Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

o

NAPLÓ

195«. AUGUSZTUS tt.

Fiukat vesznek lel ipari tanúmnak

' Az alábbi vállalatok vesznek fel ipari tanulókat:

Bőrgyár (Siklósi u. 52.) fiúkat, érettségizetteket és általános iskolát végzetteket.

Sütőipari Vállalat (Rákóczi út 25.) fiúkat sütőipari tanulónak,

Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat (Lenin tér 6.) érettségizett kereskedelmi fiú tanulókat.

Malomipari Vállalat (Fel- szabadulás útja 20 érettségizett és általános iskolát végzett molnár tanulókat,

Patyolat Vállalat (Szabadság út 13.) érettségizett és általános iskolát végzett kelmefestő és vegytisztító tanuló- lot

Ruha. és Cipőipari Vállalat

(Széchenyi tér 18.) férfisza- bó és cipészipari tanulókat.

Kesztyűgyár (Ferenc u. 10-) fiúkat kesztyűszabász ipari tanulókat.

Kiskereskedelmi Vállalat

(Széchenyi tér 1., III. emelet, 105-ös szoba) fiú kereskedelmi tanulókat;

Cipőnagykereskedelml Vállalat (Rákóczi út 36.) fiú kereskedelmi tanulókat,

Pécsi Kenderfonógyár —

(Hird) fiú asztalosipari tanulót.

Járműkészitő Szövetkezet

(Zsolnay Vilmos u- 49.) bognár és kovács ipari tanulókat.

Bm. Építő és Tatarozó Vállalat (Zsolnay Vilmos u. 4—6.) ács, tetőfedő és villanyszerelő ipari tanulókat.

Építőipari Egyesülés (Fürst Sándor Uj 71.) lakatosipari tanulót;

Üdülőt létesített a PIK Harkányban

A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat ez évben dolgozói részére üdülőt létesített Harkány- fürdőn. Az üdülő négy személy befogadására alkalmas. Ez volt az első év, amikor a vállalat dolgozói saját üdülőjükben pihenhették ki egész évi fáradalmaikat. Különösen a házfelügyelők örülnek annak, hogy Baranya megye gyógyfürdőhelyén saját üdülőjükben tölthetik szabadságukat. Kőváriné, üdültetési felelős társadalmi munkában hozta rendbe az üdülőt az építkezések befejezése után. * 1 2

Három héttel a megnyitás előtt I

(Budapesti tudósítónktól.)

AZ ÚJSÁGÍRÓKNAK egy

nappal korábban megnyitják mindig a kiállításokat. Ezek az un. sajtófogadások. Sok ember szeretne eljutni ide, mert hát Izgalmas dolog valamit legelsőnek látni. Mekkorát csalódnának ezek az emberek. Jóformán még alig lehet valamit látni: üres vitrinek, féligkész tablók, láda láda hátén, idegesen szaladgáló rendezők... szóval minden a feje tetején, az ember azt hinné, hogy hetek kellenek, míg a soksok tárgy a helyére kerüL Nos, hátha egy nappal korábban ilyen reménytelenül rendezetlenek a kiállítások, milyenek lehetnek három héttel a megnyitó előtt? Ezt mentem ki megnézni az Országos Mezőgazdasági Kiállítás pavilon-városába egy szép augusztusközepi délutánon,

Most csak hátulról lehet bejutni a kiállítás területére. De itt is mindjárt valami új: -aszfaltozott út, sima, mint a tükör, vidáman kígyózik a sok behemót, frissen . mázolt pavilon között. A pavilonok közt újakat is látni. Kettő üvegből épül, csak vékony vasbeton oszlopai vakoltak. Belülről is megnézem. Földszintjén óriási nagy terület, itt lesz a dísznövénykertészet reprezentatív bemutatója. Mesélik, hogy a virágokat majd egy; óriás nagy cementtálba helyezik, ami a csarnok közepén kap helyet. Az emeleten meg ötven mázsa gyümölcsöt s ki tudja, mennyi zöldséget állítanak ki. Itt mutatják majd be a fényes- litkei Széles Béla almáját. Ez a szabolcs-szatmárl gazda már az 56-os kiállításon is szerepelt, akkor is, most is 200 mázsa almát szüretelt le holdanként. Meg a bólyi Takács Imre káposztája is ebbe a modem, elegáns és mégis hallatlanul finom pavilonba kerül. Erről a káposztatermelőről azt kell tudni, hogy fél holdon 300 mázsa káposztát termelt. Még egy ilyen óriási üvegpavilon épül. Benne az Élelmezésügyi Minisztérium tart

árubemutatót. Itt állítják fel azt a nyugatnémet cégtől vásárolt automatát, amely poharakba tölti a tejet és le is zárja a poharat. A kiállítás rendezői azt tervezik, hogy a vásárra látogató gyerekek kapják ajándékképpen a tejjel töltött poharakat. A felnőttek pedig az önkiszolgáló boltban vásárolhatnak. Ilyen sem volt még Magyarországon. Vásáron — önkiszolgálás.

Nem lehet elkerülni a bor- pavilont sem. I'tt is már teljes erővel dolgoznak. A szeptember 1—9 közt tartó nemzetközi verseny legjobb borait állítják itt ki. Erről a versenyről el kell mondani, hogy repülőn-vonaton a világ minden részéből özönlenek most hozzánk a borok, Ausztráliából, Marokkóból, Franciaországból, szóval mindenfelől, ahol csak jó borok vannak. A nemzetközi zsűri tagjai kilenc napon át üléseznek (értsd: iszogatnak).

HOGY MENNYI A VIRÁG

a pavilonok között!... Hogy mennyi? 80 ezer darab. Egész kertész-század öntözi, gondozza őket. A tátikától a tearózsáig s a kényes gladio- lusztól a rex begóniáig. Az ember meg sem tudja jegyezni a nevüket, csak élvezi az illatukat, ami úgy úszik a kiállítás felett, mint a nagy gyáraknál a füst és a korom. Csodálatosan szépnek akarják ezt a kiállítást. Az épületdíszítéséket és a grafikusmunkákat éppen ezért a legjobb szakemberek végzik. Pl. itt dolgozik Piro

6 László, aki a brüsszeli világkiállításon a magyar pavilon grafikáit készítette. A belső építőművészek egyike Dávid Károly, aki nem tudná, annak megmondjuk, hogy 6 tervezte a Népstadiont. Vagy Szabó István szobrász, aki szép kompozíciójáért értékes díjat kapott a brüsszeli világkiállításon.

Az állatkarámok és ólak még üresek. De a kiállítás vezetői már tudják, hogy hová „ki” kerül. Megmutatják a hortobágyi óriásszarvú, füstösnyakú Buda bika „lakosztályát”, a Görösgalli Állami Gazdaság évi 10 ezer

litert tejelő Cukor nevű te henének apartementját, hogy hol kapnak helyet a Pan- kotai Állami Gazdaság aranyéremmel többszörösen kitüntetett fésűsmerinói törzskosai, melyeknek hosz- szúszálú príma gyapjúk súlya a 13—14 kilót is meghaladja. Az állatbemutatóra 5503 tenyésztő jelentkezett, és hogy a legkiválóbb állatokat válogatták össze, így is 2187 tehén, ló, birka .,. kerül bemutatásra.

S hogy lehet-e szórakozni is közben meg iszogatni, ha elfáradunk a sok látványosság közepette? Lehet bizony. Ez az árnyékos, fás rész, ahol most állok, a németek sörkertje. Amott lesz a velencei halászszövetkezet csárdája. Itt a borkóstoló, ott a zenés cukrászda, jobbra a tejvendéglő, elől egy étterem, hátul büfé, ott is büfé, de amott is és borkós * tolók, lacikonyhák... így már nem leszünk szomjasak, ha beülünk a lóversenypályára, megnézni a nemzetközi meg hazai versenyeket bemutatókat. De ha a budafoki autóbuszkirándulásra megyünk, ott folytatni kell a kóstolgatást. A borhajón is, mert a három órás sétahajózásra a jegy árához mindjárt hozzászámítják az italt is... (Legalább rá lehet fogni valamire a „tengeri betegséget”).

A MUNKAIDŐ éppen végeié lé jár, mikor kifelé tartok a kiállítás területéről, özön- lik kifelé a sok ember, kertészek, kőművesek, mérnökök, grafikusok. Özönltk kifelé a sok ember, most augusztus közepén, három héttel a megnyitó előtt, özönlenek kifelé, mint három hét múlva a látogatók, a pécsiek és bólyiak, gyulaiak és salgótarjániak. „Félék”, hogy a kiállítás sajtómegnyitójára majd minden készen áll. Hát mégis lesz egy kiállítás, amit egyszer készen látok én is.

Onody György.

De nézzük az olajkutatás másik fő útját: a ptetrokómiát. Csak néhány eredmény, mely fémjelzi az intézet eddigi működését nemcsak előttünk, hanem a külföldi síHkemberek szemében is.

1 Teljesen új, önállóan ki- • dolgozott technológia a karbamidos parafinkiválasz- tás. Bármilyen olajipar] hulladékokból cerezint tudnak előállítani. Ez a fehér, viaszszerű anyag, melyet elsősorban az éleim iszeresomagoló-ipar használ, külföldön nagyon keresett cikk. Ha a hároméves tervben Almásfüzitőn megindul a nagy üzemi termelése, nyilván sok valutát hoz a népgazdaság konyhájára,

2 Ugyancsak önálló kuta- • tás eredménye a kromatográfiás finomítás elve. Szilárd, szemcsés anyagon (szili- kagén) átfolyatva az olajait, a szennyező anyagokat teljesen leköti ez a nagy felületű ad- szorbens. (Ha egy grammnyi ilyen „szivacsos” anyag felületét egymás mellé raknánk, 4—500 négyzetmétert tenne ki). így állítjuk elő a teljesen színtelen, szagtalan és íztelen gyógyászati fehérolajat, mely tulajdonképpen tehát csak ti6z titott kőolaj. A beteg, aki orvosságként lenyeli, aligha gondolja, hogy „petróleumot" iszik! Az eljárásnak világviszonylatban is nagy jelentősége vau, Eddig ugyanis ehelyett egy rendkívül költséges, nagy veszteséggel járó, kénsav val dolgozó eljárást alkalmaztak; (Nálunk különösen drága volt, hisz a kénsav importcikk!) Az intézet péti, kísérleti üzemkomplexuma már alkalmazza az új eljárást!

3 Az emberiséig növényi • és állati eredetű zsírszükséglete állandóan nő. Viszont rengeteg zsiradékot hasz nálunk fel háztartási és főleg ipari szappan gyártására. Az intézet p>e tró kémikusai gázolaj ból kiváló, a szappant tökéletesen helyettesítő mosószert „mensolát’‘-ot állítottak elő. Nemsokára az Egyesült Vegyiművek és a Fűzfői Nitrokémia gyártja nagy tömegben, cseppfolyós és {óraiakban;

4 Még a szovjet vegyészek ■ is érdeklődnek az oxo- szintézis nevű eljárás iránt, mely a műanyagok, főleg műszálak hajlékonyításának a „ridegség” kiküszöbölésének technológiáját teszi gazdaságosabbá;

5 Legnagyobb jelentőségű ■ petróleumkémiai eredményük a kenőolajadalék anyagok előállítása. Az „ősidőkben”, (kb. 60 évvel ezelőtt!) motorkenéshez állati és növényi olajokat használtak (például repoeolajat). Csakhogy ez kevés is volt, drága is volt- Rájöttek, hogy ásványolajból is lehet kenőolajat gyártani — s ezzel egyidőre, úgy látszott megoldották a problémát, Igen ám, csakhogy

a gépripar nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődött, nagysebességű csúszó és forgó alkatrészek jelentek meg, nagyobb nyomás, nagyobb súrlódási hő, stb. Az új, megnövekedett kívánalmaknak az ásványi kenőolaj nem tudott megfelelni- A MÁFKI kutatói két kenőolaj adalékot állítottak elő: az „M—2”-t és szovjet dokumentáció alapján az „A—4"-et. Ezekből az adalékokból 1—1,5 százalékot keverve az ásványolajból eredetű kenőolajba, az a legnehezebb feltételek kö zött is kitűnően alkalmazhatóvá válik.

„HOLNAP'

1 lífldgáz

Az intézet „másik pwofilja” a földgáz. A földgázkutatás terén is nagy jelentőségűek eredményeink. A földgáz par- tiális oxidációja (kevés oxigénnel történő elégetése) révén gázelegyet kaptak, mely szénmonoxidból, acetilénből és kevés hidrogénből áll. Különösei) az acetilénnek, mint alapanyagnak van óriási jelentősége a műtrágyagyártásban. Ezt az eljárást alkalmazzák a romániai Buciumen-ben újonnan létesített kísérleti földgáz-üzemben, mely magyarromán kooperáció jegyében épült és működik. A Tiszavi- déki Vegyikombinát is ezzel az eljárással készít majd műtrágyát — román földgázból. (Mint riportsorozatunk első felében utaltunk erre, a hazai földgázkészletek a felszabadulás előtti rablógazdálkodás következtében erősen kimerül

tek).

Népgazdaságunk számára felbecsülhetetlen kincs az a szakmai társadalmi tevékenység, melyet munkatársai a különféle munkabizottságokban (desztillációs bizottság, szabványügyi bizottság, stb.) fejtenek ki- Ezekben a munkabizottságokban a termeléstől a fogyasztásig minden „lépcsőt” képviselő szakemberek jelen vannak, s a kormányzat intézkedéseiben a gazdasági élet valamennyi területén e bizottságok munkájára támaszkodik.

A jelen feladatait szolgáló

tudós laboratóriumában bon takozik ki előttünk igazán a jövő képe, adott esetben a kőolaj jövője. Mert van jövője. A kőolaj karrierje nincs leha- nyatlóban, sőt felfelé ível, beláthatatlan, csak sejthető űt áll előtte. Ezt a jövőt, a fej- Mődéenek ezt az útját az az ember, az a társadalom építi, amelyről József Attila írta:

„ .;. — ilyenek vagyunk.

Új nép, másfajta raj. Mádként ejtjük a szót.

Fejünkön

másként tapad a haj.

Nem isten, nem it az ész,

hanem

a szén. vas és olaj. a való anyag teremtett

minket."\

Huligánok

I I egy az utcán a két siheder. „Beszól” egyikük a szem- m ben jövő nőnek, utána hangosan nevetnek.. t

Tudod, kik ezek?

Ott látod őket a mulató táncparkettjén. „Táncolnakf’. Feje mindig ellentétes irányban inog alsó testével, mondjuk úgy, kigyóvonaglást végez, mindegy milyen számot is játszik a zenekar. Üres, semmitmondó szemével néz a kis jampilány kifejezéstelen arcába, s táncolnak.

Tudod, kik ezek?

S éjszaka, az utcán, megint látod őket, ismét „beszólnak” egy nőnek, aki lovagjával, vagy férjével halad el mellettük A férfi kész hölgye védelmére, de ezek rátámadnak, „behúznak” neki egyet, „snasszra” teszik a férfit, s megütik a nőt is.

Tudod, kik ezek?

Huligánok.Sem a szó, sem pedig a tartalom — amely mögötte van — nem új keletű. Móricz Zsigmond már 1919-ben — üldöztetése idején megírta „Misentrop” című versében: ,...és rámrohantak az üldözők és üldözőitek és megtapostak. Jött bősz csordája a huligánoknak...” A vadságra, brutalitásra, önkiélésre, véres kalandokra hajlamos fiatalok képezik ezt a bandát, s mondani sem kell, hogy tetteik nem csupán ilyen „ártatlan” beszólásokban, néhány ökölcsapásban merül ki, hanem elóbb-utóbb komoly bűncselekmények részesei és elkövetői lesznek. E gátlásnélküli alvilági lovagok sok esetben képesek politikai kalandokba is keveredni. Mindegy nekik, hogy milyen „zászló” alatt csatlakoznak ahhoz a politikai irányzathoz, amely a fennálló közrendet, átlamformát megdönteni kívánja, nekik igazán mindegy. A lényeg — a bűnözés kon- juktúrája, amelyben sötét vágyaikat kielégíthetik. A népek történelme éppen elég példát tartogat erre vonatkozóan.

1849-ben Párizsban Bonaparte mintegy 10 000 züllött elemet, csavargót, huligánt gyűjtött össze JDecember 10-i társaság” néven, hogy segítségükkel végrehajtsa restaurá- ciós terveit. A „December 10-i társaság” tagjai nem voltak mások, mint kalandorok, szökött rabok, csalók, zsebesek, selyemfiúk, bordélyosok, szemfényvesztők, utcai komédiások és egyebek, akik vakon végrehajtották Bonaparte kívánságát — a könnyű zsákmány és szabadrablás, kéjelgés fejében. A németországi fasizmus hajnalán ismét találkozunk a huligánokkal, akik később — Hitler uralomra jutása után már — az SA és az SS egyenruhájában legálisan garázdálkodtak.

1949 szeptember 4-én Paul Robeson, világhírű néger énekes hangversenyt ad az USA egyik városában. S az előadás alatt a közönséget megrohanja egy banda és brutálisan bántalmazza. Ezek a bérencek pénzért okoztak botrányt a haladó nagy művész hangversenyén. A rendőrség kisujját sem mozdította. A burzsoázia és az alvilág szövetsége később már egyre nyilvánvalóbbá vált. Az Egyesült Államokban évekkel ezelőtt megalakult az úgynevezett „Berghoff és Weedel” ügynökség. Ez a társaság kizárólag gengszterekből áll és állami támogatást élvez. Több száz állandó és több tízezer fegyveres alkalmi „munkatársat’ számol az ügynökség. Ezek megfelelő honorárium fejében megtámadják a sztrájkoló munkásokat és véres pogromokat hajtanak végre. Megfélemlítik, terrorizálják a dolgozókat, meggátolják a munkásosztály gazdasági és politikai harcait.

Jgaz&n nem csoda — és ez várható ts volt —, hogy a M magyarországi ellenforradalom szervezői és előkészítői is a huligánokra támaszkodtak. 1917-ben az orosz burzsoázia Machno és bandája fegyverei védelme alatt igyekezett zavart kelteni, de végül is ezt a bandát a Vörös Hadsereg alakulatai szétverték. 1919-ben Magyarországon is csatlakoztak a huligánok a restauráció képviselői mellé, mert az átmeneti anarchia szabad fosztogatást és rablást biztosított számukra. A Vörös Örsig csapatai elfojtották a huligánok garázdálkodását.

1956 őszén a csőcselék ismét fegyvert fogott. Ott látjuk őket a főváros füstölgő, goivóverte utcáin, ott látjuk közöttük a hírhedett „Falábú Jankót”, azaz Mész Jánost, akit csavargás, hatósági közeg elleni erőszak, rablás.;: stb. miatt tizenhat esetben ítélt el a bíróság, vagy Galgóczi Zoltán (horthysta zászlós fiát) közt örvényes bűncselekmények elkövetéséért négyszeresen elítélt huligánt, aki testére nemcsak az amerikai és az angol zászlót tetovál- tattá rá, hanem ezt a bejegyzést is: „Az USA fia”;: s Mindketten részesei voltak a Köztársaság téri gyilkosságoknak. Pécsett a többszörösen büntetett Horváth toborozta maga köré bandáját, amelynek törzsét szökött fegyencek, huligánok, prostituáltak képezték. Azon a bizonyos Széchenyi téri gyűlésen is a közismert Varga Mária, prostituált, hintette a hazugság mákonyát mikrofonon át, majd később — 4-e után — „markotányosnői” minőségben szolgálta a mecseki ellenforradalmárok vezéreit.

Most már kutathatnánk, hol a gyökere a huliganizmusnak? A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknek az elzüllött, vagy csak züllésnek induló elemeknek nagy része magukra hagyott, az egészséges kollektívából kimaradt, a társadalmi szervezeteknek hátat fordító, demoralizálódott fiatalokból tevődik össze. S ebből következik, hogy ha nem karolja fel őket idejébena társadalom, akkor mindenképpen kinyújtja értük kezét az alvilág. Ezeknek a fiataloknak útját nagymértékben befolyásolja a mérhetetlen, fenntartás nélküli „Nyugat-imádat”. Kizárólag, egyesegyedül csak a rosszat veszi át a nyugati életformából, mintegy kiegészítésképpen saját életformájára. S ennek külsődleges nyomai persze nem mások, mint a léha viselkedés, a máról holnapra élés, a vad jampectánc, a rikító öltözet, a vadnyugati mintára szabott verekedések, de még a nyegle járás is!

Különben pedig ezek a külső jelenségek közismertek lehetnek mindenki előtt. Hiszen ezekkel a fiatalokkal nap mint nap találkozunk az utcán, nyilvános helyeken, mulatókban, sétatéren, mindenütt, ahol tömeg van s ahol feltűnéstkeltő viselkedésükkel magukra vonhatják a figyelmet.

J huligán elemek tetteinek, viselkedéseinek nagyon széles skálája van. Az egyik már bűnöző, a másik mé g nem bűnöző, de azzá válhat. Huligánnak minősülnek azok az elvtelen, gátlástalan elemek, akik köztörvényes bűncselekmények sorozatos elkövetésével kifejezésre juttatják szembenállásukat a társadalom erkölcsi normáival. Szemben állnak az együttélés szabályaival, a törvényekkel, vagyis hát: huligán életmódot folytatnak. Ez pedig nem mást jelent, mint nagyfokú brutalitást, gátlástalanságot, erőszakosságot, erkölcstelenséget... stb.

Természetesen mint mindennek, ennek is megvan a kellő ellenszere. Ha már a diagnózist megállapítottuk, megtaláljuk a gyógyítás útját is.

De erről majd legközelebb.

RAB FERENC.