Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

1958. AUGUSZTUS 14. NAPLÓ 8 BIZ ALMI A K és művezetők kapcsolata A 957-ben jöttek össze má- * sodszor országos talál­kozóra a szakszervezeti bi­zalmiak. A második országos tanácskozásinak az volt a cél­ja, hogy felhívja a gazdasági vezetők és egyéb szervek fi­gyelmét a bizalmiak tevé­kenységének fontosságára. A tanácskozás kimondta: „El kell érni azt, hogy a bi­zalmiak meghallgatása nél­kül ne dönthessenek a mun­kások, dolgozók ügyében.“ Az eredmény nem is ma­radt el. A gazdasági vezetők, igazgatók, műszakiak, műve­zetők kapcsolata a bizalmiak­kal most sokkal jobb. mint egy éve, támogatják őket és kikérik véleményüket is. 1 Megváltozott a szakszerve­zeti szervek magatartása is. Sokkal jobban támaszkod­nak a bizalmiakra. A szak- szervezetek felsőbb szervei is rendszeresebben segítik, támogatják őket, tájékoztat­ják politikai, gazdasági kér­désekről, a szakszervezet te­vékenységéről. A bizalmiak munkájának jobb elvégzése érdekében az ÉDOSZ elnök­sége üzemenként kétnapos bizalmi tanfolyamokat szer­vez. Az elmúlt hónapban megtartott bizalmi tanácsko­zásokon igen sok szó esett a bizalmiak és művezetők kö zöttd kapcsolatról. A máso dik országos bizalmi tanács kozás óta értünk el komoly eredményeket, azonban ez még nem elegendő. Mi itt hiba? Egyik-másik bizalmi sok­szor nem érti, hogy a mű vezető nem az övével ellen, tété® érdeket képvisel és hogy segítendök kell egv- mást és nem vitatkozni Er­re felhívta figyelmüket szakszervezetek XIX. kong­resszusa is, amikor a szak­szervezeti munka elsőrendi feladatának jelölte meg a munkáshatalom erősítését Hogy értsük ezt a szakszer­vezeti bizalmi és a művezető szempontjából? Úgy, hogy a bizalmi támogatja, segíti a művezetőt mindazokban az intézkedésekben, amelyek a gazdaságos termelést, a taka­rékosságot, a fegyelem meg­szilárdítását célozzák. Mind­addig, amíg ez a törvényes­ség messzemenő figyelembe­vételével történik. Hogy ez az együttműködés gyakran nem sikerül, annak az az oka, hogy a művezetők egy része még most sem érti meg teljesen, milyen óriási erőt jelent számára a szakszerve­zeti bizalmi, ha a csoportjá­ba tartozó munkásokkal együtt segíti a gazdasági ve­zetés nehéz, felelősségteljes munkáját. Természetesen egyre több az olyan műveze­tő, aki felismerte ezt az erőt és igyekszik jó kapcsolatot teremteni a bizalmival. A z együttes munka ered- " ménye nagyban meg­mutatkozik az ÉDOSZ-hoz tartozó egyes vállalatoknál. Például a Baranya megyei Tejipari Vállalat nem kis mértékben a kollektív mun­kának köszönheti, hogy 1958 első negyedévében elnyerte az élüzem címet. A Pannó­nia Sörgyár 1958. első félévi eredménye alapján egy heti fizetésnek megfelelő' nyere­ségrészesedést tudna biztosí­tani dolgozóinak. Ha ezt a eredményt a második féléi' ben is tartani tudják, a 1958-as évre egy félhavi fi zetésnek megfelelő nyereség részesedést adhatnak dolgo­zóiknak. A bizalmiak jó kapcsola ta a gazdasági vezetőkké megmutatkozik még terme lési tanácskozásokon val aktív részvételben, a munka verseny, újítási mozgalom terén elért eredményekben. Sokat segíthetnek a kap csőlátók további fejlesztésé ben a vállalati igazgatók akik a dolgozók panaszaiban kérelmeiben addig nem dön tenek, míg az ügyben a bizal miak véleményét ki nem ké­rik. Lendítő kerékként ha­tott egyes igazgatóknak azon tevékenysége, hogy a külön­böző feladatok megtárgyalá­sába a bizalmiakat is bevon­ják. Sajnos, ez nem minden vállalatunknál van így­A harmadik országos bi ** zalmi tanácskozásnak elő kell segítenie, hogy bizalmiak és a művezetők közötti kapcsolat tovább ja vuljon, mert ez a jó szak szervezeti és gazdasági mun ka feltétele. Ruff Péter ÉDOSZ T. B. elnök Beleszólhatunk-e ? Az egyik értekezleten hangzott el az alábbi kérés: „Le kellene rögzíteni valahol, hogy a pártszervezet vezetősége, a párttitkár bele­tekinthessen az üzem, a gazdaság könyvelé­sébe'*. Szóval, valamilyen paragrafus kellene... Am, ha egy kis időt szakítunk és megkeres­sük a szervezeti szabályzat XI. fejezetének 43- pontját, akkor gyorsan kijelentjük: aligha van szükség ilyenre- Idézzük csak! „A terme­lő üzemek, a vasutak, az állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek párt- szervezetei,. valamint a fogyasztókat közvet­lenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezetei jogosultak az üzemi, a gazdasági, illetve a vállalati igazgató tevé­kenységének ellenőrzésére”. Nos, ez a „paragrafus“ jogot és lehetőséget ad arra, hogy „beletekinthessenek a gazdaság könyvelésébe”. A párt évek óta hangsúlyozza, hogy a gaz­dasági munka pártellenőrzése és irányítása hozzáértést és konkrétságot igényel. Ami a hozzáértést illeti, a pártvezetők nagy része általában már megfelelő gyakorlatot szerzett. Kiss elvtárs, a komlói III-as akna párttitkára kis füzetet őriz. Egyik lapján a bánya kétéves termelésének alakulása olvasható, a másikon s a harmadikon az önköltség csökkenéséről« az összüzemi teljesítmények emelkedéséről tanúskodó számok. Bármilyen „rázós” kérdés­re gyorsan és pontosan válaszol, mert ismeri a bánya minden rezdülését. A gazdasági veze­tők készségesen rendelkezésére állnak abban« hogy mindenről pontos értesülése legyen. Egyes elvtársak talán azon akadnak meg« hogy a fent idézett pont az „ellenőrzés“ szó­val fejeződik be. Mit is jelent ellenőrizni? Többek között alaposan megismerni az üzem tevékenységét, a termelési eredményeket ki­mutató számokat, tehát „beletekinteni” a könyvelésbe, ahol ezeket hű tükörképként számon tartják. Igaz, ez nem könnyű, a kü­lönböző mutatók összetevőit, az azok között lévő összefüggéseket meg kell tanulni, akár önszorgalomból, akár pedig olyan tanfolyamo­kon, amelyeket korábban szakemberek veze­tésével rendeztek a pártszervek- Mert mit érne az olyan pártmunka, amelyik csak úgy általában beszélne az önköltségről, ahelyett, hogy megmondaná: az anyagfelhasználást ennyivel kell csökkenteni, az energiával így kell takarékoskodni, stb-, stb. A konkrét is­meretek a pártmunka hatásfokát növelik. Nem kell paragrafus. A pártmunka alapja nem lehet más, mint az üzem, a gazdaság feladatai. Ehhez kell igazítani minden tettet. Békegvűlés Kertvárosban A kertvárosi párt- szervezet és a nő- tanács hétfőn békegyűlést rende­zett az általános is­kolában. A megje­lentek nagy érdek­lődéssel hallgatták Dalmadi György­előadásét, amely a jelenlegi nemzetkö- zi helyzettel és a nőmozgalom Idő­szerű feladataival foglalkozott: A békegyűlés részt vevői végül a kö­vetkező határozatot nek, a Hazafias hozták: „A kertvá- Népfromt Pécs vá- rosi lakók örömmel rosi Bizottsága el- üdvözlik a Szovjet- nökségi tagjának unió kezdeménye­zéseit, javaslatait amelyeket a közel keleti válság meg szüntetése és a bé ke érdekében tesz. Követeljük a csúcs- találkozó összehívá­sát, a közel-keleti helyzet békés ren­dezését és az angol- amerikai csapatok kivonását Jordánia és Libanon területé­ről ”« T&rmelőssöveikeset alakul TENGERIBEN Baksán az országút kö­zepén megállítja a postames­ter férje Tóth Lajost, a köz­ségi tanács elnökét: — Jól van Lajoskám, hal­lottam, jól megcsináltátok Ten­geriben. Baksán is így kellene! •— és az idős ember megvere­geti a nálánál néhány évvel fiatalabb tanácselnök vállát. — Mi történt Tengeriben? Mit volna jó megcsinálni Bak­sán is? — fut a gondolat és dűlőút-szőnyeget nyel a kocsi. szele. Most? Minden fiatal csa­ládnak legalább két gyermeke van. A felszabadulás előtt né­hány törperbirtokos volt a fa­luban. Most meg egy sincs. Pe­dig nem hagyta ott senki a községet. A törpebirtokosok földet kaptak a magukéhoz: — középparasztok lettek. Szorgalmas, jól gazdálkodó emberek élnek itt. 11 mázsás átlagtermésük volt, de Vaj­dáiknak megadta a búza a 13,5 mázsát is holdankint. vetkezetet is alakítani, ahová vegyünk rajtuk teheneket vagy nem kell bevinni az állatokat. — Hát az meg milyen? Megkapták a feleltet. Kis Nagy Lajos az egyes el­nöke, Vajda Jenő, Mátrai Jó­zsef, Hőgye Lajos, Lukács László... középparasztok egy- szercsak azt mondták: — Ez a tsz nekünk való. Ezt megcsináljuk! . .... Négyszáztíz hold a falu hatá­Az erdő mögött felbukkan egy ra és a iegutóbbi összeírás sze- haz aztan az eg esz fa,u. len- rint í57 szarvasmarha van a genben vagyunk. gazdák istállójában. Vajda Jenőék az új ház tor­nácán ülnek. A gazda éppen tízóraizik. Még nem fejezték be az építkezést, de látom a tavasz óta — akkor jártam itt utoljára — sokat halkultak elő­re. Hőgye Lajos meztelen háza is most kap új vakolatot. Há­za? Villája! — Szegény gyerek volt ő is valamikor — mondja a tanács­elnök Hőgyére célozva. Ülünk a tornácon és beszél- y getünk. Vajdáik örömmel új­ságolják, hogy meggyógyult a tehén, az unokának is van he­lye, Vasas kettőn dolgozik a Jó gazdák, szorgalmasak és ha valami olyat kezdeményez valaki, ami jobb, mint amit ők csinálnak, hát követik. így volt ez az ellenforradalom előtt is. Tszcs-t alakítottak és az egész község majdnem benne volt. 1956-ban szétmentek, dztán újra kezdték. Először csak egy szakcsoportot alakítottak, az­tán a tavaszon kimondták: tszcs-ben dolgozunk tovább. A tszcs-ben eltértek az alapsza­bálytól és mégsem rótták meg őket, sőt azt mondták a járá­siak: — Tengeriben jól csinálják. bányában. Bányaiparit végzett Amif csafc lehet közösen vé_ a gyerek. 0 az egyetlen, aki géznek, érettségizett a faluban és raj­ta kívül még senki se ment el a városba dolgozni. Szóba ke­rül itt minden, még a község eredete is. — Valamikor az 1400-as években alapították a közsé­get — mondja Tóth Lajos, a zatot, aminek gyorsan híre ment a faluban. Néhány nap múlva az egész falu — három kivételével, ezek a tszcs-nek sem voltak tagjai — aláírt. Ez az, amire azt mondta a baksai postamester férje: — Jól van Lajoskám, hal­lottam jól megcsináltátok Ten­geriben. Baksán is így kellene! Ülünk a tornácon és beszél­getünk. — Mi lesz a trágyázással? Hogyan oldják meg ezt a kér­dést? Aztán, hogy kapják a ta­gok a takarmányt? Mi lesz a lovakkal? — röpködnek a kér­dések. Az emberek felelnek. Azt mondják, a trágyát mindenki kiviszi a közös földjére. így il-‘ lik ez. A közös földjén termett a szalma, a takarmány — a trágya is a közöst illeti. A takarmánnyal sem lesz hiba. Az állatok otthon lesz­„Elöl járunk a harcban...“ Karvezetői tanfolyam Pécsett Mindannyionkkal előfordult akik most kezdik tanulni, Hiába, Hegyi József, a karve- már, hogy ünnepségen, össze- hogy nem sokat ér, ha ma- zetés tanára lelkiismeretes övetélen énekelni kellett. A gunknak dalolunk, szebb, ha munkát végzett, hogy úgy córus, vagy egy jóhangú va- ketten összedalolnak. Aztán mondjuk: megizzasztotta a né- aki elkezdte például az Inter- mind többen, százan, ezren, pet: Az eredmény azonban nacionálét, erővel, lendülettel, míg megszólal a nagy Har- nem maradt el; aztán.:., aztán mindig bi- mónia, amiben mind egyek le- — A népzenével és az álta- zonytalanabbul szállt az ének. hetünk. Akkor mondjuk majd láno® iskolai énekóktatás mód lem tudunk együtt énekelni, csak igazán: örvendjen az szereivel kapcsolatosan tanul- Pedig hogy az együtténeklés- egész világ!“ nek milyen nagy a jelentősege Iskoláinkban, különösen a rra Kodály Zoltán mutatott . , . falusi iskolákban eddig vajmi keveset törődtek azzal, hogy Kodály szavainak megvalósí­tásáért dolgozzanak. Ez rész­ben érthető volt. Hiszen any- nyi mindenre kell megtanítani a gyerekeket nyolc év alatt, hogy e nagy munka mellett, az énekre már kevés idő ma­rszágban! így azokra marad, radt- Mert szép, szép az ének- fügtet adott ki, amelyben az oktatás, a kis iskolai kórus, jó ügyes gyűjtés eredményeként is ha van, — ünnepélyen fel- legszebb mozgalmi dalaink léphet, - de hogyan foglalkoz- megtalálhatók A hallgatók , , , , mindegyiket átvették mar. — zanak a kórussal a pedagogu- ^gy éneklik őket, hogy zeng sok, amikor az új módszere- belé a Megye utcai általános két nem ismerik? Szolmizálás? iskola — és a záróünnepélyen Nehéz az, nincs idő és alka- m^d Pénzkén a Nevelők Há­ZcL. lom a továbbképzésre. Mi lesz, ha hazatérnek? Ez Van. A megyei tanács mű- a kérdés vetődik fel az el- velődésügyi osztálya karveze- mondottak után. A lehetősé­től taníolyamot szervezett. Az gek, a távlatok óriásiak. Gon- itt töltött két hét alatt a vidé- dőljünk csak arra, hogy egy ki iskolák pedagógusai mégis- faluban kórus lesz. Tudomást merhették az énekoktatás új szerez erről az összes környező módszereit, megtanultak szol­mizálni, átvettek 80 művet, amelyek közül 20—22-őt telje­sen készre kidolgoztak tempó, dinamika szempontjából is. Foglalkoztak műsorpolitiká­val, művészetpolitikáva'1 és nem utolsósorban, karvezetés­sel. Keserű István, a tanfolyam á a legjobban, amikor ezeket sorokat írta: „Galánfai Nép- skola, mezítlázas pajtásaim: átok gondolva írtam ezeket. ti hangotok cseng felém tven év ködén át.” Az ének- ktatással kapcsolatban így rt: „Ha minket akkor effé- ékre (s még egyre-másra) meg anítanak: be más életet te- emthettünk volna ebben a kis tunk sok újat — mondotta Kincs Emese. Nálunk, Bikaion az iskolában van kórus, de valahogy úgy éreztem nines alapom a kórusvezetéshez. Nemcsak az iskolában, a falu­ban is szeretném elérni, hogy főként a kiszisták, de a falu népe is kedvelje meg az éne­ket, a kórusművészetet. A megyei tanács művelés­ügyi osztálya a tanácsköztár­saság 40. évfordulójára „Ün­nepeljünk dallal“ címmel ének egy Zetort!” Azt hiszem, az utóbbiak véleménye lesz a győztes, mert a tengeri gazdák nekik adnak majd igazat az alakuló közgyűlésen. — Es miből lesz pénzük?, Ha nincs állat, nincs pénz! — Lesz az is! — felelik. —• Sok szerződéses növényt tér-] melünk majd. Olvastunk a] csányi dinnyekertészekről. On-i Aláírták a belépési nyilatko- nan hozatunk egy dinnyeker­tészt és 15 hold dinnyét ve­tünk. Közel van Pécs, jók a piaci lehetőségek. Aztán ker­tészetet is akarunk, vagy tíz holdat. Van vizünk. Elme­gyünk Soltra. Megnézzük az ottani altalajos kertészetet. Ha meglátjuk és jónak bizo­nyul, akkor mi is megcsinál­juk. Itt vége szakad a be. szélgetésnek, mert a többit ők is csak az alakuló közgyűlésen tudják meg, amelyről holnapi: számunkban számolunk be. j SZALAI JÁNOS í falu. Kérik a pedagógust, se­gítsen nekik is, ők is szeretné­nek együtt énekelni. Aztán együtt énekel két falu, majd három:«: És nem leszünk már olyan messze a nagy Harmó­niától, mint eddig voltunk, mert a kórusművészet szere te­vezető je, énekszakfelügyelő az tében nevelődött gyerekekből itt tanultak alapján irányítja az órát. A kórus — a jelenlé­vők — olyan, hogy az ember szíve örül, ha hallja. Énekel­tek mozgalmi dalokat, — „Elől járunk a harcban“, népdalokat — klasszikus műveket. A kó­rust a tanfolyam egy-egy tag­ja vezényelte. Kárpáti Árpád, a bükkösdi iskola nevelője öreg karmestereket megszé­gyenítő ügyességgel dirigálta a „Szabadság himnuszá’-t, de a többiek sem maradtak el tőle. életük végéig buzgón éneklő emberek lesznek. Régi dalost idézünk: olyan a kórusban való éneklés, mint a morfium, aki megszokta, nem tud szaba­dulni tőle« A tanácsköztársaság 40. év­fordulóján is minden bizony­nyal már sok kedves iskolai kórus szerepei majd. Fapp Eta A télen közösen értékesítet­ték a sertéseket, sőt a nyáron közösen fogadtak aratókat is. Learattatták volna a gépállo­mással is a terményt, de ami­kor nekik éppen kellett volna, ^ ^ ^ nem tudott jönni a gép. Öbá- ______^_^ ^ tan ácselnök. A felszabadulás nV<ir01 ™e3 íötteJf 02 emberek: dolgozik, kevesebb takarmányt előtt se villany, se bolt, se kul- kaszás, meg tíz -marokszedő visz haza, kevesebb állatot túrház, se telefon, se kocsma, es kalakaban learatták először se bekötőút. Bekötőút még ff Pztan " nincs, pedig jó lenne, kocsma táblát. Közösen kaszáltak le a reteket és a lucernákat. Termeljünk restkendert! nek — csak a növénytermesz- i A földművesszövetkezetek ses rostlen-termelők kamat- művelési előleget természete­iéi a közös — és a tagok a végzett munkaegység arányá­ban kapják a takarmányt. Ki mennyit dolgozik, annyi ta­karmányt kap. Ha kevesebbet »in.es, de az nem is kell. 140 lélek él Tengeriben, ikár-már úgy látszott: kipusz­t l c. falu, mert őket is meg- ipta az ormánsági egyke tarthat. A lovak? Hát ebben a kér­désben még nem döntöttek. Vannak, akik azt mondják: „Tartsuk meg a lovakat!'’ „Sokba kerülnek!” — feleli a másik fél. A harmadik rész gettek az emberekkel. Szóba meg azt mondja: „Sokba ke- jött: I«te* olyan termelőszö- tűinek a lovak! Adjuk el őket, Három héttel eze ott kint jártak a járástól. Beszél­ezekben a hetekben kezdik a mentesen kapják a vetőmagot sen textilvásárlásra is felhasz- termelési szerződések megkö- és műtrágyát, a földműves- nálhatják, hiszen a boltok tele tését. A növényféleségek közül szövetkezetek pedig kamat- vannak áruval: különösen érdemes foglalkoz- mentesen hitelzik a növény- A fnldművesszövetkezet a ni a rostkender és rostlenJer- védőszert is. küTönleS m~gű Sen­melesevel, amiből mar eddig Tavaly művelési előlegként der mázsájáért 160, az első- is sokat termeltek különösen minden leszerződött katasztrá- osztályúért 150, a másodosztá- a termelőszövetkezetek. A jjs hold után 200 forintos tex- lyúért 115, a harmadosztályú mostani szerződés jelentős elő- tilvásárlási utalványt kaptak rostkender mázsájáért pedig nyokkel jár es vállalkozhatnak a termelők. A földművesszö- 65 forintot fizet. A különleges termelesere az egyeni gazdak, vetkezetek a textilvásárlási minőségű rostlen átvételi ara szakcsoportok, mezogazdasagi utalvány helyett ebben az esz- mázsánként 370, az elsőosztá- tarsulasok is. tendőben a szerződés megkö- lyúé 290, a másodosztályúé A földművesszövetkezetek tésekor katasztrális holdan- 260, a harmadosztályúé 220, • kamatmentesen előlegezik a ként 200 forint művelési elő- negyedosztályúé 130, az ötött gépi szántás díját: A wraődé- leget adnak készpénzben? A osztályúé pedig 110 forint:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents