok. Ezután Gromiko bejelentet­te; a szovjet küldöttség a köz­gyűlés ülésszaka elé terjeszti a szovjet kormány emlékiratát a leszerelés terén teendő intéz­kedésekről. A szovjet kormány vélemé­nye szerint a leszerelés prob­lémájának megvitatása során a közgyűlésnek az alábbi ha­laszthatatlan kérdésekre kelle­ne összpontosítania figyelmét: az atom- és hldrogén- a/ fegyver-kísérletek ha­ladéktalan és egyetemes meg­szüntetése, a világűr katonai célok­ra való felhasználásá­nak megtiltása, az idegen te­rületeken levő külföldi kato­nai támaszpontok megszünte­tése, nemzetközi együttműkö­dés a kozmikus térség tanul­mányozásában; _\ az államok katonai */ költségvetéseinek csök­kentése. A fentemlített kérdések megoldása komolyan előmoz­dítaná a leszerelés ügyét és nagy jelentőségű volna a nem­zetközi feszültség enyhítése szempontjából. Ezért a szovjet küldöttség javasolja, hogy az említett kérdéseket külön ön­álló napirendi pontokként vi­tassa meg a közgyűlés. A továbbiakban Gromiko ki­jelentette a 'közel-keleti hely­zetet vázolva: a Szovjetunió fenntartja magának a jogot, hogy követelje: az ülésszak vizsgálja meg az Egyesült Államok és Anglia libanoni és jordániai cselek­ményeit, nézzen utána, miért halogatják az amerikai és angol csapatok kivonására vonatkozó ENSZ-határozat végrehajtását. — Az Egyesült Államoknak abba kel! hagynia a Távol-Keleten űzött veszedelmes játékát — mondotta a továbbiakban Gro­miko, — A Távol-Keleten tá­madt fenyegető helyzet alapja az a tény, hogy az Egyesült Államok néhány évvel ezelőtt agressziót követett el Kína el­len, elfoglalt ősi kínai terüle­teket; Tajvan-szigetét és a Penghu szigetcsoportot, e te­rületeket katonai támaszpont­jává tette a Kínai Népköztár­saság és más békeszerető álla­mok ellen. Az Egyesült Államoknak e térségben folyó katonai készü­lődéseit féktelen kampány kí­séri. E kampányban az Ame­rikai Egyesült Államok vezető politikusai és katonai szemé­lyiségei rágalmakat és fenye­getéseket zúdítanak a Kínai Népköztársaságra. Ezek az em­berek, úgy látszik, nem számol­nak azzal, hogy eljárásukkal csak még jobban megszilárdít­ják a nagy kínai nép eltökélt­ségét: felszabadítja Tajvant, országának elszakíthatatlan részét. Az., hogy a kínai nép meg­teszi ezt, ugyan úgy elkerül­hetetlen, miként elkerülhe­tetlen az, hogy az éjszakát a nappal követi. Az Egyesült Államok kormá­nya kockázatos vállalkozásba fog, amikor fenyegetéseket hangoztat és pólitikájában a kalandok útjára lép a népi Kínával szemben — folytatta a szovjet küldöttség vezetője. — A Kína elleni katonai pro­vokáció sugalmazó!, úgy lát­szik, elfelejtették, hogy Kína erős hatalom, népe szi­lárdan tömörül kormánya mögött és már nagy tapasz­talatokkal rendelkezik a kül­földi hódítók vb — Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Kína nincs egyedül. A Kínai Népköztársaságnak hű szövet­ségesei fannak, amelyek ké­szek bármely pillanatban se­gítségére sietni, hogy közös erőfeszítésekkel verjék vissza az agresszort, E szövetségesek között van a Szovjetunió. Az Egyesült Államoknak a tajvani szorosban elkövetett cselekményei, valamint a népi Kínával szemben folytatott egész politikája tiltakozást kelt világszerte. A Távol-Keleten mindaddig nem lehet tartós béke, amíg az amerikai fegyveres erőket egyszer s mindenkorra ma­radéktalanul vissza nem hív­ják Tajvan kínai szigetről és a Tajvani-szorosból, amíg •»* Egyesült Államok nem hagy­ja abba beavatkozását Kína ügyeibe. Gromiko elítélően nyilatko­zott arról, hogy az Egyesült Államok a 'katonai demonstrá­ciók módszeréhez, erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamo­dott. Ki hatalmazta fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy a világ csendőre­ként lépjen fel, beavatkozzék más országok ügyeibe? — tette fel a kérdést a szovjet küldött­ség vezetője. A szovjet kormány vélemé­nye szerint a közgyűlésnek határozatot kell hoznia, amely megtiltja a hatalmaknak, hogy tenge­ri- és léglhaderejüket zsaro­lás, megfélemlítés és agresz- szló előkészítése céljából ide-oda irány Ugassák és amely határozat előírja, hogy ezeket az erőket tart­sák országuk határain belül. olyan rendszert vezessen be országába, amelyet ő maga akar. Ezen az úton féktelen fegyverkezési verseny helyébe az államok közötti békés együttműködés fejlesztésének kell lépnie és nem szabad elő­fordulnia annak, hogy egyes országok ellenőrzésük alá pró­bálnak verfni más országokat- Ez lenne az összes államok békés egymás mellett élésének útja. — Az államok tartás, békés egymás mellett élésének, te­kintet nélkül az államok tár­sadalmi rendszerére, vannak bizonyos feltételei. E feltételek biztosítása nagy­mértékben függ attól, hogy létre jöjjön a kölcsönös biza­lom és együttműködés a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között. Mint Önök is tudják, a szovjet kormány barátsági szerződés megkötését javasolta az Egyesült Államok kormá­nyának, Ilyen szerződés hoe>z szú évekre megteremthetné a két ország együttműködésének szilárd alapját. A szovjet-ame rikal viszony megjavulása nem kevésbé felelne meg az Egyesült Államok, az ameri kai nép érdekeinek, mint a Szovjetunió, a szovjet nép ér­dekeinek. Az emberiségnek nem a ha- lálthozó és pusztító eszközök előállításában folytatott ver­senyre, nem a háború di­csőítésére van szüksége. A különböző társadalmi rend­szerű államok versenye le­gyen olyan verseny, amelynek célja a nép jólétének emelése, a szellemi kincsek gyarapítá­sa. Az ilyen verseny nem megosztaná, hanem közelebb hozná a népeket, mert erőfe­szítéseiket a béke ép a hala­dás ügyének szolgálatába állí­taná — fejezte be beszédét a szovjet külügyminiszter. ««♦««<»»«««»««»»»«»»♦««««»«»»«»«♦««♦»»<»»«««♦♦««♦«>»♦♦««*♦«»«♦«♦« Gromiko rámutatott arra, hogy a Kínai Népköztársaság­gal szemben követett ameri­kai politika következménye az a visszataszító helyzet, hogy Kína mind ez ideig nincs kép­viselve az ENSZ-ben. Az ENSZ-nek rendet kell terem­tenie saját háza táján és sza­baddá keli tennie a Kínai Nép­•MMMMHWt Egy évre elhalasztották Kína ENSZ-képviseletének megvitatását New York (MTI) Mint már jelentettük az ENSZ-közgyűlés ügyrendd bizottsága pénteken Kína ENSZ képviselete napi­rendre tűzésének kérdésével foglalkozott; A Reuter jelentése szerint a vita után elsőnek az indiai ja- yaslatot tette fel szavazásra, amely a kérdés napirendre tűzését indítványozta. A ja­vaslatot a bizottság 12 sza­vazattal 7 ellenében elvetette. Ketten tartózkodtak a szava­zástól; Az indiai javaslat helyett a bizottság az amerikai javasla­tot fogadta el, amely az úgy-< nevezett „moratórium“ eljá­rást alkalmazva, a közgyűlés ülésszakának idejére lehetet-: lenné teszi a Csatig Kaj-sek-i klikk eltávolítását az ENSZ-; bői, a népi Kína ENSZ-belií klikk képviselője, Ecuador, San Salvador, Franciaország, Japán, Libanon ép Hollandia. Ellene szavazott hét küldött: Románia, a Szovjetunió, Cey­lon, Csehszlovákia, Indonézia, Tr Köztársaság és Nepál. Tar­tózkodott a szavazástól: Görög ország és Mexikó képviselője. Az amerikai javaslat má­sodik részét (amely a mora­tórium-eljárást, azaz a kérdés megvitatásának legalább egy évre szóló elhalasztását indít* ványozza), a bizottság három tartózkodással elfogadta. köztársaság képviselői száma-1 képviseleti jogának helyreállí- ENSZ-ben őket meg- J tásáit ra az illető helyet. A szovjet kül­döttség felszólítja az ENSZ- közgyűlést, hogy ez történjék meg; Ezután a katonai tömbök igazi lényegét leleplezve k jelentette Gromiko: A szovjet kormány rnindi ellenezte és ellenzi ma i hogy a világ az államok kaU nai csoportosulásaira váljé szét, mert a katonai csoporto­sulások létezése komolyan me mérgezi az államok egymás kó aötti kapcsolatait, s azt a va szély t rejti magában, hogy há bonis összeütközés támad csoportosulok között. A szov jet kormány a varsói szer»' dósban résztvevő országú kormányaival egyetemben ki feje zésre juttatta azt az óba ját, hogy a két csoportosulás kössön egymással meg nem támadási egyezményt, — Nagyon hasznos lenne mondotta Gromiko — ha a európai államok, valamin az Amerikai Egyesült Álla mok barátsági és együttmí ködési szerződést kötnének. — A további fejlődést ille töen az emberiség előtt csa két út van — mondotta szovjet küldöttség vezetője. Az egyik út az ellentétek az ellenségeskedés további sz tása, a fő államcsoportosulá sok között jelenleg fennáll bizalmatlanság elmélyítése Erre az útra akarják terein az emberiséget a hideghábor szószólói és az erőpoidtik hirdetőt. — A másik út az, hogy államok határozottan lemon darnak az erőszak alkalmazó sáról más államokkal szem ben, abbahagyták a háború propagandát, szigorúan tiszte letiben tartják minden mérnie Az amerikai javaslat első részére (vagyis a kínai képvi­selet megvitatásának elutasí­tására) tizenkettőn szavaztak, Pakisztán, Nagy-Britamnla, Egyesült Államok, Uruguay, Ausztrália, a Csang Kaj-sek Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága pén­teken Z. Nagy Ferenc elnök­letével ülést tartott. A bizott­ság meghallgatta és tudomásul vette a boríorgalml adó rend­szerének és a mezőgazdasági építkezések helyzetének vizs­gálatára kiküldött albizottsá­gok jelentését; Dulles felszólalása az ENSZ közgyűlésén New York (TASZSZ) Mint már jelentettük, az ENSZ köz­gyűlés 13. ülésszakának csü­törtök délelőtti ülésén az első felszólaló Francisco Negrao de Lima brazíliai külügyminisz­ter volt. Ezután Dulles amerikai kül­ügyminiszter, az Egyesült Álla­mok küldöttségének vezetője szólalt fel. Beszédét azzal kezd­te, hogy igazolni próbálta az Egyesült Államok távol-keleti agresszív politikáját. Régi mód szerét megismételve a Kínai Népköztársaságot vádolta „ag­resszióval”, azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság „erő­szakkal” területének kiterjesz­tésére törekszik. Az a körül­mény, hogy olyan területekről van itt szó, amelyek Kínához tartoznak és amelyeket az Egyesült Államok megszállva tart, semmiképpen sem zavarta Dullest.­Az amerikai küldöttség ve­zetője említést -tett az Egyesült Államok és a Kínai Népköz- társaság nagyköveteinek varsói tárgyalásairól. Kifejtette azt a reményét, bogy e tárgyalások sikerrel járnak. Mégis a távol­keleti helyzetről szóló fejtege­tései arról tanúskodtak, hogy az Egyesült Államok a varsói tárgyalásokkal tulajdonképpen csak álcázni kívánja agresszív cselekményeit. Dulles ezután rátért az úgy­nevezett „magyar kérdésre”. megakadályozta, hogy a Szov­jetunió javaslatainak megfele­lően az Egyesült Nemzetek Szervezete tényleges Intézke­déseket hozzon a háborús pro­paganda ellen. A leszerelés kérdését illető- en Dulles nem mondott semmi újat. Kitartott a fegyverkezési verseny politikája mellett és nem leszerelésről beszélt, ha­nem „a fegyverkezés ellenőr­zéséről”. Dulles nem mondta meg vi­lágosan és határozottan, hogy az Egyesült Államok szándé­kozik-e beszüntetni a nukleá­ris és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleteit, pedig ezt követeli a világ közvéleménye és a Szovjetunió már régen megtette. Az Egyesült Államok képviselője ezzel ismételten be bizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya ebben a kérdésben a szabotálas politi­káját folytatja. Dulles kijelentette, az Egyesült Államok fel kívánja emelni a Nemzetközi Újjáépítés és Fej­lesztési Bank tőkéjét. Mint is­meretes, az Egyesült Államok ezen a szervezeten keresztül gyakorol gazdasági és politikai nyomóst a gazdaságilag elma­radott országokra. Az Egyesült Államok külügy minisztere az Egyesült Nemze­tek Szervezete előtt „érdem­nek” tüntette fel azt a tényt, hogy az Egyesült Államok 45 Ezzel újból bebizonyította: ezt iuUliárd dollárt költ katonai eé­a provokációt „kérdést’’ az Egyesült Államok kezdemé­nyezésére ráncigálták elő, hogy megmérgezzék az ülésszak lég­körét és elvonják az ülésszak figyelmét a nagy fontosságú problémákról. A Közel-Keletről szólva Dul­les nem mondta meg a legfon­tosabbat azt, hogy mikor vonja ki az Egyesült Államok csapa­tait Libanonból. Az amerikai küldöttség veze­tője beszédében külön fejezetet szentelt a Közel-Keleten állí­tólag folyó felforgató célzatú rádiópropagandónak. Javasolta, hogy az ENSZ létesítsen külön szervet a közel-keleti rádióállo­mások jellegének megfigyelé­sére, Azt a benyomást igyeke­zett kelteni, hogy a Közel-Ke­leten nem az Egyesült Álla­mok agresszív lépései okozták a feszültséget, hanem a kai­rói rádió adásai. Az Egyesült Államoknak a felforgató pro­paganda kérdésében elfoglalt képmutató álláspontja világos mindenki előtt, aki Ismeri az amerikai kormány pénzén fenn tartott rádióállomások adásait, és aki tudja, hogy az Egyesült Államok hosszú éveken át JCMßldi&l JELENTIK PÁRIZS Csütörtökön délután Coty köztársasági elnök elnökleté­vel minisztertanácsot tartott a francia kormány, amelynek \ égeztévei közleményt adtak ki. „Adenauer kancellár és De Gaulle tábornok között meg­egyezés jött létre a két ország állandó együttműködésének szükségességéről, valamint mindazoknak a nagy kérdések­nek tekintetében, amelyek ez idő szerint a világpolitika na­pirendién szerepelnek” — mondja a közlemény. I,ON DON Nagy-Britannia csütörtökön este bejelentette, hogy hala­déktalanul visszavon Cyprus- ról egy ott állomásozó gyalog­dandárt, amelyet szükség ese­tén Közép-Keleten készült be­vetni. KAIRO Nasszer elnök csütörtökön rendeletét adott ki, amely fel­szabadítja az 1956-os szuezi válság idején lefoglalt francia tőkéket és tulajdonokat. Az erről szóló egyezmény augusz­tusban .jött létre Franciaország és Egyiptom között Genfben. CAPE CANAVERAL A Reuter és az AP jelentése szerint az amerikai légierő szeptember 18-án a cape-canel­ve rali kísérleti terepen egy ____________________________ háromlépcsős Atlas lntenkon­nü rod«n államnak a»t a jogút.|tmentális ballisztikus rakétát hogy a maga módján éljen ésjlőtt ki. A rakéta azonban mint­egy tizenötezer méter magas­ságban a levegőben felrobbant. Értesülések szerint most kí­sérelték meg elsőízben, hogy a rakéta elérje a teljes — 5 500 mérföldes teljesítményt. A légierő később jelentette, „körülbelül nyolcvan másod­perccel az Atlaa-lövedék kilö­vése után a szállítóazerkezet felrobbant és elpusztult”, A balsiker oka nem ismeretes. szolgáltatással megbüntetik, a j kommunista pártot törvényen 1 kívül helyezik és minden áru-: lót agyonlőnek”. Az Express! hozzáfűzi, hogy Massu tábor- j nők közleményét hivatalos ka-j tanai levél papíron küldték i szét. TOKIO A Japán fölött áthaladó táj­fun országszerte súlyos káro­tokra, jóllehet ez nagy defici­tet idéz elő az Egyesült Álla­mok költségvetésében. Dulles határozat-tervezetet terjesztett elő arra vonatkozó­lag, hogy az ENSZ különbizott­ságot állítson fel a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek tanulmányozására a világűr békés használatát illetően. Ez­zel kapcsolatban megint csak hangoztatta, hogy a világűr felhasználásának kérdését meg kell oldani, „de ezzel nem kell addig várni, amíg megegyezés születik a leszerelés kérdésé­ben,” Más szóval, ez azt jelen­ti, hogy az Egyesült Államok külön akarja választani ezt a kérdést a más országok terüle­tén létesített idegen támasz­pontok felhasználásáról, jólle­het ezek a kérdések szorosan összefüggnek. Az Egyesült Államok kül­dötte ismét felvetette azt a ré­gi elképzelését, hogy állítsák fel az ENSZ állandó rendőri erőit, s így az ENSZ zászlaja takargassa a tagállamok bel- ügyeibe történő beavatkozáso­kat. Dulles tudja, hogy meny­nyire népszerűtlen ez az elkép­zelés, s éppen ezért kijelentet­te, hogy „nem annyira harci erőkre gondol, mint inkább megfigyelő és járőrtevékeny­séget ellátó csoportok felállí­tására.” Dulles beszédében egyetlen olyan javaslatot sem tett. amely elősegítené az ENSZ előtt álló legfontosabb felada­tok konstruktív megoldását, hozzájárulna a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. Külföldi Műszaki szakemberek 14 hó- imt okozott. Különböző vidéke-1 maga nagyítja Egy bajor fényképészeti cikk- > kereskedés * közelmúltban a kö­[ vetkező hirdetést tette közzé: ..Leghelyesebb, ha eealádját saját napig dolgoztak a rakétán. BRÜSSZEL Baudoin belga király V. I. Avilov, a Szovjetunió brüsszeli nagykövete kíséretében láto­gatást tett a brüsszeli világ­kiállítás szovjet pavilonjában. PÁRIZS Az Express című párizsi he­tilap azt írja, hogy Massu tá­borinak egyes, algériai szemé­lyiségeknek bizalmas „tájékoz­tató közlönyt” küldött, amely a „forradalmi háborúról” és „a marxizmus által Franciaor­szágban, valamint Algériában okozott károkról” szól. Az Ex­press az alábbiakban idézi a tábornok bizalmas közlemé­nyének végkövetkeztetését: „Forradalmi háborúban , va­gyunk. Amikor a közvélemény megérti és felismeri majd ezt az igazságot, képviselői meg­adják ennek a törvén#1 erejét és levonják a logikus követ­keztetéseket: a haza ellensé­geit leleplezik és * körülmé­nyekbe« alkalmazott igazság­ken romhadőlt mintegy 30 000; ház. A tájfunt kísérő felhő-' szakadás következtében ki- j áradt folyók több száz hidat: elsodortak, megrongáltak gá-j lakat és országutakat. A tájfun: 84 hajót kisodort a tengerig és; elsüllyesztette. Az ország 151 vasúti fővonalán megbénult aj közlekedés. A California» Étbe! Daube« as*- ■sony elvesztette gyémánttal di- •aitett óráját és á Becsületes me<- Utiilót újsághirdetésben szántot­ta fel hogy adja vissza. A hirde­tés megjelenése után csengetett a telefonja. L'gy gyerekhang meg­kérdezte, mennyi jutalmat akar adni a megtalálónak? „Tizennégy dollárra gondoltam'* — válaazolta Daubert asszony. Pillanatnyi szü­net után a hang így válaszolt: „Úgy gondolom, akkor inkább megtartom az órát”. Nyolcvan vájár Komló-Köve$íetőn A komló-köve«to­tói ifjúsáigl bányá­nak jelenleg 14 va­gon a napi terve. Az év utolsó ne­gyedében azonban mintegy két vagon­nal emelkedik, te­hát megnőnek a kö­vetelmények. A bánya nemrég új, friss erőkkel gyarapodott. — A komlói vájárlsko’á- ból nyolcvan fiatal vájár került ide. Az idősebb szakmun­kások vették szár­nyuk alá őket. — Most már tehát, a mindennapos ter­melőm u rukában „vizagaznak'' « ta- mii lakból, iemerik meg a vá1 ármunka sok fogását Köz­ben előkészítik utó­daik, a jövőre vég­ző vájáriskoláeok rmunkaihelyét: egye­lőre feltáráson, eló- véjáson. az ifjúsánzi bánya megnegyol- bításán. lartvJék- fejtések előkészíté­sén dolgoznak..

Next

/
Thumbnails
Contents