Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

Q ­NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 11 Aktívaérlekezlet a pécsi vasútállomáson A pécsi vasútállomás pártvezetősége, a KISZ-szervezet, nőtanács és a szakszervezet a napokban aktíva-értekezletet tar tott, amelyre meghívták a reszortvezetőket és a pártonkívul dolgozókat is. Leginkább a pártcmkívüliek számára volt szó kattanta meghívás, a pártvezetőségnek azonban az a vélemé nye, hogy közösen kell megbeszélni az őszi forgalom lebonyo lításának feladatait. A pártszervezet titkára beszámolójában ismertette a ‘szak mai vezetők értekezletén elhangzottakat. A pécsi állomás hároméves tervben jelentős létesítményekkel gazdagszik. M»g épül a már régóta várt vonatkísérő helyiség, az új korszerű százszemélyes laktanya, az étkezde és a kultúrterem. A közel jövőben meg is kezdik a munkálatokat. Elmondotta ezután, hogy a forgalom területén még mindl\ sok a baleset, a szakvezetőknek ezért gondoskodni kell arról hogy a dolgozók jól ismerjék a biztonsági rendszabályokat. Fel hívta a figyelmet a takarékosságot célzó rendelkezésekre. Az őszi szállítás ebben az évben is vagy terhet ró a vasút dolgo­zóira. Ezért jelentősen csökkenteni kell a rakodási és a kocsi fordulási időt. A reszortfelelősök kérjék az üzemeket és a vál lalatokat, hogy vasárnap és ünnepnapon is rakódjanak, mer csak így tudunk megfelelni a követelményeknek. Végül hangoztatta, hogy a pártszervezet minden segítsége megad az őszi szállítások lebonyolításához. A pártvezetőség a szakvonal vezetői között jó a kapcsolat, mindenkor kikérik egymás véleményét, javaslatait. A pártszervezet ezután kötelességének tartja, hogy a dolgozókat állandóan tájékoz­tassa az állomás munkájáról, megismerje javaslataikat, ezér minden hónapban rendez a mostanihoz hasonló aktíva-értekez­letet. A beszámolót hozzászólások követték. LEIT1 FERENC Augusztus 17—20 Mezőgazdasági kiállítás Harkányban A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ren­dezésében 1958. augusztus 17— 20-ig Harkányban mezőgazda- sági kiállítás és ünnepi vásár lesz- , A mezőgazdasági kiállításon a megye legjobb állami gaz­daságai, termelőszövetkezetei, szakcsoportjai és egyéni ter­melői bemutatják a legjobb termelést elérő állataikat, (ló, szarvasmarha, sertés, juh, ba­romfi) a legmagasabb termés- eredményeket elért növényei­ket, legjobb boraikat. Az ünnepi vásáron felvonul­nak az állami kereskedelem, a földművesszöve'Vezetek bő­séges árukészletekkel, étel-, italboltjaikkal. Részt vesznek (vasárnap és szerdán) a mer'’ legjobb kul­túr- és tánccsorariiaí és mind a négy nap dé’u án lovasbe­mutató lesz. A mezőgazdasági kiállítás és ünnepi vásár idejére a MÄV 50 százalékos vasúti utazási kedvezményt léptet életbe Baranya, Somogy és Tolna megyék egész területé­ről. A talponállóktól az éttermekig Útban a kiváló vállalat cím elnyeréséhez Nemrégiben Komló utcáin járva gyakran QtkózOtt az ember rossz szagú butikokból kltántorgó alakokba. Nem azt akarjuk bi­zonygatni, hogy most Ilyen nincs. De alig néhány hónap leforgása alatt annyi változás történt a Komlói Vendéglátóipari Vállalatnál, hogy azt nem hagyhatjuk szó nélkül, Németh Károlyt kerestük fel, a vállalat új Igazgatóját, hogy be­szóljon az elmúlt rövid Időszak alatt bekövetkezett változásokról és a további tervekról. T alán azzal kezdeném, •* hogy vállalatunk na­gyon sokáig, az idei első ne­gyedévben is veszteséges volt. Most azonban — tekintetbe véve természetesen azt, hogy a nyári forgalmat a sör és a fagylalt nagyon javítja — vállalatunk már kisebb nye­reséget is ki tud mutatni. A második negyedévben a tiszta nyereség csak 10 ezer forint volt ugyan, de továb­bi emelkedést várunk. — Hogy mivel értük el ezt a jó eredményt? Nagyon sok mindennel. Először is igyek­szünk a színvonalat minde­nütt növelni, ami nem jár együtt az árak, együtt jár vi­szont a forgalom növekedé­sével; A Béke étterem jú­niusban 68, júliusban 112 000 forgalmat csinált. Itt kell megemlítenem, hogy igyek­szünk nagyobb súlyt fektet­ni az ételfogyasztásra- A Bé­kében alkalmaztuk először azt a módszert, hogy az ed­dig különálló közétkeztetést összevontuk az étteremmel. Eddig nagyon egyhangú volt az étrend, mindig maradt felesleg, illetve nem lehetett kiszámítani előre az elfogyó mennyiséget, ami egyrészt nem volt gazdaságos, más­részt csökkentette a forgal­mat- Most összehangoltuk a két részleg működését, ami máris nagy eredményekkel járt. Az ételfogyasztást sze­retnénk a tavalyi 11,2 száza­lékról 18-ra emelni; Vöröskeresztes gyűlés a Pécsi Szénbányászati Trösztben Augusztus 13-án, szerdán délután vöröskereszt vezető­ségi és küldöttválasztó gyűlést tartottak a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt dolgozói. A gyűlé­sen megjelent Kárpáti József rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, az Országos Vöröskereszt főtitkára, Vollár János, az Országos Vöröske­reszt szervezési osztályvezető­ben döntő szerepet tölt be. A vérellátás biztosításától kezd­ve az egészségügyi felvilágosí­tó vagy kiképző munkán ke­resztül egészen a szocialista oklevelet Hetessy Károly elv­társ, a Városi Vöröskereszt tit­kára nyújtotta ót. Ezután a vezetőség fehér asztal mellett ült össze és vi je, Balázs Jánosné, a Megyei zetőség megválasztására; A' Vöröskereszt titkára, Hetessy Pécsi Szénbányászati Tröszt tevékenységig és a béke vé- tatta fneg részletesen a bányá- delmében történő kiállásig, ban végzendő speciális egész­százezrek életét, egészségét, ségügyi és egészségvédelmi békéjét és boldogságát segít munkával kapcsolatos felada- megmenteni; tokát. Ezután sor került az új ve­— Már eddig négy helyen eltöröltük az ülőfogyasztási díjait, mert erkölcstelennek véltük. Az egyetlen alkalma­zott ugyanis nem tudta a vendégeknek az asztalhoz vinni az italt. Most, hogy az öt százalékot eltöröltük, ész­revehetően esett a forgalom, de az igazságos intézkedés tetszik az embereknek. Ezt a csökkenést pedig bőségesen behozzuk másutt, — Hogy hol? Például ott, hogy visszaállítottuk a szo­ros elszámolást már néhány helyen. A „gebines“ rendszer nek ugyanis nagyon sok elő­nye van, kifizető is és a bü­rokráciát is kiküszöböli^- de túlgyorsan állítottuk be és ezért nagyon sok vele a baj. Hogy mást ne mondjak, a sörnél, a habzás miatt ren­geteg visszaélésre adott al­kalmat. Most, ahol még ez van beállítva, szigorúan el­lenőrzünk, és a legkisebb visszaélést is büntetjük­int említettem, a színvonal növelése mindenütt egyik legfőbb fel­adatunk. A Béke étteremben legutóbb például Baksa Ka­tó magyamóta-énekesnő lé­pett fel, ezenkívül kitűnő halászlét is készítettünk nem is kell mondanom, hogy milyen telt ház volt- Fej­lesztjük az üzemeinket: Bu- dafán, egy elhanyagolt kis­kocsmából rendes, meleg­konyhás kisvendéglőt csinál­tunk. Itt a Kossuth Lajos ut­cában, a hírhedt Bástya tal­ponállót kifestettük, ízléses hordókkal, berendezéssel lát­tuk el, s most minőségi bor­kóstoló, nagyon barátságos kis hely. A Sport Italboltot büfészerűen fogjuk rendbe­hozni. Rumot, pálinkát csak reggel 9-ig szolgálunk ki, — melegkonyhát kap a Sport, tehát talponálló étteremmé fejlesztjük. — Igyekszünk ötleteket is kitalálni a vendégeink szóra­koztatására. A Komló Gyön­gyében bevezettük a lottó­táncot. (Eddig zene sem volt a helyiségben.) A táncpar­- M ketten számozott kockák van­nak, és a sorsolás előtt min­den pár egy kockában ma­rad. Ha ennek a számát ki­húzzák. az illető nyer 20 ki­töltetlen lottószelvényt. Az OTP-vel karöltve egy másik ötletet is kidolgoztunk: alko­holmentes cukrászdát épí­tünk a piac mellett, az ed- .digi közétkeztetési konyha helyén- -Itt szakképzett cuk­rász készíti majd a friss sü­teményeket, tejszínhabos ká­vét, szörpöt is ihatnak a ven­dégek, a szépen kifestett he­lyiséget téli növények és neonfény teszi barátságossá, jövőre krémkávéfőzőgépet is kap majd — és ami a lé­nyeg: itt vásárolhatják és rögtön az asztaloknál tölthe­tik ki a lotószelvényt a ven­dégek; — A Békében létrehozunk még egy hasznot dolgot: 7, maximum 8 forintos, olcsó vacsorákat készítünk, s a heti étrendet mindig előre közöl­ni fogjuk- A hét elhanyagolt Italboltunkból kettőt mór eddig rendbehoztunk, külsőre és berendezésre nézve is: fagylaltgépet, kávéfőzői, sü­teményeket és korszerű pul­tot állítottunk be. Mindezek a dolgok két legyet ütnek egycsapásra: szolgálják a ven dégek érdekét és szolgálják a mi — gazdasági — érdeke­inket.­— Itt bent pedig létrehoz­tuk a szakemberek tanácsát, amelyben a szakképzett cuk­rásztól kezdve a pincérig képviselve vannak a leg­jobb szakembereink. Havonta kétszer tanácskozunk, meg­vitatjuk a javaslatokat, a ter­veket és új ötleteket találunk ki. Már több ízben tapaszta­latcserén Is voltunk Pécsett. Harkányban és másutt is.- T érveink tehát első­sorban a további jó munkát, a gazdaságosságra való törekvést, a kiszolgálás. a színvonal javítását foglal­ják magukban, A legnagyobb vágyunk pedig — ami mind­ezzel összefügg —, hogy el­nyerjük a kiváló vállalat cí­met. Ha a vállalat dolgozói is úgy segítenek mint eddig akkor erre meg is van min­den reményünk. H. E­„Senki nem tud semmit* Siklóson Harkányból gyalog men­tünk Siklósra, hogy megnéz­hessük a várat. Majd délután fél 4 órakor odaálltunk az autóbuszmegállóhoz, mert a villányi járattal akartuk utunkat hazafelé folytatni; A megállónál egy néni meg­nyugtatott bennünket, hogy a kocsi valószínű négy óra után indul, mert tavaly is akkor ment. Ez azonoan nem nyugtatott meg bennünket. A lehető legnagyobb körül­tekintéssel kezdtük a bank falán a menetrendet keresni — de hiába. A MÁVAUT balladai homályba burkolja, hogy Siklósról hány autóbusz indul, hova és mikor. Szeren­cse, hogy optimisták vagyunk s tovább folytattuk a kere­sést egyre izgatottabban, eredménytelenül. Úgy segí­tettünk magunkon, hoay minden befutó kocsit megro­hamoztunk s megnéztük a tábláját, hová megy. (Szeren­cse, hogy a kocsin lévő táb­lákat meghagyta a MAV­AUT!) Villányi autóbusz se­hol! Végül két .újpetrei utas, — akiknek elmondtuk ke­serveinket — megszánt ben­nünket és azt tanácsolta, hogy üljünk fel az újpetrei kocsira, az elvisz minket a vókányi állomásra s onnan vonaton folytathatjuk tovább izgalmas utunkat — hazáig. Ezúton szeretném megkér­ni az erre illetékeseket, hogy Siklóson is — mint máshol mindenütt — rakják ki a menetrendet, hogy az isme­retlen utasoknak ne kelljen hasonló izgalmas, Idegesítő és eredménytelen felderítő hadjáraton átesniük. TORNYOS ÉVA Töttös. Fejlődik a juhtenyésztés a tsz-ekben Baranya megyében 13 ter­melőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel. Még ebben az esztendőben ugyanannyi juh lesz a megye termelőszö­vetkezeteiben, mint 1956-ban volt. A mostani 2173 juh után 8 105 kiló gyapjút adtak el a szövetkezetek, ami azt je­lenti, hogy 3,8 kilós nyírási átlagot értek el. Vöröskereszt Szervezetének új 1st- vezetősége az alábbiakból áll: Tröszt Orvoselnök: dr. Germán Ist- Fónay ván főorvos, titkár: Neuber Gusztávné, gazdasági vezető: Gamásí Jenőné, véradó felelős: Horváth Júlia és propaganda felelős: Gertner Adámné. . Megválasztották a vörös- kereszt 80 éves fennállása al­kalmából a jövő évben tartan­dó első országos kongresszus­ra jelölt küldötteket is Gart­ner Ferenc, dr. Germán Ist­ván, Gertner Adámné, Gógl Ernő és Neuber Gusztávné Károly, a Pécs városi Vörös- kereszt titkára, Tamássy ván, a Szénbányászati főmérnöke, valamint János a Szénbányászati Tröszt pártszervezetének titkára: Először Neuber Gusztávné, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Vöröskereszt Szervezetének tit­kára tartotta meg beszámoló­ját az eddigi' munkáról és a ta­pasztalatokról; A beszámoló foglalkozott a tröszt vöröskereszt-szervezeté­nek 1954 óta kifejtett munká­jával. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os ellenforradalom nagy- T hSkásban ban visszavetette a munkát, de a tagság nagy része azokban a nehéz időkben és azóta is be­csülettel helytállt és az azután következett feladatokat is jól megoldotta. Segített a múlt év­ben lezajlott tüdő- és szilikó­zis-szűrő vizsgálatok lefolyta­tásában, az ázsiai influenza- járvány megfékezésében és a betegek ellátásában, segített a körzeti orvosi rendelőkben is Kárpáti József elvtárs kiemelte a vö­röskereszt legfőbb célkitűzésé­nek az egészségügyi kultúra terjesztésének fontosságát. Beszélt a humanitásról, s an­nak a gyakorlatban történő megnyilatkozásáról. Végül pe­dig felhívta a figyelmet arra, hogy a vöröskereszt Itteni eredményeinek, és a további eredményeknek is legfőbb olapja és biztosítéka a szorgal­Ä t aktívák ló' tisztasági és egészségügyi el­lenőrzéseket végzett, foglalko­zott a véradási agitációval is, megszervezte az oktatásokat s ezeken kívül nagy gondot for­dított a vöröskereszt-szerveze­tek megerősítésére is. — A félszabadulás után — foglalta össze a vöröskereszt általános tapasztalatait Neuber elvtársnő —, de különösen az ellenforradalom óta a vörös- kereszt demokratikus tömeg- szervezetté vált, és olya» hasz­nos, közérdekű feladatokat lát «1, amelyek- hazánk vezetőinek és egész népünknek fokozódó elismerését váltják ki. Ma már közismert, hogy a Magyar Vö- tBekereszt népünk egészség- ügyi kultúrájának fejlesztésé­kája. A további felszólalók meg­emlékeztek arról, hogy Pécs részére különösen nagyjelen­tőségű lesz a jubileum és kü­lönösen sokat lehet joggal vár­ni a pécsi vöröskeresztesektől — így a Szénbányászati Tröszttől is — tekintettel arra, hogy nagy *orn A felszabadulás után nem ugrásszerűen," máról holnapra_ változott meg a zalai olajme­zők munkásainak élete. Hallat­lan nehézségek között kezdték, mert ha valahol nem — hát tbben az iparban semmikép­pen sem lehet nélkülözni a gépi berendezéseket. ráitatták az olajtermelést. El­hanyagolták a beruházásokat, az elkopott, elavult vagy elve­szett felszerelések pótlását, modernizálását, közben feles­paci t-ásu olajmezőt tártak fel Nagylengyel környékén, amely hét év alatt több olajat adott, mint Budafa alapkészlete és még ma is — a túlgyors leter­MA leges dolgokba milliókat ver- melósből keletkezett vizesedés tek bele — egyszóval szabotál- ellenére is — napi 2000 tonna tak. Igazságszolgáltatásunk olajat ad a népgazdaságnak. i intents? Volt aki gépkocsira ült — még szerencse, hogy a szovjet csápatok rendelkezésünkre bocsátottak vagy tizenötöt — *3 nekivágott a határnak, fel­kutatta az Ausztriába hur­colt felszereléseket, kocsira rakta és visszahozta. A lassan beinduló termelés szintje természetesen meg sem közelítette a régit. Az 1947-es például 240 ezer tonnával volt kevesebb, mint az 1944-es. A felszere’.éShlány és a többi nehézség mellett hamarosan itt a vöröskeresztnekj újabb is jelentkezett, méghoz­hagyományai vannak: • zé az amerikai Roudemann és Pérsctt alakult meg 80 évvel ezelőtt az ország első vörös- kereszt szervezete. A gyűlés végén sor került a kitüntetések átadására is. Neuber Gusztáváénak a Ma­gyar Vöröskereszt „Érdemes Munkáért”' érdemérmet, Ga- mási Jenőnének, valamint Gertner Ádámnénak a dicsérő társai személyében, aki a fel- szabadulás után ismét átvette a vegyesvállalat Irányítását. A MAORT szabotázsról ki­adott közlemény szerint ezek az urak — egy újabb háború­ban, illetve az amerikai érdek szféra kiterjesztésében, a ma­gyarországi ellenforradalom­ban bízva, — szándékosan hát­méltó módon lesújtott erre a bűnszövetkezetre. A per ta­pasztalatai megmutatták, hogy a magyar olajtermelés jövőjét nem lehet korábbi formák kö­zött biztosítani. Ezért 1948. szeptember 25-én állami keze­lésbe vették az olajipart, köz­tük a budafai, lovászi olajte­lepet, a nagykanizsai gépgyá­rat is. 1950. július 1-én pedig bekövetkezett az olajmunká­sok által annyira várt államo­sítás. . í níp tójtal (tiloÄmeB ezekben az években soha nem várt másodvirágzásnak indult. Szovjet és román segítséggel — nemcsak hogy pótoltuk az elveszett, tönkrement felszere­léseket, hanem többszörösen felújítottuk. Soha annyi és oly modern gép nem dolgo­zott zalai olajmezőn, mint 1950 után. Különösen értékes munkások sorába. Sokoldalú. A budafai, lovászi és az új nagylengyeli olajmezőn nagy­arányú lakásépítés indult meg. Lovásziban például kilenc két­emeletes bérházat, 600 szemé­lyes kultúrházat, legényszál­lást építettünk, mcst készül egy 6 tantermes új iskola. Bá- zakerettyén (Budafán) szintén nyolc új bérház, kultúrház épült, — és egy, a vidéki vi­szonylatban szinte párját rit­kító erdei Sportstadion. Nagy­lengyelben a pár év előtti ku­koricamezők helyén, egész kis város. nőtt fel. A nagykani­zsai vasvázas javítóműhely sokmilliós kapacitású gyárrá fejlődött. Zalaegerszegen olaj­finomító épült a nagylengyeli olaj feldolgozására. Es az ettiak? Nagy többségük a paraszti sorból emelkedett fel a szak­a szovjet olajipar műszaki do­kumentáció és gépi segítsége. (Egy ideig, 1931—1933-ig Ma- szoíaj névért magyar-szovjet vegyesvállalat keretében folyt az olajtermelés). Uj, az eddi­gieknél sokkalta nagyobb ka­találékony, nehézségektől meg nem riadó emberek. Amikor 1952-ben jeges ár öntötte el a lovászi kutakat, a kútkezelők mínusz két fokos hidegben buktak a másfél méteres ka­vargó víz alá, hogy a kutakat megmentsék. Amikor 1956-ban néhány nagyhangú kijelentette, hogy nem adnak többé olajat, — még azok is lehurrogták, akik egyébként más kérdésben az ellenforradalmárok szekerét tolták. Nem is állt le sem az ólai, sem a gáztermelés, az 1956 telén jelentkező energiagon­dok megoldásában igen dicsé­retre méltó szerepük volt a zalai olajmunkásoknak. Van m olaj, csa'i felszínié kell hozni Bizonyára feltűnt olvasóink­nak, hogy az eddigiek során csak a zalai olajtermelésről beszéltünk, holott, másutt is találtak olajat, vagy leg­alábbis bíztató eredményekkel kutatnak utána. A szakembe­rek szerint bíztató eredmény­nyel kecsegtet a Somogy me­gyei Bajcsa község határában történő kutatás és jó ered­mény várható az alföldi kuta­tásoktól is. Mert van olaj. még bősége­sen van olaj a magyar f«'d méhében. Nagyszernek szak­embereink, szt.krn'jji.ásalrik is. Van jövője tehát, sót nagy­szerű fellendülés előtt éli a magyar olajipar. ____ _____

Next

/
Thumbnails
Contents