Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-13 / 190. szám
o NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS IS. Á Hazafias Népfrontról JÓ gabonatermések {Augusztus 19-én nyilik meg [a kísérleti gazdaságokban | a SZtálilrósi kiállítás és Vásár A népfront-mozgalomnak hazánkban történelmi gyökerei vannak. A Kommunisták Magyarországi Pártja már 1930-ban és 37-ben megállapította, hogy nálunk is antifasiszta népfront-politikát kell folytatni, a különböző társadalmi osztályok, rétegek a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség és a körülötte kialakuló igen nagy lehetőségeket biztosító és széleskörű nemzeti összefogás megteremtéséért kell harcolni. Később — főleg a második világháború idején — a „Történelmi Em!ékbizottság”-ban, a „Magyar Front“-ban. a „Béke Párt"-ban tömörült haladóerők bátran felléptek a hitleri uralom, annak magyarországi bérencei ellen, a béke, a szabad, független, demokratikus Magyarország mellett. A népfront a felszabadulás után is eredményesen munkálkodott a népi-nemzeti egység megteremtésében, a proletariátus diktatúrájának megszilárdításában, általában a szocialista építésben. Napjainkban is az a célja, hogy tömörítse az erőket, amelyek hívei a népuralomnak, egyetértenek a szocUflizmus alapelveivel és tevékenyek a békemozgalomban. A népfront tehát olyan politikai tömegmozgalom, amely alapelvül elfogadja a marxizmus—leninizmust, az MSZ- MP-t mint eszmei irányítót, gyakorlata pedig a becsületes dolgozók tömörítése a szocialista célok megvalósítására. A népfront: politikai tömegmozgalom,’ nem pedig egy rosszul értelmezett, ünnepségeket, rendezvényeket kivitelező akcióbizottság. Igaz, végez ilyen feladatokat is, a kultúra terjesztése, a hagyományok ápolása érdekében’ Ez feladatának csak egyik része; A másik, a fontosabb, a politizálás olyan rétegekkel, amelyek nem élnek szervezett mozgalmi élelet, sem párt-, sem tömeg- vagy társadalmi szervezeten' belül, ói «Elsődleges feladatunknak a politikai felvilágosító. munkát tartjuk. Tájékoztatást adni a jelen nemzetközi és belpolitikai helyzetről, illetve mozgósítani a célok elérésére;. A népfront-mozgalmon belül lehetőség van vitára, véleménynyilvánításra. Mód van arra, hogy egy-egy község vagy város lakossága elképzelését, észrevételét közölje a párt, az állami szervekkel; Javaslatokat tegyenek a gazdasági, kulturális, szociális helyzet javítására, falukép kialakítására, stb. Számod példa igazolja, hogy ahol a köaségpolitlkába bevonják a helyi népfront-bizottságokat, lényegesen előbb és nagyobb eredménnyel tudnak erőle jutná fontos politikai és Outötök UUtyséqi: a% álláscsuélyitís Orvosi ellátottság tekintetében megyénk országos viszony-1 latban egyike a legjobbaknak. Ez magyarázható Baranya ipari jellegével és azzal, hogy az egyetemről kikerülő orvosok zömmel itt helyezkednek el, csak kevesen vágynak más megyébe. Mi tapasztalható jelenleg az elhelyezkedéssel kapcsolatosan? Dr. Nagy Dezső főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője adott felvilágosítást. — A vidéki orvosok között ragályos betegség ütött ki — mondotta. A tünet:- csereberélik az állásokat, helyeket. Ez igen nagy nehézséget jelent munkánkban és egyáltalán nem hasznos. Ami a most végző orvosok elhelyezkedését illeti: a megyében lévő 250—260 orvosi állásból 6—7-et tartunk fenn a fiatalok számára. Ezekből 2—3 körzeti állás, 2—3 pedig kórházi. A körzeti orvosi állásokhoz a rendelő és a lakás biztosított, a kórházi állásoknál pedig az orvos részére szobát a kórház ad. Az állások elosztásáról az Egészségügyi Minisztérium ■még nem döntött. P—a gazdasági kérdésekben. Vegyük elsőnek a községfejlesztést. Godisa községben 20 százalékos hozzájárulást szavaztak meg kultúrház és járda építésére. Először ,a pártszervezet beszélte meg a tennivalókat, majd a tanács a népfrontbizottság bevonásával meghatározta az agitációs munka gyakorlatát. Utána megbeszélték a falu lakóival, mit kellene építeni, mennyibe kerül a kivitelezés- A továbbiakban bizottságot alakítottak és ház- ról-házra járva vagy személyes beszélgetéssel győzték meg az embereket- A fent említett százalékon túl, az összefogás eredményeként, 120 000 forintos társadalmi munkát is vállaltak. így Godisán augusztus 20-án már az új kul túrotthonban tartják az alkotmány ünnepét. Hasonló módszerekkel dolgoztak Boldogasszonyfán is. A falunak villanyra volt szüksége. Tervezgettek, számitgai- tak, bevonták a lakosságot a probléma megoldásába, így a községfejlesztési hozzájáruláson felül egyéni vállalások és társadalmi munka volt az agitáció eredménye. A helyi népfront-bizottság itt is nagybfti hozzájárult a sikerhez. Ara- nyosgadány községben a szövetkezeti gondolat egyik zászlóvivője maga a népfront elnöke. A párttal, a helyi szervekkel közösen agitált és szervezett. Elsőnek lépett a közelmúltban alakult termelőszövetkezetbe; E példák igazolják, hogy államhatalmi szerveink, a tanácsok sem nélkülözhetik a népfront segítségét. A többi társadalmi szervek csatlakoztak a népfront-mozgalomhoz, a tanácsokat viszont törvény biztosítja az együttműködésről- Ez helyes is, mert nem tudja államhatalmi funkciójának gyakorlását betölteni a népfront véleménye, támogatása nélkül- A megyében most vi- ’ tátják a tanácsok és a népfront kapcsolatának kérdését a helyi végrehajtó bizottságok, amely biztosítéka a jó együttműködésnek. Az országgyűlési képviselők is igénylik a népfront-bizottságok segítségét. — Az országgyűlésen hozott legfontosabb döntésekről, az or szág, a nép érdekében tett in tézkedésekről beszámolnak vá lasztóiknak. E tájékoztatás beszámolás, a széleskörű moz gősítás akkor jár eredménnyel ha a népfront-bizottságok se gítenek a képviselői beszámolók szervezésében, lebonyolításában. A népfront-munka szerves része a nemzetiségiekkel való foglalkozás is. A nemzetiségiek képviselőit megtaláljuk elnökségeink és bizottságainkban Megyénkben nagy számma élnek németek és délszlávok A Hazafias Népfront a párttal a tanáccsal és a nemzetiség szövetségekkel közösen kétirányú felvilágosító munkát végez. Egyrészt: el akarjuk érni, hogy a gyakorlatban mindenütt biztosítsuk azokat a jogokat melyek országunkban élő nemzetiségeinket megilletik, másrészt: felvilágosítjuk őket, hogy bátran használják anyanyelvűket. Az eddig megtartott anyanyelvű gyűlések, előadások, nemzetiségi napok eredményesek voltak. A mozgalom eddig elért ered ményei igazolják a népfrontpolitika helyességét- A népfront az összes dolgozó osztályok és rétegek mozgalma. Ez a dolog nem abban áll, hogy valaki mint munkás, paraszt értelmiség, nő vagy fiatal vesz részt a népfront-munkában, hanem abban, hogy egyetért a népfront politikai célkitűzéseivel, dolgozik azok megvalósításáért, támogatja munkájában; a pártot, a kormányt Nagy István Szovjet-karéliai nyeivészdoktor A Leningrádi Tudományos Akadémia orosz irodalmi intézetében nemrég védte meg doktori disszertációját Viktor Jevszejev, aki ezáltal Szovjet- Karéllában elsőnek szerezte meg ezt a tudományos fokozatot. A doktori disszertáció címe „A karél-finn éposz történelmi háttere", A Kalevala keletkezésével, a finn nemzeti eposzban rejlő történelmi tények elemzésével foglalkozik. Vikor Jevszm- jev 48 éves, egyetemi tanulmányait Leningrádban végezte és kiválóan ismeri a finn-ugor népek költészetét. Doktori disszertációja tulajdonképpen egy hatalmas mü első része. A második részt most rendezi sajtó alá. A gondos és szakszerű agrotechnika eredményeként — a tartós szárazság ellenére Is — a kísérleti gazdaságok általában jobb termést takarítanak be, mint a környező mezőgazdasági nagyüzemek. A cséplés még nem fejeződött be mindenütt, de müris megállapítható, hogy számos helyen kimagasló terméseredmények lesznek, őszi búzából pl. Kecskeméten, Sopronhorpácson és Iregszemcsén 15 mázsás átlagtermés várható. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Kutató Intézet gyulatanyai gazdaságában egy 28 kát. holdas búzatábláról 17 mázsás átlagtermést takarítottak be. Szegeden egy 30 holdas táblán 17.3 mázsás búza átlagtermés volt. Őszi árpából Sopronhorpácson ígérkezik a legjobb termés. : A sztálinvárosi tanács vég- ; rehajtó bizottsága augusztus • 19-én és 20-án kiállítási és vásárt rendez Sztálinvárosban. A kiállítás és vásár célja az, hogy bemutassák a város és a vasmű hatalmasarányú fejlődését, s azt, hogy nem volt hiábavaló, az az erőfeszítés, amellyel Sztálinvárosi felépítettük. Sztálinvárosban ma mór 40 ezren laknak s a gyönyörű városban igen kultúrált körülmények között élnek a dolgozók. Már csak ezért is érdemes lenne oda ellátogatni. A látogatók azonban egyebet is láthatnak. A kiállításon — amelyre már hosszú Idő óta készültek — ugyanis bemutatják a nehézipar fejlődését, a könnyűipari, az építőipari, a helyiipari üzemek tevékenységét. A vásár viszont a szocialista kereskedelem seregszemléje lesz. A hazai és a külföldi áruk, a bútoripar és az elektromos ipar remekei között lehet majd válogatni. A vásárra az ország minden részéből augusztus 18-án 0 órától 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet utazni» A visszautazást legkésőbb 21- én déli 12 óráig kell megkezdeni. Az odaérkezők elszállásolásáról az IBUSZ gondoskodik. A kiállítás és a vásár a sok érdekes látnivalón kívül kellemes szórakozást is ígér, mert akinek kedve támad, részt vehet a városnézésen, sétarepülésen, utazhat az úttörő vasúton, gyönyörködhet a repülőbemutatóban. milijOs Több mint kétmillió forintot ajándékoz egy szérény fiatalember, Varga István a szederkényi gazdáknak ingyen és örökre, csak ki kell nyújtaniok érte a kezüket. Evek óta kisebb jégverés után titokzatos betegség lepi el a szederkényi szőlőket. A fürtök rothadni kezdenek és a termés 80—90 százaléka néhány hét alatt tönkremegy. Mintegy két hete a Növényvédő Állomás laboratóriumába bekopogtatott a hegyőr. Panaszkodott, hogy már megint rothad a szőlő, 15—20 százalékos a kár. Csináljanak valamit, — mert ismét tönkremegy a szép termés! Varga István, az állomás biológus-laboránsa kiment a hegyre, összegyűjtött néhány fürtöt, otthon „ki virágoztatta" a gombát, majd mikroszkóp alatt megvizsgálta és megállapította, hogy fakópenész okozza a rothadást. A védekezés módját már egyszerű volt megjelölni: permetezni kell két százalékos bordóilével, vagy porozni réz- fnészporral. Kétezer hektó bor terem jobb években Szederkényben. Ha csak ezer hektót men tervek meg, akkor is milliós hasznot jelent Varga István munkája. Maga a hely, ahol a milliós hasznot teremtették, alig néhány négyzetméteres szoba. Két szekrény, két asztal, mikroszkóp és könyvtár. A laboratórium a tavasszal nyílt meg, feladata, hogy a növényi betegségeket, amelyek a megyében fellépnek, meghatározza és megfelelő védekezési módszert javasoljon, a rovarkártevéseknél megállapítsa a kártevő nevét és megjelölje az ellene való védekezés módját, a rendelkezésre álló védekező szerekkel. Ez a feladat most. De mennyi minden lehetne még! Újabb időben óriási károkat okoz a burgonyabogár. Nos, a Növényvédő Állomás biológus-laboránsa burgonyabogár tenyészetet állított be és e kísérleti parcellán fenológiai megfigyeléseket végez. A rovarok, álcáik fejlődése alapján előre jelzi a kártevők nagyarányú megjelenését. Ez azonban csak egyik oldala a kísérletnek. Megvizsgálja az időjárás és a rovarok fejlődése közötti összefüggéseket. Az első eredmény: a száraz meleg mintegy négy-öt nappal meggyorsítja a rovarok fejlődését. Ennek a megfigyelésnek köszönhető, hogy az egész megyében a megfelelő napot jelölhették meg júniusban a burgonyabogár irtására. Az agronómusok megfigyelték, hogy a burgonyabogárnak vannak veszélyesebb és kevésbé ártalmasabb változatai. Ismeretes továbbá, — hogy az ellene való védekezés még mindig meglehetősen primitív. A DDT ideg- mérgek is csak az álcák ellen hatásosak. Itt volna a lehetőség, hogy nagyobb területre terjesszék ki a kísérleteket: meghatározni a variációk jellegzetes vonásait és új, hatásosabb védekezési módot ki- dolgozni, a védekezőszerek legmegfelelőbb koncentrációit megállapítani és így tovább. Tehetséges és szorgalmas kutatókban, fiatal szakemberekben nincs hiány. Hány biológus tanár kapcsolódna be szívesen — mondjuk — a fenológiai megfigyelésekbe és végezne tudományos értékű kutató munkát a Növényvédő Állomás la borató riumának irányításával! Csupán a felszerelés hiányzik még. A Föld művelődésügyi Minisztérium ezt is meg ígérte. S ha a műszerek és vegyszerek megérkeznek,' remélhető, hogy jövőre újabb milliókkal ajándékozzák meg a fiatal kutatók a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumában a parasztságot. (Báling) k A mindinkább érlelődő háborús veszély, az olajigény fergeteges növekedése következtében a harmincas évben újra csak Magyarország felé fordult a nyugati olajfejedelmek figyelme. Az olaj monopóliumok a gondolatától is irtóztak annak, hogy valahol olaj legyen, amely még nincs feltárva és főként amely más birtokában van. Az European Gas Elekt- ric Comp. (EUROGASCO) részvényeseit is ez vezette, amikor 1932-ben Magyarországra küldték megbízottalkat, hogy megegyezzenek a magyar kormánnyal a dunátúll olajkutatások ügyében. 1933 június 8-án kötötték meg Imrédyékkel az egyezményt, amelynek értelmében a magyar kormány 40 évig előjogot biztosít az Eurogasco- nak Magyarország területén történő kőolaj és gázkutatásokra. Az amerikai olajérdekeltség ennek fejében vállalta, hogy öt év alatt nyolc kutatófúrást végez a Dunántúl területén. Ez a szám egyben azt is mutatja, hogy az amerikaiak akkor még fenntartással kezelték az egész területet, biztosra akartak menni. 1935 február 20-án kezdték meg az első fúrást a Sopron megyei Mihályiban,- majd a somogyi Görgetegen, Inkén’ és végül a Zala megyei Budafán folytatódott a kutatás. Valami kis eredményt már az első három fúrás is hozott, — némi gáz, olaj formájában — igazi siker azonban csak Budafán koronázta munkájukat. Az első budafai kútból 1937 február 12-én nagymennyiségű gáz, később 1066—85 méter mélységből olaj bugyogott fel. A Budafa II. kút áprilisban „jött be” és annyi olajat adott, hogy tulajdonképpen ettől az időponttól számíthatjuk a magyar olajbányászat megindulását. A két kút napi millió köbméter gázt és 7 vagon nyersolajat adott.. — A budafai, majd a hamarosan feltárt lovászi olajmező kiváló minőségű, 072 fajsúlyú, 40 százalék benzint tartalmazó, parafin- bázisú — tehát kiválóan alkalmas finomításra. A budafai olajmezőn — amely kb. 30 négyzetkilométernyi területre tehető — ebben az időben még úgynevezett felszálló termeléssel adott olajat. Az olajat ezzel együtt jelentkező gáz hajtotta fel a felszínre. Az első években éppen ezért nem is volt szükség semmiféle mesterséges termelőmódszerre — inkább az volt a gond, hogy miként tudják megmenteni, illetve hasznosítani a túlságos nagy mennyiségű kárbavesző gáztömegeket. Hozzávetőleges számítások szerint az első tíz év alatt egy- milliérd köbméter gáz ment Veszendőbe. A többit — mintegy 400 millió köbmétert visz- szanyomtak a gombamódra szaporodó kutakba — az egyre csökjkanő felhajtóerőt — a rétegenergiák pótlására — és mindössze 8 millió köbmétert értékesítettek kereskedelmi utón. Az első fúrásokat most már rohamosan követték a többiek, sőt Budafa után megkezdődött a kb. húsz kilométerre lévő Lovászi mező feltárása is. A sok évtizedes kutatómunkát tehát siker koronázta: megtalálták a magyar föld fekete aranyát, az olajat. Mi tagiam, nem ereszt A józanabbul gondolkodó gazdasági vezető körök most már természetesen szánták- bánták az Eurogascoval kötött szerződést, sajnálták az elkótyavetyélt olajkincset — de a szerződésen alapvetően már nem tudtak — vagy talán nem is akartak változtatni. Mindössze ennyi történt, hogy a „mindenki lépik egyet” alapon az amerikaiak kötelezték magukat a gáztermelés 12, az olajkészlet 15 százalékának átadására, vállalták, hogy évente hatezer folyóméter fúrást végeznek. A . magyar kormány pedig beleegyezett abba, hogy a Standard Oyl Comp. leány- válalataként a MAORT (Magyar—Amerikai Olaj RT) vegye át az Eurogasco jogát cs folytassa a magyar olaj kiter- meMaét. TEQNAP Az amerikaiak számára tiszta üzlet volt ez. A magyar mérnökök, kutatók szellemi tőkéjét potom pénzen megvásárolták, ők pedig zsebrevág- ták a profitot. És nem is akármilyen profit volt ez. Korabeli — amerikai — adatok szerint 1937—1944-ig a MAORT 15 millió pengőt ruházott be a magyar olajbányászatba, 120 millió pengő tiszt* nyereség ellenében. Igaz, hogy a termelés is hihetetlen gyorsasággal növekedett, 1938-ban például 37 254 tonna volt az együttes termelés, 1944-ben viszont 809 969 tonna olajat termeltek ki a zalai olajkutakból. A hajdani Budafa-puszta helyén, ahol mindössze 13 cselédviskó éktelenkedett, új modem lakótelep, műhelyek, hivatalok épültek. Ugyanígy kiépült Lovászi is. Ezen felül 1943-ban megépítették a Budapest—nagy- kanizsai olajvezetéket, a budafai, lovászi gazolintelepet, ahol a nyersolajból a fontos — a benzin karbulálásához szükséges — gazolint választják le. Közben kitört a háború. Normális gondolkodású ember azt hihetné, hogy egy teljesen amerikai irányítás alatt működő vállalat számára igazán kevés babér teremhetett az egyre nyíltabban fasizáVódó, totális háborút viselt Magyar- országban. Pedig termett, méghozzá elég szépen. Roudemarm Pál, az amerikai vezérigazgató 1942 februárjában ugyan kénytelen volt elhagyni az országot — utóda — Papp Simon azonban éppen úgy az amerikai utasításokat követte, mint ő. A termelés zavartalanul tovább folyt — és az amerikai gazdák, mintha a világ legtermészetesebb doiga lett volna — ezúttal a német háborús gépezet számára adták át az olajat, Talán sehol sem okozott olyan kárt a háborús rablógazdálkodás, mint az olajiparban. 1941 és 1944 között csaknem kétszeresére emelték a olajtermelést, gátlás nélkül engedtek a levegőbe az olajjal feltörő óriási mennyiségű gázt — ezzel úgy lecsökkentették a mező rétegenergiáját, hogy azóta már csak mesterséges, ún. másodlagos termelési módszerekkel, mélyszivattyúzással, segédgáz alkalmazásával, víz- visszanyomással, rétegrepesz- téssel, savazással tudják a mind csökkenő termelést folytatni. A nácik nem is maradtak hálátlanok: Papp Simont — a későbbi szabotázs egyik főszervezőjét — háborús érdemei elismeréseképpen 1943- ban a Német Sasrend I. osztályával tüntették ki. Cseppet sem csodálkozhatunk ezek után, hogy amikor a szovjet hadsereg közeledtével a németek kiürítették az országot, az olajmezök felszerelése is vagonokba, gépkocsikra került és a gyászmagyar Dinda János irányításával Németországba szállították. Az Olajtermelés és tehát éppen akkor — amikor végre a magyar nép Is élvezhette volna hasznát, csaknem teljese* megbénult.
