Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

1SS8. AUGUSZTUS 17. NAPLÓ 5 Meglepetés, házi használatra Háztartási tanácsadó Fürdőkádnak nagyon árt, ha azonnal forró vizet engedünk be­le. Mielőtt a meleg vízcsapot ki­nyitnánk. gondoskodjunk róla. hogy egy kevés hideg víz legyen a kádban. * Húst a legyektől megvédhetjük, ha a friss húsra citromlevet cse­pegtetünk és azzal bedörzsöljük. Akkor a húst bátran kinthagyhat­juk, légy nem fog rászállni. Azon­kívül a friss hús nyáron jobban eláll, ha ezt a módszert alkalmaz­zuk. A citrom a hús ízére semmi­féle befolyással nincs. * A húst (májat, vesét is) néhány napig frissen lehet tartani, ha édes vagy savanyú tejbe tesszük. Használat előtt szárazra kell tö­rölni. Avas szalonnát újra használható­vá lehet tenni, ha hipermangán- savas kálium igen gyenge olda­tába tesszük, több óra hosszán át állni hagyjuk benne. Azután gyenge ecetes vízbe tesszük s ab­ban 24 órán át állni hagyjuk. Pe­csenyéhez. sütéshez megint jól használhatjuk, csak tegyünk hoz­zá kevés hagymát is. * Elsózott ételből a sót eltávolít­hatjuk. ha a fazék száját tiszta vászon ruhával jól lekötjük és egy marék lisztet szórunk rá. Főzés közben a liszt magába szívja a sót. A lisztet azután még fel le­het használni. * Ecetes ételek eltartása. Ecetes ételeket nem szabad réz vagy cink­edényben tartani, mert ezekből az ecettel együtt ólomoxid képződik, mely rendkívül ártalmas. Ecetes ételt tehát csak porcelán vagy cserépedényben szabad tartani. Jogi tanácsadó A házasságon kívül született gyermek 16 éves, fejlett, egészséges nek megfelelő tartásdíjat fizes . leány jelent meg a napokban sen az anyának, és hogy isméi Pécs város f. kér. tanács gyám- je el az apaságot, ..vegye ne * ügyi előadójánál, karján egy vére a gyereket”. (A leány csecsemővel. Elmondta, hogy nem volt hajlandó feleségt kisfiát most szülte meg a kli- venni, mert a már mással nikán. A gyermek apjával egy folytatott viszonyt. Általába táncmulatságon ismerkedett ezt szokták kifogásul hozni meg. „Szerelmes” lett a fiúba. Mikor azonban az megtudta, hogy gyereke lesz — mint ahogy ez már lenni szokott — otthagyta. Szülei — rendes, dolgos emberek — szégyelltél; az esetet és elzavarták hazul­ról. Most kijött a klinikáról, s itt áll egyedül, támasz nélkül. Tegnap a váróteremben aludt, s már az öngyilkosság gondo­latával foglalkozott. Munkát akar vállalni, de a csecsemőt nem tudja hová tenni. Kérte, hogy segítsünk rajta. i Ilyen esetben gyorsan kell intézkednünk. A csecsemőt te- ^ hát beutaltuk a gver.r.ekott- A ruhához 2.5 méter, a kabáthoz | honba, az anyának pedig a nő- 2,15 méter (110 cm széles) anyag | tanács segítségével munkát szükséges. Aprómintás, vagy sima$ ereztünk Idéztük a/ unit ás egyszínű selyemből, idősebb nők- * iueziUK az ap*t es nek is elegáns. : felszólítottuk, hogy kereseté­Érzék vagy gyakorlat kérdése-e a szakácsművészet? Sok szakember fog­lalkozott már e kér­déssel. Herman Smith, aki a szakács­művészetről szóló könyvek egész sorát írta, azt állítja, hogy a jó szakács születik, sőt az ég ajándéka. Természetesen a sza­kácsnak tapasztalat­ra és gyakorlatra is szüksége van. A jó szakácsot az jellemzi, hogy nemcsak jó éte­leket készíteni, ha­nem enni is szeret. — Szakácsművészeti hajlam természetesen férfiaknál és nőknél egyaránt megtalálha­tó. Ellenkező vélemé­nyen van. Mrs. Lucas, egy ismert főzőiskola vezetőnője. Három dolgot tart lényeges­nek, a gyakorlatot, gyakorlatot és újra csak gyakorlatot! Sze rinte azonos körül­mények között, a fér­fiak kiválóbb telje­sítményekre képesek. Mrs. Lily Haxforth Wales, ugyancsak több kiváló szakács- könyv szerzője úgy gondolja, elég ha az alapvető recepteket ismeri, érti valaki és ezeket aztán külön­böző fűszerekkel, mártásokkal, stb. va­riálja. Lillian Anderson, élelmezési kérdések kiváló szakértője a nők pártján van. El­ismeri ugyan, hogy a férfiak a konyhában kiemelkedő egyéni teljesítményekre ké­pesek, s alkalomad­tán nagyszerű ünnepi ebédeket tudnak ké­szíteni, de amikor az átlagos, mindennapi ebédek és vacsorák elkészítéséről van szó, a nők elhagyják őket a versenyben; Louis P. de Gouy, ismert newyorki sza­kács, aki egy nagy szállodaüzemben több mint 150 munkaerőt irányít, dicshimnu­szokat zeng a sza­kácsnőről. Vélemé­nye szerint a nők született szakácsmű­vészek, természettől fogva hajlamosak a sütés-főzésre, még akkor is, ha nem ta­nulták. Abban valamenv- nyi szakember meg­egyezik, hogy a jó szakács semmit sem dob el és a maradó- kokból is élvezhető ételeket tud készíte­ne. Az egyéni sza­kácsművészek ismér­ve, hogy kevés esz­közzel és kiválót ál­lítanak elő. Lélektani szem­pontból rendkívül fontos, hogy a sza­kácsművész, legyen az férfi, vagy nő, megfelelő elismerés­ben részesüljön. Sok háziasszony mondja, amikor feltálalja az ebédet: .Szeretném, ha megdicsérne a családom érte.“ Ez humorosan hangzik* de komoly alapja van. A háziasszonyok sok fáradsággal, gonddal, fantáziával készítik el az asztal­ra kerülő ételt. Jog­gal követelik hát, hogy fáradságukat méltányolják. férfiak, sokszor az igazságná megfelelően, máskor alap nél kül.) íme, a házasságon kívül szil letett gyermek tipikus esete Ezeknek az eseteknek sokfél alakja van, amelyekről majc később fogunk szólni. Régi problémája ez minden jogila szabályozott társadalomnak A problémakörnek erkölcsi jogi és szociális vonatkozásai vannak. A szociológusnak sz^ ciális, a jogásznak jogi prob­léma ez, az íróknak írói téma A burzsoá társadalmi ren dek a házasságon kívül szüle­tett gyermeket és anyját ál szent módon megbélyegezték és a gyermeket törvénytelen nek minősítették. Az ilyen gyermekek családjogi helyze ténék rendezésével nem soka törődött. A gyermekek törve nyesítése nagyon meg volt ne hezítve. A magyar magánjog ban például a törvényesítés csak utólagos házasságkötés vagy királyi leírat által ■ vol lehetséges. Az előbbinek á csak bizonyos feltételek mei lett volt helye, az utóbbi pe dig különös kegyelmi tény volt. Hogy ez így volt, abban per­sze nemcsak erkölcsi megíté­lés, hane* vagyonjogi szem­pontok is — például öröklés az apa után — szerepet ját­szottak. Nálunk az 1946. évi 29. te. tette a gyámhatóság fel­adatává, hogy a házasságon kívül született gyermek csa­ládjogi helyzetét rendezze. A szocialista társadalmi er­kölcsi felfogásnak megfelelően az új jogfejlődés megszünteti a törvénytelen gyermek fogal­mát és családi jogállását ren­dezvén, biztosítja nekik a tör­vényes házasságból született« gyermekek családi és öröklési jogait. Erről a jogfejlődésről és a jelenleg e területen lévő jog- gyakorlatokról a közeljövőben, esz szó. dr. VUáffhy Gyufa gyámügyi előadó. lÉM o ! íj fáhtyás&Ctf& Nagylombú gesztenyefák között vezet az út az Erzsébet-telepi bányászházakig. Zümmögő délelőtti élet, álmos macskák nyújtózkodnak az árnyékban, a napon meg ott sütkéreznek az öregek. Bogdán Mihályék ajtaján kihallatszik a. zsír sistergése. Az asszony épp az ebé­det készíti. Miközben metéli a hagymát s a keze szorgalmasan jár, szívesen rá­áll a beszélgetésre. — Hol is kezdjük? A lányságomnál? Hát arról, azt hiszem, akár regényt le­helne írni. Apám afféle vándormunkás lett öregségire, ahol munkát kapott, oda­ment. Hat gyerek volt. Nem is magya­rázom. miért kellett nekem 12 éves koromban már markot szedni... Arat­tam én, kapáltam, masináztam, minden munkát elvégeztem. Tizennyolc éves voltam, amikor elmentem szolgálni. És harmonchárom éves koromig, amíg férj­hez nem mentem, úgy éltem, a más keze-lába módjára ... Voltam én sza- 1 ~n\ szobalány, minden voltam. Egy olyan nagyságaféle szeszélyes ám. Meg ők már azt hitték, hogy majd ott öreg­szem meg, nekik izzadva, dolgozva. De aztán csak férjhez mentem... Mintegy vezényszóra, betoppan a férj is. Bogdán Mihály vájár, aki éppen be­tegállományban van. Most jött az orvos­tól. és mindjárt közbe is szól: — De nem volt ám könnyű aztán se... — Persze, alig volt valamim a tizenöt éves szolgálat után. Rögtön idejöttünk lakni, aztán jött a háború ... aztán meg a gyerek. Nekem kellett segíteni a szü­léimét is közben, dehát lassan helyre­rázódtunk. A felszabadulás után egy ideig persze még nehéz volt. a férjem turm keresett olyan sokat, baj volt az ellátással, tudja mindenki... De azóta én, ezen már sokat gondolkoztam, min­dig meg voltam elégedve a sorsommal. A férfi, onnan a konyhaajtóban álló kisszékről, csendesen megjegyzi. — Harmincöt éve vagyok bányász. De már nyolc éves koromban, az iskola mellett — hiszen nem is volt az igazi iskolábajárás — dolgoztam a kőműve­seknél. Nem is tudja, aki nem próbálta, mit kellett azelőtt dolgozni — és miért? Azért, hogy ne kelljen meztelen járni az embernek ... — Igen — bólint az asszony — mert mi volt az a. mázsa búza, amit egész nyári munkáért kapott az ember? Haj­nalban 3-kor kezdeni, és addig dolgozni, amíg láttunk. És örültünk, ha a gazda vett egy piros kendőt nekünk ... A halszeletek belevándorolnak a for­ró zsírba, de valami nehéz hangulat leng a levegőben. A bányászasszony meg az ura elkomolyodnak, elhallgatnak. Csak akkor derül fel az arcuk — és mintha az egész barátságos kis konyha világosabb lenne — amikor a kislány­ról kérdezősködöm. — Ó, most Siófokon nyaral — moso­lyog az anyja, — jaj, de boldog volt, hogy mehet! A szakszervezet vitte. Ta­valy Csehimindszenten volt, dehát a Balaton... az ugye mégiscsak Balaton... Jó tanuló a gyerek, most tizenkét éves, és a szülők remélik, hogy megtart­ja azt a négyes bizonyítványt. Hogy mi akar lenni? — Még nem tudja ám ő se — nevet az asszony —, húzom is vele mindig, hogy majd elmész apád mellé csillés­nek ... Lehel, hogy valamilyen gyárba megy dolgoz :ü, de ha &ke.:, akkor ta­nulhat. Én csak örülnék neki. Majd el­dönti egyébként, hiszen még olyan nagy gyerek! — Termetre is — szól közbe büszkén az apa. — Igen, de hogy mást ne mondjak, örökké a babáit abajgatja. És ha van egy könyve, akkor boldog. Mindig mond­ja, hogy ne is vegyünk mást neki, csak könyvet. Nincsenek flancoló-igényei, nem követelőző, mint mondják, a mai gyerekek egy része. Nem, még azt is megkérdezi mindig, vehet-e egy szelet csokoládét... Csak ilyen is maradjon. — Hát hiszen érti ő már lassan a dol­gokat — mosolyog csendesen az apa — nem hiába szoktunk elbeszélgetni vele és elmondani neki, hogy hát hogyan is volt, amikor mi fiatalok voltunk. * > — Megkérdi: tényleg így volt, édes­anyám? Tényleg így, kislányom, mon­dom neki, és mindig úgy figyel, úgy hallgat, hogy örül a szívem. Örülök neki hogy mindene megvan, ami kell, de nem szeretném, ha valami hiba csúszna belé Hát igen. A kislány most tizenkét éves, nagyon szeret olvasni, szereti a csokoládét, és gyakran kap könyvet ajándékba. Nyaralni megy a Balaton­hoz és gyönyörűséggel eljátszik a babái­val. Az édesanyja aztán néha elmeséli ne­ki, hogy ő ugyanebben a korban markot szedni járt, kereste a pénzt 12 éves kora óta. Se Balaton, se babák, se könyv, se iskola. A kislány meghallgatja ezeket a szavakat, aztán belebújik a könyveibe, ahol ugyanezt az igazságot olvassa. Én nem hiszem, hogy valahol hiba csúszhatna belé,., (HALLAMA) K ö telező emlékünnepély közeledett és beütött a sze­génység. A nyolcéves fiam­sebb karalábé. A három for­gó tündökölt, és ehhez a kö­lyök még úgy vigyorgott. mai felmentünk a hegyre, mint FernandeL szedtünk egy csokor virágot. Éreztük, hogy ez kevés és útban a borbélyhoz ezt tár- hon is! — Na mindegy! Gyere gyönyörködjenek benned ott­gyaltuk. — Édesapám! Ami igaz, igaz, valóban Vegyünk szellősebb viselet, mint a sö édesanyának hortenziát ! Csak ™ny, de hosszabb^ ideig szem - negyven forint. — Nincs hortenzia! — Akkor vegyünk mást. Én is szeretném meglepni! — Te már meglepted. Be­írtak az ellenőrzőköny-vedbe. Az eMenőrzőkönyv emle­getése egyperces némaságot maraAt? lélni nem szabad, mert ember elkomorodik. — Én elbújok — javasolja a meglepetést, ahogy haza­érünk. — Hát nem is bánom! — azzal becsengetek. Szervusz. A gyerek hol eredményezett és azzal be is értünk a borbélyhoz. — Kopaszra a kisfiút? — igy a mester. Minden bor­bély rettenetesen szeret ko­paszra nyírni. ' T“— Nem jött még haza? w- Oh, szegény kisfiú elve­szett! Hol lehet szegény? — Ez állandó társasjáték ná­lunk. Ilyenkor az otthon lé­vő becsukja a kaput, aki ép­Szó sincs róla! — tüta- ven elveszett, az meg eldug­_... , ko ztam kézzel-lábbal. rik és nagy az örvendezés'. Édesapám! Lepjük meg Ma azonban az elveszett nem vele édesanyát! —Hé, észnél tégy! De csaic tovább erőshödött. A gyereknek nagyon eredeti a feje. Kétharmadrésze haj­várta meg a szertartás vé­gét, hanem úgy ugrott elő, mint a krampusz^ Várta a hatást. Feleségem megmerevedett bál áll. Dobogó, szőke sö- az ajtóban és Időzavarba ke-} vény. Más embernek a feje rült, akár a stkkozok. Alig\ búbján csavarodik * haja, mintha kiskorálban arra a helyre bárodkor kopott vol­na, az övé meg három helyen is kanyart vet. Újszerű len- _ ne ^kopaszon, az kétségtelent megnyugvás. Hosszan szem lélte elsőszüéöttjét; Szinte nem tudott betéMt vele. A végén mégis Ügy látszott, Ártott le vegőhöz, «= Úristent Etc nd? m A meglepetik as> nyug-\ te ttom meg. De nem látszott rajta Egyszerre hetén bájt a sá­tóttá T- tm vágja tát s** Igaza van a kísfíűnatA. mintha elege lenne belőle ■— helyeselt a mester is, e** Vidd él- ezt ismén! Egészségesei*}. A gyerek éi fe ődalgott, Fordult egyet, vXtS-mgyor- mert az öccs&nek akart ben­sőn eilövette a hajnyírógépet cegni. Végleg elkerülni azon- és egy hatalmas csíkkal két- bon nemi lőhetett-, felé választotta a kölyök fe- A meglepetés fefmt slke- je tetejét. Abban azonban, rült, de nem híszém, hogy ami így előtűnt, volt valami még egyszer megismételhet- ivigasztalan. nénk, mert a kisebbik — — Mondja, ez Hyen ronda bárhogy agitál —még csak lese? — Oh, csak egy hétig! Az­után nőni kezd. borbély közelébe-sem kerül­het, jobban mondva meg­mondták neki, hogy vhgyáz- Egyszerre akkora feje lett lám. a gyereknek, mint egy Iá- SZ,Ö®l&S&vf®$mMA N ‘“1‘MttmiiHSMniiiwiiiiuiiwiíuiiiii)iiiiiiiii|iij)i MÉG AKTUÁLIS 447 családi ház mecseki szénmedencében házat vettek meg, ebből 332 a bányász családi ház épült Komlói Szénbányászati Tröszt, . amelyeket kedvezményes 104 a bányászok és U a ron, hosszúlejáratú részlet­zetésre vásárolhatnak meg a hidasi bányászok kozott talált1 64 el,

Next

/
Thumbnails
Contents