Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-17 / 194. szám
1SS8. AUGUSZTUS 17. NAPLÓ 5 Meglepetés, házi használatra Háztartási tanácsadó Fürdőkádnak nagyon árt, ha azonnal forró vizet engedünk bele. Mielőtt a meleg vízcsapot kinyitnánk. gondoskodjunk róla. hogy egy kevés hideg víz legyen a kádban. * Húst a legyektől megvédhetjük, ha a friss húsra citromlevet csepegtetünk és azzal bedörzsöljük. Akkor a húst bátran kinthagyhatjuk, légy nem fog rászállni. Azonkívül a friss hús nyáron jobban eláll, ha ezt a módszert alkalmazzuk. A citrom a hús ízére semmiféle befolyással nincs. * A húst (májat, vesét is) néhány napig frissen lehet tartani, ha édes vagy savanyú tejbe tesszük. Használat előtt szárazra kell törölni. Avas szalonnát újra használhatóvá lehet tenni, ha hipermangán- savas kálium igen gyenge oldatába tesszük, több óra hosszán át állni hagyjuk benne. Azután gyenge ecetes vízbe tesszük s abban 24 órán át állni hagyjuk. Pecsenyéhez. sütéshez megint jól használhatjuk, csak tegyünk hozzá kevés hagymát is. * Elsózott ételből a sót eltávolíthatjuk. ha a fazék száját tiszta vászon ruhával jól lekötjük és egy marék lisztet szórunk rá. Főzés közben a liszt magába szívja a sót. A lisztet azután még fel lehet használni. * Ecetes ételek eltartása. Ecetes ételeket nem szabad réz vagy cinkedényben tartani, mert ezekből az ecettel együtt ólomoxid képződik, mely rendkívül ártalmas. Ecetes ételt tehát csak porcelán vagy cserépedényben szabad tartani. Jogi tanácsadó A házasságon kívül született gyermek 16 éves, fejlett, egészséges nek megfelelő tartásdíjat fizes . leány jelent meg a napokban sen az anyának, és hogy isméi Pécs város f. kér. tanács gyám- je el az apaságot, ..vegye ne * ügyi előadójánál, karján egy vére a gyereket”. (A leány csecsemővel. Elmondta, hogy nem volt hajlandó feleségt kisfiát most szülte meg a kli- venni, mert a már mással nikán. A gyermek apjával egy folytatott viszonyt. Általába táncmulatságon ismerkedett ezt szokták kifogásul hozni meg. „Szerelmes” lett a fiúba. Mikor azonban az megtudta, hogy gyereke lesz — mint ahogy ez már lenni szokott — otthagyta. Szülei — rendes, dolgos emberek — szégyelltél; az esetet és elzavarták hazulról. Most kijött a klinikáról, s itt áll egyedül, támasz nélkül. Tegnap a váróteremben aludt, s már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Munkát akar vállalni, de a csecsemőt nem tudja hová tenni. Kérte, hogy segítsünk rajta. i Ilyen esetben gyorsan kell intézkednünk. A csecsemőt te- ^ hát beutaltuk a gver.r.ekott- A ruhához 2.5 méter, a kabáthoz | honba, az anyának pedig a nő- 2,15 méter (110 cm széles) anyag | tanács segítségével munkát szükséges. Aprómintás, vagy sima$ ereztünk Idéztük a/ unit ás egyszínű selyemből, idősebb nők- * iueziUK az ap*t es nek is elegáns. : felszólítottuk, hogy keresetéÉrzék vagy gyakorlat kérdése-e a szakácsművészet? Sok szakember foglalkozott már e kérdéssel. Herman Smith, aki a szakácsművészetről szóló könyvek egész sorát írta, azt állítja, hogy a jó szakács születik, sőt az ég ajándéka. Természetesen a szakácsnak tapasztalatra és gyakorlatra is szüksége van. A jó szakácsot az jellemzi, hogy nemcsak jó ételeket készíteni, hanem enni is szeret. — Szakácsművészeti hajlam természetesen férfiaknál és nőknél egyaránt megtalálható. Ellenkező véleményen van. Mrs. Lucas, egy ismert főzőiskola vezetőnője. Három dolgot tart lényegesnek, a gyakorlatot, gyakorlatot és újra csak gyakorlatot! Sze rinte azonos körülmények között, a férfiak kiválóbb teljesítményekre képesek. Mrs. Lily Haxforth Wales, ugyancsak több kiváló szakács- könyv szerzője úgy gondolja, elég ha az alapvető recepteket ismeri, érti valaki és ezeket aztán különböző fűszerekkel, mártásokkal, stb. variálja. Lillian Anderson, élelmezési kérdések kiváló szakértője a nők pártján van. Elismeri ugyan, hogy a férfiak a konyhában kiemelkedő egyéni teljesítményekre képesek, s alkalomadtán nagyszerű ünnepi ebédeket tudnak készíteni, de amikor az átlagos, mindennapi ebédek és vacsorák elkészítéséről van szó, a nők elhagyják őket a versenyben; Louis P. de Gouy, ismert newyorki szakács, aki egy nagy szállodaüzemben több mint 150 munkaerőt irányít, dicshimnuszokat zeng a szakácsnőről. Véleménye szerint a nők született szakácsművészek, természettől fogva hajlamosak a sütés-főzésre, még akkor is, ha nem tanulták. Abban valamenv- nyi szakember megegyezik, hogy a jó szakács semmit sem dob el és a maradó- kokból is élvezhető ételeket tud készítene. Az egyéni szakácsművészek ismérve, hogy kevés eszközzel és kiválót állítanak elő. Lélektani szempontból rendkívül fontos, hogy a szakácsművész, legyen az férfi, vagy nő, megfelelő elismerésben részesüljön. Sok háziasszony mondja, amikor feltálalja az ebédet: .Szeretném, ha megdicsérne a családom érte.“ Ez humorosan hangzik* de komoly alapja van. A háziasszonyok sok fáradsággal, gonddal, fantáziával készítik el az asztalra kerülő ételt. Joggal követelik hát, hogy fáradságukat méltányolják. férfiak, sokszor az igazságná megfelelően, máskor alap nél kül.) íme, a házasságon kívül szil letett gyermek tipikus esete Ezeknek az eseteknek sokfél alakja van, amelyekről majc később fogunk szólni. Régi problémája ez minden jogila szabályozott társadalomnak A problémakörnek erkölcsi jogi és szociális vonatkozásai vannak. A szociológusnak sz^ ciális, a jogásznak jogi probléma ez, az íróknak írói téma A burzsoá társadalmi ren dek a házasságon kívül született gyermeket és anyját ál szent módon megbélyegezték és a gyermeket törvénytelen nek minősítették. Az ilyen gyermekek családjogi helyze ténék rendezésével nem soka törődött. A gyermekek törve nyesítése nagyon meg volt ne hezítve. A magyar magánjog ban például a törvényesítés csak utólagos házasságkötés vagy királyi leírat által ■ vol lehetséges. Az előbbinek á csak bizonyos feltételek mei lett volt helye, az utóbbi pe dig különös kegyelmi tény volt. Hogy ez így volt, abban persze nemcsak erkölcsi megítélés, hane* vagyonjogi szempontok is — például öröklés az apa után — szerepet játszottak. Nálunk az 1946. évi 29. te. tette a gyámhatóság feladatává, hogy a házasságon kívül született gyermek családjogi helyzetét rendezze. A szocialista társadalmi erkölcsi felfogásnak megfelelően az új jogfejlődés megszünteti a törvénytelen gyermek fogalmát és családi jogállását rendezvén, biztosítja nekik a törvényes házasságból született« gyermekek családi és öröklési jogait. Erről a jogfejlődésről és a jelenleg e területen lévő jog- gyakorlatokról a közeljövőben, esz szó. dr. VUáffhy Gyufa gyámügyi előadó. lÉM o ! íj fáhtyás&Ctf& Nagylombú gesztenyefák között vezet az út az Erzsébet-telepi bányászházakig. Zümmögő délelőtti élet, álmos macskák nyújtózkodnak az árnyékban, a napon meg ott sütkéreznek az öregek. Bogdán Mihályék ajtaján kihallatszik a. zsír sistergése. Az asszony épp az ebédet készíti. Miközben metéli a hagymát s a keze szorgalmasan jár, szívesen rááll a beszélgetésre. — Hol is kezdjük? A lányságomnál? Hát arról, azt hiszem, akár regényt lehelne írni. Apám afféle vándormunkás lett öregségire, ahol munkát kapott, odament. Hat gyerek volt. Nem is magyarázom. miért kellett nekem 12 éves koromban már markot szedni... Arattam én, kapáltam, masináztam, minden munkát elvégeztem. Tizennyolc éves voltam, amikor elmentem szolgálni. És harmonchárom éves koromig, amíg férjhez nem mentem, úgy éltem, a más keze-lába módjára ... Voltam én sza- 1 ~n\ szobalány, minden voltam. Egy olyan nagyságaféle szeszélyes ám. Meg ők már azt hitték, hogy majd ott öregszem meg, nekik izzadva, dolgozva. De aztán csak férjhez mentem... Mintegy vezényszóra, betoppan a férj is. Bogdán Mihály vájár, aki éppen betegállományban van. Most jött az orvostól. és mindjárt közbe is szól: — De nem volt ám könnyű aztán se... — Persze, alig volt valamim a tizenöt éves szolgálat után. Rögtön idejöttünk lakni, aztán jött a háború ... aztán meg a gyerek. Nekem kellett segíteni a szüléimét is közben, dehát lassan helyrerázódtunk. A felszabadulás után egy ideig persze még nehéz volt. a férjem turm keresett olyan sokat, baj volt az ellátással, tudja mindenki... De azóta én, ezen már sokat gondolkoztam, mindig meg voltam elégedve a sorsommal. A férfi, onnan a konyhaajtóban álló kisszékről, csendesen megjegyzi. — Harmincöt éve vagyok bányász. De már nyolc éves koromban, az iskola mellett — hiszen nem is volt az igazi iskolábajárás — dolgoztam a kőműveseknél. Nem is tudja, aki nem próbálta, mit kellett azelőtt dolgozni — és miért? Azért, hogy ne kelljen meztelen járni az embernek ... — Igen — bólint az asszony — mert mi volt az a. mázsa búza, amit egész nyári munkáért kapott az ember? Hajnalban 3-kor kezdeni, és addig dolgozni, amíg láttunk. És örültünk, ha a gazda vett egy piros kendőt nekünk ... A halszeletek belevándorolnak a forró zsírba, de valami nehéz hangulat leng a levegőben. A bányászasszony meg az ura elkomolyodnak, elhallgatnak. Csak akkor derül fel az arcuk — és mintha az egész barátságos kis konyha világosabb lenne — amikor a kislányról kérdezősködöm. — Ó, most Siófokon nyaral — mosolyog az anyja, — jaj, de boldog volt, hogy mehet! A szakszervezet vitte. Tavaly Csehimindszenten volt, dehát a Balaton... az ugye mégiscsak Balaton... Jó tanuló a gyerek, most tizenkét éves, és a szülők remélik, hogy megtartja azt a négyes bizonyítványt. Hogy mi akar lenni? — Még nem tudja ám ő se — nevet az asszony —, húzom is vele mindig, hogy majd elmész apád mellé csillésnek ... Lehel, hogy valamilyen gyárba megy dolgoz :ü, de ha &ke.:, akkor tanulhat. Én csak örülnék neki. Majd eldönti egyébként, hiszen még olyan nagy gyerek! — Termetre is — szól közbe büszkén az apa. — Igen, de hogy mást ne mondjak, örökké a babáit abajgatja. És ha van egy könyve, akkor boldog. Mindig mondja, hogy ne is vegyünk mást neki, csak könyvet. Nincsenek flancoló-igényei, nem követelőző, mint mondják, a mai gyerekek egy része. Nem, még azt is megkérdezi mindig, vehet-e egy szelet csokoládét... Csak ilyen is maradjon. — Hát hiszen érti ő már lassan a dolgokat — mosolyog csendesen az apa — nem hiába szoktunk elbeszélgetni vele és elmondani neki, hogy hát hogyan is volt, amikor mi fiatalok voltunk. * > — Megkérdi: tényleg így volt, édesanyám? Tényleg így, kislányom, mondom neki, és mindig úgy figyel, úgy hallgat, hogy örül a szívem. Örülök neki hogy mindene megvan, ami kell, de nem szeretném, ha valami hiba csúszna belé Hát igen. A kislány most tizenkét éves, nagyon szeret olvasni, szereti a csokoládét, és gyakran kap könyvet ajándékba. Nyaralni megy a Balatonhoz és gyönyörűséggel eljátszik a babáival. Az édesanyja aztán néha elmeséli neki, hogy ő ugyanebben a korban markot szedni járt, kereste a pénzt 12 éves kora óta. Se Balaton, se babák, se könyv, se iskola. A kislány meghallgatja ezeket a szavakat, aztán belebújik a könyveibe, ahol ugyanezt az igazságot olvassa. Én nem hiszem, hogy valahol hiba csúszhatna belé,., (HALLAMA) K ö telező emlékünnepély közeledett és beütött a szegénység. A nyolcéves fiamsebb karalábé. A három forgó tündökölt, és ehhez a kölyök még úgy vigyorgott. mai felmentünk a hegyre, mint FernandeL szedtünk egy csokor virágot. Éreztük, hogy ez kevés és útban a borbélyhoz ezt tár- hon is! — Na mindegy! Gyere gyönyörködjenek benned ottgyaltuk. — Édesapám! Ami igaz, igaz, valóban Vegyünk szellősebb viselet, mint a sö édesanyának hortenziát ! Csak ™ny, de hosszabb^ ideig szem - negyven forint. — Nincs hortenzia! — Akkor vegyünk mást. Én is szeretném meglepni! — Te már meglepted. Beírtak az ellenőrzőköny-vedbe. Az eMenőrzőkönyv emlegetése egyperces némaságot maraAt? lélni nem szabad, mert ember elkomorodik. — Én elbújok — javasolja a meglepetést, ahogy hazaérünk. — Hát nem is bánom! — azzal becsengetek. Szervusz. A gyerek hol eredményezett és azzal be is értünk a borbélyhoz. — Kopaszra a kisfiút? — igy a mester. Minden borbély rettenetesen szeret kopaszra nyírni. ' T“— Nem jött még haza? w- Oh, szegény kisfiú elveszett! Hol lehet szegény? — Ez állandó társasjáték nálunk. Ilyenkor az otthon lévő becsukja a kaput, aki épSzó sincs róla! — tüta- ven elveszett, az meg eldug_... , ko ztam kézzel-lábbal. rik és nagy az örvendezés'. Édesapám! Lepjük meg Ma azonban az elveszett nem vele édesanyát! —Hé, észnél tégy! De csaic tovább erőshödött. A gyereknek nagyon eredeti a feje. Kétharmadrésze hajvárta meg a szertartás végét, hanem úgy ugrott elő, mint a krampusz^ Várta a hatást. Feleségem megmerevedett bál áll. Dobogó, szőke sö- az ajtóban és Időzavarba ke-} vény. Más embernek a feje rült, akár a stkkozok. Alig\ búbján csavarodik * haja, mintha kiskorálban arra a helyre bárodkor kopott volna, az övé meg három helyen is kanyart vet. Újszerű len- _ ne ^kopaszon, az kétségtelent megnyugvás. Hosszan szem lélte elsőszüéöttjét; Szinte nem tudott betéMt vele. A végén mégis Ügy látszott, Ártott le vegőhöz, «= Úristent Etc nd? m A meglepetik as> nyug-\ te ttom meg. De nem látszott rajta Egyszerre hetén bájt a sátóttá T- tm vágja tát s** Igaza van a kísfíűnatA. mintha elege lenne belőle ■— helyeselt a mester is, e** Vidd él- ezt ismén! Egészségesei*}. A gyerek éi fe ődalgott, Fordult egyet, vXtS-mgyor- mert az öccs&nek akart bensőn eilövette a hajnyírógépet cegni. Végleg elkerülni azon- és egy hatalmas csíkkal két- bon nemi lőhetett-, felé választotta a kölyök fe- A meglepetés fefmt slke- je tetejét. Abban azonban, rült, de nem híszém, hogy ami így előtűnt, volt valami még egyszer megismételhet- ivigasztalan. nénk, mert a kisebbik — — Mondja, ez Hyen ronda bárhogy agitál —még csak lese? — Oh, csak egy hétig! Azután nőni kezd. borbély közelébe-sem kerülhet, jobban mondva megmondták neki, hogy vhgyáz- Egyszerre akkora feje lett lám. a gyereknek, mint egy Iá- SZ,Ö®l&S&vf®$mMA N ‘“1‘MttmiiHSMniiiwiiiiuiiwiíuiiiii)iiiiiiiii|iij)i MÉG AKTUÁLIS 447 családi ház mecseki szénmedencében házat vettek meg, ebből 332 a bányász családi ház épült Komlói Szénbányászati Tröszt, . amelyeket kedvezményes 104 a bányászok és U a ron, hosszúlejáratú részletzetésre vásárolhatnak meg a hidasi bányászok kozott talált1 64 el,
