Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

1958. AUGUSZTUS 13. V 4 P f o 3 Szigorúbban ellenőrzik Kossuth­■ r r d* r a r 1 i j r a r • bánján a ftemtamniztositasi kísérleteket Ä bányatérségek *— a vágatok, gurítok, fejtések ■— biztosításához hosszú évti­zedeken keresztül csak a fát tartották alkalmasnak. A fa­anyaggal történő biztosítás azonban — mivel a készletek az egész világon kimerülőben vannak — igen költséges, sőt a mai igényeknek sok tekintet­ben már nem is megfelelő. Ép­pen ezért szükségessé vált olyan anyagoknak a biztosítá­si célokra való felhasználása, ame'yekből van elegendő s amelyek olcsóbbak, nagyobb biztonságot nyújtanak, mint a bányafa. Ilyen anyag van többféle. A különböző vágatok biztosításához már régebben is felhasználták az acélidomokat és a betont. Az acélidomok közül különösen a TH-gyűrűk alkalmazása terjedt el s ma már a legtöbb bányaüzemben főleg ezeket használják fa he­lyett a vágatok biztosításához. A korszerű biztosítási anya­goknak a fejtésekben való fel- használása azonban máig sem megoldott probléma. A mecse­ki széwmedencében először a komlói Kossuth-bányán pró- blákoztak meg az acéltámok- kal történő fejtésbiztosítással- A kísérletekhez még az év ele­jén Nyugat-Németországból 200 darab, úgynevezett korán­hordó acéltámot kaptak s a kí­sérletek céljára előkészített fejtésben azonnal hozzá is kezdtek azok alkalmazásához: Az első három hónap igen jó eredményekkel zárult. Be­bizonyosodott, hogy a fém- támbiztosításnak a faanyaggal történő biztosítással szemben -— azon kívül, hogy pótolja . a fát —, igen sok előnye is van. így például, míg a bányafát minden műszak elején a fej­tésbe kell szállítani s a faanya­got rendszerint csak egy al­kalommal lehet felhasználni — a fémtám a munkahelyen van. szállítani csak egyszer kel'. Eey-egy fémtám ezen kí­vül 300—350 esetben felhasz­nálható és a 30. felhasználás után a fémtám beszerzési, il­letve előállítási költsége meg­térül. A fémtámbiztositási kísérle­tek egyik legnagyobb eredmé, nye azonban a teljesítmények, a fejtési előrehaladási sebes­ség jelentős mértékű növeke­dése volt. A fejtési teljesítmé­nyek például a januári 1,92 tonnáról márciusban már 2,87 tonnára emelkedtek, a fejtés előrehaladási sebessége pedig ugyanezen idő alatt 0,7 méter­ről 1,61 méterre nőtt. így a kí­sérleti fejtésben sikerült meg­valósítani a 24 óránként egy pásztás előrehaladást. Az első három hónap tapasz­talatai tehát azt mutatták: ér­demes a fémtámok alkalmazá­sával kísérletezni. Kossuth- bánya vezetői éppen ezért újabb 800 darab fémtámot sze­reztek be és most már széle­sebb körben folytatták a kísér­leteket. A kezdeti sikerek után azonban úgy gondolták, hogy már minden problémát meg­oldottak és elkövették azt a hibát, hogy a kísérletet végző csapatot magára hagyták, nem ellenőrizték rendszeresen: be­tartják-e az előírt technoló­giát? Az ellenőrzés, a kellő műszaki irányítás hiánya sú­lyos következményekkel járt- A kísérleti fejtésben a munka lelassult, a technológiai előírá­sokat megsértve a fémtámokat nem rendeltetésszerűen hasz­nálták fel, az öregfejtésből azokat nem szerelték ki idő­ben s így a fémtámok egy ré­sze használhatatlanná vált, a fejtésben a munkát meg kel­lett szüntetni- A kísérletek második szakasza tehát a fe­lelőtlenség, a hanyagság követ­keztében kudarccal, tetemes anyagi kárral végződött. A ku­darcból pedig okulni kell. Kos- sutih-bányán okultak is. A fe­lelősöket felelősségre vonták s ezen kívül több intézkedést tettek, hogy a jövőben hason­ló hiba ne fordulhasson elő. Weisz József elvtárs Kos­suth-bánya új vezetője elmon­dotta, hogy a kísérleti fejtés­ből a még bent lévő fémtámo-: kát kiszerelik, mert ezen a munkahelyen a vető miatt azo­kat alkalmazni már nem tud­ják. A fémtámbiztositási kí­sérletek a jövőben egy új — a VI. és a VIII. szint között létesítendő 8-as telepi —! fej-| tésben folytatják. Itt már meg-* próbálkoznak — ha addig a szükséges átalakításokat el tudják végezni — a fémsüve­gek alkalmazásával is. A kí­sérletet ezután is azok a mun-1 kások végzik, akik eddig vé-f gezték, de most majd egészen; más körülmények között, más irányítás mellett. Kossuth-bá­nyán ugyanis Szilágyi Antal bányamérnök vezetésével egy olyan műszaki szakemberekből álló csoport alakult, amelynek elsősorban a fémtámbiztositási kísérletek irányítása, a fejté­sek száraz tömedékelésének megoldása lesz a feladata- E műszakiakból álló csoport tag­jai úgy lettek összeválogatva, hogy közülük egy mindig a bányában tartózkodhasson és a kísérleteknél a szükséges szakirányítást biztosíthassa­A fémtámbiziosítás további sorsa ’ehát előrelátha­tólag jó kezekbe került. Téve dés lenne azonban azt hinni, hogy néhány műszaki vezető a kísérletek sikerességét is biz­tosíthatja. Ehhez másra is szükség van, mégpedig a kí­sérleteket végző bányászok fe­lelősségteljes munkájára, arra hogy minden esetben és min­den körülmények között be­tartsák a technológiai előírá­sokat, hogy érezzék — ők egy új biztosítási eljárás bevezeté­sének az úttörői, s elsősorbar tő1 ük függ: sikerül-e előre lépnünk a korszerű bányamű­velés megvalósításának az út­ján. Teljesülnek az uránvárosi dolgosók kívánságai Az illetékes szervek, első­sorban a párt, felfigyelt az Uránváros lakóinak utóbbi időben elhangzott panaszaira Nem vitás, hogy a rendkívül gyors ütemű építkezés követ­keztében felléptek olyan igé­nyek, amelyeknek kielégítése a megfelelő ütemben nem old­ható meg. A párt azonban jo­gosnak ítélte a lakosság egyes kívánságait, és az illetékes szervekkel karöltve hozzálá­tott ezeknek a teljesítéséhez — nagy anyagi áldozatok árán, de szem előtt tartva a dolgo­zók érdekeit; Legsürgősebben a közleke­dés kérdése oldódik meg. A napokban a városi tanács, az Uránbánya Vállalat, a Közle­kedési Vállalat vezetői és szakemberei helyszíni szemlét tartottak, majd közös megbe­szélésen eldöntötték, hogy a Tüzér utca áthengerlése után autóbusz-közlekedést kap a városrész. Tíz nap múlva meg is indul 8—10 autóbuszjárat az Uránváros és a város belső te­rülete között; Hamarosan megnyílik a pos­tafiók, egy gyógyszertár — egyelőre szerény keretek kö­zött — és egy zöldségesbolt, amely ideiglenes jellegű lesz ugyan, de megfelelő padozat­tal, világítással látják el; Utá­na nagy iramban sor kerül majd a végleges üzletek, fű­szer-, hús-, tejbolt, sőt: ven­déglátóipari üzem létesítésére is. Megjelenik a szolgáltató kisipar is: szabó és cipész; A kész épületek között már folyik két tér rendezése. Itt — az egyiken napokon belül —1 játszóteret építenek, hintával, homokozóval ellátva. Remélhe­tőleg — így nyilatkoztak az illetékesek —, ezentúl az anyák is jobban ügyelnek arra, hogy gyermekük a játszótéren tar­tózkodjék, s ne kerüljön az építőanyagok, gépek, szerszá­mok és állványok veszélyes közelségébe: őszre befejeződik az utak, járdák, úttestek építése is, s ezzel az ottani lakosság legna­gyobb problémája is megoldó­dik: A rendkívül gyors fejlődés nagyon nehéz helyzetek elé ál­lítja időnként az illetékes szerveket. A segíteni akarás, a dolgozók érdekeinek szem előtt tartása azonban sokszor meg­oldhatatlannak látszó esetek­ben is segít. Másrészről viszont ahhoz, hogy a problémák meg­oldódjanak, szükség van az új lakótelep lakosainak megérté­sére, türelmére, és nem utolsó sorban az értékek, létesítmé­nyek megőrzésére, óvására is. IMI Az elnök, most új járdát épít új háza elé. Nagyokat súlyt a döngölővei és még nagyobbakat fúj, mert a kerítés tövébe olyan kegyetlen erővel tűz a nap, hogy, hogy inge hátához tapad az embernek. Először újjáépítette a házát itt Vil- lánykövesden a. falu végén, most meg új járdához juttatja magát. Hja kérem, ő teheti, mert termelő- szövetkezetben dolgozik. Minden hó­napban felveszi a nagy előleget, zár­számadáskor még több kerül a házhoz, „engedélyezheti magának a beruházást1’. — Mennyi előleget osztanak? — Tíz forintot havonta minden mun­kaegységre ... Oszthattunk volna töb­bet is, de mi 150 000 forintot ruháztunk be idén is a gazdaság fejlesztésére.. Nem hitelből ám, hanem saját erőből. Százötvenezer ... Szép kis összeg. És szép, hogy nem az államtól kérték a pénzt, hanem maguk teremtették elő. Mostanában nagyon meggondolja min­den termelőszövetkezet, hogy mikor kér­jen hitelt. Inkább kevesebbet osztanak a tagoknak (s ezért azok nem sértődnek meg) és ha vásárolni akarnak valamit, keresik a módot: hogyan segíthetnének magukon. — Milyen módot találtak a villány­kövesdiek? Steig Antal kényelmesen hátradől a gépkocsiban, (ide ült pihenni) s elége­detten magyarázza, hogy őket a szőlő segíti ilyen önzetlenül. Ha szőlő nem lenne, nehezen jutnának pénzhez, mert jó, kell a búza, de ha tíz vagont elad az ember, akkor is alig hoz többet, mint a ráfordított munka, vetőmag értéke, — Most 16 hold szőlőnk van, ebből hat hold új telepítés, — tájékoztat az elnök. — De oltványtermeléssel, előállí­tással is foglalkozunk és ez együttesen 800 000 forintot jövedelmez évente a szövetkezetnek. Negyvennyolc forint lesz majd egy munkaegység értéke és ennek 50—55 százalékát a szőlő és olt­ványtermelés hozza.. i Kétségkívül, a Villány környéki he­gyek nagyon hálásak. Egy időben még­sem volt kedvük a szőlőhöz. 1952-ben még egy négyszögöl közös szőlő sem volt. Ekkor jött haza az elnök Mórról, ahol kertészeti és szőlészeti tanfolya­mon volt, következő évben pedig már közel negyven hold szőlőt műveltek kö­zösen. Persze volt ebben olyan darab is, amelyet azonnal ki kellett volna vágni. Elhanyagolt, kiöregedett tőkék kiabáltak egymásnak jó nagy távolság­ból, s a gyenge talaj még tovább sor­vasztotta őket. * Akkor még oltványelőállítással sem foglalkoztak. Régebben pár ezer dara­bot készített saját részére egy-két gaz­da, meg Villányba jártak oltványt elő­állítani a Teleki uradalomba. Annyiból jó volt, hogy nagy gyakorlatra tettek szert, megismerkedtek a szőlőtermelés hasznos és szükséges apróságaival. Most azután megnézheti bárki a sző­lőjüket, meg az oltvány telepüket. Alig akad a községben olyan egyéni gazda, aki hasonló szőlőt mutathatna, mint a termelőszövetkezet. Hordóba kerül most már évente 150—200 hektó bor és elér­ték, hogy 250 000 oltványt állíthatnak elő minden esztendőben. Egyedül az olt­ványok hozamát fél millió forintra be­csülik. Azután van egy saját kimérésük, a „Fülemüle csárda’’ és van egy Károly- majorban. A két kimérés is meghozza a 300 000 forintot. Az eladáson till, eb­ben az esztendőben is négy decit oszt­hatnak a tagoknak. T I K *— Nem többet? — Nem bizony. -■Nekünk a követke­ző évre is kell tartalékolni, mert ez biztosítja, hogy minden hónapban elő­leget adhassunk és a beruházáshoz szükséges pénz is ebből a borból jön, amit tartalékolunk. — Most mire költötték a bor árát? — Vásároltunk egy zetort pótkocsival, egy körmöstraktort, aratógépet és olyan beruházást végeztünk az oltványelő- hajtató háznál, hogy most 250 000 vesz- szőt tudunk hajtatni minden évben ... Na és vettek nekem egy Danuvia mo­tort, hogy ne gyalog járjam a határt, ne kerékpárral szaladjak Villányba meg Pécsre. A motort csak úgy mellékesen említi. Náluk a termelőszövetkezetben ez mel­lékes, mert van pénz, ők tehetik, hisz százezrekben beszélnek, ömlik hozzájuk a pénz. Az elnök megérdemli a motort, sokat szalad a közösség érdekében, — legyen neki, szaladjon gyorsabban és eredményesebben. De kifizetődő-e a gé­pek tartása? Az elnök meghökken, csalódottan vizsgálja látogatóit. *- Hogy kifizető-e? Idefigyeljen! Az aratógép már ötször kifizette az árát. Most is volt húsz hold kenderünk, az­zal vágtuk le, de olyan szépen, baj nél­kül, hogy jöhetne hozzánk tanulni a gépállomás. Mit gondol, meddig tartott volna kézzel levágni azt a húsz hold, két méter magas kendert. -..? Legalább két hónapig . . Ezért éri meg. A tagok ezalatt a szőlőben könnyebb munkát végeztek, mert a kenderaratás nagyon erős munka ám. De Villánykó- vesden már nem végeznek olyan nehéz munkát, a tagok, dolgozik helyettük a gép, Hja ők tehetik, s> szövetkezeti tagok..: Törődjenek a% üzemek is a fiatal műszakiak sorsával... A Dunántúli Napló augusztus 7-i számában olvastam „A párt- és állami szervek mindent megtesznek az idén végzett fiatalok elhelyezése érdekében" című cikket. A cikk o fiatalok elhelyezkedésével foglalkozva igen derűlátón nyugtat meg: fő­leg a középiskolát és technikumokat végzettekkel nem lesz gond. Sajnos, én mint egy bányaipari technikumot végzettnek az apja, nem látom ilyen megnyugtatónak a helyzetet. Fiam már többször érdeklődött valamilyen elhelyezkedési lehetőség iránt, de legfeljebb csak csillés lehetne. Nemcsak róla van szó, mert akkor azt mondanám, hogy tényleg nincs veszély. Ha a többi el tud helyezkedni, akkor neki is jut valahol hely. De a hely­zet az, hogy a vele végzett összes technikus ugyanilyen nehéz­ségekkel küzd, kivéve egyet, aki már a technikumot megelő­zően vájárként dolgozott a bányában s most visszament régi helyére. De a többi bizony csak csillésként dolgozik és elmél­kedik, érdemes volt-e ezért négy évet tanulni, érdemes volt-e a bányászatot választani élethivatásul? Ha négy évvel ezelőtt nem technikumba, hanem csillésnek mennek, ma már ők is vájárok lehetnének. Távol áll tőlük, hogy lebecsüljék a csillés fontos munká­ját, szívesen vállalják ezt is, de szeretnének biztosítékot látni arra, hogy a négy év alatt tanultakat hasznosítani tudják és tényleg végzettségüknek megfelelő munkát tudjanak majd vé­gezni. Persze, nem arról van itt szó, hogy szeretnének egy­szerre magas pozícióba kerülni. Belátják, hogy meg kell Is­merkedni a munkafolyamat minden menetével, csak egy kis reményt kívánnak a jövőjüket illetően. Nem szeretik azt a saj­nálkozó, vállrángató kifejezést, hogy a kerettel a minisztérium gazdálkodik, nem vehetünk fel senkit, csak akit a minisztérium helyez ide. Fentieket előrebocsátva, igen helyesnek tartom a cikk befejező részét, amely szerint jó lenne, ha az üzemek és vállalatok is szívükön viselnék a fiatalkorúak elhelyezését s nem a „minisztériumi keret”-re várnának, mert a fiatalok addig is dolgozni szeretnének. SZANTODI PÉTER, Pécs, Majtényi utca 22. számú H»W*»*****»»**ttM»»»*»**»*t$***»»*»t»***»»»»»*»**»**ttU»t»4»*»»»»»*t»étnH A Moziüzemi Vállalat hároméves tervéből A Moziüzemi Vállalat igaz­gatójánál, Faust Imre elvtárs­nál két idősebb asszony keser­gett. Minden okuk megvolt rá, mert amit jó szándékkal csi­náltak, nem sikerült. Öreg­meszesen be kellett zárni a keskenyfilmes mozit, amelyet a Nőtanács kezdeményezésére nyitottak. Róth néni, az elnök és Kántor néni vezetőségi tag a szomorúság megtestesítői voltak, amikor Faust elvtárs kimondta a szentenciát: a mo­zihelyiség nem megfelelő, a filmek rongálódnak, a vetítő­gép sem jó. — Mit szólnak majd az emberék — sajnálkoz­tak, mert nagyon hiányzik öregmeszesen a mozi. Hát igen. Nagy probléma Meszes kulturális életének megoldása. Bár van mozi Sza­bolcson és Gyárvároson, öreg­meszesen mégis hiányzik. A nyugdíjas bányászok, a gyere­kek, az asszonyok megérde­melnék, hogy ne kellene le-, vagy felkutyagolniok egy fil­mért a moziba, ahol nem is biztos, hogy kapnak jegyet, Mi a helyzet a megyében a mozikkal kapcsolatosan? Csak öregmeszesen van baj, vagy általában komoly problémák nehezítik a munkát? A tájékoztatás szerint Bara­nyában a mozik általában igen elhanyagolt állapotban vannak. A moziknak csak kis hányada működik saját épüle­tében, a legtöbb kultúrotthon- ban, iskolában, vagy vendéglő­ben üzemel. Csak mozihelyi­ségnek használt épületben a normál mozikat is beleértve 54, művelődési otthonban 129, vendéglőben 30, iskolában 48, és egyéb helyeken 18 község­ben vetítenek. A 3 éves tervben van tenni­valója bőven a Moziüzemi Vál­lalatnak. A lehetséges költség- vetést szem előtt tartva dol­gozták ki a 3 éves tervet — és az 5 éves távlati terveket. A költségvetés alapját az 1957- es helyáremelés képezi, A 3 éves tervben a vállalat régóta húzódó problémáját kí­vánják megoldani — a javító- részleg és az anyagraktár köz­pontba telepítését. Ehhez új központi székház épwtése lenne szükséges. A Leöwey Gimnáziumban működő jelenlegi keskenymo- ziból 1959-ben ifjúsági normál­mozit létesítenek — korszerű­sítik a Pécsszabölcs faluéi kes- kenymozit is, 1960- ban kerül sor a Kos­suth mozi előcsarnokának és a pócsszabolcsi ,.Jószerencsét” mozinak 12# férőhellyel való bővítésére. A szélesvásznú mo­zi létesítéséről már beszámol­tunk — októberben már szé­lesvásznú filmet láthatunk a Park moziban, A megyében minden való­színűség szerint még ebben az évben elkészül a hosszúheté- nyi mozi éd még ebben az év­ben tatarozzák a magyarbólyít, 1959- ben Szigetvár kerül sor­ra. A szigetvári mozi tűrhetet­lenül rossz, itt új mozit kell építeni, mintegy 400 féröhely- lyel. Sásd, Pécs várad, SeMye, Vil­lány, Szentlőrinc járási szék­helyeken a normál mozik egy géppel működnek — ezeket 1960- ig két gépes normál mo­zikká fejlesztik. 1961- ben Hidasról gondos­kodnak, de segítségre van szüksége Mágocsnak, Mecsek- nádasdnak is. A 3 éves terv végére a keskeny és normál moziknál meglévő kirívó hiá­nyosságokat piótolják — a nor­mál moziknál évenként 5 szá­zalékos vúőhelyszapx>rulatot terveztek. Az 5 éves tervben a Petőfi mozi udvarán kertmozi — 1200—'1500 személyes nézőtér­rel, szélesvászonnál, a nyu­gati városrészen új mozi-szín­ház, Pécsett híradó- és doku- mentmozi, öreg- és Ujmesze- sen új mozi, Kertvárosban ugyancsak új filmszínház ör­vendezteti majd meg a p>écsie- ket és a peremvárosrészek la­kóit. Mindenképjpien eljön az idő, amikor a dolgozók érdekében, becsületes munkájuk gyümöl­cseként javul a megye mozi­helyzete is, fejlődik a mozi- hálózat. Ez pedig nem más, mint az előrehaladás követ­kezménye. Az előrehaladásé, amelyért élünk és dolgozunk. \ZissvwáUiak a pilseni sörösüvegeket A pilseni sörösüvegeket ed- Ezentúl a boltok kötelesek dig nem vették vissza az üzle- visszavenni az üvegeket. A tek és a sör árához hozzá volt 0.65 literes pilseni világos sör számítva az üveg ára is. A bolti ára 8.50 Ft, az üvegbeMt Belkereskedelmi Minisztérium p>edig 2.50 Ft. Az utasítás sze- most utasítást adott ki, amely- rint az új ár, illetve a betét­ben külön megállapítják a sör díj-megállapítás augusztus 15« árát ás a* •vegbetét összegét, tői érvényes,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents