Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-17 / 194. szám
4 NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 11. Szigorúbb ellenőrzést az építőiparban és az erdőgazdaságoknál! Hr. Nemes Alajos rendőrfőkapitány beszámolója a megyei tanács ülésén Még mindig sok a sikkasztás az iparban és kereskedelemben. — Elharapódzott a kupeckedés és Üzérkedés. — Kíméletlenül tel kell lépni a társadalmi tulajdont fosztogató osztályidegen és büntetett előéletű elemekkel szemben á} A szakszervezeti bizalmiak szerepe Tegnapi számunkban köziiltük dr. Nemes Alajos rendőrfőkapitánynak, a megyei tanács csütörtöki ülésén a társadalmi tulajdon védelméről elhangzott beszámolójának első részét. Mai számunkban a beszéd második részét és a megyei tanács határozatát ismertetjük. Baranya megyében ez év első felében a rendőrség összesen 833 esetben Indított eljárást társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények miatt. Az eljárások Jelentős része lopás és sikkasztás, de igen nagy számban indult eljárás üzérkedés és spekulációs bűncselekmények miatt is. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben az év első felében a különböző bűncselekményekkel okozott kár 3 millió forint, j A kereskedelemben felderített bűncselekmények jelentős része még az elmúlt évre nyúlik vissza és oka az ellenőrzés elmulasztása. Ez lehetővé tette, hogy egy-egy személy, vagy fosztogató csoport huzamosabb ideig káros tevékenységet folytathasson. Például: Gajdon Sándor, a drávafoki földművesszövetkezet szálas takarmány-fel vásárlója, huzamosabb ideig több mint 250 000 forintot sikkasztott úgy, hogy fiktív vételi jegyeket állított ki és az ezekre felvett összeget saját céljaira fordította. Érthetetlen, hogy ez senkinek sem tűnt feli A földmöveszövetkezete'k- ben az utóbbi hónapokban bizonyos fokú javulás mutatkozik, ugyanakkor azonban elszaporodtak a bűncselekmények az állami kereskedelemben. Például az elmúlt hónapban a földművesszövetkeze tek kárára elkövetett bűncselekmények miatt 12 esetben, az állami kereskedelemben elkövetett bűncselekmények miatt pedig 35 esetben folytatott nyomozást a rendőrség. Ezek a számadatok arra figyelmeztetnek, hogy az állami kereskedelemben nincs minden rendben^ Éppen ezért fontos, hogy a rendőrség, a tanácsok kereskedelmi osztályaival és a kereskedelmi felügyelőséggel közösen fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak az állami kereskedelem területén, Ami az ipart illeti, az I. fél-' évben 164 ügyben folytatott a rendőrség nyomozást és a bűnügyek kárösszege 1 millió 400 ezer forint volt; Az ipar területén elkövetett bűncselekmények 50 százalékát az építőiparban követték el: Ez azt mutatja, hogy ezen a területen még mindig igen súlyos lazaságok vannak. A rendőrség az ellenőrzés során, ez évben követhetnek el, pénz- és anyagkezeléssel ne foglalkozhassanakA mezőgazdaság területén elkövetett bűncselekmények 60 százalékát az erdőgazdaságok kárára követték el. Az ellenforradalom után Baranyában csáki-szalmájaként kezelték az állami erdőket. Ezen a területen még ez évben nem sikerült döntő változást elérni. Megnehezíti a rendőri munkát az, hogy az erdő vidékeken lévő tanácsok nem tekintik fontos kérdésnek az állami erdők védelmét. Korlátlan meny- nyiségben adnak ki kitermelési és szállítási engedélyeket magánszemélyeknek Is, akik az állami erdészetből lopott famennyiséget legalizálni tudják. Az idén felderített bűn- cselekmények azt bizonyítják, hogy erdőgazdaságainkban még jelentős számban vannak oda nem való, nemkívánatos elemek, akik magánszemélyekkel összejátszva, fosztogatják az állami tulajdont: Örvendetes jelenség, Kővág ószólösön és a repülőtéren több mint 130 000 forintos értékű építőanyagot és épületfelszerelési tárgyakat szedett össze különböző személyektől, amit az Uránércbánya Vállalattól, vagy a vállalat területén folyó építkezésekről tulajdonítottak el. Jellemző a vállalat- anyagnyilvántartására, hogy ezek az eltulajdonított értékek nem szerepeltek hiányként és az ellenőrzőknek sem tűnt fel. Bűncselekmények fordultak elő a tanácsi vállalatoknál is. A rendőrség a közelmúltban fejezte be a nyomozást a Pécsi Köztisztasági Vállalat kárára elkövetett közel 80 000 forintos sikkasztás ügyében; — Ugyanakkor a Baranya megyei Téglagyári Egyesülésnél 48 000 forintos sikkasztás történt, ami a vezetők által elkövetett célprémium-csalás volt. Ezek a példák arra intenek, hogy a tanácsi vállalatoknál is meg kell szilárdítani a pénz- és anyagkezelés rendjét. Fokozni kell az ellenőrzést és intézkedni kell, hogy olyan személyek, akik származásuk vagy büntetett előélemiatt békneeelekmén t hogy termelőszövetkezeteinkben, valamint' gépállomásainkon az utóbbi időben aránylag kevés bűncselekményt követtek el, ami a szövetkezeti tagságnak a közös vagyonhoz való javuló viszonyát bizonyítja. Ugyanez tapasztalható a kisipari szövetkezetek területén is. Ugyanakkor az utóbbi időben — sajnos —, növekedtek a bűncselekmények a tanácsoknál- Eprien ezért feltétlen ül fontos, hogy á rpegyei és járási tanácsok a bizonylati fegyelmet megszigorítsák és szabályozzák a pénz- és anyagkezelés rendjét a községi tanácsoknál is. A bűnügyi krónikában külön helyen szerepelnek az üzérkedés] és spekulációs bűn- cselekmények: A rendőrség 1957-ben 89 esetben indított bűnvádi eljárást üzérkedés és spekulációs bűncselekmények miatt- 1958. első félévében pedig mindkét ügyben már 95 esetben indult eljárás. Ez a két szám szemléltetően mutatja, hogy Baranya megyében nagy mértékben aktivizálódtak a szokásos üzérek, a volt kupecek. Baranyában elég gyakori az állatokkal való üzérkedés is. Az elmúlt hónapokban leleplezett a mohácsi rendőrkapitányság egy olyan bűnöző bandát, amely igen nagy mennyiségű állatokkal üzérkezdett. Az Állatforgalmi Vállalat mohácsi kirendeltségének beosztottjai a Mohács és környékbeli kupecokkal összejátszottak és a szabadpiacon felvásárolt állatokat szerződéses állatokként vették át. A szabadpiaci, valamint szerződéses ár közötti különbségen osztozkodtak. A nyomozás után kiderült, hogy 400 számos állattal követtek el visszaélést. A bűn- cselekményt úgy követték el, hogy a kupecek a birtokukban lévő régi használt járlatlevele- ket újra felhasználták állataik átadásánál. Ebben az ügyben 24 terhelt volt, akik közül a rendőrség 8-at letartóztatott és több mint 100 000 forintot foglalt le, amelyet üzérkedéssel kerestek meg az illetők. Káros tevékenységet fejtenek ki gazdasági életünkben Ne fordulhassanak elő olyan esetek, hogy a volt tőkések egész sora, büntetett előéle- tűek és az ellenforradalomban aktívan részt vett személyek nagy szómban kapjanak ipar- engedélyt. Lenin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a spekuláció és a vesztegetés mellett a társadalmi tulajdon fosztogatása az egyik kifejezője a forradalom által megdöntött kizsákmányoló osztályok ellentállásá- nak. Az állami vagyon fosztogatása egyben a kispolgári ösztönök megnyilvánulása, amellyel szemben a legszívósabb harcot kell folytatni. Nemcsak a nép vagyonának közvetlen fosztogatói ellen kell harcolni, hanem ama hivatalos személyiségek ellen is, akik elősegítik vagy elnézésükkel lehetővé teszik a fosztogatásokat. Ezen a területen a tanácsoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek és a tanácstagoknak is komoly feladatuk van. Az eddigieknél sokkal nagyobb éberséget kell tanúsíta- niok ebben a kérdésben. Ez- ideig— sajnos — sokszor a szemük előtt történtek bűn- cselekmények' és nem sokat tettek ellenük. Kíméletlenül fel kell lépni a társadalmi tulajdont fosztogató osztályide- genekkei szemben, mert cselekményükkel népi hatalmunkat kívánják gyöngíteni és aláásni. De fel kell lépni ama dolgozókkal szemben is, akik tudatában még meg van a bur- zsoá ideológia és nem tartják tiszteletben a társadalmi tulajdont. A társadalmi tulajdon védelme érdekében a Baranya megyei Tanács a tanácsülésen fontos határozatokat hozott.; Utasította a járási tanácsokat, hogy a legközelebbi tanács-: ülésen tűzzék napirendre terű-; létük társadalmi tulajdon védelme helyzetének értékelését.: A helyi viszonyoknak megfe-i lelően hozzanak határozatot a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításáról. Azok a községek, ahol rendőrőrs: vagy körzeti megbízott van, ugyancsak tűzzék napirendre tanácsülésen területük közbiztonságának helyzetét és ezen belül a társadalmi tulajdon védelmének értékelését. A tanácsoknál és a tanácsi válla-' latoknál meg kell szigorítani az anyagi és pénzügyi bizonylati fegyelmet. egyes magánkisiparosok is. Indokolt, hogy a bűncselekményeket elkövető személyektől, akik iparigazolványukat bűncselekmények leplezésére használják fel, a tanácsok az iparigazolványukat sürgősen bevonják. A tanácsoknak jobban kell mérlegelniük, hogy kiknek adnék ki fel kell számolni a fakitermelési és szállítási engedélyek kiadásánál tapasztalt hiányosságokat, lazaságokat. A községi tanácsok csak indokolt esetben, alapos mérlegelés után adjanak ki fakitermelési és szállítási engedélyt magán- személyeknek. A tanácsok kereskedelmi osztályai ellenőrizzék, hogy a magánkiskereskedök betart - ják-e a rendeletekben előírt felvásárlási szabályokat. — Amennyiben ismételten tapasztalnak visszaéléseket, a szabálysértési feljelentés mel-: lett, az Illető kiskereskedők | iparigazolványának bevonása-: ra tegyenek intézkedést. Valamennyi tanács, de kü-i lönösen a községi tanácsok és tanácstagok, az eddigieknél több figyelmet fordítsanak a földművesszövetkezetek boltjaira, mert az itt történt bűn- cselekmények népgazdaságunk nak, a dolgozóknak, hatalmas károkat okoznak. Azokat az üzletvezetőket, vagy alkalmazottakat, akik jövedelmüket: meghaladó módon költekez-' nek, jelentsék az illetékes felsőbb szerveknek, követeljék a visszaélések kivizsgálását és a bűnösök felelősségre vonását. A fenti határozatokat a tanácsülés egyhangúlag eitogadElvben általában mindenki elismeri, hogy a jó szakszervezeti munkának alapja a jó bizalmihálózat és a bizalmiak kellő foglalkoztatása kell. hogy legyen. Sajnos, a gyakorlatban a legtöbb esetben ezt az elvet nem tartják be. A szakszervezeti bizottságok, sőt a gazdasági vezetők is gyakran lebecsülik a bizalmiak munkáját, nem kérik ki véleményüket olyan kérdésekben, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeivel összefüggnek, s így sajnos, a bizalmiaknak egy része a választások után kedvét veszti, a bélyeg eladásán kívül a dolgozók más problémáinak megoldásával, a dolgozók nevelésével nem törődik, E hibákon a Szakszervezetek Országos Tanácsa már többször próbálkozott változtatni, így többek között elrendelte, hogy évenként egy alkalommal országos bizalmi tanácskozást kell tartani. A második országos bizalmi tanácskozás igen eredményes volt. Ezen részletesen megvitatták a bizalmiak szerepét a szakszervezeti mozgalomban, és azóta igen sok javulás tapasztalható. A bizalmiak jelentős része a választások után is törődik munkájával, foglalkozik a dolgozókat érintő problémákkal, az üdültetéssel, a munkaproblémákkal és nem utolsó sorban a dolgozókat érintő minden szociális kérdés elintézésével.. Ma már elmondhatjuk, hogy a legtöbb helyen a jutalmazások, az üdültetések eldöntéséhez meghallgatják a bizalmiak véleményét is. A bizalmiaknak azonban nemcsak ez a fel; adatuk — ennél sokkal több: A bizalmiak segítségével meg kell magyaráznunk a dolgozóknak, hogy a szakszervezetek munkája nem öncélú, még akkor sem, ha a dolgozók érdekében egyes esetekben a hivatali munka, vagy termelés elősegítését szorgalmazzuk. Ez is dolgozóink érdekében történik, mert a termelékenység növelésével több anyagi javat tudónk termelni népgazdaságunknak. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a IH. országos bizalmi tanácskozáson hozandó határozatokat valamennyi bizalmi a csoportjához tartozó dolgozókkal megvitassaCSÍKOS ISTVÁN TB elnök Díjvisszatérítés a tsz-ek Kopogtatók A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Biztosító Főigazgatósága kidolgozták azokat az irányelveket, amelyek alapján a termelőszövetkezetek állatbiztosítási díjaikból engedményben részesülhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésének megfelelően a tanácsok mezőgazdasági osztályai megkezdték a termelőszövetkezetek állatállományának e célból való felülvizsgálatát. Az 1957-es évre fizetett állatbiztosítási díjból visszatérítést kapnak azok a szövetkezetek, amelyek tervei* két a meghatározott mértékben túlteljesítették. így az a szövetkezet, amely szarvasmarhaállomány tervét 20 százalékkal — ezen belül tervét 7 százalékkal — túlteljesítette és az évi tejhozamot a meghatározott százalékkal emelte, 20 százalékos díjkedvezményben részesül. A sertéstenyésztésnél, ahol a hizlalási terv teljesítése mellett a malacszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 12 százalék alatt volt, vagy a juhtenyésztésnél a bárányszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 8 százalékon alul maradt, a visszatérítés ugyancsak 20 százalék. A díjvisszatérítéseket a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a tanácsok mezőgazdasági osztályainak megállapításai alapján az Állami Biztosító számolja majd el. Főleg az idén gyaikran hallani a volt tsz-tagaktól: — Kár volt kilépni annak idején. Hiába, aki megkóstolta a közöst, az nem tud nélküle meglenni. Annak csak kínlódás, győzködés az egyéni gazdaság. Ezt mondják, pedig ' nemcsak ez húzza vissza őket a tsz-be. Két évig ismét egyéniek voltak. A közös után tapasztalhatták: mennyivel más így gazdálkodni, menynyivel nehezebb és mégis mennyivel kevesebb a jövedelem. ök kaszával arattak látástól vakulásig. A tsz- ben, mint az ő idejükben, megint géppel arattak. 100 holdakat aratott le néhány ember könnyűszerrel. Csak nézték a gépet: káromkodtak és húzták tovább a kaszát. — Hát kell ez nekem?! Kell?! összevesztek az asszonynyal: — Te mondtad: menjünk, kezdjük úgy, mint régen! — fin?! Hát mit gondolsz, nekem talán tetszik, hogy egész nap utánad szedem a markot. Nekem talán nem volt jobb a tsz-ben? Aztán jött a csépié«. Csépelt a tsz., csépelt az egyéni. Hiáha számoltak akárhogyan: a tsz-nek mindig több jött ki egy hold után két, sőt gyakran három mázsával is. — Pedig azok kevesebbet dolgoztak! — mondták. És aztán egyszeresük megjelentek a tsz-ben. — Visszajönnénk, ha visz- szavennétek... Egyik tsz-ben visszavették, visszaveszik őket: — Megfizették a tandíjat! — szavaz a tagság. A másik helyen azt kérik: — Hozzátok vissza, amit kivittetek, akkor jöhettek! A harmadik tsz-ben: — Gondolkodjatok, próbálkozzatok még! Akkor otthagytatok bennünket, hát most... Igen, így van a volt kilépettek legtöbbje. Meggondolták magukat. Úgy jártak valahogy, mint a váróéra került falusi ember, aki ismét visszament falura, de csak nem tudta ismét megszokni a falusi életet, ök is visszamentek a nadrágszíj- földjeikre a tsz-ből és akikor látták csak igazán: mit jelentett nekik a tsz. Most kopogtatnak: jószándékkal közelednek ismét* a tsz-hez. Régi paraszti mondás: — Ha becsületes ember kopog az ajtódon, ereszd be. Ha becstelen, kergesd el. Becsületes, megtévedt, hir- telenkedő emberekről van szó. Be kell engedni őket! Erről beszélgettünk az egyik ísz-elnökkel, aki azt mondta befejezésként: — Nincs jogunk egyetlen becsületes ember elől se elzárni azt a lehetőséget, hogy úgy éljen, mint mi, tsz-fa gok. Igaz mondás, jó mondás. Minden termelőszövetkezetbe ki kellene írni, hogy ennek szellemében cselekedjenek, hogy meg tudják különböztetni a megtévedt) embert a lázítótól, a becsületeset a becstelentől, hogy a nagy család ajtaja mindenkor kinyíljon a becsületes kopogtatók előtt. Sz. J. 7MU bácsi M Rövid közleményből értesült a megye, hogy a mohácsi járásban 54 tag lépett termelő- szövetkezetbe másfél hét alatt. Bárban nyolc család kivételével mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot. Ezek többsébe már ismerte a közös gazdálkodást, mert az ellenforradalomig szorgos tagjai voltak a szövetkezetnek. Akkor sem panaszkodtak és most is dicsérik a bári tsz-t, mert tagjainak busás jövedelmet, nyugodt életet biztosit. A két esztendőt, amit egyéni gazdálkodással töltöttek, szinte valamennyien elveszett időnek tartják. Különösen olyan emberekről van szó, akik hamarosan nyugdíjba mentek volna, ha nein hallgatnak a hangoskodókra és nem válnak meg a nagyüzemi gazdálkodástól Az újonnan belépők között van B. Tóth Albert 12 holdas- dolgozó paraszt. Veje az állami gazdaságban dolgozik, kőműves. Felesége beteges, lánya vezeti a háztartást. Egyedül Tóth bácsi lépett a szövetkezetbe. — Gondolja: jobb lesz ezután? — Már láttam, hogy jobb... — bólogat az idős ember. Azután elmondja, hogy neki a 12 koktkoz mindössze egy lova és egy tehene van. Kevés a trágya és akármennyit dolgozik, hiába izzad, nem terem any- nyit a földje, mint a termelő- szövetkezeté. Pedig sokat dolgozik, hisz van munka a 12 holddal. De idős már. nem tudja meddig bírja és ha egyszer a kapanyelet sem tudja megfogni, hol keresse majd öregségére a megélhetést. A szövetkezet — az igen, az fizet nyugdijat a tagjainak, s amíg dolgozni bir az ember, többet kereshet, mint bárhol. — Veje mennyit kap az állami gazdaságtól? Gondolkozik. Albert bácsi, aztán'rávágja: van olyan hónap, amikor 1800 forintot hoz haza. Itt uan Oláh elvtárs, a helyi tsz elnöke, most mondja meg ő, mennyit keresnek a szövetkezeti tagok. — Attól függ, hogy dolgozik az illető. Volt egy új belépőnk. aki azt mondta: en oda akarok ■menni, ahol dolgozni lehet... Jó, menj a tehenészetbe ... Most három-négyezer forintot keres havonta. De még az asszonyok is megkeresik az 1 500—1 800 forintot.... . Tudja az egész község, hogy a szövetkezetiek jól keresnek, mert állandóan vásárolnak valami uj bútordarabot, rókát. hisz náluk az adó is sokkal kevesebb, és a gzdálkodáshoz szükséges beruházásokat közösen viselik, sok család között oszlik meg. Most zetort. szeretnének vásárolni, pedig egy már van, saját erőből vásárolták. Hamarosan eladnak nyolc lovat és ezzel is több pénz jön össze zetor vásárláshoz. — Tóth bácsi is beviszi a lovat? — Ha szükség volna rá. bevinném, de nem kell ezeknek a ló. Bizony, ha ők is nyolcai akarnak eladni, akkor az úi belépők is vihetik vásárra a lovaikat. Annál nagyobb szükség van szarvasmarhára, mer’ kell a trágya, malacnevelés ni l szinte nélkülözhetetlen a tej mellékterméke. Az egyéni gazda természetesen nem gondolhat ilyenre, hisz mindenből pénzt kell csinálni a gazdálkodáshoz, többek között a tejből is. Ezért lépett vissza B Tóth Albert. Most őszig még eivendég dolgozik, mert egyénileg vetett, s maga takarítja be -t termést. A következő gazdasági évben azonban már ö is ott dolgozik a termelászöre":ezet ben. s kevesebb 1ó”ad.*<iagal biztosabb jövővel él' n ívnod■ tabk éáeéát.
